Szabad Nógrád. 1952. október (8. évfolyam. 79-88. szám)

1952-10-11 / 83. szám

1952 október 11. SZABAD YŐGiriD 3 A műszakiak adjanak nagyobb segítséget a fizikai dolgozók harcához Termelési értekezlet az Acélgyár huzalmű üzeménél — A salgótarjáni Acélárugyái huzaknű üzemében október 9-én 2 óra elölt a szakszervezeti biza.miak felhívták dolgozó­társaik figyelmét, hogy munka után termelési értekezletei tar­tanak, s mindenki tartsa köte­lességének, hogy javaslataivá elősegítse a negyedik negyedév: terv teljesítését. A dolgozók megértették a szakszervezeti bizalmiak figyelmeztetését, s 2 ói*a után néhány perccel már a huzalmű öltözőiében gyülekeztek. Közel 60 ember gyűlt össze, fiatalok, idősebbek, női dolgo­zók, edzeit harcosok, akik mindennapi munkájukon keresz­tül bizonyítják be, hogy több­termelésükkel harcolnak a bé­liéért. Az értekezlet megkez4é- séig kisebb csoportokban egy­más között beszélgetnek, el­mondják a délelőtti termelésük eredményeit, hogyan, milyen módszerrel érik el a tervük túl­teljesítését. Beszélgetésüket az egyik munkatársnőjük szakítja lé be szavalatával. A termelési értekezletet Szé­kely Mihály üzemvezető taitotta, beszámolójában többek között ezeket mondotta: A Szovjet­unió Kommunista Pártija XIX. kongresszusát tartja, amely ha­talmas erőt ad a világ dolgo­zóinak békeharcához. — Feladatunk, hogy többet termeljünk, mellyel népgazda­ságunkat erősítjük. Ahhoz pedig, hogy többel tudjunk termeim, elengedhetetlenül szükséges az, hogy az elmúlt hónap hiányos­ságait megszüntessük az egész- ■ séges fejlődés érdekében. Az Acélhuzal részlegüzem, 114 szá­zalékra. a Vashuzcámü dolgozói csak 98 százalékra teljesítették az előirányzatot. H ba. hogy a Dróthúzö-üzem csoportvezetői, művezetői körében fásultság uralkodik. Megmutatkozik ez a véleménynyilvánításukban, mert a kielégítő anyagellátás ellenére sem igyekeznek biztosítani a dolgozóknak a műszaki felté­teleket. —’ Ak"’üzeiín dó'fgíéöiháki na-; gyobb mértékben ké.l ügyelniük gépjeikre, szerszámjaikra, me­lyekkel állandó harcot folytat­nak termelésük emeléséért. Gyakori á hegesztőgépek tönkre­tétele és helytelen, hogy nem mondják meg, ki tette azt llönkre. A közelmúltban Szeles Já­nos I. 20.000 forint értékű gépet tett tönkre, utána egyszerűen csak azt felelte, hogy ö nem tehet róla ha a gép tönkremegy. Az üzem dolgozóinak állandó fj*ye.etrme! kell kísérni a Szeles János dolgozókhoz hasonlókat, hogv megakadályozzák a gépek további tönkretételét. Fokozni kell az éberséget a huzaknü- üzemben A dolgozók a gépeket asak abban az esetben vegyék át müszakváltáskor, ha az teljes épségben van, üzemképes. Amennyiben hiba tapasztalható, akkor a csoportvezetőknek azon- aal jelentsék. Igen gyakori eset. j a medencében lévő vizet, melye*, ezidáig nem használtunk föl, alkalmazzuk fürdésre és a gé­pekhez. Következő hozzászóló egy fiá­ul 27 éves munkás, Ponyi Pál helyesen Föltárta az üzemek­ben lévő hiányosságokat, mint mondotta: nem kielégítő a mű­szakiak támogatása. Több eset­ben előfordult, hogy a műszaki vezetők nem hallgatják meg az embert. így Kára István mű­vezető, ha kéréssel fordultak feléje, egyszerűen azt vála­szolta: „nekem nincs rá Időm veled foglalkozni". A műszaki vezetők nem harcolnak kellő eréllyel a munkafegyelem megszegői ellen, nem érvényesítik a minisztertanács határozatát. A fiatal dolgozó hozzászólá­sával egyetértett Szőllös Vil­mos munkamódszerátadó is, aki mondotta, hogy a műszaki veze­tők, különösen a kongresszusi héten kevésbbé támogatják a dolgozók többtermelésért vívott harcát. Nem veszik észre, hogy a daiukezeiők hibájából milyen sok a munkáid ők! esés a huza’- mü üzemnél. A termelési értekezleten még számos dolgozó bátran és őszin­tén, igazságosan bírálta a mű­szaki vezetőket, elmondották az üzemükben lévő hiányosságokat, s javaslataikkal igyekeztek elő­segíteni a negyedik negyedévi terv teljesítését. \ salqótarjáni diíMtlionban tanul a szocializmus építésének új nemzedéke Lázas munka, szépítés, a rend kialakítása — ez jellemezte úi diákotthonunkba költözésünk napjai/. Nevelő és diák egyaránt elhatározta, jó munkával fogja meghálálni pártunknak, népünk­nek az _úi otthont. Fáradhatatlanul harcolnak, tanulnak azért, hogy méltók legyenek a beléiük he'vezett bizalomhoz. Az iskolát befelezve kitűnő szakképzettséggel átihassanak be a szocializmust építő emberek sorába. A diákotthon második otthona a tanulóifjúságnak, ezért a nevelőkkel karöltve szorgosan dolgoznak azon, hogy az úi diákotthon meleg, meghitt otthonná, lakhellyé váljon számukra. Nézzük meg új diákotthonunk életét, egy napját. Reggel háromnegvedhatkor villanvcsengő ébreszti az otthon lakóit. Alig telik el néhány perc, a fiúk már szaladnak le reggeli tornára. Megacétosodnak az izmok, kitágul a tüdő, egészséges ifjú nemzedék nevelődik itt. Torna' után ágyazás, takarítás, fél 7 után öt perccel a hálószobák már frissek, szellőzőitek fehéren sorakoznak a szépen megvetett ágyak, kezdődik a munka. A tanulószobákban csend van, a fiúk tanulnak, ismétlik az előző nap elsajátított leckéket, hogv biztosan, határozottan tud­janak felelni, ha végzett munkájukról számot kell adniok az is­kolában. ahová reggeli után mennek a diákok. Délután a tanulás 3 órakor kezdődik. A tanulók komoly arc­cal hajo'nak könyveik fölé. készülnek a jegyzetek, vázlatok, dolgozatok. A nevelő és korrepetáló tanárok, hol itt, hol ott ülnek le egy tanuló csoporthoz megmagyarázni a nehezebb anyagré­szeket, segíteni az anyag könnyebb elsajátításában. 6 órakor vége az egyéni tanulásnak, összeülnek a tanulópá­rok és megindul a lecke kikérdezése. Problémák keletkeznek és oldódnak meg. élénk vita folyik. így hamar elmúlik háromne­gyed óra. utána egész lefekvésig szabadidő. Pénteken este ilyenkor, ül össze a diákotthon vezetősége: a tanács. Ennek a nevelőkből és .» .legjobb .diákokból álló szervnek feladata .a fii»k- ofthon irányítása, itt tárgyaljuk meg a fegyelmi ügyeket és 1 itt születnek meg azok a határozatok is, amelyek a jobb tanulást segítik élő. Míg a mozgalmi szobában komoly tanácskozás folyik, addig, a társalgóban vidáman szól a zene. folyik a sakkozás, beszélge­tés, olvasás. Két szobával arrább zenekar próbál a közeledő munkaértekezlet műsorához. Lent a pincében a „barkácsoló szo­bádban készülnek az új virágállványok, képkeretek. A fáradt szempillák 10 órakor csukódnak le, vége a napnak. Uj diákotthonunk valóban az új élet szimbóluma. Dolgozó apák és anyák, munkás- és parasztszülök gyermekei, élnek itt, készülnek a nagy feladat, az építőmunka megvalósítására. Jö­vendő mérnökeink, orvosaink, tanáraink, művezetőink, tudósaink, művészeink élnek, tanulnak itt. Szép élet, ragyogó jövő vár rájuk. ' Herold László diákotthoni nevelő A rossz munkaszervezés, munkafegyelem lazasága akadályozta a Loy-mozgalom kiszélesítését a nagybátonyi üzemeknél Október 19-én a kányási. íiri. besi. ménkési és a nagybátonyi szénbányák kiváló dolgozói, sztahanovistái és műszaki ve­zetői ankéíon beszélik meg Loy elvtárs nagyszerű kezdeménye­zését, a „termelj ma többet mint tegnap” mozgalom jelentő­ségét* „ A nógrádi szénmedencében már több alkalommal rendeztek értekezleteket, sőt maga Loy- elvtárs is ismertette a mozgalom formáját és lényegét. Ered­mény azonban a nógrádi szén. medencében — délibányán kí­vül. — csak rövid ideig tartott. A kezdeti sikerek után elhanya­golták a mozga'om szervezését. A szakszervezeti funkcionáriu­sok és műszaki vezetők nem értették meg a Loy­mozga'om jelentőségét, szervezési formáját. Nem tudták, hogy mi a „ter­melj ma többet mint tegnap’1 mozgalom lényege. Nem is tö­rődtek a mozgalom kiszélesíté­sével, ha foglalkoztak is vele, a rossz értelmezés következé­ben elijesztették a dolgozókat a mozga ómtól. A dolgozóknak úgy magyarázták, hogy minden nap folyamato'an egy.egy csil­le szénnel kell többet íermél- niök. A rossz szervezés és félre­magyarázás következtében a dolgozók helytelen vállalásokat tettek. Sablonosán, mint aze­lőtt, termelésük néhány százalé­kos eme'ésére tettek felaján­lást. Ahelyett, hogy a műszaki vezetők és » szakszervezet szí­vós. kitartó, nevelő munkával igyekezett volna megmagyaráz­ni a dolgozóknak, a Loy.moz- galom jelentőségét, elhanyagol­ták, nem foglalkoztak megfele­lően a mozgalom kiszélesítésé­vel. A mozgalom elhanyagolása is hozzájárult ahhoz, "hogy a Nógrádi Szénbányászati Tröszt adott szava, csak üres szó ma­radt. Rákosi elvtársnak foga­dalmat tettek, hogy a ha.rma- dile >negvedévben“24.2l2 tonna szenet adnak terven felül nép­gazdaságunknak. A felajánlást nem tudták teljesíteni. Sőt. a tervüket sem teljesítették. így a harmadik negyedévben több mint 45.000 tonna szénnel ma­radtak adósak. A nógrádi szénmedence bá­nyászainak feladata, hogy na­gyobb lelkesedéssel, harccal va­lósítsák meg. munkaterületü­kön a „termelj ma többet, mint tegnap" mozgalmat. Eredmé­nyeik fokozásával készüljenek a Lov-mozgalcm ankétjára. A. hátralévő időben szüntessék meg az üzemekben a fennálló hiányosságokat. Vonatkozik ez a szoros-pataki bányaüzemre is, ahol a hibák egész sorozata akadályozza a terv teljesítését. Az üzem pártszervezete, szak- szervezete, üzemvezetősége, csapatvezetők harcoljanak a munkafegyelem megszilár­dításáért, mert a Loy-mozgalom sikeré­nek egyik döntő feltétele, hegy az üzem minden dolgozója kö­vetkezetes. szívós harcot foly­tasson a fegyelem megerősíté­séért. A csapatvezetőknek a munkahelyen olyan légkört kell teremteni a csapaton beiül, amely elítéli a fegyelem meg­bontod. Ne engedjék meg, hogy munkatársaik a munkaidőt ne használják ki. A munkaidő minden percét a termelés fokozására használják ki. Nem ped:g úgy, mint Béke­táróban, ahol Kovács viftó László csapatának egyik vá­járja folyó hó 7-én több mint egy órát ócskafa gyűjtéssel töl­tött el, h’ába volt . elég üres csille, jó munkahely, az előző napi teljesítményt mégsem ér­ték el. Ezen a műszakon 13 csiliével kevesebb szenet terme*, tek az előző nsoi 25 csillével szemben. Even !aza munkaü­gyei em következtében a Bé- ketáró 3-án mindössze 72 szá­zalékra teljesítette az előirány­zatot. A rossz munkaszervezés fennái! a többi üzemeknél is és ezért nem tudja teljesíteni tervét a többi üzem sem. Ok­tóber 7-én a szorcspatakj üzem 56.1, Béketáró 84.1, Kossuth- táró 63.3 százalékra teljesítet­te az előirányzatot. A csapatvezetők feladata, khogy harcoljon a munkafegye­lem megsértői ellen és a csa­pat kollektívájának nevelő ere­jét állítsa szembe a munkafe­gyelem megbontóival. A műszaki vezetőknek segít­séget kell adniok a fegyelem megszilárdításáért folyó harc­hoz. Ne tűrjék a liberalizmust, büntessék a notórius fegyelem- bontókrat. szüntessék meg az :ga,zo!atlan mulasztást, amely a múlt hónapban 233-ra emelke­dett a szorospataki üzemnél. A Loy-mozga'om sikere, a termelés állandó, szakada - lan növelése elképzelhetet­len az egyéni fele'őség kö­vetkezetes érvényesítése nélkül. A napról napra nagyobb ered­ményekért harcoló bányászok csak akkor érhetik el célkitű­zéseiket, ha a bánya minden műszaki vezetője a rábízott fel­adatot teljes mértékben végre­hajtja, s küzd a műszaki felté­telek biztosításáért. Szűcs Lajos reviraknász például an,lak ellenére, hogy Híradás Pogonyból: A miniszteri vándorzászló tulajdonosai Salgótarján—Pogony rendkí­vül szép útvonal. őszi szín­pompába öltözött akác, cser, tölgyfaerdők között kígyózik az üogv a gépek mellett eldobált I út át a rónai hegy fenosUján. .... * * I T A *-» »-> *1 1 l-t-1 ,l\ m *1 T* 1 - fTVI.' AD liúzóköveket láthatunk. A cso­portvezetők, dróthúzók, műszaki vezetők figyelmének ki kell ter- jedrn az ehhez hasonló hibák­ra is. Üzemünk dolgozói közül jó példát imM « tervteljesítésben Budai t drótkötő, aki 120. Burovinyecz József pácoló 147, Mester Mihály, Nagy József 10 acé'dróthúzó 139, Oravec István és Kuris József 145 százalékos terv teljesítésükkel. A termelésben élenjáró Boda Ferenctől példát vehetnek az olyan dolgozók, mint Sulc István és Posta Ferenc, akik 65 százalékra teljesí­tették az előirányzatukat. 3oda Ferenc eleinte csak 67 százalékot tudott élérni, de a munkaidő teljes kihasználásával elérte, hogy előirányzatát 109 százalékra teljesítette, — mon­dotta Székely Mihály üzem­vezető beszámolójában. A beszámoló után Kupcsik Gyula idősebb dolgozó hozzá­. I Lenn a völgyben már vékony, szólásában tolmácsolta a többi dolgozók kérését, hogy a víz minőségét javítsák meg, mert egészségtelen a fürdésre, de a gépek meghibásodását is több esetbén előidézik. Én Javaslom, hogy az üzemtől netn messze szürke ködíátyo! gomolygott Ce red— Zabar községek fölött. Po onyt egy kisebb hegy rejtette maga mögé. Ceréd és Zabar községeket még élvezetesebbé, szebbé teszi a szövetkezeti köz­ség egvbetaposílott földje, az ál­lami gazdaság hegyoldalán le­gelésző ménese, a dohánytörést végző asszonyok éneke. Pogonyt szorgalmas falusi nép lakja. Azelőtt nem sokat ír­tak róla az újságok, pedig a pa­gonyi nép már a gabonabegyü/- tési terv 118 százalékos teljesí­tésével megmutatta ország, vi­lág elöti,. hogy a munkásosztály igazi szövetségese, hogy tüzön- vizen át segíti pártunk által irányított ötéves tervünk végre- haitás.át. Sokezer forinttá-! já­rult hozzá e nép a békekölcsön jegyzés sikeréhez is. És most, október 7-én újra nagy győzel­met ünnepelnek. Megnyerték a napraforgó, burgonya, kukorica- begyűjtés csatáját. Az ország sokezer községe közül a pogo­nyiak harcolták ki az or-szág harmadik legjobb községe ci- mét viselő miniszteri vándor­zászlót. Igv terelődött sokmilliós népünk figyelme a kicsiny. Po­gány községre. Most, a délutáni órákban ün­nepi tanácsülésre jöttek össze 2 dolgozók, hogy átvegyék a nagy kitüntetést, munkájuk elismeré­sét, megbecsülését kifejező mi­niszteri vándorzászlót.- A ta­nácstermet zászlók díszítették, a piros drapériával letérített asz­talon a miniszteri, megyei, já­rási vándorzászlók díszelegtek. Büszke örömmel tekintettek rá a dolgozó parasztok. Az ünnepsé­gen megjelent Molnár Sándor, a begyűjtési minisztérium kül­dötte, Bo-gnár József, a begyűj­tési miniszter megyei meghatal­mazottja, valamint a megyei, já­rási tanács képviselői. Három p i rosnv a-kken dös ú ttőrőp a j t :i s lépett a díszelnökség elé. Közü­lük Fülöp Vit-mos a következőket mondotta: „ígérem apáink és a falu minden dolgozója nevében, hogy nem engedjük át a zászlót, s arra törekszünk, hogy orszá­gos viszonylatban az elsők le­snünk.” Maid Fülöp Marika út- törőpajíás verset szavalt a köz­ség dolgozó parasztjainak határ­talan öröméről. „Apáink példát mutattak az országnak, hogy hű gyermekei Rákosi elvtársnak." Ilyen ünnepélves. örömteli na­pon nem árt felidézni azt a csa­tát. meiy e nagyszerű eredményt szülte. Az ünneplő dolgozó parasztok közül talán Sótér Kálmán ta­nácselnök a legboldogabb. Ö, hét holdon gazdálkodik. Elsőnek. 144 százalékra teljesítette globá­lisan kukorica, burgonya, nap­raforgóbegy üj/ési tervét. Most, mint a győztes község tanácsel­nöke, büszke ön-tudattal mondja: i,a begyűjtési versenyben meg­előztük a zabariakal”. A két köz­ség között nemes vetélkedés in­dult a begyűjtési terv teljesítésé­ért. De, hogy a versenyből a pogonyiak kerültek ki győztesen, az elsősorban a kommunisták, tanácstagok példamutatásának köszönhető, akiknek példája cse­lekvésre késztette a község többi dolgozó parasztjait is. Minden dolgozó paraszt párosversenybe lépett egymással, s igyekeztek megelőzni egymást a begyűjtési terv teljesítésében. A községi pártszervezet a legpéidamuia- tóbb kommunistákból, élenjáró pártonkívüli dolgozó parasztok­ból állította össze a népnevelő csoportot. Olyanokat, mint Fülöp Vilmos fehér, vagv ifj. Sótér .Miklós, aki a begyűjtési terv tel­jesítésén kívül már befejezte a vetési munkáját is liven példa- mutatás után aztán egyre heve­sebb, lelkesebb verseny alakúit ki a községben. Fülöp István hatholdast. Varga Ignác hagyta el a . tervteliesitésben. Kajsza Vilmost meg Fülöp Vilmos. Var­ga Vilmosné 11 holdas meg 20 mázsa terményével járult a mi­niszteri zászló elnyeréséhez. A pártszervezet és a tanács na­ponta értékelte a dolgozó pa­rasztok versenyeredményét, amit aztán kiírtak a dicsérő faliújság­ra. Megdicsérték Sótér József bátyó*, Varga Ignácot, Szabó Vilmost, Gál Gézát, Varga Já­nost, akik nemcsak a kapásnövé­hanero békeköl­nyek tervteljesítésében, az adófizetésben és a csőn jegyzésben is példát mutat­tak. Nem volt egy késlekedő sem a községben. így nem kellett al­kalmazni a fölemelést. így győ­zött Pogony népe. így köszön­tötte a Szovjetunió ^Kommunista (bolsevik) Pártjának XIX. kon­gresszusát. A pogonyiak tervtel jesitése megmutatta, hogy Pogonyban sem volt jobb időjárás, mint a begyűjtési versenyben lemaradó széesényi járásban. A pogonyiak tisztelik a törvényt, a szécsé nyiek tanulhatnának tőlük. Igen. a pogonyiak tervteljesííése erő siti hazánkat, erősíti honvédéi műnket, a békéért küzdők tábo­rát. Öntudatos itt a nép. Tud­ják, hogy a begyűjtési terv telje- sitése azoknak a munkásoknak ad több húst, s más cikket, akik áj gyárakat építenek, amelyek bői villanyvezetékek kerülnek ki Pogony—Zabar. Cared 1953.-as évi villamosításához. De a pogo nyiaknak lesz kultúrházuk :s, ahol kielégíthetik kultúrszomju kát, hogy még kulturáltabban él­jenek. Ezek a gondolatok, tervek olvashatók le e ünnepi tanács­ülésen részvevő begyűjtési csata hőseinek, csillogó tekintetéből, amikor átveszik a miniszteri Vándorzászlót, a szabadpiaci ér­tékes fi és jogát tartalmazó ok mányt. (lantos) Zsidal Vilmos és a .csapata tagjai több esetben figyelmez­tették őt, hogy termelésüket, eredményeiket csökkenti a szál * !Főberendezés (gumiszalag) a munkahelyüktől való távol léte, jogos kérelmüket ennek elle­nére nein hajtotta végre. A reviraknász a bányászok ké­rését nem továbbította. Nem je­lentette az üzemvezetőnek és a csapat műszakonként 14 csillé­vel kevesebb szenet termelt. De elhanyagolta a reviraknász a megfelelő levegő biztosítását, melyet egy elzáró fúrócsappal meg lehetne oldani. Ez a reviraknász nem támo­gatta a Zs’dai-csapatot, de a többit sem, nem teremtette meg a műszaki feltételeket, sőt gátolta a termelésben őkei. A „Termelj ma többet, mint tegnap” mozgalom megterem­téséhez elengedhetetlenül 6zük* séges, hogy a bányabeli iparo­sok felelősségteljesebb, alapo­sabb. gondosabb munkát végez­zenek. A szorospataki üzem irányvágatában Dudás István gépmester vezetésével vasár­nap 4 szakmunkás egy koron­got állított be, helytelenül. A korong ferdén állt és a szálFtó- kötele; fokozatosan gyengíti, szaggatja. Ennek következté­ben hétfőn délelőtt 10 órakor kapták az első üres csillét, kedden pedig 1 óra kiesés volt a kötél megrongálódása nratt. A műszaki vezetők nem törőd­tek a korong rendes beállítá­sával, — hogy a szállítás za­vartalan menete biztosítva le. gyen. A nógrádi szénmedence bá­nyászinak ; feladata, hegy mind nagyobb mértékben kapcsolód­janak be a Loy-mozgalomba. A bányák pártszervezetei, a szakszervezetek, a nép­nevelők, és szakszervezeti b’zalmiak tekintsék e moz­galom szervezését egyik legfontosabb feladatuknak. Munkájuk során gondoljanak arra ha minél több bányász csatlakozik a Lpy-mozga'omlioz, .ppnáj, több .szenet kap fejlődő iparunk).. Még a hátralévő idő­ben — amely az ankéttó! el­választ bennünket — 'gyekez- zenek azon, hogy a hibák meg­szüntetésével teremtsék meg a Loy-mozgalom k'szélesítésé- nek előfeltételeit. A műszaki vezetőknek kötelességük, hogv elősegítsék a mozgalom mind nagyobb kiszélesítését, amely- lyel elérjük, hogv termelésünk egyre fokozottabb mértékben, egyenletesén emelkedik, me!Ive! a be’ketábort nap mint nap erő­sítjük. ■IÍ Községek, amelyek megkapták a siahadpaci értékesítés jogát ':'r - 1 y--; • * » -■.* ­A begyűjtési miniszter Nó- grád megye területén a követ­kező községeknek és termelő­csoportoknak adta meg a bur­gonya szabadpiaci forgalmát, miután tervüket 100 százalék­ra teljesítették: Pusztaberki. Nógrádsáp, Bánk, Ipolyszög, Szügy, Cserháthaláp, Pogony, Ben- curfalva, Szécsényfelfalu, Litke, Dorgoháza, Kazár, Mátramindszent, Márkháza, Nagybátony, Szuga, Bér­céi, Nógrádkövesd, Barna, Nógrádsipek, Kishartyán. Vizslás, Csesztve, lliny, Cserhátsurány, Somoskőúj­falu, Cserhátszentiván, Mátraszöllős, Szirák köz­ségek. Termelőcsoportok közül az etesi Haladás, etesi Ötéves Terv, a bujaki Dózsa, ecsegi Petőfi, er­dőkürti Rákosi és a szurdok- püspöki Béke termelöcsoportok. Október 3-i hatállyal az alábbi községek és termelöcsoportok kapták vissza a burgonya és kukorica szabadpiaci forgal­mát, miután tervüket IÖ0 száza­lékon felül teljesítették: Nádujfalu, Mátravercbély, Etes, Bocsárlapujtő, Ma- conka, Nemti, Bcr, Pogony, Garáb. Utasó, Bokor. Szur­dokpüspöki községek. A palotási Kossuth tszcs bur­gonyából. Sámsonháza, Zabar, Mátraszöllős községek, s a palo­tási Kossuth, a Május I.' terme­lőszövetkezetek is kukoricából kapták még a szabadpiaci for­galmat.

Next

/
Thumbnails
Contents