Szabad Nógrád, 1951. szeptember (7. évfolyam, 36-40. szám)

1951-09-08 / 37. szám

1961 szeptember 8. SZABAD NOORAD n A csoportba íurakodott ellenség akadályozza a pataki tszcs fejlődését 'A Szovjetunióban járt parasztkül- döttsóg beszámolói, valamint megyénk termelőcsoporijainak eredményei újra, meg újra meggyőzik az egyénileg gaz­dálkodókat arról, hogy a nadrágszíj- parcellákon folytatott gazdálkodás he­lyett a társasgazdálkodás a helyes út. Ezért ölt egyre nagyobb mélyeteket ter­melőszövetkezeti mozgalmunk, ezért alakulnak új csoportok és lépnek be a csoportokba az egyénileg gazdálko­dók százai. Persze az ellenség a kulák- ság, a kupecek is felismerik a moz­galom növekedésének jelentőségét. A dolgozó nép érdekei elleni munkájuk­ban taktikát változtattak Amíg egyfelől rágalmazzák,' a csopor­tokat, befolyásuk alá akarják keríteni az egyénileg gazdálkodókat, másfelől minden eddiginél nagyobb mértékben törekednek árra, hogy befurakodjanak a termelőszövetkezetekbe, elősegítsék n csoport bomlását, akadályozzák a he­lyes jövedelemelosztást, egyszóval a kívülről terjesztett ellenséges nézeteket a csoporton belü] Végzett ellenséges munkával akarják igazolni. A pataki III-as típusú Zsdánov tszcs mindig jó hírnévnek örvendett a megyében. Most mégis az a helyzet ál­lott elő, hogy amíg más csoportokba tömegesen lépnek be egyéniek, ebbe a csoportba a mostani időszakban egyet­len egy dolgozó paraszt sem lépett be. A csoportban napirenden van a nézet- eltérés1, a jogtalan elégedetlenség, nincs biztosítva a csoport termelési fölénye az egyéniekkel szemben. Ez nem véletlen, amikor a csoportnak olyan tagja van, .mint Újlaki Imre brigádvezető. Újlaki tavasszal került a csoportba és azóta akadt meg az egészséges fejlődés. Nézzii meg, ki volt ez az Újlaki? A felszabadulás előtt nyilasszervcző volt, a Hangya boltkezelöje, a kulákok, a falu kizsák­mányolóinak híl kiszolgálója. Kulák- barátságára jellemző, hogy 193ö-bur, az egyik kulák korcsmáros forgalmát az előző évihez viszonyítva 33-ról 55 hek­tóra emelte. 1945-ben bekerül a föld- osztó bizottságba, amit arra használt fel, hogy magának osszon ld jogtala­nul földet, majd belépett a szociál­demokrata pártba, onnét uszított a kommunisták, a falu dolgozói ollen. Eb­ben az évben rendőri felügyelet alatt állt mutbeli tevékenysége miatt. Majd szatócsüzletet szerzett magának, hogy a dolgozó parasztság pénzén gazdagod­hasson. Ez év tavaszán azzal a cella' mondott lé üzletéről, hogy a íöldmü- vesszövatkezet vezetését megkaparintja, gondolván, hogy itt még nagyobb va­gyonszerzési lehetőségek kínálkoznak. Minthogy ez nem sikerült, márciusban elhatározta, belép a csoportba- Közben kiderült, hogy mint községi zsírgyüjtü, összekeverte a dolgozó parasztok áltat beszolgáltatott zsírt. Rossz, megromlott árut küldött a balassagyarmati gyűj­tőhelyre­Bent a csoportban megkezdte bomlasztó munkáját Legjobb barátja továbbra is Ba- dinszki János vélt csendőr maradt. De rokonsága is kulákokból tevődik össze. Kém vette ki részét a közös munká­ból, aratásnál gyomorfájására hivat­kozva maradt távol- Ezzel szemben ái- íp.ndöan kövei előd zik, elégedetlenségre bujtogatja a csoport tagjait is. Goőu István, aki az ö brigádjában dolgozik és két hónappal későbben állt a cso­portba, mint. Újlaki, már 82 munka­egysége van. Mák Gáspár kocsis, aki egy hónappal később lépett a csoport­ba, már 144 munkaegységgel büsz- kélkedhetik, ugyanakkor Újlaki alig Só munkaegységet számolhat össze. Az el­múlt, hét szerdáján is kiküldte brigád­ja tagjait szénát gyűjteni azzal, hogy megy utánuk, közben otthon maradt. De amikor a csoport G-jegyre beadón gabonája után járó vásárlási utalvány szétosztásra került a sor, ü hangos­kodott a legjobban, mintha a legtöb­bet dolgozott volna. Emellett a rósz- szál dolgozó tagokat arra biztatja, hogy nem érdemes jó munkát végezni, bom­lasztja a brigád és a csoport szellemét, egységét. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a pataki kommunisták éberte’.en- sége folytán befurakodott a Pártba, sőt a községi alapszervezetbeu pártve­zetőségi tag. így aztán az sem vélet­len, hogy amióta ő ott van, leromlott a népnevelő munka, elszakadt a csoport az egyénileg gaz­dálkodóktól; hogy a rokonsága bekerült a földmüvesszövetkezetbe és arra tö­rekszik, hogy rokonainak cs az ö em­bereinek megfelelő pozíciókat biztosít­son a községben. Saját magának is a csoportba vitt földjén kívül mintegy 2 hold szőlője van, ami külön jövedel­met biztosít számára, egyúttal mu­tatja. hogy mennyire teUe magáévá, a társas gazdálkodást. A balassagyarmati járási pártbizott­ság, járási tanács, valamint Patak község kommunistái nem tartották szem előtt, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése a falusi osztály­harc élesedése közben halad előre, mely fokozott éberséget követel meg. Nem folytattak következetes harcot az ellen­ség ellen, megszegve a csoport alap­szabályát, kizsákmányolót engedtek a csoportba! Pedig ezen a téren jó példa is van. A múlt ősszel zárták ki a zsdánovboliek Badinszki János volt esendőit. Újlaki legközvetlenebb ba­rátját a csoportból, aminek eredménye az lett, hogy IG-ról 37-re emelkedett a esoporttagok száma. Amikor pedig a járási pártbizottság beengedte Újlakit a községi pú'rtvezetöségbe, egyszerűen alábecsülte a falusi pártszervezetnek azt a fontos szerepét, amely a falu szocialista átépítésében reá hárul. Sürgősen fel kell számolni azt az opportunista nézetet, hogy Újlaki el­távolítása gyengítené a csoportot. Csir­kefogónak nevezik őt a csoportban is. annak a falu dolgozó parasztjai is- Az ilyen eleinek leggyorsabb eltávolítása csak a legszélesebb megelégedést váltja ki, új tagokkal szaporodik a csoport, fo­kozódik a munkakedv, végsősoron to­vább erősödik, növekedik termelőszö- vezetkezi mozgalmunk. A balassagyarmati és a többi járási bizottságoknak, alapszervezeteknek is tanulniok kell a patakiak esetéből arra - vonatkozóan, hogy csoportjaink nincse­nek biztosítva az ellen, hogy vezetésük­be belekerüljön mindenféle kulákelem, hogy ezt csakis a pártszervezetek és a tanácsok szakadatlan gondoskodása, a termelőszövetkezetekkel való foglalko­zás, erősítésük., az ellenség eilcni kö­vetkezetes harc biztosítja. 1,1 .-----------­J obb munkaszervezést a gépállomásokon Előre termeföszsveikezeli mozgalmunk fejlesztéséért A megyei tanács jelenti: Felsőtold és Kutasó szövetkezeti község A felsőpetényi Rákosi termelőcso- port újabb 24 dolgozó paraszt család­dal erősödött. A bevitt földterület 106 kát. hold. Bércéi községben is sok dolgozó pa­raszt választotta a szövetkezés útját. A Vörös Csillag termelőcsoport az el­múlt nap újabb 6 családdal 16 kát. hold földdel erősödött. Egy II. tipusu előkészítő bizottságot alakított 7 dol­gozó paraszt csa’ád 47 kát. hold föld­del. A mai nap egy I-es tipusu előké­szítő bizottság is megalakult 3 dolgozó paraszt családdá] 8 kát. hold földdel. Megyénk termelőszövetkezeti moz­galma újabb két termelőszövetkezeti községgel gazdagodott. Felsőtold és Kutasó községek termelőszövetkezeti községekké alakultak, át 13*rói 35-re szaporodott a lapujtői tszcs taglétszáma A bocsárlapujtői csoport az idén ala- amikor kult meg, földje még kilencven darabban van, tehát a gépi erőt nem tudták még kihasználni. Azonkívül olyan rossz, gon­dozatlan, elhagyott kis darabka földeken kezdték meg a gazdálkodást, hogy a kí­vülállók azt mondták, azon még gaz sem terem. Csak egyről feledkeztek meg, a kollektív munka hatalmas, mindent át­formáló erejéről. A csoport 11 magyar holdról learatott 47 mázsa árpát, 3 holdról 15-88 mázsa zabot, 11 holdról 50 mázsa borsót, 13 holdról 5 vagon szénát. Most kaszálják a sarjut és a tarlólóherét. Ebből is lesz vagy 8 vagon takarmányuk. Ezek a szá­mok már most megmutatják a jövőt, csoport a gépesítést kihasz­nálva fog gazdálkodni a tagosítás után, amikor trágyával és műtrágyával f el - javtíja a tavaly még gazt sem termő földeket. A dolgozó parasztok és a kétlakiak figyelemmel kísérik és elismerik munká­jukat. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a csoport 13 taggal alakult és ma már 35 tagja van, amely rövidesen újabb 5 taggal szaporodik. Urbán Sándomé, aki­nek férje bányász, 1200 négyszögöl föld­del jött a csoportba. Látták a nyáron milyen jó munkát végeznek a csoport tagjai, mint például Rozgonyi Lukácsné, Tóth Istvánná, vagy a férfiak közül Jacs- marik Pál, Hajdú András, Rácz Lajos; Lapzártakor jelentik Pásztoréi: 19 új tag a Szabadságban A jó felvilágosító munka után egyre több pásztói dolgozó paraszt- választja a szövetkezeti életet. Az elmúlt nap a Szabadság ter.melőe3oportba 10 új be­lépő volt- A meglévő előkészítő bizott­ságba 11 család lépett be 125 kalauzt- ralis hold földdel. A népnevelőik' tovább folytatják a munkát, hogy egvre több dolgozó parasztot vezessenek rá a nagy­üzemi gazdálkodás útjára. A növény term elé* 1951—52. évi tervének végrehajtásáról szóló miniszter- tanács határozata előírja: „Biztosítani kell, Hogy a gépállomásokon a gépek kihasz­nálási fokát az 1951. évihez képest leg­alább 15 százalékkal felemeljék. A gépi munka minőségének és a gépek teljesí­tésének fokozása érdekében a gépállomá­sokon minden bt igád számára körzete­ket kell kijelölni, továbbá a brigádok számára minden gépet egyéves időtartam­ra felelősen kiadni. A brigádok élén füg. getlenített brigádvezetö álljon.1' Megyénk gépállomásai szép eredmé­nyeket értek el a cséplési cs tarlóban- tási munkák során. Számos traktorista menetközben sajátította el a cséplési szaktudást. Az osztályellenséggel vívott harc közben válltak szakemberekké, alig pár nap alatt szerzett szakmai tapaszta­lataikkal túlszárnyalták az évtizedes szaktudással rendelkezők átlagteljesít­ményeit. Sok olyan traktoristánk van, mint Racskó Ödön pásztói traktorista, aki Alkotmányunk ünnepére 124 százalék­ra teljesítette cséplési tervét és ló szá­zalékos üzemanyag megtakarítást ért el. Példának állíthatjuk a többi traktoris­ták elé Bartus József mohorai trakto­ristát is, aki tagjelölt-felvételét úgy kö­szönte meg, hogy cséplési tervét 110 száza­lékra teljesítette és 29 százalékos üzem­anyag megtakarítást ért el. A mohorai gépállomás 131 százalékra teljesítette cséplési tervét, így elnyerte a megye­tanács „legjobb gépállomás’* vándor­zászlaját. Gépállomásaink azonban nagyobb ered­ményekkel is gazdagíthatták volna me­gyénk begyűjtési mozgalmát, ha alapo­sabban felkészülnek a cséplési terv tel­jesítésére. Későn javították ki a gépeket, ha ki is javították: rosszul. így volt ez a szécsényi, erdőkürti, pásztói, érsekvad­kerti gépállomáson. A késlekedés miatt nem tudták idejében üzembehelyezni az erőgépeket. Baj volt az újítások beveze­tésénél is, nem fektettek súlyt a Bred- juk.módszer bevezetésére. Nem egy eset­ben a vezető káderek halogatták az újí­tás bevezetését. Példa erre az erdőkürti gépállomás, ahol a megyeközpont elő­készítette a cséplőmunkásokat a Bred- juk-féle csépléshez, de a gépállomás vezetője és a főgépésze nem készítette elő a gépet. E hibákat növelte még a gépállomásokon meglévő laza munkafegye­lem. A traktoristák politikai és szakmai nevelésének az elhanyagolása, a verseny­szellem hiánya. A gépállomásvezetőknél az elbizakodottság lett úrrá. Az a veszé­lyes álláspont ütötte fel a fejét, hogy van még idő a cséplőgépek kijavítására, messze van még a cséplés ideje. Ilyen elbizakodás után nem is csoda, hogy a szécsényi gépállomáson a cséplés beindí­tása után 2 héttel is folyt a cséplőgép­javítás. Tehát az egész nyári idény mun­káját kapkodás és tervszerűtlenség jelle­mezte, mint a megyeközpontban, mint a gépállomásokon. Ezért teljesítette az erdőkürti 96. az érsekvadkerti 96, a pásztói gépállomás 95 százalékra csép­lési tervét. Gépállomásunk, de a megyeköz­pont sem okult a hibákból. A csép­lési munka lázában teljesen megfeled­keztek az őszi munkákra való szerződés- kötésről. Nem tudták teljesíteni a tarló- hántási előirányzatot sem, mert elhanya­golták az újabb munkaerők beszervezé­sét az erőgépek helyes átcsoportosításá­val együtt. Ezért nem tudták bevezetni a két műszakos munkaidői. A gépállomá­sok vezetőinél újra az elbizakodás jele mutatkozik. Most arra hivatkoznak, hogy Jó eredmények a pásztói járás tszcs-iben A pásztói járás termelőcsoportjai jó eredményt értek el ebben a gazdasági évben. A „Palóc’4 tsz-ben Zsiga Imre, Zsiga Erzsébet és ifjú Zsiga Imre 523 munkaegységet szereztek és eddig csak előlegként 11.698 forintot kaptak. Ezen­kívül kapnak még több mint 20 mázsa húzát, 14.64 mázsa árpát. A csoport C- jegyre 900 mázsa gabonát adott be. Kö­zel jár ehhez az eredményhez Juhász István és Juhász Istvánná is a palotási „Kossuth” tszcs-Len, akik 360 munkaegységet szereztek, 11.600 forint az előlegük. A Csordás-család 430 munkaegységgel büszkéLkedhetik, előlegként 15-000 fo­rintot kaptak. A csoport vagyonának összértéke több mint 400 ezer forint és 500 mázsa gabonát adott ho C vételi jegyre, ezenkívül szétosztanak még 100 mázsa szemeskukoricát, 100 mázsa bur­gonyát és 470 mázsa szálastakarmányt. Nem fejlődik a dejtári József Attila tszcs, meri vezetősége, tagsága elszigetelődik az egyéniektől Termelőszövetkezeteink következő ley - fontosabb feladata, hogy kiharcolják termelésűk gazdaságuk vitathatatlan fö­lényét a környező egyéniles: gazdálko­dókkal szemben. Ez a legnagyobb bizto­síték és vonzóerő afelé, rogy a dolgozó parasztság közvetlenül meggyőződ­jék a termelőszövetkezeti gazdálkodás jelentőségéről. A fejlődésnek ebben a szakaszában, araikor a falun egyre éle­sebb az osztályharc. amikor a kutákság egybefonódva a klerikális reakcióval és egyéb reakciós elemekkel, egyre éleseb­ben támad Pártunk, népi demokráciánk ellen, — maximumig kell fokozni az egyénileg dolgozó parasztok között vég­zett felvilágosító munkát, hogy Pártunk befolyása erősödjön, hogy egyre na­gyobb tömegek győződjenek meg a szö­vetkezeti gazdálkodás tenyérül és térje­nek erre az útra. De nem ezt teszi a dejtári József Attila III-as típusú tszcs vezetősége és tagsága. Elszigetelődtek a falu dolgozó parasztjaitól, nem járnak házi agitációra. nem beszélnek eredmé­nyeikről — és ennek következménye, hogy eddig mindössze 2 új tag lépett a csoportba. . Ne feledjék el Dejtáron. hogy a dol­gozó-parasztságot nem elég csak egy­szer meggyőzni Pártunk politikájának helyességéről, *'aneir? napról-napra m^g kell nyerni a Párt előtt álló minden fel­adat számára, napról-napra meg kell nyerni az előttünk. álló legnagyobb kér­désben a tsfts fejlesztés kérdésében is* Miről beszélgetek az egyénileg gazdálkodó paraszttársaimmal ? K edics Elvtár safe! Szeretnék a kérdésekből és a rájuk adott felelet- bői néhányat kiragadni, tudom, hogy ez sokakat ér­dekek Legén den például Kovács Fülöpnek elmon. dottarri, hogy az öregek a kolhoz szociális alapjá­ból öregségi járulékot kapnaJc. Elmondottam még neki azt is, hogy a kolhoz par a sztok háztáji tehene egész nyáron a kolhoz teheneivel együtt, legei, téli takarmányát pedig a kolhoztól kapott takarmányból fedezik. Sí­pos Jánost arról világosí­tottam fel,. hogy a terhes anyák szülés előtt egy hónap, utána szintén egy hónap pihenőt kapnak, de a napi munkaegységet ugyanúgy írják, mintha dolgozna. Sokan érdek­lődtek afelől, hogy mi egy kolhozparaszt jövedék me, hogyan segítik egy­mást* Tyekvicska Kál­mán legéndi parasztnak elmondottam, hogy a nagy családokat a kolhoz kü­lön segíti, Géczi Sándor­nak pedig azt, hogy a kolhozon belül a mun­kabrigádok, ha szükség van rá, segítenek egymás. nak, ha a kolhozt elemi csapás éri, a másik kol­hoztól kap támogatást• Aöf incsen Lqirolj János­nak a kolhozparasztok vittek. Autóval viszik a keresetéről beszéltem. Ál- jüuekre a trágyát is A tulaban el lehet mondani, ... , , , kolhoztagok, na messze^ hogy az napi ( kg huzat és 5 rubelt tesz ki, ami a munka arányában jobb is lehet. Aztán a háztá­ji gazdálkodás még külön jövedelmet biztosít. Min­den kolhoztag tarthat ki a határba mennek dől. gozni, a családtagok vi­szik utánuk ki az ebedet, persze autóval. Sokan érdeklődnek a kolhoz egy kocát szaporulatával, pártélelc, kulturális élete téliénél, borjút és az eh- iránt. Elmondottam sok hez szükséges takarmányt megkapja a kolhoztól• Érsek Jánosnak Berkenyén arra adtam feleletet, hogy egy tagnak a háztáji gaz­dálkodásból eredő jöve­delmén kívül a legkeve* sebb 300 munkaegység után 1500 rubel és 21 mázsa szemestermény a jövedelme. valamint az összjövedelemből az illető munkaegység után járó helyen, hogy minden kol­hoznak van párttitkára, a pártszervezet irányítja a kolhoz életét. Általában lietcnkint egyszer, csü­törtökön pártnapot tarta­nak. A fiatalság klubbok- ban, kultúr házakban szó­rakozik, színdarabot ját­szanak, minden kolhoz­rész. Ugyanebben a köz- ban van rádió, több hő­ségben Kaszinón Jánost lyen zongora cs egyéb arról világosítottam fel, hogy a kolhoztag tehene után 150 liter a kötelező tej beadás cs tojásbeadás is van, évi 140 darab hangszerek is. A beszámolókat ered­mény is követi. Nemrég értesültem róla, hogy E első pe tény ben eltáiozá­ezenfelül marad, som után 37 tag lépett azt szabadon eladhatja a kolhozpiacon. . Diós jenön Tuskó Jó­zsefnek elmondottam, hogy a kolhozok nagy­szerűen fel vannak sze­a termelöcsoportba. Az eredmény alapján még lelkesebben végzem fel­világosító munkámat, hogy minél több egyéni­leg dolgozót győzzek meg reive gépekkel, minden a jobb élet, a társasgaz­fuvart tehergépkocsi ve- dálkodás számára, géz, s amerre jártam, Rczsnák András még a vizc% is autóval parasztküldött, Nógrád még csépelünk, ráérünk az őszi munkák-1 kai foglalkozni. Ezért van az, hogy gép­állomásaink az őszi munkára való fel­készülésben igen kevés eredményt tud­nak felmutatni. A szécsényi gépállomá­son még nem sokat tettek az őszi terv teljesítéséért. Az új vetőgépek kint az udvaron rozsdásodnak. A vetőgépekhez szükséges súlyok szerteszét hevernek az udvaron. Lassú ütemben folyik a gépek kijavítási. Semmi sem történt az irány­ban, bogy a fiatal traktoristákat politi­kailag és szakmailag neveljék. Nagy az. -. anyagpocsékolás, laza a munkafegyelem. A pásztói, kisterenyei, karancskeszi gép­állomásokon nincs biztosítva a két mű­szak beindításához szükséges munkaerőd A kisterenyei gépállomáson ez a leg­súlyosabb probléma. A gépek ott állnak kihasználatlanul. Vájjon hogy fogja a kisterenyei gépállomás teljesíteni őszi tervét, ha nincs felelősségérzet a tervtel­jesítés iránt? Hogy fognak segítséget nyújtani a termelőszövetkezeteknek, az egyénileg dolgozó parasztoknak ahhoz, hogy idejére befejezzék a növényterme­lés 1951—52. évi tervét? Vájjon hogy tudják végrehajtani a minisztertanács határozatát, hogy tudják majd a gépek kihasználási fokát 15 százalékkal emelni. Éppen exért megyénk gépállomá­sai az őszi munkára való felkészülést alaposabban, jobban szervezzék meg. Ahhoz, hogy a gépállomások a miniszter­tanács 1951—52. évi növénytermelési ha­tározatát — amely az eddigieknél na­gyobb és szervezettebb munkát követel — végre tudják hajtani, mindenek előtt az szükséges, hogy erős, jól működő párt. szervezetein!: legyenek. Ahol jó a párt- szervezet a dolgozók ismerik a tervüket, tisztában vannak a terv végrehajtásának, jelentőségével, ott lelkesen, lendületesen . dolgoznak annak végrehajtásán és túltel­jesítésén, mint a mohorai gépállomáson.; Úgy kell megjavítani a politikai mun­kát, hogy a dolgozók felfigyeljenek a termelésben mutatkozó lemaradásra, ügyeljenek a munka minőségére, szem- előtt tartsák az önköltségcsökkentést, hogy azonnal orvosolják a mutatkozó hi­bákat és bajokat. A pártszervezet a gép­állomás szíve, iránytűje, amely szervezi, irányítja, ellenőrzi a gépállomás munká­ját. A pártszervezetnek a jó, erős nép- - nevelőhálózat kiépítésével kell megolda­nia e feladatot. A gépállomások egyik fontos feladata, hogy a mohorai, tolmács], bereeli gép­állomások példájára szervezzék meg az állandó traktorosbrigádokat, mert a bri" . gád az a termelési egység, amelyre a gépállomások egész munkája épül. A. traktorosbrigádok, állandósításával gép­állomásaink felszámolhatják az eddigi szűk keresztmetszetüket. A brigádok cse­rélgetése, a brigádterületek megváltozta­tása csökkenti a brigád tagjainak sze­mélyi felelősségét. Csakis ott érez fele­lősséget egy traktorosbrigád, vagy maga a traktorista, ahol állandóan dolgozik, így látja munkájának eredményeit. Érzi a termelőcsoport és az egyénileg dolgozó parasztok iránt a felelősséget — tudja,' há jól dolgozik: dicsérik, erősíti nép­gazdaságunkat, több jövedelemhez jut; ha rosszul dolgozik: egész népgazdasa­gunknak árt, de saját magának is. Min­den traktoristának úgy kell megszerettet­nie magát a dolgozó parasztokkal, mint Mák Lajos, a tolmácsi gépállomás traktorosa, aki kommunistához méltóan minőségileg és mennyiségileg példás munkát végez. A traktortéták csak így építhetnek ki jó kapcsolatot a dolgozó parasztsággal, csak így tudják' munkájukat jól megszervezni, s azt terv­szerűen elvégezni. Sok a tennivaló a füg­getlenített traktorosbrigád vezetők mun­kájának megjavítása terén is. Ők a fele­lősek a brigád munkájáért, őrajluk mú­lik, hogy a brigád teljesíti-e tervet, vagy nem. A gépállomásvezetőknek meg kell teremteniük a szükséges feltételeket ah--, hoz, hogy a bvigádvezetők jól tudjanak dolgozni, hogy érezzék a felelősséget - munkájuk után, nem úgy mint az érsek- vadkerti gépállomáson, ahol a brigád- vezetőnek nem biztosítanak járművet a terület bejárásához. A függetlenített bri gád vezetőkön mú­lik a szerződéskötési terv sikere, vagy ikertelensége. Ha elhanyagolják a szer. zodéskötést, a gépállomás nem tud terv­szerűen gazdálkodni, sok lesz az üres­járat, sok üzemanyag pocsékolódik el. Gépállomásaink másik fontos feladata, hogy minden erőgépet átvegyenek 91 traktoristák egy évi szocialista megőrzés­re. Jó példa erre Krizsán István érsek- adkerti traktorista cselekedete, aki egy évi szocialista megőrzésre vette át erő­gépét. Azóta emelkedik a termelése, ke­vesebb üzemanyagot, gépalkatrészeket használ, amely az önköltség csökkenését eredményezi. Nagyobb gondot kell fordítani a gépek kijavítására. Menetközben kell kijavítani az erőgépeket. A jó gépjavítás alapvető feltétele az őszi terv teljesítésének. A gépállomások őszi terve törvény minden . traktorista számára, törvény amelynek végrehajtása a megyeközponttól kezdve a gépállomásokig kötelező! Exeh most a felntlatoh* hogy a falu szocialista átalakításában, jövő évi kenyerünk biztosításában valóban a munkásosztály falusi bástyái, épülő szo­cializmusunk kemény harcosai lehessenek, gépállonjásaink.

Next

/
Thumbnails
Contents