Szabad Nógrád, 1951. december (7. évfolyam, 51-55. szám)
1951-12-09 / 52. szám
% Kent sawn' mafjWTÄntfr«, hogy erőtere? Köziig, nagyüzemi állattenyésztés és hiz-! isilá* nélkül a. szövetkezesek nem fog- ?,ak ágy gazdagodni, ahogy tmi tehető* léégijk volna ős az állattenyésztés eUia- THyago ásóval aajáí fejlődésüket. nA meg] •4x egész közeíJátúst hátráltatják <S. munkafegyelem kérdése A legnagyobb nehézségeket a szövet ^Kezetekben — de hozzátehetjük az állami 'gazdaságokban, gépállomásokon és az iparban is —. a rossz munkafegyelem, fontosabban a munkafegyelem megla/.u- lisa okoz'.1 és ezért részletesebben ki" «érek c kérdésre. A kapitalista időkben a munkafegyelemről gondoskodott a hajcsárok egész hada, a Íe-Uigye ők, ' botosispánok a csendőr de fő'eg- a. minikanéikuliség és ve'ejárája: a dolgosó tömegek nyomora. Mindenki emlékszik még az enibenásárok, fe köpködök reménytelen tömegére, vagy Szókra a munkanélküliekre, akik regge- lenkim a gyárak kapni előtt lesték, hegy idapnek-e valami munkát. Elsősorban a munkanélküliség réme, a fenyegető nyomor, az éhség kényszerítene a frilu és város .munkásait arra, hogy a tőkés számára a legnagyobb íegye’emmel, erejük megfeszítésével dolgozza, nak. Ez így van ma is a kapitalis-la Európibao, dg így van az Egyesüli Államokban is, «hol a fegyverkezés lokozása miatt naponta tízezrével dobják utcára azoknak a békeiparoknak a munkásait, amelyek elől a haditermelés elba ráesőit a a nyersközöttük, akikről fel JnB tétele*. Jllinfc, hogy fegyelmezetlenségük tudatosan szocialista építésünk ellen iránytű, . Ezeket a rendszabályokat, mint úrról nap nap után meggyőződhetünk, maguk a íe gyeim esett dolgozók követelik tőlüuk. A munkafegyelem lazasága jelenleg egyik legnagyobb fékünk. Mine: hamarább teremtünk e tejen rendet, annál erőteljesebb lesz további fejlődésünk. anyagot. Nálunk nincs munkanélküliség. Ellenkezőleg, A termelés növekedésével pár Üiüzamogon nő a munkáskereslci. Az idén például a bériről és fizetésből élők száma havonta 21-000rel növekedett. Ez egy évre kivetítve több mint egynegyedmilliő új munkás és alkalmazott. Ebben a számban nincsenek benne a középiskolákba, az egyetemekre vagy az átképzés tanfolyamokra járók tízezrei, akiknek jelentékeny része néhány évvel ezelőtt mint munkakereső jelentkezett vájna. A muukáshiány következtében mögt könnyű munkát kapni. Ha valakit ma fegyelmezetlenség miatt eltávolítóink, -holnap mar tíz helyen is munkába állhat. Még az is előfordul, hogy egyik vállalat a másiktól csalja el a munkásokat. Ez azt eredményezi, hogy különösen az újonnan munkába állók egyrésze, akiket már nem fegyelmez a régi kapitalista kényszer és még nem fegyelmez a szocialista öntudat, kihasználja ezt a helyzetet. iVem törődik a munkával, nem dolgozza ki a munkaidőt, későn érkezik, korán hagyja abba ■i munkát gyakran kimarad, nem vigyáz ti. gépre, nem vigyáz a termelés minősé' gyre. Ha emiatt felelősségre vonják, továbbáll és másnap már új munkahelyen toktatja eddigi fegyelmezetlenségét. Mi az utolsó hónapokban napirendre i Űztük a munkafegyelem megszilárdítás»’ mák kérdését. A tapasztalat azt mutatja, hogy . az eddigi rendszabályok nem hoztak megfelelő eredményt. Kidé. rillt hogy igazgatóink még nem ismerték fel ennek a kérdésnek a jelent őségét. rookan azt hiszik, hogy ha lazán és <j- nézőén kezelik a fegyelmezetleneket, akkor attól megjavulnak. A tapasztalat zz ellenkezőjét bizonyítja. '■ A laza, elnéző kezelés köve' kertében romlik a munkafegyelem. Az ellenség is rááll erre a vonalra. Nem egyszer tapasztaljuk, hogy az a munkavezető, aki a lökés időben lökésén hajcsárosko- dntt mos; a lazaság és elnézés szószólója.- ■ 1 gyáriakkor azt is tapasztaljuk, hogy az öntudatos, íegyelniezeu munkások egy re élesebben és öntevékenyen lépnek fel a fegyelmezetlenek ellen. Nemcsak azért, írtért o fegyelmezetlepség következtében ók is szenvednek, kevesebb az eredmé- my.ük, kevesebb a keresetük, banem weit «esértik, hogy a munkafegyelem <neglazúlása az egész szocialista építést az or. szag íclvirágoz áfását hátráltatja. Azt is tapasztalják az ön'udatos munkások hogy az ilyen légy el - tnezetieu, a saját igazolására folyton elégedo‘len, dohog, hangoskodik, a kákán is csomót keres és lényegében az ellenség szócsövévé válik Szilárd állami legyeimet A munkafegyelemmel kapcsolatban szólnom kell az állampolgári fegyelemről, melynek egyik mutatója, bogy_ hogyan teljesíti a fal« népe az adófizetés és terménybeadás kötelezettségét. Sajtónkban elég gyakran jelennek me hírek az adót nem fizető, a ierpvény- begyiijtcst szabotáló kulákokról, vagy jómódú parasztokról, ami mutatja, hogy e téren nincs minden rendben. Mi a felszabadulás után három év tartamara men esi tettünk több mim félnuíbió fóidhozjuttato tat a juttatási törlesztés fizetése alól. Ezzel elősegítettük, hogy a íöhx- hözjuttatottak gazdaságilag megerősödjenek. A következő esztendőkben is — hasonló okokból — nem nagyon erőltettük az adó- fizetést. Ennek eredményeképpen ezen a téren lazaság harapódzott el. Az csak természetes, hogy ebből a lazaságból elsősorban a kulákok és jómódú parasztok igyekeztek hasznot húzni. De százával, és ezrénél voltak olyan újgazdák is, akik évszántra nem fizettek adót, vagy tjein I teljesítették a terméuybeadást és ehhez úgy hozzászoktak, hogy kötelezettségei' neni’.cljeeítéeét aféle szerzett jognak tekintették. Ezek most őszinte felháborodással veszik tudomásul. Itocy ennek az időitek vége és r.ekik is a köziehervise’és elvének megfelelően teljesíteniük kei} kötelesre. geiket Egyetlen ilyen példát fogok idézni. Bessenyeiéi Fert-nc, a somogymepyei Gölle községben 9 hold juttatott földön gazdálkodik. Évek óta nem fizetett adót és ezért hátraléka 2770 forintra nőve ke- i delt. Rendkívül méltatlankodott, amikor| a fizetést szorgalmazni kezdték, amíg kji nem derült, hogy ebben az évben tizen-1 A íalu dolgozó népe liálás u | Ezek a szántok beszéde» tanúi smirk hogy a falu dolgozó népe háláját és köszönetéi kötelességeinek jo teljesítésével rója le a népi demokrácia államával szemben. így vi. szonozza mindazt, amit a jalu a felszabadu’ás óta övről-évre fokozódó mértékben kapott. Ebben az esztendőben 1-672.000.000 forintot ruháztunk a mezőgazdaságba. Ebből több mint 3000 traktort, 1250 kevekötő- urstógépet, 850 cséplőgépet, 850 kazal- ráköt, 990 fogalos fűkaszát és az egyéb gépek ezreit juttattuk a falunak, hogy megkönnyítsük a mezőgazdasági munkát. Harmincegyezer kát. holdon létesítettünk ömözőmúveket, 2,600.000 métermázig műtrágyát kapott a lalu. Tovább épültek a bekötőutak. Az idén 170 falu és 75 termelőszövetkezet kapott telefont. 216 község jó ivóvizet, az orvosi rendelők, mentőállomások, gyógyszertárak, szülőotthonok, bölcsődék százai jöttek létre. 1951—52- ftéti 1400 íalusi kultúrotthon, tühb mint 2000 népkönyvtár létesül, 935 helyen nyílik meg keskenyntozi. Egyre-másta épül tt'k az általános iskolák. Középiskolák nyíltak pteg olyan, ezelőtt elhanyagolt helyeken. mint ivárvár, Kisbér, Tiszafüred, fehérgyarmat, Nyírbátor, bárbogárd. Mezőtúr, Törökszentmikíós, stb. A dolgozó parasztság örömmel és hálával látja. hogy a nnuikás- parasztszövetség nem marad papíron hogy gyermekei egyre fokozódó számban ju'uak be a középiskolába, az egyc'emekre a MX#** mmo& nyolcezer forintért házat vett, meg 4000 forintos lovat, 3000 forintos tehenet vásárolt. Hozzáíchctem, hogy még a helyi tanácsban is volt olyan vélemény: „Aki neh ennyi a kiadása, hát annak bizony nem «agyon jut adófizetésre.'1 Az ilyen typus, és az a vélemény, amely az állammal szemben iennálló kötelezettséget csak olyan mellékesnek., másodrendűnek te' kinti, eléggé elterjedt. Elterjedéséhez, amint mondottam, mi magunk is hozzájárultunk. Emiatt most, amikor népi demokráciánk iHegszilát'dujásának és konszolidálásának velejárói álként ezen a téren is rendet csinálunk, egyesek dohognak és morognak- De azt is hozzátehetem, hogy helyesli ezt a rendcsinálást a parasztság tiunyomó többsége, mely meg-, értően lojálisán teljesíti, sőt túi- teliesl i államával szemben fennálló fcö eleze tségeit. Ezt legjobban mutatják a terménybeadás számai. Az 1951 június i tői eltelt öt hónap folyamán gabonanemüekben egymillió mázsával löhh volt az állami begyűjtés, mint az elmúlt egész gazdasági év tizenkét hónapjában. A búzahegyüités eddig 25 százalékkal, az árpa, zab 5Ö százalékkal nagyobb, mint tavaly ilyenkor, a kukorica több mint kétszerese a tavalyi begyűjtésnek, a napraforgó 50 százalék1-*! több és így tovább. .Még beszédesebbek ezek a számok, ha tudjuk, hogy az egyéni gazdálkodók közül 100 százalékon felül teljesítette beadási tervéi 485.000 és köztük 200 százalék főzett teljesített, azaz kötelezettségének több mint kétszeresét szolgálhatta be 128,000 gazda Természetesen még jobbak a szövetkezetek eredményei, mert ott a háromszázötvenezer főnyi tagság Öntudatosabb és ennek megfelelően jobban teljesíti kötelezettségét. A nagybörzsönyi „Kossuth“ tszcs 1.381 százalékra teljesítette beadását, a Jiajdusiinaonl „Dózsa” 11005 százaié* kot ért el, a ielsőszcntiváni „Vörös Ceil.^.^veuv/ztUTiUU yy f UfUS V*B11"" lag’1 1039 százalékot, akuncsorbai „Vörös Október” is a kápolna-nyéki ..Petőfi” szövetkezet kilencszeresen teljesítette túl beadási kö'.clezcttségét és ezt a listái még hosszan lehetne így folytatni. népi demokrácia állalminak hadseregbe, az ál lám vezet és min den posztjára. Ez a dolgozó parasztság összehasonlítja ltépi demokráciánk gazd3ságpoli «•»fcit a __„--- a régi kapitalista világéval,' amikor a jó termés néha nagyobb csapás volt szántára, mint a rossz, mert jó aratás esetén a termények árai nagyobb mértékben estek-, mint a termés növekedése. Emlékszünk még a harmincas évekre amikor egyik jó termés a másikat követte, de a búza méter mázsáját hat-jiét pengővel vesztegették és a parasztság nyomora, eladósodása a jó termés dacára ugrásszerűen megnőtt, A cukorrépatermelők például emlékeznek rá, hogy jó termés esetén a cukorgyárak mindenféle módon lefelé nyomták a szerződésben lekö ölt árakat, kifogásolták a répa minőségét, mindenféle címen levonásokat eszközöltek és azt is megtették, hogy egyszerűen holdanként ölvén mázsánál többet nein vettek át a gazdáktól. Ezzel szentben például az idén nálunk eddig a cukorgyárak 10.5 millió méter mázsa cukorrépával többet vettek ál a tér melóktól, mint tavaly. Egyedül a cukorrépából ebben az cvben négyszázmillió forinttal több a termelők jövedelme, mint tavaly volt. És hasonló tényeket sokat lehelne felső' rolni. A parasztság ezt méltányolja és megelégedésének egyik kifejezője a ler- iuényj)rgyűjtésnek uz sikere, amelyet ismertettem gazdaeági orízég volt. Ennék tnerfeleden alacsonyai voltai az éje’.eniacer- árak 6 alacsony volt « dogo-zó tömegei v ás>árlókéi>e3scgi!. Az utolsó négy-öt évben gyökeres változás történt: hazánk mezőgazdasági országból ipari országgá alakult át és ez az iparosodás gyorsan folytatódik. Az ipar fej ödéséve] párhuzamosan erő ■Udjeeeai nőit a isórböi és fizetésbö élők száma és életszínvonal» Ezzel a növekedéssel párhuzamosán eme kedelt a. fogyasztási javai, az öle miseei-ek, kenyér, a hús, a zsír iránti kereset. TJgyamakkor megnőtt o cikkekben a ítJo fogyasztása is, mei-t hiszen a Horthy- rendszer három miliő koldusa fö’dköz jutott, élelszínvona'ái ngrásszerüen megjavította Ennek következtében Bajái termékeiből és az ipari cikkekből egy- aiánt hasoulí'halal anul többet fogyaszt, mint a háború eött Viszont mezőgaz dasági lermelésüui nem tartott lépés Uzzej a fejlődéssé1. Azámoktian ez úgy inutalkozik meg, hogy ipari termelésünk most kél százötven százaöíka az uto'sé békeév termclésénok, mezőgazdasági ier- lue'óeiink vÍBzon; csak1 11G százaléka a háborút jaegolöző tíz év állásúnak. Mi nem vetettük fűi kelij/í időben, hogy eunók a fejlődésnek mik a követ kezmónyei gazdasági ebiünkre Hogy csuk egy példát említsok: mait vonluk lo cég következetesen külkereskedöhnünk- bou gént n inegfe'ólö következtetéseket ebből a helyzetből A gyapot, a bőr gumi, fémok, gépek bcbozalalánni biz t.oeí !á»ára nagymennyiségű é’tímiszw-t cxporlá’tunk ugyamígy, mint amikor mezőgazdasági ország voltunk és amikor nteg a Itelföldi szükséglet jóval kisebb vo'f a mostaninál. Az áll-aaiilag' megű.ilapítoH árak rend szero sem’ vá’tozott a'-upjában a stabi- lizáeió óta. 194ß-ban. a jő pénz megteremtésekor mi lényegében a háború eőlti Magyarország árviszonyait igyekezjünk helyreállt tani. Ezek az árviszonjok mc. zőgazilaáági jc’legü országra vor.atkoz- (afc. amelyet a dolgozók alacsony élet szánvonaJa jellemzett A gyorsan fejlődő iparosodás követkéz ében áraink és közellátási rendszerünk így egy egészen más helyzet követe’minyeixe voltak szabva és nem feleltek meg a vál'ozott viszonyoknak. Az adott árak nicljeft a kereslet a leg foniosabb é'cltniszerekbcn egyre inkább növekedett és az a veszély fenyegetett, hogy a, munkásság és álialúbin a fizetésből és bérlki' élők nem tudják’ özekben a cikkekben minimális szikiig Jelüket fedezni Ezen a helyzeten rövid idő ae.fl nem js lehot az élejmiszerek'gyors növelésével változtatni, mert mc-zögazda- Ságunk termelésének 75 ez;tzaéka nprő para-szli pafce'iákon folyik, nbol a termelést mcggyoreító döp(ö tényezőt, a modern mezőgazdasági gépeké-:, csak kis mérték bon lehe t alkalmazni. haj; is hozzájárult ahhoz, hogy például ,1 bánj ász elvtársak a lógósok, a hintán dók, a ..bumlizák” ellen olyan élességgel léptek fel. amely még bennünket is meglepje tt. A legfon'osabb fegyelmezési eszköz — ismételjük — annak a szellemnek a kialakítása, amely éli é- lj, megbéiyegzi a fegye'meze‘len- séget, amelyben a fegyelem meg- sér'cse. igazolatlan elmaradás, se- lejtgyáríás szégyen és gyalázat. \/.okkal szemben, akiknél a figyelmez'.c* lés, a meggyőzéé, a fegyelmezett munkánk példamutatása nerj használ- ‘ermészetesen keményebb eszközöket. fogunk igénybeveuni kü'ö- «nett olyasok u akadnak i illéssel kar-HV: ISW BHÜ itt az idejű hogy inogozüulessük a jegy rendszert és visszaállítsuk z élelmiszc tok szabad l'org'almál? A mi véleményünk az, hogy megvannak a jegyreudszer megsziin- te’ésére a lehetőségek és ennek a rendsznbá'ynak eljött az ideje. (Percekig tartó nagy taps.) Amikul- mi az emu't években t'oko- zfiloam mogszünieitük az él aludsz ír- és egyéb jegyeket, a dolgozó nép ezt nagyon helyeaon gazdaságunk erősödésének: és siketének tekintette. Auiik'ír na idén fokozatoson újra éleibe’éptettük különböző élelmiszerekre és árucikkekre a jegyeket, mindenki erezie, hogy ebben van bizonyos visszavortulán, — visz- azavonulás az eTcnség nyomása, miatt, A jegy rendszer bevezetésé ro minket az idén főleg a következő okok kény szeri lettek. Evek óta. gyenge volt a lakar- mánytermés és kü önöse'n rossz volt az e'nmli évben, rossz volt a cukorrépatermés is. Emiatt a parasztság lévágta disznó I övzeál tományának egy tiarmadá t ás a szarvasmarhának 15—20 százalékát. A rossz takarmánytermés a baromfit is megtizedelte. Mindez bús- és zsirhiány hoz vezeteti, und viszont fokozta a Ve” reeeiei kenjé’rben, eukoxhatt A utag»e T , ----------r, uiozmujti f o'vásároljái ,a szabad kenyeret és Ja- kannány helyett ezt elessék állataikkal Más gazdák Uetiyétgabon-a fejadagjukat etették fel az ál atokkal és kenyétazíik- séglgfüket a pók3ié| vásáro'ttík. tehát lényegében visszavették az á'!»rutól n bo- szo'gá' I&tott gnbouá!. Súlyosbította ezt a helyzetot az ellenség tuda'os akciója amely közal’áfásunk meggyengi* ősére és tartalékaink kimerttése céljából tíjdatosan rávete tő magát a cukor, a zsír a liszt felvásárlására. Ez c'ilett úgy védekeztünk, hogy bevezet- [ük a cukor- és üsztjegyel, majd a zsír jegyet és végül a kenyér jegyet is Most, amikor felmerül e jegyek megszűntei ősének kérdése, mega! npi- tottuki, hogy köze látási nehézségeinkkel kítpcso’atban mélyebb, eddig- fe] nem ve-ell problémák joleutkeznak Hazánk ipari országgá lett Miltou í l’ttnk ezek a problómák? A mi közel dtási rendszartinU léttye- gáben folytatása a felszabadó ás étGíl'- úek. A fetszabadu ás előtt é» még utána is néhány évig Magyarország -r a'ap- vetö jí 'l&gzetésségét tekinivc — mezőÁ spekuláció jeleutkezóse Ezek az okoikt — iamötlem — 3 tavalyi too-/, takarmánytermés nélkül is komoly zavarokhoz vezetlek volna, A jegyrendszer e-zeken a zavarokon átmenet; cg segített. A mimkásosziáiy a jegyek új'rabeyczelését helyesléssel fogadta. mert meguehezü't helyzetében cny- liüiést jelentett és bizonyos védőmet nyujlott a spekuláció táinadázniva] szemlieu, A jegyrcnds~Cr)télJ e pozitív ereiU ■menye mellett egyre inhibit cM- térbe herv/tik a Káros, negatív ha- tásol;. J. jegyrendszer kiépítés- nzonna-l a bürokratizmus ki*séle3i(ó sche.3 és újabb Korrupciós lehetősé’ gehhty vezetett A hús, a zsír, a baromfi ára a szabadpiacon a jegyes úr többszörösére ugrott fel. Újra megjo'ent gazdasági éleíünk- bűü a spekulánsok növekvő hada és új éetiehetőségekei kapott a spekahíeié következtében a lökés osztály marad- ványa, anio’y jól ért ennek nz új kon- junk'turárwk kihasználásához. A több- szb'röséro ngrult: B'/aba'1 terményárak rendkívül.! megnőve’léik 3 knláiok és *■ jómódú p arasz: ség jövedelmét, meri hiezcii ezek rendelkeztek nagyobb meny» nyiségü hús-, vaj*, baromfi-, tojiíre e-a logge!. A szíilwd árak ugrásszerű eme*» kodése küveikezlóbcu. ennek a retogneli iriis.-u megnőtt a jövodc-me, T.lihez :ít fréyamiathoz még bizonyos fokig magi a itzoeialisfa építés ja hozzá jánt t azzal, hogy növelte a jómódú parasztság be-* vátelét. Az idén pé'«li.nl fuvajozásé'' az álam egy milbájd forintot tízet ki annak a néhány tízezer kupeckedő ktjlák a nak. fuvarozó gazdának, akx fele*lpge~4 igaerővol rendelkezik. i Ennek a he'yzet’aek követkertébert valóságos spekulációs hu'lára keletkezett, Szóvá lellek ölötlonj egy esetei: Nyíregyházán egy kofa két kövér libával beült a gyocsvo-naf párnáé osztóját*j Budapóstro utazott, ahol a két hízott, libát eladta, férjének vett egy ö tőnyj ruhát és a követkozö gyorsvonat párna* osztáyán még vissza is u'azhatott, —* Mindezt a két liba árából. Vonalaink! -utóbuszaink még néhány hete too vol- lak az ilyen spekuláló utasokkal Egyr"t több gazda pananzkodik nálam, ^ hogy aki a faiun spekulációra veti magát, a« most újra gyorsan gazdagszik^ Ehnond- tek egy- esetet, amikor valaki Mzenod hízott liba el»dáá árából ogy jó ♦ehaa ne* vett Azúrt a Hl) kg-os kízoéri(1 emel vért tava'y 900 forintot fizettek^ spekuláns vagy fekelevágó az »C6M r-5ndea tovább’ nejiül öl-hatozer forintot is megadott. .... -,u Minthogy a szabadpiaa arak es_ egyeli tényezők következtében megnőtt 3«'“J méből földet., traktorokat es ^ parasztság nem vásárol, az így begyül« összegek jelentékeny reszel elsősorban ruházati cikkekre költötte es emiatt ezekben az árukban fokozódó hiány jelem ^^munkásosztály egyre elégedetlenebbéi azi ezt a fejlődést, amely clctszinvonaintj ä gazdag parasztság javára megrontja. A parasztság spekulációtól nem foglalkozó része is elégedetlen cmuM és azt követeli tőlünk, hogy mites' tassunk ezen a helyieten. Legtöbbet szenvednek azok a dolgozok•* akik olyan területen laknak, amely a jegr ellátásba nincs bevonva. E jelensége - kezdik lazítani a munkás-parasztszovetse get is, ami számunkra természetesen nem közömbös. Emiatt erősödik a nyomás » dolgozók egy részéről abban az irányban, hogy a jegyrendszert terjesszük kJ a* egész oTSzágia és olyan cikkekre is» ?cöc lyek eddig szabadon kaphatók. _ A mi véleményünk szerint a jegyes ellátás ilyen kiszélesítése természetesen av) edilig felsorolt, bajokat és nehézségeket még csak fokoztuk'' A jegyrendaer m* most'is kezd a termelés fékjévé válni, rí dolgozók többletjövedelme, amelyet tee- ntelés emelése révén elérnek, már nem te szí számukra lehetővé, hogy a lcgfonts sahb cikkekből többet vásároljanak. . A hús’ és zsírárak a mi intezkedeseiSg hatására az utolsó időben már kezilene.'„ lefelé menni. De aki például hat hét^ ezelőtt egy kg szalonnát, vagy disznózsírt akart venni szabadpiacon, annak erre na rom-négynapi jövedelmet kellett voln.v fordítani- Természetesen ilyen magas ez-1' hadárak melleit csökken az ösztönzés » termelés növelésére. A túlmagus szabad árak fékczuUr hatnak az iparban. A jegyekkel kapcsolatos tilalmuk cs forgalmi korlátozások pedig a mezőgazdaságban hátráltatják a termelést. Minél több cikkre terjesztenénk .ki * jepyrendszert, aiinsl érezhe.ohbe válna -1 túlmagas árak fékező hatása, annál ki1 sebb lenne az ösztönzés az iparban -A mezőgazdaságban egyaránt. A jegyrendszer tipikus háborús remi* szabálv. Minél messzebb kerültünk a háborútól, annál inkább leépítettük a jegv- rendszert. A jegyrendszer kiterjesztése helytelen irányba sodorna bennünket, csaj fokozná az eddigi jegyekkel Járó bajokat, a spekulációt, a bürokratizmust. Nekünk más utat kell járnuni A mi véleményünk szerint eljött ez ideje, hogy megszüntessük a jegy rendszert. Az árak, bérek és fizetések rendezése i jegyrr-nd-ze.r megszüntetésének egyik fontos előfeltétele, hogy megfelelő tartalékukkal is rendelkezzünk, litert megtörténhet, hogy a fogyasztók a jegyrendszer megszüntetése után kezdetben az eddigi mennyiségnél többet vásárolnak. Az ipari termelés állandó emelkedése a jó termés, a begyűjtés sikere, egyszóval a dolgozók zömének odaadó, szorgalmas munkája köre!kéziében az élelem és a fogyasztási javak ma. bővebben állnak rendelkezésünkre mint egy évvel ezelőtt. Ezért a kenyér-, liszt-, cukor' és szappanjegyet meg tudjuk szüntetni, mert erre már megfelelő készleteink tannak. A teidlátás mostani módját is meg tudjuk szűn’etni úgy, hogy o terhes és szoptató anyák, valamint a kisgyermekek részére megváltozott formában biztosítjuk u ju'tulást. A hús- és zsírjegyet, — tekintettel arra, hogy a hízott ser-étek beadása csak most van felfejlődőben, — később, WSJ február hatóban kivan juh meg- izüntgtni. Ezzel kapcsolatban azonnal felmerül s. kérdés: nem fog-e megismétlődni az iije« tapasztalat, nem fogják-e az olcsó kenyeret újra állati takarmányozásra felhasználni és aaa vásárolják-e fel, nem rak* tárójukra rl a tartósabb élelmet, cukrot, lisztet, stb t a spekulánsok. A felelet erre az, hogy a veszély feltétlenül fennáll, ha a jelenlegi, aránylag olcsó árak mc' lett kitartunk. Ezért gondoskodnunk kell arról, hogy a kenyér takarmány célokra, való fel- haszná'ósa ne fizetödjőn. Iá, Egyben meg kell vádtozta'nunk árpolitikánkat egy sor más akknél is olymódon, hogy megvédjiik vele dolgozó népünk érdekeit. Ali ezért azí javasoljuk, hogy a jegyrend" szer megszüntetésével egyidejűleg eaeliüb fc.l a kenyér, a liszt, a cukor és bizonyos egyéb élelmiszerek, ruházati és más fontos cikkek árát. Ez az áremelés az élelmiszc.relvnél a legtöbb esetben a szabad ér tiluU, </' a jegyez ár felett Ügyen és iprmé’ szelesen külön vegye figyelemébe " sokgyermekes családok érdekeit Ezzel pá'h.uzdmosan emeljük a hé-
