Szabad Nógrád, 1952. január (8. évfolyam, 1-9. szám)

1952-01-30 / 9. szám

4 SZABAD TVOGbUd 1952 január 50. Február 25-én részleges napfogyatkozás lesz I Február 25-én, délelőtt az egész or­szágban látható napfogyatkozás lesz. A fogyatkozás kezdete 9 óra 38 perc. Maximális értékét 10 óra 24 perckor éri el. Ekkor a nap korongján 22 szá­zalékos ívalakú, sötét csorbulás fog mutatkozni. Emiatt a Nap fénye is hal. ványabb lesz. Finoman kormozott sík üveglappal a jelenség igen jól meg­figyelhető, de egyébként is feltűnő. A napfogyatkozás másodpercnyi pontos­sággal előre jelezhető. Ezen keresztül is meggyőződhet mindenki a tudomá­nyos adatok, a csillagászati számítá­sok helyességéről. A napfogyatkozás Füstbement terv Az ifjúság kényszermunkára való mozgósításával és egyéb erőszakos eszközökkel sem sikerült a Utó.siók­nak befejezni a Banja-Luka—Doboj stratégiai útvonal építését. A nagy lárma után, amit az útvonal építőinek „rohammunkájáról’’ csaptak a titóisták, ma már kénytelenek beis­merni, hogy az útvonal csak a jövő évben készül el. Egy évvel később, mint ahogyan azt tervezték . . . Az étvonal építésének terve elsősor­ban azért esett kútba, mert az ifjúság 70 százaléka megtagadta részvételét a munkában. Másrészt azért bukott meg a terv, mert azok az ifjak, akiket a titóisták erőszakkal elhajtottak a munkára, minden módon akadályozzák és szabotálják az építést. T s­Uj élet a kassai völgykatlanban A kassai völgykatlanban a szocializ­mus új erődje épül. A Csehszlovák Kommunista Párt határozata nyomán ezen a vidéken is gyökeresen megvál­tozik a táj képe és megvalósul a szlo­vák érchegység bányászainak régi álma: a termelés helyén dolgozzák fel az ércet. A kassai völgykatlan minden tekin­tetben zárt egység. Éppen kedvező fekvése nyújt lehetőséget a nagy terv végrehajtására. Csehszlovákia politikai, technikai és gazdasági szakemberei most először vannak abban a helyzet ben, hogy a szovjet példák nyomán egy egész országrész képét megváltoz­tassák építő munkájukkal. Ki hallott egy esztendővel ezelőtt Buzinkéról? Kis elhanyágolt falu volt csupán, de jövőre már modem város hirdeti a kis falu helyén hatalmas ipa­rával. sugárútjaival, szép középületei­vel és kultúrájával az új élet diadalát. Kassa, a hajdani vidéki gócpont ipari nagyvárossá fejlődik és lakosainak száma megnégyszereződik. Mosónő­képpen átalakul az egész vidék. Minden falut villamosítanak. Uj utak, új vas utak épülnek. Trolibusz köti össze a dolgozók lakótelepeit a munkahel yei. Az ipar fejlettsége és köze'sége felen­nem csoda, hanem a Föld és a Nap mozgásából következően törvénysze­rűen fellépő, ismétlődő jelenség. A Hold Föld körüli keringése közben gyak­ran kerül olyan helyzetbe, hogy elta­karja szemünk elől a Napot. Ilyenkor a Hold árnyéka rávetődik a Föld fel­színére, mintegy 250 kilométer szé­lességben és a Föld forgása közben ez az árnyék végigfut, a Földfelszín egy meghatározott sávján. Ebben a sávban teljes napfogyatkozás észlel­hető, míg a szomszédos területeken a Hold a Napnak csak egy részét tudja eltakarni. difi az elhanyagolt mezőgazdaságot is. A környező vidék nagyon termékeny, de a kombinát dolgozóinak ellátására meg kell háromszorozni hozamát. A HUKO tervezői erre is gondoltak. Uj termelőszövetkezetek és ál'ami gazda­ságok létesültek itt. Traktorok százai dolgoznak majd a földeken. Iskolák helyett kaszárnyák A De Gasperi-kormány sokmilliárd Urát költ fegyverkezésre és ugyanak­kor az iskolák a pénzhiány miatt si­ralmas helyzetben vannak. Olaszor­szágban még 70.000 tanteremre lenne szükség: 2.5 millió iskolaköteles korú gyerek nem jár iskolába a helyiség- hiány és a tanulással kapcsolatos nagy kiadások miatt. Egy középisko­lába járó gyerekre évente több mini 21.000 Urát kell költeni. Ilyen luxust távolról sem minden munkáscsalád en­gedhet meg magának. De ritkán fejezik be. tanulmányaikat azok a szerencsés munkás gyerekek is, akik iskolába kerülhettek, mert kényte­lené^ segíteni szüleiknek a kenyérke­resésben. Az iskolahelyiségek hiánya, valamint az, hogy .nincs pénz a taná­rok fizetésére és a szegény gyerekek tá­mogatására. lehelellenné teszi, hogy az összes iskolaköteles korú gyerekek tanuljanak, habár tanár akadna elég bőven. A kétmillió olasz munkanélküli közt 100.000 tanító és tanár van. Ezek a számadatok ékesszólóan bi­zonyítják azt, hogy a De Gasperi-kor­mány népellenes pol tikál fo'ytat: in­kább kaszárnyákat építtet, mint isko­lákat, inkább katonák kiképzésére költ, mint müveit ifjak nevelésére. Emelkednek az árak, csökken a fejadag Angliában Angliában az úi esztendőben tovább emelkedtek az élelmiszeráraik és ti ibő! „szabályozták” a fejadagokat. Újévre drágították meg a cukrot és a szalon­nát 20—33 százalékkal, viszont a heti szalonnadagot 8.5 dekára, a heti cukor­adagot pedig 12 dekára csökkentették. Drágább lett a sajt is, mégpedig 70 s zaza-­A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL ÁLLANDÓ HÉTKÖZNAPI MÜ SORSZÁMOK: Kossuth-rádió: 5.00: Hanglemezek. — 5.20; Hírek, lapszemle. — 5.40: Hang­lemezek. — 6.00: Falurádió. — 6.30: Hanglemezek. — 6.45: Hírek. — 7.45: Lapszemle. — 7.55: Műsorismertetés. — 8.05: Hanglemezek. — 12.00: Hírek, Hangos Újság. — 14.00: Időjárás. — J6.20: Iskolások rádiója. — 17.00: Hí­rek. — 20.00: Hangos Újság. — 22.00: Hírek, sport. — 24.00: Hírek. Petőfi-rádió: 6.00: Hanglemezek. — 6.35: Termelési hírek. — 6.45: Jó reg­gelt gyerekek! — 7.30: Hanglemezek. — 10.00: Hírek. — 17.30: Hírek. — 19.15: Sportnegyedóra. JANUÁR 30, SZERDA Kossuth-rádió: 11.30: Mikszáth Kál­mán élete és müvei. — 13.15: Szórakoz­tató zene. — 15.00: Úttörő híradó. — 15.50: Csehov életéről. — 16.20: Utazás a szovjet földön. — 17.30: Példaképünk a bolsevik sajtó. — 19.00: Építőipari félóra. — 21.00: A magyar rádió szin- fónikus zenekara játszik. Petőfi-rádió: 7.00: Straus keringők. — 15,30: Szovjet és népi demokratikus híradó. — 16.30: A dollár álarc nél­kül. — 17.40: Mezőgazdasági híradó. — 18.00: A rádió aiándékmüsora. — 19.05: Vidám zenés tarkaest. — 20.10: Rákosi Mátyás harca a Horthy-reakció ellen. JANUÁR 31, CSÜTÖRTÖK Kossuth-rádió: 11.30: A rádió vidám műsora. — 12.30: A lengyel rádió együtteseinek hangversenye. — 15.30: Népi demokráciák zenéiből. — 16.15: Rádió politikai kör. — 16.50: Dalok Koreáról. — 17.00: Rendeletismertetés. — 17.10: A néphadsereg híradója. — 17.30: Jó munkáért szép muzsikát. — 18.00: Ifjúság hangja. — 19.00: Egy fa'lu egy nóta. — 20.40: A begyűjtési verseny hírei. — 20.45: Moniszkó: Halka című operája. Petőfi-rádió: 6.00: Részletek Hrenyi- kov és Zsulkovszkij filmdalaiból. — 9.40: Úttörő sporthíradó. — 15.00: Fiata'ok zenei újságja. — 16.40: Mathew Ridgway, a hóhér. — 17.40: Az állatfajták kérész- tezésének e’önvei. — 19.00: Az ötéves terv nyomában. — 19.30: Tánczene. FEBRUAR 1, PÉNTEK Kossuth-rádió: 5.40: Női szemmel. — 11.30:'Mikszáth Kálmán élete és müvei. — 14.15: Magyar zenekari mu'zsika. — 15.50: Lengyel zenei hét. — 16.20: Har­col a Szabad Nép! — 17.50: Komszomol dalok. — 19,00: Rádió politikai kör. — 20.40: A begyűjtési verseny hírei. — 20.45: Ünnepi hangverseny a magyar sajtó dolgozói tiszteletére. Petőfi rádió: 7.00: Mezőgazdasági hír­adó. — 11.20: Lengyel zenei hét. — 15.00: Színes magyar muzsika. — 15.25: Nemzetközi kérdések. — 15.40: A sza­bad-sajtó fegyverével. — 19.00: Egy fa’u egv nóta. — 19.30: Jó munkáért szép muzsikát. SZABAD NÖGRAD MDP Nógrádmegyel Pártbizottságának lapja Felelős kiadó: NAGY KÁLMÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal; Salgótarján, Rákóczi u. 92. Telefon: szerkesztőség 52. kiadóhivatal' 30. Előfizetési dij: egy hóra 3.50 Ft, negyed­évre 10.50 Ft, félévre 21.— FL egy évre 42.— forint. Szikra Lapnyomda, Bpest, József-krt 5. Felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihály HÍREK A KÜLPOLITIKÁBÓL INDIA VÁLASZT ,,Az indiai választások eddigi ered­ményei a népi erők nagy előretöré­sét, mindenekelőtt az Eqyesült Bal­oldali Frontot vezető Indiai Kommu­nista Párt erejének és tömegbefoiyá- sának növekedését mutatják és azt tanúsítják, hoq'y Indiában is nőnek és gyarapodnak a béke és demokrá­cia erői Indiában is inog a talaj a népe!lenes kormány és az imperialis­ták talpa alatt”. (Újsághír) A késő estébe hajlott már az idő, amikor a lármás és piszkos O-Dehi- ben összeakadtam egy idősebb hindii munkással. Valahogy megérezte, hogy szovjet emjier vagyok s valósággal elhafmozott hazámra vonatkozó kér­déseivel. Kiosit zavarba jött, amikor én tettem fel kérdést: miiért bo'yong ilyen későn Delhi utcám? — Kis viskóban lakom egyik bará­tommal. Kettőnknek a viskó szűk. Ép­pen ezért felváltva pihenünk. Amíg ő a szik, én kószálok. Virradatkor cn fekszem te, akkor ö megy ki az utcára. Reggel felkölt, s együtt megyünk munkahelyünkre, a vasúti fütöházba — mondotta. Letelepedtünk egy roskatag boltocs­ka alá. Ahogy megláttak bennünket az újságárus fiúcskák, azonnal felénik- roharatak. Kénytelenek voltunk néhány újságot vásárolni tőük. A bilidé mun­kás a fény felé tartotta az egyik lapot, de hamarosan ismét összehajtotta, s elgondolkozva meredt maga e,'é. Hallgattunk. Visszaem'ékezíem a korábban olvasott lapokra, amelyek nagy címbetűkke' kürtöl ék világgá: „Válság a Nemzeti Kongresszus Párt­ban”. India éppen a tartományi és or­szággyűlési választások eíött állott. Hogy miért jutott válságba a Nemzeti Kongresszus Párt, már nem jelentett talányt számomra. A Nemzeti Kongresz- szus Párt nem váltotta be a korábbi választáson tett ígéreteit, s India népe közölt emiatt notion-nő az elégedet­lenség. Ez a párt elvesztette a néptö­megek bizalmát, mert népellenes poli­tikájává1 múnkanéikü'iségbe és éhín­ségbe döntötte a dolgozók millióit. A nép tömegek elégedetlensége miatt a Nemzeti Kongresszus Párt képviselői nek több csoportja tépett ki a pártból. Arrrkor már én tettem fel kérdéseket hindu ismerősömnek India politikai éle­tévei kapcsolatban, világos válaszokat kaptam. — A párt válságát siettette a két pártvezér: a Nehru és a Tan Ion közti villongás — mondotta. — Nehru Anglia kegyeit étvez\ Tandnn azon­ban az amerikai imperialistáknak sze­retné eladni Indiát. A pártonbelüti vil­longás mögött voltaképpen az angol és amerikai imperialisták érdekei hú­zódnak meg. A Nemzeti Kongresszus Párt azon­ban egységes abban, hogy nem telje­sítette ígéreteit, nem törődött India nemzeti függetlenségével, a munkások és parasztok helyzetének megjavításá­val; egységes abban is. hogy üldözi a kommunistákat és a többi békeszereiő embert, mint ahogy teszik azt Nyugat- Bengáliában, Asszam és Hajderabad tartományokban. — Sajná'atos tény — folytatta a hindu munkás —, hogy népünk döntő többsége nem ismeri a Nemzeti Kon­gresszus Párt történeiét. Ha mindenki ismerné ezt a pártot, ahogy és isme­rem, még hamarább elfordulnának tőle. Az indiai alkirály engedő.yévei alapították 1855-ben, s mint „legális ellenzék”-nek, az volt kezdettől fogva feladata, hogy elterelje az elnyomott hindu nép figyelmét a Brit Birodalom e leni közvetlen harctól. Rám nézett, majd lassú mozdulattal leosavarta a ba'karjáró! a rongyot. Csupasz karját a fény felé fordította, hogy jó! lássam a tetovált horgonyt, alatta pedig ezt a szót: „Talvar". — A „Talvar’’ nevű angol hadi­hajón voltam matróz — fo ytatta a be­szélgetést. — .4 „Talvar” megismételte a ,,Patyomkin" cirkáló hőstettét: le­génysége elsőnek lázadt fel a királyi haditengerészeti flotta matrózai. kö­zül. Bombayban történt ez 1946 feb­ruárjában. A gyű'ölt brit lobogót a vízbe dobtuk és a Nemzeti Kongresz- szus Párt háromszínü zász óját húztuk fel az árbocra. Tizenkétezer matróz, 16 katonai intézmény csatlakozóit hoz­zánk. A párt akkori vezetője, Patel, megadásra beszélte rá a felkelőket', Gandhi pedig „a lázongó szentség- török összeesküvésének" minősítette felkelésünket. A Nemzeti Kongresszus Párt évről évre eláru'ta a népet, s nem csoda, ha meggi/iilötték. A hindu munkás összefonta karjait, miután rongyaival ismét eltakarta az izzó jelszóként hangzó „Tazvar” S,zót, megkérdeztem tőé, hogy hívják. — Nem mindegy-e. hogy mi a nevem — válaszolt a hindúsok jellegzetes to­rokhangján. — Gondolja azt, hogy „Talvar”-nak, „Nerb ad"-nek'. vagy „Hindusztán"-nak hívnak, ahogy a hadihajókat nevezlek, amelyeknek le­génysége támogatta a bombay-i textil­munkások felkelését. A tömegtüntetésekre magam is jól emlékszem. Calcuttában éhségtől el­csigázott munkások tütakoztak ötszáz munkás elbocsátása ellen. Bombayban a .textilműnk ásóik munkabéreik feleme­lését követelték, Delbben szintén viha­ros Jünfetéis zajlott le, Dzsardzsiling tea ültetvényein az angolok gangsrter módszerekkel fojtották vérbe a sztráj­kot, meggyilkolták Csiravaza Szanda- rát és még egy munkást. ak:n 12 tőr- szúrást ejtettek. Dzsardzsilingben 12.000 ember tüntetett, hangoztatva, hogv a küszöbön levő választásokon az Indiai Kommunista Párt kezdeményezésére létrejött és a párt vezetése alatt á'ió an ti militarista Egyesült Baloldali Frontot támogatják Ind a dolgozói. Már jóvá,! elmúlt éjfél Gumibotos rendőrök mentek el me! ettünk. A hindu munkás e hallgatott, s gyűlölet­tel mérte végig őket. Amikor elindul­tunk, óvatosan lépkedtünk az utcán alvó elcsigázott emberek teste fölött. Eszembe jutott a hindu munkás kar­jába tetovált szó: „Talvar”. (Börzénké, a Pravda külön- tudósítója cikke nyomán.) Köze! kétmillió forintos beruházással korszerűsítjük a romhányi cserépkályhagyárat Az 1951 évben egymillió forint beru­házással korszerűsítették a romhá­nyi cserépkáiyhagyár üzemét. Ötven méteres alagútkemencét, csarnokot, generátort építettek ebből az összeg­ből. Azelőtt régi fafűtéses kemencét használtak, amelynél rengeteg fát tü­zeltek el. a termelés sokkal kevesebb volt és a dolgozók egészségét is ká­rosan befolyásolta. A kigőzölgés által sokan ólommérgezésben betegedtek meg. Most, hogy felépítették az új a'a- gútkemencét, megváltozott a helyzet, nagyobb lett a termelés egy év alatt 5500 darab kályhá­val tudnak többet gyártani. Emel­lett 50 százalékos tüze'őköltség megtakarítást érnek el és a do’- gozók egészsége is biztosítva van. Az űj alagútkemencéné! a dolgozók a kemence csarnokában ólomgázmen- tes és normális hőfokú levegőben ko­csikra rakják az árut és 80 percenként, gép segítségével tolják be azokat a kemencébe. Az alagűtkemence gázfű­téses és 3 zónája van, elclmelegítési, égési és hűtési. A kocsik 36 órán ke­resztül haladnak végig ezeken a zóná­kon, míg az árú kiégve kikerül a ke­mencéből. Az 1952. évben újabb 800 ezer fo­rintos beruházást kaplak, amely ösz- szegből egy új, korszerű formázórnű- helyt, egy szárítóhelyiséget, korszerű fürdőt és üzemi étkezdét építenek. Az üzem az 1951-es évben globálisan 100 százalékra teljesítette tervét, de rész­leteiben nem. Lemaradásuk samottég- lából volt. A dolgozók termelési értekezleten megfogadták, hogy az első ne­gyedév tervüket két nappal előbb befejezik és az első ne­gyedévben behozzák samottéglá- ból múlt évi lemaradásukat, se'ejt- jüket pedig 2 százalékról 1.5 szá­zalékra 1 csökkentik le. Az tizem január 18-án 120 százalék­ra teljesítette e’őirányzatát. Az üzem­nek két sztahanovistája van, Molnár László és Harsányi József, akik átla­gosan 136 százalékot teljesítenek. A két sztahanovista az elmúlt évben 6 dolgozónak adta át munkamódszerét, akik 100 százalékon alul teljesítettek. Jeszenszki László, Kiszner Károly, Spicze József a munkamódszer átvéte­le után .elérték a 100 százalékok sőt január hónapban átlagosan 130 száza­lékot. teljesítenek. Mire ügyeljünk a borjak téli nevelésénél? A borjak téli nevelésénél legtöbb gondot az okoz, hogyan okijuk meg a mozgatást. A szovjet tapasztalatok alapján tudjuk, hogy a borjaknak a téli időszakban , is mozgásra van szükség. Éppen ezért már 2—4 hetes korban az istállóban kezdhetjük a mozgatást. 5—8 hetes korban pedig kiengedhet­jük őket a szabadba. Naponta először csak 10—15 percre, és lehetőleg a déli órákban, felhasználva a napsütéses időt. A borjak szabadba való kiengedé­séhez szükséges, hogy jó állítsuk be az istálló hőmérsékletét azzal, hogy megfelelően szel'őztessük és ne emel­kedjen a hőmérséklet 12—13 fok fölé. Ügyelni keli arra is, hogy az istálló levegőjének páratartalma ne emelked­jen 70—75 százalék fölé. A borjak téli mozgatásánál legjobb módszer a jártatás. L:gyanis a fiatal borjak először igen sokat szaladgál­nak, majd hirtelen megállnak és így könnyen megfázhatnak. Az új nevelési módszernek az az előnye, hogy a kellőképpen mozgatott borjaknak .pontosan és jobban műkö­dik az emésztőszervük is. Ennek ter­mészetesen következménye az, hogy nagyobb a súlygyarapodás. A jártatott borjak egészségesebbek, edzettebbek és a betegségek eben is ellenállóak. OKULJANAK HIBÁJUKBÓL A LUDÁNYHALÁSZIAK Válasz egy levélre, amelyből minden sportkörünk tanulhat A ntinnlíhan lounlnt bantunk Ludányhaíásziból „Az ígéret s*ép szó, de méq szebb, IldfiUivUall IcVülcl ndMlUlllv f,a betartják” címmel. Ebben a levélben arról írnaik a ludányhalásziak, hogy az elmúlt évben az MTSB ígért nekik felszerelést, de nem kaptáik meg. Kérik erre vonatkozólag a mi bírálatunkat, mely a következő: Az elmúlt évben megindult megyénben is. — mint az ország többi ré­szér\ — a falusi sportkörök szervezése A nógrádmegyei TSB a szervezés terén legjobb eredményt elérő falusi sportkör részére felajánlott bizonyos mennyi­ségű sportfelszerelést. Kezdetben a ludányhalásziak az ottani Szövosz.iskola hallgatói segítségével szép eredményt értek el. s bizony már már úgy látszot* a dolog, hogy a 60 tagú ludányhalászí sportkör nyeri e! ezt az ajándékot. De nem így történt, mert Palotás község dolgozói a gépállomás vezetőivel az é'ükön az év végére példás munkát végezve, behozták a ludány halász: akaL- Ekkor mi lapunkon keresztül figyelmezte tük is a ludányhalásziakat, hogy veszélyben van az első helyük, meg a jutalom. nolntóciot nőm ólltok mprr ezután sem, hanem mintegy 300 tagot beszervezve, PülüldSIdR nBill dllldfv Illeg megalakították a Palotási Palóc Sportkört. Sőt be­építették az MTSB-nek, hogy Rákosi elvtárs 60. születésnapjára még 150 tagot Jobb munkájuk révén. Természetesen emellett a halásziak is kaptak ajándékot, egy garnitúra labdarúgó felszerelést, amelyhez a bakancsokat a közeljövőben küldi el az MTSB, A ludányhalásziak szűrjék le a tanulságokat az e'mult évi munkájukról, s vegyenek példát a palotási spe körről, amelynek tagjai fáradságot nem kímélve, saját erejükből építik meg a labdarúgó pályájukat és az atlétikai pályát További tervük, hogy a nyáron egy tornaterem felépítését is megkezdik. ( lndónwholóc7ÍoIr az 1952-es év folyamán jobb munkát akarnak véqezni, 3 3 lUUSnyildldocIdR akkor újult erővel, nem csüggedő szorgalommal és aka­rattal fogjanak hozzá az előttük álló feladatok elvégzéséhez. LELKESEN DOLGOZNAK A CSIPKÉSI BÁNYÁSZ SPORTOLÓI Legutóbbi lapunkban megemlékez­tünk a Salgótarjánban lezajlott bá­nyász területi döntő a'apfokú tor­nászbajnokságról, amelyen bebizo­nyosodott. hogy bányászaink a torna­sport területén is komoly és alapos munkát végeznek. Megyénk sok sportköre példát ve­hetne a Csipkéstárnai Bányász csa­patról, amely mostoha körülményei ellenére, már tavaly is igen jó ered­ményt ért el. az idén pedig az első helyre került. — Nem volt könnyű a felkészülé­sünk — nyilatkozott a verseny előtt Koiroczó Bóka Ágoston sztahanovista vájár, a csapat egyik legjobbja. — Nem volt tornatermünk, ahol nyu-{ godt körülmények között kezdhettük volna meg az előkészületeket, de mi nem estünk kétségbe. A helyi DISZ termében tartottuk meg edzéseinket, amelynek ugyan cementes padlója van. Nem volt szőnyegünk sem. ezen pedig úgy segítettünk, hogy szalmát vittünk a terembe és azt szórtuk széjjel. A csipkésiek lelkesedése és-akarása minden akadályt legyőzve, vitte győ­zelemre a csapatot. A férfiaknál a csipkésiek lettek az elsők, míg a nők csoportjában a Zagvvapálfalvai Bá­nyász csapata diadalmaskodott. De nem szabad figyelmen kívül hagy­nunk a mindkét csoportban rajthoz álló Salgótarjáni Bányász ifjúsági csapatot sem. Ez a csapat Í0—*15 éves gyermekekből áll. Ezek a gyer­mekek már tavaly versenyen kívül indulva, messze maguk mögött hagy­ták az országos bajnokságon első­helyen végző idősebb bányászokat is. Az idén szintén versenyen kívül indulva, .főbb eredményt értek el, mint a bajnokok. Ezek ’ után bátran mondhatjuk, hogy a Salgótarjáni Bányászok ifi tornászai jó kezekben vannak, s biztató jövő áll eiötlük. ibkiilvivás BUDAPESTI MTSE—SALG BÁNYÁSZ 16:8 A mérkőzés bővelkedett izgalmak­ban. de még jobban bíppi tévedések­ben. Az eredmény a következőkép alakult (elől a vendégcsapat sportolói): A Pető—Handlovics-mérkőzés a Bá­nyász sportoló győzelmével végződött. Harabot—Szerémi-találkozó a bíró .té. vés ítélete folytán döntetlenül végző­dött. Szerémj döntő fölényben .volt mind a három menetben. de a bíró mégis döntetlen eredményt hirdetett. A Barta—Balogh II. mérkőzésen nem le­hetett vitás a helyi győzelem. Ezután Sipőc győzött Vanó ellen, majd újabb bírój tévedés következtében Barta — Radó-mérkőzésen a vendég versenyző lett győztes. Ugyancsak ez a helyzet a Tólh—Balcza mérkőzésen is. Maid a té. . védések betetőzése a Tóth Gy.—Ver- nőczki-mérközésen következett be. ahol Verbóczki két menetben mindig felül volt. a harmadik menet elején a bíró Verbóczkit leléptette, s ellenfelét hir­dette ki győztesként. Ezt a tévedését a mérkőzés végén elismerte Erős já­tékvezető, de ez már mit sem változ. tatott az eredményen. A Balogh I.— Por- vai-mérkőzés döntetlenül végződött. Druskó'—Kovács-találkozóból a . tarján! fiú került ki győztesen. Valyon—Kacsák és Bebecs—Kuloványi-mérkőzést a ven­dég versenyzők nyerték. A nehézsúly­ban szintén a vendég Nagy került ki győztesen, mert Szorcsik sérülése foly­tán nem állt szorítóba. E mérkőzés tanulsága az' volt, hogy a már Magyarországon is bevezetett szovjet mintájú bíráskodás a helyes. Erős játékvezető szaktudását nem akad­juk kétségbe vonni, de ezen a mérkő­zésen súlyos hibákat követett el. Ezen a mérkőzésen a Salg. Bányász ökölvívó szakosztályának vezetősége is meggyő­ződhetett arról, ha a jövőben nem fog ragaszkodni a szovjet 3-as' bírásko­dáshoz. a csapat sok megérdemelt győ­zelemtől fog elesni.

Next

/
Thumbnails
Contents