Szabad Nógrád. 1952. augusztus (8. évfolyam. 62-70. szám)

1952-08-02 / 62. szám

1952 AUGUSZTUS ?.

SZABAD IVOGRAP

3

J rendelőben is felelősnek érzem magam a termelésért“

Levél Kazárról

rszágunlif ipara napró! napra több ^ szenet fogyaszt. Bányászainknak nehéz küzdeimet kejl folytatniok, hogy népgazdaságunk szénsziikségletét ki tudják elégíteni. A becsületes bányászok harcát semmibe sem veszik az olyan dolgozók, akik csak a saját érdé- keiket nézik,, igyekszenek a munkától megszabadulni, az orvosi rendelőt akarják felhasználni menedékhelyül. Egyes üzemeknél sok beteg található. Pedig az orvosokon múlik, hogy kit fogad el betegnek "és mennyi idő alatt gyógyítja azt ki betegségéből. Nagy feladat hárul a betegei lenörökre is. Együtt kell dolgozni az orvossal és tudnia -kell, hogv az illető betegnek milyen a* munkához való viszonya, hogy meg tudják különböztetni a lógóst, táppéitzcsalót a becsületes dolgozótól.

Kazáron jelenleg dr. Urbányi Béla tartja a rendelést. Nagy szakértelemmel végzi munkáját, jó! foglalkozik a betegekkel, de még az álbetegekkel is türelmesen elbeszélget és megmagyarázza, hogy ök miért nem lehetne^ betegállományban. Az orvosi rendelőből eltűntek az ő rendelése ótai az iszákos dolgozók, mert nem kapnak pénzt szeszesital fogyasztására, mint azelőtt. Dr. Urbányi álláspontja az, hogv „En itt az orvosi rendelőben is felelősnek érzem magam á termelésért ” Ezf az elődjétől, dr. Szabadostól még egyszer sem hallottam. N

A betegelienőrnek’ feladata, hogy a dolgozók között szívós; kitartó nevelő- munkát végezzen, munkáját ne sablonosa,n, hanem éberen és lelkiismeretesen végezze, hogy eredményesen tudjon harcolni a lógósok s az álbetegek ellen. Munkánk akkor lesz szervezett és jó, ha osztályöntudatunk hatja azt át. Sikeresen csak akkor tudunk harcolni, ha tovább képezzük magunkat, tanulunk. Meg ke! 1 különböztetnünk — ez a legelső feladatunk — a becsületes dolgozót az álbetegböl.

Kazáron Bozsik Lajos (csője) becsületes dolgozó 38 fokos lázzal kereste fel áz orvost, aki pár nap pihenést ajánlott neki. de ő határozottan kijelentette, hogy dolgozni akar, mert tudja, hogy milyen nagy szükség van a szénre. Számos ilyen esetekkel találkozunk még, amikor a becsületes dolgozók betegségük ellenére is dolgozni akarnak.

Sajnos, találkozunk olyan esetekkel is, mikor táppénzcsailókat, álbetegeke! dr. Urbányi Béla munkaképesnek talál, de azok nem szeretik a munkát s azzal fenyegetik a rendelő orvost, hogy a felsőbb szervezetek felé levelet fognak intézni, mert beteg embereket munkába küldenek. Az ilyen dolgozók akadályoz, zák az orvos munkáját és azon vannak, hogy iparunk minél kevesebb szenet kapjon.

mil, .J Bozsik Péter

betegellenőr, Kvazár.

A nagykeresztúri Petőfi tsz-ben nagy gondot fordítanak az állattenyésztésre

„Komoly gyengéje még szövetkezeteinknek, hogy nem elég erősen fejlődik állatállományunk. Nem szőrül magyarázatra, hogy erőteljes, közös, nagyüzemi állattenyésztés és hizlalás nélkül a szövetkezeték nem fognak úgy gazdagodni, ahogy arra lehetőségük volna és az állattenyésztés elhanyagolásával saját fejlődésüket, no meg az egész közellátási hátráltatja’' — mondotta Rákosi elvtárs mult^ év november 30-i beszédében. Rákosi elvtárs ,útmutató szavait fogadták meg a nagykeresztúri Petőfi tsz tagjai, amikor 'ezév tavaszán a Csehszlovákiából kapott 1000 darab ,,Leghorn“' napos , csibetenyésztést megkezdték. A, csoport ugyanis a többi állatok nevelésével már eddig is foglalkozott.: azonban bárémfitenyészete nem volt. Bár eleinte ott is idegenkedtek a napos csibe nevelésétől, de megértették fontosságát, amiről az tanúskodik, hogy amikor a csibék megérkeztek, már megfelelő fűthető 'műanyákkal ellátott helyiség várta a csibéket. Az elhullás egészen minimális volt, ami nagyrészt köszönhető Lackó Isttiánné baromfigondozó szorgalmas munkájának. Az elhullás körülbelül 10—15 darab volt, ami a nevelésben mutatkozó tapasztalathiányból ered. Most újabb 1000 darab csibe nevelését kezdi el a csoport, de tanulva a hibákból.

A többi állatfaj tenyésztésénél is jó munkát végez a Petőfi tsz. Sertés- állománya több mint 400 darab, juhállománya 500-on felül van. Nagy gondot fordítanak a közös sertéshizlalásra is. Ezév februáriában mintegy 100 sertést állítottak hízóba, augusztusban pedig újabb 150 süldőt expressz- hízlalásra állítanak be. Épül az új 48 férőhelyes szarvasmarhaistálló is. Hiba még. hogy nem alkalmazzák a fejlett állattefiyésztési eljárásokat. Az M istállóban lehetőség lesz. inár arra. .hogy bevezessék az egyedi takurmá-' nyozást, a napi háromszori fejést és a mesterséges borjúnevelést. A csoport vezetősége ezen a téren is legyen kezdeményező, hogy államunk és saját maguk javára is minél többet tudjanak termelni.

Horváth Dömötör, járási főállattenyésztő

Godó István csapata minden perc kihasználásával küzd

vállalása teljesítéséért

Fél kettő alig múlt el pár perccel, mikor a forgácsi - tizem lejtősaknájá- ná! már megjelennek a délutáni szak dolgozói. Várják azt a pillanatot, hogy a szállítás legalább 5 percre szüneteljen, megközelíthessék munkahelyeiket. Ezt a kis időt használja ki Búcsú János, az üzem szak- szervezeti vezetője, s elbeszélget a csapatvezetőkkel termelésükről, munkahelyeikről.

— Július hónap elején 8 munkahelyünk mefült ki. Ezért az első dekádban csak 96.4 százalékra tudtuk teljesíteni az előirányzatot. De a hibánkat kijavítottuk és a második dekád előirányzatát már 109 százalékra teljesítettük. A havi előirányzatot 107.1 százalékra teljesítettük, 29-ig. Feladatunk áz, hogy továbbra is minden petcet a termelés érdekében

.használjunk ki — mondta a szak- szervezeti vezető.

★

A bányászok már türelmetlenül nézték a még mozgó pólyát, amely már lassabban vitte a tele csilléket, majd megállt. A dolgozók erre megkezdték a beszállást. Elől haladt Godó István psapata, amely a múlt hónapi előirányzatát 238 százalékra teljesítette. Igyekeztek minél előbb a munkahelyre, hogy 2 órakor pontosan megkezdhessék a munkát. Az F. sikló első balosztóján akkor tolták ki a tele csillét a délelőtti szak, Pócsa István csapata.

— Ez az utolsó csillénk a mai műszakunkon — szólal meg a csillés. — Legalább annyi időnk volna még, hogy a kidőlt sínt meg tudnánk szögezni, és a dé'utános csapat termeléssel kezdhetné a műszakot. De már itt is vannak! Nézd', Godó Pista bácsi már a kabátját is levetette.

Közben a két csapatvezető kezet fo,g. Godó István megszemléli a munkahelyet, s már osztja is be a munkát.

— Te Karcsi, másik társaddal szö- geljétek meg a sínt, én addig készítem a szénkészletet, hogy mire csillét tudunk behozni, legyen mit rakodnunk. — S ezzel már fogja a lámpáját, másik kezében a csákányt, s halad befelé a szénifalhoz. — Előbb megrakunk két csillét, azután befúrunk. Lerobbantjuk ezt a vastag követ! A csapat hamar megrffkta a két csillét és a robbantás előkészületeit Végqz- "ték/kle' Gödó' 'C'áájtatyéiétő rtiSr megjelölte számúkra a''feladatot' á füstre- várás Idejére. Az egyik társa elmegy az ácsolátlábríak '’•való fáért, a másik pedig a szükséges sínt szerzi meg. ö addig előkészíti a már meglévő két. darab fát az ócsoláshoz. Egy percet som engednek elmenni kihasználatlanul. Mire a füst elhagyja a munkahelyet már elő van készítve az ácsoláshoz szükséges fa és megvan a szükséges 6Ín.

★

Este fél nyolcra már 6 csillét rakott ez a csapat a fenntartási munkák elvégzése mellett. De munkájukkal még Kohut Károly 6incs meglégedve:

— Áfa nem tudunk olyan eredményt elérni, mint tegnapelőtt.

— Tegnapelőtt ilyenkorra már 12 csillénk volt, ' hattal több, mint ma, — szólt közbe Árvái Gyula csillés.

— Ma is megvolna az a 12 csillénk, ha olyan bányánk viftna, mint akkor, de elejbünk jött ez a vastag kő, — s csákányát hozzáérintette a 80 centis vastag kőréteghez a csapat- vezető.

— De azért a mai napon is megrakjuk a 10 csillét — szólal meg bizakodva Árvái Gyula. — A vállalásunkat már teljesítettük, mert 95 tonna helyett már 174 tonnával adtunk többéi az előirányzatunkon felül, s a két műszakon is 100 százalékon felül teljesítettünk.

— Gyenge vigasztalás ez számunkra — szól közbe: a csapatvezető — mert ez a két nap, ha 100 százalékon fölül is termeltünk mégis csökkenti a havi átlageredményünket. De iparodni kell most is,, hogy meglegyen 10 csillénk. — fejezte be a beszélgetést Godó István csapatvezető. A csapat tagjai megfogadva a csapat- vezető szavát még szorgalmasabban, nagyobb lendülettel végezték a további munkáikat. Este 10 órára már megvolt a 10 csilléjük!

★

Godó István csapata vállalása iák júliusban eleget tett, de tovább folytatja a harcot, hogy ' alkotmányunk ünnepére, augusztus 20-ra minél több szenet adjon terven felül népgazdaságunknak .

AKIK VALÓRA VÁLTJÁK RÁKOSI ELVTARSNAK ADOTT SZAVUKAT

A ZAGYVAI SZÉNBÁNYÁKNÁL július 24-ig 71 tonna szén lemara- ; dús mutatkozott, amelyre a vállalatvezetőség, párt- és szakszervezet fel- f figyelt és felkeresték a csapatokat. Az eredmény nem maradt el, mert július 29-ig Vállalásukból 1276.5 tonnát teljesítetlek, ezáltal a júliusi hónapra eső vállalásukat 756.5 tonnával túlteljesítették. A zagyvái vállalatot nagymértékben elősegítették vállalásának teljesítésében az olyan S csapatok, mint a margittárói üzemnél Pál János Mátyás csapata, amely S 107.6 tonnát vállalt és már 437.9 tonnával termelt többet terven felül. Törjük 5 Vince csapata 80.3 tonnát vállalt és 270.9 tonnával adott ki többet tér- ■ bet terven felül. A forgácsi üzemnél Balga József 30 tonna helyett 239 ■

tonnát, Brunda József 30 tonn» helyett 168 tonna szenet adott ki elő- ■ irányzaton felül. ;

A MÁTRANOVAKl SZÉNBÁNYÁK dolgozói az 1088.5 tonna szén

kitermelésével eleget tettek vállalt kötelezettségüknek, 594.5 tonnával S teljesítette túl a vállalását. A MIZSEPFAI SZÉNBÁNYÁK 3363.8 tonnát adott ki terven felül, S

vállalását 1959.8 tonnával túlteljesítette. »

A MENKESI SZÉNBÁNYÁK 110.7 tonnával teljesítette túl a vállalását. í

AKIKNEK ADOTT SZAVUKAT NEM KÖVETIK TETTEK

A KISTERENYE1 SZÉNBÁNYÁK vállalata vállalásából július 30-ig 99.1 tonnát teljesített és 186.9 tonnával maradt le vállalásának teljesítésében. 1

A NAGYBATONYI SZÉNBÁNYÁK fogadalmából 186.1 tonnát teljesített még csak, s 1516.9 tonnával maradt adós. '

A NÓGRÁDI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT vállalalásának július ’

30-ig nem tett eleget, mert 3043 tonnával maradt le vállalásának telje- sítésében.

Az üzemeket vá’lalásuk teljesítésében akadályozza a vagonhiány, amelynek következtében az üzemekben ürescsillehiány x»an, a ! munkahelyekről nem tudják a kitermelt szenet kiszállítani. í

Dolgozó parasztságunk fij Utakon jár. Az egyéni kis parcellák, nadrág,szíj-földek helyett ma mind több helyen találkozunk ‘hatalmas, egytagban lévő földdarabokkal. A termelő- szövetkezetek földjei ezek. Ujtípusú emberek, a közös nagyüzemi gazdálkodásra »ért dolgozó parasztok művelik. Mar a földeken meglátszik, hogy a „közős” nemcsak emberek egyszerű társulása, hanem ez a gazdálkodás magasabb minőségű, mint az egyénieké. Megyénkben is egy év alatt 20 új csoport,’ 1482 újonnan belépő család. 2184 tag bizonyítja ennek a gazdálkodásnak erejét, példamutató, vonzó hatását. A csoportok nem mind egyformák. Egyikükben jobban megy a munka, másokban még sok a javítanivaló, de egy közös vonásuk van. Többet termelnek, jobbat és valamennyiüket a még egyénileg gazdálkodók nagy figyelme kíséri.

A palotási Palóc munkáját is így figyelik megyénk dolgozó parasztjai. A termelőcsoportok legtöbbje ettől a tsz-tői tanul, úgy tekintenek rá, mint a megye legnagyobb csoportjára. A csoport fejlődése maga is egy höstörténet, alakulása harcok, nehéz vívódások eredménye, sok álmat'an éjszaka elhatározásának gyümölcse. Rákosi elvtárs 1948 augusztus 20-án Kecskeméten tartott beszédében két út lehetőségét tárta a dolgozó parasztság elé. Vagy a régi kisparceilás gazdálkodást, ami ugyan ma sokkal jobb életet biztosít, mim a múltban, de közel sem olyat, a’melyet pártunk és kormányunk a dolgozd parasz(ság számára teremteni akar. A más’k útnak a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a közös gazdálkodást jelölte meg. Minf azóta az országban sokan, a palotás!- Pajta-puszta volt cselédjei is úgy döntöttek 1949 őszén, hogy a helyesebbik útra térnek. t6 családdal és 180 kh földdel álltak be a közösbe. A cselédsors, Deitsch Sándor földbirtokos cselédjei életének keserű tapasztalatain és harcos elszántságukon, akaratukon kívül nem sok mindenük volt. Annyit tudtak, hogy most már maguknak dolgoznak és ez a tudat nagy győzelmek forrása volt.

i állam ugyan segítségükre sietett, kaptak két pár

lovat és 32.OQ0 forint hosszúlejáratú hitelt. Ezt a segítséget

mindjárt -rra használják fel, hogy gazdasági alapot teremtsenek munkájukhoz. Három hét alatt elkészítettek egv 48 férő- _ helyes tehéirtstállót, 5 vagonos kukoricagórét építettek. Az állam megint a segítségükre sietett. 94 ökröt kaptak bérhizlalásra, majd 15 darabból álló tehéntörzsöt. Már megalakulásuk első pillanatában a gépállomás segítségét kérték. így csinálták ’ a kővettijéeő 'esztendőben is. A tagság az első tavaszon odaadó, lelkes munkával végezte a vetést, a növényápolást, majd nyáron a , betakarítást. Látták ezt a kívülállók. 1950 februárjában újabb 16 család lépett be a csoportba 80 hold ♦ölddel. Az alapító csoporttagok fáradhatatlan munkája von- iotta őket, meg az, hogy látták: ha sok is a nehézség a csoA milliomos termelőszövetkezet

portban, ha még sokáig is kellett küzdeni a múltból örökölt szegénységgel, nyomorúsággal, de a jövő már más képet mutat. Es ez így is volt. Abban az esztendőben búzából 13.50, árpából 10, borsóból 9 mázsás átlagtermést értek el. A zárszámadáskor átlagosan az egy tagra eső munkaegység elérte a 200-at és egy munkaegység után 22 forint 40 fillért fizettek. A csoport vagyona egy év alatt jóformán a semmiből 3,200.000 forintra növekedett.

Jövedelmüket nagyrészt annak köszönhetik, hogy már akkor nagy gondot fordítottak az állattenyésztésre, az egyre jobban elterjedő fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazása mellett. A szerződésben híz!ait 94 ökör után 66.000 forint volt a tiszta jövedelmük. Ezért újabb 94-et állítottak be hizlalásra. Kilenccel szaporodott a tehéntörzsük, sertésállományukat 20 darabról 110 darabra emelték. Akkor a tél folyamán egy tszcs tagöt állattenyésztési tanfolyamra küldtek, hogy biztosítsák az. állatállomány szakszerű gondozását. És az állatállomány fejlődése így vonul végig az egész csoport fejlődésével párhuzamosan. 1950 őszén 5 höld gyümölcsöst is telepítettek. Látva a fejlődést, ezen az őszön újabb 10 család lépett be 45 hold földdel a csoportba.

A további munkához rendkívül nagy segítséget jelentett, hogy Orgoványi elvtárs, a csoport elnöke 1951-ben tagja volt a Szovjetunióba látogatott magyar parasztküldöttségnek. Onnan hazaérve látták meg igazán a csoportban, hogy a fejlődésnek micsoda nagyszerű távlatai állnak még előttük. Azon a nyáron 125 hold földről kezdték meg a húza betakarítását, amelynek holdanként! átlagtermése 15.30 mázsa volt. Az ősziárpából 13.50 mázsás átlagtermést értek el. Az egy személyre eső munkaegység ebben az évben már elérte a 245-öt és elsorolni is hosszú, hogy mi mindem fizettek ki egy munkaegységre: készpénzben 11.50 forintot, 5 kg búzát, 230 kg árpát, 2.30 kg burgonyát, 1.80 kg kukoricát, 45 dkg borsót, ugyanannyi cukrot, 7 dkg mákot és 9 dkg hagymát. Ezenkívül a tagság fejenként és átlagban az egész év folyamán 350 liter tejet kapott. Valód János például családjával együtt dolgozott a csoportban és 31 mázsa búzát, 13 mázsa árpát, ugyanannyi burgónyát, 270 kg cukrot vitt haza, ezenfelül pedig 6900 forint készpénzt. Szép jövedelmet kapott még Zsiga István és Csordás Péter is, de a csoport valamennyi tagja, mert lelkiismeretesen kivették részüket a munkából.

\l típkKCZésekct sem hanyagolták el a csoportban. 1950- ben 33 férőhelyes sértésfiaztatót építettek, s mintegy 80 férőhelyes tehénistállót hoztak rendbe. Saját erejükből már 313.000 forintot ruháztak be építkezésekre és 400.000 forint hitelt visszafizettek az államnak. Vásároltak fűkaszáiógépet, répavágót, megcsináltattak két húszsoros vetőgépet, 78 melegágykeretet és ablakot készítettek, ugyanakkor ismét 10 hold gyümölcsöst

telepítettek. Az előző marhahízlatás jövedelméből pedig 89.000 forintot nyertek és újabb 94 ökröt vásároltak hizlalásra.

Ám a csoport nagyszerű eredményére az ellenség is felfigyelt. A csoport jövedelme jóval több lett volna, ha egyes csoporttagok nem az ellenség szavát követik. Egyesek úgy vélekedtek, hogy „elég nekünk a 8 órás munkaidő, nem dolgozunk többet.” Mások az aratás idején amellett kardoskodtak, hogy ne munkaegységbe, hanem részesbe végezzék. Nem volt könnyű feladata a pártszervezetnek,' a csoport vezetőinek, amíg megmagyarázták, hogy ezzel az ellenség a csoportot akarja gyengíteni, több jövedelemtől akarja elütni a csoporttagokat. Itt-ott felütötte fejét az egyenlősdi is. Elhanyagolták a kívülállókkal való kapcsolat megszilárdítását és sokan úgy vélekedtek, hogy minek nekünk új tag, hiszen mi „régiek” harcoltunk a csoport fejlődéséért, az újak csak belejönnének a készbe. Szóval a fejlődés nem volt harcoktól, kisebb-nagyobb nézeteltérésektől, sokszor viharos taggyűlésektől mentes. Ezekben edződött a csoport tagságának vezetősége, nőtt egyre . nagyobbra maga a csoport.

Milliomos csoportról beszélnek ma már Palotáson és ebben igazuk van. Jelenleg 162 tag gazdálkodik 750 hold földön, 49 tehén, 64 anyasertés, 35 növendék szarvasmarha, 28 ló, 9 csikó, egy egész sereg süldő, szárnyas jószág és,majdnem 2000 darab naposcsibe mutatja a csoport fejlődését. A Szovjetunióban szerzett tapasztalatok alapján a télen már megszervezték a brigádokat, munkacsapatokat és azoknak a területet, gazdasági: felszereléseket jegyzőkönyvileg adták át. így érték el, hogy a növényápolást az aratás előtt elvégezték. Ez biztosította nekik, hogy a mezőgazdasági munkák mellett 500 férőhelyes baromfiólat építhettek, kijavítottak egy 90 férőhelyes szarvas- marhaístáliót és most megkezdték egy 300 férőhelyes sertés- hizlalda építését is.

Felhasználták az agrotechnika tapasztalatait a növény- termesztésben is. 19 hold tavasz; árpát vetettek keresztsorosan, amf három mázsával több termés! hozott, 17 hold keresztsorosan vetett búzából pedig 2 mázsával több termést takarítöttak be. Öt hold jarovizált árpájuk 3 és fél mázsával nagyobb termést hozott és elhatározták, hogy 30 hold négyzetesen vetett kukoricájukon alkalmazzák a pótbeporzást is.

\ munkafegyelem mcgsiilarduiásu, a ^ közösségi szetiem, s

nem utolsósorban az, hogy a ‘eladatokat, a nehézségeket csoportértekezleten vitatták meg, a közös munkához való új viszonyt alakította ki. A községben lévő másik, Kossuth, termelőcsoport tagságával arra az elhatározásra jutottak, ’ hogy az új gazdasági évben egyesülve, közös erővel dolgoznak tovább. így most már összesen 160 tag 850 hold földön indul neki a következő gazdasági évnek. A Palócban pedig az elmúlt gazdasági év eredményeképpen eddig 11.000 munkaegységre 44.000 forintot osztottak szét és valamennyiük boldogsága, öröme, hogy a csoport összvagyona elérte az 5cmillió forintot/