Szabad Nógrád, 1951. szeptember (7. évfolyam, 36-40. szám)

1951-09-01 / 36. szám

1951 szeptember 1. SZABAD NOGRAD Az ellenség eltávolításával erősítsük a csoportokat, hogy az új tagok százai lépjenek a nagyüzemi gazdálkodás útjára A «tccscim járás NógrácLmegyer községében jelenleg két termelöesu- port működik. A „Dózsa“-csoport alig egy pár liete alakult át I-es:öl 111-as típusúvá. A ..Petőfi“ lermelő. csoport — amely 1950 tavaszán ala­kúit — jó .munkáján múlik rz. hogy eredményeikkel a csoporítagok jolibra- íordult életével meggyőzik-e a község becsületes kis- ég középpárasztjait a boldog, s gazdag életet adó szövetke­zeti gazdálkodás előnyéről. De nézzük meg közelebbről. kire vau bízva Nógrúdmcgyer község szo­cialista fejlődése, a dolgozó paraszt­ság boldog életének a kialakítása. A ...Bctőfi" csoportra hárul e téren a legnagyobb feladat, A vezetés legel* sősorban az üzemi pártszervezetre, a parttitkárra hárul. A párttitkár leg­fontosabb feladata elősegíteni és biz­tosítani a termelés állandó fokozását, széleskörű politikai munkát kifejteni a tagek szocialista öntudatának emejc. sere. A dolgozókat az üzemterv telje* stíésére, a közös vagyon gyarapítására és megbecsülésére, a munkafegyelem megszilárdítására kell nevelnie. A leg- fojlett:bb, termelésben kiváló párton, kívüli csoporttagokat tag jelölt neu. majd később párttagnak nevelje. Fel­adata közé tartozik még az is, hogy kiaiakítía az egészséges, jó baráti vi­szonyt a csoporttagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok között, elhívják azokat egy-egy cSoportértekezletre, megbeszélnek velük sok gazdasági kérdést, kikérjék véleményüket egy. egy feladat megoldásáról és jó, új­szerű szaktanácsokat adjanak az egyéni dolgozó prasztoknak termelési színvonaluk emelése érdekében. Kz azért is fontos, mert ezzel elősegíti a szövetkezeti mozgalom fejlődését. A ..Petőfi“ csoport üzemi párttit­kára Tóth Istvánná kulák, 75 hold bérlője. Fcrje Tóth István a csoport juhásza. Nézzük meg közelebbről, mi­lyen is volt ezeknek- a múltbéli- tévé. kenytedésiik. « 1044 február 1. A nóg-rádmegyeri körjegyzőség bűzös irodájában az em­beri méltóságot lábbal tipró. legalja­sabb cselekmény van születőben. Az íróasztalnál Tóth István, Sziádik Mi­hály pénzügyőr 75 holdjának bérlője és Kiéger János népnyúzó körjegyző ük. BKöttük áll némán, .hallgat ra- az áldoziát". Kántor István nincstelen szegén\ paraszt, Tóth kulák megírta a. szerződést. — No, Kántor, késs a ssersgdés, ■Írja, alá — morogta, vigyorogva, és Kántor elé dobja a szerződést. Kántor lassan, betűzve olvassa: ,,Bériével, 1944. év február hó 1-én. Kántor István felfogadott, mint gae. daségi cseléd 1944 április l-lől, 1945 április 1-ig bármilyen munkát, amely a gazdaságban elő adja magát, köte­les elvégezni. Aj évi járulékbére 1800 pengő, IS mázsa buja-, napi egy li/et tej, 1800 négyszögöl föld, és amire szükséges, — fuvar.“ Most a körjegyző írása következik: ,,Láttám azzal, hogy a törvényes bér­nél magasai összeg nem köthető ki cs nem fizethető ki.“ Kántor István kétségbeesetten ha­bozik. Aiéírja-e, vagy sem. Majd toll ulán nyúl. ,.Legyél átkozott örökre ■Tóth“ — sziszegi Kántor a fogai ko­zott és a-lákanyarítja a nevét.. * Teltek a hónapok, nehéz idők jártak Kánf-orékra. Elfogyott a zsír, fog­kegyre volt a kenyér is. —Te, asszony, kérjél Tóthéktól, hát­ha megkönyörülnek — mondja Kántor a feleségének. Az asszony kötekedik és így nyelvel nz urával. — A szerződésben foglalt tejet sem 'adja meg, nem hogy zsírt adjon. — Mondjad meg neki, hogy fogja ki a kommandóból —válaszolt Kántor bosszúsan* — Zsírra lenne szükségem • s » — könyörög Kántoráé. — Pénzért nem adok, mert nem sok érték-e va-n már — pattogott Tóth né szava. — Hanem idefigyeljen csak! Láttam én magán egy szcp körül- fodros kötényt, meg egy szederszín szövetruhát. Ka azt nekem adja, lesz zsír. No, nem jó üzleti — kérdi cini­kusan. — Ez az egy ruhám van csak, ha od-aadom, mi, lesz nekem? —- válaszolt Kánto-rné, majd töpreng, gondolkozik, végül is nagy sóhajjal beleegyezik. — De, volna meg egy kérésem — mondja szégyenk-zve. — ílseleg a lel nincs meleg ruha. Adjon nekem olyan 40— 50 c.vyi kenderföldet. — Adok, de nem pénzért ám, ha­nem azért a két pamuton kmimáaott asztalkendőért, amit a szobájában lát­tam. — Kát ha nem ad másképp, legyen úgy, — egyezett bele Kántoráé. — Kogy tört volna el a kezem, amikor aláírtam a szerződési! — ke­sereg Kántor István. — Mi_baj van már megint? — kér­di ijedezve a felesége. —- Az, hogy Tóth szerződéskötéskor vállalta. hogy azt a csöpp termésem igájával hazaszállítja. Non adott a nyomorult. Fuvarost kellett fogadnom, aki többet kért, mint amennyit a tér. mis ér. Amikor a Petőfi csoport megalakult, Tóthnét is bevették a csoportba. Kán­tor István — aki a csoport egyik ala- -1. utója volt — ellenezte Tóthnét. Mon. dogatta is ö mindig, hogy a kulákot ki kell dobni a csoportból. Kern hall­gattak 'rá. Tóth István lett az üzemi párt titkár, aki később kidobatta volt cselédjét. Kántor Istvánt feleségével együtt. A csoportban azóta állandó veszekedés van. ]aza a munkafegye­lem, a gaz veri fel a répát, a takar­mány kint rohad a kaszálón. Számta­lanszor felvetődött az a kérdés is. hogy egyesüljön a kél csoport. A „Dó. /.fia1' olvadjon bele a ..Petőfibe". De olyan hangok hallatszanak a község­ben, hogy addig, mig a Petőfiben ku­lák a párttitkár, nem egyesülnek. Vájjon csodálkozik-e még azon a járási pártbizottság, a járási tanács mezőgazdasági osztálya — különösen Kálmán osztályvezető —, hogy nem folyik eredményesen a járás területén a szövetkezeti fejlesztés? Nem, ezek után nem csodálkozhat! Ha a kulákot ki nem hajig'álják a csoportokból, nem is fog menni a fejlesztés. Egyénileg dolgozó kis- és toiizépparasztjnink nem mennek be olyan csoportba, ahol gyű, lölt ellenségük, a kulákok gazdálkod­nak. kiskirályosikodnák'. A JR-nek, a járási tanácsnak hamarább kellelt vol­na már ellenőriznie, hogy a csoport vezetését milyen emberekre bízzák, de küldi:ősképpen a pártbizottságnak már hamarább meg beleltt volna alaposan vizsgálni, hogy titkárnak kit állítanak be. Egy éven keresztül hagyták, mint párttitkárt dolgozni és ez alatt az idő alatt bizonyára már lett volna- ntód árrá. hogy- alaposan megnézzék ennek a párttitkámak múltját, tevékenykedé- séb Vájjon ilyen párttitkárral hogyan tudják végrehajtani Pártunk Politikai Bizottságának határozatát., amely ki- mondja: ..A párSSCrvczH éberen őr­ködjék a csoport egysége és eszmei — politikai irányítása: felett . . A párt- szervezeti leplezze- le ésr távolítsa el fí- osztályelléhség befévközeit ügynökeit. a. ingadozó tagokat fokozott felvilá­gosító munkával győzes> meg“. Ezt a feladatot csak akkor képesek végre­hajtani maradéktalanul, ha kisöpriizik •a pártszervezetből és a csoportból is ;. befurakodott ellenséges elemeket, ak­kor tudják meggyorsítani járásuk te­rületén a mezőgazdaság szociális át­szervezését, ha más egyéb funkciókba is megbízható va-eföket állítanak be. * A' pártbizottságnak tehát igen ala­pos ntunká kell végeznie a vezetőség- választás előkészítésénél. ügy kell dolgoznia, hogy a Pártban meghúzódó oeztályellenséget minden egyes alap- szervezetből eltávolítsák, nehogy az elkövetkezendő időben a nógrádme- gyerihez hasonló kulákélenwk szabo­tálják a Párt egészséges fejlődését. Vizsgálják felül a termelöcsoportokat,- hogy gátolia-e a többi helyeken is« a. csoportokba behúzódó osztályci- lenség a mezőgazdasági szocialista át­szervezését. Sztálin elvtárs is cfre fi­gyelmeztet minket; hogy egyes funk­cionáriusok „Nem értették meg gsi, hogy a kolhoz önmagában — bár a gazdaság szocialista formája. — egtr- áf,tatában nincs biztosítva mindenféle veszedelem ellen, az ellen, hoay a kol­hoz vezetőségében mindenféle ellen. forardalmi elemele ne kerüljenek bele, nincs biztosítva az ellen, hoay a szón- jetellencs elemek bizonyos körülmények között ki ne használhassák a kolhozo­kat, saját céljaikra.“ Rákosi elvtárs Pártunk IT. Kongresszussán szintén hangsúlyozta,, hogy ezek a megállapí­tások állnak a mi termelőszövetkeze­teinkre is. ,,Ka a Párt és a kormány nem figyeli őket a jövőben is, ha nem támogatja, minden téren, nem gondos­kodik róla, hogy ellensége» elemék kulákok, fasiszták beég ne kerüljenek s megelégszik a szövetkezés puszta té­nyével, akkor természetesen nem fo­gunk célt elérni. Ezért a termelösző- ívet,kezetekkel való gondos és szaka­datlan foglalkozás erősítésük, növelé­sül.-, fejlesztésük álljon a legközelebbi jesztendőkben Pártunk és kormányunk .szakadatlan gondoskodásának közép­pontjában.“ Ezt kell állandóan szemelőtt tartan: a szécsényi járási pártbizottságnak - — de a járási tanácsnak is — az vetkezendő —időben. elkö­(lantos) lij tagok, új csoportot a nagyüzemi gazdálkodás útján Az elmúlt héten újabb csoportok­kal. számos csoláddal szaporodott me­gyénk termelőszövetkezeti mozgalma. Becskén 10 család 10 taggal 102 kit. földdel lépett a szövetkezeti útra. Barnában is megalakult a csoport. Pi-ztó nagyközségben előkészítő bi­zottság alakult, amelynek tagjai Va- lusz István párttilkár, Brunda János községi VB elnök, Pintér István szö­vetkezeti ügyvezető is. A szécsényi II. Rákóczi I. típusú c-oportba újabb 4 család lépett be. A keeskcdpuEztai Dózsába 3, a litkei Petőfibe 2. aE ipolytamóci Vörös csillagba 2. a mi- bálygergei Békébe 1 család lépett be. Cserhátszentisvánon 13 család alakí­tott új csoportot. 204 kát. hold föl­dön fognak gazdálkodni. A nemrégi­ben megalakult szurdokpüspöki cso­port ugyancsak 4 taggal szaporodott. A tszcs szervezés terén igen jó munkát végzett Dudc-k Mihály, a pásztói járási tanács mezőgazdasági osztályának dolgozója, aki egymaga a jó felvilágosító munkáján keresz­tül 17 tagot szervezett be a bujáki Dózsa tszcs-be. Jó munkát végzett még Szöliősi János ugyancsak a me­zőgazdasági osztály dolgozója, aki a pásztói Szabadság tszcs-be 4 dolgozó parasztot szervezett be Előre termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlesztéséért A csoportba lépes első évében felruháztam a családom, az idén már feleslegem is lesz 13 éves koromban Szügy községben, ■ mint falusi csordás kezdtem a csclédcs- !kedést- A föl szabadulásig csclcdcsked- lein Zichy gróf és a hercegprímás birto. kán. A cseléd sors keserű éveiben éri jö­vedelmem 30 pengő kommenció pénzzel együtt, nem volt több. mint 180 pengő. Sokat dolgoztam a kuiákoknál- A felsza­baduláskor 2 hold földet kaptam, de ezen 5 tagú családomnak még a fejadagja sem termelt meg- így kényszerültem arra, hogy Lónárd Sándor 23 holdas és Lukács János bágyi 26 holdas dejtári kuiákoknál harmados iöl>i;/ vállaljak. Sok esetben összevesztem a két kulák- Icai, meri még- a harmados föld mán járó részesedésemet sem fizették ki rendesen- Akkoriban ők voltak az urak és félváll- ról odavetett felém: „Majd dolgoznál még egy sült krumpliért és egv karaj sóskenyérét is, csak hagynánk*" Ilyen körülmények közölt futott el hozzám is 1948.ban Rákosi elvtárs kecskeméti be­széde. Ez gondolkodóba ejtett. Majd a Balga testvérekkel. Medve elvtárssal cs Varga Ferenccel 1949 tavaszán hozzá­kezdtünk a tszcs szervezéséhez. Munkánk. nalc csak őszkor lett meg az eredménye- 1949 augusztusában 22 taggal megala­kítottuk a csoportot. Többnyire cselédek­ből és napszámosokból. A szeptemberi hónapban már 110 hold. földünket tago- ri tollák. Így szakítva az egyéni gazdálko­dásai, a csoport többi tagjaival együtt megkezdtük a nagyüzemi gazdálkodást- Az első évben sok nehézségeink voltak, de mi legyűrtük azt..* Örömmel számolok be árráhogy az 1949—50~cs gazdasági évben 290 munkaegységre — 20.60 fo­rinttal számolva — 5974 forintot kaptam. J 5 tagú családomnak biztosítva volt az el. | látása. Az első számadáskor még 30 kg mákot, 30 kg cukrot, 3 mázsa árpát és 20 mázsa takarmányrépát, valamint A mázsa kukorict és családomnak elegendő burgonyamennyiséget is kaptam. Az első évi jövedelemből tudtam venni egy 160 kg-.os hízódisznót és fel tudtam öltöz- lei ni öttagú családomat. Emellett még van 1200 négyszögöl háztáji gazdaságom. Ebben az évben elvégzett, munkaegysé­gem 360. Az eddigi számítások szerint 1 munkaegységre körülbelül 30 forint fog esni. Ezenfelül már megkaptuk a fej­adagot. de mivel term clőszövctkezcítün k 480 mázsát adott, be C.jegyre, így cn is 3 mázsát szabadon, a fejadagon fölül megörülhetek- LACZfiÖ ISTVÁN, a dejtári József Attila tsz tagja. A fegyelmezetlen, a csoportot meglopó tagok eltávolítása erősíti a balassagyarmati Előre tszcs-t Az ősz folyamán megalakult balassa­gyarmati Előre tszcs az őszi munkálatok, ban- szép eredményeket- mutatott fel- 190 holdon vetettek búzát és rozsot, amely a csoportnak 13 vagon gabonát biztosított. A kezdeti eredmények azon­ban nem jártak további sikerekkel, Kiskér-pusztán megalakult a csoport Ezt a táviratot Szota Ferenc a ..Béke“ csoport elnöke adta fel Rákosi elvtárs. mák. Szota Ferenc csoportclnököt meg. kértük, hogy mondja- el, nlierl|| válasz­totta 10 Efazdatársával együtt a szövet­kezés útját. 1945 előtt gazdasági cseléd voltam. Kjt-nappalá tévő munkám ..jutalma“ a nyomorgó élet, egészségtelen lakás ke. vés és rossz ruha, cipő volt. Földosztáskor 8 holdat kaptam az államtól. Igavonó állatokat, szekeret, ekét szereztem hoz zá. így volt ezzel a tanya többi lakója is. Javult, javult az életünk, de, mi mindig jobbat akartunk. Ki akartuk pó­tolni azt, amit a cselédsors elvett tő­lünk. 1949-ben már hallottam a szövet kezetekről. 1950.bcn Szandán alakult egy csoport. Fit is. meg a többi gazdatár­saim is figyeltük, hogy mennyire is vi­szi n Lenin csoport tagsága, hogy dől goznak, többet termelnek e, mint az egyéni dolgozó parasztok. Ami azt ille­ti, nem valami jól dolgoznak. Hallom, hogy veszekednek is, sok tag nem jár rendszeresen dolgozni. Most, gabonábe- hordáskor én is segítettem nekik igám­mal. Azt én is megállapítottam már, hogy egybeszabott: földön, a gépi eyti segítse gével többet lehet termelni. A gép jó mélyen szántja a földet, nem veri lel könnyen a gaz úgy. mint az ükörszán- totta földet. Meg hát én is úgy vagyok hogy jobb életet kívánok. így vannak ezzel a, tanya lakói is. Kzt pedig egyéni gazdálkodással nem tudjuk mcg-valósíta. ni. Épülnek a gyárak, új iskolák, több gép jut a mezőgazdaságnak. Hát csak mi maradjunk le a fejlődésről? Mi le­gyünk a jobb élet gátlói? Fárcellagaz- dálkodássa! nem tudjuk ellátni az ipart nyersanyaggal. Ezt magyarázták nekünk Szarka Lajos és Múzsái István elvtársak, amit, meg is értettünk, összehívtunk egy tanyagyülést és megkérdeztük, ki akar belépni a szövetkezetbe. Jöttek volna többen mint 10. de nem volt belépési nyilatkozat. Maid ha hoznak, belépnek a tanya többi lakói is. Mind becsületes ember. Igával rendelkezik. Mi majd megmutatjuk a Lenin csoportnak, hogy kell- dolgozni, de ehhez sokkal több se­gítséget vártjuk a járási mezőgazdasági osztálytól, mint amennyit adtak nin csoportbelieknek. Le­Felsőpetényben nagyobb lenne az eredmény, ha a tanácstagok példát mutatnának Szívós felvilágosító munkával indult I öntözéses kertgazdálkodáshoz kezd. Vi­haréba. új lagok megszerzéséért a párt- mondotta, hogy a beadott búzamennyiség szervezet népnevelőivel együtt a felső- petényi Ifi. típusú Rákosi termelőcsoport. Mielőtt a munkához hozzákezdtek, tenet dolgoztak ki, amely az aratás, cséplés időszakára esik. A jó munkát, a csoport, fejlesztést jellemzi, hogy a legnagyobb dologidőben, este féltízkor is össze tud­ták hívni a népnevelőértekezletet. Ott volt valamennyi csoporttag. Számbevfttck, hogy mivel agitáljanak. „A tszcs eredmé­nyeivel” — adta meg a feleletet a párt­titkár. „Azzal, hogy 3 holdon 29 mázsa rostlent arattunk, hogy búzatermésünk 740 mázsa volt, hogy 40 mázsa tavaszi, 42 mázsa ősziárpa, 24 mázsa borsó, 20 anya- disznó gazdagítja csoportunkat” — mondja T.ánszki elvtárs, aki az elmúlt évben járt kint a Szovjetunióban. — De nem árt, ha újra ismertetjük a dolgozókkal jövő évi tervünket is — szólt Sztroka János tszcs elnök. így indultak útnak a népnevelők, Szá- lovszki Tstvánné csoporttag az eredményen és az alapszabályzaton kívül saját életén keresztül mutatta meg a nagyüzemi gaz­dálkodás előnyét. Elmondotta, hogy a múltban 4 hold földön még a fej­adag fa sem termel meg. ma bizto. sitva van 3 tagú családjának a fej­adag, takarmányt is kapott a tszcs- tol• Ezzel a módszerrel Szátovszkiné szombat délig 4 új tagot szervezett be. Lánszki elvtársnő a boldog- jövőről be­szélt. A csoport a jövő évben 15 holdon 13 taggal gyarapodott a mohorai Kossuth-tszcs A mohorai Konnuth jelenti i A legutóbbi három nap alatt csopor tunk agsága 18-ról 31-re növekedett. Tagságunk legjobbjai szorgalmasan lá­togatták azokat a kis. és középpavasztö- kat, akik a t.erménybeadásban élenjár, tak. akik eddig is érdeklődtek csopor­tunk működése felől. Elmondták nekik, hogy most összetagosítják a csoport szétszórt parcelláit. így a gépállomás nemcsak, hogy olcsóbban, hanem jobb talajmunkát is tud végezni, amely nö­veli a terméshozamot. Megértette ezt Antal István 12 és fél holdás középpa- raszt is ezért írta alá a belépési nyi­latkozatot. A csoport, legjobb népnevelői közé tartozik Dudás Józsefné, aki beszer­vezte Kotrobai Istvánnét, (aki 300 százalékra teljesítette begyűjtési tér-: vét.) Szabó Lajost, Bacskó Andrást, P. Szabó Lajosné dolgozó parasz­tokat. A csoport tagjainak azonban nem szabad megelégedniük a kezdeti sike­rekkel. További szívós felvilágosító munkát kell folytatni azúj agok sza­zaiért. Le kell f lepleznünk a klerikális reakciót, amely a község szocialista fejlődése, a jobb élet ellen agitál! után minden egyes csoportlap 5—6 száz forint vásárlási utalványt fog kapni, hogy a jégkár ellenére a csoport mégis maga­sabb termést ért el, mint az egyéni gaz­dálkodók. így mentek sorba végig a falun a csoporttagok a népnevelők. A tszcs eredményeit látva, szombaton délig 31-en kérték a felvételüket a csoportba. Elsők között vannak azok, akik a terménybeadásban is élenjártak, Mar. tinkó István tanácstag, aki 177 szá­zalékra teljesítette kötelezettségét- Ott van közöttük Gyurkovics lstvánné a járási és helyi tanács tagja. Az elsők között lépett he Babies ka János 8-5 holdas, Hugyec József 4 holdas, Rodák Andrásáé 7 holdas. Rodákéknak 7 hold földjük volt, emel­lett Rodák András az agyagbányába járt dolgozni. Rodákné rájött, hogy sem a földet nem tudják jól megművelni, sem a bányában nem tud a férje jó munkát végezni. „Meg aztán meggyőződtem, hogy amíg nekem csak a fejadagom termett meg, addig a tszcs C-jegyre is adhatott be gabonát” — mondja. Amióta belépett a csoportba ő maga is együtt dolgozik a népnevelőkkel újabb tagok beszervezé­séért. Alkotmányunk ünnepén 11 család lé­pett be a termelőcsoportba. Azóta nap, mint nap növekszik az új tagok száma. Belépett a csoportba Martinkóné 6 holdas is, aki kijelentette, hogy ö maga is azon lesz, hogy minél több egyéni gazdálkodót győzzön meg a nagyüzemi, gazdálkodás helyességéről. Jamecskó János 7 holdas nem rég még arra telt fogadást, hogy a csoport nem fog tudni új tagokat beszervezni;* Mikor a szombati nap folyamán 31 új tag lépett a csoportba — Jamecskó István is kö­zöttük volt. A jó felvilágosító munkának az lett az eredménye, hogy vasárnapig 38 új tag lépett Felsőpetényben is a csoportba. A község nagy léptekkel köze­ledik afelé, hogy szövetkezeti község le­gyen. Már eddig is jobb lenne az ered­mény, ha a tanácstagok élenjárnának a csoportbalépést illetően, ha alaposan ki­vennék részüket a felvilágosító munkából. bár a város egyénileg dolgozó parasztjai közül sokan rájöttek, mennyvei előnyö­seid) a nagyüzemi gazdálkodás. A kívülálló dolgozók is nap, mint nap beszeltek arról, hogy egyes tszcs ta­gok elhanyagolják* u munkát. Különösen szemet szúrt Maeló György, Bartók Mihály, Virágh József, Baráth György és Mavaly György tszcs tagok hanyag munkája, akik munkaidő alatt a kocsmákat látogatták, ezenkívül a-csoport vagyonát is meglopták. Ezek az emberek és még 26 társuk az aratási munkák idején, az általuk learatott területnek 70 százalékát dőltnek minősítették, amiért papona jogtalanul 4—5 munkaegységet Írattak be maguknak. Ezt látva a cso­port becsületes tagjai, elveszítették mun. kakedvüket. Tetézte még ezt, hogy a járási tanács mezőgazdasági osz­tálya, a városi pártbizottság figyel­meztetése ellenére sem adott kellő segítséget. A lagok nem ismerik a munkaegységgel való számolást, nem vezetik a könyvelést, a mezőgazdasági osztály nem segítette a városi tanácsot abban, liopy brigádjával a kömvelést új alapokra fektessék. Szrc* nye Pálné párttitkár, Klincsokné tszcs elnök elnéztek afölött, bogy a csoportban rablógazdálkodás folyik a meglévő va. •gyónnál. De nem is lehet jó az ellenőrzés, ha a párttitkárnő a csoporttagokkal való fog. jaikows helyett félnapokat tölt a piacon, a saját munkáját a közösségi munka fölé helyezi. A városi pártbizottság a becsületes csoporttagok és a város egyénileg dol­gozó parasztjai sürgetésére kezébe vette az ügyet. A pártbizottság segítségével Virágot és többi társait a csoportból elávo- Rótták• Ez a munkakedv fellendülését eredmé­nyezte. Mejer József arról beszélt, hogy eddig hiába jelölték ki a munkaterüle­tet. egyszerűen megtagadták. Mbst már a kijelölt munkahelyen dolgoznak. De nemcsak a csoport életére, hanem a kí­vülállókra is nagy hatással Volt ez az intézkedés. Forró Mihály, aki 313 százalékban tett eleget beadási kötelezettségé­nek, a többi élenjáró parasztokkal, Kovács Vincével, Csábi Istvánnal, Csábi Jánossal, Szamos falvi Pállal cs Túrni Jánossal együtt komolyan érdeklődnek a csoportbalépés felöl. A Pártnak azt az intézkedését tehát, amelyben a csoport életét meg akarja ja* vílani, a becsületes dolgozók helyeslés* sei fogadták. Most az a feladat, hogy a föbiművesszövetkezet, a tanács fokozot­tabb segítséget adjanak a csoportnak. A DÉFOSz tegye lehetővé, hogy a 450 DÉFOSz-tag titkárt válasszon, — maga a városi pártbizottság pedig segítsen a vezetőségnek leleplezni még azokat, akik t csoportban megbújva fegyelmczettlen- 4egükkel rontják a kollektív szellemet. HASZNÁLT FÉNYKÉPEZŐ GEPEKET KÉSZPÉNZÉRT VÁSÁROLNÁK AZ :ot-bolt. »Salgótarján.. Rákóczi-út 1QS.

Next

/
Thumbnails
Contents