Szabad Nógrád, 1951. szeptember (7. évfolyam, 36-40. szám)

1951-09-08 / 37. szám

SZABAD NOGEAD 1951 szeptember *. A KULTÚRA LEGYEN FEGYVER BAGLYASALJÁN IS AZ ÖTÉVES TERVÉRT FOLYTATOTT HARCBAN A baglyasaljai kiiltúrotihon története visszanyúlik egészen 1919-ig, a dicsősé­ges Tanácsköztársaság idejéig. A győz­tes proletárdiktatúra alatt a baglyasal­jai kommunista dolgozók felvetették, hogy a dolgozók szervezése és e^sege- sitése szempontjából döntő fontosságú egy modem kultúrotthon felépítése. Ed­dig nem volt kultúrotthon a dolgozók ré­szére Baglyasalján. Így a kommunisták követelése a tömegek követelése volt. Bizottság alakult a kultúrotthon tervé­nek kidolgozására. Közben megbukott a Tanácsköztársaság. A Horthy-fMÍzmu9 felépítette a bag­lyasaljai bányászkaszinót. Felépítette, bogy a dolgozókat elkülönítse egymás­tól, lefcvgyverezzék forradalmi lendületü­ket. A kaszinó 4 részre szakadt. A leg­kisebb helyiség a bányamunkások koré volt, — külön bejárattal. Az iparosok köre már két teremből állt, az altisztek­nek cs a tisztviselőknek is külön helyi­ségük volt, — megint csak külön bejá­rattal. A baglyasaljai kaszinó lényégé­ben azt a politikát ■tükrözte, ami a/* országban folyt: ..oszd meg és uralkodj! .— ez volt a tőkések jelszava. A Szovjetunió felszabadító harca nyo­mán azonban megnyílt a munkásosztály és az elnyomott dolgozók előtt a gazda­sági, politikai és kultúrális felemelkedés útja. A baglyasaljai kaszinó a dolgozó­ké lett. Megszűnt a dolgozók erejének felapró^ása. Ez arra vezetett, bogy a dolgozók nagyreszt bekapcsolódtak a kultúrális nevelő munkába és a bag- lyasi kultúrotthon a felszabadulást küu'- tő évben komoly fejlődésnek indult. A pártszervezet irányította, szervezte a kul- túrmunkát. Az előadások alkalmával a dolgozók legtöbb esetben zsúfolásig megtöltötték a mozi helyiséget. 1951-ct írünk. Pártunk és Kákosi elvtárs vezetésével a munkásosztály ha­talma méginkább megszilárdult. A mi jel­szavunk: „Népi egység megterem lésé vei felemelt ötéves tervünk végrehajtásáért, a bekéért — a háborúra uszító amerikai imperializmus ellen! ‘ Ennek a politiká­nak érvényesülnie kell az élet minden te. rületén, a kultúra területén is, még Baglyasalján is.. Kultúrforradalom van hazánkban- Re \ai József elvtárs Pártunk II. Kon gressfcusán részletesen foglalkozott ezzel a kérdéssel. A kultúrforradalom ,,jelenti H?t, hosy emelnünk Kell «lolgoTÓink általános műveltséget, kultúrális és politikai látókörét kell kitágítanunk. Jelenti azt, hogy dolgozó népünk millióiban kell kifejlesztenünk és tudatosíta­nunk a munkához, az államhoz, a hazához való új viszonyt, hogy valóban gazdának érezzék magu­kat az országban. Jelenti azt, hogy ki kell fejlesztenünk és meg kell szilárdítanunk az ú.j szocia­lista erkölcsöt, hogy állandó, szí­vós és rendszeres harcot Kell vív­nunk az emberek öntudatában, er­kölcseiben, szokásaiban meglévő kapitalista ideológiával és marad­ványaival, a kispolgári önzcs, a közérdek iránti közömbösség szel­lemével. Jelenti azt ,hogy népünk szocialista átnevelésének szolgála­tába kell állítanunk minden esz­közt: az iskolát, az agitációt és a propagandát, a művészetet, a filmet, az irodalmat, a tömegek kultúrális mozgalmának minden formáját. A kultúriorraílalom nem szakképzés csupán, nem iskolai tanulás csupán, nem politikai ne­velés csupán. hanem mindez együttvéve“. Mi a kulíúrotthonok feladata? Az üzemekben, a falvakban és a lakótelepe­ken folyó mindennemű kultúrális neve­lő munka összefogása egyetlen szervezeti keretben, hogy mozgósítson a politikai feladatok megoldására. A kultúrottho- nok munkája — mint mindennemű kul- túrmunka — politikai munka. Ezért a kultúrotthonok irányítása végső soron a pártszervezetek feladata Ezek után nem sok magyarázatot kell fűznünk Révai elvtárs beszédéhez, hogy megértsük: óriási a kultúrotthonok, a kultúrmunkások feladata, felelőssége. Baglyasalja vezetői nem érzik ezt a felelősséget. Nézzük közelebbről a bag­lyasaljai kultúrhelyzetet. * Augusztus' 20-án, Alkotmányunk ün­nepén a kultúrotthon mozi termében telt ház mellett játszotta az MNDSz és a DISz kultúresoportja a „Szabad szél’* című imperialista elbyres-darabot. A darab főszerepét egy Kulák fia. Sörös Ryula, egy csendőrőrmester, Bartók Lajos’ leánya, Brehó Lajosné játszotta! Hogy teljes legyen a kép a DISz-ről, az MNDSz-rol és a kultúrmunkáról, még hozzá kell tennünk, bogy a főszerepet játszó Brehó Lajosné egyébként az MNDSz kultúrfelelőse és miután elvég­zett cgv 2 hetes fi!mpropagandis*a is­kolát, 5 vezeti a mozit is. A DISz tit­kára, Kovács Miklós apjának kocsmája volt. A kultúrotthon kultúrfelelosc Ponyi Anna Nusi, ifjú Dániel Józsefné, akinek apja hivatásos munkásáruló volt, a sárgaszakszervezetben végzett közismert tevékenységet. Ez a tűrhetetlen állapot azt hozta magával, bogy a kultúrotthont kevesen látogatják, a munkásfiatalok húzódoz­nak a kid' * rmunkétól, miután nem akarnak kulák és csendőr ..kultúrosok- kal” együtt dolgozni. A dalárda (nem énekkar-dalárda) a forradalmi indulók beívelt Réz Gvőzo módjára pesszimiz­must sugárzó ..klasszikus’* dalokat énekei. „Kultúrforradalom feladatai nem öncélú feladatok, hanem alá van­nak rendelve gazdasági és politi­kai íöíelari againknak és kölcsön­hatásban vannak velük“ — mondotta Révai elvtárs a már említett kongresszusi beszédében. Áll ez Baglyasaljára is, de még vélet­lenül sem fordult elő, hogy a kultúr- munkások a maguk hathatós eszközeik­kel megdicsérték volna a helyi termelő- csoport jól dolgozó munkásait, a szén­termelés élenjáró harcosait, vagy a csasz- tuskákon keresztül „kiénekclték’* volna a kényclmeskedőket, a munkahalogató­kat. A mozi még egy ízben sem tartott ankéto-t, ahol a film nézői kiértékelték, megvitatták volna a film tanulságait Még egy sikeres könyvankétot, egy ter­mészeti udomáivyos előadást nem szer­veztek a kultúrotthonban, pedig a bag­lyasaljai dolgozók szeretik a kultúrát, vonzódnak hozzá. ,,A dolgozók — tanítja Benin elvtárs — azért vonzódnak a tu­dáshoz, mert szükségük van rá a győzelemhez.“ Ks a baglyasaljai dolgozók győzni akarnak, ezt iga­zol»:* az augusztus *I0-í „Szabad szél“ előadás iránti érdeklődés. Megvannak Baglyasalján azok a fel­tételek, amik a jó kultúrmunkához szük­ségesek. Bogácsi Józsefné, aki eddig is fáradhatatlan volt a társadalmi műn ká­ban, jól eltudta látni a mozi vezetését. Kiss (géczi) András és Fekete József, a dalárda lelkes tagiai is lendületet, életet tudnak a „dalárdába” vinni. A kultúrotthon vezetőségének is meg kell találni a módiát, hogy a kultúrotthon betöltse feladatát. A városi DISz bizott­ság mesr gondoskod ion róla, bogy a DISz élére megfelelő, a dolgozók ügve iránt feltétlen bű ifjúmunkások kerül­jenek. hogy így betölthesse azt a fel­adatát. ami rá a szocializmus építésében vár. * Szándékosan hagytuk utoljára a párt­szervezet felelősségének kérdését. A mos­tani rossz munkáért döntően a pártszer­vezet vezetőségét terheli a felelősség. De a munka megjavításának legfőbb felté­tele, hogy a pártszervezet megértse, a kultúrmunka — nem önmagáért van (és így akár az ellenség is irányíthatja), hanem azért, hogy a dolgozó tömegeket egységesen, szervezetten csatasorba állít­sa azoknak a feladatoknak az elvégzé­séért, amik napjainkban előttünk álla­nak. Nagy Gyula elvtárs, a tizes körzet pártszervezetének titkára sem látja tisz­tán a kultúrmunka feladatát. „Az a baj — mondja — hogyha a ku It ú re söpört kinevel egy-egy jó kádert, mindjárt kiemelik. Ke­vés a knltiirinunkás, azért kell a ,,régiekre“ támaszkodnunk.“ Így magyarázza Nagy elvtárs a bag" kasaljai kultúrproblémák indítóokát. Nem a vezetés gyengeségét, a pártszerve­zet mulasztását látja, hogy a kultúrmun- kát döntő többségében nem munkásfia­talok végzik, hanem a legfőbb problé­ma, hogy a kádereket ..kiemelik’*. Kp- pen ez a feladata a kultúrmunkának, hogy széles és egyre szélesebb tömegeket vonjon be a kultúrmunkába, hogy tag­jait előkészítse egv még nagyobb fel­adat elvégzésére. Hogy a jó kádereket „kiemelhessék’*. A baglyasaljai 10-es és 11-es körzet párt vezetősége az eddigiek­nél alaposabban, lelkiismeretesebben és több éberséggel irányítsa a Baglyasal ján folyó kultúrmunkát. A pártszervezet lás­sa el a kiiltúrnumkásokat feladatokkal- Biztosítani kell azt is, hogy a tömeg- szervezetek és a kultúrotthon az eddigi­eknél jobban hangolja egybe tevékeny­ségét. A kultúra fegyver — fegyver az öt­éves terv végrehajtásáért folytatott harc­ban. fegyver az ellensérr ellen. Jól hasz­nálják tehát. Baglyasalja eddig is szi­lárd támasza volt a munkásosztálynak és most is számít harcos, nz ellenséggel szembeni szilárd állásfoglalására. — Tarai — A dolgozó nép ügye lett az iskolák rendhehozása Az ,,Építsük. szépítsük iskoláinkat" mozgalom n balassagyarmati járásban is egyre inkább tért. hódit. Az eíryes^ isko Iák versenyre keltek a hiányok pótlásé, ban. építésében, szépítésében. T>*\i táron n helyi tanár-; elnöke be­jelentőt te. hogy az iskola előtti tel­ket (kb G00 négyszögöl) bekerítik és az iskolához csatolják, n régi kerí­tést egyúttal kijavítják. A juttatott részhez facsemetéket. _ és virágokat hozat — a parkosítás céljára, Az igazgató vállalta a parkosítást úgy az iskola mint a tanácsház előtt. A szü lői munkoközöség a tantermek tatnrozá. sára brigádot alakit. A Földmívess/ö vetkezet a hiányok megszüntetésire 1G00 forintot ajánlott fel. — Az MNDSz a ta­karításban segített és 100 forintot adott a hiányok pótlására. A „József Attila" tszcs elnöke kocsifuvart ajánlott fel homokhordáshoz. Nógrádkövesden is szépen összefogtak a helyi szervek. A helyi tanács már be­szerezte a takarításhoz szükséges anya "ot A oártfezervezet egv beüvegezett Sztálin képet, ad. továbbá az iskolai t*b Iák átfestését vállalja. Az állami gazda­ság asztal beszerzését, valamint a szén, fa brf'’tarozását vállalta. A kőbánra iizrro a tatarozáshoz *ziik- scires követ biztosstia és- r> szemlél tető tanításhoz szükség*1«; kö fajtákat kocka alakjában elkészíti. Az MNDSz és RzM a tatarozást, mesze­lést végzi. A Földmívesszövetkezet 200 fe*nnt értékű fü-otet ingyen ad a tanú. lóknak. — A DÉFO.^z az udvar rendbe­hozását és a kút kitisztítását vállalta. A kőbánva üzem fejalánlja továbbá a sportpályát az iskolai oktatáshoz, illetve testneveléshez. Patak község kihívta De í tárt verseny- Itt a «tszcs elnöke a WC építéséhez téglát, cserepet és faanyagot adóit. A DEFOSz és r> tanár«* tagjai kocsifuvart adnak a homok hordásához és az iskolai szemétgödör kitisztításához. Az isko1^ fáiénak behordósát a tanácstagok vál látták. A nagvta k*> rítá^hoz szükséges munkaerőt az MNDSz és a DISz adja. C«? t árgárdon yban Kálóéi Pál, az MDP titkára lettre* munkája nyomán az iskoW kerítést kap, a hiányos felszerelést; pótol, ják n megrongált bútorokat é« szem. léltető eszközöket kijavítják. A kút kitisztítását a szülők segítségévei szintén a titkár elvtárs szervezi. Ilyen áldozatokra epek ez képes, akit a szo- cialisto gondolkodás, szocialista eszmék hízó füt. A szülői munkaközösség vállal- i;x a súrolást, takarítást, az igen rossz karbon lévő WC javítását. Mórr «, deko rációhoz is lesz segítség. Kálóczi elv­társnő szeméi vében. Pznndaváralián e^é«zséges kezdőmé, “nyelések indultak. Példával iár e’ol ön­ben a helybeli tszcs. A WC éoitéséhm; anyaggal járul hozzá. A homok fuvarn. zást ép mindooVor; fuvarokat szintén vállalja. Az SzM a. kút kitisztítását. a WC éníté^ét ég egészségügy* sarok lé tesítés^t vették tervbe. Az építkezéshez kézierőt aiánlottak fel, Aminerzkiné. Csemavölgyiné. Detáriné és Krátki Mi. hályné. Ar SzM részéről 1?n forintot n*án_ lottak fe* egyéni megtakarításokból az egészségügyi sarok céljára cs ívó edényekre. Szügy iskoláidnak kuttak.irftását a tanács, az udvar féltőitekét pedig ?» nárr. titkár vállalta a szülők bevonásával. Padlóolajat a belvl földmíves9zövetkez‘xt ígért, a DISz pedig a dekorálásban fog segíteni. A jövőévi oktatási évad sikere érdé kében az ővhakm témsodalmi' szervei is mermozduttak. Az MNDSz felajánlott*» az iskola évi kétszeri meszelését a DISz ez ablakok javítását és az uövaj* beken tését. A fölfJmívCfi«'rtvHlíf7,pt dekorációs anyaggnl a DÉFOS/, ín. és szén be> fuvarozásával, a tanácselnök a fa- nács öolgo-.ói nevében vállalta, hogv az iskola é*; a nevelői k*kás tetőié­nek megjavításával segíti az iskola mielőbbi rendbehozatalát. TTusryög község is példát mulat. Az MNDSz és a szülői munkaközösség az iskola évi kétszeri kitakarítását, a fold_ mivesszövetkezet pedig az ehhez szük­séges anyag díjmentes adományozását ajánlotta fel. Herenc.sényhen az MNDSz egészség­ügyi sarkot állít fel az iskolában. A Földmives Sszövetkezet ügyvezetője pe­dig 200 forintot ad az iskola felszerelő, sere* Toolvvecén a szülői munkaközösség váhaVia az összes tatarozás! munkát. A tanács elnök indítvány ára vedig az évek óta gödrös vízmosásos iskolaudvart a tanácstagok és a szülői munkaközösség tagjai feltöltik, illetve 50 szekér homo­kot. kitermelnek és be fuvaroznak. De talán legelsősorban kellete volna említenünk a lőrincpusztai iskolát, me­lyet a megyei „Építsük, szépítsük isko­láinkat" — Bizottság — Koleesény. puszta mellett — súlyponti feladatul tű. zött ki. A lőrincpusztai társadalmi szervek nagyon szénen megfeleltek a belé­jük helyezett bizalomnak. A tszcs épületet adott az iskolának és neve­lői lakásnak, a szülői munkaközösség ( vállalta a meszelést és a tatarozás­sal járó munkákat, valamint a WC építését. E sok kezdeményezés, munkavállalás legyen követendő példa a többi községek előtt is hogy a szülők a tömegszerve­zetekkel és az állami gazdaságokkal, gép­állomásokkal, tszcs-kel karöltve — az is­kolák patronálásán keresztül — segítői legyenek a pedagógusoknak a szocialis­ta nevelés alapjainak. Az 1951—52 iskolai tanév sikeres bein. ditása a szülök széles tömegeinek ügye lett. Páívölgyi Antalné. MEGJELENT A kiadvány a népneve’ők jő tapasz­talatait, módszereit gyűjti egybe. A brosúrában lévő képek, faliújságok, szatirikus rajzok a szemléltető agitá­ció legjobb eszközeit ismertetik. Ara 1.80 forint. Kaphatói pártszervezeteknél. Tanulni állhatatosan, türelmesen Szeptember 3-án az egész ország általános és középiskoláiban ünne­pélyesen megkezdődött a tanítás, kezdetét vette az 1951—52. tanítási év. Az iskolai év megnyitása alkal­mából Darvas József közoktatásügyi miniszter rádióüzenetet intézett az ország tanulóihoz, pedagógusaihoz Az új iskolai év különösen je’en- tős x nógrádmegyei tanuló fiatalok életében. 3 új szakiskolával gazda­godott megyénk. Balassagyarmaton tanítóképző és növénytermesztési, Szécsényben állattenyésztési techni­kum nyitotta ki clsőizben kapuit a tanulni akaró munkás és paraszt fiatalok előtt. Még az elmúlt évben 670 nógrádmegyei fiú és leány irat­kozott be a középiskolák első osztá­lyaiba, az 1951—52. évben S88-ra emelkedett azoknak a nógrádmegyei fiataloknak a száma, akik az általá­nos iskola 8 osztályának az elvég­zésével középiskolába iratkoztak be. Kormányunknak szerető gondosko­dása eredményeként a tanulók lét­számával párhuzamosan emelkedett a diákotthonok férő helye is. Az el­helyezésen kívül a kitűnő tanköny­vek is elkészültek már. Ebben az évben az elmúlt évi kb 300 féle tan­könyvvel szemben 470 féle tankönyv készült el Az általános iskolák szá­mára ebben az évben 30 féle tan­könyvet adnak ki. több mint 4.5 millió példányban. Nagy gondot for­dít közoktatási kormányzatunk a nemzetiségi iskolák megfelelő tan­könyv ellátására is A múlt évben már megjelent nemzatiségi tanköny­veken kívül számos új tankönyv kerül kiadásra. A tanulók nevelői is alaposan fel­készültek a nyári vakáció alatt a különböző szakmai továbbképzőkön, hogy az elkövetkezendő oktatási év­ben a múlt évinél is eredményesebb munkát végezhessenek. Sztálin elvtárs mondta a Komszo- mol Vflt-ik kongresszusán: , Ahhoz hogy építsünk, tudás kell, el kell sa­játítani a tudományt. Ahhoz azon­ban hogy tudjunk, tanulni kell. Ta­nulni álhatatosan, türelmesen". Ez a magyar ifjúság feladata is: ta­nulni álhatatosan, türelmesen. ÜDVÖZÖLJÜK AZ IDEI KÖNYVNAPOT Mint már beszámoltunk róla, az idei könyv-napot vidéken — így megyénk­ben is — szeptember 8-a és 10-c között rendezik meg. Ez alkalomból neves fő­városi írók is lelátogatnak megyénkbe. A könyvnapon a dolgozók egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak a könyvnapi kiadványok felé. Érthető ez az érdeklődés. A felszabadulást követő években egyre bensőségesebb lesz a könyvnapi találkozó. A könyvnap — ünnep. A kultúrforradalom egy-egv győztes állomását jelenti. ,,A dolgozók azért vonzódnak a tudáshoz — tanítja Lenin elvtárs —, mert szükségük van rá a győzelemhez“. Es ma bizlosííva van a győzelem feltétele. Ezért fordul­nak érdeklődéssel és szeretettel a dol­gozók a könyvnapob iránt, a könyv iránt, mert a könyv — fegyver, amire szükség van a győzelem kivívásához. Ezeken a napokon a megye minden helységében megrendezik a könyvna­pokat. Kalló. Mjhálygerge, Mohora, Nemti, Nógrádküvesd, Nőtincs és ?. megye még 130 és egynéhány község­ben könyvsátrakat állítanak fel és a dolgozók kiválasztják és megveszik azt ti könyvet, ami őket a legjobban érde­kel. Bányász a Kuznyecki földet, pa­raszt az Aratást és ki-ki milyen problémájára vár választ A szocialista társadalomban az irodalom és általában a művészet nem önmagáért van, hanem a népért. Ezért mondja Gorkij, a nagy proletár író. hogy „szeressétek a köny­vet. a tudás forrását!“ De hogy a könyv a népé lett, hogy az író a gép nevelője lett, megnyilvánul abban, hogy az olvasó meg is bírálja az elolvasott könyvet és az író örömmel fogadja éa várja az olvasó bírálatát, véleményét. Az író és az olvasó közötti új vi­szonyt kifejezik azok a kérdőívek is, amiket a szépirodalmi könyvekhez csa­toltak és amire az olvasók majd leír­ják a könyvről alkotott véleményüket, hogy így segítsék az írót még eredmé­nyesebb munkára, maradandó müvek megalkotására. A könyvnapi ünnepségek előkészítésére alakult üzemi, városi és járási könyv- bizottságok (operatív bizottságok) lelkes előkészületeket tesznek, hogy a szeptem­ber 8-a és 10-e közötti könyvnapokat méltóképpen ünnepeljék megyénk dol­gozói. A salgótarjáni üzemek mindegyiké* ben állítanak fel könyvsátrakat és a megye minden jelentősebb üzemében is. Az üzemekben felállított sátrakon kívül Salgótarjánban még 4 sátor lesz fel­állítva. A Petőfi-téren kettő, a Szovjet Hősök Elmékműve előtt egy és a volt megyei MSzT-székház előtt állítják fel a negyediket. A könyvnapi ünnepségeit alatt neves budapesti írók, költők is lelátogatnak vidékre. Salgótarjánba Devccseri Gábor cs (O'rvclv Mihály, Balassagyarmatra' Lcstyán Sándor és Gergely Mária jön el. 'J marxizrmis.lenAiismUs l'lasszünsai között naftij érdeklődésre tarthat szá­mot Lenin, Sztálin is Kákosi ehtársak müvei. V. I. Lenin Müvei 31. kötete azokat o müveket . tartal­mazza, amelyeket Lenin elvtárs 1SS0 áprilisa cs decembere között, az in­tervenciós föerök végleges felszámolása, az An'anf v tol zó bérencei — a le- hérlengyelek és Vrangel ellen folytatott háború i<jd. szakában írt. A kötetben közölt művek nagyrésze a Szovjetköztársaság vé­delmével, a szocialista építés feladataival és a nemzetközi kommunista mozgalom kérdéseivel foglalkozik. Ara: IS Rákosi Mátyás Válogatott beszédek és cikkek ,,'A békéért" című, cikk- gyűjteménye harmadik,, bővített, kiadásban. A Kákosi elvtárs váloga- Mtet, a cikkek minden tolt beszédeinek és ok- keinek gyűjteménye né­pi demokráciánk szüle- "né'p&n.ek békéje, bizton t,'seriek cs fejlődésének, gága fg mm. egyes sora harci kiáltás a béke, a, világ mindi n Partunk harcainak napjának megvédése ér­győzelmeinek története deW6en. j ci!M A „Válogatott beszéllek ^ Szorjc/unió és „ « ««**“ gyűlöletre .. ... . . tanítják népünket azok ellen, akik kemény har­cokban és munkában épülő hazánkra törnek és forró szeretetve tanítják az építést és béke védel­mét szervez4 nagy Pir- ti'.nk ét vezérünk, Kéke­si elvtárs iránt. Ara: fűzve: 15, kötve S5 Ft. Rákosi. Mátyás: A békéért és a szocia­nép; demokráciák népei számára íródtak. Erén- burg cikkei cs beszédei ■az fmperiaUsta elnyomás alatt élő népeket is mozgósítják, harcba hív­ják a béke ellenségei,, az új háború propagálói, a háborús nyújtogatok ellen. E h rév b u rg h ozzá nk itt szól és harcba hív min­denkit a, modem barhá­fdarin t I. V. Sztálin Művei társnak 1.04.9 májusától 6. kötete 1051 február végéig Sztálin elvtárs 19S4- megjelent cikkeit, ei­ben írt müveit tartat- hangzott beszédeit, rá­mazza. Mint a sztálini dióbeszédeit tartalmazza, mű te te, felbecsülhetetlen segít- dasági, kulturális éle­seget, konkrét ütmula- tünk mérföldkövei, a bé­tűsöket ad a Fárt. min- kéért, a szocializmus cpf­lizmus építéséért. A kötet Kákosi elv. roh el,en. akik merény­letet terveznek az Ovi- lég kertjei, ősi. épületei, gyermekei, kultúrája el­len. Krrnbv rg — l>ár. látja az új háború gyuj­iívek minden egyes kö- Kákosi elvtárs beszédei togatóit, lá,tja — és be­te, a hatodik kötet is és cikkei politikai., gaz- mutatja az éhező, el­gyötört, megrémült Eumópál, látja a becsüle­tes, igazi embereket is. den tagjának, gazda- léséért folyó harcunk éppen ezért optim'S­sági és kulturális építő- diadalmas állomásai. — munkánk minden lévé- Ara: kötve SÍ forint, kény részesének, béke-1. Ehrenbur" ,A békéért" mozgalmaink minden A napokban jelenik ta. s tudja,, hogy a béka ügye erős kezekben van, hisz az érlelem, az ész és a kultúra, diadalmd­harcosámak. Ara: 15 ’»cg Dja Ehrenburgnak. ban. A könyv ára: fiivá forint. a m3li. szovjet trónak 8-50 FT, kötve 14.50 Ft. September 8-9-ÍO

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents