Szabad Nógrád, 1951. szeptember (7. évfolyam, 36-40. szám)

1951-09-29 / 40. szám

Bz Síéves tervért, a magyar nép' baldig jövőjéért, a szeciaSizmasért jegyezz BékekStcsSnt! 50.000 forint boldog nyertesei ?? Y\ A Tervkölcsön.sorsolás során remik ívüli öröm érié Hegedűs Ferencet, a Zagyvapálfalvai Uveggy&r dolgozóját: felesége 100 forintos kötvényét 50.000 fo­rintos nyereménnyel kihúzták. Hegedűs Ferenc és felesége szeptember 20-án a salgótarjáni takarékpénztárban vette áfa 200 darab ropogós száz forintost. — A Tervkölcsön-jegyzéskor örömmel jegyeztünk kölcsönt államunknak, mert tudtuk, hogy forintjainkkal jószágunk építését segítjük elő — mondja He­gedűs elvtárs. Forintjaink mér is megférrültek. Ujj iskola épült falunkban, az üveggyárban orvosi rendelőt építettek, hogy megvédjék egészségünket-. Még rá­adásul 20.000 forintot is nyertünk. A nyeremény nagyon boldoggá tesz. Boldogsá­gom kettős. Egyrészt azért, mert mosf nősültem és a pénz jókor jön. .'Másrészt azért, mint párttag nagyon örülök, hogy példáin meggyőzi a kételkedőket, a bi_ zaimatlankodókat. hogy amit Pártunk mond. az igaz. Pártunk azt mondta, hogy' a pénzt visszafizetik és önmagunknak adjuk, ügy lett szóról-szőra. — De kötelezettségeim is vannak a nyereménnyel kapcsolatban. 500 forint^ ért koreai bélyeget vásároltam. Ügy érzem, ennyivel tartozom a hős koreai nép­nek, akik értünk is harcolnak. A 20.000 forintból 15 ezer forintot betétként a bankban hagytuk, a másik részből szobabútort, feleségemnek telikabátot és sok más holmit vásárolunk. f9S° 19So. cijicaimß^3^f3 "‘Streamer a/htsztd-e mart duplán nyertünk L.-Tava/)/ rt//o/,yroyer/i/n/ü G* /c/esa. Mart nyerünk KÖVETENDŐ PÉLDA A pásztói járási tanács az első békekölcsön sor so. lás alkalmából villámot adott ki. A szemléltető ngiíációnak ez a módszere már a begyűjtés első sza. kaszában is hatásos esz­köznek bizonyult a hibák feltárására, az élenjárók megdicsérése terén. A má­sodik békekölcsön jegyzés alkalmából valamennyi járási bizottság és járási tanács számára követendő példa, ami nagy mérték­ben előmozdítja a jegyzés sikerét. A'em okozhat fej­törést egy járásban sem Megyénk dolgozói már tízszeresen visszakapták a két jegyzés összegét 0 nép ncp­As ötéves terv alatt a dolgozó állama Só millió forintot ruház (i gazdaság fejlesztésére. Kibe a fejlesz. lésbe beletartozunk mi is, nógrádm-c- gyeiclc. A nU megyeinkben sem is­mernek még a dolgozók olyan fejlő­dést. mint amilyen most. a szemünk láttára lefolyik. Az ötéves terv eddig elmúlt ideje alatt 227 millió forintot fordítottunk megyénk Üzemeinek, me­zőgazdaságának és egész gazdasági (lem tériek fejlesztésére. Ebből az összegből 4.5S0 új ketszobo-konyhás fürdőszobás családi házat lehetne építeni. Ez any­ányit jelent, hogy a 227 millió forintból Ő új Kistér evőjét építhetnénk fel. kor­szerű tcnácshézzal, b.eUárpalotával, is­kolával, óvódéval cs egészségházzal. © 7>zili;vir Salgótarjánban 357 építettünk fel, közel 19 millió lakást forint értékben. A Hortiiy-rendszer alatt e?r.k magánosok építettek itt-ott házakat, Például az Acélárugyárban a tőkések 1921 óta sem ilyen építkezést sem vé­geztek. 3922-től 26-ig 2.000-el esett viasza a lakósok száma. A Salgótarjáni Acélárúgyár korszerűsítésére több, mint 20 millió forintot ruháztunk be. Uj, modern öntődét építettünk a Salgótar­jáni Tűzhelygyárban, amelyre 30 millió forintot fordítottunk. Nógrádküvenden 18 miliő forint beruházással egy új, korszerű ipari üzemet hoztunk létre, amely töhbffzáz dolgozónak nyújt biztos megélhetést. Ezenkívül saját erejükből 5 házat építettek már Tar község lakosai. Je­lenleg 10 építési kérelem van elinté­zés alatt. Ezek a házak 15—20—30 éves adómentességet élveznek. A Horthy-rendszer ideje alatt a község­ben mindössse 20 ház épült, ez is job­bára a ktilákok tulajdona volt. A köz­ség 560 házából az elmúlt öt év alatt nem kevesebb, mint 60 épült. © Ötéves tervünknek több mint 10,000 új mérnökre, több mint 13.000 új tech­községeiben is. A dolgozók egészségé­nek megvédésére ezidáig 1,560.000 fo­rintot költöttünk cl. Ebben az összeg- lton szerepel 2 kórház korszerűsítése, 3 egészségház helyreállítása, a somoskő- ujfalusi és litkei orvosi rendelő kijaví­tása, valamint a bocsáriapújtöi, balassa­gyarmati és bereeli népfürdők és a di- úpjenöi egészségház felújítása. © A megyében egymásután emelkednek a szebbnél szebb, korszeri htltúrhá&ak. Ka gybá tonyba n, 'Honoltennyén. Mái­* ^yoi*o/C kuffé KioAfjJi o »„ Ol lé f-eAjzjéi/ / kiszámítani, hogy egy-egy jó segítséget nyújtanak a község a terv- és béke- népnevelőknek, a jegyzés, kölcsön összegének hány- .... , , ,1 , , . gyutlöknek es a dolgozo szorosát kapta mar rísz. sza a dolgozók államától, parasztok is érdeklődéssel Az ilyen, villámok nagyon tanulmányozzák. A dolgozó nép életszínvonalának emelésére, az anyagi jólét fokozódá­Mcgyénk dolgozó parasztsága 230 traktort kapott ezidáig. Egy traktor egy év alatt kb. 900 holdat szánt fel amit, ha lófogattal végeznénk el 25.000 kilométer gyaloglást jelentene. A 230 traktor pedig annyi gyaloglástó] mentesíti megyénk parasztságát, ámen nyivei a Budapest—Salgótarján közötti 130 kilométeres távolságot 44 5S-szor lehetne megjárni. nikusra van szüksége. Tervünk* eddigi időszakában 2,816.000 forintot fórdí- lőttünk megyénk területén csak az ál­talános iskolák építésére. Ebből az ösz- szegből 36 isleolát épiiettünk' és hoztunk megfelelő állapotba, T.udányhalásziban 170.000 forinttal szövetkezeti iskolát állítottunk fel. A nagybátonyí új bá­nyász vájártanulói iskolára és otthonra Salgótarjánban 150 személyes diákotthont építünk. 2,400.000 forintot for­dítunk arra, hogy diákjainknak kényelmes otthont jó ellátást és megfelelő tanulási lehetőségei biztosíthassunk. sara jellemző, hogy Tar községben az elmúlt négy év alatt állami kölcsönnel 55 családi ház épült egyenként 20—10 ezer forintos értékben. Ezeket az újonnan földhöz juttatott parasztok, bányászok, ipari dolgozók építették. 5 6» fél millió forintot fordított álla­munk. A dolgozó anya nyugodt lehet mór gyermeke felől is. Ersokvadkerten 350.000 forintos költséggel leorszerü ovóda épült. Ugyanígy Mátraszelén. Homokterenyén és megyénk számos Diinaprntele, úgy vonul he ez a név a dolgozó nép köztudatába. mint iiteves tervünk szimbóluma, mint nagy alkotá­saink munkákban, harcokban kialakuló jalképc liunapentele az egész országé, jrolgoznak olt Zalából. Szabolcsból, Testről — és büszkék lehetünk rá —-• jönébányan Nográdbój is. A mi meglelik dolgozóié is ez az építkezés. A Dunai A'asmií járul hozzá, bogi' több traktor, •villany, jobb utak és több vasút leljen a megyében. A Dunai ^ asiuíi biztosíték arra, hogy országunk az ötéves terv ideje alatt a vas és acél, a gépek orsza- SSÚvá válik. Nehéz lenne leírni mindent, ami a Vasmű építésével, az ú.i város ki­alakításával és ami majd később a mo­numentális gyár építésével összefügg. De nézzünk egy pár számadatot, néhány jellemző részletet Sándor András: ..lJ város“ című könyvéből. * Megkezdődik az építkezés, a ..gene- Talplan”'’ készen van 1000 mérnök dol­gozott a vezérterven. 8 hónapig tartott a tervezés nagy műve és 45 kötet szü­letett belőle... * összesen 27 különböző szakmával fog­lalkozó állami vállalat vonult fel a vá­ró* építésére. Sorba épültek az első 'berakok az építés számára. Tábor kelet- ke.dk a Duna partján, olyan tábor, amelynek nagyobb feladat jutott, mint fi honjoglMók sátoriabórának. * A város és a gyár összesen 1100 ka- tasztrális holdon terül el. Az első kié­pítésben 4400 lakás épül a váriéban, A házak között nagy füves, virágos kér- itek, lombos fákkal beállított parkok te­rülnek el, egyetlen ház sem épül örsze ía másikkal. A város nagy főterén lesz maid a pártszékház, a városi tanácsház, a gyönyörű rendelőintézet, az ország legkorszerűbb 700 szemelve« filmszín­háza, a kultúrpalota A főtéren megy keresztül a város főút ja, amely széle, »ebb lesz a budapesti Sztálin útnál Ez az út vezet a 60 holdnyi erdősávon át a gyárig. * Az első város \fagyarországon, amely­ben nem lesznek szegények. nem leszm Nekünk Is épül Dimapentelc nek koldusok, nem lesz a városnak pe­rifériája. í gy emelkedik majd ez a vá­ros a fensík tetején, mint egy felleg­vár. Esténként, éj szakimként a széles környéket beragyogja a villany- és ne­on fény tűzpiros csillagainak fénye, kü­lönösen azé a csillagé, amely a városi tanács tornyán fog szikrázni. * Penlelét bátran lehetne Acélvá­rosnak nevezni! szító. Az előbbi a fűtőanyagot szolgál­tatja, az utóbbi a vasércet, a gyártás alapanyagát. * A terv a szén útjáról is gondoskodik, megépítik a Komló—Pentele vonalat és elsőrendűsítik a Puszta Szabolcs—Paks vasútvonalat. * A szénmosó kimossa a szénnek azt a részét, amelyek nagy hamutar tálmúak. A vasműnek évi 300 millió kito- wattóra villamosenergiára van szüksége. A vasműben épített erőmű nagyobb lesz, mint a Mátravidéki Centrálé. Az erő­mű fűtéséből keletkezett gőz és meleg­A Vasmű forgalma egy év alatt az első ötéves terv végén 3 és fél millió tonna lesz, azaz 350 000 vasúti kocsi. Ehhez pedig egy hatalmas teher- és személypályaudvar építése szükséges az új városban. * Két fontos előkészítő része lesz a gyárnak: a kokszolómü és az ércelőkc­víz szolgáltatja majd az egész gyár és a varos fűtését. Az erőmű egy cv alatt húszszor annyi villamosenergiát fog el­fogyasztani, mint jelenleg a Salgótarjá­ni Acélárugyár. Ezeket fél term ékeknek nevezik. A mo­sott szén mennyisége éven kint 8010 ton­na. Ennyi szén egy családnak ponto­san 400 ezer évig volna elég a léli jűm téshez, Az első 5 éves terv végén két nagyolvasztó fog működni, térfoga­tuk egyenkint 200 köbméter. Nagysá. gukról úgy alkothatunk fogalmat, ha elképzeljük, hogy az országház mindkét nagyolvasztóba beleférne. * A vasércet a Szovjetúnióból kapjuk. Először fordul elő történelmünkben hogy máshonnan kapunk nyersanyagot saját feldolgozásra és sajáA céljainkra. * Rengeteg vízre van szüksége az üzem­nek. Állandóan hűteni kell az olvasz­tót. A gyár percenkint 200 köbméter vizet igényel. Tehát olyan óriáshoz le­het hasonlítani, amely óránkint egy- egy Sajót, vagy He módot hör pint ki a Dunából. * Iöbh mint 22 hálózat lesz a vasmű­ben. Gáz, sóz, elektromosság, víz, leve­gő. csatorna, telefon, távjelzés, stb. A gyári vízvezeték hossza 45 kilométer, a írőz és levegőé 43 kilométer, a csatorna- hálózaté 26 kilométer. A avaron belül 3 rendezöpályaudvart készítünk, a vas­útvonal hossza a gyáron belül 60 kilo­méter. Az autóutak a gyáron belül 23 kilométer. * Az ásó. lapátoló emberek és az exka­vátorokat, földgyalukat, árokásókat kezelő gépészek az év folyamán öt millió köbméter földet mozgatnak meg. Ez a földmennyiség annyi, mintha elhordanák a budapesti Gellért­hegyet. ha pedig vasúti kocsikba rak­nák. 500.000 vagont töltene meg. En­nek a kocsisornak a hossza 5000 kilo­méter lenne, a föld kerületének nyol- cadrésze és csaknem annyi, mint a föld sugara, azaz némi megtoldással elérne a föld középpontjáig. * Ilyen üzem Magyarországon még so­hasem épült. A Dunai Vasmű 4 mil­liárd forintba kerül. A város, a gyár. a kikötő és a közlekedési útvonalak épí­tésén ^ 1952-ben több mint 30000 lesz az építők száma. Az ötéves terv végén egy vasmunkás hétszerte több vasat fog termelni, az eddigi vasműveink­be' ranovdk, Diósjenőn új IcuHúrhúzty, 31 útraszel én. Taron és egy égess sor községben új mozik biztosítják a dol­gozók fejlődését, szórakoztatását. Dolgozó parasztságunk életének meg- javulását mutatják a gépek tömegei is. Az elmúlt két év alatt kormány­zatunk a mezőgazdaság fejlesztésére 54 millió forintot fordított. Ez gé­pekben kifejezve annyit jelent, hogy megyénk dolgozó parasztságának mun­káját 230 új traktor. 48 cséplőgép, 2 kombájn, 22 aratógép. 20 velőgép és a kisebb mezőgazdasági gépek tömege könnyíti meg. © Népi demokráciánk nemcsak felszá­molta a régi közigazgatást és helyébe a tanácsokat hozta létre, hanem törő­dött. azzal is. hogy megfelelő keretek között intézhessék a nép ügyeit. A salgótarjáni megyei tanácsház az or­szág legszebb, legkorszerűbb épülete lesz. Erre 7 millió forintot fordítunk. De ne-m feledkezünk meg az egyes köz* ségek'ről sem. Diósjenőn, Nógrádmar- ealon, Mátraszelén, Mihálygergén és több más községijén új tanácsházat építünk, A javításokra, és építésekre több mint 1 millió forintot ruházunk be. © Pártunk, államunk a fejlettebb, társasgazdái kotlán útjára segíti dolgo­zó parasztságunkat, hogy nagyobb jö­vedelme, bo'dogabb élete legyen. Mit már megy értben, 115 termelőszövetke­zeti csoport működik, SS.900 lat. holdon összesen 5.200 családdal Tszcs-int.ben, ezidáig -már több mint 500 közép pa­raszt lépett, be, látva a társasgazdiíl- fcodás magasa b b rend őségét. Kormá­nyunk az elmúlt, év folyamán 5 és fél millió forint hitellel támogatta me. gyénlc termelőszövetkezeteit amelyből, másfél milliót gépek beszerzése 2 mit-. Hót pedig gazdasági épületek építésére fordítottak csoportjaink. Ezek a számok is bizonyítékai an­nak, hogy dolgozóink jó helyre fek­tették be megtakarított pénzüket, amikor Pártunk és kormányunk felhí­vására kölcsönt jegyeztek. Megyénk dolgozói a Terv- és Békekölcsönjegy­zés során szinte napok alatt lejegyez­tek 25 millió forintot. Ha csak eddigi eredményeinket is vesszük alapul, nem beszélve arról, ami még az ötéves terv alatt előttünk á|l — ez az ösz- szeg már többszörösen megtérült me­gyénk dolgozóinak. Megyénk tízszer annyit kapott beruházások formájá. ban. mint amennyit dolgozóink a bika és torvkölcsön folyamán összesen ad­tak a nép államának. Mit jelent az ötéves terv a dolgozó parasztságnak? A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Agítáeiós és Propaganda Osz^ táiya kiadásában megjelent füzet ismer­teti, bogy a dolgozó parasztságunk élete hogyan változott meg a felszabadulás napjától, hogy hét és fél esztendő alatt milyen hatalmas változás történt a dol­gozó parasztság életében. A füzet sta­tisztikai adatain, érdekes rajzain és ké- peip keresztül láthatjuk, bogy a mult­im/. a jelenhez viszonyítva, milyen hatalmas változáson fog keresztül menni mezőgazdaságunk, s ennek keretében mifc fog kapni most parasztságunk az ötéves terv végéig. És mit vár mindezért az ország? Azt, hogy a falu népe még lel­kesebben, még szervezettebben végezze munkáját, teljesítse a beadást- még gyorsabban haladjon eló're azon a kipró­bált és jól bevált úton. amelyen a Párt veret a még boldogabb jövő felé. A füzei kapható pártezervezttWHkucJ* Ara: 20 fillér, *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents