Szabad Nógrád, 1951. december (7. évfolyam, 51-55. szám)

1951-12-09 / 52. szám

SZABAD KOMÁD 1951 fieeemtar i az ENSZ Részletek Visinszkij elvtársinak politik ai bizottságában elmondott beszédéből Az USA, Anglia és Franciaország .■küldöttei részéről már nem első ízűén -hallottuk hogy készek megállapodni n. Szovjetunióval, hogy enyhíteni akar­ják a politikai légkör hőmérsékletét. ■Utaltunk már az atlanti tömb tábo­rának sajátos munkamegoszlására, amelynek során e tömb képviselői a közgyűlésben nem fukarkodnak a bé­két, együttműködést, a nemzetközi fe­szültség enyhítését, a Szovj© unió á'lí- fólagos konoksága feletti csalódásukat hangoztató szavaikkal. Ugyanakkor e tömb országainak ugyanolyan felelős — vagy még fele'ősebb — képvise lei gyújtogató háborús beszédeket ttartanak, sőt nyiltan hangoztatják, hogy meg kell támadni a Szovjetuniót ,és a népi demokratikus országokat Ezt a tényt itt senki sem merészeli tagadni. E tények i't állnak az egész világ előtt, merészelje hát valaki le­tagadni őket. Midőn Jessup itt, az első számú bizottságban e'mondotta a békéről és együttműködésről szőlő bá- ■késhangú beszédét, a hirhedt John Forster Duties, az amerikai külügy­minisztérium tanácsadója, az USA má­sik képviselője az amerikai külpoliti­ka egyik főszervezője, De’roi ban ép­pen ellentétes jellegű beszédet mon­dott. A New York Herald Tribune megírja, hogy Dulles ebben a beszédé, ben hangoztatta, hogy nagy iiőerö’ -kell teremteni és megfelelően elhelyez­ni a Szovjetunió határai mentén. Ez — Dulles szavai szerint — fontosabb, mint azoknak a nemzeteknek védelmi ereje, „amelyeket Oroszország fenye­get". Dulles ebben a beszédében kije­lentette, hogy az USA a következő évben körülbelül 60 milliard do lárt költ újrafelfegyverzésre. Hozzátette: „Nem gondolhatjuk, hogy a most fo­lyó erőfeszítések egyszersmindenkorra megoldják a feladatot s előre meg­mondhatjuk, melyik évben fenyeget liennünket nagyobb veszély. A legna­gyobb veszély abban az évben fog fe­nyegetni bennünket;, midőn szünetet tartunk, hogy kifújjuk magunkat. Olyan politikát kell választanunk, amely sok éven át pihenő nélkül foly­tatható." * DuPes végkép is rászánta magát, hogy nyíltan beismerjék: az agresszív atlanti tömb élén álló USA nem véde. lemre, hanem támadásra készül * Jessup úr hosszadalmasan beszélt itt a Szovjetunió és a Szovjetunióval baráti viszonyban lévő országok fegy­veres erőiről. Igyekezett összeliasonlí- tást tenni a Szovjetunió és az Egye­sült Államok fegyveres erői között Azt. állította többek között, hogy az Egyesült Államok fegyveres erőinek létszáma 1950-ben nem haladta meg a másfélmillió főt. Jessup jobbnak lát"a hallgatni arról, hogy az Egyesült Ál­lamok elnöke még a kongresszushoz tn. tézefrt ápri’isi üzenetében rámutatott hogy az Egyesült Államok az utóbbi tíz hónapban több :ni»t kétszeresére növeli fegyveres erőit és hogy azokat 3.5 millió főre emelik, nem számítva a különböző tartalékos katonai a’aku- latokban és a nemze'őrség egységeiben lévő kétmillió embert. Es mindebben nincsenek benne Ang­lia, Franciaország, Olaszország és az atlanti tömb többi tagállama fegyve­res erői. Egyedül Törökország négy- százezer főnyi hadsereg felállí ására készül. Ha mindezeket a számokat összeadjuk, ha számításba vesszük az 1 2 3 4 5 * * * * 10 1 A gyermekek után járó családi 'pótlék havi összegét az alábbiak sze­rint kell felemelni (zárójelben az ed­ziig folyósított összeg): j.1 gyermek után 30 Ft ( IS Ft) 2 gyoJtmek után összesen 75 Ft ( 40 Ft) 3 gyermek után összesen 135 Ft ( CG Ft) 4 gyermek után összesen 210 Ft ( 96 Ft) 5 gyermek urán összesenSOO Ft (130 Ft) 6 gyermek után összesen 405 Ft (16S Ft) 7 gyermek után összesen 525 Ft (210 Ft) 3 gyennek után összesen 6C0 Ft (256 Ft) 9 gyermek után összesen S10 Ft (30G Ft) 10 gyermek után összesen 975Ft (303 Ft) 511 és minden további gyermek u’án a fentieknek megfelelően emelkedik. 2. Az új rendszerre való áttörés ímvgkönnyi; ése érdekében a gyermekes 'családok részére folyósítani kell 1951 december 4.-e és 20,-a között a régi és az új csa’ádi pótlék összege közti különbség felét, tehát 1 gyermek trón 6, 2 gyermek után 17.50, 3 gyermek után 34.50 forintot, s'b. , 3. Budapesten és a legfontosabb városokban a terhes és szop'at ős anyák és a kait éven aluli gyermekek részére az átlagosnál jobb minőségű tejet ke’l biztosítani 1.50 forintos áron Herénként, naponta az alábbi meny- nyiségben: amerikai és angol hadiflottát, az ame­rikai katonai támaszpon okát, az ame. rikai a'tömbombatar'-alékot — amelye­ket ezekben az években a nemzetközi ellenőrzésről szőlő fecsegés leple alatt fólhaSmoztak — mindenki előtt vilá­gossá válik, hogy Jessup számtani művelete eltér a valódi helyzettől. Ami a Szovjetunió fegyveres erőinek létszámát illeti, a közgyűlésen elhang­zott beszédemben már rámutattam, hogy ez a szám feleakkora, mint az Egyesült Államok, Anglia és Francia- ország fegyveres erőinek létszáma. Ha pontosabbat kívánnak tudni, tessék, írják alá az általunk javasolt egyezményt a fegyverzet és a fegyve­res erők csökkentéséről, az atomfegy­ver eltiltásáról és a nemzetközi ellen­őrzés megteremtéséről — és mi ki esz- szük az asztalra az összes számokat, a legutolsó géppuskáig, a legutolsó ka. tenáig és akkor meglá'ha'jak, mekko­rák fegyveres erőink és helyesek-e az önök becslései. Most azonban még ko. rai erről beszélni — éspedig két okból: először is azért, mert önök bámulatos jőlérteeültségot tanúsítanak fegyveres erőinkkel kapcsolatban, annak a mun­kának révén, amelyet az önök orszá­gainak diplomáciai minőségben a Szovjetunióban tartózkodó képviselői folytatnak és másodszor, mert önök azt állítják, hogy az pontosan meg­felel a valóságnak, * De nem kevésbbé fontos az a körül­mény sem, hogy egy bizottságot kell megbízni a fegyveres erők azon szín­vonalának megállapításával amely — a . hármak" tervezete szerint — a vé­delemhez elegendő. Ezt a bizottságot azzal a joggal ruháznák fel, hogy maga határozza meg: szüksége van-e ennek, vagy annak az államnak a vé­delem céljából a fegyveres erők adott méreteire? Tehát az én országom vé­delmére — tekintet nélkül ránk, kö­veteléseinkre, véleményünkre és hely­zetünkre — valaki más fogja megha­tározni a fegyveres erőknek azt a számát amelyet majd nagykegyesen engedélyeznek nekünk. Természetesen ez a bizottság — függetlenül attól, hogy mi a véleménye magának az ér­dekelt országnak egyszerűen előírja majd minden állam számára, hogy milyen mennyiségű fegyverzetet és fegyveres erőt tarthat és milyen erőforrásokat használhat fel ezekre a célokra. * E terv értelmében az úgynevezett nemzetközi ellenőrző szerv nem lehet más, mint amerikai ellenőrző szerv, vagyis olyan szerv, amely olyan embe­rekből áll, aki valamennyi külpolitikai kérdés megoldásánál kérésziül tudják vinni az USA akaratát Ismétlem, mi a valóságban azt ja­vasoljuk, hogy a közgyűlés jelentse ki az atomfegyver feltétlen eltiltását, hogy dolgozzanak ki ennek megfelelő egyezményt, hogy ez az egyezmény tartalmazza azokat az in ézkedéseket, amelyek bizosítják az atomfegyver eltilt ásáről szőlő közgyűlési határozat végrehajtását, továbbá intézkedéseket az atombomba gyár'ásának beszün­tetésére, a már legyártott atombom­báknak kizárólag békás célokra való felhasználására és intézkedéseket ez egyezmény végrehaj'ásával kapcsola­tos szigorú nemzetközi ellenőrzés megteremtésére. * Gondolják csak meg hogyan fogad­ja majd az egész világ, ha egyszer- csak ezzel a kiáltással lépünk ki éh­ből a teremből: „Betiltottuk az atom­bombát!" Akarják© önök ezt? Mond­ják meg. Nem mondják meg? Tehát nem akarják. Itt nem lehet kétféle állás­pont, Semmiféle kibeszélés, semmiféle jogászi szófacsarás nem segít leplezni a valóságot, az egész világ aggódó mil­liói előtt akik hőn áhltva várják, hogy meghallják e terem falai közül az atombomba eltiltására, az atom. bomba feltétlen eltiltására, valameny. nyi atombomba megsemmisítésére az ellenőrzés bevezetésére, egy mindeze­ket tartalmazó egyezmény aláírása után valamennyi atomipari vá’lalat haladéktalan megvizsgálására vonatko. zó magasztos szavakat, ahogyan ezt mi javasoljuk. ® A „hármak" határozat-tervezetében — amelyet valamennyien olvastunk és amelynek szövege valamennyiünk előtt jól ismert — szó sincs arröl, hogy a közgyűlés feltétel nélkül el­tiltja az atomfegyvert és szigorú nem. ze'közi ellenőrzést létesít e tilalom* végrehajtása felett. * Az elmondottakból következik, hogy a három hatalom határozattervezete mostani formájában nem teremti meg a szükséges feltételeket a reánk háru’ó feladatok — az atomfegyver eltiltása, a fegyverzet és a fegyveres erők csök­kentése, a szigorú nemzetközi ellenőr­zés megteremtése — érdekében. Kitű­nik az elmondottakból az is hogy mi­lyen utat javasol a Szovjetunió e feladatok megoldására. Ez az üt: az USA, Nagybritannla és Franciaország kormányának hatá­rozat-tervezetében meg kell szüntetni a fentemlltett komoly hiányosságokat Ez az út: a tervezetben olyan módo­st ásókat kell végrehajtani, amelyek a fegyverzet és a fegyveres erők csök­kentésének, a szigorú nemzetközi el­lenőrzés megteremtésének megoldását biztosítják. Az érsek vadkerti „Tartós béke* tszcs fiataljainak munkafelajánlása december 21-ére Az érsekvadkerti .Tartós béke" ter- melőcsoport DISz fiataljai a legméi- tóképpen, munkavállalással ünnepük Sztálin elvitárs 72. születésnapját. Csoportér'ekezlet alka’mával az ossz. ■tagság egyetértésével úgy határoztak, hogy szocialista munkaversenyre hív­ják Nógrád megye összes DISz szer­vezeteinek fiataljait. Munkavállalú. sub a következő: 1 éven aluli gyermekeknek 0.5 1-t, 1—3 éves gyermekeknek 0.6 1-t, 3—6 éveseknek 0.4 1-t, terhes anyáknak a terhesség 4. hó­napjától és szoptatós anyáknak 1 éven át 0.5 1-t. 4. A gyermekruházati és gyermek kötöttáruk (konfekcionált cikkek) árát változatlanul kell hagyni és biz­tosítani kell a bérből és fizetésből élő családok számára, hogy újszülöttjeik részére babakelengyót változatlan áron szerezhessenek bo. Hasonlóan változatlanok maradnak az iskolaszerek, gyermekjátékok és egyéb, csak gyermekek részére előál­lított cikkek árai is. . © 3. Gondoskodni kell arról; hogy az állami és magún kereskedelmi vá'Iala- tok, földmüveszszövetkezetek kisiparo­sok, kisipari tenne] őszi) vetkező te" cs állami kisipari vállalatok a raktáraikon ’evő áruk áremelésének megfelelő ősz- szeget „készlet árka önbözsi“ címén meghatározott időben álami számlára befizessék Magán kiskereskedőknek és kisiparosoknak részletfizetési Kedvez­ményt kell bizt03itani 2 Mivel a gyermekkonfekció ába vál­tozatlan marad, bár a textil méteráru ára emelkedik a konfekciónál áruk ára álta'ában kisebb mértékben emelke­dik .mint a méterárué, a különbözető) a ruházati kisipari termelőszövetkezete^ részére az átvevő Mami nagykereske­delmi vá’lalat megtéríti. 1. Az összes őszi munkálatokat be­fejezik december 21-re. 2. Vállalják, hogy a 2.5 ka*asztrá!is hold dohánytermését kisimítják és a munkát befejezik december 21-re. 3. A politikai oktatásba bevonják DISz tagságuk 100 százalékát, vala­mint pártoktatásba a csoporttagság 90 százalékát. Politikai felvilágosító mun­kát végeznek, ahol tudatosítják az el. méleti képzés fontosságát. 3. Azoknál a fogyasztási cikkeknél és szolgáltatási dij léte éknél, melyeknél az úrmegájapílás a munkabérre számított rezsi- és haszonkulcsok figyelembevéte­lével történik, a béremelésbő! adódó többletkiadásokat a vevőre, illetve fo­gyasztóra áthárítani nem szabad A re­zsi és haszonbulesokat tehát megfele­lően csökkenteni kell 4. Azokról a fogyasztási cikkekről, amelyek árai a je’en határozat alapján megváltoznak, 1951, december 2-án megjo’enő nyilvános árjegyzékeket kel! kiadni. A december 2-án megjelenő hi­vatalos árjegyzékekben elő nem fordu ó cikk csoportokba tarlozó termékek árai változatlanok maradnak Az árjegyzékekben elő nem^forduő cikk csoportokba tartozó termesek árá­nak emelése, vagy az árjegyzékekben fe'sorolt cikkeknek a feltüntet“ I Inéi nagyobb mértékű emelése a do goző nép ellen elkövetett bűncselekmény és ennek megtöleoen büntetendő 5. A Magyar Népköztársaság minisz­tertanácsa utasítja az i letékes minisz­tereket és az Országos Tervhivatal el­nökét, hogy gondoskodjanak a jelen ha­tározat szelemének megfelelően a fel­sorolt intézkedések részletes végrehaj­tásáról Budapest, 1951. december 1 Rákosi Mátyás, a Magyar Do’gőzök Pártja főtitkára Dobi István, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke A SZTÁLINI törvény Sztálin elvtárs 1924 november 6-án meglátogatta a moszkvai Dinamó-gyá- rat. Hosszasan elbeszélgetett a mankó* sokkal. „Minden a mi kezünkben van, elvtársak!’ — mondotta, amikor el­búcsúzott tőlük, Sztálin elvtárs szavainak mély értel­mét nemcsak a Dinamó-gyár munkásai értették meg, hanem mindenki, akinek tudomására jutott. Ezekből a szavakból merítettek erőt a nehéz feladatok és bonyolult nemzetközi problémák elölt álló szovjet emberek. Tizenkét év alatt — mindössze tizen­két év alatt! — a szocializmus győzel­mei olyan mértékben alakították át a szovjet országot, népgazdaságát, politi­kai helyzetét, hogy szükségessé vált az Alkotmány módosítása. Az 1924-ben el­fogadott Alkotmány kereteibe már nem fért bele mindaz, amit a nép kivívott. Olyan új alaptörvényre volt szükség, amely lerögzíti az állampolgárok széles­körű jogait és e jogok megvalósításá­nak anyagi biztosítékait . A kapitalista országokban a törvé­nyek Gorkij szavaival élve — úgy súj­tanak le a népre, mint a villámcsapás, De a szovjet nép maga alkotta meg az állam alaptörvényét. Az Alkotmány- szervezetet a nép képviselőiből álló bi­zottság szerkesztette. A bizottság mun­káját maga loszif Visszarionovics Sztá­lin irányította. Az ország gazdái, a dolgozók, csaknem félévig tanulmányoz­ták, tárgyalták és egészítették, ki az új törvénytervezetet — munkásgyűléseken, értekezleteken, tudósok konferenciáin és kongresszusokon, háziasszonyok és diákok körében, mindenütt még az or­szág legeldugottabb zugában is. Milyen felemelő napok voltak azok! Az alaptörvény megtárgyalásához, #. szovjet embereknek tanulmányozniuk kellett országuk helyzetét. Még aki ad­dig nem is érezte szükségét, hogy ko­molyan elgondolkozzék az élet dolgai felett, aki addig az életet csak üzeme vagy kerülete, legjobb esetben szülő­városa szűk szemszögéből nézte, most meglátta hazája hatalmas és csodálatos arányait. Meglátta a hatalmát, gazdag­ságát, elmélyült benne az a fennkölt érzés, hogy büszke szülőföldjére és szovjet ember mivoltára. És ez az ő büszkesége jogos, túszén mindez az S müve. A szovjet ember — mint valami nagy tükörben — szinte akkor látta meg magát először életnagyságában. Az újságok annak idején napról- napra beszámoltak a tömegek megmoz­dulásának hatalmas lendületéről, írlak az Alkotmány tiszteletére végzem nagy­szerű munkateljesítményekről, a társa­dalmi munkára hivatott új, óriási erők­ről. És ez valóban így is toll!; Amikor emlékezetünkbe idézzük azokat a nevezetes napokat, újra ma­gunk előtt látjuk a szónokok átszelle­mült arcát, a feszülten figyelő hallgató­ság lelkesen csillogó szemét. És mind­ezek fölött a forrón szeretett arcot, a bajusz mögött alig észrevehető derűs, kis mosolyt. Pipájában fel-jel izzik a parázs. Hajában akkor még nem igen csilloglak ősz szálak. Szívükben pedig visszhangzottak a szavai: ,,Minden a mi kezünkben van, elvtársak !” Hány ádáz csatát vívtunk a szörnyű ellenséggel, milyen temérdek munkát végeztünk azért a vékony könyvecské­ért, amelynek a borítólapján a Szovjet­unió címere ékeskedik! Mennyit har­coltunk, hogy megszülethessék az em­beri jogoknak ez a nagyszerű okmánya! Népünk jóváhagyta az Alkotmányt és kész életével is megvédeni minden szavát. A szovjet nép Alkotmányát Sztá­lini Alkotmánynak nevezte el. A Sztálini Alkotmány a világ egyet­len olyan alkotmánya, amely fenntartás nélkül jogot és szabadságot ad a: em­bernek. Lerögzíti a szocializmus nagy­szerű győzelmét, amelynek alapja, két osztály: a munkásosztály és a paraszt­ság szövetsége. Hangsúlyozza, hogy az állam politikai alapját a dolgozók kül­döttjeinek a szovjetjei alkotják. Az állam gazdasági alapjául a termelő esz­közök szocialista tulajdonát jelöli meg. Mindnyájan szívünkbe zártuk az Al­kotmány tizedik fejezetének minden szavát a polgárok alapjogairól és köte­lességeiről, Amikor 1936-ban a nép uz alkot­mánytervezetet tárgyalta, a legtöbb ja­vaslat és kiegészítő indítvány ennek a fejezetnek egyes cikkelyeire vonatko­zott. Egyesek azt javasolták, hogy a munkához való jogot, nagy és megtisz­telő jognak nevezzék el. Mások azt kí­vánták, hogy minél részle1 esebben, vilá­gosabban és határozottabban szögezzék le a szocialista tulajdon megóvásáról és a haza védelméről szóló 131. és 132. cikkelyt. A nők szükségesnek tartották annak a joguknak biztosítását, hogy a hazát a férfiakkal azonos módon, fegyverrel kezükben védhessék meg az ellenséggel szemben. A Sztálini Alkotmány értelmében. a Szovjetunió állampolgárai széleskörű jogokat élveznek: joguk van munkára, üdülésre, művelődésre, öregkori, vala­mint betegség és . munkaképtelenség esetére szóló anyagi ellátásra. A szov­jet ország polgárai nemzetiségre, fajm és nemre való tekintet nélkül egye®« fogúnk. A szocialista társadalom érde­kében törvény biztosítja a szólásszabad­ságot, a gyülekezési szabadságot, a tár­sadalmi szervezetekbe való tömörülés jogát. Az ember személye sérthetetlen) a polgárok lakásának a sérthetetlensé­gét és a levéltitkot törvény védi. A szovjet állam menedékjogot nyújt azok­nak a külföldi állam,polgároknak, aki­ket a dolgozók érdekeinek a védelmé­ért, tudományos munkásságukért, Kagy pedig a nemzeti felszabadulásért foly­tatott harcukért üldöznek. Ha elgondolkozunk a 132. és 133. cik­kely értelmén, amelyeket — mint as Alkotmány valamennyi cikkelyét — a nép kívánságának megfelelően szöve­gezőé/; meg, akkor megértjük, mi is az a szovjet hazafiasság. A katonai szolgálat a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége Fegyveres Erőineh soraiban a szovjet állampolgár meg­tisztelő, a haza védelme pedig a Szov­jetunió minden állampolgárának « szent kötelessége. Milyen magasztos érlelnie tan ezeknek a szavaknak! Az egész világ ismeri a győzelmes szovjet hazafiasságot: látta a csatatereken, mi­kor a szovjet nép tönkreverte Hitler gy ülevész bandáit és megszabadította Európát a fasizmustól. A Sztálini Alkotmány Széleskörű jo­gokat biztosít a szovjet ember számára, de arra is kötelezi, hogy lelkiismerete­sen betartsa a törvényeket, fegyelme­zett legyen a munkában, társadalmi kötelezettségének becsülettel tegyen eleget, a szocialista tulajdont szeretet­tel óvja és szilárdítsa, hazáját az ellen­ségektől megvédje, A Sztálini Alkotmány ttemcsalc hir­deti, hanem ténylegesen biztosítja hi a szovjet állampolgárok különféle jo­gait. Ez a szavatosság megdönthetetlen, mert a diadalmas szocializmus, vagyis a leghaladottabb, legerősebb, szüntele­nül fejlődő társadalom nyújtja, amely­nek a gazdasági élete nem ismer váisár got, munkanélküliséget, A Sztálini Alkotmány az Mlcmtöf* vény olyan kimagasló mintaképe, ame­lyet minden valóban demokratikus ál­lam követ. A burzsoá országok alkot­mányai a dolgozóknak még arra a ke­vés jogára sem adnak anyagi biztosí­tékot, amelyet képmutatóan hirdetitek* Az imperializmus a tudomány és a technika vívmányait nem tudja békés célok szolgálatába állítani. A kapita­lizmus ma már az emberiség haladásá­nak kerékkötője és az imperializmus egyik legjobb sajátossága — mint Le­nin mondotta — „politikai reakció at> egész vonalon.” A Sztálini Alkotmányban, foglalt kü­lönféle jogok biztosítékai szilárd és megingathatatlan 'alapon nyugszanak, mert „...az állóm ereje a tórnegek ön­tudatosságában rejlik, Az állam altkor erős, ha a tömegek mindenről tudnak, mindenről véleményt alkotna!; és min­dent öntudatosan cselekszenekígy, mondotta ezt Vlagyimir Iljics Lenin. A szovjet állam azért erős, mert egész üzemek térnek ál sztahanovista munkamódszerekre, mert Mustukova le- ningrádi munkásnő az illetékes minisz­térium kollégiuma előtt előadást tart a munkások egyéni nyersanyag megta­karítási számláiról, mert Bikov brosúrá­kat ír a gyorsvágás legújabb módszerei­ről és megláiogalja külföldi szaktár­sait, hogy munkatapasztalatait minél szélesebb körben tegye közkinccsti, mert nálunk a társadalmi élet meg­bonthatatlan egységbe jorr össze «8 egyéni élettel. Az állam azért erős, mert végrehaj­totta az általános tankötelezettségről szóló törvényt, mert az állampolgárok tudásuk növelésére törekszenek, mert a falvak és gyárak dolgozói mind ta­nulnak és azt a célt tűzik ki maguk elé, hogy minden munkás legalább kö­zépiskolai végzettségre tegyen szert. Ez­zel kapcsolatban természetesen meg kell említeni az VSA kormányát, amely egy hét alatt nagyobb összeget öl bele egy új háború elökésztiésébe, mint amennyit az egész közoktatásra és egészségvédelemre költ egy esztendő alatt. Az állam akkor erős, ha a békééit száll síkra, ha a hatalmas béketábog élén halad. Külföldi barátaink mond­ják, hogy a Szovjetunió győzelmei ,,megváltoztatták az egész iiláglörtén»- leni menetét” Amikor kezünkbe vesszük a vékorvf. könyvecskét, melynek borítólapján ti Szovjetunió címere ékeskedik, forrób­ban dobog a szívünk. Mi, szovjet em­berek boldog emberek vagyunk. Érez­zük, hogy velünk együtt sokmillió kés markolja át magasan lobogó zászlónk nyelét. Szívünk annyira kitárul, hogy egész hazánk elférne benne. Úgy tűnik, mintha az egész földkerekséget látnák, olyan ragyogó szépségben, amilyenné majd a kommunizmusban válik. És szi­vünkben is ismét jelcsendülnek Sztálin szavai: „Minden a mi kezünkben van, elv(ársak!u < Resztetek M. Marinának, a Szór. jet Haltúra legutóbbi számába® megjelent cikkéből.)

Next

/
Thumbnails
Contents