Szabad Nógrád, 1951. szeptember (7. évfolyam, 36-40. szám)

1951-09-29 / 40. szám

BÍEtc&sítsd családod jövőjét, takarékoskodj, jegyezz Békekölcsönt l LEVELEK A IL BÉKEKÖLCSÖN JEGYZÉSRŐL Felvilágosító munkám 1000 forintos jegyrcscoiracl lániRszlottani alá Kedves Elvlársak! Pártunk és kormá­nyunk ismét felhívással fordult dolgozó népünk, hoz. Mindjárt láttam, hogy a második békekölcsön- jegyzés sokkal nehezebb feladat lesz, mint az ed­digi. Én Karancskesziböl aulán járok a kisterenyei fővölgyi bányaüzembe- Már vagy négy hónapja, hogy megszerveztük az au- tóagitációt és mint nép­nevelő ezt a lehetőséget is felhasználom a köl­csön jegyzés sikeréért. Sem lesz könnyű a felá­ll atom, mert az ellenség most fokozottabban tá­mad- Igyekszik fejlődé, sünk nehézségeit, az élel­mezési nehézségeket jel. ■ nagyítani, a Párt és a kormány határozatait ki­forgatni. Éppen ezért meg fokozottabban végzem fel- világosiló munkámat. Most, a jegyzés alkalmá­val felidézem a múltat, beszélek arról, mikor Jc­nöaknán dolgoztunk 1943- ban, ha valaki csak cgv vasárnapot is mulasztott, már a csendőrök jöttek érte, Sádasdy ezredes pa­liig azt vágta a szemünk­be,, hogy elégedjünk meg a birkahússal — de még azt sem kaptunk- A felszabadulás óta jártam kengyelországban, jártam Gdanstkban (Danzig), ahol. 40 000 lengyel haza. fibál főztek szappant és jártam Ausuitzban is. Ér­ről is beszélek bányász, társaimnak, mert ez nem­csak múlt, ezt a szörnyű­ségeket az amerikaiak ^ , 1 ' nap mint nap megunó* sitják Koreában, vagy zök egész sor juttatást, prémiumot hűségjutalmat kapnak. Meg az utolsó egy évben mindenki gya­rapodott. Van, aki házat épít, mások ruházkadnak, vagy a fiát küldte iskola. TU. A múlt évi jegyzés al­kalmával 600 forintot jc. gyeztem, most 1000 forin­tot jegyzek, hogy felvilá­gosító munkámat tetteim­mel is alátámasszam. Ez lesz a legsúlyosabb csa­pás az ellenségre, emellett pedig, mint tavaly is, fá­radságot nem kímélve já­rom a bányát, hogy üze­münk múlt évi 427 forin. tos jegyzési állagát túl­Görögországban cs szerel- szárnyaljuk. Többi nép. nevelő társaim is hasz­náljanak fel minden al­kalmat, hogy leleplezzék az ellenség mesterkedése­it, hogy eleget tegyünk Kormányunk felhívásának. Kicsiny Péter lömester, népnevelő Kistcrcnyc, főtőlgyi üzem nck megvalósítani nálunk is. A kölcsön jegyzéssel, a békét védjük és én arra törekszem, hogy ezt min­denkivel megértessem- Rámutatok arra, hogy Pártunk cs kormányunk milyen kedvezményben részesíti a bányászokat, hogy a becsületes dolgo­Számvetést csináltam a ni ült, jelenünk és boldog jövőnk között — MO forintot jegyeztem határa) óh így szinte úgy tűnt, hogy a faiu kirablása után valamennyiünket eltemet. 1944-ben felszabadultunk. A Szovjet T polyszög a felszabadulás előtt ta- *• Ián még jobban, mint az ország többi községe, házastól, földestől, csa­ládostól, egyszóval mindenestől a dc. logtalan földbirtokosoké volt. Orosz- mit, Simonyi és még ki tudná felso­rolni a parasztok varrj tőkében, végtelen nyomora árán, gondtalanul élő herék neveit? A több mint 500 lakosú Ipolv- . szög községben mindössze ö családnak! a olt saját földje, összesen 14 hold. Nyáronként jómagámmal együtt Só pár falumbeli nincstelen részesarató in­dult útnak egyik helyről a másikra vándorolva, hogy kenyeret keressen. Az . esténként fel-fel támadó szél felkavar­ta a homokot, (homok a falu egész Hadsereg meghozta számunkra a sza­badságot. Felosztottuk a földet. A fel­szabadulás előtti nincstelenek maguk gazdái lettek. A homokot -;s megszeli- díFttiik. "5 hojdon szőlőt Ültettünk. Egyre jobbá lesz életünk is. Ifjú Mali János az egykori részesarató házat építtetett. Franks József cseléd volt. Mikor kitört a háború, az ország hó­hérai katonának hívták be. Ott pusztult el tudatlanul a tőke védelmében azért, hogy továbbra is a föld’suroké legyen a föld, a cselédeik vere,jtékes munkájá­nak a gyümölcse. — £s most l’ranka fia. a kis Jancsi gimnáziumba jár. Ma­gunk intézzük magunk ügyeit, taná­csunk van. Meg kel] védenünk állandóan épüld hazánkat. Szeressük hazánkat, ezért tel-’ jesitettiik már a kenyérgabona felemelt begyűjtési tervét in. Az, hogy van már tisztünk is a Néphadseregbe:) (Kovács János és Kiépül János alhadnagyok lettek) ez fontos és nagy dolog és hogy a versenytársunkat, Ipilyveeét megelőz­tük, de nem jelenti azt, hogy falunk­ban minden munkát jói végzünk el. Kukorica és a burgonya begyűjtés munkáját meg kell gyorsítanunk és így az őszi szántás-vetés munkáját is. Ezt a rövid számvetést a második békekölcsön jegyzés juttatta eszembe. Hogy minél szebb, örömtelibb legyen a dolgozók élete és hogy soha többé ne térjen vissza a múlt., a nincstclenség, ezért jegyzejs én, mint falum helyettes tanácselnöke 500 forintot,. A békéért, hazánk további boldogulásáért. SzüffVári Sándor tanácselnök h. Ipolyszöt). A NÉPHADSEREG NAPJA M A tanyában i,oco íorintot, íöldem után pedig 3oo forintot jegyeztem TP n, mint a kisterenyei Szénbá- nyák Csip-kés üzemének dolgo­zója örömmel tapasztalom, hogy fel- szabadulásunk napjától, napról-napra erősödik és szépül hazánk. Azok a községek, ahol évtizedek óta petró­leum lámpafény mellett éltek, egészsé­ges, villanyfénnyel lett ellátva. De tömegével épülnek az iskolák, napközi Minden fillérrel diákjaim tanulását biztosítom ezt teszik tanártársaim, ugyanezt teszik tanítványaim szülei, akik tökéletesebb, fokozottabb munkájukkal, a kölcsön gyors ' 1 .1 ..... _/•.» hí ~ / rtvr / 7 rt Ir /irt.O’V C oha nem látott pezsgő cicinek va. ‘-T gyünk tanul napjainkban. Folyik a begyűjtés, épülnek az új lakóházak ezrei, a 'gyermekek tízezrei sietnek az iskolák felé.oyA dolgozók eddigi kemény hatévi munkájának eredményei mindenfelé. Mi, pedagógusok látjuk igazán, hogy hogyan emelkedtünk fel. üvegezetten ablaki tantermekben, a dobogó szélén ülő diákokkal kezdtük meg a munkát. Kekünk tanároknak leg­jobb cselben az iskola egyik tanterme, szolgált, lakásul. Ma már iskolánk újon. nan felszerelve, kibővítve folytatja ma­gasztos hivatását, a nép fiainak nevelését. Nem kell többé a salgótarjáni bányiísz gyermekének anyagi nehézségek mialt el­hagyni az iskola padjait. Tanulószobáink­ban több mint száz tanulónak biztosítjuk naponta a zavartalan délutáni tanulást. Meleg ebéddel, ingyen tanszerrel, és tan­könyvekkel látjuk el: Szaktanárok út­mutatása, segítése biztosítja számukra a jó munka lehetőségét. Ma miir a dolgo­zók gyermekeié az iskola. Gondoskodott kormányzatunk a vidékről bejáró tanulók nehézségeinek megoldása tekintetében is. A: új, a dolgozók gyermekeihez méltó, minden követelménynek megfelelő diák­otthon megnyitásával teszi lehetővé, hogy « vidéki szülök gyermekei kedvező körül, menyek között folytathassák tanulmányai- 1. at. De megváltozott a helyzet a 'tanárok lakásviszonya tekintetében is. Azóta az új lakások százai épültek városunkban és a pedagógus munka megbecsülése jeleként a lakáshoz juttatóitok között mindig az elsül: között voltunk. Az egykori „tantermi lakúk".bél kétszobás lakások boldog lakói lettek. Mindez a Párt útmutatása nyomán vég­zett munka eredményeként, jött létre Büszkeséggel tölthet cl bennünket a tu- dat, mi is hozzájárultunk munkánkkal. Munkahelyünkön végzett jó munkánkkal mi is cgy-egy téglát raktunk le a szocia­lizmus épületébe. Kölcsön jegyzéseinkkel mi. is a boldogabb jövő elérkezését siet­hettük. Vannak eredményeink, de még nagyob­bak a feladatok, melyeket meg kell való. titánunk. Nem lehel félúton megállnunk. Nekünk új gyárak, új lakóházak, tökéle­tesen felszerelt gépállomások, kórházak, iskolák kellenek. Nekünk gondoskod­nunk kelt eredményeink, megvédéséről is. Fejlesztenünk kell néphadseregünket. Feladatainknak úgy tudunk eleget 'tenni, ha gnég jobb munkával, még na­gyobb odaadással állunk kormányzatunk mellé. Én a második békekölcsön-jegyzésnél havi. fizetésemet túljegyezve 1100 forintot jegyeztem. A jegyzésnél az a gondolat vezet, hogy minden fillérrel diákjaim ta­nulását biztosilom. Minden tiljegyze.it fó­ti rutai teszem szebbé, iskolánkat. I grün­es felemelt jegyzésével biztosítják, hogy országszerte virágzóbb élet, biztos jövő várja gyermekeinket. A dolgozó nép állama most apákat és anyákat hív, hogy megtakarított pénzével járuljon hozzá az országépíléshez. Mit. akarunk? Fejlődni vagy megállni? Nem kétséges. Gondolkodás nélkül megyünk előre a mi utunkon és minden gyerme­kéért dolgozó szülő érezni fogja, hogy megtakarított pénzét magunk javára leg­jobban használja fel, ha képességéhez mérten jegyez. Ezt várja tőle gyermeke is. Ezzel jogunk újabb és az eddiginél még nagyobb csapást mérni az imperia­listákra, KMETY1 FERENC ált. gimn. igazgató Salgótarján otthonok, kujtürházak, a hányák és gyárak új gépezetekkel gazdagodnak és mind könnyebbé válik az a munka, amellyel, új életünket formáljuk. Sok vér folyt már el a szabadságért hogy az úri bitangoktól megszaba­dulva saját magunk irányítsuk életün­ket. Sok b árny ásztársunk haján zuho­gott a csendőrök gumibotja, vagy a puskatusok törték a bányászok csont­jait, mert szavukat felemelték a sza­badság mellett. Most itt van a sza­badság, s mi ezt megbecsüljük. Eddig is együtt haladtunk a Párttal, Rákosi elvtárssal, aki eddigi győzelmeinket szervezte és vezette. Szívesen harco­lunk tovább, mert tudjuk, hogy a győ­zelmek tovább folytatódnak. Kormá­nyunk felhívással fordult felénk a második békekölcsönjegyzésre, öröm­mel jegyzek, mert tudom, hogy hasz­nos helyre adom a pénzemet.” £n bá­nyász vagyok, de Nádújfaluban 3 hold földem is vau. Ezért úgy érzem, a jegyzésnél kettős kötelezettségem van, A bányánál 1000 forintot, a földem után pedig 300 forintot jegyzek, mert részese akarok lenni, segíteni akarom a további tervek megvalósítását. Kö­vessétek példámat elvtársak, közös erővel, közös áldozattal harcoljunk újabb győzeiemekért! LÁSZLÓ JÓZSEF kondás Csipkés-bánya. Köze! egymillió íorir.f nyeremény-összegei fizetlek ki idáig a lie! sorsolás uián megyénkben A két kölcsön,jegyzés és négy sor­solás tapasztaltai bizonyítják, l.ogy az államnak kölcsönzött pénz többszö­rösen' kamatozik. A kölcsön nemcsak úgy térül vissza, hogy minden befek­tetett .forint ötéves tervünk fejlődését gyorsítja, hanem hogy a nyert összeg többszörösét kapják vissza. Nem igen akad megyénk területén olyan üzem, bánya, építkezés, hivatal, község, hogy a szeptemberi sorsolások során cgy-egy dolgozó kötvényét kisebb-n-a- gvobb nyereménnyel, vagy névérték­ben ne sorsolták volna ki. Erről ta­núskodik. hogy a tervkölcsön sorsolásnál Nőgrád megyében 6.818 dolgozónak 789.263 forintot fizettek ki. Ehhez tartozik még, hogy törlesztés útján 1688 dolgozó kötvényszámát húzták ki, melyre 163.300 forintot fi­zettek ki. A békekölcsön sorsolás nyerőinek 25-ig 222 kötvényre 101.110 fo­rintot fizettek ki. Ezek között szerepelnek Aradi József nemti lakos, aki 25.000 forintot nyert, ifj. Bándur Mihály a Salgótarján Tűzhely- gyári vasöntője, aki szintén 25 ezer forintot valamint Kiss Gyula acélárugyár rúdvasiUem dolgozója, aki 10.000 forintot nyert. Ninics jobb befektetés a kölesönjegy- zősnél, nincs értékesebb hitellevél, ér- íék papír, mint a kölcsönkötvény. Évért jegyeznek országos viszonylat­ban mind többen, mind magasabb osz- szeget dolgozóink a második békeköl­csön jegy zésnél. ugyanígy megyénk dolgozói is, mint például Jakus Barna acélárugyári dolgo­zó 1,200 forintot. A kölcsönadott összeggel dolgozóink hozzájárulnak hazánk büszkeségének, a Dunai Vasmű felépítéséhez, a föld­alatti gyorsvasút, a nagybátonyi, bá­nyászváros, de sverto megyénk min­den községében az ötéves terv nagy­szerű alkotásainak megteremtéséhez. E a ünnepit a dolgozó magyar nép és hadserege az első Néphadse­reg Napját. Ez az ünnep a dicsőséges Pákozd-vclencei csata évfordulójához fűződik. ISIS szeptember SÜ-én Pá- kozd-Ye]encé környékén uralta első győzelmét a magyar honvédség, szét­verte az osztrák csiszár kutyájának. Jellasics bánnak gyülevész seregét, amely hazánkra' tölt. Alig néhány hó­napot éri meg meg akkor a 48-as ma­gyar forrad ’ ilig vert még gyö­keret a szabadság fája, máris vér szom­jas ellenség tört a nemzet életére. — Kossuth gyújtó szavára azonban fegy­verbe szállt az egész nép, megalakult a honvédsereg, forró hnzaszerete, a szabadság iránti oUhaiaílan lelkesedése képes rojt vereséget’ mérni az ellen­ségre. A magyar nép büszke arra, hogy néphadseregünk ezt az évfordulót vá­lasztotta ünnepének és a 48-as honvéd- hősöket, a 19.es proleiárkatonákat, a dicsőséges felszabadító Szovjet Had­sereg hős harcosait tekinti példaképé­nek. Szeptember 29-ón a dolgozók sze­retettel fordulnak hadseregünk, felé, amelyet büszkén vallanak sajátjuknak, szabadságunk, békénk, függetlenségünk, biztonságunk védelmezőjének. A mi népünk a béke népe, a békés alkotó munka tölti be hétköznapijain­kat. Szocializmust építünk, az ötéves terv győzelméért harcolunk az üzemek­ben, bányákban, a földeken, — min­den munkahelyen. Ln* tudjuk, hogy minden új sikerünk szemet szúr az amerikai imperialistáknak és aljas ku­tyájuknak: Titonak. A háborús uszítok és bérenceik alig várják, hogy karmai­kat a mi szabad hazául; testébe vájják. Korea példája beszédesen bizonyítja, mit akarnak az imperialisták és hogy kegyetlenségük, aljasságuk Hitlerét is messze felülmúlja. Ma már teljesen nyiltan küldözgetik dollárjaikat Tito­nak, akit ugrásra készen tartanak ha­táraink mentén. A Tito-banda vérebei napról-napra merényleteket követnek el a szomszédos népi demokratikus orszá­gok határain. Atlövöidőznck a hatá­ron, megsebesítik határőreinket-, még atfól sem rettennek.' vissza, hogy tüzér­séggel löjjenek át hazánk területére. A titoista gyilkosoknak máris vannak magyar áldozataik. É ppen ezért pártunk, népünk íel- ismerte, hogy nem hagyhatjuk or­szágunkat védtelenül, nem engedhetjük meg, hogy ve rejt ék is munkával létre­hozott alkotásaink, békénk, egyre szé­pülő jövőnk az imperialisták prédájául álljon. Ezért van szükség hadseregre, mégpedig olyan hadseregre, amelynek tisztjei és harcosai egyaránt a dolgozók fiai és akik készek bármely helyzetben becsülettel helytállni határainkon, a béke védelmében. Nekünk nincsenek hóditó szándékaink), de ami a miénk, azt nem adjuk! Néphadseregünk a dolgozó nép nagy iskolájává vált. Benne ha;aszeretetve, a nép iránti feltétlen hűségre, pártunk iránti ragaszkodásra, a Szovjetunió és a nagy Sztálin iránti hűségre nevelik a dolgozók fiaif. A katonák elsajátít­ják a győzelem sztálini tudományát, megismerik -a Felszabadító Szovjet Had­sereg győzelmének tapasztalatait.. Ne­velésüket pártunk megbízottja: a poli­tikai tiszt irányítja. A néphadsere. günkbea dolgozó pártszervezetek gon doskodnak arról, hogy a fiatal katonák acélos jellemű, szilárd, tettrekész har­cosokká érjenek, akikre bizton számít A csehszlovák honvéd művészegyüttes nagysikerű szereplése Salgótarjánban A sz3ptember 29-i Honvéd Nap fisz. telekére a népi demokráciák művész- együttesei tátogattak el hazánkba hat a dolgozó nép és a párt. A nép­hadseregben őrzik és ápolják haladó hagyományainkat, szabadságharcos múltúnk dicső hőseinek példáját állít­ják követésre a, harcosok Né. A éS-as honvédhösöktöl, 1919 prolatárkatonnitól, a Szovjet Hadsereg: harcosaitól tanul hazaszeretetét, bátorságot, önfeláldo­zást a néphadsereg harcosa. Gyakorla­tot' közben az agitátorok sokszor be­szélnek a harcosainknak a. salgótarjáni bányászharcosokról, -kik egyik kezük­ben kalapáccsal, a másik kezükben pus­kával védelmezték a prcletárhazút. — Lelkesedés eyiljog katonáink szemében, amikor Rákosi elviárs nagyszerű küz­delméről hallanak, amelyet a nógrádi bányásztatonák élén vívott, Séuk hon­véd példaképül választolt cgy-egy szov­jet harcost, aki életét áldozta a mi ha­zánk felszabadításáért vívott harcok so­rán. gi/ilz honvédalakulotnál történt, hogy a katonák, akiket szabad­ságharcos elődeink példánál lelkosiíet- fek. egyetlen bicskával kivágtak egy félöles akácfát, mert az akadályozta a gyakorlat kiváló végrehajtását. — Másutt egész napi tikkasztó szomjúság után egy kulacs vízhez jutottak a ka­tonák, de ahelyett, hogy megüt áh vol­na, lemosták vele ágyújukat, mond­ván: könnyebb elviselni a szomjúságot, mint azt a tudatot, hogy poros-piszkos a nép által kezükbe adott fegyver. — Ilyen kötelességtudódra oktatják) a néphadsereg katonáit. Ilyen fegyelme­zett teltekben jut kifejezésre a hah.dó hagyományok követése néphadseregünk­ben. Népünk élesen felismeri, mi a kü­lönbség a régi, kapitalista világ had­serege és a mi néphadseregünk között. Míg ott, a régi hadseregben megaláz­ták a katonát és meg akarták törni a gerincét, itt erősítik önudatát. Amott arra. tanították a katonákat, hogy tisz­teljék az úri rendet és harcoljanak az urak érdekéért a nép ellen, a mi nép­hadseregünkben tisz'eleire és szeretet- re nevelik a harcosoka., az üzemek, ba­nyák, földek hősei iránt. Amíg a régi hadsereget elsősorban parádézásra taní­tották az urak mulatságára, addig a mi néphadseregünkben győzni tudó harco­sokat nevelnek, akik - mesterien megta­nulják fegyvernemük sajátságait, har­cát, harceszközeik biztos kezelését. Ezért népünk szereti és minden szük­ségessel ellátja hadseregét. Mai ünne­pünk tartalma elsősorban ez, — a dol­gozók és hadseregünk összeforrottsága, széttéphotctlen testvéri kapcsolata. A világ legnagyobb hadvezére, Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy az a hadsereg, amelyet egész népe sZoret.-te és áldo­zatkészsége támogat, tehát amelynek erős hátországa van, az. legyőzhetetlen, hadsereg. Egy szocialista ország had. seregének legfőbb ereje éppen az.,, hogy a nép bizalmát és «egttőkészségét élvezi. A mi néphadseregünk is ilyen hadsereg. \ Néphadsereg napján t dolgo- zók látogatnak el a laktanyák­ba és a harcosok küldöttségei keresik fej a dolgozókat az üzemekben. E ta­lálkozásból újabb győzelmek születnek! hazánk javára: dolgozóink érezni fog­ják, hogy erős hadsereg áll őrt .«zabad hazánk felett, a Néphadsereg pedig újra erőt merít -a dolgozók támogatása, ból, hogy további lelkesedéssel és fe­gyelemmel kovácsolja sorait legrfiz- hetetlenné. Horváth József százados. A :<za£>á cs-atáá&ót Uácman is W1 — abó József pásztói középparaszt a IIu­zeppa nyadi utca 16 szám alatt lakik. Üdvarában rend és tisztaság uralkodik. Az is­tállóban két erős ökör, ti­nó, az udvaron, szaladgá­ló baromfiak serege, a szép, virágosablakú ház, a csinos szobaberendezés bizonyítója annak, hogy a béke terve, az ötéves terv jobb, szebb, béké­sebb életmódot biztosított a Szabó családnak is. Jóska fiuk továbbtanu­lását is biztosította az ál­lam, Most a nép- boltnál dolgozik, mint se­géd, Az ipari tanuló is­kola példás elvégzéséért „jó tanuló" kitüntetésben és könyvjutalomban ré­szesítették. Magda lányuk meg a földmüvesszövetke- zet segédkönyvelöjeként dolgozik. Szabó József példásan másodiknak tel­jesítette gabonabeadási, tervét a községben „C" jegyre 275 kilogrammot adott. 200 forintos vásár­lási utalványt kapott ér­te. Magának új bakan­csot, feleségének új szok­nyát vett rajta. Mivel, hogy még van 2 mázsa gabonafcles'rge, Szabó József úgy határozott, hogy ezt is beviszi „C" jegyre. A ssénabegyüjté- si tervét is teljesítette. Ezenkívül 224 kg. szénát vitt be „C" jegyre. Sza­bó József a kukorica ter­vét is elsőnek telsitete. 7 mázsa csöveskukoricát vitt a magtárba, közvetlen foszlós után. Az őszi munkáknál sem akar le. maradni, Elsőnek végezte el búza alá a vetőszán. tűst Az országépltö ötéves tervünket nemcsak az ál­lam' iránti kötelezettség teljesítésévé! segítette Sza­bó József, hanem 600 fo­rintot jegyzett az első bé­kekölcsön jegyzéskor. Igaz, azóta is bánja, hogy nem írt. többet, mert ahogy el­mondja, ,.a terv száz­szorta többet adott, mint amennyit jegyeitem” Örül az ember lelke, ha látja az új traktorokat, az új emeletes lakóházakat, az új sodronykötélpályákat, az új bányagépeket, amely mind. meggyorsítja a jobb élet megteremtését, a tar­tós béke megvédését szol­gálja. A béke megvédi, se, erősítése hazafias kö­telesség a Szabó család­nál is! Tudják azt, hogy az ötéves terv végrehajtá­sát segítik akkor, a béke­tábort erősítik. Ezért ha~ túrázták el közösen, hogy mindazért a jóért, amit kaptak, ni eg boldog jö­vőjükért összesen 1000 forintot jegyeznek. Példájuk követen-16 dolgozó parasztásgwi k Dolgozó népünk mindenütt meleg sze­retettel fogadja őket. Salgótarjánba szeptember 24-én érkezett a csehszlo­vák hadsereg 200 tagú müvészegyüt- teso. A szovjet hósi emlékműnél volt az ünnepélyes fogadtatás. Az együttes tagjai az üdvözlő beszé­dek elhangzása után megkoszorúznák az emlékművet. Este az acélgyár kultúrtermében bemutatták a csehszlo­vák és szovjet népi művészet mellett a magyar művészet cgy-egy számát is. Lejkes előadásuk valósággal magával ragadta a közönséget, amely majdnem minden számot meghurrázott. Mélyen megragadta a közönséget az ,.E1 a kezekkel Koréitól" elzntí kantáta. A mű egy koreai édes­anyáról szól, aki a fia elvesztése fölötti végtelen fájdalmát mondja el, de aki nemcsak kesereg, hanem maga is beállt a népi hadseregbe és fegyverrel a kézben áll bosszút fia gyilkosain. Olyan kifejező vo)t az együttes éneke, hogy bár nem magyarul adták elő, mé­gis megértette mindenki. Ez az elő­adás ismét szorosabbra fűzte a két nép barátságát, ezután még clszántabb lesz a békéért vivott harcunk. Ezt, mindjárt az előadás után kifejezésre is juttatták mind a nézők, mind a sze­replők, amikor Sztálin nevének *-m 1 í- tűsekor egyem borként kiáltották . Sztálinnal a hékéérH“

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents