Szabad Nógrád, 1952. április (8. évfolyam, 27-35. szám)

1952-04-23 / 33. szám

2 SZABAD XÍkü’D 1952 április 23. Az életszinvonal a kapitalista és a szocialista kereskedelem tükrében A tőkés államokban A Szovjetunióban Az USA-ban a katonai kiadások fan- tasztikus magasságba emelkedtek. Amíg a háború előtt az Egyesült Ál­lamok egy lakása évente nyolc dollárt fizetett katonai célokra, az agresszív koreai háború ki robbantása óta 307 dollár az évi katonai fejadó. Az adók emelkedésével versenyre kelt az élel­miszerek és közszükségleti cikkek ára és ennek arányában állandóan süly- lyed az életszinvonal. A „Daily Com­pass” című amerikai lap kimutatása szerint a fogyasztási cikkek közül ma 2.28 dollárba kerül az, ami 1939-ben egy dollár volt. Egyetlen kiragadott példa: a tej árát a legutóbbi években hétszer emelték. Angliában is egyre súlyosabbá vá­lik az ipari és élelmezési válság. A békeipar dolgozói közül mind többen válnak munkanélkülivé. Az elmúlt év­ben 25 százalékkal emelkedtek a lét- fenntartási költségek. A jegyrendszer még mindig fennáll és különösen a húsellátás körül mutatkoznak súlyos zavarok. 1951-ben ötször csökkentet­ték a heti húsfejadagot, amely ma mát annyira összezsugorodott, hogy egyet­len étkezésre sem elegendő. 1952 ele­ién a szalonna korábbi 114 grammos heti fejadagját is 85 grammra szállí­tották le, ugyanakkor viszont 24 száza­lékkal felemelték az árát. Hasonló a helyzet a többi főkés- államban is. Franciaországban 1951 január 15 és 1952 január 15 között a kenyér ára 39, a gyümölcsé 41. a húsé 58, a ha’é 140, a szappan ára pedig 35 százalékkal emelkedett. Hivatalos — tehát nyilvánvalóan szépített — adatok szerint a legutóbbi másfél év alatt Ausztriában 46, Norvégiában és Hollandiában több mint 20. Görögor­szágban 25, Japánban 28 százalékkal emelkedtek a létfenntartási költségek. A Bo'sevik Párt és a miniszterta­nács 1952 március 31-én hozott hatá­rozata a háború befejezése óta ötöd­ször szállította le az ál ami kiskereske­delem árait és ezzel ismét emelkedett a szovjet do'gőzök életszínvonala. Mi tette lehetővé az ötödik árle­szállítást? A nagyje'eníőségű határo­zat megmondja a bevezető soraiban: „Az ipari és mezőgazdasági termelés te­rén 1951-ben , elért eredmények, a munkatermelékenység eme'kedése és a termékek önköltségének csökkentése“. A legújabb árleszállítás eredménye­képpen a Szovjetunióban a kenyér, a liszt és a tésztafélék ára 12—15, a ká- saféiék, rizs, hüvelyesek 15—20, a ga­bona- és takarmányfélék 12—15, a hús- és hústermékek 15, a baromfi 20, a zsiradékok, sajt és tejtermékek 10— 30, cukorka, édesipari és fűszeráruk 10—20, a só 30, a gyümölcsfélék 20, a főzelék- és gyümöicskorazervek 10— 20 százalékkal olcsóbbodtak. A szovjet államnak ezt a gondosko­dását, az ötödik alkalommal végrehaj­tott árcsökkentést a gyárüzemek. a szocialista mezőgazdaságok dolgozói, az értelmiségi dolgozók úgy fogadták, mint a szocialista rendszer új diadalát, nagy győze mét, mint a szovjetország gyorsan növekvő gazdaságának és ha­talmának újabb bizonyságát. A Szovjetunió minden részében, a gyárakban, üzemekben, irodákban, kol­hozokban és szovhozokban a dolgozók gyűléseket tartottak, hogy hálájukat és köszönetüket fejezzék ki a kormány és a párt gondoskodásának újabb meg­nyilatkozásáért, amire úi munkahőstet­tekkel. a termelés további növelésével válaszolnak. \ Kémet Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának felhívása A Német Szocialista Egységért Központi Bizottsága felhívást intézett a nemzethez a háborús keretszerződés elleni azonnali döntés, a békeszerződés megkötése, Németország egyesítése érdekében. A' felhívás h,angsúiyozz.a, hogy eljött a nemzet sorsdöntő órája. Adenauer kormánya sietteti a háborús keretszerződést, mert fél az egyre fo­kozódó tömegmozgalomtól. A háborús keretszerződés arra kényszerítené a német népet, hogy újabb lépéseket tegyen a háború felé, a katonai erőszakon alapuló megszállási uralom fenntartását jelenti, semrnibevéve a nép alap­vető jogait. A háborús keretszerződés célja, hogy előidézze a harmadik világháborút és ezzel együtt a németek gyilkos test­vérháborúját. A háborús keretszerző­dés megakadályozza a békeszerződés megkötését Németországgal és ezzel megfosztja,a német népet a békés újraegyesülés lehetőségétől. „A szovjet kormány javaslatai megmutatják az utat a Német­országgal kötendő békeszerződés és az össznémet kormány meg­alakítása felé. Ez az útja a német kérdés igazságos és tartós meg­oldásának” — hangsúlyozza a fel­hívás. A felhívás a továbbiakban felszólítja Nyugat-Németország dolgozóit, hogy egyetlen férfit se adjanak a zsoldos hadsereg céljaira, kényszerítsék lemon­dásra a háborúsúszító Adenauer hábo-, rús kormányt. A továbbiakban felhívja a nyu- gatnémetországi szociáldemokrata párt vezetőit, hogy aki becsülete­sen álíátst foglalt az újrafelfegy- verzés és a háborús keretszerző­dés ellen, annak most kell csele­kednie, amikor keresztül kell húzni MacCloy és Adenauer terveit. „Németek, hazánk keleti és nyugati részén! Egyesüljetek a békéért, egy­ségért, a boldog, új életért vívott harcban!” — fejeződik be a Szocialista Egységpárt felhívása. A japán rendőrség bestiális terrorcselekménye a tüntető japán ifjak és gyermekek ellen A Pravda tokiói tudósítója beszámol az április 18-i japán általános sztrájkról és elmondja, hogy a japán rendőrség bestiális terrorcselekményt követett el a békés tüntetésben résztvevő ifjak és gyermekek elten. Április 18-án sokszáz egyetemi Hallgató és diáik gyűlt össze a parlament udvarában, hogy kifejezze együttérzését a sztrájkol ókkal. Ekkor egymásután érkeztek a parlament udvarára a rendöroszfagok. A fiatal tüntetők utolsó sorai még ki sem fordultak a kapun, amikor fivöltve sokszáz markos rendőr rohant rájuk. A legvisszataszítóbb látvány volt, ahogy a rendőrök a gyermekeket verték — írja a többi között a tudósító. Egy rendőr egy 12 éves kislányt az arcára és térdére mért ütésekkel döntött a földre. Létekbemarkoló kiáltás hallatszott — még egy csapás és a félig- holt gyermek elcsendesedett... Néhány méterrel odébb báróin rendőr egy tanulóegyenruhás kisfiút szorított egy fához és gumibottal ütötték a fejét. Tovább mint egy óráig tartott ez a felháborító „ütközet”. Április 18-án az amerikai megszállók és japán bérenceik ismét bebizo­nyították, hogy mit jelent a valóságban az általuk hirdetett „szabadság” és „függetlenség”. A Bolgár Népköztársaság külügyminisztériumának tiltakozó levele az ENSZ titkárságához Dr. Mincso Nejcsev bolgár külügy­miniszter 1952 április 18-án a követ­kező tartalmú levelet intézte az ENSZ titkárságához: „A Bolgár Népköztársaság külügy­minisztériuma többször tiltakozott a görög kormánynál az ENSZ titkársá­gán keresztül a görög hatóságok rend­szerep provokációi és határsértései miatt és követelte a provokációk meg­szüntetését. A görög kormány azonban nememk, hogy nem fogünatosított in­tézkedéseket a provokációk megszün­tetése érdekében, hanem a Bolgár Nép- köztársaság elleni nyílt, agresszív po­litikájának megfelelően, továbbra is ösztönzi a görög határőrizeti szerveket, hogy ellenséges cselekményeket köves, senek el a bolgár-görög határon­A bolgár külügyminisztérium levele ezután részletesen felsorolja az 1952 március 20-tól 1952 április 9-ig elkö­vetett határsértéseket. Végül hangsúlyozza: „Megállapítást nyert, hogy a görög határőrizeti szer­veknek a Bolgár Népköztársaság ellen az utóbbi hónapokban elkövetett pro­vokációi állandóan szaporodnak és mind szervezettebb, rendszeresebb jel­leget öltenek. A Bolgár Népköztársa­ság külügyminisztériuma kormánya megbízásából tiltakozik e provokációk ellen és ismételten követeli ezek meg­szüntetését. A Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma kéri az ENSZ Titkárságát, hogy juttassa el a bolgár kormány tiltakozását a görög kor- mánuhoz és hozza tudomására az ENSZ tagállamainak." Levelezőink portyázása a nagyoroszi Úttörő tszcs Április 19-én a Szabad Nógrád levelezőiből brigád látogatta meg nagyoroszi Úttörő tszcs-t. A brigád tagjai: Pete Imre, a rétsági járási pártbizottság mezőgazdasági ősz tályvezelője, Orgoványi János elv társ, a palotási Palóc tsz e'nöke Dőmszki György, a szécsényi gépá: lomás agronómusa, valamint tagja volt a brigádnak a szerkesztőség egyik munkatársa. A tsz-ben szer zeit tapasztalatokról a brigád az alábbiakban számol be. A nagyoroszi Úttörő tszcs megyénk egyik legnagyobb termelő csoportja. 153 család. 180 munkaképes tagja van az ezerholdas gazdaság nak. A csoport valamennyi tagja néhány évvel, nagyobbik része, néhány hónappal ezelőtt 5-től 20 holdig terje dő földterületen gazdálkodott és most az egykori nincstelenek, dolgozó pa rasztok ezer hold gazdái. Nem kis dolog egy •zerholdas. gazdaság ve zetése. A vezetés gyengesége lépten nyomon kiütközik, de a nagyoroszi Úttörő tszcs dolgos tagjai ijó nekilen dűltek a munkának. Április 18-ig, kedvezőtlen időjárás ellenére a kialá szosek vetését már teljesen elvégezték és erősen állítják, hogy 24-ig a lencse a cukorrépa vetésével is végeznek. 1952 tavasza a nagv erőpróba idő szaka az Úttörőben. Bár az első aka dályon jól keresztül mentek a csoport régi és új tagjai egyaránt, de az igazi nagy feladat még hátra van. Az, hogy a csoport a maga sok száz hold szán tóján előbb elvégezte a tavaszi szán tás-vetési munkálatokat, mint az egyéni dolgozó parasztok, a maguk 5—6, vagv 10 holdján — a csoport erejét, a közös összefogásban rejlő erőt mutatja. A csoport erejét példázza az is, hogy egyre inkább a tudatába vé sődik az Úttörő öntudatos tagjainak, hogy legfőbb feladatuk a példamuta> fás. Hoffer Irtván a nővénvtermesz tősi brigádvezető szavaival élve, a fö’d olvan n’apos, telk'ifemerettes meg dolgozása, hogy az is érezze: gazdát cserélt. A tavaszi mimkák során elért eredményt nagymértékben elősegítette, hegv a földterületet szerződésileg át adták a brigádvezetőknek és egvre mé lvebb gyökeret ver á nem szólamokban élő, hanem gyakorlatban megvalósuló egyszemélyi vezetés. Az elért eredmények me] lett azonban igen komoly hibák, mu lasztások vannak a csoportban és ha ezen, nem javítanának, aláásná to vábbi fejlődésüket. Igen komoly ve szélyt jelent egymagában, hogy a vi szonylag gyorsan és gördülékenyen befejezett tavaszi munkák azt a iát szatot keltették a vezetőségben, hogy ezekuián minden "• simán, magától megy. A legjobban az igazolja ezt hogy a csoport 180 tagja közül a ta­vaszi munkálatokból mindössze 80-an vették ki rendszeresen részüket Nem kevés azoknak a csoport-tagoknak a száma, akik ez évben még egyetlen napot sem dolgoztak és í-gv természe­tesen egyetlen egy munkaegységet sem szereztek. De ennek ellenére a vezetőség még egyszer sem hívta fel a figyelmüket a közös munkában való részvételre Ha az elbizakodottság okát keres­sük azt látjuk, hogv a legfőbb hibái a vezetés gyengeségében, az alapos szakmai és politikai tudás hiányában keresendő. A vezetés gyengeségével magvarázható, hogy a: csoport tagjai degenkednek az úi agrotechnikai elijá rásoktól, hogy a többszáz holdnvi ka- á'Szosokból egv holdat sem vetettek keresztsorosain, pedig „a Szovjetunió■ ban már kipróbál- és felhasznált mód­szerek bevezetésével hamarosan 50 százalékkal tudnánk emelni mezőgazda súgunk termelékenységét’* — amint Rákosi elvtárs mondotta a járási tit károk országos értekezilétén. A vezetés gyengeségét igazol Ja az is, hogy a Csoport földjét szántó gépállomási dolgozóktól nem követelik meg a mi nőségi munkát. A parasztmocsár dűl- lőben felszántott földön több helven üres, fetszántiatian részt lehet látni. A forgót sem szántották fel. A tárcsá- ásf. hogy a munka minél gyorsabban meni.en. nem keresztbe, a bevált gva korlatnak megfelelően, hanem hosszá­ban végezték. Bé ar a csoport gazdagodé sára mutat minden, amit gazdaságuk ban látni, az. hogy szép lovaik, álla­taik vannak, (hogy a melegágyban tízezer számban vannak szépenfejfett palánták) — de—a csoport előrehala­dásának, gazdagodásának legfőbb ke­rékkötője a kislétszámú állatállomány. Az ezerholdas gazdaságnak körülbelül százra tehető számosállata, és mind­Útmufotóst nyújt a mindennapi pártmunkábaa össze három hízója van. Az á'latállo mány kislét-száma ellenére sem tö­rődik keilő gonddal a csoport vezető­sége az állatállomány felfejlesztésével. Ezzel magyarázható, hogy a tél folya mán 16 malacuk pusztult el. Az állat­állomány felfejlesztése kettős értelem ben is rendkívül fontos, fejlődésünk érdekében szinte elengedhetetlenül fontos. Egyrészt azért fejlesszék állatállományukat, hogy eleget tudja­nak tenni beadási kötelezettségüknek, másrészt az ezerholdas gazdaság trá­gyával való ellátása is szükségessé teszi ezt. Az államtól kapott sertés vásárlási hitelt pedig valóban a cső pert sertésállományának fejlesztésére fordítják. Számolják fel azt a nézetet, hogv a hitelből vásárolt sertéseket a csoporttagok között” osszák 6zét. A mezőgazdaság szocialista szekto­rainak nemcsak a magasabb termés­hozam elérésében kell példát mutatni, hanem az állammal szembeni kötele­zettség pontos teljesítésében is. A nagyoroszi Úttörő tszcs nek sok tör­leszteni valója van ezen a téren is. 2020 literes tejbeadási kötelezettsé­gükből mindössze 500 litert teljesítet­tek. A csoportban meglévő hibák és hiányosságok nem a gyengeség, a növekedés nehézségei. Kijavításuk üteme attól függ. milyen határozott, messziretekintő vezetői vannak. A cso­port igen szüleiben van megfelelően képzett szakemberekben. Urbán elv- tá.rs, a csoport elnöke ugyan minden igyekezetével azon van, hogv a cso­portot erősítse, de a széleskörű szak­mai ismeret hiánya az egész csoport fejlődésére komoly kihatással van. Súlyosbítja a helyzetet, hogy aigro- nómusa sincs a csoportnak, aki az új munkamódszer megszerettetésére és bevezetésére nevelné a dolgozókat. Mi tehát a legfőbb feladat, ami a tszcs dolgozói, különösképpen a veze­tői előtt áll? Első és legalapvetőbb feladat, hogy a tszcs vezetősége a cso­port valamennyi tagját foglalkoztassa. Nem igaz az az állítás, hogv nincs munka. A csoport amúgv is szűkös ál latállománya megköveteli, hogv az ed­digieknél nagyobb gonddal foglalkoz­zanak az állatállomány fejlesztésével. Van munka a boriúnevelésnél is. A romépületekből ólakat lehetne építeni. Se szeri, se száma azoknak a lehető­ségeknek, amivel foglalkoztatni lehet­ne a cspport tagjait, megszerettetni velük a közös munkát és így eíőkészí feni őket az igazi, nagv feladatra, arrp az időre, amikor a csoportra rászakad majd a nagy munka, az aratás, a nö­vényápolás munkája. Ezt azonban csak úgy lehet elérni, ha a csoport tagjait a közös, sok örömet jelentő társasmunka szeretetére nevelik már akkor, amikor még a nagy feladat hátra van. Igen fontos feladat a csoport tovább­fejlesztése érdekében, hogy tagjai ala­posan megismerjék és a megismerés alapján bevezessék az úi agrotechnikai eljárásokat. „Négyzetes vetést is min­denütt lehet alkalmazni csakúgu, mint a pótbeporzást. fejtrágyázást” — ahogy Rákosi elvtárs tanítja. Egyik legfontosabb feladata a csoport veze­tőségének, hogv tagjait ennek szelle­mében nevelje, hogv a bőséges takar­mány biztosításával megteremthessék az állatállomány még magasabbra való növelésének feltételeit. Élő, eleven mozgalommá, á termés­hozam növelését biztosító mozgalom­má kell tenni a csoporton beiül a dol­gozók, a brigádok szocialista verse­nyét. A versenynek biztosítani kell a széleskörű nyilvánosságát is. Ugv kell dolgoznia a csoport vezetőségének, hogv a csoport legszorgalmasabb, legtöbb munkaegységet elérő taigiait megismerje az egész falu népe, hogy tiszteljék, becsüljék és ami a legfőbb kövessék is őt a dolgozók. Fontos feladat, hogy a cső­port nagyobbik részét kitevő női dol­gozók is megalakítsák a maguk har­cos nőszervezetét. A csoport fejleszté­se érdekében különösen nagv és szép feladat hárul a nőkre. A járási MNDSZ fokozott figyelmet fordít­son a nagyoroszi Úttörő nődolgozói­nak nevelésére. A csoport vezetőinek segítése, a fegyelem megszilárdítása, az új agrotechnikai eljárások beve-« zetése érdekében komoly feladat há­rul a járási és a megyei tanács mező- gazdasági osztályára is.- Az eddigiek­nél több segítséget adjanak. „A külső” segítségen túl a legfontosabb feladat az üzemi pártszervezetre hárul. A pártszervezet népszerűsítése az úi agrotechnikai eljárásokat, a kommu­nista dolgozóik mutassanak példát ez eljárások bevezetésében. A csoport tagjait annak szellemében kell nevelni, hogv bízzanak önmagukban, hogv év­ről évre magasabb terméseredményt ér­jenek el a dolgozó parasztok, százai­nak mutassák meg és segítsék elérni 5 boldog jövendő útját. Jobb munkával a magasabb termésért Védekezzünk a kártevők ellen A tavaszi munkák során gondoljunk a kártevőkre is. Az őszi gabonaveté­sek egyik legnagyobb ellensége a ga­bonafutrinka. Ez a kártevő tavaly ősz­szel a kedvező időjárásban igen elsza­porodott. Lárvája a közismert csócsá- roló is jelentkezett. A tél során mé­lyebbre húzódott a földbe és most, hogy kitavaszodik, újra előbújik. Ez ellen a kártevő ellen idegméreg-tartal- mú Agritox porzószerrei lehet védekez­ni. A másik korán jelentkező kártevő a vetési bagolypille. Ennek a hernyó­ját mocskospajornialk hívják. Már ko­ra tavasszal megkezdi pusztító mun­káját az őszi vetésekben Március hó közepétől kezdve a vetési fésűs-bagoly- pille fiatal hernyói is komoly kárt okoznak az őszi és tavaszi gabonákban. Ezek ellen csalétkekkel védekezünk. A csalétek elkészítési módja a kö­vetkező: I kg D. T. tartalmú (Hungária Matador) porzószert 25 kg szárított cukorrépaszelettel, vagy rostált szénamurvával, eset­leg kukoricacsutkából készült da­rával szárazon összekeverünk, majd ezt 4 kg melasszal jó átgyúr­juk. A keverékhez annyi vizet te­szünk, hogy nedves fűrészporsze- rű anyagot kapjunk. Ebből kát. hol- dankint 30—40 kg-ot műtrágyasze- rüen szétszórunk. A másik védekezési módszer — ha fertőzés gyenge — a kézzel való összeszedés. A kártevőket úgy fedezhetjük fel, ha állandóan figyelemmel kísérjük a vetést, nincs-e lerágva, vagy pedig kis fával megkotorjuk a főidet, ahol nap­pal sekélyen a lóid felszíne alatt meg­találjuk a hernyókat. A hernyók ugyanis este bújnak elő és éjjel táp­lálkoznak. Nagy jelentősége van az időbeni vetésnek a kártevők elleni harcban is. Ha a növénynek van ideje meg­felelően megerősödni, jobban el­lenáll. így pl. az árpa és zab megerősödése után a gabonalegyek nem tudnak olyan kárt tenni a vetésben, mert az elpusztult sarjakat a növény pótolni tudja. Az erős növény jobban ellen­áll a gabona-rozsdának is. Nagyon fontos tehát és minden erővel arra kell törekedni, hogy az egyes tavaszi növények minél hamarabb a földbe ke. fűljenek. Rétek, legelők ápolása A legeltetéssel a felnevelést és la* karmányozást tesszük olcsóbbá, vala­mint kiküszöböljük állatállományunk­ra hátrányos következményekkel járó istállózás hatását is, egyúttal növel­jük az állomány minőségét. Fontos feladatunk tehát, hogy az elhanyagolt legelőket megjavítsuk, termelőképessé­gét felfokozzuk, hogy az állatok ren­delkezésére olcsó, fehérjében gazdag takarmány álljon hosszú időd keresz­tül rendelkezésére. Az első munka, hogy távolítsuk el a legelőről az esetleg ott lévő kő-, tégla-, cserép- és üvegdarabokat, mert ezek megsérthetik az állat lábát, száját. Ezt a munkát kövesse nyomon a gyomirtás. Ez különféle módon és eszközökkel történik. így kapálással, gyomlálással. Megfelelő eredményt csak akkor érhetünk el, ha kellő kö­rültekintéssel, megfelelő időben hajtjuk Végre ezt a munkát. Lássuk el a pásztort acatolóval. A legelő karbantartási és ápolási munkáihoz tartozik az azon lévő árkok tavaszi alapos kitisztítása is. Ennek az a célja, hogy megfelelően le tud­juk vezetni a fölösleges csapadékot, ne legyenek vízállások a legelőn. Most vám az ideje a legelők fásításának is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fásított legelők terméshozama 20—30 százalékkal nagyobb, a fásítás segít a legelő okszerű ki­használásában is, a Szakaszos legel­tetés gyakorlati keresztülvitelében. A sertéslegelőkön létesítsünk sertés- fürdőzőket. A sertésfürösztöknél ké­szítsünk megfelelő lejárót és gondos­kodni kell a szennyes víz elvezetésé­ről is. , Színes dioptriás NAPVÉDŐ SZEMÜVEGEI árusít az OFOTÉRT bolt Budapesten és az ország minden részén

Next

/
Thumbnails
Contents