Szabad Nógrád, 1952. március (8. évfolyam, 18-26. szám)
1952-03-22 / 24. szám
4 SZARAI) IS35filial) 1952 MÁRCIUS 22. A cukorrépatáblának vetés rögmentesnek, finom, morzsalékos Felületűnek és eléggé tömöttnek kell lennie, mert csak így biztosíthatjuk a gyors és hiánytalan kikelést. A cukorrépavetés ichje a kitavaszodástól függ. Úgy kell irányítani a talajelőkészítő munkálatokat, hogy mire a talaj a jó csírázáshoz szükséges 10—12 Celsius-fokot eléri, a mag a földben legyen, mert ilyen hőmérséklet mellett 12—14 nap alatt kikel. Ez az időszak az alföldi jellegű vidékeken március második fele, északon, valamint a nyugati vidékeken pedig április elejére esik. A cukorrépavetést március 15-e és 20-a között meg kell kezdeni. A növénytermesztés fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat szerint az egyénileg dolgozó parasztok a vetést április 15-ig fejezzék be. A megkezdett vetést a legrövidebb idő alatt szükséges befejezni, mert csak igy kapunk egyenletes, egy időben művelhető vetést. Kipusztult vetést minél korábban, de legkésőbb április végéig pótolni kell. A vetésre csak a cukorgyártól kapott fajtatiszta vetőmagot szabad felhasználni. Szovjet tapasztalatok szerint a fajtatiszta vetőmag azért értékes, mert öröklődés útján átadja a fokozott terméshozamot, a kitűnő minőségű ^termést, a betegséggel és megdőléssel szembeni ellenállóképességet, a kedvezőtlen időjárási viszonyokhoz való alkalmazkodóképességet, azaz mindazokat a tulajdonságokat, amelyek az illető fajta tulajdonságai. A cukorrépát sorvetőgéppel kell vetni és ahol lehetőség van rá, használjunk kombinált vetőgépet. A talaj minőségétől függően a vetés sortávolsága 38—42, a növénytávolság pedig 18—22 centiméter legyen. A sortávolságot, valamint a növénytávolságot, tehát a tenyész- területet nem szabad változtatni, mert a sűrűállású répa apró marad, ha pedig a szükségesnél nagyobb területet adunk neki, durva, nagyfejű és kis cukortartalmú lesz. A túl ritka vetés esetében nemcsak a répa minősége romlik, hanem kisebb termést is kapunk. A nagy tenyészterületnek még az a hátránya is megvan, hogy a ritka vetésállományban a répa nem árnyékolja be jól a talajt és emiatt gyorsabban kiszárad, hamarább kigyomo- sodik. A cukorrépamagot 2—3 centiméter mélyen szabad vetni. Ennél mélyebben nem, mert akkor nehezen kel ki és a kikelés hiányos lesz. A kát. holdanként szükséges vetőmagmennyiséget a gomolyok nagysága és csirázóképessége figyelembevételével kell szabályozni. A középnagygomolyú magból kát. holdanként 16 kilogrammot kell elvetni. A vetőmagmennyiség megállapításánál nem szabad figyelmen kívül hagyni a mag csirázóképességét. A vetőmunkával a cukorrépamagot porhanyó, de nem porfínom talajba kell beágyazni, úgy, hogy a mag- gomoly körül a föld légjárható és egyúttal annyira tömött legyen, hogy a mag gyors csírázásához elegendő vizet, kapjon az altalajból. Mivel laza talajon ezt az állapotot létrehozni nem lehet, ezért a már megfelelően elsimított és elaprózott talajnak a henger alkalmazásával adjuk meg ezt a tömöttséget. Tehát, ha a talaj felső rétege száraz, ne a vetés mélységét változtassuk meg, hengerrel a talaj alsó rétegének nedvességét hozzuk fel a felületre. A vetés előtt alkalmazott sorozatos hengerezéssel azonban a talaj szerkezetét sok esetben elrontottuk, mert a még esetleg nyirkos földet a többszöri hengerezés a kívántnál jobban összetömörítette. Efogy ez elkerülhető legyen, ahol lehetőség van rá, a vetősaruk csoroszlyái mögé szerelt csoroszlyahengereket kell alkalmazni, amelyek a földet csak az elvetett mag felett nyomják össze és ezáltal elősegítik a mag kikelését, de ugyanakkor a sorközök felülete laza marad. Vigyázni kell azonban, hogy a cso- roszlyahengereket csak akkor használjuk, ha a répatáblánk kifogástalanul, rögmentesen van előkészítve a vetésre. Nedvesfelületű talajon csorosz- lyahengert használni nem szabad. Ahol csoroszlyahenger használatára lehetőség nincs, ott közönséges hengerekkel kell a jó vetőágyat előkészíteni. A felesleges vízpárologtatás elkerülése végett azonban a sorközöket ebben az esetben kapálással azonnal _ lazítsuk fel. Mivel csak vakkapálással tudunk ennek a feladatnak megfelelni, a vakkapálást célszerűen úgy végezhetjük, ha kevés fehér- mustárt vagy árpamagot keverünk a répamag közé, ezek gyors kikelésük után jelzik a sorokat és így a vakkapálás könnyen végrehajtható. ÉPÍTŐIPARI népnevelők munkája. NAK TAPASZTALATAI című brosúrát adott ki a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Aqi- tációs és Propaganda Osztálya. A füzet hasznos segítséget nyújt az építőiparban dolgozó népnevelők számára ahhoz, hogy munkájukat eredményesebben tudják elvégezni. A füzet ismerteti több gyakorlati pé'dán keresztül, hogy főbb építkezéseinken, építőipari üze. meinknél hogyan dolgoznak a népne velők. Az egyéni forinttakarékosságról Megyénkben a dolgozók legnagyobb része megértette a takarékosság nagy jelentőségét és fontosságát, átérezték az egyéni forinttakarékosságnák mind egyéni, mind népgazdasági előnyét. Egyes üzemekben dicséretreméltó jó munkát végeztek ezen a téren és nagy lelkesedéssel kapcsolódtak be e nemes mozgalomba. Például a kisterenyei szénbányák gépműhelyében Hegyi Géza párttitkár, Hársfai) Ferenc ÜB. titkár elvtársak a bizalmiakkal átbeszélve a feladatokat, ismertették a dolgozókkal a takarékosság jelentőségét, előnyeit. A dolgozók elha'ározták, hogy minden fizetéskor illetményük egy bizonyos részét, amelyet azonnal nem használnak fel, takarékbetétbe helyezik és így tervszerű takarékossággal pénzalapot biztosítanak maguknak a nyári üdülésre, vagy előre nem látható kiadásokra. Hasonlóképpen járnak el a nagybá- tonyi szénbányák Tiribes üzemrészének dolgozói is. Mint követendő példát meg kell még említeni a mátranováki szénbányák Csipkés, Déli, és Gáti üzemeit, ahol má,r a múlt év augusztusa óta igen szép eredménnyel folyik ez a mozgalom. Salgótarjánban a Csizmadia Sándor- utcai általános iskola tanulói éppen úgy, mint a Textilnagykereskedelmi Vállalat dolgozói, szép eredményeket értek el. Ezt az iskolát és vállalatot példaképül kell állítanunk a szorospataki, kazári, bányaüzemek, a MÁV állomások, a KTSZ-ek vezetői, tagjai és alkalmazottai elé, akik még nem tették magukévá, még nem értették meg a mozgalom fontosságát. ORAVECZ TIVADAR, a Takarékpénztár megyei szervezője. nélkülözhetetlen a: agitáció* munkában SZABAD NŐGRAD MDP Nőgrádmegyei Pártbizottságának lapja Felelős kiadó: NAGY KALMAN Szerkesztőség és kiadóhivatal; Salgótarján, Rákóczi -u. 92. Telefon: szerkesztőség 52. kiadóhivatal 30. Előfizetési díj: egy hóra 3.50 Ft, negyed évre 10.50 Ft, félévre 21.— Ft, egy évre 42.— forint Szikra Lapnyomda, Bpest, József-krt 5. Felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihály Hogyan vessük a cukorrépát előtt Hogyan valósít!tik meg állattenyésztési tervünket ? Részlet az „Ötéves tervünk — béketerv” című könyvből LEGELSŐ FELADATUNK, hogy több takarmányt ’termeljünk. A takarmányalap kiszélesítésének másik módja legelőink és rétjeink termelésének fokozása. A jószág tavasztól őszig legelőre jár. Lege őink hozamának lehat együtt keli emelkednie az állatok szaporodásával. Az ötéves terv során égésé parasztságunk kötelessége lesz a rétek és legelők hozamának feljavítása. A fásított legelők területét megnöveljük. Ezzel megvédjük a talajt és gyepet a káros, szárító szelektől és a víz romboló munkájától. A legelő állatoknak is árnyékos védelmet nyújtunk a fásítással a meleg időkben. Bevezetjük a szakaszos legeltetést. A gyepnövények sarjadzóképessege általában jó, de ahhoz, hogy a lelegelt rész újra kihajthasson, a növényeknek nyugalmi állapotra van szükségük. Ezért mindig csak a legelő egy-egy szakaszát legeltessük, a szakaszokat pedig többsoros fásítással különítjük el egymástól. A TÉLI TAKARMANYOZAS is sok új lehetőséget nyújt. Számos eddig értéktelennek tartott növényrészből vagy növényféléből készíthetünk téli takarmányt. A kukoricaszárat,_ a napraforgótányér; és a szolotorkolyt, az árokpartok, töltések erdei tisztások lekaszált füvét mTnd felhasználhatjuk takarmányozási célra. Télire a takarmányt tartósítani kell. Valóságos éléstárat kell berendezni állataink számára. Ennek egyik íoi- inája a siló. A silózás a takarmányok hasznosításának igen gazdaságos módja és nagy tápértékű takarmányt biztosit. Sok abrakot takarítunk meg a silózott takarmány , etetésével és egyúttal az állatok téli tep-ozamát és súlygyarapodását biztosítjuk. Ä szálastakarmány betakarítására I új gépek készülnek. Az 1951—52. esztendőben 650 traktoros fűkaszát, 1300 fogatos fűkaszát és 1800 lógereb'.yét gyártunk. Az állattenyésztés tervszerű és tudományos lesz. Szarvasmarhatenyésztésünkben a jól tejelő és nagy húshozamú magyar tarkát nemesítjük tovább. A ló- tenyésztésben a lovak munkaképességét és szívósságát kell feljavítanunk. Sertéstenyésztésünkben a mangalica mellett erősen megnöveljük a hússertések számát. Juhállományunk a jelen'eginek kétszeresére növekszik. Megvalósítjuk a kétévenként háromszori, vagy évenként kétszeri éltetést. A magyar fésűs, merinói juhfajtát tovább nemesítjük és évi gyapjútermelésünket az 1949-es 2.7 millió kilogrammról az ötéves terv végére 6.9 millió kilogrammra emeljük. Baromfiból az egész ország területén a nagyhúsú, jóltojó, fehér magyar, sárga magyar és a magyar kendermagos fajtát valamint a leghorn fajtát kell elszaporítani. Üj, korszerűsített törzskönyvezést vezetünk be. Kiterjesztjük a mesterséges megtermékenyítést a tehénnél, a lónál és a juhnál. A MESTERSÉGES MEGTERMÉKENYÍTÉS nagy jelentősége abban áll, hogy megjavítja a minőséget, növeli a szaporaságot, végül pedig védelmet nyújt a különböző ferlőző betegségek ellen. A Szovjetunióban járt magyar dolgozó parasztok nagy csodálkozással tapasztalták, hogy a kommunizmus építőinek hazájában milyen fejlett nagyüzemi módszerekkel tényé zlik az állatokat. Dolgozó parasztjaink új ta- karmánytermeszlési módszert a Szovjetunióban, ámif zöld futószalagnak neveznek. A zöld futószalag nem egyéb, mint a takarmány folyamatos termesztése, az állatok zöldtakarmányának állandó biztosítása. A Szovjetunióban olyan sorrendben vetik el a takarmányféléket, hogy az állatoknak április elejétől november végéig jusson zöldtakarmány. A különböző zöldtakarmányfé- lék körülbelül 15 naponként követik egymást a zöld futószalagon. AZ EGYEDI TAKARMANYOZAS is egyike azoknak a fejlett módszereknek, amelyeket a Szovjetunióban járt magyar parasztküldötíségek hazahoztak magukkal. Lényege az, hogy minden egyes állatot egyenként takarmá- nyozzanak. Aáindegyik megkapja a maga takarmányadagját, az alapada- gof és ezen felül pótadagot is kapnak tejhozamuk mértéke szerint. A mesterséges borjúnevelés a fertőzőbetegségek elkerülésének a tej-, valamint a vajmennyiség növelésének bevált módja. A sertéshízlalás terén nagyjelentőségű a gyors és olcsó hizlalás módszere, az úgynevezett expresszhízlalás. A báremhónapos, 20 kilogramm súlyú süldőt előre kidolgozott takarmányozási rendszer szerint etelik és 10 hónapos korára 150 kilós hízó lesz belőle. A KÉTVÁLTASOS ALLATGONDO ZAS szovjet módszerének bevezetésével is folytatunk kísérleteket Magyaróváron és Martonvásáron. Lényege az, hogy a nap 24 órájából 20 órán keresztül az állatok állandó felügyelet alatt vannak. Különösen nagy jelentősége van ennek az állatok szaporodása idején, valamint le- fejőtehenészetekben, mert így meg tudjuk szervezni a napi négyszeri fejőst anélkül, hogy egy-egv dolgozónak 10 óránál többet kelljen do’goznia. A műszakon belül a munkát úgy szervezzük meg, hogy a dolgozókat lehetőleg szakosítjuk és lehetővé tesszük, hogy egy-egy dolgozó mindég ugyanazokkal az ágatokkal foglalkozzon. tanultak A sajtóterjesztés eredményei megyénkben örömmel jelenthetem, hogy Cserhát- haláp községben az agitációs munkák folyamán elértük, hogy a sajtóelőfizetők száma a község^ családjaihoz viszonyítva 70 százalék, vagyis 125 csatádból 85 család előfizetője valamilyen lapnak. Az előfizetők a következőképpen oszlanak meg: Szabad Nép 23, Szabad Föld 19, Szabad Nógrád 40, Tartós béke 2 és Népszava 1. Borvitz István párttitkár, Cserháthaíáp. ★ Több községben felvetődik, hogy nem tudnak előfizetőket szerezni a sajtóra, A cserháthalápi példa azt igazolja, hogy ahol jó agitációs munka folyik, ahol a pártszervezet behatóan foglalkozik a sajtó olvasótáborának szélesítésével, (komoly eredményeket lehet elérni. A pártszervezet Jó munkáját igazolja az is, hogy az oktatás területén komoly eredményeket értek el, ugyanígy a begyűjtés vonalán is. Cserháthaíáp község példája lelkesítse a többi községi pártszervezeteket is a jobb munka végzésére és ahogy javítják agitációs, propaganda munkájukat, ahogyan erősitik pártszervezetüket, úgy fog megjavulni a községben a munka. ★ A hasznosi postahivatal kézbesítője Kerekes Mihály kiváló agitációs mun■> kával Hasznoson és Mátrakeresztesen 8 Szabad Nép, 59 Szabad Nógrád és 24 Szabad Föld előfizetőt szerzett. Munkaidején túl is lelkesen látogatta meg a két község dolgozóit és meggyőzte őket a sajtóolvasás fontosságáról. Elért eredményével nem elégszik meg, azt akarja, hogy a két községben ne legyen olyan dolgozó, akinek ne volna kezében napi sajtó. Botrány Klosmerlben Magyarul beszélő francia filmvígjáték a salgótarjáni moziműsorán A ,,Botrány K!osmerlben" című film kacagtató, humoros jelenetekkel mutatja be a francia kisváros jellegzetes figuráit, a csábító katonatiszteket az áL szent aiggszüzeket, az ájtatos papokat és az aktagyáros hivatalnokokat „Milyen nagyszerű és igaz szatira ez a film — írja Beijajev szovjet kritikus a Szovjetsztkoje Iszkusztvo c. lapban. — Milyen hű jellemzést ad a mai burzsoá államról és annak vezetőiről. Lerántja a leplet a liberálisokról, akik éppúgy, mint a jobboldali szociáldemokraták hangosan, sokat és szenvedélyesen kiáltoznak a haladásról, a nép érdekei, ről és képmutató, hazug szólamaikkal minden nyilvános illemhelyet, minden apró reformot uav tüntetnek fel, mint a kapitalista kultúra világraszóló eredményét. A , Botrány Klosmeriben” című francia film vígjáték cselekménye 1905-ben játszódik. A kapitalista országok kor. mányai — így Franciaország mai kor. má-nyf érfiai — még ma is úgy láthatják magukat ebben a filmben, mint a tükörben. Éppen ezért ezt a filmet a francia minisztertanács elnöke salát szobájában vetíttette le és más kormánvférfiakkal együtt úgy döntött, minden eszközzel meg fogják akadályozni, hogy a film Franciaország határait elhagyhassa. . Ne teregessük ki a saját szennyesünket!'* — Ez a közmondás volt alapia bölcs határozatuknak. Nem rajtuk múlt, hoqy ez nem így történt! A „Botrány Klosmerlben" az első magyarul beszélő francia filmvígjáték a salgótarjáni November 7 filmszínházban 22—27_ig kerül bemutatásra. Az S. Bányász szerepléséről A Salg. Bányász már régen szerepelt olyan gyengén, mint az 1952_es bajnokság eddig lejátszott 4 mérkőzésén, amelyen összesen 1 pontot szerzett és 1:10-es gólarányával a bajnoki táblázat utolsó helyét foglalja el. Ha megnézzük köze'ebbről a gyenge szereplés okát, akkor megállapíthatjuk. hogy a csapat e'őkészü- letei nagyon mostohák votíak, mert a pálya szinte iszaptengerré válva, mintegy háromhetes edzési késést idézett elő. A másik hiba a gyakori . edző. vá'ság”. Ez feltétlen a csapat játé. kában és eredményeiben mutatkozik. Hiszen minden edző más stílust, más elgondolást és más terv szerinti edzést visz a csapatba. Mía ezt eaV csap3t meqszokia, ahhoz idő kell. s ha most egy év múlva újabb edző jön. akkor az elődjének a munkáját formália át s ez a csapat rovására megy. A legfőbb hiba azonban az. hogy a tarjáni NB l-es csapat mögött nem áll megfejelő utánpótlás. Ez mindenné! világosabban rávilágít a csapat gyenge szereplésére. Sajnos, ez már nem mostani keletű A Salg. Bányász hosszú évek óta ezzel a játékos állomá. nvával szerepel Ez nem is lenne hiba, ha a játékosok többsége fiatal lenne, de pont az ellenkezőle áll fenn. A csapat formáját már nem igen tudja fokozni. Erre azonban már több edző is felhívta a csapat vezetőségének figyelmét. De úgy látszik, eddig nem igen tartotta a vezetőség ezt a kérdést fontosnak med keveset tettek ennek orvoslására, sőt az elmúlt esztendőben jó néhány fiatal játékost adtak át más egyesületnek. Ezzel szemben tavaly, az őszi szezonban, már a vártnál gyengéb. ben szerepelt a csapat, a vezetőség látta a hibákat, tudta hogy az elmúlt évben nem sikerült az erősítés. Az idén ezt a lehetőséget kellett volna jobban kihasználni, de ezt is elhanyagolták. Az átminősítésnél fonto. sabb volt számukra egy szilveszteri bál rendezése. S így csak az utolsó pillanatban kapkodtak, melynek ered. menye az lett, hogy a három átminősített sportolóból csak egy maradt a Bányásznál. A legfőbb hiba. hogy a vezetőség az ifjúság sportnevelését nem tűzte célul maga elé nem neveltek utánpótlást - amelynek birtokában ma nem lenne ilyen problémája a tar. Jáni sport élcsapatának. Ennek tud. ható be az is, hogy ma nem tűnnék fel úi Géczj Palik, Takács Babik, Kiss Gyulák és Csuberdák. Iqaz, hogy ezt eddig könnyen megoldották, mert a Salg. Vasas Jó termőtalajnak bizonyult és onnan jött az utánpót’ás: Oláh. -Gáspár, Kanyó, Vincze, Szojka stb De most hogy a szakszervezet vette kezébe a sport irányítását, ez a lehetőség megszűnt. A Salgótarjáni Bányász vezetőségének a legsürgősebben fel kell számolni ezt a várakozó álláspontot és önkritikát gyakorolva, az eddig e'- követett hibák felett, azonnal neki kell lá*ni a hibák orvoslásának Ez a munka. Jól tudjuk. nem oldható meq máról ho'napra de minél ké. sőbb kezdünk hozrzá annál végzetesebb lehet. Meg kell teremteni az ifjúságon keresztül az erős, egészséges sporté'etet a sportkör keretein beiül, s fokozni kell a nevelőmunkát is! Ezen az úton haladhat csak a Salg Bányász a továhbi fejlődéshez s jobb eredmények eléréséhez. MÁRCIUS 23 SPORTMŰSORA Salgótarjáni Vasas—Budapesti Lokomotív. NB II.es labdarúgó bajnoki mérkőzés ■lesz vasárnap délután a Sa'.g. Bányász pályán. A két csanat nagy küzdelmet ígérő találkozó döntetlen eredményt ígér. Budapesti Postás—Salg. Bányász találkozó lesz Budapesten, ahol a tarjáni csapat újból nagy erőpróba e'.őtt á’.'I. A hazai pálya előnye valószínű 1 gólos Postás.győzelmet hoz. A megyei bajnokságban: S. Vasas II—S. Bányász II, Bar'vas -»-St. Építők, Balassagyarmati MÁV— Nagybátony. St. Tűzhelygyár—Pásztó,, Ktsterenye—St. üveggyár, St. Dózsa—Ka- ranesal.ia. Zn. Énítők—Mátranovák. A központi járási bajnokság mérkőzései: Forgács—S. Bástva Jobbágyi—Bgy. Bástya. Kazár—St. Vörös Meteor, Mátranovák Gáti—Vizs’ás, Zp. Gépgyár— Szécsény. Salgó—Vízválasztó, Somos— Blapujtö. Salgótarjáni városi egyfordulós labdarúgóbajnokság: Saigó II—Tatarozó Épületszerelő— Bást'-a II. Lendület—Iparosok, Forgács II—Vendéglátó. A Kossuth.csoportban: Kisterenyei Lokomotiv—Újlak. Nbá- tonvi Építők—Margittáró, Karancsbe rény—Róna. Március 23-án, vasárnap délelőtt 10 órakor a megyei Testmeve'ési Sport, bizipttsáq 200 kilométeres motorostúra. versenyt rendez. Cél: a Salgótarján; Petőfi.tér. A Városi Testnevelési Sportbizottság március 23 án, vasárnap délután fé' 6 órai kezdettel rendezi meg Salaótarián városi ifjúsági, egvéni ökö'vlvóbajnok. ságát az acélgyári tornateremben. A Megye] Testnevelési Sportbizottság asztalitenisz társadalmi szövetsége április 6.án megindítja az 1952. évi férfi é.s női járási és városi aszta'i. tentszbalnokságot. A bajnokságba nevezni lehet a terü’etileg illetékes Járási, illetve városi TSB.né'l. Nevezési határidő március 2S. A bajnokságban csak minősített játékosok szerepelhetnek. RÖPLABDA TEREMMÉRKÖZÉSEK y Női: Starján Dózsa—Starján Bányász 41:33. Starján Üveggyár—Starján Tűzhelygyár 41:38. Baglyasi Bányász—Somoskőújfalu 28:17. Férfi: Starján Tűzhelygyár—Starján Bányász 38:23. Bnestl Honvéd—Starján Üveggyár 52:29. Bnestl Honvéd—Starján Tűzhelygyár 61:31. Starián Tűzhelygyár—Starján Üveggyár 48:34.
