Szabad Nógrád, 1952. március (8. évfolyam, 18-26. szám)

1952-03-26 / 25. szám

Szénbányászatunk rohamos fejlődésének ki­apadhatatlan erőforrása a Szovjetunió állandó segítsége 169 hátralékos, 80 ezer forint kivetett, de be nem hajtott kártérítés jelzi a szarvasgedei vezetők rossz munkáját Berta József 25.000 forintos nyereménye M D P N ÓG RÁDMEGY E 1 PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Vili- ÉVFOLYAM 25. SZÁM. ARA 50 FILLÉR 1952 MÁRCIUS 26. Tovább terjed megyénkben a magasabb mezőgazdasági terméseredményekért indított mozgalom Április 4-e tiszteletére megyénkben mind több község, termelőcsoport és dolgozó paraszt lép versenybe a ma­gasabb terméseredmények eléréséért. A tolmácsi Szabadság tszcs csatlako­zott a felsőpetényi versenykihíváshoz. A vállalást azzal egészítette ki, hogy április 4-ig saját erejükből fel­építenek egy sertésfiaztatót 21 férőhellyel. Ezzel a munkával 10.000 forintot ta­karítanak meg a csoportnak. A szak­munkákat Kuris János és Bakos J3- nos végzik egymással versenyezve. Csatlakozott a felhíváshoz a pász­tói Szabadság termelőcsoport is. 40 darab sertés részére fiáztatót építe­nek. Mind a növénytermesztésnél, mind az állattenyésztésnél alkalmazzák az új agrotechnikai eljárásokat. A csoportban kiépítik a munka­szervezetet, az egyénileg gazdál­kodóknak pedig rendszeresen is­mertetik a csoport eredményeit Kiemelkedő vállalást tett még a rom- hány-világospusztai tszcs is. A felső­petényi versenypontokat azzal bővítet­ték ki, hogy a sertésbeadási kötelezettségük­nek április 30-ig eleget tesznek, a baromfibeadást pedig határidőre teljesítik. Cered termelőszövetkezeti község dol­gozói Sóshartyán községet hívtak ver­senyre. Ebben a községben is a leg­újabb eljárások alapján végzik a ve­tést, a növényápolást és április 4-re a zabnak és az ár­pának mintegy 80 százalékát el­vetik, a negyedévi beadási tervet pedig 110 százalékra teljesítik. Héhalom dolgozó parasztjai az ér­sekvadkerti felhíváshoz csatlakozva vállalták, hogy a tavasziárpa vetését április 1-re befejezik. Emelik a kalá­szosok és kapásnövények termésátla­gát, felszabadulásunk évfordulójára a kalászosok vetését pedig 100 száza­lékban elvégzik. Berkenye község dolgozói gazda- gyűlésen fogadták el Érsekvadkert dol­gozóinak versenykihívását és a hozzá­szólásokból kitűnik, hogy ezt a ver­senykihívást teljesíteni is lehet. Gonda József 14 holdas közép­paraszt vállalta, hogy minden ter­ményből egy mázsával többet ter­mel, mint az érsekvadkertiek. Bublos Pál 14 holdas középparaszt vállalta, hogy az 1952. I. félévi tojás-, baromfibeadását és adóját április 4-re, felszabadulásunk 7. évfordulójára tel­jesíti, továbbá tavaszi munkáit , is be­fejezi április 4-re. A tavaszi munkák hírei Számos tudósítás, levél számol be arról, hogyan harcol megyénk dol­gozó’ parasztsága a tavaszi munkák időbeni, jó elvégzéséért. * PÖLHÖS LAJOS DEJTARI LEVE­LEZŐNK ÍRJA, hogy a községben lelkesen csatlakoztak Érsekvadkert versenyfelhívásához. A tavaszi mun­kában jó példával élenjár a József Attila tsz. Elvetették az_ árpát és 6 kh mákot: Zemény Mihály dolgozó paraszt volt az első, aki március 10-én befejezte az árpavetést. A köz­ségnek nagy segítséget nyújtott az érsekvadkerti gépállomás három trak­tora, amelyek vontatóval kihordták a trágyát, s minőségileg is jó munkát végeztek a fogasolásnál és szántás­nál. * AZ ÜJMAJORI KÍSÉRLETI GAZDASÁGBÓL arról számolnak be, hogy április 4-e tiszteletére versenyre hívták a tec'aki üzemegységet, hogy ugyanazon fogaterő biztosítása mel­lett a munká'atokat 5 nappal előbb befejezik. A simítózást és a fogaso­lást minden tavasz' növény alá elvé­gezték, emel ett több mint 40 kh borsót és 20 kh árpát vetettek már el. A teclakiaknál is befejezéshez kö­zeledik a simítózás és boroná'ás. Hogy a munká'atokat meggyorsítsák, egy könnyebb traktort is munkába ál­lítottak éis egybekötött talajművelő eszközökkel váltóműszakban dolgoz­nak. * A NÓGRADSAPI KÖZSÉGI TA- INÁCS a vasárnap tartott gazdagyű- Jésről számol be, ahol több egyéni felajánlás született. Pintér József áp­rilis 4-re a krumpli és kukorica kivé­telével aiz összes tavasziakat elveti. A napokban elvégzi a rét karbantar­tását is. A gazdagyűlésen több páros- versenvkihívás is történt. Pintér Jó­zsef Uhlár Pállal. Gyetvai János Uhlár Istvánnal versenyzik. A gazda­gyűlés elhatározta, hogy a község az összes tavaszi vetéseket, a kukorica és burgonya kivételével április 4-re befejezi. A burgonyát és kukoricát április 25-ig vetik el, április 5-ig pe­dig a rétjavítási munkálatokat is be­fejezik. A RÉTSÁGI JÁRÁS TANÁCSAI is a dolgozó parasztok párosversenyéről számolnak be, valamint arról, hogy a tavaszi munkálatokban fó példát mu­tat a nagyoroszi Üttörő tszcs, amely eddig JÓ hold tavaszibúzát, 25 hold árpát, 6 hold mákot, 4 hold borsót és 6 hold tavaszi bükkönyt vetett el. Szúnyog János, a romhányi cserép- ká'yhagyár dolgozója pedig elhatá­rozta, hogy 2 és fél hold földjével és egy lovával együtt a felesége azon­nal belép a csoportba, ö pedig to­vább dolgozik a gyárban. „így járu­lok én hozzá a mezőgazdasági ter­méshozam növeléséhez” — mondotta. DUDOK MIHÁLY PÁSZTÓI LEVE­LEZŐNK a következőket írja: A pásztói járás területén április 4-e tisz­teletére dolgozó parasztjaik számos felajánlást tet'ek. Erdőkürt község március 20-ra vál alta a tavaszi kalá­szosok elvetését, de ennek a vállalás­nak március 19-ig eleget tett. Az eredmény eléréséhez hozzájáru't Ne- deiiezki Pál, Pásztor Pál, Orbán Pál, Kreszta Ferenc, Nánai János, a mező- gazdasági á landó bizottság tagjainak jó szervező munkája. A községben je­lenleg 50 dolgozó paraszt áll egy­mással versenyben. A vá'ta'ás te jesí- téséről a községi tanács táv'ratot kül­dött Rákosi e'.vtársnak. Hasonló jó eredményt ért el a já­rásban Egyházasdengeled, Kisbágyon és Vanyarc. Ezzel szemben a járás északi részén lévő községek, mint Mátraszöllős, Pásztó, Hasznos lema­radtak. Ezekben a községekben azt á - lítjáik, hogy a vetést még nem lehet elkezdeni. Súlyos hiba, hogy maguk a tanácselnökök is ezt tartják. Ezekben a községekben komoly népneve'ő- munkát kell végezni, hogy a kezdeti emarad ást behozz ák. * MEDGYES ISTVÁN TANÁCSEL­NÖK, KISECSETI LEVELEZŐNK ÍRJA: Nagy tömeg gyűlt össze Kis­ecseten március 16-án, hogy a gazda- gyűlésen megbeszél jék a tavaszi mező- gazdasági munkáikkal kapcsolatos fel­adataikat, A dolgozók megértették a munka időbeni elvégzésének jelentő­ségét és ezért számos dolgozó páros­versenyre hívta gazdatársát. Ifj. Zachár István 7 holdas Gábriel Gusz­táv 12 holdas középparasztot hívta versenyre. Müián János Manda Jó­zsefet, Radvánszki István Rassánvi Vilmost hívta versenyre. Ezenfelül még számos versenykihívás történt. A lelkes hangulatú gazdagyűlésen ver­senyre hívtuk Szécsényke község dol­gozó parasztjait azzal a kikötéssel, hogy a tavaszi munkálatokat felsza­badulásunk ünnepére, április 4-re el­végezzük. JUHASZ ISTVÁN TANÁCSELNÖK ÍRJA MAGYARNANDORBÖL: Ma- gyarnándor község dolgozó paraszt­sága március 18-án gazdagyűlést tar­tott és a gazdagyülésen versenyre hívta Mohora község dolgozó paraszt­ságát a tavaszi munkák mielőbbi el­végzése érdekében. Versenykihívásuk­ban többek között vállalják: a tavaszi­árpa, zab, lucerna vetését március 31-ig, a határidő előtt 10 nappal el­végzik, a burgonya vetését határidő előtt 15 nappal hajtják végre. A ku­korica vetését április 20-ig, a napra­forgó vetését pedig április 25-ig vég­zik el. Vállalták továbbá, hogy félévi vágómarhabeadási kötelezettségüknek április 4 tiszteletére március 31-ig 100 százalékosan eleget tesznek. _ A felszabadulás évfordulójának megünneplése, a múlt gyűlöletes emlékei új munkahőstettek forrásai a Tűzhelygyárban A Salgótarjáni Vasöntöde- és Tűz­helygyár dolgozói is, mint megyénk többi üzemei, harcos kemény munkával készülnek megünnepelni hazánk fel szabadulásának 7. évfordulóját. Saját gazdái lettek az üzemnek, érzik és tudják, hogy amit tesznek, az saját érdekük. Nem így volt ez a régi világban, amikor Hirsch és Frank vol­tak az üzem gazdái. Nem volt akkor ünnep a Tűzhelygyárban. Egymás után küldözték el a dolgozókat és naponta tömegével álltak a munka­nélküliek a gyár bejárata előtt. Hirsch és Franktól még jóval a felszabadulás elölt báró Born Gyula, a Kereske­delmi Bank egyik főrészvényese vei te át a vezetést. Báró Born „úr" vezér­igazgatósága alatt sem változott meg a dolgozók élete. Budapestről irá­nyította a gyárat., odaküldték neki helybe a dolgozók verejtékes munká­jának gyümölcseit. Lipták István elvtárs erre az időre így emlékezik vissza: „Gépformázó voltam az öntödében. Reggel 6-tól sokszor este 10-ig dolgoztam. A for­mázás mellett a rámolást és enguszo- lást is mi csináltuk. Filléres órabérek­kel nyomták ki a szemünket. 1936-ban valami 20 fillért adtak egy darab tűzhely öntvényalkatrészének elkészí­téséért. Ügy látszik ezt is sokallák, mert egy alkalommal behívattak az irodába és közölték velünk, hogy az üzem nem bírja az ilyen „magas" bé­rek kifizetését. A gyár főrészvényesei 15 százalékos bércsökkentést rendeltek el. A bérkifizetés , hivatalosan papíron megmaradt, de a 15 százalékot leszá­mították a kifizetett összegből. Az üzemben szervezkedtünk, s ha egy kis időnk volt, munkatársainkkal összedugtuk a fejünket. Minden nap szóbakerült az úri világ tarthatatlan állapota. A háború ideje alatt volt, amikor üzemünknél megjelent Kovács Kornél főhadnagy „úr", mint katonai parancs­nok és Tárnáival, az akkori igazgató­val közös megegyezésben dolgozott. Ha va'ami nem tetszett nekik, behívat­ták a dolgozókat, s legyen az akár férfi, akár nő, olyan pofonokat kapott, hogy könnyes szemmel tértek vissza munkahelyeikre. Sok ha’ártalan ember­telenségről tudna beszélni a főhad­nagy „úr" „munkaszobája". A fölszabadulás után jutott a ke­zemhez egy jegyzőkönyv, amit Pózen- ben készítettek. Tárnái igazgató „úr" és Kovács Kornél főhadnagy „úr" osztozkodtak a nyereségből. Elszök'ek, mert tudták, hogy ami 1945 után kö­vetkezik, az nem az ö világuk. Minket is elhurcoltattak, de néhány nap múlva, aki csak tudott vissza­tért Tárj ónba. Felszabadult Tarján, s benne a mi Tűzhelygyárunk is. Régi emberek, új munkaszellemben, új mó­don kezdtünk a munkához. Es ami ezután történt, arról mi szeretnénk beszélni. 1944. december 14-én jött be az a hadsereg Salgó- lartánba. amely a hosszú évszázados elnyomatást, a rága'mat és szitkot, a pofont és verést szabadsággal, béké­vel. szeretetlel és megbecsüléssel vál­totta fel. • r Uj tartalmat kapott a gyár dolgozóinak élete. S a megbecsü'és örömére a munka új viszonya alakult ki. Megbénították, tönkretették az üzemet, de a gyár öntudatos dolgozói megmentették, ami menthető volt. 1945 január 8-án meg­indult a termelés." Lipták István elvtársat választot­ták üzemi bizottsági elnöknek, s ez után bizakodóan mentek a dolgozók abba az irodába, amelyben az elmúlt oil ág szitkait, pofonait kapták. Az öntudatos, becsületes munka nyomán teljesen helyreállt a rend. Azóta 7 év telt el, s minden év újabb és újabb győzelmet hozott a Tűzhelygyár dolgozóinak is. Azóta mór új, egészséges, korszerű öntödét, gépeket kaptak a tűzhelygyáriak. S most arra készülnek, hogy munká­val ünnepeljék azt a napot, amikor hazánk teljesen felszabadult a német fasiszták igája alól. A Tűzhelygyárban 860 dolgozó tett kötelezettségvállalást április 4-re. Köztük 290 ifjúmunkás, 225 női munkás, 20 műszaki dolgozó, és 38 brigád harcol napról napra újabb hőstettekkel a magasabb terme­lésért. A tisztíióműhelyben Csépány Lajos művezető maga szervezte a ver­senyt. A március 9-i verseny alkalmá­val üzemében 72 dolgozó közül csak 69 teljesítette felajánlását. Most azt akarja, hogy április 4-re minden dől gozója eleget tegyen fogadalmának. Pálkerti Zoltán azt vállalta, hogy Mihályi László termelését — aki ezelőtt mezőgazdasági munkát végzett és mindössze három hete dolgozik a tisztítóműhelyben —- száz százalék fölé emeli. Tapasztalatainak át­adásával Mihály László már 110 százaléknál tart. Pusztai József sztahanovista pedig Hojert László megsegítését vállalta. Hajért László ezelőtt száz százalékon alul termelt. Az elvtársi segítség után ma már elérte a 108 százalékot. Petró Mihály nagyköszörűs a március 9-i versenyben átlagosan 134 száza­lékot teljesített. Most arra telt foga­dalmat, hogy átlagosan 150 százalékot ér el a felszabadulás tiszteletére. Petró Mihály keményen harcol a vállalás teljesítéséért, s azóta már elérte a 160, sőt 170 százalékot. Csépány Lajos művezető, a tisztító­műhely minden dolgozójának minden nap tudomására hozza a versenyben elért eredményeit Aki ’etna'ad. azt figyelmezteti és tanácsokkal látja eh hogy munkáját szervezettebbé tegye. Szűcs Mária és Flórián Rózái új munkásai a tisztítóműhelynek. Nem ismerik eléggé a munkafolyama: ot. Azt vállalták, hogy április 4 re elérik a 90 százalékot. Termelésük most még igen gyenge, segítségre van szüksé­gük. Ezért Csépány Lajos művezető. Pusztai Józsefnek és Tőre Kárcly- nak, akik nagy mesterei és jó ismerői a műhely munkájának, felhívta a fi­gyelmét a két új. női munkás meg* segítésére. ..El kell érni ezeknek is, amit vállaltak." — mondotta Csépány Lajos művezető. A tisztítóműhely létszáma 10—15 fővel kevesebb, mint a régi világban volt. de teljesítményük jóval fölül­múlja a múlt rendszerben elért ered­ményeket. A tűzhely!ábakbál azelőtt 400 darabot tudtak elkészíteni. Ma Pálkerti Zoltán 900, sőt 1000 darabot is elkészít. De így van a Tüzhe'y- gyár minden üzemrészében. A kályha összeállításán azelőtt egy dolgozó 12 óra alatt 5 darab tűzhelyet állított össze. Ma, 8 óra alatt egy tűzhely- szere’ö 10 tűzhelyet is összeállít. Két férfi és négy női brigád dolgozik itt. Ezek három műszakban hatszz-rannyi tűzhelyet állítanak össze mint a múlt rendszerben egy naß, alatt elkészült. így vá’tozott meg a tűzhelygyári dolgozók munkához való viszonya. Érzik, hogy amit tesznek, az saját ügyük. Nem Hirsch és Frank, nem báró Born „úr", nem is Tárnái igaz-* gató „úr", vagy Ková's Kornél fő* hadnagy ..úr" osztozkodik a nuere* ségből. Sajátjuk az, amit termelnek, a magyar dn’gozó nép nagy családiáé, akik eg’imást megbecsülve biztosan haladnak azon az ú on. amelyre a. dicsőséges Szovjet Hadsereg vezetett bennünket. Vállaltuk — teljesítjük A NÓGRÁDI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT három bányavállalata befe­jezte első negyedévi tervét. A vállala­tok közül a kisterenyei vállalat 20-án, első negyedévi tervük befejezése alkal­mával, megfogadták, hogy március 3.1-ig még ezerkétszáz tonna szenet termeinek terven felül. A 22-i nagytermelési napon a kis­terenyei vállalat 124.1 százalékra tel­jesítette napi előirányzatát és 23-ig a vállalt 1200 tonnából már 306 tonnái kitermeltek. A március 22-i nagytermelési nap alkalmával a mátranováki és nagybátonyi vállalat jelentette első negyedévi tervüknek befejezé­sét. A mátranováki 1650, a nagy­bátonyi pedig 1300 tonna terven felüli szén kitermelését fogadta meg. A rónai vállalat termelése is nap­ról napra fokozódik. Az április 4-i versenyben elért jó eredményekijek köszönheti, hogv 17-ón 109.6, 18-án 109.7, 19-én 109.8, 20-án 1Q9.8, 21-én 110.5 és 22-én 122.8 százalékra telje­sítették a vállalati tervelőirányzatot. A vállalatok közötti versenyben első a ménikesi vállalat 116.2 százalékkal, utána következik a kisterenyei vállalat 115, a nagybátonyi 112.4, a mizseríai 110.7, a rónai 110.1, a mátranováki 109.2, a tiribesi 107.5, a zagyvái 100.4 százalékkal. Egyedül a kámyási vál­lalat termel 100 százalékon alul. A nógrádmegyei szénbányászati tröszt március 22-én havi tervelő­irányzatának 109.6 százalékban tett eleget. ★ A SALGÖTARJANI VASÖNTÖDE- ÉS TŰZHELYGYÁRBAN 14 dolgozó csatlakozott a Rőder-mozga'omhoz és megfogadták, hogy rendszeresen se­gítik a gyengébben termelő dolgozó­kat. Ezek közé tartozik Molnár István, Pap Gyula, Egner Józsefné, Bakos János és még 10 más sztahanovista. Pap Gyula, aki Gruik Sándort patro­nálja, igen szép eredményt ért ei. Bruik Sándor Pap Gyula munka- tapasztalatainak és munkamódsze­rének átvétele után 250 százalé­kot ért el. A tűzhelygyár kommunista dolgozói példamutató eredményekkel készülnek április 4-re. Lendületükkel magukkal ragadják a pártonkívülieket. A példa-* mutató termelés során Pusztai János pártonkívűli 205, Cservári János 169, Szigyártó József 202, Mihalik Irén pedig 195 százalékra fokozta terme­lését. ★ A SALGÖTARJANI ÜVEGGYÁR DOLGOZÖI március 18-án déli 12 órakor fejezték be első negyedévi tervelőiiáinyzatukat. Eredményüket elő­segítette, hogy a gyár dolgozóinak 80 százaléka résztvett a március 94 ver­senyben, s versenyüket megállás nél-1 kül tovább folytatták és április 4-re újabb 607 dolgozó tett murakafeiaján- lást. Bagyinszki József kézifúvób-ri- gádja 176 százalékot ért el, Somogyi József kehelyfúvóbrigádja átlagosan 155 százalékot teljesített. Ugyancsak jó az eredménye Sínk József kézifúvóbrigádjának, amely arra tett fogadalmat, hogy április 4 ig átlagosan 150 százalékos ered­ményt érnek el, ezzel szemben termelésüket 179 százalékra fo­kozták. Fényes József kehelyfúvóbrigádja 135 százalékot vállalt, teljesítményük 162 százalékra emelkedett. A dolgozók versenylendületén kívül azonban nagy szerepet játszott, hogy Jermendi Károly műszaki igazgató irá­nyításával a szovjet tapasztalatok nyomán az eddigi 15 napos kemence ten- perá'ást a 4-es számú kidmeden- cén 9 nap alatt végezték el. Nagy segítséget adtak a terv határidő előtti teljesítéséhez a kemenceépítő kő­művesek. akik 17 nappal előbb fejez­ték be munkájukat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents