Szabad Nógrád, 1952. január (8. évfolyam, 1-9. szám)

1952-01-30 / 9. szám

1952 jarmár 39. SZABAD UVOGRAP A sajtó a párt legerősebb fegyvere A bolsevik párt állal életrehivotl és felnevelt szovjet sajtó világos, méh) kifejezése az igazi sajtószabad­ságnak, s a Szovjetunió mindennapi életéből megvalósított igazi demo­kráciának, Valamennyi szovjet új­ság és frjyóiirat a nép tulajdona. A Szovjetunió minden dolgozója jól tudja, hogy a szovjet sajtó a mén, a haza érdekeit szolgálja. Ez a ma­gyarázata a szovjet lapok rendkívüli tekintélyének és elterjedtségének. A bolsevik sajtó megismerteti a dolgozók tömegeivel Lenin-,Sztálin eszméinek igazságát s a legnagy­szerűbb, legnemesebb célt, a kom­munista társadalom megvalósítását szolgálja. A Lenin és Sztálin alapította bol­sevik sajtó, mint harcos propagan­dista. agitátor és szervező, a párt politikájának gyakorlati megvalósí­tásáért küzd, fáradhatatlanul tömö­ríti és szervezi a szovjet dolgozók millióit a kommunista építés sztálini programmjának megvalósítására. A nagytőkések kezében lévő burzsoá sajtó az egyszerű emberek félre­vezetésének. butításának eszköze és gazdái parancsára, a demokratikus szervezetek elten vezetett rágalom- hadiáratokkal, s a háborús hiszté­ria fokozásával igyekeznek elterelni a tömegek figyelmét a világban tomboló válságokról, a munkanélkü­liség növekedéséről, a dolgozók fo­kozódó elszegényedéséről. Az igaz­ság messzehangzó szava, a szovjet sajtó hangja a burzsoá sajtó min­den mesterkedései, ellenére is túljut a Szovjetunió s a népi demokra­tikus országok határain, eljut a vi­lág népeihez, akik ma már jól tud­ják, hogy a szovjet sajtó élenjár a tartós békéért, a népek barátságáért és biztonságáért folyó harcban. A szovjet sajtó, miközben következeié-. sen leleplezi az amerikai imperialis­ták bűnös terveit, nap mint nap meg­magyarázza olvasóinak a Szovjet­unió küt- és belpolitikáját s fokozott éberségre neveli a szovjet embereket. A szocializmusból a kommuniz­musba való átmenet időszakában a bolsevik sajtónak egyre jelentősebb feladata a dolgozók kommunista ne­velése, s a kapitalista csökevények kiküszöbölése. A bolsevik sajtó nagy szerű hivatása a niarxizmus-lenin- izrnus eszméinek széleskörű terjesz­tése, a tömegek politikai felvilágosí. tása és a kommunizmus építésének meggyorsítása A szovjet sajtó követi Lenin út­mutatását, s az élenjárók tapasztala­tainak, az újítók kezdeményezései­nek terjesztésével, a helyes kritika és önkritika eszközének népszerűsi- tés,ével teljesíti a dolgozók nevelé­sének nemes feladatát. A bolsevik sajtót magas eszmei­sége, s a tömegekkel való szoros kapcsolata teszi a párt legerősebb fegyverévé. A szovjet dolgozók i szovjet újságok és folyóiratok ha sábjain cserélik ki gondolataikat és tapasztalataikat, a szerkesztőségbe küldött leveleikben megbírálják a felmerülő hiányosságokat és javas­latot tesznek a hibák kijavítására. Annál céltudatosabb és hasznosabb valamely lap munkája, mennél erő sebb kapcsolatai vannak az élettel. vagyis: mernél kiterjedtebb aktíva- hálózatra, támaszkodik. Az újságok csak levelezőik és tu. dósítóik segítségével képesek teljes mértékben kielégíteni olvasóik nö­vekvő igényeit. A sztahanovistáknak, az újítóknak, a tudomány és a mező- gazdaság élenjáróinak tapasztalatai és munkamódszerei csak akkor vál­hatnak a dolgozók millióinak köz- kincsévé. ha a lapok rendszeresen ismertetik ezeket. Az újtipusú bolsevik sajtó, meg­szívlelve Sztálin elvtárs bölcs taní­tását, nemcsak tanítja a tömegeket* de tanul is tőlük, mindenkor a nép érdekeit fejezi ki, a nép igényeit elégíti ki, a szovjet embereket új hős-'ettekre lelkesíti és munkáját a tömegek tevékeny részvételével végzi. A bolsevik sajtó a párt legyőz­hetetlen fegyvere. A szovjet sajtó dolgozói megtisztelő kötelességüknek tekintik ennek a fegyvernek szünte­len tökéletesítését a kommunizmus mielőbbi kiharcolása és a béke meg­védése érdekében. SZOVJET FILMMEL A BÉKÉÉRT, A SZOCIALIZMUSÉRT E ielszó alatt indul meg február !5-én az egész országban a szovjet film. ünnepe., Évről, évre szinte, haygyo- mánnyá vált Magyarországon ennek a szép és bensőséges ünnepnek a meg­rendezése, Az idei ünnep azonban min­den eddigit felülmúlóan fényes keretek között kerül megrendezésre. Az. egyéb­ként szokásos eev hét helyett az idén hat hétig tart, A Magyar-Szovjet Barátsági Hónap ideje alatt a szovjet filmművészetnek olyan kiváló új remekművei és ki as z - szikus alkotásai szerepelnek műsoron, amelyek magas művészi színvonaluk­kal a szovjet filmgyártás állandó, ro­hamos fejlődését bizonyítják és segít­séget nyújtanak mindennapi harcaink megvívásában, az új ember nevelésé­ben. Dolgozóink áz elmúlt évek folya­mán egvre jobban megszerették a szovjet filmeket. Nincsen olvan területe szocialista építésünknek, mezőgazdasá­gunk fejlődésének, izmosodó béfcehar- cuntalak, amelyben ne nyújtott volna segítséget, példaadást, útmutatást ba­rátunk és harcostársunk; a szovjet film A szovjet film ünnepe alatt > kerül bemutatásra ,A nagy koncerfe szovjet Című új színes, zenés szovjet ?!lm, amelv Salgótarjánban január 23-án, meghívott közönség előtt aratott nagy sikert. A párt- és tömegszervezeti funkcionáriusok, a kultúrvezetők és filmfelelősök nagy tetszéssel fogadták ezt a gyönyörű filmalkotást. „A nagv koncert" című film a világ egyik legkiválóbb zenés színházának a Szovjetunió Nagy Színháza 175 éve jubileumára készült. Ez az alkotás mutatja be elsőízben a Nagy Színház művészegyüttesének életét, előadásait, próbáit, a művészek alkotó munkáját Bemutatja baráti kapcsolatukat a do! gozókkal, a koíhozparasztokkal, az egves művészcsoportok sorozatosan szerepelnek a kolhoz hangversenyein. Maga a színház patronálja a Moszkva- környéki kolhozokat, segíti kultúrgár- dáiukat. A kolhozisták gyakori vendé­gei a Nagy Színház előadásainak, ahol 1500—2000 főnyi csoportokban jelennek meg. Maga a film is úgy kezdődik, hogv a Győzelem-kolhoz tag­jai mennek a Nagy Színház esti előadá­sára. Az előadás megkezdése előtt Maxim Mihajlov operaénekes melegen üdvözli a kolhozistákat, akik teljesen megtöltik a nézőteret, Ez a film is, mint az összes szovjet filmek, megmutatja nekünk azt a nagv megbecsülést, amellyel a s7ovfet emberek viseltetnek a szocializmus építésének, a kommunizmus felé hala­dó szovjet hazának bármely területén dolgozó embertársaik iránt. Üzemi és falusi dolgozóink harcban Rákosi elvtársnak tett fogadalom teljesítéséért Domonkos István vájár és csapata már 197 tonna szenet termelt terven felül A ménkesi bányaüzemnél Hajdú Já nos 72 főből álló csapata párosver setiyben áll Czakó János 60 főből álló csapatával. Ugyancsak Bakos Sándor és Batía Sándor 6 főből álló csapatai is versenyben állnak egymással, hogy ki ad több szenet előirányzatán felül Rákosi elvtárs születésnapja tisztele­tére. Egymással versenyez még Pin­tér Sándor és Fekete Sándor csapata, de Ménkes bányaüzemnek közel 200 dolgozója is. Ugyancsak kemény harc. folyik a fogadalom teljesítéséért a mi- zseríai vállalatnál is. Ka kuk if j. János csapata 81 tonna többtérme'ést vállalt az első ne­gyedévben előirányzatán felül. Ja­nuár 25-ig 198 tonna szenet ter­meitek ki terven felül. Domonkos István csapata 51 tormát vállait. S ezidáig 197.1 torma szénnel adott többet előirányzatánál. Kovács faragó György pedig csapatá­val együtt 90 tonna többtermelést vál­lalt. Ez a csapat is jóval íelülteijes!- tette Rákosi elvtársnak tett fogadal­mát. Január 25-ig 144.9 tonna szén­nel adott többet Kovács faragó György csapata is. A mizserfai dolgozók 4855 onna vállalásából eddig 1013.6 ton­nát teljesített. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt bányaüzemeinek dolgozói Rákosi elv­társnak tett fogadalmuk teljesítéséért folyó harcban a szombati napon kiváló eredményeket értek el. A tröszt napi tervteljesítése megha­ladja a 127 százalékot is. Ezen a napon a tiribesi vállalat érte el a legjobb, 151.9 százalékos ered­ményt. Után következik Kistérén ve 135.6, Nagybátony 132.9, Mátranovák 130,8, Róna 128.4, Ménkes 119. Zagyva 114, Mizserfa 110.4. Csak eigyedüi a ká- nyási vállalat nem teljesítette napi előirányzatát. A kártyást vállalat 93.7 százalékot ért el január 26-án. Hlavacska Ferenc a sziráki állami gazdaságban 10 százalékkal növeli a fejési átlagot A sziráki állami gazdaság dolgozói üzemi gyűlés alkalmával lelkes mun- kafeiajánlást tettek Rákosi elvtárs szü­letésnapjára. Atolnár Mihály rtövendé'kállatigon- dozó munkacsapata a növendéké 11 a tok súlygyarapodását 5 százalékkal kí­vánja növelni. Duhanyi István malac­gondozó a gondjaira bízott malacok havi súlygyarapodási normáját 5 szá­zalékkal növeli és az elhullási száza­lékot 0.5 százalékra csökkenti. Cserva- nák István, Majoros István juhászok a juhellelés 105 százalékra való telje­sítését vállalták. Trenovszki Pál trak­toros brigádvezető 4 új traktoros be­szervezését vállalta, akik közül kettő nő lesz. Hlavacska Ferenc fejős, mu-nkacsapatvezetö a szovjet fejési módszer bevezetésével 10 százalékkal fogja növelni a fejési átlagot. Penci Ferenc párttitkár Az Acélárugyár több mint 2000 dolgozója tett felajánlást március 9-re Rákosi elviárs 60. születésnapjára indult versenymozgalom egyre na­gyobb méreteket ölt a Salgótarjáni Acélárugyárban is. ’Bizonyítja ezt az is, hogy a maii napig 2338 dolgozó tett felajánlást március 9-re. Kovács Lajos 7, vizesköszörüs sztahanovista vállalta, hogy évi ter­vét március 9-re befejezi. A ja­nuár 22-i kiértékelés alapján je­lenleg 1952 szeptember 20-i tervé­nél tart. Molnár János esztergályos vállalta Rákosi elvtárs születésnapjára, hogy eléri a sztahanovista szintet. A mellé beosztott Pajerszki Máriát úgy oktat­ja, hogy minél előbb önálló dolgozó, legyen. Ezenfelül a gépét, mint szo­cialista tulajdont őrzi, a Gazda- és Deák-mozgalmat magáévá teszi és selejtmentes munkát ad át a lakat-o- soknak. Kovács Sándor 8. patkósarokhe- gyezö március 9-re vállalta, hogy mint tanuló, elén a 100 százalékot. A teljesítménye most 120 százalék, A munka jobb megszervezésével készülünk Rákosi elvtárs 60. születésnapjára Mint a Szabad Belg­rad levelezője, köteles­ségemnek tartom, hogy beszámoljak csoportunk január 19-én tartott cs<o- port értekezletéről, ahol megbeszéltük, hogy Rákosi elvtárs 60. születésnapját az ér­sekvadkerti „Tartós bé­ke" tsz dolgozói is munkával ünnepeljük meg. Tagságunk mun­kafelajánlást telt és átszervezte csoportunk munkáját, hogy az 1052. gazdasági évben a csa­patok szervezetlensége ne okozzon zavart. Meg­alakítottuk a munkacsa­patokat és yz ifi mun­kacsapat versenyre hív­ta ki a többi csapa­tokat úgy minőségi, mint mennyiségi, mun­kában. A nyolc tagból álló csapat tagonként 170 munkaegységet vál­lalt. Vannak egyéni válla­lások is. Például Jenei Sándor és Okulenszki Mátyás 300 munkaegy­séget vállalt és többen vállalták, hogy ez évben 200—250 munkaegysé­get szereznek. Füleki Istvánná 150, Kovács Károgná 180 munkaegy­séget vállalt. Továbbá vállaltuk, hogy a tava­szi munkáltatokat előké­szítjük (vetőmag stb),a területet munkacsapa­tok szerint szétosztjuk és feltérképezzük. A sertésgondozók anyakocánként ötös át­lagot vállalják és a he­lyes etetést, gondozást. Ezek szép eredmények, de nagyobbak lettek vol­na. ha Barla Mária is velük együtt dolgozna a csoport erősítéséért, ö politikailag fejlett, már pártiskolán is voll, de tudását nem a szo- cia'izmus építésének szolgálatába állítja, ha­nem az eredmények, a , fejlődés gátlójává. Min­den áron rá akarja be­szélni a tagságot arra (már ez volt a második gyűlés, ahol kihangsú­lyozta), hogy a 120 munkaegységet nem bírjuk elérni. tehet, hogy ö nem bírja, mert a múlt évben is a fcso- portunk munkája néni nagyon érdekelte öt, ez az elért munkegységén is meglátszik. Áz 1951. gazdasági évben össze­sen csak 35.7 munka­egysége volt, amikor más dolgozó nők, akik vele egyszerre kezdtek a csoportban dolgozni, 120, 130 munkaegysé­get szereztek. Már az 1952. évben is vannak do gozók, mint Kovács Borbála, aki 42 Zsiga Margit, aki 40 munka­egységet szerzett, őneki pedig 14.5 munkaegy­sége van. Szeretnénk igy a saj­tón keresztül is arra bírni. Barta Mária tár­sunkat, hogy vegye szívügyének a csopor­tunk munkáját és ne mindig az ellenkezést, a veszekedést indítványoz­za. hanem a csoportunk fejlődésének érdekében dolgozzon. Záhorszki Mária AZ ÖTÉVES TERVBEN 11 MILLIÁRD FORINTOT FORDÍTUNK A MEZŐGAZDASÁG FEJLESZTÉSÉRE Január 26? sziámunkbari a bá nyászat gépesítéséről közöltünk részleteket az „Ötéves tervünk - foéketerv” című könyvből. Az alábbi részletek képet adnak arról, hogyan könnyítik meg a mezőgazdasági do gozók munká iát ötéves tervünk mezőgazda sági beruházásai, a gépesítés. Felmérhetetlen értéket fid a magyar falunak az ötéves terv. A tervtörvény szerint a Magyar Népköítársaságkor- mánya 11 milliárd forintot fordít a mezőgazdaság fejlesztésére. Elképzelni is nehéz ennek az összeg­nek a nagyságát. A pusztító háború ban lerombolt országot ennél kevesebb pénzből, mintegy 10 milliárd forintból építette újjá a hároméves terv. Eny- nyit költött az állam a lebombázott gyárak és házak teljes felépítésére, s ebből az összegből állította helyre a vasutakat és hidakat, ebből fizette meg a rengeteg újonnan felszerelt gépi be­rendezés árát. v' Ilyen nagy összeg 11 milliárd forint. Ezt a hatalmas összeget az ötéves terv- gépek, öntözőberendezések, gazdasági épületek formájában adja a mező- gazdaságnak. Az ötéves terv végén lg annyi traktorunk lesz, hogy 100 hold ” mélvs mélyszántásból mindössze kilenc hol­dat kell fogatos ekével végezni. A töb bit traktor szántja. Burgonya- és cu korrépat-ermésünk felét is gép szedi fel már. Megitatjuk az emberemlékezet óta aszályos földeket, öntözőműveink 370.000 hold szántóföldet és legelőt látnak el vízzel. Korszerű istállókat építünk félmillió szarvasmarha szarná ra. Ha az istállókat egymás végébe építenénk, 700 kilométer hosszú épü­letsort kapnánk. Ez olyan hosszú vplna, mint a Budapestről kiinduló két leghosszabb vasútvonal együttes tá­volsága. ötéves tervének egyik döntő eszköze a gépesítés. Különös jószág a traktor! Berregve megérkezik a határba és nemcsak á csendet kavarja fel, hanem szétszórja az elmúlt idők egymásra ülepedett porrétegeit is. Megváltoztatja a pa­rasztság életét. Megváltoztatja az em­berek viszonyát egymáshoz és a föld­höz. Uj világot teremt a falun. Ötéves tervünkben gépállomásainkon és állami gazdaság-sónkban nem keve­sebb, mint 26.100 traktor lesz már Mi is valóra váltjuk Lenin bü-szk* jel utolsó épen átgördülne Budapest ha tárán. A \ nagyii/emi ga/dáikodá ' termelőszövetkezetek és ságok gépesítésében már most is szép eredményeket értünk el, de a legtöbb jiikben még nem helyezték l folytató állami gazda Szemléltető kimutatás arról, hogy milyen mértékben szabadítja meg az ötéves terv a mezőgazdasági dolgozókat a gépesítés segítségével a leg­nehezebb testi munkából. A fehér mezők a hároméves terv, a sötét mezők az ötéves terv gépesítési színvonalát mutatják az egyes mezőgazdasági' munkákban szavát: a paraszti gebéről fokozatosan átülünk az ipar acéllovára. 1950-ben csak minden 1165 bat. hold szántóra jutott egy-egy szántó traktor. 1954-bén már mindén 586 kát. hold ra jut egy. A gépek leveszik az ember válláról a legfáradságosabb munkák terhét. Öt év alatt 17.320 traktoreke. 11.300 traktortárcsa, 6800 traktoros kuitivátor, 5300 traktoros vetőgép, 855 burgonya ültetőgép, 4773 cséplőszekrény. 1820 szelektor özönlik a faluba. Ha ez a sok gép mind libasorban haladna, az eleje már , Szolnokon. Kl6ÚjszáI'áson, Hajdúszoboszlón áthaladva a debre­ceni tanácsház «lőtt voína, aitiikor az lomba a kaszát, kapát, az ásót. A nö­vényápolás és betakarítás nehéz mun kájának zömét ma még változatlanul kézi erővel végzik. , Az ötéves terv során áj gé-pek tö­megét kapja a. falu. Az- univerzál-traktor valóságos min- denttudó gép. A belterjes megműve lést igénylő ipari növények és zöld­ségfélék ápolásának legfontosabb esz­köze. A kereke állítható. Akár a ku­koricában, akár a répában hibátlanul kapál és gyomtalanít. Az ötéves terv 7200 univerzál-trak­tort ad a falunak és ezzel több mint 100.000 dolgozó paraszt erejét szaba­dítja fél. A szovjet mintájú kévékőtő-aratógép tizenötször olyan széles rendet vág, mint a legjobb arató és egyúttal hét kévekötő és 15 marokszedö munkáját is elvégzi. Ebből 9060 darab készül az ötéves terv során. Az arató-cséplőgép az a szerkezet, amely a legfárasztóbb mezőgazdasági munkák egész sorát egymaga végzi el. 2600 szovjet mintájú önhajtásos EMAG arató-cséplőgép indul az öt­éves terv ideje alatt a magyar búza mezőkre. Levágják, kicsépelik és a mellettük haladó teherautóba zúdítják a gabonát. A magyar dolgozó parasztság nem­rég még "csak filmekről ismerte ezeket a gépcsodákat. A Szovjetunió segítsé­ge tette lehetővé, hogy a mi iparunk is megkezdje az arató-cséplőgépek gyár­tását. Hatalmas jelentőségük nemcsak abban nyilvánul meg, hogy emberi munkát takarítanak meg, hartem ab­ban is, hogy sokkai gyorsabban és tö­kéletesebben dolgoznak, mint az embe rek. 200.000 ' arató- és cséplő-munkás helyett végzik el gyorsan és szem­veszteség nélkül a gabonabetakarítás nehéz feladatát. A burgonya a földbe bújik, de a traktorral vontatott burgonyaszedőgép elől necn tud elrejtőzni. A gép meg­találja a földben, végtelen szalagon futó fogai segítségével kiszedi, meg­tisztítja és nagyság szerint osztályoz­za. Egyetlen burgonyafészket sem hagy a földben és a gumókat nem sérti meg. Ebből a többféle munkát végző gér bői 1184 darabot gyártunk. Az esős, hideg ősz legnehezebb munkája a cukorrépaszedés, és a len aratása 6em gyerekjáték. A Szovjet­unióban répaszedő kombájn kiemeli a répát, majd osztályozza és a fejelést is elvégzi. A tennvüvő kombájn az emberi kéz ujjaihoz hasonló fésűs szerkezettel kitépi és kévébe kötve V földre helyezi a lenkórót. A Szovjet- ^ unióban már régen munkába állították ezeket a gépeket. Most mi is megkezd­jük kikísérletezésüket és gyártásukat. Az előhántós trafctorekének sorozat- gyártását is megkezdjük. Ez a lee'iobb eketípus, amely elősegíti a tala' he'vés megmunkálását s a nagyobb ‘érmést i gép a dolgozó szövetségese. Aki eiien­ége a dolgozó népnek, az ellensége a gépnek fe.

Next

/
Thumbnails
Contents