Szabad Nógrád, 1951. december (7. évfolyam, 51-55. szám)

1951-12-09 / 52. szám

i?51 december 0. SZABAD IfOGBAD l­reka, a fizetést, a családi pótlékot, a nyugdijat. így a bérek és fizetések felemelé­sével ellensúlyozzuk azt az áremelést, amelyet a spekulációs árufelvásárlás kivédésére létrehozunk. Ilyen módon a dolgozóknak lehetó'vé vá­lik, hogy szükségletüket jegyrendszer nél­kül, szabadon, korlátozások nélkül vásá­rolják meg az állami üzletekben és szö­vetkezetekben. Viszont ’ a megemelt ke­nyér- és lisztárak nem teszik gazdaságos­sá, hogy állati takarmányozásra használ­ják fel és megnehezítik az ellenségnek, hogy újra árukészleteket vásároljon íel elraktározás céljából. Ezek az áremelések aránybabozzák a vásárlóerőt a rendelkezésre álló árúmeny- nyiséggel. E rendszabályok egycsapásra kihúzzák a talajt a spekuláció alól,, mert az állami üzle ekben megbatározott áron, korlátozás nélkül megvásárolhatók azok az áruk, amelyek a spekuláció főtárgyát ké­pezik. . A jegyek megszüntetésével kapcso­latos áremelés nem érin'i a lakbért, a villanyt, a gázt, a postai szolgálta­tások, a városi közlekedés díjszabá­sait, a dohányárút, tüzelőanyagot, pélcsü.eményt, száraztésztát, a főze­lék, gyümölcs, újság, mozi, színház, könyv, stb■ árait, szóval olyan cikke­ket és szolgáltatásokat, amelyek az á logos dolgozó családok kiadásai­nak többségét képezik­A mezőgazdasági termények szabad loiga.ma A jegyrendszer megszüntetésével kapcso­latos árrendezést ki keit egészítenünk olyan intézkedésekkel, amelyek a falu dolgo­zó nepe számára előnyösek és arra ösz­tönzik a gazdákat, hogy fokozzák termelé­süket és több élelmiszert hozzanak a pi­acra. Ezért javasoljuk, hogy a jegyrendszer megszüntetésével egy­idejűleg minden termelő számára, aki beadási kötelezettségének eleget tett, december 2-án tegyük szabaddá a mezőgazdasági termények és termé­kek forgalmát. Elsősorban tegyük szabaddá az őrlést, a gabonaforgalmai és a borforgalmat is. Ennek megfelelően a jövő évi aratásig 1952 június 30-ig felfüggesztjük a ke­nyérgabonára és lisztre vonatkozó összes forgalmi korlátozásokat. Aki beadási kötelezet, ségének eleget tett, kenyérgabonáját bárkinek elad­hatja és bárhová szabadon szállít­hatja. Saját szükségletére bárki vásárolhat ke­nyérgabonát. Viszonteladásra természete­sen ezentúl is csak az állami szervek vá­sárolhatnak gabonát. Javasoljuk, hogy a termelők — és akik természetbeni jutta­tásként szereztek kenyérgabonát — sza - badón őreitethessem k és a fogyasztóiénak szabadon árusíthassák az így kapott lisz­tet. Természetesen azok, akik a kenyérga­bonát vásárolták, csak saját szükségletük mértékéig őrölte hetnek és lisztet nem hozhatnak kereskedelmi forgalomba. El­adásra 'szánt kenyér és péksütemény ké­szítéséhez a jövőben is csak hatósági liszt használható fel. Az árpa és a zab forgalmi korlátozá­sát is fel kell függeszteni az új ara­tásig, június 30-ig- A kukorica for­galmát azonnal fel kell szabadítani azokra a községekre, járásokra és megyékre, ame’vek beadási tervüket 100 százalékra teljesítették- Fel kell szabadítani az árpa, zab, köles, hajdina és kukorica vámőrlését. Fel kell szabadítani az eddig tilos vám- cs bérd.i- rálást. Szabaddá kell tenni az árpa és köles hántolását. Fel kell szabadítani december 2-ával a burgonya és az alma forgalmát is. í‘ el kell szabadítani a baromfi, to­jás, tej- és tejtermékek forgalmát- Szabaddá kell tenni a sertéshús, zsír, szalonna szállítását. Áz őstermelők nyershúst is árusíthatnak, ha a megfelelő egészségügyi ellenőrzést betartják. Javasuljuk egy sor kevésbé fontos cikkre vonatkozó forgalmi és szál­lítási korlátozás megszüntetését, köztük annak hatályon kívül helyezésé!, hogy a vasúton kézipoggyászként szállított élelmi- «"■j-mennyiség súlyhatára 10 kg. legyen. Súlyos csapás a nép ellenségeire IWm kétséges elvtársaim, hogy ezeket a rendszabályokat a munkásság csakúgy, mint a dolgozó parasztság helyesli és üd­vözli. A munkásság megszabadul attól az áruhiánytól, mely éle.színvonalának fejlő­dését gá olta, fékezte a többtermelést és amely ugyanakkor jó táptalaja a speku­lációnak s új életlehetőségeket adott a tőkés rendszer sorvadó maradványainak. A dolgozó parasztság is örömmel üdvözli a terményforgalom felszabadítását, a há­borúból megmaradt sok kötöttség meg­szüntetését. Ez a parasztság az új intéz­kedések hatására szívesebben, többet ter­mel a jövőben, de már most is mozgósíta­ni fogja és piacra hozza azokat az áru­készleteket, melyeket eddig a spekuláció okozta árbizonytalanság miatt visszafr" tott­A mi intézkedéseink serkentőleg hat­nak a termelésre az iparban és a me­zőgazdaságban, 'ehál hasznosak és előnyösek a munkásoknak és a dol­gozó parasztoknak egyaránt El’enben súlyos csapást jelentenek a spekulá­ció, a népi demokrácia minden rangú és rendű ellenségei számára. Ez is egyik foeéliu-k, E rendszabályok sikerének elengedhe­tetlen előfeltétele és elválaszthatatlan tar­tozéka, hogy a mezőgazdasági termelők még nem teljesített beadási kö elezettségúknek maradéktalanul tegyenek eleget és a jövőben is pontosan, gyorsan telje­sítsék a terménybeadást. Ennek meg­felelően most fokozott erővel kell gondoskodni arról, hogy azok a tér melók, akik még a beadással hátra­lékban vannak, maradéktalanul és gyorsan pótolják mulasztásukat. Dolgozó paraszt Ságunk, a tanácsok, Pártunk szervezőt ei és a begyűjtést végző á'lami szervek legyenek tuda­tában annak, hogy a örmény beadás további jó menő étöl függ jóién’ékeny mértékben, hogy az itt javasol rend­szabályok simán legyenek végrehajt- ha'ók. hatásuk gyorsan ma a kozzék, eredményük tartós és szilárd gyen. Minden lazaság és hanyagság e téren sú’yos kait okoz és ezért megfelelő eréllye! kell ve'e szem- , ben fe.lépni. Az á lampolgári kö­telezettségüket hűen teljesítő gaz­dák, dogozó parasztságunk túl­nyomó többsége egyenesen meg- kövc'eli ölünk hogy ezen a té­ren teremtsünk végre rendet, hogy gondoskodjunk az igazi köz­teherviselésről és ne engedjük meg, hogy egy kapzsi, önző törpe kisebbség országépltésünkhöz va­ló köteles hozzájárulás he.yett speku'áciőjáva’ fegye'meze lensé- gévei és nem egyszer tuda'os ellenséges szándékkal kár okoz­zon, vagy megkísérelje a’áásni szi­lárd alapjainkat Az elvtársak egye ér'enok velem, hogy a jegy rendszer megszűnte1 őse és a mezőgazdasági termények szabadfor­galmának helyreál Fása népi demokrá­ciánk újabb nagy sikere, gazdasági és po’i ikai erejének újabb imponáló megnyilvánulása. Azzal Is tisztában vannak, hogy ezek a rendszabályok súlyos csapás; mérnek a régi rendszer híveire, a kulákokra, a tőkések ma­radványaira, a spekulánsokra. E rendszabályok helyes végrehaj­tása tovább fogja szilárdítani, még szorosabbra fűzi népi demo­kráciánkon belül a munkás-pa- rasztszövetséget. Tovább fogja szilárdl anj a békefrontot is, melynek hü ka'onái vagyunk s melynek minden sikerünk újabb erőt kölcsönöz. (Taps.) Az elv ársak hasonlítsák össze ezt a mi bátor és magabiz'os epésünket azzal a helyzottei, ami ’ölünk nyu­gatra, az amerikai Marshall-segé’y . áldásait“ oly hosszú esz undok' óta élvező nagy ökés országokban van. Három héttel ezelőtt mutatkozó t be a Churehil-kormány új pénzügymi­nisztere, Bu’ler. Beszámolójából egyet- lon monda ot idézek: „Nagybritannia most általános fizetési válsággal áll szemben: ha nem találja meg a mó­dot, hogy megkeresse annak az árát, amit kü földön vásárol, ennek csőd, éhezés, munkanélküliség icsz a vége“. Egyben bejelentette, hogy a húsadagot olyan kicsire csökkentik, amire még nem volt pé.da Angiában, de nem felel érte, hogy hamaro­san nem kerül-e újabb csökken­tésre a sor. Az angol helyzetet egy amerikai tő­kés ’ap cikke a kővetkező címmel jellemzi: .Anglia újra a esőd szélén“. Az angol pénzügyminisz' er után nemsokára P'cven francia miniszter- elnök tartó t beszámolót. Beszédébe* kiderüli hogy Franciaország helyzete még rosz- szabb, mint Angliáé. Olaszországról, mely két és fél mil­liárd dollár Marshall-segélyt kapott, az „U. S. News and World Report“ című amerikai lap megállapí ó ta, hogy „politikailag roskadozik“. A „Journal de Geneve“ svájci tőkés lap ehhez hozzáteszi: „Az olasz lakosság munkaképes részének egyööde: négymillió ember munkanélküli". Többé-kevésbé hasonló a helyzet a többi európai kapi’alis'a államban, ahol mindenütt nő a munkanélküliség, a gazdasági bizonyta’anság és csök­ken a do’gozó tömegek életszínvo­nala. Ezzel szemben mi, támaszkodva nagy segítőnkre, a Szovje úniőra és a népi demokráciák szolidari­tására gyorsan épi jiik szocialis­ta jövőnket bátran, a jövőbe ve­tett bizalommal és a siker tuda­tában foghatunk hozzá ilyen erő­teljes rendszabályokhoz. További sikereink útja Elvtürsainkal, Pártunk minden szer­vezetét és minden tagját hassa át az a tudat, hogy minél gondosabban, gyorsab­ban és sikeresebben hajijuk végre az itt javasolt rendszabályokat, annál ha­marább győzzük le a megvalósításukkal elkeni Tie leflenül velejáró kisebb-nagyobb nehézségekét Annak is legyenek tu da­lában, hogy ha e rendszabályaink gyorsan ered­ménnyel járnak, ha es eredmények megszilárdulnak és állandóknak bi­zonyulnak, akkor mi e téren is kö­vethetjük nagy példaképünket, a felszabadító Szovjetuniót és rátérhe­tünk c-rra, hogy az árakat fokoza­tosan csökkentsük és eszel tovább emelhetjük egész dolgozó népünk életszínvonalát. Még egyszer alá kívánom házni: az elvtársak legyenek tisztában, azzal, hogy; most nem egyszerűen csak arról van szó, hogy az év eejőn élotbeiépletelt közel­látási rendszabályokat, az élelmezési je­gyeket megszüntetjük. Ezek a mostani javaslataink sokkal mélyebbre uyúnak,- érintik mindazokat a közellátási bár- és árkérdéseket, arneyok megváltoztatása szükségessé vitt, miután hazánk mező- gazdasági országból ipari országgá és kapitalista országból szocializmust éjntS országgá lett. Jelentősége alapján eg a mostani javaslatunk folytatása annak a fej­lődésnek, amellyel megteremtettük ", jó pénzt, államosítottuk ag ipart, •megkezdtük a falu is az egész or­szág szocialista átépítését. Befejezésül rá alkarok mulatni alrraj hogy a gazdasági és politikai tőre* el­éri eredményeinket, valamint ezt a négy lépést, a jegy rendszer megszüntetését elsősorban az fedte lehetővé, hogy Pár­tunk szívósan ée következe létén meg­valósítja a U_ Pártkongresszus Hatá­rozatai^ E Kongresszus útmutaláttai “agyban elősegítették Pártunk jó mun­káját, megszilárdílollák egységét, fokoz. tá‘ egészséges fejlődését és lehetővé tet­ték, hogy ennek a fe adatnak a ratsgo- dásához hozzáfoghattunk. As, hogy újra ilyen jelentős lépést tehetünk előre, egyik legjobb bizo­nyítéka annak, hogy Pártunk tudás­ban, tapasztalatban, f egysemben növekszik és mint a múltban, úgy most eredményes munkával is bátor kezdeményezéssel szolgálja dolgozóink ügyét. A mi erős, egy­séges, lendületes Pártunk a biztosi* ték arra, h-ogy ezt a feladatot «* dolgozó népünk javára teljes siker­rel fogjuk megoldani. A Minisztertanács és az MDP Központi Vezetőségének ia nroz a j egy re n d szer megszüntetéséről, az ár- és bérrendezésre* s a mezőgazdasági termékek forgalmának felszabaditasaro A bevezető részek után a Ma­gyar Napközt«'reaság » Miniszl er­tanáesa és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége a következőket határozza meg: © 1. 1951 december 2-től jegy nélkül, ; eijesen szabadon vásárolható a kenyér, a liszt, a cukor, a mosó-, mosdó- és borotvaszappan, a tej és vaj és min­den iparcikk. 2. A hús- és zsíradékjagy, illetőleg u a'.vány ellenében történő árust ást legkésőbb 1952 február 29-én megkell szüntetni; ez után az időpont után a hús és zsiradék is te’jesen szaba­don, jegy nélkül vásárolható. A ki­adott és forgalomban lévő hús űs ! zsiradékjegyek, ille ö cg utalványok eh de a megszűnte-, és időpontjáig to­vábbra is érvényben maradnak. 3. A mezőgazdasági termények for­galma terén fenná’ló korlátozások 1951 december hó 2-‘ől az alábbiak szerin: megszűnnek: a) Az a termelő, aki beadási köte­lezettségének elege*; tett, kényé rgabo. ná; bárkinek e'adhait, Saját szükség­letére kenyérgabonát mindenki vásá­rolhat. A kenyérgabona szállításúra vona kozó forga'mi korlátozások meg. szűnnek. A birtokában lévő kenyérgabonát mindenki szabadon megörül e heti és az ebből nyert lisztet korlátozás nél­kül szál if haja. A termelő a gaboná­jából nyert 'isz’eit fogyása óknak sza­badon árusíthatja. Viszon'eladásra, vagy továbbfeldoi- gozáara kenyérgabonát ős liszt ot csak állami vagy államilag kijelö'i; váila- la ok és üzemek vásárolhatnak. b) Az a termelő, aki beadási köte­lezettségének eleget tét*, á.rpá', zabor, kö’est és hajdinát szabadon bárkinek eladha*, őrölte'he-, darál1 »hat vagy hántoltatha't, szálas* akarmány* bárki­nek óladba-. A felsorolt cikkek sza­badon szállítha ók. c) Az a terme’ő, áld beadási kö e- 'ezettségének eleget tett, mindazokban a községekben, járásokban és megyék, ben, amelyek kukorica beadási érvü­két reljesí'e’t'ték, kukoricát szabadon bárkinek eladhat, szállíthat, őröl öt­be- és darál1 ai ha1*. d) A termelők burgonya-, hagyma-, télia’ma-beadási kS'eleze’tségük te'jo- -ű őse mellett- az emli eft cikkeket szabadon, korlátozás nélkül száki hat. :ák és forgalomba hozhatják. e) Azok a terme ők, akik borbeadási kötelezettségüké1* Teljesítették, boru­kat — a borforgalmi adóra vonatkozó rendelkezések beartása me’le‘t — kor­látozás nélkül száki'ha1 ják és leg­alább 25 literes tételekben bárkinek e'adhatják. f) Nyershúst, mézet, diót, cirok - szalkálV a termelők szabadon száki - hatnak és korlátozás nélkül eladha'- nak. o) Baromfit, tojás*, tejet és tejter­méket. a beadási kö elezei ’eég *e'jesí ése mellet a erme ők szabadié szál-, ’itha nak é« forgalomba hozhatnak h) Mindazok»* a cikkeket, amelye­ke* szabadon lehet őr ékesíteni, kézE poggyászként vasúton, vagy egyéb járművön — a szállítási vállalat »za­bá’yzatának megfelelően — tetszés széria'i mennyiségben lehet szállt nni, i) Az élelmezési miniszter egyes, a a beadási rendelőtöket durván mog- sér ö községektő', illetőleg ezeknek a községeknek gazdálkodóitól mind- addig, amíg beadási kö'eilezeí*»egük­nek eleget nem tesznek, a szabad ér- ■ ékes! és jogát megvonha ja. j) Mezőgazdasági termékekor to- vábbeladás vagy 'továbbfeldolgezás céljából csak állami vagy á’lamilag kijelölt felvásárló válla átok vagy üzemek vósúro'hu'nak, kivéve. 'ia a vásárlást az élelmezési vagy belkeres- kedoVii miiiisz er szabályozása keres­kedőknek is megengedi. Utóbbi eset­ben is kereskedők 'továbbeladás eél- jából csak abban a helységben -áaá- rolhatnak, me’yro iparigazolványuk szól. 4. A mezőgazdasági termékek for­galmát és szállítását szabaddá tévő fenti rendé'közösek gabonafélékre vo­natkozólag 1952 június 30-Lg, kapás­növényekre és borra vonatkozólag 1952 szeptember 1-ig maradnak ér­vényben és az 1052. évi begyűjtés előrehaladásától függően fognak új­ból életbelépni. © 1. Az eddigi jegy vagy utalvány ellenében és szabadforga ómban is be. szerezhető élelmiszerek árát á''tatában a jegyes ár és a szabadpiacon kiala­kult ár, illetőleg á’lami szabad árkii- zö t kel' megállapí nni. A legfonto­sabb cikkek ára a következő: 1 kg félfehér kenyér 2.80 F’ 1 kg finom iszt 4,60 Ft 1 kg kristálycukor 11.20 Ft 1 kg disznózsír 35.— Ft 1 li’er étolaj 24.— Ft 1 kg marhahús (egységes kimérésben) 20.50 Ft 1 kg ser éshús (egységes kimérésben) 26.40 Ft 10 dkg felvágott (párizsi) 3.— F, 10 dkg vaj (78 százalék zsírtar' alommal) 6.60 Ft 10 dkg vaj (82 százalék zsírtártalommal) "20 If; 1 liter nyerst ej F 1 liter pasztőrözött tej 3.60 F* 2. A többi, itt fel nem sorolt, ko* rabban jegy vagy U'alvány ellenében vásáro'hatú és néhány egyéb élelmi­szer %rá a fent fe sorolt, cikkek árai­val arányosan kell megállapítani. 3. Pen'i hús- és zsírndékárak a hús- és zsíradékjegyek megszűnt©őse után is érvényben maradnak. 4. A helyes árarányok kialakiása érdekében fel ke'l eme'ni a ruházati cikkek és bizonyos más iparcikkek árát. Ugyancsak fel kell emelni a tá­volsági személyszál'i'ási és a postai csomag:arifáka't, valamint a taxivitet. díjat. A dolgozók és tanulók kedvez, ményes heti és havi jegyeinek ára mintegy 25 százalékkal emelkedik. Az üzemélelmezésnél az új ó’elmiszer- áraka* csak részben szabad a do.go. zókra á háríáni, ennek megfelelően a * éri ésí összegekei* reggelinél 10 fii- 'érre', ebédnél 1 forinttal, vacsoránál S0 fi lérre] kell eme'ni. Az új élelmi­szerárakból adódó többi etki?' cégek­nek a at a részét, melyet az új térítési összegek nem, fedeznek, az üzemi élelmezésben résztvevő dolgozókat fog- lalkoz ató vállalat, illetve in ézmény viseli. 5. Változatlan áron kerül továbbra is forgalomba a só, az ecet. az élesztő, a paprika, a fűszeráru, a péksü eménv és száraz; ésata, a csokoládókészítmő- nyek, a cukorka és cukrászáru. Ugyancsak változatlan áron kerül­nek ezeu úl is forgalomba a gyógysze­rek, az egészségápolási cikkek — szappan kivételével — általában a tisz ítószerek, a rádió, az izzólámpa, a szemüveg és egyéb optikai cikkek,, a papíráruk és írószerek, a bútor, a könyv, az újság és a fo’yóirat, a tü­zelőanyagok, a gyufa, cigaretta, ciga­rettapapír és dohányáruk, a nem bőr. bői készü'tt sportcikkek, a műtrágya és növényvódöszerek, rézgálie Kivéte­lével. Általában változatlanok maradnak a szolgiV'tatások árai, így különösen: nem emelkedik a lakbér, a fűtés, vil­lany, gáz, víz és csatornázás ára, a városi közlekedés, tehát a villamos, autóbusz, trolibusz és HÉV menet­jegyek ára, a fodrász, a szabó és ál- 'alában az á'lami, szövetkezői és magánkisipari wunkadíjak, a fürdők, továbbá a színházak, mozik, sport- in1, ézmények, általában a népszóra- koztatási intézmények be'épődijai, a clefon, levél, távirat és rádiódíj stb. © Az egyes élelmiszerek ős iparcikkek árában bekövetkező emelkedés ellen- súlyozására a munkabéreket és t'ize" é. sekot az alábbi mértékben fel ke l omolni úgy, hogy a felemelt bérek és fizetések eisöízben a decemberben végze t munka után kerüljenek kifi­zet* és re. 1. Az időbéres és teljesítményoéros munkások alapbérét 21 százalékkal kell felemelni. Kivételt képeznek a 2—4. pontban érintett dolgozók. Ugyancsak 21 százalékos béreme’ésat kell adni azoknak a havidíjas dolgo­zóknak, akiknek munkakör szerinti bére nem liaáadja meg az 1000 forin­tot. 2. Az állami mezőgazdasági "álla- a’oknál, va'amint a mezőgazdaságban magánmunkál átoknál fogiajkoz n.o % időbéres, teljesí mőnybéres és havi­díjas munkások alapbéré', mivel munkabérük mellet t ‘enníszetbeni jut atásbau is részesülnek, 15 száza­lékkal kell felemelni. 3. A havidíjas dolgozók munkakör szerinti havi bérét havi 1001—2000 Ft közt 18 szá­zalékka', havi 2000 Ft felett 15 százalékkal kell felemelni. 4. Az ipari tanulók alapbérét, akik­nek ruházatáról és ellátásáról nagy­részt az álam gondoskodik, 30 száza­lékkal kell felemelni. A tanulóo*‘ho­nokban lakó ipari isko'ái 'anu’ók ál­al az cHá ásér fizó*et.» havi térítést a? o'ső félévben 5 forinttal, a második fé évben 30 forinfa'. a harmadik fél­évben 35 forin a! és a negyedik fél­évben 20 forinttal kell eme ni. 5. A prémiumokat és pó lékoka' egyes prémiumok kivételével, a fize­tés nagyságának megfelelően, általa­in az 1—4. pontba* meghatározott értékben kell emelni. .... 6. A háztartási alka'mazottak pénz- írót 10 százalékkal kell felemelni. 7. A belfö.di hivatalos kiküldetési* kü'szolgáliaíióshasonló jellegű díjak ipi éle’mezősre fordított részét mint* y 25 százalékkal kell felemelni. 8. A saját jogon élvezőit állami éa il alati nyugdíjat valamint a társa- tlombiztosi 'ási járadékot. — a mezö- zdasági társadalombiztosítási járó­ik kivételével — egységesen havi 60 i’int'al kell felemelni. A saját jogon élvezett mezőgazdasárj rsadalombiztosítási járadékot havi 40 rintlal kell felemelni. Az özvegyi jogon folyósított nyugdíjat társadalombiztosítási járadékot — a rintlal kell felemelni. Az özvegyi jogon folyósított mezőgazda" sági társadalombiztosítási járadékot havi 20 forinttal kell felemelni. Az árvajáradékot egységesen havi 30 forinttal kell felemelni. A hadigondozottak járadékát egysége­sen havi 20 forinttal kell felemelni. 9. Az 1951. november 30-a utáni időre járó táppénzt a felemelt béreknek, illetve fizetéseknek megfelelően kell folyósítani, 10. A havi 500 forint, vagy ennél na­gyobb összegű ösztöndíjakat — az ellátás­ért járó térítés egyidejű rendezése mellett — az 1. és 3, pontban meghatározott mér­tékben kell emelni. Az egyéb ösztöndíjakat — ugyancsak az ellátásért fizetett térítés egyidejű ren­dezése mellett — úgy kell felemelni, hogy az ösztöndíjasokat a rendezésből kifolyó­lag hátrány ne érje. 11. A fegyveres alakulatok tényleges szolgálatot tel jesítő sorozott tagjainak, akik teljes természetbeni ellátásbbnn részesül­nek, zsoldját 10 százalékkal kell felemel­12. Az új rendszerre való áttérés meg­könnyítése érdekében az állami, szövetke­zeti és magánmunkáltatók minden munka- viszonyban álló dolgozónak kötelesek a dolgozó 1951. évi októberi tényleges kere­sete 10 százalékát egyszeri juttatásként 1951 december 5-e és 12-e között kifizet­ni. Ez az intézkedés nem vonatkozik a háztartási alkalmazottakra és az ipari or kólái tanulókra. 13. A nyugdíjasok, járadékosok, hrnli" gondozottak 1951 december hónapra járó nyugdíj-, járadék- kiegészítését 1951 de" cetnber 4-e és 20-a között kell folyósítani. 14. Azoknak u dolgozóknak, akiknek fizetése u minisztertanács korábbi rendel* kezesei értelmében 1952 január l*töl emelkedik (pedagógusok, vasutasok, pős* tások, stb.), 1952 január 1 -tő? felemelt fizetésük után kell az 1. rs 3- pontban megjelölt százalékos emelést fizetni. Hasonlóképpen 1952 január 1-től a társadalombiztosítási járadékban részesü­lők új járadéktételeit kell a 8, pontban felsorolt összegekkel ^'egészíteni. © A Magyar Népköztársaság eddig is előnyöket és kedvezményeket biz’osí- 'o>*t a gyermekes családok «zámára. Hclvzo ük tovább: jnriMsa érdeké­ben a Magyar Népi nr'ár-nság m'r: ?- ertanáesa és a Magyar Do gozók Pártja Közponi’i Vezetősége a követ­kezőket határozza: (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents