Szabad Nógrád, 1951. december (7. évfolyam, 51-55. szám)

1951-12-02 / 51. szám

1951 decatóier &. 3EABA» m^SSuCt Használják fel a szénbányák tapasztalatait a munkafegyelem megszilárdításában a köbányászok is A NOGRADXOVESDI KŐBÁNYA Számlái üzemegységének dolgozói no­vember 23-ig bezárólag 115 száza­lékra teljesí ot ék novemberi tervü­ké'. Az üzem dolgozói és veze-öi jó .munkát végezek. November hónap­ban mindössze 5 dolgozó maradt távol ig&zo.’at’anu' munkahelyétől. De ’a án ■í<gész évben így do'goztak a szandax köbányászok 1 Nem. még ok ól>er hó­napban is norma alatt teljesítették 'tervüket. 52 vagon kővel adósai ta. dolgozó nép államának azzal az állammal szemben, amely milliókat fordít a kőbányák fejlesztésére, a ■munkafolyamatok megkönnyítésére, milliókat fordít ú'épi ésre, hogy ezen keresztül is közelebb hozza a falu és város dolgozói- egymáshoz. Tehát az aal. hogy a kőbányászok nem te jesí ■tik tervüket, nemcsak a terv örvény ellen vó'enek, de a munkás-paraszt .(szövetséget is gyengítik. De a szan- .ilni kőbányászok nemcsak az 52 va­gonon ok óbori lemaradásukkal van­nak hátralékban — egész évi terv- lemaradásuk 12 vagon hijján 1500 vagon I Ezzel az óriási mennyiségű köve! közel 20 kilométer hosszúságú bekötőutat lehetne építeni. Ezt mu­lasztó ták el a szandai köbányászok meggondolatlan cselekedetükkel. A szandai kőbányában csaknem teljes egészében kétlaki dolgozók vannak — fö djük is van ős köbá­nyászok is. Ez a tűrhetetlen kétéltü- iség eredményezte a példá lan terv- lemaradást. Az üzem vezetői ezt tu­domásul vették, de nem sokat tettek, hogy ezt az á’lapotot felszámolják. Igazolja ezt az is, hogy mindmáig semmi in.ézkedés nem történt a ké- lakiság megszüntetésére. Ha ez így megy továbbra is. a jövő esztendőben újra megismétlődik ez az es©’. Az behozni lemaradását", de ha a vezetők megértetik a dolgozókkal azt a súlyos felelősséget, ami a terv ilyen példát lan semmibevevéséért -erheli őket sokat behozha uak lemaradásukból, 11a az üzetra élenjáró dolgozói App bajos, Ivanyik János Tamaskovics Pál, Kusnyér János, Almást Vendel és a többiek példa mulatósukon keresztül magukkal ragadják az üzem vala mennyi dolgozóját sokezer tonnával tudják csökkenteni az állammá’ szem­ben fennálló há ralékukat. Nagvmér tékben hozzájárulha- ehhez Bende Imre műszaki vezető mérnök is. Ha öbbet járna n munkahelyekre, ha nőm a szén és egyéb más apróbb ügyek in'ézéséve] ’örődne. hanem a ermolés zavartalan menetének bizto­si ását tekintené legfőbb fe’adatának. Hogy no ismé lődhessen mog jövőre az ami az idén a nyári munkákban meg ör ent. már most elejét kell venni a jövő esztendei kimaradások­nak. Ha a kőbányászok feleségei ösz- szefognánnk, szövetkeznének, tszes-t alaki nnának, nem örtónne meg az, ami ezévben 1500 vagonos termelés- kiesést eredményezett. A megye dol­gozó) figyelemmel kísérik a Nógrád- kö’csdi Kőbánya doluo-óitaa harcát és sEámítanak arra. hogy a terv te-- jesítéséig minden idejüket annak szol­gálatába ál'í'ják, hogy visszaszerez­zék a kőbányai pari dolgozók becsü­letét. * A munkafegyelem lazasága nem­csak a Nógrádkövesdi Kőbányában gá 'olya a terme és-, a terv teljesíté­sét, de mindenütt minden üzemben, ott, ahol a terv te’jesí őséért folyik a harc. A kőbányaiizom modernizá’ása íizom már nem tudja december 31-ig | munkáVaira külön épl ővállalat épül’. Vannak itt nagyszerű, a tervükéit túl­ié jesí ő munkások, brigádok, olyan, mint példáu: Demeter Ernő és segéd­munkás brigádja, amely az utóbbi bérkifizetéskor 1G6 százalék u án ka­pót- fizetést. De vannak fegyelmezit- lenek is. A három berceli Dobrócsi a vállalat legfegyelmezet­lenebb dolgozói 14. Dobrócsi János november 10-e és 20-a közö t 1 napot, Dobrócsi András november 20-a és 26-a között" 1 napot do'gozott. A Dobrócsiak t fegyelme tétlenségévé! három kérdés is fel­merült. E őször az. hogy nagyúrién ék­ben gátolják a vállala- terv'eljesí-é sé". Fegyelmezd:fenségük fényt derít emberi mivo'tukra, Vkiismere ükre arra is, hogyan szeretik családjukat. Id. Dobróesi János november 10-e és 20-a közö'ti időben dry napot dol­gozott és 6S százalékot teljes!'® t, amiért 12 forinto- kapott. Végezetül felmerült az is, hogy a vál’ala'" ve­zetői mennyire tekintik legfőbb fel­adatuknak a rájukbízott munka el­végzését. A nőgrádmegyei ezénmcdence bá­nyaüzemeinél jól bevált gyakorlat, hogy a no-órins hiányzók családját", az illerö feleségét, az üzem vezetői levélben értesítik, hogy miért keres férjük keveset és miért keresnek a szorgalmas, család­jukat szerető do’gozők többet, mint férjük. Ha ezt" a módszert bevezetik az emlí ett vállnla-ná'. men- itt szük­ség van rá, ha kitűznék esőknek az ország építését gátló, családjukat nem szerető dolgozók nevét a község, az üzem faliújságjára, ha meggyőznék ezeket a dolgozókat eddigi magatar- ásuk hely elenségéről, bizonyára megjavulna a munka. ÉM vm a £ppál tamásokon A cető gépállomás munkáját. Ezt bizonyítja ószi tervük 38.2 szállókban va'ó tel­jesí: óse is. A fegyelmező lenség meg­szüntetését elsősorban Babosán elv- társ magakörül és magából kiindulva teremtse meg, amit majd követni fog­nak a trak'oris'ák is. ha egy kis eső megásatja a szántani való terti’etet a traktoristák leállnak pedig egé3z nyugodtan lehetne szán­tani. A terviéi jesl’ésre íráros je'enség a vezetőség ellenőrző munkájának: hiányával magyarázható. A veze éség felületes inunkájáxa jellemző, hogy nem tudják kita'álni miért nagy az tizeruanyagfogyasn'ásuk. Mi art taná.. csoijuk, hogy szüntessék meg a traktoristák 8 kilométeres távolságról való ki- és bejárká ását a hálókocsik tervszerű elosztásával. Biz'03 csökkeni» fog az üzemanyagfogyasztás! berceli gépállomás politikai ve- heiyettese Babcsán József leg­többször kényelmesen 8 órára sétálgat be munkahelyére. Ez a kósónjövés, amciy egyben a laza rcunkafogyo ma. jelzi, á ragadt a javí óműhcly do'go- zóira is, ami a termelést há ráitatja. A laza munkafegyelem jellemzi a A karancskeszi gépállomáson. gazdász nem tudja még moss ecm, hogy mennyi az egy gépre eső terv. Természetesen, hogy esál al a trakto­risták sem tudják hány hold földe« kell gépeikkel felszántaniok, hogy teljesítsék a gépá’lomé« tervét. A pász'ói gépállomás őszi t érvé­nek 35.2 százalékos teljesítésével u ol- só helyre kerül a gép ál omások ver­senyében. Ez nem utolsó sorban Péter Mihá'y mezőgazdász rossz munkájá­nak tudható be. Péter Mihály mező­A megyeközpont mezőgazdászainak munkáját a tervszerű len fut-1 kosáé jellemzi. Ebből ered hogy a megyeközpont vezető ttfast* inait* vagyis a feladatokat egyáltalán nem, vagy pepiig félig hajtják végre. Mun­kájuk eredmény eienségé! mindig a különféle . moitorliihák'' jelszavával próbálják elkendőzni. így az án a mezőgazdászok nem tudják, hogy meny­nyi gép dolgozik milyen teljesítménnyel, hol kelj segítséget nyújtani * tervtelj esi eshez. Több figyelmet a dolgozók javaslatainak Mire lenit a Vasötvözetgyár üzemi kollektív szerződésének végrehajtása A Zagyvaróna! Magyar Vasötvöze" gyár dolgozói ezév második félévére üzemi kollektív szerződést kötőitek vállalat ve«© őjével. Ez a kellek ív* szerződés hű tükörképét mu atja gyár belső é ©lének, a termelés a bé­resé«, a szooiá’is és kulturális élet, a munkafegyelem és munkavédelmük íekinto.ében egyaránt. Ez az első üzemi kollektív szerző­dés a Vasötvözetgyár életében, tő megyénk túlnyomó üzeménél még is­meretlen az üzemi kollektiv szerződés. A dolgozók és a vá’lala.vezető között létrejön* megái lapodások annak aláírása után törvénnyé váúk, amelynek be artása kölcsö­nösen kötelező. A Vasötvözet gyár dolgozói első pont­ként vád alták,‘ hogy az 1951. évi ál­lami tervet december 10-re befejezik. Vállalásuknak elegeitéve már no­vember 25-én beváltották szavu­kat. Bevezették az egyéni anyagtakaré koasági számlát is és jeleu'ős megta­karítások mutatkoznak o. külföldi szénéi ektróda, leszuróvas és rudfa felhasználásánál. Ezen a téren külö­nösen Kämmerer Ferenc, Hudák Ba­jos 6a Jambriskó Ignác adagolók vé­geztek jó munkát. Rouaraofciák. szavu­kat Jónás Lajos, Kővári József és Kazincl János kapcsolótáb a keze­lők is, akik a tervben előirt faj­lagos energia felhasználásánál a havonta vállalt 7500 forintos megtakarítás helyett 15, sőt ok­tóberben 19.000 forint értékű energiái takarítottak mog. Általiban az üzemi kollektív szerződés­ben lefektetett pon.ok nagy többségét mind a dolgozók, mind a vállalat vezető­je végrehajlottók, sőt túl is teljesítették. Vannak azonban a szerződésnek olyan pontjai, mint a gyári ivóvíz rendbehozása, valamint a kellő ivóvízmennyiség biztosí­tása érdekében egy új kút fúrása. Ez ré­gi, fájó pon ja volt a Vasötvözetgyár dol­gozóinak, mivel nincs meg a tisztálkodási lehetőségük sem a hiányos vízellátás mi­att A vízellátás rendezése belekerült ^ az üzemi kollektív szerződésbe és október 15-i határidővel ennek meg is kellő t vol­na valósulni. Ez azonban elmaradt, mert a minisztérium beruházási osztálya nem bocsájtotta rendelkezésükre a szükséges pénzügyi keretet- A kollektiv szerződős megkötése előtt d minisztérium, illetékes osztályai kü­lön'külön á-'tárgyal ák és elfogadha­tónak találták a dolgozók és válla­latvezetők között létrejött megálla­podásokat. Most még sem támogatták a kollektív szerződésnek ezt a fontos pontját. így a dolgozók az elmúlt héten is teljesen víz nélkül voltek és ivóvízszükségle ükét a kantinból voltak kénytelenek szódavíz­zel ellátni. Hiba az is, hogy a szállítás meggyorsítása érdekében szeptember 30- m vállalt 24 darab 0.7 tonnás vascsille beszerzése egy hónapot késett. Ennek t legfőbb oka az volt, hogy a Zagyvapdlfalvói Bányogépgyúmak megadott műszaki rajz, amely szerint egy mintacsillét el is készítettek, rosszul volt meg.ervezve- A mintacsdlle elkészülése urán ismerték fel, hogy az alsó alváz magas, a kerekek pedig kicsinyek, s így az iparvágányokon ezt nem tudták alkalmazni. Uj tervet ké­szítetlek a szükséges 25 darab csille el­készítéséhez, amely természetesen az ere­deti szállítási határidőt október 30-ra. ki­tol a. Ez arra figyelmezteti a Vasötvözetgyár műszaki dolgozóit, hogy vállalt kötelezett­ségeiket lelkiismeretesebben kell kezel­niük. Az üzemi kollektiv szerződésben vállalt kötelezettségek hiányos teljesítése főképpen abból ered. hogy a kollektív szerződés előkészítése után sem a pártszervezel, sem a szakszervezet nem gondoskodott ar­ról, hogy az üzem dolgozóival, annak minden pontját közösen átbeszéljék. A határidők ismerete nélkül a dolgozók nem vethették fel a vállalat vezetősége, vagy a szakszervezet: vezetői felé a vállalt kötelezettségek hiányos teljesítését. A vállalat vezetősége részéről nem szervezték meg az újítók to­vábbképzését és a szerződésben jog­iak tapasztalatcsere látogatást sem. Ugyancsak nem váltották be a szakszer­vezet vezetői a Vasötvözetgyár és a felső- gnllai Karbitgyár dolgozói között^ folyó verseny havonkénti kiértékeléséi és az eredmények i>:mertetését sem. A verseny- eredmények ismerete nélkül ellaposodtak a két üzem közö t folyó harcos vétőiké dések. Nem lehet montökörülménynek be­tudni, hogy a minisztérium nem küldte le a két üzem versenyének állását. Ha a Vasötvözetgyár szakszervezeti vezetői közvetlenül a FelsőgaUai Kar­bitgyár szakszervezetével fenntartja a kapcso'atot, úgy a szerződésben vál­lalt kötelezettségnek megjeletöen minden hó lÜ-árt eljuthatott volna a dolgozókhoz a Karbitgyár dolgozói­nak eredményei. A szakszervezetnek, mint érdekvédelmi szervnek tehát a jövőben jobban kell gya­korolnia funkcióját, a pár szervezet pedig behatóbban ellenőrizte a termelés mene­tét, a szerződés pontjainak végrehajtását. Mindezek mellett a hiányosságok mel­lett mégis megállapítható, hogy a Vasöt­vözetgyár üzemi kollek iv szerződésében foglal ak nagy többsége megvalósult és előbbre vitte az üzem dolgozóinak, svele együtt a szocializmus építésének ügyét is. De tanulságos est a szerződés megyénk többi üzemeinek is, amelyek nagy több­ségében az 1952-es évben már üzemi kollektív-szerződés szerint fognak dolgozni. Biztosítják a téli építkezést a salgótarjáni 63/1 vállalatnál A salgótarjáni 63/1. Építési Vál’a- !*kt az ópítósi munkálatok Idényjelle- génok mcg&zün'eése érdekében gon­doskodott arról . hogy a téli hidegek beálltával is megfeie’ő munkaterület' álljon « dolgozók rendelkezésére. Már a szeptemberi és októberi hónapokban az építkezések munká'atait úgy ü c- mez'ék be, hogy télre minél több belső munkát biztosítsanak. A város terüVén épülő 33-64-48 és kétszer 32 lakásos éptUe'ek még a hideg beáll‘a előtt tető alatt lesznek. A váiialaf a téli munkák zavarta­lan menő ének biz osítására fűtési és me'egítési rendszerű gépekről is gon­doskodott. A meglévő 20 kokszkályha, 4 Deuba kályha, és 2 lógfúvóberende- zás a megnövekede^t épí kezési mun­kákhoz kevésnek bizonyulnak, így ezenkívül még 2 tíz légkörös gőz­kazánt és 40 kokszkályhá" á’ lt be, hogy az építkezések továbbra is megfelelő ü emben fo yhassanak- A hideg beálltával főképpen a la­kások és épületek belső vakolási munká’atait, hideg és melegpadlózást fos őst, üvegezést és bc’ső vá’asz’ó- falak munkálatait végzik. Számításba vo’ték azonban azt is, hogy a tél fo­lyamán enyhébb napok is lesznek, amelyek alkalmasak a külső munkák elvégzésére is. így a vasbe’cirzere dk. ácsok és mal- terkeverők részére már e köszí'et- ték a külső fede t, zárt helyisé­get is hogy átcsoportosítás ese­tén védett helyen készíthessék a külső munkákhoz szükséges anya­gokat. A 63/1. sz. épí "kesések sztahánovií- •táival és műszaki dolgozóival továbbképző tanfolyamot szervez­tek és szakelőadásokon megismer­teik a téli építkezések szovjet módszereit, hogy a sz'ahánovistákon és műszaki­akon kérész ül azok széles körben el­terjedjenek. A vállalat vezetősége az építé­szet vidéki dolgozóinak számára gondoskodik a téli szál ásről is, ahol a dolgozók : jitm'ásá'' és szórakoz- ■atáaát is biz ost'ja. A ré'i szálláso­kon politikai és szakmai könyvek rádió, sakk és egyéb szórakoztató tárgyak állnak a dolgozók rendelke­zésére. MEGYÉNK IPARI ÜZEMEINEK DŐL GOZÓI egyre jobban szívügyüknek tekin­tik a felemeli ötéves terv teljesítését, a termelés fokozását, az önköltség csökken­tését és a selejt kiküszöbölését. Ezt iga­zolja az is, bogy a legutóbb lefolyt tér melési értekezleteken a Nagybátonyi Szénbányák üzemeinél 165, a Zagyvái Vállalat dolgozói közül 88, a kisterenyei üzemeknél pedig 113 dolgozó szólalt fel A felszólalók 90 százaléka vagy a terme­lés fokozására tett javaslatot, rámutatva az üzemvezetés fogyatékosságaira, vagy pedig szocialista kötelezettséget vállalt felmérve a termelés lehetőségeit— a több szén kitermelése érdekében. A dolgozók lelkiismeretes, harcos kiállását mutatja az is, hogy a Zagyvapálfalvai Üveggyár­ba« legutóbb megrendezett Gazda-moz­galmi hét alkalmával 166 javaslat futott be, amelyek az üzem önköltségcsökken­tése mellett a termelés fokozását is elő­segítették. A PálfaJvaj Bányagépgyárban pedig 117 javaslatot nyújtottak be a vál­lalat dolgozói. Ez az aktív megmozdulás érvényrejutott a Salgótarjáni Acéláru­gyárban, Tüzhclygyárban és Üveggyárban egyaránt, A termelési értekezleteken és ötlet­napokon benyújtott javaslatok egy-egy fontos láncszemei az üzemek egyre felődő szervezettségének termelésének. Ilyen láncszem Székely András Tiribesakna fenntartó vájárjának a hozzászólása, aki a termelési értekezlet alkalmával rámuta­tott, hogy az eJső számú siklóban 300 méterről kell hordani a 3 méteres ácso- latfákat. A járkálással eltöltött idő nagy vesz.eséget okoz s nem tudják kihasználni kellőképpen a 480 percet. Mindjárt javas­latot is tett, hogy az aknászok gondoskod­janak arról az első siklóban — ahol éjjeli szállítás nincs —, közvetlenül szállítsák be a fenntartási munkához szükséges ácsolatfákat. Vagy a salgó-rónai üzemnél Simon József javasolta, hogy a műszaki vezetők tegyék lehetővé a ciklusos mun­kamódszer és a millszekundos robbantás bevezetését, ami biztosíték lesz a folya­matos szállítás, a jobb ürescsille ellátás megszervezésére és így tervüket is telje­síthetik­Az ilyen és hasonló javaslatok, életre1 ’aló jó kezdeményezések elkenése és iney nem valósítása a dolgozók lebecsülését jelentik. Dolgozóink aktív harcos tagjai kívánnak lenni azoknak a nagy feladatok nak, melyeket ötéves tervünk teljesítése megköthetek Az üzemek dolgozói, akik közvetlenül a termelés frontján végzik történelmi feladatukat, nagyon jól látják munkaszervezés fogyatékosságait, az önköltségcsökkentés lehetőségeit. Felszó­lalásuk érdes, kemény, mert fájlalják a munkájuk közben tapasztalt hiányossá­gokat, így volt ezzel Hcrvit Albert is a szorospaíaki termelési értekezleten, aki kifogásolta, hogy a műszaki vezetők tnég íz előző termelés iértekezlo'en tett javas­latait sem valósították meg. Ismét javas­latba hozta a munkaidőkiesés csökken­ése érdekében, hogy a légkala.páesok éí fúrógépek javításáért a Béketiró dolgozói­nak ne kelljen a félkiloraóterre lévő mü­Vasö tv özet gyár és a Hideghengermű befejezték évi tervüket A Zagyvarónái Magyar Vasötvözet­gyár dolgozói november 25-én dél­előtt 11 órakor befejezték az 1951. évi tervükért. Rákosi elvtársnak kül­dött távira' ukban megfogadták, hogy terven felül a béke megszilárdf ása ( érdekében ezévben még íerrősihclumot termelnek 200 tonna A Salgótarjáni Acélárugyár hideg­hengermű üzemének dolgozói is befe­jezték évi tervüket. A Nagy Ok őberi Forradalom évfordulójának tisztele. lére tett vállalásukat, ame'yben meg­fogadták. hogy az évi tervet december 15-re befejezik november 20-án 14 őra&er teljesítették. helyhez járni, hanem a gépek isritásivsJI foglalkozó szakembereket hozzák közelebb» a Béketáróhoz ée tegyék lehetővé azt, hogy az olajvqtelezést is közelebb tudják végrehajtani. Déiibányán is fennállt az « helyzet a bányásznapi verseny előtt, hogy a szerszámok élesítése végett sok időt kellett elfecsérelni, mivel a javi.órnühely távolesett a bányától. Délibánya műszaké vezetői a dolgozók által felvétet* javas­latot megvalósították s ma már bintosítvu van a munkaidő teljes kihasználás?. Déli­bányán helyesen oldották meg a dolgozók; javaslaíára a bányafaeftátiat isu Ma azo­kat a csilléket, amelyekben t bányafát at munkhelyekre továbbítják szórványosan az ürescsillék közé iktatják, mert így as elosztást könnyebbel!, gyorsabbon tudják intézni. A TERMELÉSI ÉRTEKZLETEKEN ELHANGZÓIT JAVASLATOK tehss csak akkor válnak a tervéit folyó haiti hatékony eszközévé, ha a műszakiak z javaslatokat nemcsak meghallgatják, ha­nem közvetlen segítséget adnak a javaslat műszaki tökéletesiléaéro és törekszenek annak megvalósítására. Csipkés üzem dolgozói már közel kid hónapja felvetették a szállitópálya kötelé­nek kicseréléséi, mivel az soroza osan el-1 szakad, megáll a szállítás és a csille*' ellátás következteben termelésükben visz- szaesés mutatkozik. A párt és a kormány a szénbányászat fejlesz őséről szóló hntá- rozat évfordulójának ünnepi műszakján: Nyerges József elvtárs kijelentette: „17ő százalékot értem el, de ba a kötélszaka- dás nem következik be, úgy 250—300 szá­zalékra teljesítettem volna, előirányzato­mat.” Nyerges József Csipkés üzem dol­gozóinak véleményét fejezte ki ez alka­lommal. S bántotta az a tudat. Hogy bele kell nyugodnia a 176 azázah’-kns eredmé­nyébe. Csipkés üzem műszaki vezetőinek! harcosabban kellett volna kiállnia a dol­gozok által közel két hónapja felvetett javallat mellett Bár a kötél beszerzése nehézségekbe ütközik, de minden bizony* nyal meg van a lehetőség arra, bogy a nógrádi szénmedence üzemeinek segítsé­gével megjavuljon Csipkés üzemnél a ki*1 és leszállítás helyzete. Az üzemek dolgozóinak gazdag tapassz" talajaiból leszűrt javaslatok nagy segít­ségére lehetnek a technika fejlődésének A' műszakiak feladata, hogy a dolgozók ja-' vaslatait elemeire liontsák és keressék a javaslat rnegvalósítának lehetőségétű Varga Árpád, a Salgótarjáni Üveggyár zöldkemencéjének dolgozója munkájában tapasztalta, hogy a mirtóvasról leesik; a massza, s ennek oka, hogy a mirtóvaa anyaga nem bírja a nagy hőfokot. A kromnikkelacél egy éven keresetül is megtartja _ munkaképességet, még a leg- utonbi mártóvasak anyaga naponta két­szer is megállásra kényszeríti a dolgozó­kat. Minthogy a krórnnikkelaeél nehezen beszerezhető fém; a műszakiak köteles­sége Varga^ Árpád segítségére sietni Ő3 ’avaslatat igy módosítani, miszerint az hasznosítható legyen, nem pedig bünö# könnyelműséggel az egész javaslatot «1- reiteiu a fiókba. A FELEMELT ÖTÉVES TERV MEC- VALÓSITASA új követelményeket állított elénk, amelyben új módon kell vezetni. Ehhez tartozik az is, hogy a műszak? és gazdasági vezetők a dolgozók legcseké­lyebb megnyilvánulásit, javnsla’át is fi* gyelembe vegyék, ők maguk is felszínre hozzák az ilyen kezdeményezéseket, egy- szersmindenkorra szakítva a bürokratikus,- dolgozóktól elszakadt vcaetéssel. A cárt- és szakszervezetek feladata pedig, köve Vezetésen ellenőrizni, hogy a müggaki vezetők necsak meghallgassák, hanem pteg Is valósítsák a dolgozók javaslatait.

Next

/
Thumbnails
Contents