Szabad Nógrád, 1952. április (8. évfolyam, 27-35. szám)

1952-04-23 / 33. szám

SZABAD\OGRXd 3 1952 ápriTs 23. A becsületes dolgozókra támaszkodva teremtsük meg bányaüzemeinkben azt a légkört, ahol a lógás, a fegyelmezetlenség szégyen és gyalázat A „Köz-ponti Statisztikai Hivatal ki­mutatása sízierin'’ 1951. folyamán az egész kihasználható munkaidőből, le* számítva az ünnepnapokat és a fize­tett szabadságokat, 9 százalék, vagyis dolgozónként teljesen 28 munkanap esett el.” — mondotta Vas Zoltán elvtárs a munkafegyelem kérdésében Összehívott aktívaérteikezleten. Pár­tunk és Rákosi elvtárs már többízben foglalkoztak a munkafegyelem kérdé­sével, mint tervteljesítésünk egyik leg­fontosabb tartalékával. £s pártunk különösen foglalkozott a bányászok munkafegyelmével, mint a szén, az ipar kenyere termelőinek fegyelmével. A nógrádi szénbányák országunk széntermelésének mintegy 15—16 szá­zalékát adják és így a munkafegyelem lazulása, a fegyelmezetlenség növe­kedése komoly hatással lehet az égési orsiág széntermelésére, tervteliesitésére. Szénbányáink az első negyedévi terv végrehajtása során szép eredmé­nyeket értek el. Mintegy 40.000 tonna ezenet adtak terven felül az ország­nak. Ennek az eredménynek az el­érésében nagy része volt Rákosi elv­társ születésnapja. és hazánk fel­szabadulásának évfordulójára indított versenymozgalomnak. Azonban a második negyedévi terv első hetei erről tanúskodnak, hogy a lendület visszaesett, csökkent a termelés és egy-két üzem kivételével valamennyi bányánk jóval 100 százalék alatt ter­mel. Hibás az a nézet, — mellyel a becsületes bányászok sem értenek egyet — hogy ennek legfontosabb oka a második negyedévben megnöve­kedett tervcélkitűzések. A termelés hanyatlásának egyik igen fonics tényezője — és ezt alaposan meg kell jegyezni —- bányaüzemeinknél _ a munkafegyelem meglazulása, a lógá­sok, az igazolatlan mulasztók és a betegek számának növekedése. Amíg március hónapban 915 igazolatlan hiányzás volt a nógrádi szénbányák­nál addig április 6-ig. tehát 5 nap alatt 802-re növekedett az igazolatla­nul mulasztók száma. Ennek következtében több, mint 2.300 tonna síén esett ki a termelésből. Érdemes megjegyezni, hogy a március havi 915 igazolatlan mulasztás következtében kiesett szén- mennyiség három napig fedezte volna a vízválasztói erőmű szénszükség- letét és értékéből három* családi há­zat lehetett volna feilpíteni, vagy pedig hatvan komplett szobabútort vásárolni. Vizsgáljuk meg közelebbről a kis- terenyei szénbányát, műszakkiesései­nek számaidataM. Hónap IqaZolatl. mulasztó Beteg Március 131 2511 Április 18-ig 260 1323 Mit bizonyít ez a statisztika? Első­sorban azt, hogy a tavaszi munkák beálltával hónapról hónapra emelke­dik mind az igazolatlan mulasztók, mind a betegek száma é® április kö­zepéig közel 50 százalékkal túlhaladja az előző hónapok megfelelő időszaká­nak átlagát. Ezentúl pedig azt, hogy a lógósok, a fegyelmezetlenek, a munkából kimaradók ellen folytatott következetes harcunk eredményeként egyesek — nem kisrészben a bánya­üzemek vezetőinek jóvoltából — „iga­zolt” mulasztással lazítják a munka- fegyelmet. Ugyanez a helyzet a Nagybátónyi Szénbányáknál, ahol januárban kevesebb volt az igazolat­lan mulasztók száma, mint áprilisban két bét alatt, ugyanakkor megnőtt a betegek létszáma. Mint mondottuk, sok esetben a bányaüzemek vezetőinek liberalizmusa járul hozzá a munkafegyelem lazí­tásához A tiribesi szénbányák igaz­gatója például Címer Ferencet mind­össze egy műszak keresete erejéig, egy havi szénjárandóság elvonásá­val bűntette meg, pedig sorozatosan hiányzott és fegyelmezetlenségéért a kisterenyei szénbányáktól helyezték át Tiribesre. Jellemző, hogy a- március havi ddkádjelentésben mindössze 11 műszakmulasztást jelentettek a tröszt felé, ugyanakkor az ellenőrzés meg­állapította, hogy 21 az igazolatlan műszakok száma. A mulasztók és betegek nagyrésze kétlaki dolgozó, akiinek otthon 2—3, vagy 4 hold földje van és betegség címén egyszerűen otthon maradnak, vagy igazolatlanul hiányoznak. A fővőlgyi bányaüzem naplójában egymást érik a betegség címén mulasz­tók névsorában a nógrádmegyeriek. Talán Nógrádmegyerben valami jár­vány ütötte föl a fejét? Nem, staó sincs rólai, csak beszédes példája antiak, hogy sürget a tavaszi munka. Miért mulasztott például Máthé Má­tyás nógrádmegyeri lakos április 16-tól mint beteg? Megnéztük. Azért, hogy rendbehozza a kertjét, meg­tisztogassa a gyümölcsfákat és hogy elültesse a krumplit is. Betegség címén, de valójában a krumpliültetés miatt hiányzott Milic István fővölgyi váijár is másfél hetet, akinek Nógrád­megyerben 4 hold földje van. A fő­vőlgyi bányaüzemnél egy nap alatt a 10-et is megközelíti csak a Nógrád- megyerből betegség címén hiányzók száma. Az elmúlt ünnepek után, de főleg a hét végén erős kiugrás mutat­kozik a beteglétszámban, mert, mint ahogy a példa is bizonyítja, egyesek betegségüket otthoni munkájuk elvégzésére használják fel. Ugyanakkor - és az a legnagyobb szégyen rájuk nézve — becsüle­tesen dolgozó munkatársaikkal fizet­tetik meg „betegségük" időtartamát. A lógósok munkafegyelemsértésévei, táppénzcsaiásával, nyilván valóan összefüggésben van a társadalom­biztosításban alkalmazott egyes orvo­sok hanyag, felelőtlen magatartása. A nógrádmegyeri orvosnak, dir. Géczy-nek is fontosabb, hogy nővéreit meg­szabadítsa a földtől, — gondolván azt, hogy ezzel a kulákká minősítést megszünteti, — nem pedig az, hogy alaposan utánanézzen és megvizsgál­ja, hogy azok, akik a tavaszi munkák idején, vagy egyéb alkalmakkor a mindig rendelkezésre álló beteg­ségüket előveszik, valóban jogosak-e a táppénz felvételére, vagy a nép államát becsapva, táppénz csalást követnek el. Minthogy Nógrádmegyer­ben ez utóbbi eset előfordult, maga az orvos is részese a dolgozók megkáro­sítására, becsapására irányuló csele­kedeteknek. A munkafegyelem lazulásáért érez­niük; kell becsületes bányászainknak is a felelősséget. Mintti Rákosi elvtárs mondotta, teremtsenek olyan légkört a,z üzemben, ahol a lógás, a fegyelmezetlenség, az álbetegség szégyen és gyalázat. A fővölgyiek se törjék, hogy Máthé Mátyás, aki községében tanácstag és még egyszer sem volt tanácsülésen, meglopja őket Ne tűrjék, hogy Krenács József sorozatosan mulasz- szon igazolatlanul. Heiyesen tették, amikor kiszámították, hogy csapat­társaik egyenként 26 forinttól, a csil­lések pedig 21 forinttól estek el mulasztása miatt. A saigói bányászok is felléptek Kuris Lajos ellen, aki többre tartja az alkohol élvezetét, mint a becsületes munkát. Kurist eltávolították és áthelyezték Nagy­bátonyba. De így kell ezt tenni Mátranovákon is, ahol az utóbbi idő­ben lazult a munkafegyelem, pedig országos viszonylatban mindig pél­dát mutattak. Minden bányánál olyan légkört teremtsenek a becsületes bá­nyászok, amely nem tűri meg a te­gyelem lazítását. Mondják el a»t is, hogy miiyen keresettől esnek el fe­gyelmezetlenségükkel. Április hónap­ban például az igazolatlan műszak­mulasztások miatt kieső széntermelés értéke 14 családi ház építésére lenne elegendő. Április első felében mint­egy 29,000 forinttól estek el a hiány- írók. Ezzel az összeggé* jelentősen leheteti volna növelni az egyes Csa­ládok életszínvonalát. Es előre meg­lehet mondani, hogy a hiányzó na­pok alatt végzett mezőgazdasági munka, amely messze van a kor­szerűtől, közel sem. pótolja ezt a kiesést, amellett fáradttá teszi a két­laki dolgozót, elvonja a tanulástól és nyilvánvaló, hogy elébb-utóbb le­marad a fejlődésben. Bányász pártszervezetéin!; és az üzemvezetőségek támaszkodva a túlnyomd többségben léve becsületes bányászokra küzdjenek a fegyelem megjavítá­sáért. A pártszervezetek kísérjék figyelemmel, hogy a gazdasági veze­tők hogyan harcolnak a fegyelem megszilárdításáért, a szakszervezetek pedig b munkaverseny szervezésén keresztül segítsék a fegyelem to­vábbi megszilárdítását. A munka- fegyelem megszilárdítása nem könnyű feladat, de végrehajtható és ami ai döntő, alaposan hozzájárul a terv- teljesítésében mutatkozó lemaradás behozásához, elöbb-ufóbb pedig biz­tosítja a terv túlteljesítését minden különösebb beruházás és gépesítés nélkül * Milic István vájár a fővőlgyi üzem dol­gozója, N>ú grádmegyer- ben lakik, emellett 4 hold földön gazdálko­dik. 1952 április 10-től betegállományban volt, a húsvéti ünnepek után a jó tavaszi napsütés­ben ő is ellátogatott a mezőre, hogy befejezze tavaszi munkáját. 19-én egész nap burgonyát ül­tetett, 21-én pedig — mint a képen is látható —, rendbehozta odahaza a portáját, javítja az ólakat, így tölt' el be­tegszabadságát. Dr. Gé- czy orvos ahelyett, hogy adott esetben ellenőrizné a betegállományban lévő dolgozókat, nagylelkűen mindenkit elfogad beteg­nek, így járul ő is ahhoz, hogy a lógósok megkárosítsák nép- ga ’'•ásásunkat. yym-- -rr-rrrvnrr Berki Mihály, a fó'völgyi bányaüzem dolgozója Nógrádmegyerben lakik, s a napi munkáján túl 4 hold fö'det művel. 1951 novemberétől betegállományban van, de a tavaszi munka idején S is elltlátogat a mezőre, amelyet bizonyít, hogy az elmúlt héten is szántott, valanvnt trágyát hordott, 21-én pedig, amint a ké­pen is 'átható családjával együtt burgonyát ültetett. ítéletek a munkafegyelem megsértéséért A sa'gótarjáni járásbíróság ítéleteket hozott notórius munkafegyelem­megsértőkkel kapcsolatban. Baranyai Béla fékes, a kisterenyei fővölgy üzem dolgozója január—február hónapban 8 napot mulasztott igazolatlanul. Ezért a bíróság 5 havi javító-nevelő munkára ítélte, 15 százalékos fizetéscsökkentés mellett. Gyurkó László vájár, ugyancsak fővőlgyi dolgozót, aki 4 napot mu­lasztott igazolatlanul, 6 havi javító-nevelő munkára kötelezték, szintén 15 szá­zalékos fizetéscsökkentés mellett. Berki Mihály salgó rórtabányaüzem dolgo­zóját. aikinek 11 igazolatlan mulasztása volt, 4 havi javító-nevető munkára ítélte 10 százalékos fizetéscsökkentés mellett A leninizmus a népek zászlaja az új életért vívott harcban Nyolcvankét éve LaBta““,eÍSt. sevik pártjának megalapítója, a vi­lág legelső szocialista államának meg­teremtője, a világ dolgozóinak vezére és tanítója. A dolgozók, az egyszerű emberek, a kapitalista rabság ellen, az új életért küzdő harcosok számára nincs drágább név, mint Leninnek és ügye nagy továbbfoiytatójának, Sztálin­nak neve. Az emberiség Leninnek es Sztálin­nak köszönheti a leninlzrnusnak az Imperializmus és a proletárforradal­mak viszonyaira alkalmazott marxiz­musnak. a világkultúra legnagyobb vívmányának megteremtését. A lenin- iztnuts eszméi világítják be több mint fél évszázad óta az összes népek szá­mára a kapitalizmus megdöntéséért, a szocializmus megvalósításáért vívott harc álját. A szovjet nép napjainkban sikerrel hajtja végre a kommunizmus megvaló­sításának sztálini terveit. A természet évszázados rendje helyébe új rend lép, amelyet a szovjet emberek alkotó ereje alakit 11. A kommunizmus nagy építkezései közül a legelső teljes be­fejezés előtt áll: a Volga—Don-csa- torna öntözési hálózata 68 ezer hektár aszályos földet már el te áraszt éltető vízzeÍL A szocialhtmug győzelme a Szovjetunióban és a szovjet nép si­keres előrehaladása a kommunizmus felé, minden nép számára azt pél­dázva, hogy csak a lenini zászló alatt járva, Lenin és Sztálin útján haladva lehet széttörni a kapital ista rabság bi­lincseit, építeni az új életet. Ezt az igazságot, korunk legnagyobb igazsá­gát bizonyítják a szocializmust építő európai és ázsiai népi demokratikus országok is. Ezekben az országokban a szocializmus építésének eszmei alap­ja a leninizmus, Lenin és Sztálin ta­nítása a kapital izmusból a kommuniz­musba való átmenet korszakáról, a proletárdiktatúráról. Milyen csodálatos váfiöziások men­tek végbe rövid idő alatt ezekben a népi demokratikus országokban. A népi demokratikus országok dolgozói a Szovjetunió önzetlen testvéri segít­ségével felszámolják gazdasági eima>- radottságukat, végrehajtják a szociá­lis'« iparosit ás tervét. Lengyelország­ban aa ipar több mint 2.5-azeresen túlszárnyalta a termelés háborúelőtti színvonalát. Magyarország mező- gazdasági országból ipari országgá fejlődött. Ipari termelése ugyancsak 2.5-szeresen haknija meg a háború- előtti színvonalat. A munkások és al­kalmazottak száma csupán az elmúlt évben 109 ezerrel nőtt. Romániában megkétszereződött, Bulgáriában meg­négyszereződött az ipari termelés. Albánia, amelynek a múltban egyálta­lán nem volt ipara, ma a korszerűen felszerelt nagyüzemek égés» sorával rendelkezik. Nagy sikereket ért el a gazdaság fejlesztése terén Csehszlová­kia. Csehszlovákiának a háború előtt is fejlett ipara volt, mégis 1953-ra megkétszereződött az ipari termelés 1948-hoffl képest. A szocializmus lenini útja a népi demokratikus országok dolgozói számára biztosítja a termelő­erők állandó és gyorsütemü fejleszté­sének lehetőségét. Nagy eredményeket JJ^*1 tésében a Kínai Népköztársaság. A kínai forradalom nagy győzelme és a nyomában egyre szélesebben bonta­kozó építő munka a leninizmus esz­méinek újabb diadala, amely nem hal­ványuló fénnyel, besugározza a nyo­morúság és a rabszolgaság ellen har­coló összes népek szabadságküzdel­mét. A Kínai Népköztársaság és az euró­pai népi demokratikus országok a Szovjetunió évtizedes tapasztalataira és segítségére támaszkodnak. A Szov­jetunió és a népi demokratikus orszá­gok közötti kapcsolat olyan újfajta testvéri, baráti viszony, amely kapita­lista országok között soha nem ala­kulhat ki. Ez a nemzetek közötti új­fajta szocialista együttműködés a nemzetköziség lenini elvein aiapul. Lenin már a szovjet állam fennállásá­nak első korszakában rámutatott: „To­vábbi politikai és gazdasági célunk...: testvéri szövetség minden ország mun­kásaival és dolgozóival”. Mérhetetlenek a szocializmus és de­mokrácia táborának erői. Egyre újabb és úiabb embermilliók állnak a lenin­izmus zászlaja alá. Qdaállnak mind­azok, akik szabadságra vágynak és gyűlölik tz imperializmus igáját. Nő a népek gyűlölete az amerikai impe­rializmussal szemben.. Mindazok, akik­nek drága az emberiség jövője, nének békéje s szabadsága, egyre aktívabban az imperializmus ellen a békéért vívott harc erővonalába lépnek. A Szovjet­unió lankadatlan küzdelme a békéért és a népek együttműködéséért egyre újabb milliókat lesz a béke hívévé. ..Békepolitikánkat a föld lakosságának hatalmas többsége helyesli” — mon­dotta Lenin. Soha bem voll még ez a mondás annvira igaz. mint napjaink­ban. A népek saját tapasztalataik alap. ján győződnek meg arról, mennyire mélységesen igazak a nagy Lenin sza­vad „Az emberiséget Csakis a szo­cializmus mentheti meg a háborúktól, az éhínségtől, úiabb milliók, meg mil­liók pmztntásátór’. A »épek Lenin zászfaja artalt a béke első harcosának, Sztálinnak veze­tésével acélos léptekkel haliadnak a győzelem felé, a békéért, a demokrá­ciáért s szocializmusért vívott küzde­lemben. A patai Palát tsz és a balassagyarmati Előre tszcs képviselik megyéiket az Országos Állattenyésztési Kiállításén Budapesten óprlte 23-u és május 4« között rendezik meg az Országos AltuMMiyéa ifid KtAlMütet. Megyénkből a palotáéi Palóc tsz és a balassa- gyamtatf Előre tszcs irtsa ínatokat a kiállítana. A Palócból egy tehenet, az EMve csoportból pedig szintón egy tehenet és egy növendék bikát visznek Miért hanyagolja el a begyűjtést a nagylóci tanács? A rétsági járásban az első negyed évi beadási kötelezettség teljesítése terén a 26 község közül Felsőpetény lett az első, ők nyerték meg a ván- dorzásztót és a község dolgozói azt mondják, hogy jól gyűrközzön neki, aki el a karja ISfiik nyerni. A község dolgozói különösen élen­járnak a sertésbeadásban, amelyet 134 százalékra teljesítettek. A vágumarhabeadásf 124, a tojást 120 százalékra teljesítették, de túlteljesí­tették baromfi beadási tervüket és adó­kötelezettségüket le. Nem maradtak le a beadási kötelezettség teljesítésé­ben Rétság község dolgozó parasztjai sem. Baromfiból 135, tojásból 117. vágómarhából 200, «értésből 110, tej­ből pedig H9 százalékos eredményt ‘ értek el. A balassagyarmati járásban tévő Patvarc község május 1 tiszteletére a járás községeit versenyre hívta ki és vállalta, hogy eZévi tojás- és baromfibeadási kötelezettségét ltC százalékra teljesíti. Nő gr id község dolgozó parasztjai május I tiszteletére elhatározták, hogy a község évi baromfibeadási kötelezettségének 30, tojásnak pedig M százalékát májul t-íg teljesítik. 1 Megyénk leghanyagabb és tegrosz- szabbul teljesítő községe Nagylóc. ahol az első negyedévi tervet tojásból 4.4, baromfiból pedig 2.8 százalékra teljesítették. Sztrehó Bertalan tanács­elnök úgy vélekedik, hogy úgy sem kell népnevelő munkát végezni, meri aki akarja az beadja, aki pedig nem, ahhoz hiába mennek. Ezen az alapon semmi segítséget nem nyújtottak a községben megrendezett begyűjtési naphoz. A vezetők is rossz példát mutattak. A tanácselnökhelyettes még egy deka baromfit sem adott be, Httszkó János, a begyűjtési bizott­ság elnöke még a múlt évről 8 kg baromfival és 179 tojással is adós. Tanácsainknak nagyobb gondot kell fordítaniok a begyűjtő helyek tisztán­tartására is. Cereden, Pogonyban, Vizsláson és több helyen még egyszer sem volt fertőtlenítve a begyüjtőhely, a romhánvi tejcsarnokban befolyik a trágyáié, Bánkon a begyűjtött barom­fit és tojást a patkányok pusztítják. Ez tűrhetetlen állapot és szigorúan felelősségre kell vonni a begyűjtést ilyen lelkiísmeretlenül kezelő taná­csokat. PARTHÍR Salgótarjánban a Pártoktatás Házá­ban április 23-án d, u. 5 órakor Mekis József elvtárs „Népi demokráciánk Útja” címmel előadást tart a közép- és felsőfokú káder tanfolyam Ok hallgatói

Next

/
Thumbnails
Contents