Szabad Nógrád, 1951. szeptember (7. évfolyam, 36-40. szám)

1951-09-29 / 40. szám

2 SZABAD NOGRAD 1951. szeptember 39 A kommunista példamutatás: feladataink sikeres végrehajtásának leudítője bent a csoportban garázdálkodjon a/, ellenség és belülről bom!a*>; a a cEoport egységét, lazítsa a munkafegyelmet, hátráltassa a község egészséges, szo­cialista átépítését. Hiba van a példamu­tatásnál Szécrényke községben is, ahol még egyes vezetők js úgy vélekednek: „nem lepek be a csoportba, vert akkor nem lesz kenyerem,“ Az ilyen pártta­gok nem hogy előre lendítenék a fel­adatok végrehajtását, hanem hátráltat, ják. Sokfajta és bonyolult az előttünk álló feladat. Fölvetődik a kcvdés, eze­ket a nagy, általános le,adatokat ho­gyan hajtsák végre a különböző mun­katerületeken dolgozó kommunisták? Híre a feleletet megadják a Fúrt és kormány határozatai, amely k a nép akaratát tükrözik, ériünk van minden soruk, minden intézkedésük a nép ja­vat szolgálja. A kommunisták első és alapvető kötelessége, hogy ök maguk szigorúan tartsák be, példát mutassa, nak a végrehajtásnál és másokkal is végrehajtassák ezeket a határozatokat. Sokan úgy vélekednek, hogy én példa­mutató vagyok, mert 100 százalékig teljesítettem a begyűjtést. Ez egyszerű­en állampolgári kötelesség. J>e még vannak olyanok, akik e térrn sem lelje, sítik a kötelezettségüket. Vájjon az ilyen kommunistáktól hogyan vehetnek példát a pértonkívüH dolgozók, hogyan tudják ezek megmagyarázni a 0 jegyre beadott gabona szükségességét. Ezek a párttagok vizet prédikálnak, de maguk bort isznak. . P AKTSZERVEZETEINK FOKO­ZOTTABBAN tudatosítsák min­den egyes párttag és tagjelölt felé, hogy az, állami fegyelem megsértése, a kötelesség elmulasztása összeférhetetlen a párttagsággal. Ilyen hibákat súlyo­sabban kell megítélni a párttagoknál, mint a pártonkívüliekuél. l’éldál mutatni a termelésben, fegye­lemben, feltárni a hibákat és kijaví­tani nem könnyű dojog. Különösennem ma, amikor előrehaladásunkat igyekszik megnehezíteni, gátolni az ellenség. Most még jobban meglátszik ki milyen kom­munista. Az ellenség mestörkedése, amely bomlaszjta a fegyelmet — rémhíreket terjeszt, például a mostani békekölcsön, jegyzésről elterjesztették, hogy hadi- kölcsön lesz. Erre egy jó párttag nem védekezéssel felel, hanem támadással. Élesen szembeszáll vele, leleplezi azt. Meg kell mondani, Hogy m; dogozó né­pünk felemelésére fordítjuk az Össze­get. míg Amerikában az évi költség­vetés T0 százalékát hadfelszerelésre fordítják és költségvetésüknél, mind­össze egy százaléka szolgálja a dolgozó nép kulturális céljait. Nem szabad megtűrni párttagjainknak az eUenéges ténykedést, nem szabad megtűrni azt. hogy kulákoknak is adjanak iparcikk- utalványt, mint ahogy tették ezt Hol. lók|in. Párttagjaink példamutatása vi. szí győzelemre a második békekölcsön- jegyzés sikerét is, mint például ETj!ak Ifjtösaknán, Gregus dános párttitkár­ral az élen a pűrtvozetőség valamenv- nyi tagja tál jegyezi a multévi jegyzé­süket. akinek példáját követve üzemek és falvak dolgozói, lelkesedve jegyeztek1 kölcsönt. r EGYENEK A KOMMUNISTÁK J EBEREK, kemények, következe­tesek az ellenséggel szemben. Hegye- n< k példamutatónk, tartsák be Pártunk c fontos törvényét. Eddigi hatalmas £■- kérőinkét is ágy értük ol, hogy a párt­tagságunk zöme ezt be is iavíoitn. Nem árt azonban az e (éren lévő hibákat fölvetni, különösen most, a vezetőség, választások előtt. Párttagságunknak-! az a feladata, hogy az új vezetőségekbe a legkipróbáltabb, leghareedzcttebb — politikailag legfejlettebbeket, jslldanni- tatóbbakat vili assza- meg. Nem Szabad! ér­vényesülni a vezetőségválasztásnál sem - mife'e barátságnak, liberalizmusnak. Minden egyes párttagnak éreznie, kell a felelősséget a vózelöségválasztásérí. A párttag legmagasabbrendü kötelessé­ge megbecsülni a kommunista nevet, Példát mutatni mindenkinek, életben és munkában egyaránt, alávetni egész te­vékenységét a Párt érdekeinek, a nép érdekeinek1, A kommunistáknak többet ^c]l vállalni a feladatokból, mint a part önki vülicknek. Példamutatásuk szárnyat fog adni az egész magyar dol­gozó népinek, feladataink sikeres elvég, zésénél. A kommunisták jó és igaz ügyért harcolnak. Éppen ezért, mert igaz ügyért harcolunk, ez a bare győ­zelemmel fog végződni. Legyen minden egyes párttag számára fölemelő érzés minden nehézség ellenére is. hogy a leg­első sorokban harcolnak a béketábor nagy zászlaja alatt, legelső sorokban harcolnak a . szociálisra 'Magyarország megteremtéséért, Javítsuk ki a párloktalás eiökésziiésének hiányosságait D OLGOZO NÉPÜNK ELŐTT ha­talmas, végrehajtandó feladatni; vannak, amelyeket Pártunk II. Kongresz. ezusa tűzött ki. Melyek ezek a felada­tok? A mezőgazdaság szocialista átépí­tése, fölemelt ötéves tervünk végrehaj­tása, a dolgozó tömegek bevonása a béke aktív védelmébe. Ezenbcliil, mint anronlévö feladatok: üzemeinkben az 1951-ce terv minden részletében való teljesítése — túlteljesítése — a »zo- ciaJista munkaverseny további vitele, a Gazda-mozgalom kiszélesítése. Halvá­inkban a, begyűjtés maradéktalan telje. si(éee, az őszi mezőgazdasági munkák időben való elvégzése, termelőszövetke­zeti mozgalmunk további szélesítése. E feladatokat az .'gyre élesedő nem­zetközi helyzet é« belső osztályharc vi­szonya között kell végrehajtani. Feladataink sikeres megoldása érde­kében mindenekelöt* meg kell erősíteni pártszervezeteinket, ez lesz biztosítéka a kongresszusi határozatok sikeres vég­rehajtásának. Ezért mondotta Rákosi elvtárs Pártunk II. Kongresszusán: „fokoznunk kell Póriunk elméleti színvonalát, fegyelmét, a példámul«* löst, áldozatkészséget, a bátor elszánt, ságot. Hadat kell üzenni a megalku­vás, a gyáva magatartás minden meg. ngilrdnuláseínak! Enne!: a szellemnek a nnegerösitése és felszíiása kongresszu­sunk egyik föfcladata. Ez a szellem jövendő sikereink és győzelmeink egyik legbiztosabb záloga.“ P ARTUNK ELCSAPAT, amely jelenti, hogy a munkásosztály, a dolgozó parasztság, a haladó értelmi­ség legjobbjait tömöríti soraiba, akik a fölszabedulástól kezdve — de a JIorthy-fa»izmus terrorja idején is — számtalan példáját adták annak, ho­gyan kell a dolgozó nép ügyéért har­colni. Ez a példamutatás volt a hajtó­ereje elért eredményeinknek, nagyszerű fejlődésünknek. Pártunk a győzelmek lelkesítője és szervezője, mivel olyan tagjai vannak, akik nap mint nap, ki- M a maga harci posztján példát mu­tat dolgozó társainak a munkában, az áldozatkészségben. Ezt a példa-mulatóat megköveteli a Párt minden egyes .párttagtól. „A párt­tag kötelessége, — mondja a szervezeti szabályzat — hogy élenjárjon a ter­melésben, példát mutasson a munkafe. gyelemben*, a szakmai képzettség eme­lésében, őrködjék a népi demokratikus (illant, törvénye, rendje f,a fegyelme fö­lött. Az egéez magyar dolgozó nép iga­zi vezetöjaként tekinti ft Pártot — és elvárja, hölgy annak minden tagja eh­hez méltóan viselkedjek, példát múlás, son. mint ahogy teszi ezt Kiss Pál I],r, a balgájarjá ni Acélárugyár öntvény­tisztítója. aki. szeptember 14-én már az .1952 október 10-i tervét teljesítette. Aki nem ezt teszi, annak nincs a dol­gozók ojött beosülete, — akarva, nem akarva, az elkoaséget segíti. A PAKT TAGJANAK LENNI azt jelenti: minden erővet, képességgel hatroolni a Párt célk'i. tűzéseiért, példát mutatni azon felada­tok végrehajtfisában, amelyek egész dolgozó népünk' előtt állanak. Ahol az augusztus 20-aí munkavorsenyben a kommunisták él en jár [ak kezdeményez­tek, ott magukkal ragadták és nagy tettekre lefk ékítették a párlonkivíUi dolgozókat is. így tudták elnyerni a Minisztertanács zászlaját Délibánya dolgozói. Ahol a párttagság sent mutat példát, ott nincs meg a kellő erkölcsi alap althoz, hogy a kommunisták föllép­jenek a lazaság, a fgyelmezetlenség’ el­len. Nem szabad megtűrni Tiribesakna kommunistáinak, hogy üzemük 1310 tonna szénnel tartozzon államunk­nak, — hanem mutassanak példát a torvek teljesítésénél. Ugyanezek a kö­vetelmények vonatkoznak falusi párt­tagjainkra is. Az a jé párttag, s ott lendül előre a munka, ahol a kommu­nisták élenjártak a csépiéiben, most a te'rménybegyüjtésben, az őszi munkák időre való elvégzésében. Luciáivá köz­ség Így tudta elérni, hogy a salgótar. jani járásban az első helyx'O került, mert nem volt egyetlen egy olyan part- lag sem, aki ne 100 százalékon felül teljesítette volna beadási Kötelezettsé­gét. Vagy Erdokürtön, ahol Bárnaj •Táros nárttitkár 350 száz/uékra teljesí­tett« kötelezettségét. Az „ jó párttag és jó vezető, aki példát mutat a mezőgaz­daság szocialista átépítésénél, aki nem­csak szemlélője, hanem aktív harcosa, kezdeményezője és irányítója a harc­nak és maga is belép a termelőszövet­kezeti csoportba, mint ahogy tette, ezt '! \r községben Tóth László párttitkár elvtárs is. TJ IBA VAN A PBLDAMUTATAS. BAN, a párttagság öntudatában •U. ahol nem fejlődik a csoport, mint például a dejtári József Attila tenne- lőesoport. Itt elszigetelik magukat az egyéni dolgozó parasztoktól és c kc.m- •mmistá/c nem lépnek föl ellene. A nóg- ládmegyei termelőesoportban megtűrik K kommunisták, hogy az orruk előtt, HAZÁNK DOLGOZÓ NÉPE Pártunk irányításával hatalmas feladatot hajt végre. Sikeresen építjük a szocialista tár­sadalmat- Pártunk kezdettől fogva szívós harcot folytat az ellenség ellen s e harc a szocializmus építése során mindjobban élesedik. Nem szabad elfelejteni, hogy minél reménytelenebb ellenségeink hely­zete, annál hajlandóbbak lesznek a végső eszközhöz nyúlni, mint egyedüli eszköz azoknak, akik szocialista építő munkánk elleni harcukban pusztulásra ralinak ítélve. Fölemelt ötéves tervünk végrehaj. tása, a mezőgazdaság szocialista átalakí­tása, szocialista építő munkánk mind bo. ryolultabb feladatok elé állítja pártiunk* cionáriusainkat, párttagságunkat és az egész dolgozó népet. Ezért határozta el a Politikai Bizottság május 17-én: „bizto­sítani kell, hogy elsősorban, funkcionáriu­saink, a vezetőségi tagok, a pártbizal­miak és a népnevelők kivétel nélkül részlvegyenck az oktatásban.” A Politikai Bizottság határozatának végrehajtása komoly feladatokat ró párt­szervezeteinkre. Ha megvizsgáljuk az 1951 —52-es oktatási évad előkészítését, bál- értünk el komoly eredményeket, de ered­ményeink mellett megvannak a fogyaté­kosságok, amelyeknek kijavításához sür­gősen hozzá kell fogni. Eredményeink, hogy a propagandistái, kiválogatásánál számszerű eredmények mellett minőségi javulás is van. Bizto­sítva van a megfelelő ellenőrző hálózat is, amellyel komoly segítséget tudunk adni a propagandisták munkájához. Kü­lönösképpen jó eredményt ért el a pro­pagandisták kiválasztásában a Salgótar­jáni Tűzhelygyár és Balassagyarmat vá­ros, ahol megvan az ellenőrző hálózat is, valamint a tartalékok is. ELÉRT EREDMÉNYEINK MELLETT azonban igen komoly hiányosságok mutat­koznak egyes alapszervezeteinknél, párt- bizottságoknál, a propagandisták kiválás”, tása terén. így például a balassagyarmati járásban Csesztve, Hont, Ipolyvece, He* rencsény községben, ahol még nincsenek meg a propagadisták, valamint a falusi pártszervezetnél, ugyanígy Szorospatakon sincsenek biztosítva a propagandisták. Ezeken a helyeken sürgősen ki kell váló. gatni azokat az elvtársakat, akik alkal­masak lesznek propagandistának, hogy az október l én induló 3 hetes előadóképző tanfolyamon részt tudjanak venni, s biz­tosítsuk az őszi oktatás zavartalan mene­tét ezeken a helyeken. Föl kell számolni a tanulást fegyelem terén meglévő lazaságokat Nem enged­hető meg, hogy a középtáder oktatás­ban résztvevő konferenciavezetők nem készülnek fel lelkiismeretesen, amelyet bizonyít a 22-én lezajlott konferencia is. Itt Torják elvtárs elmondotta, hogy az anyagot egyszer olvasta át az autóban, másodszor vonaton, amikor jött a konfe. renciéra. Ugyanígy Kdőrs István elvtárs is a Zagyvapálfalvai Bányagépgyárból, elmondotta, nagyon sok munkája volt, nem bírt tanulni és a' konferencia előtt olvasta cl az anyagot. Ezek a példák azt bizonyítják, hogy még mindig egyes elv- társak lebecsülik az oktatás jelentőségét, nem hajtják végre következetesen a Poli. tikai Bizottság határozatát. ALAPSZERVEZETEINKNÉL a poli­tikai tanfolyamok hallgatóinak kiváloga­tását kiválogató bizottságok végezzék, amelyeknek feladatuk volt, hogy minden hallgatóval személyesen beszélgessenek el, E téren is értünk el eredményeket. Egyéni beszélgetés folytán megérttették a párt­tagsággal az oktatás fontosságát. Párt- I szervezeteink zöme ezt a munkát már be J is fejezte, például a Salgótarjáni Acéláru­gyárban, a széesényi járásban’ is öt alap­szervezet kivételével megtörtént s tudják, hogy egy-egy szervezeténél hányán, mi. lycn oktatási formában fognak tanulni. Súlyos mulasztások vannak azonban ezen a téren különösképpen a salgótarjáni já­rás területén. A pártbizottság nem ellen, őrizte kellőképpen alapszervezeteinknek munkáját s így igen sok szervezetnél ké­sőn fogtak hozzá s még nincs tiszta kép arról, hogy egy-egy községben hányán, milyen oktatási formában fognak tanulni. Különösképpen le van maradva Pogony, Mátrai-ele. Mátranovák községek alap­szervezetei, ahol a pártszervezet vezető­sége elhanyagolta a kiválogató bizottság megalakítását s így veszélyeztetve van a jövő oktatási évad eredményes mun­káin. A kiválogatásnál hiba van még a lekintetbon is. hogy ,i tageág kis száza­lékát vonják be az oktatásba, mint pél. dául a kisterenyei alapszervezetnél, ahol ez mindössze 15—20 százalék. Ugyanezek a hiányosságok megvannak Szenté, Csi- tár. Garáb és Nőtincs községek alapszer­vezeteinél is. Alapszervezeteink feladata, hogy maradéktalanul hajtsák végre a Poli. tikai Bizottság határozatát a propagan­disták kiválasztásánál, biztosítsák .hogy a párttagság 50—55 százaléka be legyen vonva különböző oktatási formákba. PÁRTSZERVEZETEINK a partéiét egyik legnagyobb eseményére készülnek, a vezetőségek újjáválasztására. Az előké­szítés időszakában meg kell javítani az egész pártmunkánkat, így az oktatás területén fennálló hibákat is, amelyek­nek kijavításával nagyban hozzájárulha­tunk fölemelt ötéves tervünk sikeres vég­rehajtásához. Kazareczki Antal MIIYES CÉLOKRA FORDÜJÁK AZ ÁUAMKÖLCSÖHÖKET A SZOVJETUNIÓBAN A szocialista gazdasági rendszerben a költségvetés kiegyensúlyozott, defi­cit nem keletkezik, A Szovjetunió 1951, évi költségvetésében az elöirány­1t' bevételek összege 475.717 millió bel, a kiadások összege 4; 1,003 mii-1 liö rubel A bevételek tellát 7.214 mil­lió rubellel mutják felitl a kiadásokat. Az a tény. hogy a bevételek felülmúl­ják a kiadásokat, fényesen bizonyítják a szovjet állam gazdaságának és pénz­ügyi rendszerének szilárdságát, A hé­vé,éli többlet elősegíti a szovjet rubel további szilárd ulását. Az állami költségvetés bevételeinek 1«forrását a szocialista gazdaság fel­halmozásai alkotják amelyek a költ­ségvetésbe forgalmi adó és nyereség heszolgált a tások alakjában folynak be. A különleges források között nagy jelentősége vau a dolgozók megtakarí­tásainak, amelyek elsősorban az állam, kölcsönök útján kapcsolódnak bo a gazdasági és egyéb államcé- lokat szolgáló beruházásokba. Ezek az állami kölcsönök építő jellegűek, a befolyt összegeket a gazdasági jóléti és kulturális fejlődés méreteinek ki­szélesítésére, ütemének gyorsítására és a dolgozók békés munkájának védel­mére fordítják. A nép vagyonát, gya­rapítják és mindenkor termelékeny jellegűek. A KAPITALISTA ORSZÁGOKBAN. Kapitalista országokban a.S _ állam* kölcsönökkel fedezik a költségvetési hiúnvokat Már n második világhábo­rú előtt az Egvesült Államokban a költségvetési kiadásoknak egyre ma­gasabb százaléka volt, fedezet-len, vagyis az államháztartási hiány az 1931—32 pénzügyi évben mutatkozó 2 milliárd ST9 millió S00 ever dollárról 1938—39-bdíi 3 milliárd 600 millió dol­lárra, Anglia költségvetési hiánya s.v 1930—31. évi 23.2 millió fontról 1937—3S-ban 245 millióra, Svájcé pe­dig az .1,932 .évi 2-L2 millióról 193S- Lan 135,7 millióra növekedett. Az sz­ála eltelt évek általában hasonló költ­ségvetési hiányokat mutat. Kapitalista országokban kizsákmá­nyoló jellegűek az államkölcsöuök és súlyos teherként nehezednek a dolgo­zók vállaira, 'A jegyzett összegeket nem a dolgozók javára, nem békés cé­lokra. hanem lialájgyárak táplálására, rabló háborúk előkészítésére, kis né­pek leigázására, hatalma« elnyomó ap­parátus fenntartására fordit ják. At: Egyesült Államok 1951—52. pénzügyi évre szóló költségvetési előirányzatá­ban a fegyverkezésre nyíltan bevallott-, összeg az összes kiadások 73 százalé­ka. így tehát ismét elkerülhetetlen az újabb költségvetési deficit. Az áüainkölcsönök visszafizetése A SZOVJETUNIÓBAN A Szovjetunió és a népi demokrati­kus országok állami kölcsöne! népi kölcsönök: tömegjellegűek, mert a jegyzésben szinte kivétel nélkül min­den dolgozó résztvesz. így volt ez már az első sztálini ötéves terv idején is. A Nagy Honvédő Háború előtt kibo­csátott államkölcsönc-kre 50 milliárd rubelt, a Nagy Honvédő Háború alatt 76 milliárdot, a háború után pedig — nem számítva bele az idén jegyzett kölcsönt — 77 milliárd rubelt jegyez­tek a dolgozók. Örömmel és bizalom­mal jegyeztek, kölcsönt mert tudják, hogy ezek az összegok elsősorban a békés építő munkát, a népgazdaság fejlesztését szolgálják. A kölcsönöket a dolgozók közvetlen, vagy közvetett alakban kapják vissza; •közvetlenül úgy. hogy az állam min­denkor pontosan eleget tesz nyeremény, illetve kamatfizetési, továbbá törlesz­tési kötelezettségeinek; közvetve pe­dig azáltal, hogy a népgazdaság ha­talmas ütemű fejlődése következtében — amit a dolgozó nép kölcsönnyújtá­sai is elősegítenek — egyre több áru­cikk áll csökkenő árszínvonal mellett a fogyasztás rendelkezésére, — egyre nő a kulturális és szociális intézmé­nyek száma, A Szovjetunióban és a szocializmust építő országokban az államkölcaönök a fejlődés ütemét meggyorsító szerepet játszanak, A Szovjetunió 1950. évi ideiglenes’ állami zárszámadás szerint a 422 milliárd rubelnyi összbevételből az államkölcsönök részesedése 31 mil­liárd (kevesebb 8 százaléknál) rubel. A KAPITALISTA ORSZÁGOKBAN. Tőkés országokban, minthogy a dol­gozóknak megtakarított pénzük nincs, nem a széles néptömegek, hanem fő­képpen a kapitalista rétegek jegyzik a kölcsönt, amely lényegében az ö érdé. keiket szolgálja. Az államkölcsönök terhét azonban igenis a do'gozók nyö­gik. Uj adók, az adóprés megszorítása, az infláció — mind ez felidézi a dol­gozó rétegek amúgy is alacsony reál­bérének további erős csökkenését, élet színvonaluk romlását. A kapitalis­ta állam e’adósodása a tőkés rendszer egyik jellegzetessége. Az Egyesült Államok államadóssága pl. az 1914. júniusi 17 milliard dollár, rú'l 1950. augusztusáig 258 milliárd dollárra emelkedett. Anglia államadós. sága 1914 márciusában 700 millió font volt, 1949 novemberében már 26 mil­liárd fontra emelkedett. Az adósság- szolgálatra eső kiadások, amelyeket el­sősorban a dolgozókat terhelő adóbevé­telekből fedeznek, a kapitalista állam háztartásában igen tekintélyes helyet foglalnak el. így pl. az Egyesült Álla­mok 1947—4S. évi költségvetési elő­irányzata szerint az úllamkölcspnökkel kapcsolatos törlesztési és kamat szol­gálat, az államháztartás össfes kiadá­sainak 15;3 százalékát crte el. itiíjf Franciaországban már 193$-ban az összes állami kiadás 17.5 százalékát jelentette. 1950-ben csupán kama­tok címén közel 6 milliárd dollárt kel. Jett az Egyesült Államok kincstárának kifizetnie. Ausztria következik Az amerikai militaristák mcsf már nyíltan reguláris osztrák hadsereg; fel­állítására törekednek, hogy tovább nö­veljék az Eisenhower-hadsereg számává ágyútölteléket szállító országok sorát. A tjfkos előkészületek ebben a vo­natkozásban esztendők óta tartanak. A rendőrség és a csendőrség létszáma kétszeresen felülmúlja a háború előttit. A rendőrség és a csendőrség vezetői­nek jelentős része a hitlerista Wehr­macht volt katonáiból, tisztjeiből és tábornokaiból tevődik össze. A kÖzkato, nák teljesen katonai jellegű kiképzése három hónaptól egy évig tart. Rendőr, iskolák cégére alatt számos katonai tanintézetet létesítettek, köztük páncé­losokat képző iskolákét is. A ,,növen­dékeket“ amerikai oktatók közreműkö­désével képezik ki. A csendőrségef ne­hézfegyverekkel is felszerelték. Van egy teljesen gépesített, tankokkal és tüzérségi fegyverekkel felszerelt csend, őrezred, amely három zászlóaljból áll. Legénységét háromhónaponként váltják, hogy ^ Ny ugat-Ausztria valamennyi csendőre fokozatosan elvégezhesse ezt- az iskolát. Az amerikai hatóságok azonban ezzel uem elégedtek meg. Már egy évvel ez­előtt megkezdődtek a tárgyalások re. guláris osztrák hadsereg felállítására. Ez a hadsereg kezdetben három had­osztályból állna. A hadsereg számára már össze is válogatták a parancsnoki kar tagjait. A kiszemelt tiszteket sza­bályszerűen előléptetik egészen a tábor­noki rangig. A vezérkar megszervezése. Raus, a hitlerisfa hadsereg volt vezér- ezre des ének vezetése alatt folyik. Augusztus 27.én jelentette a nürn­bergi ,,Achtuhrblatt“, hogy befejező­dő! t az -r>0 ezer főnyi osztrák hadsereg mega'akításának előkészítése. ..Bouní politikai körökben — írta az újság — nagy érdeklődéssel fogadták a bécsi hírt, hogy az európai hadsereg kereté­ben megszervezik az osztrák hadsere. get. Rámutatnak, hogy most, araikor amerikai nyomásra a védelem ügyéhez a németek csatlakoztak, időszerűvé vált az osztrákok hozzájárulása is.“ Az osztrák hadsereg mcgalakításá- nek tervei kiáltó ellentétben állnak az Ausztria lefegyverzésére vonatkozó nemzetközi egyezményekkel. Az Egye­sült Államok, amely Európában agresz_ «zióra készül, minden tartózkodás nél­kül sálba tapossa nemzetközi kötele­zettségeit. A belgrádi fasiszták félnek a béke megerősödésétől Svernyik elvtársnak, a Szovjetunió Legfelső Tanács Elnöksége elnökének Tru.múrihoz, az Egyesült Államok elnökéhez küldött válaszát és a Legfelső Ta« nács Elnökségének határozatát, mint ismeretes, a béke hívei a világon mindenütt egyhangú helyesléssel fogadták. Az Egyesült Államok és Anglia reakciós sajtója, amely nem mer nyíltan szembeszállni az emberek százmillióinak békeakaratával, azon mesterkedik, hogy valahogy agyonhallgassa a békeegyezmény kötésére vonatkozó javaslatot, vagy hogy a javaslatot azzal az üres szólammal hárítsa cl. amely szerint — ilyen egyezmény felesleges\ (.sál: az árulók és gyilkosok Ti/ó-handája, amely semmit sem veszíthet a közvélemény szemeben, jelentette ki, hogy számára a nagyhatalmi b eke egyezmény megkötéséne!:, gondolata is gyűlöletes, mert- egy ilyen paktum állí* tólag elleniéiben áll a jugoszláv érdekekkel" és megkötése, úgymond, csak ft nagyhatalmaknak volna előnyös. A ,,Borba\ című titóista szennylap arra a követ-' keztetésre jut, hogy a nagyhatalmak közötti béke helyreállítása teljesen elfogad­hatatlan a jugoszláv kormány számára. f Mindenki világosan látja, hogy miért lettek izgatottak a belgrádi fasiszták, Hiszen ha a nagyhatalmak béke egyezményt kötnek, ha megszilárdul a nemzet* közi együttműködés, akkor mihez kezd a Tito-klikk? Ki fogja őket pénzelni? Egyébként a jugoszláv fasiszták már régóta nem titkolják, hogy az Egye sült Államok imperialistáinak tényleges szolgálatában állnak. Tito angol—amerh kai gazdáiról szólva idén. július 27-én mindenki füle hallatára kijelentette, hogy a jugoszláv kormány politikája ..előnyös nekik° (tudniillik gazdáinak — szerk.)< de még mennyire előnyös. A szolga, ha ruár zsebrevágla a borravalót, nem felejti, cl régi gnyalni ura csizmájának talpát. Tito június 13-i beszédében esküdozÖU: ..Háláteher gondolunk Amerikára. ’ ftiem lehet csodálkozni, ha maga a gondolat, hogy a béke megszilárdítása lehetséges a nagyhatalmak közt, rettegésben tartja «. jugoszláv nép hóhérait.

Next

/
Thumbnails
Contents