Szabad Nógrád, 1951. szeptember (7. évfolyam, 36-40. szám)

1951-09-01 / 36. szám

Sí A BAD NOGS. AD Pártmunka tapasztalatai ^ 1951 szeptember 1. A bírálat és önbírálat jelentősége a pártépítésben »Hajld ta cja lel .1 Tárt. hadd tár jak fel a bolsevikek, hadd tárja lel nrsfcáxmik jriinden becsületes immkása és tlolfiorája ni,unkáik fogyatékossá gait hadd jelöljék meg fogyatékossá­gaink kiküszöbölésének útját. hogy munkánkban, építésünkben ne legyen tespedés, rothadás, mocsár, hogy egész munkánk, egész építésünk non. ről-napra javuljon és sikert siki rre halmozzon**. — Sztálin. P ártunk II. Kongresszusán. Rá- 1 kosi elvlárs referátumában a következeiket mondotta: „As eUi{tiinl; álló hatalmas feladatok megkövetelik, hogy fgfkozo/lobban biztosítsuk a párl- dcmokrácia érvényesülését sorainkban, s szakadatlanul vegyük igénybe a birá’at, önbirúlat fegyverét.“ A bírálat és önbirákt szorosan hozzá­tartozik a pártonbelüli demokráciához, Ahol nincs bírálat, önbirálat, ott szó sem lehet pártonbelüli demokráciáról, viszont,, ahol nincs pártonbelüli demo­krácia, ott szó sem lehet :a bírálat sza­badságáról. A Kommunista Pártok szá­mira ez minden időben igen alapvető áp fontos kérdés. — de különösképeji fontos a mi számunkra, mert mi a szo­cializmus feló haladunk. Ez azt je­lenti, hogy országunkban egyre széle­sebb'tömegeket kell bevonni az ország építésébe, fölemelt ötéves tervünk vég­rehajtására, békénk megvédésére, az ország ügyeinek irányításába, vezeté­sébe. Vagyis aktivizálni -kell AZ egész, dolgozó népet. Alihoz azonban, hogy emelni tudjuk a munkásosztály és a többi dolgozó rétegek aktivitását," mintegy elsőrendű feladat a párttagság aktivizálása. Ha párttagjaink aktivak, rcsz.tvesznek tevékenyen a Párt életében, az ország ügyeinek1 intézésében, ha él­nek jogaikkal — ha bírálnak, erre föl­figyelnek a pártonkívülick is és aktivak lesznek, erejüket, tapasztalataikat, kezdeményezésüket liasznosítani tudjuk a szocializmus építésében. A pártou- beUili demokrácia óriási erőforrás azt jeleni, hqgy a pártagok igazában és maguknak érzik .a Pártot, érzik, hogy gazdái a pártszervezetnek*. Hatalmas erőforrás, mert szorosabbra fűzi a párttagság, a pártíunkcionáriusok kap­csolatát, szorosabban a Párthoz kap- <sol minden párttagot. Nyugodtan mondhatjuk, -ahol jó. a pártonbelüli de­mokrácia. ahol a párttagság megérti, hogy milyen kérdésekről van szó, részf- vesz azok megvitatásában és a határo­zatok meghozatalában, végrehajtásá­ban, ott jó a munka, — ahol ez nincs meg, ott rosszul megy a munka. A pártdemokráeia bizlosításával óriási módon előre tudjuk vinni a pártmuuka minden részét, a szervezőmunkát, a kádermunkát, a nevelőmunkát, a l)r0' pa-ganda munkát, mert fejleszti, cin­tudatosítja az egész párttagságot. Ugyanakkor az ellenség elleni harcunk még eredményesebbé válik. mert a széles nyilvánosság* biztos forrása, tá­masza az ellenség elleni harcnak. A fídrtoyibelii'i d'niokrácia érvénye- eí sülésének döntő fóruma a tag. gyűlés. De egyúttal a taggyűlés a bol- sevik bírálat, önbírálat porondja is. A taggyűlés az a fórum, ahol a párttag­ság együtt van, ahol a vezettük kötele­sek beszámolni a végzett munkáról, ahol megtárgyalják a pártszervezet előtt ál­ló feladatokat és a párttagságnak mód­jában van beleszólni a pártszervezet ügyeink* intézésébe, véleményt mon­dani a végzett munkáról. Alapszerve­zeteink vezetőinek tehát kötelességük havonként leszámolni a tagság előtt a vcgzc{t munkáról és így mindjobltaji ki fejlődik a felelősségérzet a vezetőknél — hogy nemcsak felfelé Imnem lefelé is igazán jó munkát kell végezni, hogy az egész tagság bizalmát .megnyerjék. Ezeken a gyűléseken a vezetőknek meg kell tanítaniuk a tagokat arra, hogy ne féljenek a bírálattól, hogy széleskörben éljenek* a Párt által számukra biztosí­tott joggal és hogy személyre való te­kintet nélkül tárják fel a hiányosságo­kat. Tehát jó nevelő munkán keresztül kell megtanítani a párttagságot, hogy bátran és élesen bírálják pártfunkció- nárnsoüe hibáit és helytelen ténykedé­seit. 1X1 álunk még vasi olyan párt-titkár. " aki azon gondolkodik hogy vájjon ki fogja elbírálni az ő munkáját. Mint például a karaneskeszi, kogy ő B veze­tőség többi tagjainak munkáját el tudja bírálni, de az ő munkája elbírá­lására vájjon ki lesz hivatott" A be­számolási kötelezettség egy alapvető feltétel a.mi egész pá .telepünkben és pártonbelüli demokráciánkban, hogy nem a vezetőség felettese a taggyűlés­nek, hanem a taggyűlés a vezetőségnek. Tehát Karaneskeszi pártszervezeténél is — de a többi pártszervezeteknél is— az egész párttagság van hivafva arra, hogy értékelje a vezetőség eddig vég­zett munkáját, aratásnál, csépléené], termény begyűjtésnél. a mezőgazdaság szocialista átépítésében, a pártszervezet mogerösítéeélien, A most, folyó taggyű­lésekre tehát a vezetőség" ' -'oiiosan kell elkészíteni a beszámolóját, amely hivatva van a vezetöségválasztással kap­csolatos feladatokat megtárgyalni. Biz­tosítsák tehát alapszervezeti vezetőségei mos folyó taggyűléseken és az -elkö­vetkezendő időben fokozottabb mérték- a bírálatot, önbírálatot, mivel mi azf. akarjuk, hogy a párttagság magáé­nak érezze a Pártot, a vezetőséget ée ha lát ja. Jiogv ő küldte oda ée igazán az ö küldötte, hogy az ö szavától is függöhf. hogy tagja lesz-e X Y a ve­zetőségnek, vagy sem, akkor magáénak érzi a vezetőséget és az égés* Pártot. Nem egy helyen van megyénk terüle­tén, hogy az alapszervezet vezetői nem a tagság által lettek megválasztva, ha­nem ki lettek nevezve s ezeken a he­lyeken roszul megy a minnkn is. A pár- tonbelüli demokrácia, a bírálat önbírá­lat megszilárdítja a Párt egységét, egységesebbé kovácsolja, növelik a párt-1 tagság öntudatát s így a kommunista fegyelmet is, A bírálat a párttagság aktivizálásának fontos eszköze. Az a jó vezető tehát, aki bátorítja a bírála­tot, aki mozgatja az olvtársakat,, hogy mondják meg véleményüket, az egy­úttal óriási kádernevelő is. Lenin olv- itárs azt modotta, „hogy a bírálattal a hibák feltárásával neveljük az embe­reket.“ A bírálat éltető eleme a pár- lonbelíili demokráciának. A bírálat az a csatorna, amelyen keresztül a töme­gek tapasztalatai eljutnak a Párthoz, egészen a legfelső szervig. A z, aki úgy vélekedik a bírálatról, za mint ahogy a drégelvpalánki párttitkár, hogy ,,beszélhettek ti, veze­tőség* tagjai, ami akartok, úgyis úgy lesz miden, ahogy én akarom“, ahol a bírálatot így visszautasítják, ott csök­ken a vezetőség többi tagjainak, de az egész párttagságnak az aktivizálása, a feladatok megoldása nehezen megy, a vezetőik elszakadnak a tömegektől. A nyílt és elvhü, megalkuvást nem tűrő bírálat föltétlenül becsületes és nyílt önbírálat a Párt legyőzhetetlenségének és életképességének legelső feliétele,Te­hát a Kommunista Pártoknak olyan szükségük van a bírálatra, mint. a le­vegőre vagy vízre. ..'Bírálat nélkül nem lehet előrehaladni. Kz tiszta, átlát szó igazság, mini amilyen tiszta és átlátszó a forrásvíz“ — tanítja Sztálin elvtárs. A jó bírálat ismérve az olvhüség ís bátorság. A kommunisták* általában .bátor emberek, nem félnek megmon­dani az igazságot — alkalmazzák tehát bátran párttagjaink, ne engedjék be­rozsdásodni ezt az éles fegyvert, amclv- lyel előrehaladásunkat meg tudjlik gyorsítani. Vigyázni kell azonban, merj- a bírálat ürügye alatt mindig fellép­nek 4« fel fognak lépni ellenséges ele­mek, kik iparkodnak a becsületté, párt- hű vezetőket lejáratni, népszerűtlenné tenni. Különösképpen megyénk terüle­tén van ilyen jelenség, ezek* ellen szi­gorúan fel kell lépni. Az önkritikának óriási jelenformáló -ereje van. nemcsak kapitalista környe­zetben élünk, hanem kapitalista neve­lést is kaptunk, mélyen gyökereznek még a burzsoá vonások. Hyen vonás a hiúság, az érzékenység a bírálattal szemben. Á,7 önbírálat, az, amely ki­űzi belőlünk ezeket a burzsoá vonásokat, alakítja bennünk a bolsevik jellemvo­násokat. Ott van jó bírálat ős önbírá­lat, ahol a munka előre megy. ahol hi­bák vannak*, ott baj van a bírálattal is. If i a szocializmus felé haladunk. ”-*■ Ezt a fejlődést viszi előre a bírálat és önbírálat, amely bírálja, megsemmisíti a régit és felszínre hozza az újat, a fejlődésnek, a haladásnak az erejét. Harcoljanak tehát párttagjaink, pártfjinkcioná-riusaink a bírálat sza­badságáért, a jó önbírálatért, ez is- egyik komoly területe az osztály-harc nak; a pártépikésünknek, elöbbrehali A Aiagyar ^Külügyminisztérium jegyzéke az Egyesült Államok budapesti követségéhez Tájékozta A -K.U 1 ü g van kn i s z téri am túri Főosztálya közéi: A Magyar Külügyminisztérium kor­mánya megbízásából augusztus 25-én az alábbi jegyzéket nyújtotta át az Egyesült Államok budapesti ügyvivő­jének: Az Egyesült Államok kormánya a washingtoni magyar követségnek 1951 július 5-én átnyújtott jegyzékében a két ország között 1925 június 24-én kötött barátsági, kereskede’mi és kon­zuli szerződés 7. cikkének törlését kérte, illetve e kívánság el nem foga­dása esetére a. szerződéit felmondta. A Magyar Népköztársaság kormánya ■ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy az Egyesült Államok kormánya ezzel ,a bejelentésével újabb lépést tett annak a magyar néppel szemben ellenséges általános politikájának .az útján, amelynek fő igyekezete: min­den eszköz igénybevételével hátrál­tatni és akadályozni azt a békás együttműködést, azt a ..népeink szel­lemi. kulturális, gazdasági és keres­kedelmi törekvéseinek megfelelő ba­rs,tságos érintkezést", amelynek elő­mozdítását a szóbaufnrgö szerződés annak bevezető szavai szerint céljául tűzte. Az Egyesült Államok kormánya az említett szerződést abban az időben kötötte meg a magyar kormánnyal, amikor az országban antidemokratikus kormányzati rendszer uralkodott, amelynek politikája egyenesen a hit­leri Németország agressziójában és a világ nagyrésze — közle az Egyesült Államok — ellen viselt háborújában való részvételhez vezetett. Ennek a kormányzatnak a fennállása idején a szerződés működésében hosszú éveken át semmi zavaró körülmény nem mu­tatkozott s az EgycsttH Államok kor­mánya abban az időben nem tartotta szükségesnek a, szerződés korlátozá­sát, vagy felmondását. A Magyar Népköztársaság kormá­nya számára az Egyesült Államok kormányának ez az újabb lépése nem meglepetés. Az amerikai kormány már régóta világosan megmutatta, hogy békésen építő magyar néppel szem­ben. Az Egyesült Államok hivatalos szolgálatában álló személyek, többek között diplomáciai szolgálatban álló .személyek is, ismételten támogatták bűnös felforgató kísérleteikben a ma­gyar népnek a népköztársasági át|3mrendszer megdöntésére törő ádáz ellenségeit, a leliint rendszer fasiszta maradványait. A népi demokratikus rendszer elle­ni ellenszenv indította az Egyesült Államok kormányát arra, hogy meg­szegje a Magyarországgal kötött bé­keszerződésnek azt a cikkelyét, mely *a fasiszták által elhnreolt magyar ja­vak visszaszolgáltatására kötelezi az amerikai kormányt. Ugyanebből az okból akadályozta meg az amerikai kormány Magyar- ország felvételét az ENSz-be és fej­tett ki a Magyar Népköztársaságra, nézve hátrányos tevékenységet más nemzetközi fórumokon is. Az Egyesült Államok kormánya egyébként a nemzetközi kereskedelem és árucsere terén is érvényesítette Magyarországgal szembeni ellenséges politikáját. Mesterségesen a mini­mumra szorította le a két ország kö­zötti árucserét. Kiáltőan megkülönböz­tető jellegű intézkedéseket hozot-t éti­ben a vonatkozásban és általában már régen semmibeveszi a szőbanforgö barátsági, kereskedelmi és konzuli szerződés rendelkzéseit is. Az Egye­sült Államok kormányának szerződés­szegő magatartása következtében már amúgy is illuzórikussá vált szerződés formai felmondása a két ország közötti kapcsolatok további lazításán túl te­hát még azt a célt is szolgálja, hogy az Egyesült Államok kormánya elhá­ríthassa magától a szerződés megsze­géséből eredő felelősséget. A Magyar Népköztársaság kormányának azon­ban nincs szándékában elősegíteni azt, hogy a jogellees gyakorlat utólagos szentesítésével az Egyesült Államok kormánya mentesüljön a szerződésben vállalat kötelezettségei alól. Ezért az 1925 június 24-i barátsági, kereske­delmi és konzuli szerződésnek az Egye­milyen ellenszenvvel viseltetik a Ma- 1 sült Államok kormánya által javasolt gyár Népkötzársasággftl és a hazáját ! módosítását elutasítja. (MTI.) Hogyan szabotálnak a jugoszláv bányászok A jugoszláv bányászok ' felelőssé -giifc teljes tudatúban, tettekkel vesznek részt a jugoszláv nép békéim» dúsunknak, a szocializmusunk építésé- I cának és az imperialisták Zsoltijában neki álló titoista háborús gyujtogatóki há­Jó népnevei munkával harcolunk a több C-gabenáéri K C(^l>es Eh tár sah! Megyénk még mindig nagyon lassan küzdi jel magát, a begyűjtés terén hátul kullogok közül cs szégyenszemre a mi járásunk. a szécsényi járás igen sokat ront rossz eredményeivel a megyei átlagon. De a. egész megyében az a helyzet, hogy a le­maradt községek lerontják a jól teljesí­tőI; eredményeit. Hogy ezek javítani tud janpk munkájukon és megyénk a jól tel­jesítők közé kerülhessen, elmondom, mi' \lyen módszerrel dolgozik a szécsényi agi- tációs gárda a begyűjtés sikeres túltel­jesítéséért­Az agitációban résztvesz mintegy 90— 100 párt- és töniegszervezeti aktíva, akik már a cséplés megindulása előtt meg­látogatták a gazdákat és elmondták ne­kik, hogy milyen kedvezményekben része sül, aki mindjárt a géptől teljesíti köte­lezettségét és aki túlteljesíti azt. Heten­ként kétszer összehívom a népnevelőket és megbeszéljük, hoL milyen módszerrel, vagy érvvel értek cl jó eredményt és hol Sikeresen végzik az őszi vetést a szovjet földeken Azok a kolhozok és szovhozok, amelyek a legelsőknek teljesítették gabonabeadási kötelezettségüket, — sikereik alapját már az elmult évben az őszi vetésnél és az őszi mélyszántásnál rakták le- A krasznodári peremvidék .,U,t a kommu­nizmushoz-’ nevű kolhoz a 4739 hektár­ról átlag 22 mázsa őszi búzát takarítottak be, a sztavropoli peremvidék „Sarkcsil­lag” kolhoza és „Lenin” kolhoza, de számos más kolhoz is egyes részlegeken hektáronként 30—35 mázsa őszi búzát takarítottak be. Ezek a számok is bizo­nyítják, az őszi vetés cs őszi mélyszántás fontosságát. A Párt és az állam által biztosított óriási segítség, a megnövkedett techni­kai felszerelés lehetőséget ad, hogy egy­idejűleg sikeresen végezzék el a mező- gazdasági dolgozók mind a termésbetaka. ritás, mind az őszi vetést és az időben egybeeső üszes más mezőgazdasági mun­kát. A jó szervezésre példát mutat a rosz- tovi terület azovi gép- és traktorállomása. E gép- és traktorállomás és az általa kiszolgált kolhozok 20 munkanap alatt elvégezték a gabona betakarítását és a kolhozok sikeresen teljesítették a gabona, beadási tervet. A betakarítással cgydic. jüan nem szünetelt a felkészülés az őszi vetésre, kultivátorozták az ugarokat, át­számolták a nem ugar, előveteményes főidőket és osztályozták a vetőmagvakat. Mindenekelőtt az a legfontosabb, hogy minden egyes kolhoz teljesen el legyen látva ősziekből saját, kitűnő minőségű nemes vetőmagkészlettel Ez azt jelenti, hogy idejében be kell ta­karítani a termést a magtermelő részle­geken, meg kell szervezni a vetőmagvak szárítását, minőségének ellenőrzését, az idejében történő csávázását. Csak jómi- nőségű vetőmagvat szabad elvetni. A vetés helyes határidejének betartása döntő jelentőségű a gabona termésered­ményének elérésében. Hogy az ősziek ve­tése ne húzódjon el, minden gép- és trak­torállomáson, minden kolhozban annyi traktort és igavonóállatot keli beállítani a földek előkészítésére és a vetés lefoly­tatására, hogv azt a legjobb agroteehni. kai időben el lehessen végezni. A tiszta • ugarok és tarlók, valamint a nem-ugar előveteményes földek kitnő minőségű elő­készítése a mezőgazdasági szervek lanka­datlan ellenőrzését követeli A nem ugar földek idejében történő fel­szunlása, megtisztítása a - dudváktól és termésének alapját. porhanvós állapotban tartása, az ősziek elvetésének időpontjáig feltétlenül szük­séges. Az ősziek elvetése trágyázott földeken — a magas terméseredmények elérésének legfontosabb előfeltétele. Minden ölhozr ban teljesíteni kell a természetes trágya, a tőzeg- és egyéb helyi trágyák, a mű­trágyák kihordásának tervét az ősziek alá. Bőségesen fel kell használni a széni, csézett szuperfoszfátot cs a szemcsézett szerves. ásványi trágyákat.. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen trágyáknak még kis mennyisége is — ha együtt vi­szik be a maggal a sorokba — 4—S rná- />a, sőt ennél is nagyobb terméstöbbletet adnak gabonából hektáronként. A magtermő részlegeken az ősziek ve­tését keresztbevetéssel, keskenyforú vetési módszerrel kell elvé. gezni a területileg kipróbált legjobb szemhozamot ígérő fajták válogatott mag. jaival, a szerves és műtrágyákkal jól előkészített földeken. A vetésnek ezeket a haladó módszereit széles körben kell használni az ősziek magas termés­eredményéért folytatott harcban, mert hisz az őszi vetés mintaszerű elvégzésével rakjuk le az 19S2. év bőséges gabona­ion meg jobb felvilágosító munkára szükség. ide én magam és a tanácselnök elmegyünk. Eddigi eredményeink nagy­részt annak köszönhetők, hogy saját ma­gunk járunk elöl jó példával- Az én édesapám 3 mázsa 12 kg kötelezettségé­vel szemben 19 mázsa 30 kg-ot adott be. A népnevelők is mind túlteljesítik 'köte­lezettségüket. Garamvölgyi Ferenc pl- úgy agitált, Jiogy ö maga minden beadási kötelezettségét, beleértve a tojás- és ba­romi ibcadást is, átlag ISO százalékban tett eleget összes kötelezettségének- így szívesen követik a dolgozó parasztok népnevelőinket, mert látják, hogy ezek nem vizet prédikálnak és bort isznak. A helyi DlSz.szervezet és a honvédség DISz-szcrvczetc rendszeresen tart kultúr­műsort, amit a dolgozók mindig nagy számmal látogatnak. Szívesen hallgatják a fiatalok csasztuskáit. amelyekben meg­dicsérik a jól teljesítőket, de kiéneklik a hanyagokat is- Nagy szeretettel fogadták a gzadák az úttörőket is, akik verses zenés köszöntővel keresték fel a jól tel­jesítőket. Ezenkívül az élenjáró gazdákat 19-én este egy kb. 300 főből álló fák­lyás menet kereste fel és köszöntötte őket, aminek mind nagyon örültek. Azt mondták, hogy a béke megvédéséért tet­ték és ezért még sokkal többet, is szíve- sen tesz minden becsületes dolgozó. Így nyilatkozott többek között Velenczei Já­nos középparaszt és Varga Pál, az 1. típusú tszcs elnöke is. Azt mondták, nem is remélték, hogy szécsény dolgozói haza­fias kötelességük teljesítéséért ilyen ki­tüntetésben részesítik és ígérték, hogy ezentúl még sokkal jobbant dolgoznak, hogy jövőre még több és jobb termény- nyel segíthessék államunkat a béke meg­védéséért. a szocializmus felépítéséért folyó harcban­A jó munka melleit azonban azt is él kell mondani, hogy a szövetkezet, nem végez jó munkát n begyűjtési agitáció érdekében. Míg a tanács ered meny táblá­ján kétnaponként új és új nevek kerül­nek a jól teljesítők közé, addig a szövet­kezet minden figyelmeztetés ellenére ha­nyagul kezeli a jól teljesítők népszerűsí­tését és napokig nem. írja ki az újonnan kiértékelt élenjárókat. Ezen a munkáju­kon okvetlen javítani ok kell, ha nem akfirnah lemaradni a jól dolgozó agitációs gárda mögött, mert csak ha mindnyájan jó munkát végzünk remélhetjük azt, hogy a kötelezettségét a község túl fogja tel­jesíteni és felküzdi magát az élenjárók közé. CALCS1K GYULA v 's szécsényi párttitkár borús term «lien vívott küzdelmében. A juggoezláv bányászok nap mint nap akadályozzák a Tito-klikknek a Szov­jetunió é&- népi demokráciák eilen irá­nyuló háborús k»észülödéfleit. Különösen éles harcot folytatnak a termelés csök­kentéséért azokban a bányákban, ame­lyek stratégiai nyersanyagokat külde­nek az imperialist áknakf repülőgépek, tankok. ágyúk és egyéb fegyverek gyártásához. A bányászok egyre sűrűbben szer­veznek sztrájkokat és tiltakoznak a tifofsták által kinevezett szakszervezeti vezetők“ ellen. Különösen sikeres tö­megharcot folytattak a bori bánya* szók a titoistáki rendelkezése ellenfl amely szerint — mint a többi .jugo­szláv bányában is — a munkaruhák árát le akarták vonni a munkások! amúgy is nyomorúságos fizetéséből. A bori bányászok állandóan csökkentik' a réztermelést. aminek következtében ez. év első negyedében Borban 25 száza­lékkal kevesebb rezet termeltek, .mint a titoisták követelték. Az olvasztárok 10 órával tolták ki egy olvasztás ide­jét. A szabotázsok következtében a réz* termelés az első évnegyedben 30 száza­lékkal megdrágult, ami a fitoisták szá­mára három hónap a-latt 40 millió di­nár többletkiadást jelentett. Trepesán, ahol az olvasztárok szabo­tázsa miatt naponta 100 tonna ólom semmisül meg, az ólom termelése ebben az évben 20 százalékfka] csökkent. A rasai bányászol:, akik nagy ká- rókát okoznak a felszerelések megrongálásával, 30 százalékkal ter­meltek kevesebbet, mint a titoisták tervezték. A csillék 43 százalékát úgy elrontották, hogy azok használatlanul hevernek. Egyre több bányász szökik meg a rasai bányákból, aki nem haj­landó termelésével elősegíteni az im­perialisták' háborús terveit. Annak a 280 bányásznak a helyére, akik elszök­tek Basából, a titoisták csupán 132 új munkásít tudtak beállítani. Számos jugoszláv bányában, így Ze- nicán és Szuhacsán is elárasztották a bányákat, úgyhogy a termelést telje­sen le kellett állítani. Ezt részben a. szivattyúk elrontásával érték el, más­részt pedig azzal, hogy a nisi ..Jszt’re- bác“ és a zágrábi -,,Rade Koncsár“ gyárak munkásai használhatatlan szi­vattyúkat szállítottak a bányákba. # A lommnnisák és haza fial: illcgá- lis szervezeteinek irányításával « jugoszláv bányászok egyre szívósabb harcot folytatnak a belgrádi fasiszták háborús terveinek elgáncsolásáért. A titoisták semmiféle terrorral nem tud­ják megbénítani ezt a harcot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents