Szabad Nógrád. 1952. október (8. évfolyam. 79-88. szám)
1952-10-11 / 83. szám
2 szabad >o<.irín 1952 október 11 KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK Mr. Jones elhúzza a függönyt Mr. Jonesnek, a Cities Sel- vice Oil amerika: olajtársaság elnökének több m'nt háromhetes iráni tartózkodása, az egymásnak ellentmondó jelentések egész sorát váltotta ki a külföld: sajtóban. Egyes lapok azt írták/hogy Jones, az angol-iráni olajkonfliktus rendezésére érkezett Iránba. Másol; biztosan tudták az amerikai üzletember útjáról, hogy iráni olaj amerikai exportjára vonatkozó, szerződéssel ^fog végetérni. . Az Egyesült AI’amok kühigyminsztériurna e közlésekkel kapcsolatban teljes hallgatásba burko’ódzott, csak azt ismételgette egyre, • hogy Jones Irán: útja. „tisztára magánkereskédelmi jellegű” és hogy az amerikai kormányna'k semmi köze sem volt hozzá. Az olaj monopóliumok küldötte azonban feleslegesnek tartotta a diplomáciai finomságokat Jones küldetése befejeztével számos nyilatkozatot tett és ezekben. amint a France Presse- hírügynökség rámutat'* szétoszlatta azt a titokzatosságot, amely iráni utazását körülvette.'’ Visszautasította azokat az állításokat. hogv az amerikai kormánynak semmi köze sincs küldetéséhez, kijelentette: hogy iráni útja előtt beszélgetett Tru- manna’!, Harrirrannal, és elá- togaíott a külügvminiszérium- ba. Jones a továbbiakban megmagyarázta. hogyan áll vé’emé- nye«szerint az iráni olaj kivitelének kérdése. Szeptember 18- án Teheránban tett nyilatkozatában annak a meggyőződésnek adott kifejezést, hogy „a jövőben Amerika lesz az iráni nyersolaj elhelyező piaca", majd hozzátette. hogy a közeljövőben több amerikai magánüzletember tesz kísérletet az iráni, olaj exportálására. függetlenül attól, rendeződik-e az angol—iráni konfliktus. vagy sem. Jones jóslatai komoly riadalmat okoztak Londonban. Az angol kormány nyomban fenyegetéshez folyamodott. AP Foreign Office hivatalos képviselője kijelentette. hogy Anglia' megakadályoz minden olyan kísérletei, amely az ango' blokád ellenére az ránk olaj k!vitelét* irányul, mivel Angijának még ma is az a véleménye, hogy az egész iráni o'aj az Angol-Iráni Olajtársaság „jogos tulajdona". Anglia abban a reményben tette ezt az ön'elep'.ező kijelentést. hogy hátha megijesztik Jonest és az iráni olajra vadászó többi amerikait. A britt oroszlán ordítása azonban semmiféle benyomást sem gyakorolt Jonesra. Válaszképen szeptember 24-én Párizsban újabb nyilatkozatot tett, amelyben újból rámutatott, hogy ha az Angol-Iráni Olajtársaság és Irán között nem jön létre megegyezés. „akadnak olyan amerikai, vagy más társaságok, amelyek Anglia tilalma ellenére is meg jog jak vásárolni az iráni olajat.” Jones maga is érdeklődik az iráni olaj után. „.4 tartályhajóink, — mondotta — iráni olajat szállítanak, senki a világon még az angolok sem tartóztathatják jel!” Jones ,és London képviselőinek vitája felszínre hozta, az amerikaiak ti tikos iráni missziójának célját. Újból leleplezte az angol és az amerikai monopó'iumok ragadozó törekvéseit az iráni olajjal kapcsolatban. lerántotta a leplet a ragadozók közötti mély ellentétekről, amelyeket oly nagy gonuda! próbál rejtegetni Washington és London diplomáciája. Harcban Németország egységéért Rövid idő múlt el azóta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának delegáicója visszatért bonni útjáról. Wilhelm Pieck, « Német Demokratikus Köztársaság elnöke szeptember 21-én a következőképpen értékelte a látogatás eredményeit: ,..4z általános benyomás az, hogy népi kamaránk delegációjának utazása Aagy sikerrel járt. A népi kamara de'egációjának utazása eredményeképpen Nyugat-Németországban lényegesen megerősödött a b/éke és az egység híveinek mozgalma. Most az a feladat, hogy ez a kezdet, ez az első lépés az össznémet tárgyalások felé az egész nép ügye legyen. Wilhelm Pieck úgy jellemezte a népi kamara delegációjának utját, mint egy rendkívül jelentős lépés a Németország egységének visszaállításához vezető úton. Nyugatnémet politikai körökben mint ismeretes, heves harc lángolt fel a népi kamara delegációjának, Dr, Eh'ersnél, a Bundestag elnökénél tett látogatása körül. A bonni reakciósok Adenauer és a mögötte á'ló amerikai főbiztos. D nne ly vezetésével minden tőlük telhetőt megtettek, hogy meghiúsítsák ezt a találkozót. Próbálkozásaik azonban hiábavalónak bizonyultak Igyekeztek a delegáció útján kihívó tüntetéseket rendezni és megfélemlíteni azokat a németeket, akik üdvözölni akarták a delegációt és fe! akarták venni a kapcsolatot vele. Mindezek a próbálkozások összeomlottak. N’yugat-Németország' lakossága a bonni kormány nyomása ellenére, kifejezésre tudta juttatni rokonszen- vét a népi kamara delegációja iránt. ; A Nyugatnémet közélet néhány képv’selőjének .sikerült találkoznia a . delegáció tagjaival. Rendkívül. jellemző Atzelnek a Bajor Párt’, képviselőjének nyilatkozata. A Bundestag képviselőiének egy csoportja nevében felszó. aló Ätze! delegátusokkal folytatott beszélgetésében annak a reményének adott kifejezési, hogy a Nyugat- és Kelet-Németország képviselő’ közötti kapcsolat a közeljövőben parlamenti képviselői szélesebb köreire is ki fog terjedni. „.4 világon semmiféle erő nem akadályozhatja meg, hogy a németek mindkét fél jóakaratától áthatott, komoly és felelős tárgyalásokat kezdjenek", hangsúlyozta Ätze!, A legutóbbi időben a Bundestag tekintélyes képviselői a Kereszténydemokrata Szövetség részéről, Bodensteiner. és. Müller, a Szabad Demokrata Párttól Pfle'derer, végül a szociáldemokrata Fritz Erlec — nyilatkoztak Bonn jelenlegi politikája ellen, követelték az egyoldalú „nyugati” orientálódás elvetését, a bonni kormány állásfoglalását a német kérdéssel foglalkozó négyhatalmi t á rgya i ások mellett. A bonnf vezető körökben folyó viták csupán halványan tükrözik a jelenlegi nyugatnémetországi eseményeket, aho] a lakosság legszélesebb tömegei követelik az össznémet tárgyalások minél előbbi megkezdését. Ezek a követelések visszatükröződnek olyan nyugatnémetországi burzsoá lapokban is mint pl. a „Funkischer Tag”. ..Stuttgarter Zeitung", „Nürnberger Nachrichten”. „Frankfurter Neue Presse", .,Parlamentarisher Rundschau”, stb. Rengeteg politikai, társadalmi és egyházi vezető személyiség, tömérdek szervezet, az egyszerű emberek milliói üdvözliik a népi kamara kezdeményezését és követelik a lojális tárgyalásokat a német parlamenti képviselők között. A Magyar-Szovjet Társaság tagjának lenni megtiszteltetés A Magyar-Szovjet Társaság a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa és Sztálin elvtárs születésnapja tiszteletére tagszervezési kampányt indított el október 5- tői december 21-ig. A tagszervezési kampány célja: dolgozóinkban még jobban elmélyíteni a .szeretetett, a ragaszkodást a Szovjetunió és Sztálin elvtárs iránt. Besegíteni, hogy a dolgozók még jobban meg'smerjék a fejlett szovjet munkamódszereket tapasztalataikat. Ennél; érdekében még több ismeretterjesztő előadást tartunk, szélesebb körben terjesztjük' a dokumentációs anyagokat, brossúrákat, és kép- liállitásokon szemléltetően !s bemutatjuk a szovjet élet nagyszerű eredményeit. Ha a dolgozók még jobban megismerik a szovjet munkamódszerekéi, sokkal könnyebben tudják a termelést fokozni és a negyedik negyedévi tervet, a pártnak és Rákosi eiviársnak tett felajánlást teljesben' és túlteljesíteni. A következő hónapokban sokezer dolgozóval kel beszélni aktíváinknak, és mondják el, hogy az MSZT-tagnaik ien.nl megtiszteltetés, a magvar-szov- iel barátság ápo'ása a legszebb feladat minden magyar dolgozó számára, aki a hazáját igazán szereti. Minden magyar dolgozó, aki a béketábor aktív tagja, lépjen be az MSZT-szervezetbe és példamutató, jó munkájával segítse elő, hogy szervezeteink még aktívabbak, még harcosabbak legyenek. Vegyenek példát Rezs- nyák András, nógrádi MSZT titkárról, aki példamutatóan végzi feladatát. Mint a parasztküldöttség egyik tagja személyesen láthatta meg, hogy a megvalósult szocializmus országában, milyen hatalmas építőmunka folyik, milyen nagyszerű eredményei vannak’, melyek mind a dolgozó nép életét teszik szebbé, boldogabbá. Jó. munkát végez a Szovjetunió megismertetése terén Bacsa Ferenc, dejtá- ri, Rózsahegyi János jobbágyi, és Molnár 18. István cserhát- surányi MSZT titkár is, aki már harmadik éve vezeti példamutatóan az MSZT -szervezetet. Nagy és ko-mo’.y feladatainkat. csak a pártszervezetek és tömegszervezetek segítségéve! tudjuk megoldani „A szovjet- magyar barátság gondolatának ápolása nemcsak az MSZT ügye. Feladata ez kormányunknak, pártunknak és az összes demokratikus tömegszervezetek- nek.” — mondotta Révai elvtárs. — Kérjük pártszerveze- te'nk és tömegszervezeteink vezetőségeit és tagjait, tegyék magukévá felhívásunkat, segítőét; elő munkánkat, szervezeteik tagjaival ismertessék az MSZT jelentőségét és minél többen lépjenek be a szervezetbe, ahol. sok.’kérdésre. — amely a szovjet életre vonatkozik — választ kapnak. Az ellenség egyre dühödteb- ben támad, ezért az MSZT-moz- ga'omnak még átfogóbb népi- mozgalommá kel! válnia, amely a Szovjetunió’ iránti szeretet ápolásában, pártunk és kormányunk egyik fő segítője lesz. FALATI MIHÁLY, MSZT. nógrádmegyei titkárheíyettese. Kössünk libahizlalási szerződést! A begyűjtési minisztérium ez évben s liba és kacsa hizlalási akciót indít a baromfi hizlalás fellendülése és a dolgozók ellátásának javítása érdekében október 1-től december 31-:g, amely úgy a tszcs-knak, mint az egyéni |,erme.lö,kn«kl..több kedvezményt. és biztos értékesítési lehetőséget nyújt. A hizlalási akcióban csak az a tszcs vagy egyéni leimeiő vehet részt, aki évi beadási kötelezettségének eleget tett, hátraléka nincs, vagy csak nagyon csekély, mert a szerződéssel let kötött libát vagy kacsát csak a beadási kötelezettségen felül lehet beadni. A hizlalási szerződést kötő tszcs-k és egyéni termelők minden darab szerződött liba után 20 kg, kacsa után 10 kg-os tengeri utalványt kapnak, melyet a Töldművesszövetkezet szolgáltat ki májusi vagy idei morzsolt állapotban hivatalos áron. Az egyéni termelőkkel a helybeli líöldművesszöveíkezet aktívái, míg a tszcs-kkel a megyei begyűjtő vállalat dolgozói fogják a hizlalási szerződéseket megkötni. A szerződésben lekötött libának és ikacsáiTák minőséi*, szempontból legalább négyhetes tömésűnek, teljes kihizottnak. az állat hasán, hátán zsírréteggel bontottnak kell lennie. A tsZcs-k és egyéni termelők a lekötött libákért és kacsákért kilónként 12 forintos térítést kapnak a földművesszövetkezet- től. illetve a begyűjtő vállalattól. Mivel a hizlalási akció korlátozott időre, október 1-tól december 31-ig szól, minél előbb kössünk a földművesszövetkezet aktiválva] libára, kacsára hizlalás; szerződést. Levél: Piliny szövetkezeti község munkáiéról Piliny terme'őszövetkezeti községben megszerveztük a munkabrigádokat. A gépállomás traktorain kivid 30 pár iga áll ag őszi vetések elvégzésének segítségére. Az igásfogatok négy brigádba lettek beosztva. .4 brigádok .párosversenyben dolgoznak. Ezidáig elvetettünk 30 kh. ősziárpái. , 28 kh. szöszüst, 22 kh. bíborherét. 120 kh. föld elő van készítve búzavetés alá. amit holnap reggel meg is kezdünk. A vetést október 15-re befejezzük. Azért sietünk a vetéssel, meri 30 férőhelyes tehénistállót akarunk felépíteni saját erőnkből. Anyaghiányunk nincs, mert szénporos téglaégetést folytatunk. Olyan sok téglánk van, hogy még piacra is jut bőven. Szövetkezetünk vezetősége már gondoskodott a tagok szakmai képzéséről is. Ifj. Juhász Istvánt növénytermesztési, ifi. Vilovszki Pált könyvelői, Belló Lajost állattenyésztési iskolára küldték. A közeljövőben fogunk küldeni még kertészeti és gyümölcstermesztési tanfolyamokra is szövetkezeti tagokat. LEHOCZKY LAJOS Szabad Nógrád levelezője, Piliny. kössünk szerződést paradicsom termesztésre A diósjenöi „Tolbuchin” tszcs jövőre 5 kh-n, míg az egyhá- zasdengelegi dolgozó parasztok 25 holdon kezdik meg a „ME- ZÖKER”-rel leszerződött paradicsom termesztését. A paradicsom igen értékes élelmezési konzervipari növény. Mindezeken kívül igen fontos export növény is. Rendkívül ízletes és hasznos, a tápanyag és a vitamin tekintetében messze kimagaslik a legtöbb növényi eredetű táplálékunk között. Á, B, C vitaminok találhatók benne, s a paradicsom e tulajdonságát megtartja konzerválás esetén is. . Mészáros' István a „Tolbuchin” kertészeti brigádvezetője így nyilatkozik a paradicsom termesztés jövedelmezőségéről. „Jövőre, összesen ,32 kh-n .termesztünk ,ar MJ$ZÖKER-nek szerződéses zöldségfélét, köztük négy holdon Haaga-féle óriás- karfiolt és öt kh-n a bulgár- fajta heterózis paradicsomot. Az idén is igén szépen jövedelmezett a paradicsom. A leszerződött árun felüli mennyiség nagyrészét a szabadpiacon értékesítettük. A paradicsomból lévő jövedelem igen megemelte a munkaegységünk értékét. Mi a paradicsomot» nem öntözéses módszerrel, hanem szárazföldi termesztéssel állítjuk elő nagyüzemi módra. Ez a módszer az idei fagyokat követő aszályos nyár ellenére is 87 mázsás ka- '.iszlráiis holdánkénti termésátlagot eredményezett.” A N'agy Októberi Szocialista Forradalom győzelme kiragadta Oroszország népeit az imperialista háborúból. .4 Lenin—Sztálin pártja-ve- zetie győzelmes orosz proletariátus, a töke mágnásai által rendezett világimperialista mészárlás vérszomjas légkörében magasra emelte a népek közötti békéért folyó harc zászlaját. Az új állam, amelyet az Októberi Szocialista Forradalom hozott létre, új politikát vezetett be a nemzetközi viszonyok területén és ezt a politikát folytatja következetesen az első naptól fogva mostanáig. A Szovjetunió népének létérdeke a szilárd és tartós béke. „Kormányunk politikájának, külpolitikájának alapja a béke eszméje. Harc a békéért, harc az újabb háborúk ellen, leleplezni mindazokat a tépéseket, amelyeket egy újabb háború előkészítése érdekében tesznek, leleplezni az olyan lépéseket, amelyeknek célja, hogy a pacifizmus lobogójával takargassák a háború tényleges előkészítéséi — ez a mi feladatunk" — mondotta Sztálin elvtárs 1925-ben, meghatározva a Szovjetunió külpolitikájának alapját. A szovjet állam a két világháború közötti időszakban állhatatosan és következetesen sík- raszáilt a béke ügyének védelmében. Ismételten javaslatot tett az összes államoknak a fegyverzet és fegyveres erők általános, vagy részleges csökkentésére, megnemtámadási egyezmény és kölcsönös segélynyújtási szerződés kötésére. A második világháború befejeztével a Szovjetunió a nemzetközi biztonság megszilárdítása érdekében javasolta a fegyverzet és fegyveres erők általános csökkentését, beleértve, mint fő feladatot, az atomenergia háborús célú előállításának és felhasználásának eltiltását is. 1951 október 6-án, a nagy Sztálin ismét hallatta messzehangzó szavát: nyilatkozott arról, hogy a Szovjetunió nem csupán az atomfegyver alkalmazását ellenzi, hanem eltiltását, gyártásának beszüntetését is kívánja. ..Mint ismeretes — mondotta Sztálin elvtárs —. a Szovjetunió többizben követelte az atomfegyver eltiltását,, azonban minden alkalommal elutasításban részesült az Atlanti Tömb részéröl. Ez azt A Szovjetunió a jelenti, hogy abban az esetben, ha az Egyesült Államok megtámadja országunkat, az amerikai uralkodó körök alkalmazni fogják az atombombát. Éppen ez a körülmény kényszerítette arra a Szovjetuniót, hogy atomfegyvere legyen, hogy teljes fegyverzetben fogadhassa az agresszoro- kat. ” A szovjet kormány kétizben is javasolta, hogy az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Briiannia, Kína, Franciaország és a Szovjetunió egyesítsék erőfeszítéseiket a béke megőrzése céljából és kössenek egymással békeegyezményt. Egy ilyen egyezmény megkötése megerősítene minden népet abban a hitében, hogy a béke fenntartható és lehetővé tenné a fegyverzet és fegyveres erők csökkentését. A szovjet kormány békejavaslatait lelkesen helyesli és támogatja a világ valamennyi békére törekvő népe, de elutasítják az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország imperialistái, akiket érdekeik nem a béke fenntartásához, hanem ellenkezőleg, egy új világháború kirobbantásához fűznek. Az Amerikai Egyesült Államok uralkodó körei, fokozva a fegyverkezési hajszát és folytatva idegen területeken katonai támaszpontjainak kiépítését, semmibeveszik vállalt nemzetközi kötelezettségeiket: nyíltan fasiszta hadsereget állítanak fel Nyugat-Németországban és Japánban. Terveik megvalósítása érdekében fő feladatnak tekintik a reguláris német hadsereg megalakítását. Az Amerikai Egyesült Államok uralkodó körei, durván megsértve nemzetközi kötelezettségeiket. a nemzetek közti béke és az érintett országok érdekeivel ellentétes, megalázó agresz- szív „különszerződéseket” kötnek N'yugat-Né- metország és Japán bábkormányaival. Ezek a különszerződések kikötik az amerikai megszállás fenntartását, háborús támaszponttá és fegyverműhellyé változtatják Xyugat-Nemetországot és Japánt; a német és japán népnek pedig az békeharc élén ágyútöltelék szerepét szánják a béke országai eilen! háborúban. A Szovjetunió rámutatott a német és japán kérdés igazságos, békés, az összes népek, elsősorban a német és japán nép érdekében álló megoldására. A Szovjetunió jegyzékeit, amelyek Németország egyesítését, független, békeszeretó, demokratikus Németország megteremtését javasolják, helyesléssel fogadja minden békeszerető ember és különösen Németország legszélesebb néptömegei. Ezek a jegyzékek új lendületet adnak a német kérdés igazságos rendezéséért vívott harcnak. Az amerikai-angol imperialisták közvetlenag- ressziós cselekményekre tértek át és rablóháborút folyhatnak Koreáoan. városokat és falvakat rombolnak le, bevetik a baktériumfegyvert, barbár gaztetteket követnek el. A hős koreai néphadsereg és a dicső kínai népi önkéntesek egységei nagy vereségeket mértek az amerikai hódítók csapataira. Az amerikai beavatkozók, mivel érzik a békére szomjazó népek egyre növekvő nyomását, fegyverszüneti tárgyalások megkezdésére kényszerültek. De szabotálják és ismételten Félbeszakítják a megbeszéléseket, mindenféle provokációkat rendeznek. A háborús Eszakatlanti Szövetség összes országaiban óriási mértékben folyik a háború ideológiai előkészítése: a burzsoázia minden rendű és rangú uszályhordozói és mindenekelőtt a munkásosztály jobboldali szocialista árulói hazugsággal próbálják megtéveszteni a népi tömegeket, rágalmakat szórnak a Szovjetunióra és a népi demokratikus országokra, háborús hisztériát szítanak, embergyülölő eszméket hirdetnek. Az új háború dühödi propagandája igen nagy veszélyt jelent a népek békés együttműködésére. A Varsóban 1950 novemberében megtartott második Békeviiágkougresszus. tekintettel erre 3 veszélyre, azzal a felhívással fordult minden ország parlamentjéhez, hogy hozzon törvényi a béke védelméről, állapítson meg büntetőjogi felelősséget háborús propaganda miatt, bármilyen formában űzzék is ezt a propagandát. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok legfőbb törvényhozó szervei lelkesen támogassák ezt a felhívást, békevédélmi törvényt fogadtak el. Ezzel ismét bizonyságot tettek külpolitikájuk békés természetéről. „A béke fennmarad és tartós lesz — tanítja Sztálin elvtárs —. ha a nepek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette. A háború elkerülhetetlenné válhat, ha a háborús usztióknak sikerül hazugságaikkal behálózniok a néptömegeket, megtéveszteni és új világháborúba sodorni őket.” A nagy Sztálin szavai — cselekvési programra a békéért, a ' népek ’szabadságáért és boldogságáért küzdő egész haladó emberiség számára. A béke híveinek mozgalma a Szovjetunióban s a népi demokratikus államokban valóban, országos jelleget öltött. De naprót napra növekszik és erősödik ez a mozgalom a kapitalista és gyarmati országokban is. Az emberek világszerte egvre tömegesebben teszik magukévá a béke fenntartásáért és megszilárdításáért vívott tevékeny harc szükségességének eszméjét. Ez az eszme legyőzhetetlen erővé alakul át. amely meghiúsítja a háborús gyújtogatok bűnös terveit. A békéért és a népek szabadságáért vívott harc élcsapatában küzd a béke zászlóvivője, a Sztálin elvtárs által vezetett szovjet állam. A szovjet kormány rendíthetetlenül folytatja, a háború elhárításának és a béke megőrzésének politikáját. A Szovjetuniónak a proletárnemzetköziség eszméihez mindvégig hű népei a béke- mozgalomban való tevékeny részvételükkel és dicső munkahőstettéikkel járulnak hozzá a világbéke ügyének megszilárdításához. A béke, demokrácia és szocializmus erői mérhetetlenek és mindenen győzedelmeskednek. Ezek az erők napról napra növekszenek és egyre_ újabb és újabb' győzelmeket aratnak az imperialista agresszió erőivel, a háborús gyuj- togatóivkal szemben vívott harcukban. I I
