Szabad Nógrád, 1951. december (7. évfolyam, 51-55. szám)
1951-12-09 / 52. szám
SZABAD KOMÁD 1951 fieeemtar i az ENSZ Részletek Visinszkij elvtársinak politik ai bizottságában elmondott beszédéből Az USA, Anglia és Franciaország .■küldöttei részéről már nem első ízűén -hallottuk hogy készek megállapodni n. Szovjetunióval, hogy enyhíteni akarják a politikai légkör hőmérsékletét. ■Utaltunk már az atlanti tömb táborának sajátos munkamegoszlására, amelynek során e tömb képviselői a közgyűlésben nem fukarkodnak a békét, együttműködést, a nemzetközi feszültség enyhítését, a Szovj© unió á'lí- fólagos konoksága feletti csalódásukat hangoztató szavaikkal. Ugyanakkor e tömb országainak ugyanolyan felelős — vagy még fele'ősebb — képvise lei gyújtogató háborús beszédeket ttartanak, sőt nyiltan hangoztatják, hogy meg kell támadni a Szovjetuniót ,és a népi demokratikus országokat Ezt a tényt itt senki sem merészeli tagadni. E tények i't állnak az egész világ előtt, merészelje hát valaki letagadni őket. Midőn Jessup itt, az első számú bizottságban e'mondotta a békéről és együttműködésről szőlő bá- ■késhangú beszédét, a hirhedt John Forster Duties, az amerikai külügyminisztérium tanácsadója, az USA másik képviselője az amerikai külpolitika egyik főszervezője, De’roi ban éppen ellentétes jellegű beszédet mondott. A New York Herald Tribune megírja, hogy Dulles ebben a beszédé, ben hangoztatta, hogy nagy iiőerö’ -kell teremteni és megfelelően elhelyezni a Szovjetunió határai mentén. Ez — Dulles szavai szerint — fontosabb, mint azoknak a nemzeteknek védelmi ereje, „amelyeket Oroszország fenyeget". Dulles ebben a beszédében kijelentette, hogy az USA a következő évben körülbelül 60 milliard do lárt költ újrafelfegyverzésre. Hozzátette: „Nem gondolhatjuk, hogy a most folyó erőfeszítések egyszersmindenkorra megoldják a feladatot s előre megmondhatjuk, melyik évben fenyeget liennünket nagyobb veszély. A legnagyobb veszély abban az évben fog fenyegetni bennünket;, midőn szünetet tartunk, hogy kifújjuk magunkat. Olyan politikát kell választanunk, amely sok éven át pihenő nélkül folytatható." * DuPes végkép is rászánta magát, hogy nyíltan beismerjék: az agresszív atlanti tömb élén álló USA nem véde. lemre, hanem támadásra készül * Jessup úr hosszadalmasan beszélt itt a Szovjetunió és a Szovjetunióval baráti viszonyban lévő országok fegyveres erőiről. Igyekezett összeliasonlí- tást tenni a Szovjetunió és az Egyesült Államok fegyveres erői között Azt. állította többek között, hogy az Egyesült Államok fegyveres erőinek létszáma 1950-ben nem haladta meg a másfélmillió főt. Jessup jobbnak lát"a hallgatni arról, hogy az Egyesült Államok elnöke még a kongresszushoz tn. tézefrt ápri’isi üzenetében rámutatott hogy az Egyesült Államok az utóbbi tíz hónapban több :ni»t kétszeresére növeli fegyveres erőit és hogy azokat 3.5 millió főre emelik, nem számítva a különböző tartalékos katonai a’aku- latokban és a nemze'őrség egységeiben lévő kétmillió embert. Es mindebben nincsenek benne Anglia, Franciaország, Olaszország és az atlanti tömb többi tagállama fegyveres erői. Egyedül Törökország négy- százezer főnyi hadsereg felállí ására készül. Ha mindezeket a számokat összeadjuk, ha számításba vesszük az 1 2 3 4 5 * * * * 10 1 A gyermekek után járó családi 'pótlék havi összegét az alábbiak szerint kell felemelni (zárójelben az edziig folyósított összeg): j.1 gyermek után 30 Ft ( IS Ft) 2 gyoJtmek után összesen 75 Ft ( 40 Ft) 3 gyermek után összesen 135 Ft ( CG Ft) 4 gyermek után összesen 210 Ft ( 96 Ft) 5 gyermek urán összesenSOO Ft (130 Ft) 6 gyermek után összesen 405 Ft (16S Ft) 7 gyermek után összesen 525 Ft (210 Ft) 3 gyennek után összesen 6C0 Ft (256 Ft) 9 gyermek után összesen S10 Ft (30G Ft) 10 gyermek után összesen 975Ft (303 Ft) 511 és minden további gyermek u’án a fentieknek megfelelően emelkedik. 2. Az új rendszerre való áttörés ímvgkönnyi; ése érdekében a gyermekes 'családok részére folyósítani kell 1951 december 4.-e és 20,-a között a régi és az új csa’ádi pótlék összege közti különbség felét, tehát 1 gyermek trón 6, 2 gyermek után 17.50, 3 gyermek után 34.50 forintot, s'b. , 3. Budapesten és a legfontosabb városokban a terhes és szop'at ős anyák és a kait éven aluli gyermekek részére az átlagosnál jobb minőségű tejet ke’l biztosítani 1.50 forintos áron Herénként, naponta az alábbi meny- nyiségben: amerikai és angol hadiflottát, az amerikai katonai támaszpon okát, az ame. rikai a'tömbombatar'-alékot — amelyeket ezekben az években a nemzetközi ellenőrzésről szőlő fecsegés leple alatt fólhaSmoztak — mindenki előtt világossá válik, hogy Jessup számtani művelete eltér a valódi helyzettől. Ami a Szovjetunió fegyveres erőinek létszámát illeti, a közgyűlésen elhangzott beszédemben már rámutattam, hogy ez a szám feleakkora, mint az Egyesült Államok, Anglia és Francia- ország fegyveres erőinek létszáma. Ha pontosabbat kívánnak tudni, tessék, írják alá az általunk javasolt egyezményt a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentéséről, az atomfegyver eltiltásáról és a nemzetközi ellenőrzés megteremtéséről — és mi ki esz- szük az asztalra az összes számokat, a legutolsó géppuskáig, a legutolsó ka. tenáig és akkor meglá'ha'jak, mekkorák fegyveres erőink és helyesek-e az önök becslései. Most azonban még ko. rai erről beszélni — éspedig két okból: először is azért, mert önök bámulatos jőlérteeültségot tanúsítanak fegyveres erőinkkel kapcsolatban, annak a munkának révén, amelyet az önök országainak diplomáciai minőségben a Szovjetunióban tartózkodó képviselői folytatnak és másodszor, mert önök azt állítják, hogy az pontosan megfelel a valóságnak, * De nem kevésbbé fontos az a körülmény sem, hogy egy bizottságot kell megbízni a fegyveres erők azon színvonalának megállapításával amely — a . hármak" tervezete szerint — a védelemhez elegendő. Ezt a bizottságot azzal a joggal ruháznák fel, hogy maga határozza meg: szüksége van-e ennek, vagy annak az államnak a védelem céljából a fegyveres erők adott méreteire? Tehát az én országom védelmére — tekintet nélkül ránk, követeléseinkre, véleményünkre és helyzetünkre — valaki más fogja meghatározni a fegyveres erőknek azt a számát amelyet majd nagykegyesen engedélyeznek nekünk. Természetesen ez a bizottság — függetlenül attól, hogy mi a véleménye magának az érdekelt országnak egyszerűen előírja majd minden állam számára, hogy milyen mennyiségű fegyverzetet és fegyveres erőt tarthat és milyen erőforrásokat használhat fel ezekre a célokra. * E terv értelmében az úgynevezett nemzetközi ellenőrző szerv nem lehet más, mint amerikai ellenőrző szerv, vagyis olyan szerv, amely olyan emberekből áll, aki valamennyi külpolitikai kérdés megoldásánál kérésziül tudják vinni az USA akaratát Ismétlem, mi a valóságban azt javasoljuk, hogy a közgyűlés jelentse ki az atomfegyver feltétlen eltiltását, hogy dolgozzanak ki ennek megfelelő egyezményt, hogy ez az egyezmény tartalmazza azokat az in ézkedéseket, amelyek bizosítják az atomfegyver eltilt ásáről szőlő közgyűlési határozat végrehajtását, továbbá intézkedéseket az atombomba gyár'ásának beszüntetésére, a már legyártott atombombáknak kizárólag békás célokra való felhasználására és intézkedéseket ez egyezmény végrehaj'ásával kapcsolatos szigorú nemzetközi ellenőrzés megteremtésére. * Gondolják csak meg hogyan fogadja majd az egész világ, ha egyszer- csak ezzel a kiáltással lépünk ki éhből a teremből: „Betiltottuk az atombombát!" Akarják© önök ezt? Mondják meg. Nem mondják meg? Tehát nem akarják. Itt nem lehet kétféle álláspont, Semmiféle kibeszélés, semmiféle jogászi szófacsarás nem segít leplezni a valóságot, az egész világ aggódó milliói előtt akik hőn áhltva várják, hogy meghallják e terem falai közül az atombomba eltiltására, az atom. bomba feltétlen eltiltására, valameny. nyi atombomba megsemmisítésére az ellenőrzés bevezetésére, egy mindezeket tartalmazó egyezmény aláírása után valamennyi atomipari vá’lalat haladéktalan megvizsgálására vonatko. zó magasztos szavakat, ahogyan ezt mi javasoljuk. ® A „hármak" határozat-tervezetében — amelyet valamennyien olvastunk és amelynek szövege valamennyiünk előtt jól ismert — szó sincs arröl, hogy a közgyűlés feltétel nélkül eltiltja az atomfegyvert és szigorú nem. ze'közi ellenőrzést létesít e tilalom* végrehajtása felett. * Az elmondottakból következik, hogy a három hatalom határozattervezete mostani formájában nem teremti meg a szükséges feltételeket a reánk háru’ó feladatok — az atomfegyver eltiltása, a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentése, a szigorú nemzetközi ellenőrzés megteremtése — érdekében. Kitűnik az elmondottakból az is hogy milyen utat javasol a Szovjetunió e feladatok megoldására. Ez az üt: az USA, Nagybritannla és Franciaország kormányának határozat-tervezetében meg kell szüntetni a fentemlltett komoly hiányosságokat Ez az út: a tervezetben olyan módost ásókat kell végrehajtani, amelyek a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentésének, a szigorú nemzetközi ellenőrzés megteremtésének megoldását biztosítják. Az érsek vadkerti „Tartós béke* tszcs fiataljainak munkafelajánlása december 21-ére Az érsekvadkerti .Tartós béke" ter- melőcsoport DISz fiataljai a legméi- tóképpen, munkavállalással ünnepük Sztálin elvitárs 72. születésnapját. Csoportér'ekezlet alka’mával az ossz. ■tagság egyetértésével úgy határoztak, hogy szocialista munkaversenyre hívják Nógrád megye összes DISz szervezeteinek fiataljait. Munkavállalú. sub a következő: 1 éven aluli gyermekeknek 0.5 1-t, 1—3 éves gyermekeknek 0.6 1-t, 3—6 éveseknek 0.4 1-t, terhes anyáknak a terhesség 4. hónapjától és szoptatós anyáknak 1 éven át 0.5 1-t. 4. A gyermekruházati és gyermek kötöttáruk (konfekcionált cikkek) árát változatlanul kell hagyni és biztosítani kell a bérből és fizetésből élő családok számára, hogy újszülöttjeik részére babakelengyót változatlan áron szerezhessenek bo. Hasonlóan változatlanok maradnak az iskolaszerek, gyermekjátékok és egyéb, csak gyermekek részére előállított cikkek árai is. . © 3. Gondoskodni kell arról; hogy az állami és magún kereskedelmi vá'Iala- tok, földmüveszszövetkezetek kisiparosok, kisipari tenne] őszi) vetkező te" cs állami kisipari vállalatok a raktáraikon ’evő áruk áremelésének megfelelő ősz- szeget „készlet árka önbözsi“ címén meghatározott időben álami számlára befizessék Magán kiskereskedőknek és kisiparosoknak részletfizetési Kedvezményt kell bizt03itani 2 Mivel a gyermekkonfekció ába változatlan marad, bár a textil méteráru ára emelkedik a konfekciónál áruk ára álta'ában kisebb mértékben emelkedik .mint a méterárué, a különbözető) a ruházati kisipari termelőszövetkezete^ részére az átvevő Mami nagykereskedelmi vá’lalat megtéríti. 1. Az összes őszi munkálatokat befejezik december 21-re. 2. Vállalják, hogy a 2.5 ka*asztrá!is hold dohánytermését kisimítják és a munkát befejezik december 21-re. 3. A politikai oktatásba bevonják DISz tagságuk 100 százalékát, valamint pártoktatásba a csoporttagság 90 százalékát. Politikai felvilágosító munkát végeznek, ahol tudatosítják az el. méleti képzés fontosságát. 3. Azoknál a fogyasztási cikkeknél és szolgáltatási dij léte éknél, melyeknél az úrmegájapílás a munkabérre számított rezsi- és haszonkulcsok figyelembevételével történik, a béremelésbő! adódó többletkiadásokat a vevőre, illetve fogyasztóra áthárítani nem szabad A rezsi és haszonbulesokat tehát megfelelően csökkenteni kell 4. Azokról a fogyasztási cikkekről, amelyek árai a je’en határozat alapján megváltoznak, 1951, december 2-án megjo’enő nyilvános árjegyzékeket kel! kiadni. A december 2-án megjelenő hivatalos árjegyzékekben elő nem fordu ó cikk csoportokba tarlozó termékek árai változatlanok maradnak Az árjegyzékekben elő nem^forduő cikk csoportokba tartozó termesek árának emelése, vagy az árjegyzékekben fe'sorolt cikkeknek a feltüntet“ I Inéi nagyobb mértékű emelése a do goző nép ellen elkövetett bűncselekmény és ennek megtöleoen büntetendő 5. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa utasítja az i letékes minisztereket és az Országos Tervhivatal elnökét, hogy gondoskodjanak a jelen határozat szelemének megfelelően a felsorolt intézkedések részletes végrehajtásáról Budapest, 1951. december 1 Rákosi Mátyás, a Magyar Do’gőzök Pártja főtitkára Dobi István, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke A SZTÁLINI törvény Sztálin elvtárs 1924 november 6-án meglátogatta a moszkvai Dinamó-gyá- rat. Hosszasan elbeszélgetett a mankó* sokkal. „Minden a mi kezünkben van, elvtársak!’ — mondotta, amikor elbúcsúzott tőlük, Sztálin elvtárs szavainak mély értelmét nemcsak a Dinamó-gyár munkásai értették meg, hanem mindenki, akinek tudomására jutott. Ezekből a szavakból merítettek erőt a nehéz feladatok és bonyolult nemzetközi problémák elölt álló szovjet emberek. Tizenkét év alatt — mindössze tizenkét év alatt! — a szocializmus győzelmei olyan mértékben alakították át a szovjet országot, népgazdaságát, politikai helyzetét, hogy szükségessé vált az Alkotmány módosítása. Az 1924-ben elfogadott Alkotmány kereteibe már nem fért bele mindaz, amit a nép kivívott. Olyan új alaptörvényre volt szükség, amely lerögzíti az állampolgárok széleskörű jogait és e jogok megvalósításának anyagi biztosítékait . A kapitalista országokban a törvények Gorkij szavaival élve — úgy sújtanak le a népre, mint a villámcsapás, De a szovjet nép maga alkotta meg az állam alaptörvényét. Az Alkotmány- szervezetet a nép képviselőiből álló bizottság szerkesztette. A bizottság munkáját maga loszif Visszarionovics Sztálin irányította. Az ország gazdái, a dolgozók, csaknem félévig tanulmányozták, tárgyalták és egészítették, ki az új törvénytervezetet — munkásgyűléseken, értekezleteken, tudósok konferenciáin és kongresszusokon, háziasszonyok és diákok körében, mindenütt még az ország legeldugottabb zugában is. Milyen felemelő napok voltak azok! Az alaptörvény megtárgyalásához, #. szovjet embereknek tanulmányozniuk kellett országuk helyzetét. Még aki addig nem is érezte szükségét, hogy komolyan elgondolkozzék az élet dolgai felett, aki addig az életet csak üzeme vagy kerülete, legjobb esetben szülővárosa szűk szemszögéből nézte, most meglátta hazája hatalmas és csodálatos arányait. Meglátta a hatalmát, gazdagságát, elmélyült benne az a fennkölt érzés, hogy büszke szülőföldjére és szovjet ember mivoltára. És ez az ő büszkesége jogos, túszén mindez az S müve. A szovjet ember — mint valami nagy tükörben — szinte akkor látta meg magát először életnagyságában. Az újságok annak idején napról- napra beszámoltak a tömegek megmozdulásának hatalmas lendületéről, írlak az Alkotmány tiszteletére végzem nagyszerű munkateljesítményekről, a társadalmi munkára hivatott új, óriási erőkről. És ez valóban így is toll!; Amikor emlékezetünkbe idézzük azokat a nevezetes napokat, újra magunk előtt látjuk a szónokok átszellemült arcát, a feszülten figyelő hallgatóság lelkesen csillogó szemét. És mindezek fölött a forrón szeretett arcot, a bajusz mögött alig észrevehető derűs, kis mosolyt. Pipájában fel-jel izzik a parázs. Hajában akkor még nem igen csilloglak ősz szálak. Szívükben pedig visszhangzottak a szavai: ,,Minden a mi kezünkben van, elvtársak !” Hány ádáz csatát vívtunk a szörnyű ellenséggel, milyen temérdek munkát végeztünk azért a vékony könyvecskéért, amelynek a borítólapján a Szovjetunió címere ékeskedik! Mennyit harcoltunk, hogy megszülethessék az emberi jogoknak ez a nagyszerű okmánya! Népünk jóváhagyta az Alkotmányt és kész életével is megvédeni minden szavát. A szovjet nép Alkotmányát Sztálini Alkotmánynak nevezte el. A Sztálini Alkotmány a világ egyetlen olyan alkotmánya, amely fenntartás nélkül jogot és szabadságot ad a: embernek. Lerögzíti a szocializmus nagyszerű győzelmét, amelynek alapja, két osztály: a munkásosztály és a parasztság szövetsége. Hangsúlyozza, hogy az állam politikai alapját a dolgozók küldöttjeinek a szovjetjei alkotják. Az állam gazdasági alapjául a termelő eszközök szocialista tulajdonát jelöli meg. Mindnyájan szívünkbe zártuk az Alkotmány tizedik fejezetének minden szavát a polgárok alapjogairól és kötelességeiről, Amikor 1936-ban a nép uz alkotmánytervezetet tárgyalta, a legtöbb javaslat és kiegészítő indítvány ennek a fejezetnek egyes cikkelyeire vonatkozott. Egyesek azt javasolták, hogy a munkához való jogot, nagy és megtisztelő jognak nevezzék el. Mások azt kívánták, hogy minél részle1 esebben, világosabban és határozottabban szögezzék le a szocialista tulajdon megóvásáról és a haza védelméről szóló 131. és 132. cikkelyt. A nők szükségesnek tartották annak a joguknak biztosítását, hogy a hazát a férfiakkal azonos módon, fegyverrel kezükben védhessék meg az ellenséggel szemben. A Sztálini Alkotmány értelmében. a Szovjetunió állampolgárai széleskörű jogokat élveznek: joguk van munkára, üdülésre, művelődésre, öregkori, valamint betegség és . munkaképtelenség esetére szóló anyagi ellátásra. A szovjet ország polgárai nemzetiségre, fajm és nemre való tekintet nélkül egye®« fogúnk. A szocialista társadalom érdekében törvény biztosítja a szólásszabadságot, a gyülekezési szabadságot, a társadalmi szervezetekbe való tömörülés jogát. Az ember személye sérthetetlen) a polgárok lakásának a sérthetetlenségét és a levéltitkot törvény védi. A szovjet állam menedékjogot nyújt azoknak a külföldi állam,polgároknak, akiket a dolgozók érdekeinek a védelméért, tudományos munkásságukért, Kagy pedig a nemzeti felszabadulásért folytatott harcukért üldöznek. Ha elgondolkozunk a 132. és 133. cikkely értelmén, amelyeket — mint as Alkotmány valamennyi cikkelyét — a nép kívánságának megfelelően szövegezőé/; meg, akkor megértjük, mi is az a szovjet hazafiasság. A katonai szolgálat a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Fegyveres Erőineh soraiban a szovjet állampolgár megtisztelő, a haza védelme pedig a Szovjetunió minden állampolgárának « szent kötelessége. Milyen magasztos érlelnie tan ezeknek a szavaknak! Az egész világ ismeri a győzelmes szovjet hazafiasságot: látta a csatatereken, mikor a szovjet nép tönkreverte Hitler gy ülevész bandáit és megszabadította Európát a fasizmustól. A Sztálini Alkotmány Széleskörű jogokat biztosít a szovjet ember számára, de arra is kötelezi, hogy lelkiismeretesen betartsa a törvényeket, fegyelmezett legyen a munkában, társadalmi kötelezettségének becsülettel tegyen eleget, a szocialista tulajdont szeretettel óvja és szilárdítsa, hazáját az ellenségektől megvédje, A Sztálini Alkotmány ttemcsalc hirdeti, hanem ténylegesen biztosítja hi a szovjet állampolgárok különféle jogait. Ez a szavatosság megdönthetetlen, mert a diadalmas szocializmus, vagyis a leghaladottabb, legerősebb, szüntelenül fejlődő társadalom nyújtja, amelynek a gazdasági élete nem ismer váisár got, munkanélküliséget, A Sztálini Alkotmány az Mlcmtöf* vény olyan kimagasló mintaképe, amelyet minden valóban demokratikus állam követ. A burzsoá országok alkotmányai a dolgozóknak még arra a kevés jogára sem adnak anyagi biztosítékot, amelyet képmutatóan hirdetitek* Az imperializmus a tudomány és a technika vívmányait nem tudja békés célok szolgálatába állítani. A kapitalizmus ma már az emberiség haladásának kerékkötője és az imperializmus egyik legjobb sajátossága — mint Lenin mondotta — „politikai reakció at> egész vonalon.” A Sztálini Alkotmányban, foglalt különféle jogok biztosítékai szilárd és megingathatatlan 'alapon nyugszanak, mert „...az állóm ereje a tórnegek öntudatosságában rejlik, Az állam altkor erős, ha a tömegek mindenről tudnak, mindenről véleményt alkotna!; és mindent öntudatosan cselekszenekígy, mondotta ezt Vlagyimir Iljics Lenin. A szovjet állam azért erős, mert egész üzemek térnek ál sztahanovista munkamódszerekre, mert Mustukova le- ningrádi munkásnő az illetékes minisztérium kollégiuma előtt előadást tart a munkások egyéni nyersanyag megtakarítási számláiról, mert Bikov brosúrákat ír a gyorsvágás legújabb módszereiről és megláiogalja külföldi szaktársait, hogy munkatapasztalatait minél szélesebb körben tegye közkinccsti, mert nálunk a társadalmi élet megbonthatatlan egységbe jorr össze «8 egyéni élettel. Az állam azért erős, mert végrehajtotta az általános tankötelezettségről szóló törvényt, mert az állampolgárok tudásuk növelésére törekszenek, mert a falvak és gyárak dolgozói mind tanulnak és azt a célt tűzik ki maguk elé, hogy minden munkás legalább középiskolai végzettségre tegyen szert. Ezzel kapcsolatban természetesen meg kell említeni az VSA kormányát, amely egy hét alatt nagyobb összeget öl bele egy új háború elökésztiésébe, mint amennyit az egész közoktatásra és egészségvédelemre költ egy esztendő alatt. Az állam akkor erős, ha a békééit száll síkra, ha a hatalmas béketábog élén halad. Külföldi barátaink mondják, hogy a Szovjetunió győzelmei ,,megváltoztatták az egész iiláglörtén»- leni menetét” Amikor kezünkbe vesszük a vékorvf. könyvecskét, melynek borítólapján ti Szovjetunió címere ékeskedik, forróbban dobog a szívünk. Mi, szovjet emberek boldog emberek vagyunk. Érezzük, hogy velünk együtt sokmillió kés markolja át magasan lobogó zászlónk nyelét. Szívünk annyira kitárul, hogy egész hazánk elférne benne. Úgy tűnik, mintha az egész földkerekséget látnák, olyan ragyogó szépségben, amilyenné majd a kommunizmusban válik. És szivünkben is ismét jelcsendülnek Sztálin szavai: „Minden a mi kezünkben van, elv(ársak!u < Resztetek M. Marinának, a Szór. jet Haltúra legutóbbi számába® megjelent cikkéből.)