Szabad Nógrád, 1951. december (7. évfolyam, 51-55. szám)
1951-12-02 / 51. szám
é SKABAT) KOORAD 3901 Äecaoib« & •A. szovjet küldöttek tanácsát megfogadva mesterségesen nevelik a borjakat a Lenyeli állami gazdaságban PásB.0, október 18, csütörtök. A kul tárházban többszáz dolgozó paraszt, tér melőszövetkezeti tag, állami gazdaságok dolgozói nagy érdeklődéssel, feszült 'figyelemmel hallgatják a szovjet kolhoz parasz ok beszámolóit, az évtizedes gaz dág munkaitapaszlalataikról. A sorok kö zött ott látni Balázsfalvi Istvánt és Kocsis Ilonkát is a hényeli állami gazdaság állattenyésztő segédagronóinusait. Kezeik Len gyorsan forog a ceruza. Lelkesen jegyzetelnek. Úgy szeretnék, ha egy szót sem felejtenének ki Vászilij Dimitrievics Hvorov elvtárs mesterséges borjúnevelés léi tartott: előadásából — Helyesebb és olcsóbb a mesterséges borjúnevelés. Így pontosan ellenőrizhetik elfogyasztja-e a borjú a szükséges napi adagot és ennek megfelelően növekszik- a testsúlya — mondotta Hvorov elvtárs. Előadás után mindketten megfogadlak ^evezetjük a szovjet módszert." ■■p Hényeli állami gazdaság, november 23. Nézzük ineg vájjon vaJóraváltoüák-e sfca vukat a fiaitej agronóinusok. Balázsiak István éppen a központi irodából a lefejő tehenészet felé tartott és így útközben cdjnondoitta, hogy bizony azóta bevezették. — igaz, hogy csak kísérletképpen - mesterséges borjúnevelést. Kérésüket a pártszervezet, a gazdaságvezetőség mész szeme nőkig támogatta. Kocsis Ilonát el is küldték 5 napos tanfolyamra, ahol a mesterséges borjúnevelés módszereit tanulta meg. — Nehéz volt megindulni — mondja a. fiatal segédagronómus. — Még nem készült el az istálló s eddig mit tehettünk, mint a tágas elletőistállóba lécekből 4—4 ketrecet építettünk, ahová kar és súly szerint csoportosítottuk a borjúkat Most odatartok. Mindig ellenőrzőm a borjak etetési menetét. Tartson velem az elvtirs, majd meglátja, hogy milyen ügyesen végzik tehenészeink a borjak été lését. ■A segédagronómus az elletőistálló ajtaján lielépve hangos „jó napot” köszöntés- tsel üdvözli a tehenészeket, majd kérdezősködik az etetésről és a borjak állapo ‘árúi. Benn a tiszta, világos istállóban mindjárt szemünk elé tárulnak a fehérre meszelt faketrecek, bennük két kis jászol, egyikben zabdara, a másikban illatos iuccmaszéna. — Dolgozóink Bencsik Pál, Gágyer Pál és Molnár István tehenészek, de mi szakemberek is nagyon vigyázunk és óva tosan végezzük az első kísérleteket, hiszen ettől függ, be tudjuk-e vezetni nagyobb számarányban a mesterséged nevelést. A Szovjetunió élenjáró borjúápolóimak tapasztalata azt tanítja, hogy nemcsak az itatott tej mennyisége dönti el, vájjon megmarad-e a borjú és hogyan fejlődik, llendkivül fontos a tej minősége és tisztasága a borjúk tisztántartása és helyes ápolása. . .“,Ujgy bizony, a tisztaság a borjaknál js. egészség, nemcsak az embernél — szól közbe az öreg Bencsik, majd megpödri hosszú bajuszát, lassú hangsúllyal így folytatja —, nagyon okos volt, aki ezt a borjunevelést kitalálta. Én egy pár hete végzem, de úgy megkedveltem, hogy nern szívesen válnék meg tőlük. Igaz, eleinte nem ment könnyen. A borjak elé tettem a tejjel teli tálat, de azok csak nézték, hogy mit akarok azzal. Csodálkozó szemükből mintha azt lehetett volna kiolvasni, hogy „én nem így szoktam enni” •— nem baj — cirógattam meg a borjakat r~ majd most így szokjátok meg — meseke nevetve a beindulás boldog, de izgalmas eseményeit Elvtárssk, ' dél van — mondja a segédagronómus. — Mutassák csak meg sülvén ,7,1 súlyén jól megy már az etetés. * A TEHENÉSZEK tiszta fehér köpenyt öltenek magukra, kezetmosnak, vízzel kiöblítik , az edényeket. Molnár István a „Böske” nevű tehén mellé ül és' már ser- eeg is a tej a térde között elhelyezett ' odörbe. Ahogy a vedrek csörgését meghallották a borjuk, toporzékoltak és tii- wtmeáenül várták a friss tejet. •— Azelőtt idegenkedtek tőle, most meg fwgy várják, látja, — mondja Balázsfalvi István. — Csak annyit fejünk, amennyit a borjú meg tud enni egyszerre Most még föccs- tejet adunk a fiatalabb borjaknak, a korosabbaknak tőgymelegen adjuk a tejet. Ezalatt az öreg Bencsik meghatott egy tor jut, Gágyer elvtérs éppen most törli meg a borjú száját fehér kendővel. Ez azért fontos, nehogy a szájon maradt tej Jnegsavanyodjon és különböző betegséget idézzen elő. Nézzük meg a borjuk étrendjét is. Az egyik tehenész elmondja, hogy darabonkinti napi tejeleség 5—7 liter. A fiatalabbak reggel, délben, este, míg a korosabbak reggel és este kapnak enni. A tej- mennyiség naponta emelkedik. Az ilyen módszerrel nagy tejmennyiség megtakarítást érnek ek Gágyer Pál tehenész így beszél erről. •— Ha egy tehén 18 liter tejet ad naponta, a szabadon engedett háromhetes borjú mind a 18 liter tejet meginná. * MÉG EZ ÉVBEN a hényeli állami gazdaságban több mint 200 darab borjut fognak mesterséges úton nevelni. Készül a szép, modem, egészséges istálló, amelyben már zavartalanul folytathatják a mesterséges borjunevelés meghonosítását. Addig is egy pár jótanácsot szeretnénk adni a lelkes munkát végző tehenészeknek és a lendületes munkát végző segédagronomusoknak a Szovjetunió élenjáró fejőinek munkamódszereiből: A tej tisztaságára különösen kell ügyelnünk. A tehén főgyét ezért minden egyes fejés élőt alaposan meg kell mosnunk szappsanal, azután fiszta törü kötővé, szárazra keil törölnünk. Az első tejsugarak a leghígabbak és rendkívül sok mikrobát tarta’maznak. Ezért ajánlatos az első tejsugarakat külön edénybe fejni és ebből ne adjunk a borjaknak. Az élenjáró fejőnők minden egyes fejés e'őtl tiszta köpeny: ölteneki alaposan megmossák kezüket tiszta vízzel és szappannal. Kifogástalan tisztaságban tartják a borjak itatására szolgáié vödröket és sajtárokat. Minden edényt használat u án hideg vízzel klöb itenek, gondosan kimossák forró hamulúggal vagy pedig 1 száza'ékos széda- olda'Jlal és megszáritják. A borjú ita'ása előtt a vödröket ismét kiöb- 11 ik forró vízzel. Eend&lvül fontos a tehenek mindennapos tisz' oga ása. Itatás után a borjú száját le őrlik saját törü 'közijükkel ha pedig föcs- tejet itatnak, kezdetben meleg vízzel mossák le a szájai, azután törlik szárazra. Ezt a szakszerű eljárást különösképpen aján’juk a tehenészeknek a mesterséges borjűnevelés további, sikeresebb műveléséhez. — LANTOS — Túlteljesítettük Sztálin elvtárs születésnapjára tett vállalásunkat A szécsényi állami gazdaságban a Sztálin elviárs születése napjára tett munka- feiajániásokat már sok dolgozó teljesí.ette, sőt túl is teljesítette.'így a „Kossuth” foga.ős munkacsapat tagjai: Gyenes Kálmán 150, Konrád Tamás 150, Szűcs István DISz tag 140 százalékra teljesi.ették vállalásukat az elitrépa hordásnál. A dugványrépa berakásnál Szép Ilona, Burgundi Etel, Davicsin Erzsébet és Szép Teréz 112’ százalékos eredményeket értek el. Ez: a szép eredményt elérhette volna; Bobcsás Juci és Takács Erzsébet is, de laza a munkafegyelem náluk. Állami gazdaságunk dolgozói nőin állnak meg ezen eredményeknél, hanem tovább fokozzák azt a soronkövetkezö feladatok elvégzéséért. Kovács István a Szabad Nógrád levelezője, Szécsényi Állami Gazdaság. Hogyan teljesítette túl MHK előirányzatát a Zagyvapállalvai Építők Sportköre TÖBB LELKIISMERETESSÉGET A BÁNYÁSZOK ELLÁTÁSÁBAN Kormányunk ' gondoskodik arról hogy élenjáró búnyászdo'gozóink az elvégzőt, nehéz munka arányában niitgbecsülésben részesüljenek. Ezer részesítette őket kü ön ruha anyag és lábbe'i juttatásban, aminek klosz ása mos:' van folyamatban. Az elosztás azonban nem minden esetben .történik helyesen, amit bizonyít az is, hogy a bányászok feleségeinek abba a községbe kell menniük beváltani az utalványukat, ahol férjeik dolgoznak. így történhetek meg pé dáu', hogy Kistercnyén reggeltől késő estig kell várakozniuk, amíg megkapják a ruhaanyagot és lábbelit, mert a környező és messze falvakból egyszerre igen sok asszony gyűl össze. Emejle 't a kistercnyei 88. számú áruda veze'ője a bánva ^asszonyokat meg nem r’ető bánásmódban részesíti és a rossz szervezés kövei kéz ében előál'ot't nehézségeket helytelen viselkedésével, kijelentésével ezt fokozza. Havasi Is vénné bányászasz- szony a zagy-vapálfalvai bánvate cp- rő! levélben számol be erről. Megírja, hogv már reggel a G órási villamossal elmentek Kittcrenyéro, gondo.va rogy hamar végeznek. „Amikor fel kettőkor már csak öten, pálfiilviak voltunk, akik mée nem kap. túli meg áruinkat — írja levelében ™ uz áruda dolgozói elmentek ebédelni Kértem az áruda vezetőjét, Grossz Sándort. szolgáljon ki bennünket, mert szeretnénk a délutáni munkásviliamos sál hazamenni. Erre azt felelte, hogy őt ez nem érdekli, sőt később kijeién, tette, hogy azért sem teszi meg ezt a szívességet és majdnem rámhúzta a roí- Jót. Erre megmondtam neki, „ne felei.se el. hogy ir.51.et írunk“, mire o kijelentette, hogy fogjam be a számat, mert beiémrúg. A kistercnyei dolgozo asszonyok elmondták nekünk, hogy ez az üzletvezető mindig így bánik a, dolgozó asszonyokkal. Amikor később visszajöttek, í Ion ti Józsefné, aki szintén Pálfalváról jött velünk —V gyér me. kei részére sötét anyagot szeretett volna kapni. Grossz kijelentette, boss' ilyen véget nem bont fel, vagy tetszik neki a világos anyag, vagy nem visz semmit. Egész magatartása gúnyos, le,, néző volt. ami abból adódik, hoy/y y a múlt embere, nem bírja elviselni, hogy államunk így megbecsüli a ba. nyászokat. Tehát sürgősen, változhatni kell az ilyen helyiden elosztási rendszeren és helyes lesz, ha a hány ászasszonyoknak nem keli azért 20—30 kilométert utazni, hogy az rnya^ot megkapják, hanem a községük* ben kerüljön kiosz ásra. A Népbolt igazgatósága pedig nem mulaszthatja el Grosz Sándor erélyesen figyelmeztetni arra, hocy nem a dolgozó asszonyok vannak az üzletért, hanem az árudának az a feladata, hogy pontosn és tisztességesen kielégítse a dolgozók igényeit. A Zagryvapálfalvai Építők sportkörében májusban nem valami jói ment az MHK szervezés. Nem fejtettek ki teljes műn- kát a szervezés terén. Az MTSB a sajtón keresztül megbírálta a sportkör rossz munkáját, a sportkör vezetősége ezt a kritikát elfogadta és hozzáfogott a hibák kijavításához. Baranyi János sportíeleiŐ3, Juhász József II. az MHK bizottság elnöke megszervezték a2 üzemrészek közötti labaa- rugó mérkőzéseket, ezeken a körmérkö. zéseken 105 nem aktív sportoló vett részt. Megszervezték, hogy a körmérkőzések előtt a csapatok MHK próbákat tegyenek, de nem elégedtek meg, hogy csak a csapatok tegyenek próbát, hanem bevonták a nézőket és versenyt indítottak, hogy melyik üzemrészből tesznek legtöb ben MHK próbát. Az Építők Szakszervezetének sportosztálya MHK országos postaversenyt írt ki. Ebbe a postaversenybe bevonták nzo. kát a dolgozókat, akik még nem vetlek részt az MHK próbákon, - így sikerült megnyerniük az Építők Szakszervezetének az első díját, ami egy teljes labdarúgó felszerelés volt. Ez a postaverseny nagy. ban elősegítette a Zagyvapálfalvai Építők sportkörének MHK munkáját. Az előirányzat 230 fő volt, ma már a Zagyvapálfalvai Építők sportkörében 272 fő tett teljes próbát. A lakatos műhely minden dolgozója le_ tette az MHK kötelező próbáit, de a hú- zógepüzem." vágóműhely, keverő és az adminisztratív dolgozók sem maradtak el. A pártszervezet, vállalat és az üzemi bizottság vezetői, példát mutatva mentek ki az MHK próbákra. A tűzoltók Óvári István parancsnok és Balogh 1st. ván parancsnokhelyettessel az élen mind letették az MHK próbákat. A sztahánovisták, élmunkások, Csongrádi Láss 16 I® Somoskői Sándor, Szőke István voltak az élenjárók az MHK próbák teljesítésénél Haán György üzemvezető, Baruz Ar. pád főmérnök mind sikerrel próbáztak. Csongrádi László I, sztahánovista elmondja, hogy fiatal korában ő is sportolt, de most. az MHK próbák utáji érezte, mennyire segítette munkájában a sport. Először a szakma legjobb dolgoznia lett, azután sztahánovista oklevelet kapott, sőt munkamódszerátadásban is segítségére volt az MHK próba., a mellé beosztott Szegedi László, akivel együtt tették le a próbákat és együtt MHK.áztak, ma már jutalmazott dolgozó a gyárban. A többi dolgozók, akik: letették az MHK próbákat, mind azt mondják, ho^y segítségükre volt a gyá* ri tervük elérésében az a kis sportmoz* gás, amit az MHK próbák letevésében* kiíejtettek. Évi tervüket 45 nappal hamarább fejezték be, 1951 november 16-án. A Zagyvapálfalvai Építők sportköré, ben meg van a lehetőség a sportoláshoz, amit ki is használnak. Sok olyan dolgo^ zó kapcsolódott bí* a sportba, akik as MHK-in keresztül ismerkedtek meg: & sporttal, sok új tehetség jött felszínre, mint pl. Juhász Gyula III., aki 165 címet ugrott magasba, Tóth László, alti 65 métert dobott gránáttal, Görgényi Gyula 100 méteren 11.8-at futott. De kivették a részüket az idős dolgozók is. Megy^ gyes Gyula, Breznai János, akik dék után dolgoznak és hogy az MHK pró., báknak eleget tudjanak tenni, délelőtt jártak ki a pályára próbázni. . \ így javították ki az MHK munka hiá* nyosságait a Zagyvapál falvai Üveggyárban és így lettek az Építők Szakszervezetének egyik legjobban dolgozó sport, köre. így került a hatodik helyre as S. Vasas A '/■ elmúlt héten fejeződött be az NB II. labdarúgó sfcezon 1951 es éve. A Keleti Csoport első helyezettje a BP. Postás lett, A Salgótarjáni Vasas a 6. helyen végzett 28 ponttal. Ha megnézzük, hogyan is érte el a Vasas ezt az előkelő helyezést, akkor látni fogjuk, hogy az év folyamán mi. lyen nagy változáson és fejlődésen mentek keresztül. Az 1951_es évet a Vasas labdarúgói Szabó edző keze* alatt kezdték meg. Az első mérkőzéseket váltakozó eredménnyel vívták, majd a tavaszi szezon közepétől kezdve fokozatosan kezdett vissza, esni a csapat. A szezon végére már a kiesők zónájába kerültek. Látva ezt, a Vasas vezetőség megtette a szükséges intézkedést és leváltotta a csapat edzőjét. Helyére az őszi szezonra Takács Danit, az acélgyár egyik dolgozóját, a csapat volt játékosát szerződtette le. A csere sikeresnek bizonyult. A csapat az őszi szezonban egyik meglepetést a másik után okozta — de tegyük hozzá, hogy kellemes meglepetést, mert mindjárt az első mérkőzésüket — Eger ellen — fölényesen megnyerték, maid a Miskolci Lokomotív elleni mérkőzésről is győztesen jöttek haza. Ezután Debrecenből és a Budapesti Lokomotívtól hoz. tak el egy.egv pontot. A legszebb fegyvertényük a Bp. Lokomotív és a Miskolci Honvéd elleni döitetlen mérkőzés, valamint az Ózdi Vasas ellen 4:2-es győzelmük volt A csapat sportolói igeij sokat fejlőd. n tek az új edző keze alatt. Cs^te, Bíró, Kohári, Ruzsinszki meglepő változáson ment keresztül. Játékuk erőtelesebb. gó’ratörőbb lett. De szembetűnő Csmedik állandó jó formája is. Csin- csiktől sokan féltek a szezon elején, játéka, akárcsak Ruzsinszkié. sok kíván, nivalót hagyott maga után. Labdakeze„ lésük igen fogyatékos volt. Ma mái' ezt alig lehet észrevenni. Csincsikről elismerően nyilatkoztak az ellenfél vezetői is. Sok sportkör szívesen látná soraiban* Ruzsinszki meglepően gyors és kapura-, törő. gőlveszélyes csatárrá nőtt. A csapatban kitűnő a szellem is, mint. egy nagy család, úgy élnek. Az edzése^ ken is igen szorgalmasan végzik az edző által előírt gyakorlatokat. De az összjáték terén is sokat fejlődtek. A védelem hosszú, tértölelő előreadásokkal küldi támadásba a csatárokat. Ez a játékstílus igeh meglepte sok esetben aa ellenfelet, s mire azok megtalálták ennek az ellenszerét, már késő volt. Az utánpótlás terén is javulás állt b® az edző munkája nyomán, hiszen már most megfelelő játékos áll készenlétben minden csapatrészre. A kapuvédő Csala mögött ott van a fiatal Kiss és Bu„ lyovszki, a hátvédtartalék Kilvádi és & fiatal Mede, aki az utánpótlás legtehet«, ségesebb tagja. A csatársorban az elsőszámú jelölt Rigó, a balösszekötő, do Tóth, Vincze, Molnár, valamint Kocsis is kopogtat az első csapat ajtaján. L' igyelcmbe kell venni, hogy a csapat 1 további szereplésében nagy változást jelent az üzem északi végében elkészült edzőpálya is. amellyel megoldó, dik a rendszeres edzés lehetősége* Ugyanis a csapat bajnoki mérkőzéseit a Bányász pályán játszotta, de rendszeres edzést nem tartott, mert pálvahiánnyat küzdött. Jövőre már készen várja a vasasok sportolóit a nép államának segítségével füvesített gyönyörű stadion, amely országos viszonylatban is az elsők köz© tartozik. — sror ^ Tapasztala m, musúamódszersm állantfó ismertetésével járulék hozzá üzemük termelésének emeléséhez K edves Elvtársak! Mint lőmesler dolgozom a nagybátonyi Béke-táróban. Ok óber elején még mint csapatvezető sztahánovista vájár igyekezy tem minél több szén termelésével segíteni az ötéves terv teljesítését.- Most mint ló- mester, úgy akarom ezt elősegíteni, hogy az én brigádomnak a tapasztalatát, munkamódszerét, amellyel 160—180 százalékra tudtuk teljesíteni tervünket, átadom Béke-táró minden csapatának. Megmagyarázom a csapatvezetőknek, hogy a legfontosabb a jegyelem betartása, a munkaidő minden percének becsületes kihasználását. Egy csapat azonban csak akkor lesz olyan összeforrott egység, ha a csapatvezető maga jó példával jár elől. Én a következő módszerrel értem el ezen a téren eredményt. A délutáni szakban például háromnegyed háromkor ér ki a szállí o- vonat Szorospatakra. Mindjárt megnéztem, megérkeztek-e brigádom tagjai. Én már indultam is be a bányába és sok esetben mire ők bejöttek, már egy méteres rést készítettem el a géppel, úgy, hogy csak fúrni és lőni kellett. Látták társaim, hogy így sokkal jobb eredményt tudunk elérni és nemsokára szó nélkül követtek, amikrtr én elindultam a bányába. Beérve rögtön megvitattuk, hogyan érhetjük el a legjobb eredményt, mert nagyon sokat számít az, hogy a betörési lyukakat hogyan helyezzük el. Ezen a téren is átadom módszeremet, Kezdéskor rögtön megyek a csapatokhoz és segítek nekik járni és nagy öröm, ha látom, hogy az én módszeremmel jobb eredményt tudnak elérni, mint addig. Például az Oravec László aknász irányítása alatt lévő szakaszban csak 90—95 csillét tudtak kitermelni. Én négy napra átmentem abba a szakba és megmutattam, hogyan kell az ortot összefutni ahhoz, hogy több szenet tudjanak termelni. Ma már 120—140 csille a napi eredmény. Ugyanígy volt Kovács József csapatánál is. ők októberben csak 87.8 százalékra tudták a tervüket teljesíteni, Nagy László S. csapata pedig 89.8 százalékot értele el. Én megmagyaráztam a csapatvezetőnek, hogyan érte el az én brigádom a jó eredményeket. Megmutattam a gyakorlóban is, hogy mit, hogyan csináljanak és a módszeremet átvéve, november 19-ig a hármas csapat 98.4, az ötös pedig 118.4 százalékra teljesítette novemberi tervét. Az eddigi tapasztalatom az, hogy a dolgozók legnagyobb része szívesen tanul és veszi át azokat a módszereket, amellyel több szenet adhat hatónk erősítéséhez. A fegyelem betartására is rá lehet nevelni a dolgozókat, ha helyes módszerrel fogunk hozzá. Ha a felügyel/t, a műszaki vezetők gondosan megbeszélik a dolgozókkal a nehézségeket és segítenek annak leküzdésében, akkor a dolgozók jobb eredményeket tudnak elérni. Ezen a téren mutatkozik is javulás. Míg a Béke-táró szeptemberben csak 87.26 százalékra teljesítette a tervét, novemberben már az első naptól kezdve lokoza’osan emelkedett a termelésünk és 19-én 110-5 százalékra álltunk tervünk ‘eljeskésével. Az egy főre eső átlag 4—5 csille volt naponta, most pedig 5—6 csille, de elértünk már 7—8 csillét is. Én minden tudásommal azon leszek, hogy ezt a teljesítményt minden csapat elérje és állandósítani tudja. Szerémi László Szabad Nógrád levelezője. Nagybátony, Szorospatak. SZABAD NOGRAD MI>P Nöíráílmozv *i Pártbizottságának lania Felelős kiadó: NAGT KALMAN. Szerkesztrtsés és kisdóhiva'ai Salííútarján. Rákúrzi.n 9'i. Telefon: szerkesztőség 62 . fciadóhtratal 30 Előfizetési díj: egy hóra 2.— frt. negyed, évre 6.— frt. félévre 12. - írt. egv &vre 24.— forint. Borsodi Nvomda Miskolc Felelős nyomdavezető: Szendrői Imitat, A játékvezető súlyos tévedése folytán jogtalanul vitte el az egyik pontot a Dorog Salp. Bányápz — Dorogi Bányász 1:1 (0:0) Mély talajú pályán találkozott a két bányászcsapat mintegy 2000 néző jelenlétében. A salgótarjániak a kövstke. ző felállításban vették fel a küzdelmet: Oláh, Kiss, Para, Debreceni — Szőj ka, Lackó — Bablena, Csuberda. Szabó, Vi- lezsái, Zsédely. A mérkőzés első perceiben veszélyes helyzeteket teremtettek a tarjániak a dorogi kapu előtt, de a dorogi kapuvédő menteni tudott. A tarjáni fiúk kezükben tartották » játék irányítását az első félidő végéig. Csuberda lövését, majd Szabó és Bablena lövését • csak szerencsével tolta szögletre a dorogi kapus. Ezután egy dorogi támadás fut végig a pályán és Lackó jóvoltából majdnem gólt szerez a dorogi balösszekötő, de az erősen rálőtt labda Oláh lábáról pattan ki a mezőnybe. Ez. után feljön a tarjáni csapat, gólt azonban nem tudnak elérni a félidő végéig. A második félidőben megváltpzik a látók képe. A dorogi csapat támad többet, mé^is n tar-iénmk érnek el gólt. T>v támadást hárítanak a tb'* 1’0#* védők, a labda Bablenáboz kerül a lO.eson, aki egyből rálövi. s a labda a jobbsarokban köt ki. 1 :Ö. Feljönnek a tarjániak. de a kemény dorogi védőkkel csak Szabó és Beblena mer közelharcba bocsátkozni, Csuberda és Vilezsál mélyen hátrahúzódva játszanak. így a kínálkozó helyzeteket nem tudják eredményesen befejezni. A dorogi támadások állandósulnak. _ A 40. percben egy előre rúgott labdára Para és Varga futnak rá. Para a labdát megáiiftia a. 16 oson belül. Varga a nagy lendülettől nem tud hirtelen meg_ állni, a csúszós taraion elvágódik. A játékvezető a legnagyobb meglepetésre a tl-es pontra mutat. Maguk a dorogiak finrsrl £ nr/->»7Tt ft k. Hiába tiltakoznak a tarjáni játékosok, a megítélt büntetőt Aspirány értékesíti. 1:1. A hátralevő időben már hiába támad a tarjáni csapat, az eredményt nem tudják megváltoztatni. Lantos játékvezető az első félidőben elég jól vezette a mérkőzést. A máso. dik félidőben egyik hibát a másik után követte el. A tarjáni gól után a partjelzőt körülfogták a dorogi játékosok és Buzánszki a válogatott hátvéd nyomda- festéket nem tűrő módon viselkedett a partjelzővel szemben. Buzánszkit ki kellett volna állítani. A mérkőzés eredményit megváltoztató lLes pedig teljesen jogtalan volt. Para nem követett el se. milyen szabálytalanságot, amiért jogos lett volna a büntető, hiszen a sáros, csúszós talaion nagyon sok esetben még labda nélkül is elestek a játékosok. így csúszott el a dorogi összekötő is. Ezzel a súlyos tévedéssel teljesen lerontotta a jó teljesítményét Lantos játékvezető. Vde.ie volna .nácink is a Szovjetunió példáját bevez^tm hogy a játékvezető ibren súlyos tévedése, afc creduié^-^e kávo,« ítélete után. a mérkőzés űíjaiét» Szását rendelnék el a szövetségnél. A játékvezetőt pedig megdorgálnák. Ezzel elérnénk, hogy a játékvezetők nagyobb, gondossággal készülnének fel a mérkőzés vezetésére és jobban meggondolnák az olyan elhamarkodott ítéletek kimondását, amellyel már nem egy eset^ ben' befolyásolták a mérkőzések eredméw nyét. APRÓHIRDETÉSEK Kovács Lász’őné sa^iTarjáni !í'ím elvesztette 742.376. számú párttagsági könyvét. Kéri a becsületes 'megtalálót^ aája le a kiadóba. A téli burgonya akció keretében a»s üzemek dolgozói és a KSZT tagok részére kiadott I. jelű 3315. számú burgonyautalványon t*alá.ható 3-ay számú szelvény 1951 november 30-ig vákbató be. A szelvényeket december l én már nem váltják be. Ezzel egy- időben a vöröshagyma forgalmának korlátozása megszűnt és az szabadott vásáro’ható. Ezúttal mondunk köszönetét a tűz- helygyári öntöde do'gozóinak elhunyt apánk, nagyapánk, temetése alkalmá* ból nyilvánított részvétükért*. Hlavacska család. Keres azonnali belépésre po’itikai- lag'teljesen megbrzha'ó egyént az Uj- riKijoriKísérleti Állami Gazdaság. Utolsó állomás Selyp Gazdasági vezetőségi Kel'etógépet vesz magánosoktól az Állatni Gazdaságok Nógrádnjegyei Központja. A keltetőgép pontos leírásával együtt ajánlatot Salgótarján, Bégi posta út 2. szám címre kérjük megkü’deni. Er'esités! 1951 december 15-től a szakrendelésre, kórházba fe!ü vizsgálatra s b utazó be'eg vasúti és autó- buszköltségeit csak abban az esetben térít* meg az SzTK, ha a megváltott jegyét a helyi szervnél bemuta'ja a beteg. A, leszálló á'lomáson a vasúti jegyet tehát nem kc'l leadni, hanoiit az utazás célját* a beutalásra vonatkozó ira'tal kell igazolni. Au’obuszOtt va'ó u'azás esetében is meg kell tar- *ani a jegyet, de annak átvételéről a kalauz'ó' elismervényt kell kérni. SZTK Nógrádmegyei Alközpont,
