Szabad Nógrád. 1952. szeptember (8. évfolyam. 71-78. szám)
1952-09-20 / 76. szám
SZABAD AO «.BAD 1952 szeptember 20. NEMZETKÖZI JEGYZETEK Az iráni olaj kérdéséhez A különböző országok sajtója sűrűn tárgyalja az Egyesült Államok és Anglia kormányának azt az újabb kísérletét, hogy saját tervüket kényszerítsék Iránra az angol-iráni konfliktus rendezését illetően. Mint ismeretes, ez a konfliktus a múlt évben robbant ki az iráni kőolajipar államosítása következtében. Az úi angol és amerikai terv elemzése megmutatja, hogy az „igazságos rendezésről'’ és a „fontos enigedmények‘'-ről szóló frázisok — ezeket a kifejezéseket használták Moszadikhoz intézett leveliikben az Egyesült Államok és Anglia kormányfői — mérhetetlenül távol állanak a valóságtól. Elvitathatatlan, hogy a kőolaj államosítása az iráni állam letagadhatatlan joga és teljes mértékben iráni belpolitikai kérdés. Aki elismeri ezt az igazságot, annak azt is el kell ismernie, hogv az államosítás nyomán előálló összes kérdéseket közvetlen tárgyalások útján kell eldönteni az iráni hatóságok és az Angol- Iráni Olajtársaság képviselői között. Az amerikai-angol javas, latok azonban a jóvátétel vitás kérdését egy nemzetközi fórum, a Hágai Nemzetközi Bíróság elé kívánják terjeszteni. Az Egyesült Államok és Anglia tehát az iráni kőolajipar államosításának kérdését továbbra sem Irán belügyének, Iranern nemzetközi problémának tekinti, vagyis a gyakorlatban tergadja, hogy Iránnak joga van a saját természeti kincseinek államosítására. Amint látjuk, az államosítás kérdésében az amerikai-angol javaslatok nem tartalmaznak semmiféle engedményt. Ugyanez a helyzet az államosított olajipari vállalatok szakemberszükséglé- lének kielégítését illetően is. A kőolajipar államosításáról szóló törvény végrehajtásával megbízott vegyesbizottság egyik tagja, Hasziszi, az amerikai- angol tervnek ezt a vonatkozását érintve, szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy a terv nem tartalmaz olyan garanciát, amely kizárná az angol szakértők visszatérését Iránira. E garancia követelése az iráni álláspont egyik alapelve.. E körülmény csak aláhúzza az újabb amerikai javaslatok imperialista jellegét. Az a benyomás alakult ki. hogy az imperialisták kormányai elfelejtették: nem amerikai és nem angol, hanem iráni Olajról van szó, amelyhez sem Amerikának, sem Angliának nincs joga. Milyen lármát csapnának Washing, tonban, ha például egy iráni miniszter a kaliforniai olajjal kezdene rendelkezni. A washingtoni és londoni főkolomposok azonban úgy vélik, hogy amikor az iráni olajról van szó, akkor nem az iráni népet illeti meg a rendelkezés joga, hanem a külföldi gyámokat. Az iráni nép nagy felháborodásai fogadta az új amerikai- angol javaslatokat. A javaslatok iráni visszhangja arról tanúskodik, hegy az ázsiai országok kirablásának politikája és a, bel- ügyeikbe való beavatkozás egyre nagyobb és erősebb ellenállásra talál az iiiető országok népeinél. Végkép letűntek azok az idők, amikor az imperialisták gátlás- talánul diktálhatták és rákény- szeríthették akaratukat más népekre. Népnevelők a Rákosi Müvekben ankéton tárgyalták meg a esoportos agitáció legjobb módszereit Népnevelőink niegtiszlelő jeladóid, hogy nap nap után megmagyarázzák dolgozó népünknek pártunk és kormányunk határozatait. Nagyszerű jeladatuk, hogy gondoskodjanak: nf legyen olyan becsületes és hazáját szerető ember az országban, aki ne tudná, mit jelent számunkra a szocializmus építése, népgazdaságunk ötéves terve, aki nem értené a haza védelmének fontosságát és jelentőségét. A kommunista agitációt a formák és módszerek változatossága, gazdagsága jellemzi. A szóbeli agitáció nagyszerű formái az egyéni beszélgetéseken kívül a csoportos beszélgetések, n gyűléseken és röpgyüléseken elhangzó beszámolók és hozzászólások, kollektív újságolvasás. stb. Az agitáció és formáinak változatossága lehető né teszi, hogy mondanivalóinkat a dolgozók minden rétegéhez eljuttassuk, ami lényegesen fokozza jéloilágosító munkánk halasat. A Rákosi Mátyás Müvekben a népnevelők közül egyre többen végzik felvilágosító munkájukat a Központi Vezetőség útmutatásainak szellemében, kitartóan, fáradhatatlanul. Az üzem egyes pártbizottságai az egyéni agitáció mellett, má> csoportos agitációt, mint a nevelés fontos módszerét is alkalmazzák. A legjobb népnevelők kicserélték tapasztalataikat Az elmúlt héten a gyár három üzemének pártbizottsága külön külön összehívta a leg A szocialista társadalom a lenini?, mus diadalmas eszméjének megtestesülése Az emberiség legkiválóbb gondolkodói évezredeken keresztül álmodoztak égy olyan társadalmi rendszerről, amely tökéletesen kielégíti az emberek anyagi és szellemi szükségleteit. A nagy utópisták megkíséreltek képét adnj a jövő társadalmáról, amelyben minden ember bol -' dog. Elképzeléseik, terveik megvalósíthatatlanok voltak. Az igazságon és nem az emberek közötti egyenlőségen alapuló társadalom mindaddig álom lehetett csak, míg a történelem porondjára nem lépett a munkásosztály, amelynek történelmi feladatai a kapitalizmus megdöntése és az osztáfynélküü társadalom felépítése. Marx és Engels, a munkásosztály nagy Umitói, a tudományos szocializmus megalapítói, voltak azok, akik tudományosan bebizonyították, hogy az a társadalom, ame'y sok-sok évszázadon át a legjobbak álomképe lehetett csupán, megvalósítható és a nemzetközi proletariátus osztályharcának eredményekép meg is valósul. Marx és Engels nem érhették meg a szocialistái forradalmat. Az ő halhatatlan eszméiket megváltozott történelmi feltételek között — az imperializmus és a proletárforradalmak korszakában— Lenin és Sztálin fejlesztették tovább. A szocialista társadalom megvalósulása, a lenin’zmus diadalmas eszméjének megtestesülése Marx és Engels eszméinek diadalát is jelenti, mert a leninizmus Marx és Engels tanításainak alapján jött létre és azokat fejlesztette tovább a munkásosztály megváltozott . szükségleteinek megfelelően. Marx és Engels, Lenin és Sztálin tanításainak igazságát, eszméik erejét és életrevalóságát az utolsó félszázad történelmi tapasztalatai igazolják. Ami a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt csak könyvek lapjain, a munkásosztály vezetőinek tanításában élt Ka napról napra növekvő gyönyörű valóság. A Szovjetunióban felépült a szocializmus. A szovjet nép soronlévő feladata a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján felépíteni a kommunista társadalmat. A szocialista gazdasági rendszer lehetővé tette a szovjet államnak és a szovjet népnek a gazdasági és kulturális építéssel kapcsolatos olyan feladatok meg' oldását, amelyek megoldására egyetlen kapitalista ország sem képes. A szocialista gazdasági rendszer fölénye a kapitalista rendszerrel szemben ma már kétségtelen, bebizonyított tény. A Szovjetunió fejlesztésére irányuló ötödik ötéves terv irány elveinek tervezete is rámutatott arra-, hogy „a jelen (ötödik) öt. éves terv újból bebizonyitia az egész világnak a szocializmus nagy erejét, a szocialista gazdasági rendszer vitathatatlan jel söbbrendíiségét a kapitalista rendszerrel szemben". A szovjet nép a cárizmustól örökségként technikailag elmaradott. kirabolt országot ka pott. Lenin—Sz.tálin pártja rövid 13 év alatt a háború utáni' ötéves tervek idején az elmaradott országból é'enhaladó, ipari országgá fejlesztette a Szovjetuniót. Ipari termelés tekintetében a szocializmus hazája Európában első, világviszonylatban pedig a második helyre került. A Szovjetunió nagyipara 1940- ben 12-szer annyit termelt, mint a cári ország ipara. Az ország iparosításának irá-. nyát a Szovjetunió Kommunistái (bolsevik) Pártjának világtörténelmi jelentőségű kongresszusai jelölték meg. Míg a Szovjetunió az iparosítás sztálini tanítását végrehajtva elmaradott agrárországból élenjáró ipari országgá vált, olyan kapitalista országok, mint például Anglia, amelyet évszázadokon á! „a világ műhelyének" tekintettek, csupán kivételes években tudta csak ipari termelését az 1913. évi színvonal fölé emelni. A válság éveiben az ipari termelés színvonala Angliában mélyen alatta maradt az első világháború előttinek. A két vi. jobb népnevelőket, hogy kiese féljék tapasztalataikat, hogy beszámoljanak, mit értek el saját alapszervezeteikben a csoportos beszélgetés és közös újságolva sás alkalmazása és népszerűsítése terén. Az ankéton a Központi Vezetőség agitációs és propaganda osztályának kiadásában megjelent. „A csoportos agitáció módszerei” című brosúra értékes anyaga eddigi felhasználásának tapasztalatait vitatták meg az elvtársak. Az ankéton kiderült, hogy a Politikai Bizottság 1950. novemberi határozatát végrehajtották, ahol a felvilágosító munkára alkalmas elvtársakat állítottak és ők ugyanazon a helyen, ugyanazon elvtársak között végzik meggyőző munkájukat, ott a népnevelő munkának van is foganatja. A Szerszámgépgyár megbeszélésén Mezei elvtárs beszá molt arról, hogy a fogköszöríi- sok nem vették komolyan munkájukat s csak azóta törődnek vele, amióta közösen elbeszélgetnek. A dolgozók itt annyira hozzászoktak a. csoportos beszélgetéshez, hogy ha népnevelőjük valami okból nem keresi fel őket, maguk érdeklődnek, hol . tartanak a műhely tervteljesítésével. Hol a népnevelő, aki felolvas az újságból? Lázár elvtárs arról számolt be, hogy az idősebb elvtársak elmondják a fiataloknak múltbeli keserű életüket, vagy grafikonok segítségével összehasonlítást tehetnek az imperia lista országok és a mi dolgozóink életszínvonala között. Szikszai elvtárs a türelmes munka eredményét mutatta be, a maga élménytárából. — Áprilisban csináltam először — mondotta —, hogy ebédidőben dolgozótársaim közé ültem újságot olvasni. Volt, aki otthagyott. Később egyre többen vették észre, milyen érdekesek azok a cikkek, amelyeket felolvasok, és már hozzá is szoktak. Azután pedig ha egyszer előfordult, hogy nem jelentem meg, már reklamálták: Hol a népnevelő, aki újságot olvas nekünk? Az öntödegyárban többen arról szóltak, hogy nehézséged': vannak a csoportos foglalkozás megtartásának időpontja körül. Erre Várnagy elvtárs adott választ a maga példájával: — Korábban szoktam bejönni én is az üzembe, velem együtt mások is. Beszélgettünk. Ez azután rendszeresen ment. Néha reggel, néha munka után, hetente egyszer, vagy kétszer mindenképpen összejövünk, de lia sürgös a megbeszélnivalónk és ha röviden végezhetünk, még ebédidőben is találkozunk. Ahol állandóan változnak a népnevelők Ugyanezt nem mondhatjuk el az acélműhelyről, ahol nemcsak hogy nem válogatták ki a népnevelőket a Politikai Bizottság határozata szellemében, hanem Jól tejelő tehenet vettem 'ágháború között s a második világháború utáni években. a1 kapitalizmus általános válságának és e válság fokozatos elmélyülésének korszakában a tőkés °rszág°k ipara tovább pang, sőt visszafejlődik. Ugyanakkor a Szovjetunió ipara az ötödik ötéves tervben évenként és átla gosan 12 százalékkal emelkedik A Szovjetunió politikai, katonai és gazdasági téren egyaránt megerősödve, a népek szeretetétől és tiszteletétől övezve került ki a? második vi’- iághábortiból. A háború után a szovjet nép a fejlődésnek azt az útját iárta, tovább, amelyet az SZK(b)P XVIII. kongresszusa jelölt ki számára, "s amelyről ideiglenesen letérítette a hitleri borda támadása. Ez az út a szocialista társadalom teljes fel- építése és a kommunizmusba való fokozatos átmenet útja. A háborút követő sztálini ötéves .terv megvalósításával a Szovjetunióban befejeződött a szocializmus építése. Lenin— Sztálin pártja vezetésével a szovjet nép megkezdhette á kommunizmus anyagi alapjainak lerakását. Napjaink valóságában testet ölt a leniniz- musnak és a Sztálin által továbbfejlesztett tanításai, amely szerint a kommunizmus a kapitalista környezet ellenére, egy országban is felépíthető. Amint J. V. Sztálin tanítja', a leninizmus valamennyi ország proletariátusának szóló tanítás, amely alkalmazható és kötelező, kivétel nélkül minden országra. Olyan században élünk, amikor minden út a kommunizmushoz vezet. A leninizmus eszméi a dolgozók újabb és újabb millióit hódítják meg mind az öt világrészben. A világ népei a leninizmus tanításának megfelelően harcolnak a békéért, nemzeti függetlenségükért és mindenfajta kizsákmányolás alóli felszabadulásukért. Lenin és „a ma Leninje". Sztálin mutatják az emberiségnek azt az utat. amelyen járva a szovjet nép a kommunizmust építi és amely az egész emberiséget elvezeti j az évezredes álmok megvalósulásához: a szabad, boldog emberi élethez. , (A. Szazanov cikke nyomán.) Az 1,953. évi tejbeadási kötelezettség biztosítása érdekében megyénk területén egyre több dolgozó paraszt ismeri fel az á’iattartás jelentőségét. Ezért már most ősszel gondoskodnak jól tejelő tehenek beállításáról. Meszijár Pál patvarcj dolgozó paraszt így nyilatkozik az állattartás jelentőségéről: — Júliusban vettem egy tehenet, mert családomnak tejre van szüksége. De a tehén nélkül a beütemezett tejmennyiséget sem tudom teljesíteni kellő időben, ami kártérítést von maga után. A helyettesítő cikként beütemezett tojás otthon is elkel, és ami fontos számomra, több jut a piacra is. Hogy tehenet vettem, úgy gondolom, nemcsak népgazdaságunk kétéves állattenyésztési tervéhez járulok hozzá, hanem saját családom boldogabb életét js jegí- tem. Szeretik a népet, szeretik a földet, szeretik a tanulást Sohasem jelejtem el 1947 augusztus 3-ának estéjét. A moziban nagyszámú közönség — köztük sok nő — várta, hogy megkezdődjék az előadás. Már délután megtudta az egész falu népe, hogy szovjet filmeket vetítenek este. Alkonyattájban úgyszólván mindenki a mozi felé igyekezett. Először a hős Zójáról mutattak be egy felejthetetlenül szép filmet. Azután dokumentumfilm került vetítésre. Amikor a vásznon megjeleni a zakatoló lánctalpas traktor — mi tagadás — kissé megijedtem. Sose láttam azelőtt ilyent. Ijedtségemet gyorsan fel váltotta a csodálkozás, majd jz öröm: nő vezette a traktort — Kása Angelina! Elgondolkoztam. A szovjet nő traktort vezet. Vájjon miért nt tehetne belőlem is traktorvezető- nő? Az ifjúsági szövetség segítségemre sietett és rövidesen traktorvezető tanfolyamra kerülhettem. Amikor 'első oktatóm: Li Hon- szu észrevette elfogódottságomat, kézenfogott és odavezetett a traktorhoz. — Jól nézd meg, Liang Csüng ezt a masinát, mert rövidesen te fogod vezetni. Traktorvezető leszel, úgy mint Pása Angelina. Amikor véget ért a tanfolyam, a total állami gazdaság ba helyeztek. Es teljesült szívem vágya: ott álltam a hatalmas traktor mellett, amelyet a Volga partján, a hős Sztálingrádban gyártottak és amely sokezer kilométert tett meg, hogy segítse a kínai parasztoü futtában kijelölteknek sincsen állandó beosztásuk. Ma ezzel, holnap azzal foglalkoznak és így a nélkülözhetetlen szoros kapcsolat nem jön létre a népnevelő és csoportja között. Ennek az is oka, hogy a vezetőség tagjai maguk is gyax- ran változtak. A Szerszámgépgyár ankétjén olyan elvtársak vettek részt, akik a csoportos agitáció mindhárom formájáról hasznos tapasztalatokat mondottak el. Takács elvtárs elmondotta, hogy csoportja tagjainak együttes fellépése segített Nagy elv- társnak. hogy fegyelmezettebben dolgozzék. Azelőtt hetente háromszor dolgozott, háromszor nem. Egyedül nem sikerült őt meggyőzni. A csoport határozottan elítélte a viselkedését, ez már hatott. Kisgyíilés, amelyet tett követ Az ankéton kiderült, hogy á dolgozók szeretik a , csoportos agitációt, s ha jó a vezető, szívesen résztvesznek rajta. A népnevelők rendszerint kétszer, de legalább egyszer előre elkészített témáról csoportos beszélgetést szerveznek. Természetesen adódhat olyan esel, amikor eltérnek az eredeti témától. Még az Acélművekben, ahoi a vezetőség elhanyagolta ezt a fontos területet, ott is olyan példát mondtak el, amely napnál világosabbá teszi a csoportos agitáció jelentőségét. Izsai elvtárs számolt, be erről. Javításról volt szó. Ezelőtt mindig 12 napig tartott. Most pedig 5 napra tervezték. Sokan ellenezték, lehetetlennek tartották. Az. elvtársak kisgyülésre hívták össze csoportjaikat, megmagyarázták, ha a javítást rö- videbb idő alatt végzik el, annak hatalmas jelentősége van népgazdaságunk szempontjából. A kisgyűtésen lelkesen csatlakoztak a tervheé. A nagyjavítás öt nap alatt elkészült. Sorolhatnánk meg szamta-» hat a föld termékenyebbé tételében. Megmutattuk a férfiaknak, hogy a kínai nők mire képesek és a szovjet nők példája nyomán versenyre keltünk a férfi traktoristákkal. T raktorosbrigá- dóm tagjai. Csín Ja-zsu, U Juj dzsin, Ten Su-fan és Huan Guj dzsin egykori szegényparasztok lányai. Szeretik a népet, szeretik a földet, szeretik a tanulást. Mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy csak akkor tudunk egyre jobb eredményeket elérni, ha tanulunk. Mi, traktorista nők is tudjuk milyen jelentőségteljes rnunká* végzünk. Országunk szomszédságában, Koreában, az amerikai betolakodók gyilkolják Korea szabadságszereíö népét. Az imperialisták szeretnék kiterjeszteni a háború lángját hazánk földjére is. Mi kimondhatatlanul gyűlöljük az imperialistákat és tudjuk jól, hogy amikor biztos kézzel vezetjük a traktort, egyre több szántóföldet művelünk meg, ezzel is harcolunk a békéért. De ha kell, hát fegyverrel űzzük ki földünkről az ellenséget. HALOK, KONYHÁK, FESTETT BÚTOROK NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓK BÜTORÍRTÉKESÍTŐ VÁLLALAT Salgótarján, Ráköczi-út 53. OTP. BEVÁLTÓHELY lan példáját a csoportos agitáció eredményeinek. Uj, friss káderek kerülnek elő, akik először csak hozzászólnak, ha történetesen a népnevelő nem ér rá, helyette felolvassák az újságot és vezetik a vitát. Megbeszélik a gyár ügyeit, feltárják a hibákat, sikeresen harcolnak a jobb eredményekért, harcolnak min. den ellenséges megnyilvánulás ellen. A helyesen előkészített csoportos agitáció eló'segíti a kritika, önkritika fejló'dését és a hibák kollektív megbi- rálásának komoly nevelő hatása van. A Rákosi Művek három üzemének ankétja, újabb bizonyíték arra-, hogy ahol szívügye a pártszervezetnek a népnevelő munka, ott a dolgozók előtt kitárul a nagyszerű jövő képe, ott a gyárak sorsát, országunk sorsát maguk sorsának érzik. ELHASZNÁLT HOLMI, VAS, FÉM, PAPÍR, RONGY AKAD MINDENFELE •'! • >.t i it Gyújtsd össze Add át a MÍH-nek, »agy a? érte jelcntkeiő ifiaknak
