Szabad Nógrád. 1952. augusztus (8. évfolyam. 62-70. szám)
1952-08-20 / 67. szám
2 SZABAD ISO GRAD NEMZETKÖZI JEGYZETEK Rankovics fél a jugoszláv ifjúságtól A jugoszláv if júság egyre jobban nyugtalanUja a Tito-Ran- kovics-klikket. A jugoszláv hatalombitorlók azt hitték, hogy a jugoszláv ifjúság követni fogja véres útjukat és azt remélték, hogy félre tudják vezetni a jugoszláv ifjúságot. Ennek azonban éppen az ellenkezője történt a jugoszláv ifjúság ellenállása állandóan fokozódik a belgrádi rendszer ellen. Ennek az ellenállásnak egyik formája a nyílt bojkott az úgynevezett Narodna Omladna nevű ifjúsági szervezettel szemben. A jugoszláv ifjúság rendszeresen távolmarad a Narodna Omla- dína gyűléseiről, összejöveteleiről, és így ennek a szervezetnek semmi befolyása nincs az ifjúságra. Bármennyire is igyekszik az Omladina című lap, az ifjúsági szervezet lapja eltitkolni ezt a tényt, időnként mégis kénytelen beismeréseket tenni. így például az újság nemrég azt írta, hogy „Pomoradja járás községeiben igen sok ifjú él, de ritkán találkoznak, mert nincs szervezet, amely összefogná az ifjúságot". A lap természetesen nem vallja be, hogy mi ennek az oka. Az Omladina már régen Tito—Rankovics eszköze lett és hangos szóval propagálja az „amerikai életformát". A jugoszláv ifjúság szabotálja a részvételt az úgynevezett ,Jiulcsépítkezéseknél", mely alatt stratégiai és katonai építkezéseket kelj érteni. Ilyen objektum például a szevojnói hadianyag- gyár, ilyenek Szvetozarevo erőművei, amelyek a Viaszina. Növi Vonodol s Vuzencia községekben lévő hadiüzemeket látják el vil.atnosáramtnaL Minden terror és megfélemlít és i kísérlet ellenére a másodéves orvostanhallgatóknak csupán 2 százalékát sikerült mozgósítani ezekre a hadiépítkezésekre. A ljubljanai munkásnegyedben lévő gimnáziumok diákjai közül egy sem akadt, aki vállalta volna ezt a munkát. • Illegális szervezetének vezetése alatt a jugoszláv ifjúság nyílt harcot is folytat Tito—Rankovics rendszere ellen. A hivatalos Tanjug hírszolgálati iroda nemrég közölte, hogy a belgrádi megyei bíróság négy egyetemi hallgató ellen hozott ítéletet, akik a „Tájékoztató Iroda céljainak szolgálatában" szervezetet létesítettek. A diákokat héttől kilenc évig terjedő börtönnel sújtották. } A Tito-banda megrettenve ettől az állapottól, új propaganda akciót kezdett. Hogy ennek a kérdésnek a titóísták milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak, bizonyítja, hogy maga Rankovics írt erről a témáról cikket a Borba című lapban. Ez azt bizonyítja, hogy a helyzet komolyra fordult és ez igen nagy félelmet kelt a belgrádi vezetőkben. A provokációk hírhedi bajnokai A gazemberség és az elvetemültség, a békés országok elleni provokáció magasiskoláját nyújtja az imperializmus, a háborús gyújtogatok táborába szökött Tito—Rankovics-féle kémbanda. Nem fémek a bőrükben. A demokratikus országok határain egymást követik provokációjuk, rálőnek dogozó parasztokra, azt lesik, mikor olthatják ki a határó'rizeíi szervek valamely tagjának életét. A magyar kormány legutóbbi tiltakozó jegyzéke egy egész sor leggyalázatosabb esetet sorol fel, amelyek mind arra irányulnak, hogy a magyar állampolgárok é'etének állandó veszélyeztetésével, a két ország közötti viszony kiélezésével méltóan szolgálják kenyéradó gazdáik, az amerikai tőkések háborús céljait. Békés időben élünk és ők az árulás híres bajnokai tervszerűen előkészített akcióval felrobbantják a magyar és jugoszláv partoldalt összekötő letenyei közúti hidat. Tíz nappal később pedig gyujtólövedékekkel perzselték fel az egyik magyar magasmegfigyelő-állványt, a benne tartózkodó magyar határőr életének veszélyeztetésével. Ez az előre megfontolt szándékú gálád merénylet méltó kiter- vezőihez. A második világháború agresszorai, a német fasiszták is így kezdték! De a felrobbantott letenyei híd arra is figyelmeztet, hogy a hidak újjáépülnek, de hol végezték dicstelen útjukat a második vi ágháború előkészítőinek őrültjei... Új mezőgazdasági gépek a ütmei Demokratikus Köztársaságban Nemrégen rendezték meg Leipzig-Markkleebergb« a Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdasági és kertészeti kiállítását. Több mint 750.000 dolgozó paraszt tekintette meg a kiállítást, amely nagymértékben hozzájárult a munkásosztály és dolgozó parasztság közötti szövetség megerősítéséhez. Két évvel ezelőtt a Mezőgazdasági és Erdőgazdasági Gépüzem mindössze hét új típusú gépet tudott felmutatni. Az idei kiállításon már 42 új gép volt látható, amelyeket az ország különböző vidékein próbálnak ki, hogy gyakorlati tapasztalatok alapján kijavíthassák az esetleges hibákat és aztán mennél előbb megkezdjék az új gépek szériagyártását. Különösen nagy tömeg vette körül a kapásnövényszedő- gépet, amelyet mozgórostávaí, kirakodószalag'g.al és 1.5 tonnás gyüjtőkocsiva! láttak el. Igen értékes vívmány a szénasajtoló és a szénagyüj- tő-sajío!ógép is, amely óránként 1 hektárról takarítja be a szénát, illetve háromnegyed hektárról a sarjut. Ezeket a gépeket az elz- dorfi áilami gazdaságban kísérletezték ki. Az idei aratáson már kitűnően bevált a traktorvontatású, 52 mintájú arató-cséplőgép, amelyet számos gépkölcsönző- állomáson állítottak munkába. Az első kísérletek azt bizonyítják. hogy az új aratócséplőgép a szemvesztcséget 59 százalékkal csökkenti. Az arató-cséplőgéphez tárcsákat is kaphattak s így a gépcsoport az aratással egymenelben elvég- z: a tarlóhántást is. Az új mezőgazdasági gépek vontatására új vontatókat szerkesztettek, amelyek közül kiemelkedik a „Vakond—Ls 15” és a „Pók—Ls 30”. Jelentősen megkönnyíti a dolgozó parasztság munkáját a kévekötő-aratógép, továbbá a burgonyaültetőgép, amely egyszerre négy sorba ülteti el a burgonyát és mindjárt fel is tölti. A mezőgazdasági kártevők elleni harcot jelentősen megköny- nyíti az új, kombinált porlasztó i és permetezőkészülék. Egy kolhozelnök tapasztalataiból Kitajev elvtárs, a Szaratov- területi novuzemszki kerület Vorosilov-kolhozának elnöke, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldötte igen sok tapasztalatot gyűjtött a kolhoz vezetésében. Az alábbiakban részleteket közlünk a ,,Szo- cialisztyicseszkoje Zemlegye- lije” című lapban megjelent cikkéből, amelynek tanulságait termelőszövetkezeteink vezetői is hasznosíthatják. A kolhozelnöki munka iránt igen nagyok a követelmények. Éppen ezért a kolhozelnöknek jól felkészült embernek kell lennie, aki fői kiismeri magát az agrotechnikában, a zootechniká- ban, s aki jól meg tudja szervezni a munkát. A kolhozelnök nem maradhat el az élettől. Csak úgy haladhat a többi kolhozparaszt élén, csak akkor lehet előrelátó, ha állandóan tanul, ha rendszeresen tanulmányozza a marxista-leninista elméletet, a mezőgazdasági szakirodalmat, rádiót hallgat, újságot, folyóiratot és szépirodalmi műveket olvas. En például a „Tyimirjaizev” Mezőgazdasági Akadémia levelező tagozatának hallgatója vagyok. Aki azt hiszi, hogy a régi tudás elegendő, rosszul gondolkozik. Ha nem folytatjuk a tanulást, a régi ismeretek hamarosan semmivé válnak. Hogyan ismerjük fel az újat, ha nem tanulunk, nem olvasunk, nem hallgatunk rádiót és nem járunk előadásokra? Vannak, akik gyakorlati tapasztalataikban bíznak és a tudományt csupán pártfogolják. Ez helytelen. Figyelmesen meg kell hallgatnunk, amit ti dósaink, szakembereink tanácsolnak és magunkat is fel kell vérteznünk a tudományos ismeretekkel. Helytelen az is, ha parancsolgatunk. Tapasztalatból tudom, hogy néha legcélravezetőbb, ha utasításainkat javaslat formájában, kérés, vagy baráti tanács formájában közöljük. Ha a kol- hozparaszt ilyen tanácsot kap a feladat teljesítésében, feltétlenül kezdeményezőkészséget mutat. A figyelmes kolhozelnök mindig felkarolja a hasznos kezdeményezést. Megemlítek ezzel kapcsolatban egy példát. Régen kézzel ültettük a dinnyét, tizenkét kolhozparaszt egy nap alatt 1.6 holdon végezte el ezt a munkát. Kolhozkovácsunk 1949- ben azzal a javaslattal állt elő. hogy gépesítsük a dinnyeülte- tést. A vízhordó kocsira hordót állított és egv régi vetőgép tárcsája segítségével olyan szerkezetet készített, amely szabályos időközökben meg-megnyitotta a hordó csapját. A dinnyemagga! együtt kellő mennyiségű víz is jutott a fészekbe. A kocsit két ökör húzta és két asszony naponta nyolc holdon végezte el az ültetést. Idén tökéletesítettük ezt az újítást. Traktor segítségével három asszony 16 hold földön végezte el ezt a munkát. A jó kolhozelnök mindenkor pontos és vállalkozó szellemű. Amit ígér, azt teljesíti is. Minthogy naponta sok mindenre kell gondolnia, feltétlenül szüksége van zsebben hordozható munkanaplóra. En már 1938 óta vezetek ilven munkanaplót s a napokra felbontott terv adatain kívül, bejegyzek például olyan adatokat is, hogy mikor mennyi csapadék hullott nálunk. Minden napra beosztom magamnak a munkát. Általában következő a napi munikaterv-em: reggel hét órakor meghallgatom a rádióhíreket: 8—10-ig a brigád számvivői keresnek fel, hogv jelentsék az előző napi munkát. 10-től 2-ig a földeken és az állattenyésztési telepeken tartózkodom, 2—4-ig ebédszünet, 4 és 6 között mint a Legfelső Tanács küldötte intézkedem, utána a kolhoz folyó ügyeivel foglalkozom, este 8-tól 11-ig megbeszélést tartok a brigádvezetőkkel és az egyes üzemágak vezetőivel, majd kiosztom az újabb feladatokat. Éjjel 11-től éjfél 1 óráig tanulok, olvasok és meghallgatom a rádió újabb híreit. Ha eltávozom a kolhozvezetőségből, meghagyom, hogy hová megyek, s hogy mikor térek vissza. Szükség esetén bármikor megtalálhatnak. A kolhozelnök-i irodában is szigorú rendet és tisztaságot követelek. Megfigyeltem, hogy ez is rendre és fegyelemre neveli a kolhozparasztokat. Igen fontos, hogy mindig rendesen öltözköd- jünlítés hogy ápoltak, gondozottak legyünk. Az elnök lelke a kolhoznak, hozzáértő vezető és jóbarátja minden kolhozparasztnak. Szem előtt tartja, hogv ő nem egyszemélyi vezető, mint például egy gyár vagy egy gépállomás igazgatója. A fontosabb kérdéseket nem oldhatja meg egyedül, az ilyen kérdéseiben a közgyűlés dönt. Két közgyűlés között a vezetőség intézkedik. Mielőtt egyes kérdésekben döntünk, feltétlenül megbeszéljük azokat a pártszervezet titkárával, a brigádvezetőkkel, az idősebb kolhozparasztokkal. A pártszervezettel és a Komszomol-szervezettel együtt a kolhozelnök a szocialista munkaversenv szervezője. Igen fontos a versenynyilvánosság biztosítása. Mi naponta tájékoztatj: <k a kolhozparasztokat a napi feladatok teljesítéséről, megdicsérjük a legjobbat és kipellengérezzük a lemaradókat. Ezeket a tájékoztatókat a bri- gádvezetők készítik. 1952 AUGUSZTUS 20Üli nini- TfTi''1ffíianiWCTBMfBMrP* Jobb munkával se gítjük Rákosi elvtárs értünk végzett munkáját Kurdi Ferenc sztahanovista hengerész beszámolója a történelmi ülésről Drága Rákosi elvtárs! A Salgótarján! Acélárugyár hideghengermű ütemének dolgozóit Igen nagy örcm érte, amikor megtudtuk, hogy a mi szeretett vezérünk lett a minisztertanács elnöke. Ennek örömére röpgyillésre jöttünk össze üzemünkben, hogy ezen hálánkat fejezzük ki és munkaversenyfelajánlásokkal, többtermeléssel segítsük munkáját. Augusztus 20-ra, alkotmányunk tiszteletére vállaltuk, hogy az eddfg beütemezett tervünket 15 tonnával túlteljesítjük. Ezt a vállalásunkat a mai nappal bezárólag 31 tonnává! túlteljesítettük. Így 46 tonnával termeltünk többet az előirányzott tervünkön felüL ígérjük, hogv ezen eredményeken nem pihenünk meg, hanem még lendületesebben visszük tovább a szocialista munkaverseny- nye! tervünk túlteljesítését Ezen keresztül bizonyítjuk be pártunknak és szeretett Rákosi elvársunknak, hogy harcos katonái vagyunk a szocializmus építésének és a béke megvédéséinek. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy jó munkánkkal segítsük Rákosi olv- társ mukáját, melyet a dolgozó magyar népért végez. Elvtársi üdvözlettel a Salgótarjáni Acélárugyár hideghengermű üzem dolgozói nevégen: HEGYES FERENC KAZÁR FERENC SZŐCS GYULA párttitkár munkaérdemrendes üzemfőnök sztahanovista A Salgótarjáni Acélárugyár Hideghengermű üzemében a vörössarokban gyülekeztek az üzem dolgozói a röpgyűlésre, amelyen Kurdi Ferenc sztahanovista hengerész beszámolt az országgyűlés megnyitójáról. — Az a megtiszteltetés ért, hogy résztvehettem az ország- gyűlés első őszi ülésén. Ez a nap mindig emlékezetes marad számomra. El sem lehet így mondani, milyen kitörő lelkesedéssel fogadtuk a közöttünk megjelent Rákosi elvtársat. Feltehetjük a kérdést, volt-e valaha egy dolgozónak arra alkalma, hogy a parlamentbe betehesse a lábát. Bármily jó munkát végzett is. betek'nthelett-e az Ország- Házba, ahol a haza sorsát in tézik. Ilyen nem volt a mult- han, de most a képviselői padsorokban az üzemek, a munkásosztály legjobbjai, a termelőszövetkezetek, falvak legjobb parasztjai és asszonyai gyakorolják a hatalmat a dolgozó nép érdekében. — E történelmi ülésen vette kezébe Rákosi elvtárs a minisztertanács vezetését. Első szavai hozzánk szóltak, a magyar néphez, utat mutatott további munkánkhoz, szavai önbizal mat öntöttek még a kétkedőkbe is. Rámutatott arra, hogy ötéves tervünk folyamán hatalmas feladatokat oldottunk meg és a további feladatokat is lül fogjuk teljesíteni, ha lankadatlanul, fegyelmezetten és lendületesen dolgozunk. Kurdi elvtárs szavai után szűnni nem akaró tapssal, lelkesedéssel éljenezték a hen- gerde dolgozói minisztertanácsunk elnökét, Rákosi elvtársat. A röpgyűlés határozatot hozott, hogy az üzem dolgozói táviratban tesznek hitet Rákosi elvtárs iránti szeretetükről, bizalmukról. Ezután sorban jelentkeztek az üzem dolgozói a hozzászólásokra, hogy megtegyék vállalásaikat. Elsőnek Tolnai Sándor hengerész megfogadta, hogy ezután teljesen selejt- mentesen fog dolgozni. Kovács János 3 szintén a minőség megjavítására és az önköltség csökentésére tett vállalást. Stadler Géza sztahanovista hengerész vállalta, hogy 160 százalékos átlagteljesítménnyel fog dolgozni. Tóth János 4 szól ezután hozzá: — Rákosi elvtársnak a minisztertanács elnökévé való megválasztása alkalmából felajánlom, hogy a darut rendbe fogjuk hozni augusztus 20-ra és az abroncskötőknél mmden nehezebb munkát gépesíteni fogunk. Ezt, egy a most kivitelezés alatt álló újítással fogjuk megoldani. A Betonútépítő Vállalat dolgozói a Pásztó—Jobbágyi közötti útszakaszon befejezték a betonozást. A munkálatok elkészítésének határideje szepVégül Tóth István 3 'kért szót: — Elvtársak — mondotta —. ebből az örömteli alkalomból, hogy szeretett Rákosi elvtársunk lett a minisztertanács elnöke, egy újítási javaslatot szeretnék benyújtani az elhasznált darabolókések újra felhasználásúra vonatkozólag, amelyet bejárásokkal továbbra is tudnánk hesználni. hasznosítani, és ezzel is szeretett hazánkat, békénket erősítenénk. Mosolygós arccal, vidáman hagyták el a röpgyűlés színhelyét az üzem dolgozói azzal a tudattal, hogy újra erősödött a békeíront magyar bástyája, mert olyan férfi vette kezébe a minisztertanács vezetését, akit a legjobban tisztelnek, szeretnek országunk dolgozói. tember 30-a volt. Ebből az alkalomból táviratot küldtek Rákosi elvtársnak, amelyben szeretettel köszöntötték, mint a minisztertanács elnökét. A Betonútépítő Vállalat dolgozói jelentették Rákosi elvtársnak: augusztus 20-ra teljesítették vállalásukat Az erdőkürti gépállomás november 7-ig befejezi évi tervét Az erdőikürti gépállomás dolgozói tevéiben írták meg, milyen örömet okozott nekik, amikor megtudták, hogy Rákosi elvtárs lett a minisztertanács elnöke. „Augusztus I4-én hallgattuk a rádiót — írják — és örömmel hallottuk, hogy Rákosi elvárját az országgyűlés egyhangúlag a minisztertanács el nőkévé választotta. Rögtön röp- gyűlést hívtunk össze, ahol a dolgozók megfogadják, hozzájárulnak a gépállomás munkájának megjavításával Rákosi elvtárs nagy munkájához. Eves tervünket a nagy szocialista forradalom évfordulójára 100 százalékra fogjuk teljesíteni. Nem kis feladat ez, de szívós és kitartó munkával rreg fogjuk valósítani, állandóan szem előtt fogjuk tartani, hogy ezt a mi drága Rákosi elvtársunknak ígértük. Mindig szem előtt >** annak a táviratnak a szövege, amit Rákosi elvtársnak küldtünk. Megfogadtuk drága Rákosi elvtársnak,, minden erőnkkel azon leszünk, hogy a szocialista forradalom évfordulójára évi tervünket 100 százalékra teljesítjük. Ezzel akarunk hozzájárulni Rákosi elv társ munkájához.” Szabóék egy csille szene Az augusztusi felkelő nap sugarai néhány perce öntötték el a salgóbányai munkástakások erdőséggel körülvett táját, de már a bánya kérgeskezű harcosai munkára készen álltak. Szabó István karbidlámpával a kezében még egyszer betekint a szobában alvó két szép szőke kislányára. Nagyon szereti ezt a két csacsogó gyermeket. Ó értük harcol napról napra megfeszített erővel. Ezek a gyermekek már nem úgy nőnek tel mint ő — erre gondolt, amikor behúzta maga után a szoba ajtaját. Alkotmánya van már a magyar népnek, amely gondoskodik, az ifjúság fejlődéséről, neveléséről és mindenkiből az lehet, amihez a legnagyobb kedve van. Elbúcsúzik feleségétől, aztán elindul a kanyargós úton a bánya irányában. — Rákosi elvtársnak azt fogadtam meg — szövődik gondolata — hogy Trubjánszki János munkatársammal együtt, minden nap 7 mázsa szénnel adunk többet előirányzatunknál. Eddig több mint 40 csille szenet termeltünk ... tehát nem vagyunk adósok. Nem sokáig merülhetett el gondolataiba, mert a telep többi dolgozói is hasonló cél felé igyekeztek és útközben egymást érték a „Jó szerencsét”... „Szabadság”, vagy „Szervusz” köszöntések. Belevegyült a munkába igyekvő tömegbe. Melegen szorított kezet Trubjánsz- ki János munkatársával is, meg a többiekkel, azután a bányairoda előtt még néhány percig folyt a vita, amíg az elosztást végezték az aknászok. Már a táróba tartottak befelé. amikor Trubjánszki János az előtte haladó Szabó Istvánnak azt mondja: „Tegnap jó volt a termelésünk. 14 csillét küldtünk ki, de úgy gondolom, a mai nap is megrakunk ennyit.” Szabó István csak a fejét bólogatta és rövjden válaszolt: „Többet kell raknunk." De már ott is voltak a salgó- bánya É-táró első sikló harmadik balosztóján. Szabó István, a 30 év körüli magas, barna csapatvezető ösz- szedörszőli tenyerét, azután keményen markolja meg a csákány nyelét. Trubjánszki munkatársa meg a kemény fekete szénfalat fúrta. Még egy órája sincs, hogy elfoglalták munkahelyüket s egy robbanássorozat máris hatalmas tömegben zúdította le a csillogó fekete szenet. Az osztóból a munkahelyük felé tartottak az üres csillékkel. A kerekek zörgésétől alig lehetett hallani a csapatvezető hangját: — Te Jancsi... már csak néhány nap választ el bennünket az alkotmány ünnepétől. Vállalásunkat ugyan teljesítettük, de többet kell tennünk az alkotmányért. A múltban csak sanyarogtunk, nélkülöztünk. Sosem gondoltam arra, hogy valaha Siófokra is elmenjek üdülni, vagy hogy az unokaöcsém katonatiszt lesz... és látod, mit tett az alkotmány. Még érezni lehetett a robbanóanyag savanykás ízét, de a munkahelyen a két harcos bányász lapátja gyorsan lendült a csille felé. 11-óra lehetett, amikor a kilencedik megrakott csille is elhagyta munkahelyüket. Elvégezték a biztosítást, Most Szabó István vette kezébe a fúrót. A két bányász szónpo- ros arcáról csöpögött a verejték, de a Rákosi elvtársnak tett fogadalmuk teljesítése, a bányászbecsület beváltása óráról- órára újabb lendületet ad munkájukhoz. A pártért, a hazáért és gyermekeikért minden áldozatra képesek. A sokat szenvedett bányászokat új emberekké varázsolta az alkotmány. megbecsültté tette, jogot adott a kezükbe. Amióta az alkotmány megjelent, nem kell megalázkodni és könyörögni, hogy munkát kapjanak. A munkások gyermekeié lett a döntő szó a gazdasági, társadalmi és kulturális életben egyaránt. Azt az alkotmányt ünnepük most. Szabó Istvánék, amely hatalmat és jogot adott a nép kezébe. Az egész testük izzadságban úszik de lendületük egy pillanatra sem csökkent. Hősies küzdelem ez, amelyet Rákosi elvtársnak fogadtak meg az alkotmányért. Az újabban lerobbantott szénkészlet is egymásután tölti meg a csilléket, a 13, 14, majd a 15. csille is megtelik és a két harcos bányász büszke, mosolygós tekintettel néz egymásra. Az alkotmány évfordulója előtt újabb győzelmet arattak. Az előző napi 14 csillével szemben 75 csillét termeltek. Ozsvárt László aknász elégedetten jegyezte be füzetébe, hogy Szabó Istvánék ezen a napon újabb 1 csille szénnel segítették Salgóbánya vállalásának teljesítését.
