Szabad Nógrád, 1951. augusztus (7. évfolyam, 32-35. szám)

1951-08-04 / 32. szám

«trgnSTfw? '4, »ABA» WOOBA» 3 Pártmunka tapasztalatai ^ A. pártvezetőségek és pártválasztmányok ujjáválasztásáról Az alábbiakban kivonatosan kő. zöljük Gyárfás elvtárs beszámo­lóját. amit a két hete tartott ki­bővített niegyebizottsági ülésen elmondott. A KÖZPONTI VEZETŐSÉG 1051 május 22-i határozata szerint a pártvezetöségeket és a pártválasztmá­nyokat még ez évben újjá kell vá­lasztani az alapszervezetekttíl a me­gyei pártbizottságig. A vezetőség újjáválasztását szükségessé teszi a nemzetközi helyzet feszültségé, a tel. sö osztályharc éleződése, amely meg­követeli, hogy pártszervezeteink élén tiszta-múltú, becsületes, a Párthoz és osztályához hű. harcos kiállású, fejlő­dőképes káder álljon. A múlt évi ve- z.et.őségválasztáskor megyénk terüle­tén jelentős mértékben javult a párt. szervezetek vezetőségének összetétele, javult a pártszervezetek munkája, szé­lesedett a pártdemokrácia, valamint a bírálat. Pártszervezeteink munkájá­nak eredménye, hogy az ötéves terv első evét sikerrel teljesítettük, a bé­kekölcsönjegyzést és a tanáesvúlasz- lást megyénk területén is sikeresen baj ot'.uk végre, hogy a tszcs-b szá­ma 02-re ’emelkedett­Az eredmények mellett igen nagyfo­kú hiányosságok is voltak, Elsősor­ban a káderek kiválasztásánál. Elő­fordult; hogy a pártszervezetek veze. tőségeibe nem tiszta múltú, kétes elemek is beépültek. Hiba volt. hogy a káderek kiválasztása reszort-munka volt, falun pedig különösen kevés dol­gozó paraszt került a vezetőségedbe. Kern fordítottak gondot, különösen a rétsági járásban arra. hogy a titká­rok bátor, harcos, fejlődőképes e,v- lársak legyenek. A Z UJ VEZETŐSÉGEKBŐL ki kell szorítani a kétes- múltú, megalkuvó elemeket. Ezek he. lyébe olyanokat kell beválasztani, akiknél mindenkor megmutatkozik a Pártért, a munkásosztályért való ön­zetlen, bátor, harcos kiállás. Olyano­kat, akik a termelésben, a munkaver­senyben, falun a begyűjtésben, a tér. melöcfoportnk fejlesztésében élenjár­nak. Feltétlenül fontos, hogy fejlődő­képes elvtársak kerüljenek a vezető­ségekbe- Fel kell számolni azt a hely. leien uézetet — különösen a salgótar­jáni járásban —, hogy ilyen kádere­ket nehéz találni, mert a mi megyénk területén bőven vannak ilyenek. A vezetőségválasztás pártszerveze­teink előtt, nem külön feladat,' ha. nem szorosan összefügg a most fo­lyó munkákkal.' Ehhez a munkához tervszerűen kel] hozzáfogni, pontosan meghatározva, mikor, milyen felada­tot kell elvégezni. Ezt a nagy felada­tot csak úgy tudjuk elvégezni, ha a káderkiválasztás, a vezetőségválasz, tás előkészítése nemcsak egyes osztá­lyok reszortfeladata lesz, liánom az egész pártbizottság, pártszervezet feladata. A káderek kiválasztásának és megismerésének most van a leg­jobb ideje. Az aratás,’ cséplés, a be­gyűjtés, a szocialista munkaverseny, a takarékossági mozgalom az, ahol párttagjaink kitűnnek a munkával, de ahol legjobban felismerhetjük a meg. alkuvó, ingadozó elemeket. Ahol a mu]t évben így keresték a kádereket, ott jó eredményt is hozott a vezeíő- ségválasztás­COKKAL NAGYOBB SÚLYT kell helyezni a vezetőségvá- íasztás politikai előkészítésére, mint a múlt évben. Párttagságunkkal, de a páltonkívüliekkel is meg kell ismer­tetni és meg ke]l értetni a választás jelentőségét. Ezt elérjük, ha beszé­lünk nekik erről, ugyanakkor kérjük a segítségüket. A pártdemokrácia, a kritika alkalmazásával az egész párt- bizottság segítsen leleplezni az inga­dozó elemeket, segítse, hogy a párt- szervezetek élére a legjobb vezetők kerüljenek. Párttagságunk védje a pártot, jól válassza meg a vezetőket. Ki kell hangsúlyozni párttagságunk felé; hogy ők a felelősek, kiket vá. lasztana.k meg a pártszervezetek élére. Emellett- egy pillanatig sem szabad megfeledkezni, hogy az ellenség igyekszik majd a vezetőségválasztást támadni. Az ellenség igyekszik majd lejáratni a becsületes, jó vezetőket, ugyanakkor népszerűsíti a befolyású alatt állókat. Pontos az előkészítés időszakában tudatosítani, kihangsúlyozni kom munista példamutatás, a pártfunkció jelentőségét Párt funkcionáriusnak lenni a legnagyobb megtiszteltetés egy párttag számára, mely egyben azt is jelenti, hogy komoly kötelezettség hárul rá. Ha a vezetüségválasztáskor jól dolgozunk, ez elősegíti a pártde. mokráeia kiszélesedését, a kritika, önkritika széles körben való alkalma­zását. A vezetőség újjává!asz.táiával még jobban elmélyítjük a Párt és a tömegek közötti kapcsolatot. Tudató. sítani kell, hogy alapszervezeti titka­raink úgy őrizhetik meg a párttagság bizalmát, ha most az előttünk álló feladatokban is jó] megálljuk helyün­ket. Az idén. jóval több idő á'l ren­delkezésünkre a vezetöségválasztás előkészítésére, mint tavaly. Sziiksé. ges, hogy ezt a7- időt helyesen hasz­náljuk ki, hogy a kiválogatás és elő­készítés az egész pártszervezet fel­adata legyen. A VEZETOSEGVALASZTAS al. kalraával növelni kell a munká­sok, dolgozó parasztok arányszámát, be kell vonni a műszaki ‘értelmiséget, mérnököket, agronómusokat a vezető­ségbe. Faluhelyen nem szabad megfe­ledkezni, hogy az egyénileg dolgozó parasztok is megfelelő számban he. lyetfogialjanak a vezetőségben. Na- gyobb számban be kell vonni a me­gyénk területén — különösen a rétsá­gi járásban — az ifjakat és nőket a párt vezetőségbe. A -tegszervezete- ket a múlt évinél sokkal jobban be kell kapcsolni a munkába, el kell ér­ni, hogy a DISz titkár is tagja le­gyen a pártvezetöségnek. Különös súlyt kell helyezni az alapszei'vozeti titkárok megválasztására. Az alap. szervezet titkára maga is mutasson példát a munkaverseny, az anyagta­karékosság területén, faluhelyen a be­gyűjtésben, legyen tagja a termelő- csoportnak, vagy járjon élen annak szervezésében. Az alapszervi titkárok megválasztásáért valamennyi helyen a pártbizottságok titkárai felelősek. A JÁRÁSI ES VÁROSI BÍZOTT. SÁGOK saját munkatársaik kö­zött osszák el az alapszervezeteket, képezzenek súlypontokat, a legfonto­sabb helyekre a pártbizottság osz­tályvezetői menjenek ki. A járási és városi bizottságok ehhez a munkához azonnal kezdjenek hozzá, úgy osszák be a munkát, hogy a többi feladat mellett sikeresen tudják elvégezni. Ha ezt. a feladatot jól elvégezzük, ez a pártszervezetek erősödésével jár. Kihat a széntermelés növelésére, a tervt-últeljestésre. He kihat ez a mun. ka falun a termelőszövetkezetek meg­szilárdulására, a szövetkezeti mozga­lom további fejlődésére. Ha a veze- 'tőségválasztást sikerre visszük, min. den területen javul a munkánk, na­gyobbak lesznek eredményeink, ez azj. jelenti, hogy meggyorsítjuk megyénk területén az ötéves terv végrehajtá­sát, a Pártkongresszus határozatai­nak megvalósítását. „Cséplőgéptől a magtárba a felesleges gabonát!“ A békebegyüjtés élharcosai A SALGOTARJANI JÁRÁSBAN Barta Bá­lint karancskeszi-i 6 holdas kenyérgabonából 528 Mátraveretélyen Gortva IAván 3 holdas kenyérgabonából 290, takarmánygabonából 101, ifj. Pál Gáspár ka- rancsaljai 4 holdas ke- nyérgahonáhól 318, ta­karmánygabonából 700, Torják János buci bar­nái 6 holdas 81 kg he­lyett 343 kg kenyérga­bonát, Világosi Géza ceredi 4 és fél holdas takarmánygabonából 409 százalékra teljesí­tett. A 6ZECSBNYT JÁ­RÁSBAN Varga Béla mihálygergei 11 holdas 227 százalékra, Sarankó István széc3ényi 7 hol­das 470 kg helyett HOO kg-’a, Kom Audrás szó­csőn vi 5 holdas 554 szá­zalékra, Juhász Ferenc szécsényi középparaszt kötelezettségén felül C jegyre 30 mázsát, Hor­váth István szőcsén-í holdas C jegyre 3 má zsát, Kiss István var­sányi középparaszt, min­tagazda 200 százalékra, Galcsik Gyula szécsényi 7 holdas 371 kg helyett 1627 kg-ot, 439 száza­lékra, Rusznyák Béla szécsényi 3 holdas 447 százalékra teljesítették kötelezettségüket. Mt- hálygergén Tóth István és Fekete György ver­senyében Tóth István vezet 300 százalékkal. A nagylőci Kossuth tszcs 192 százalékra teljesítette kötelezettsé. gét. A PÁSZTÓI JÁRÁS­BAN Eizner Pál erdő- tarcsai 3 holdas kenyér- gabonából 213 százalé­kot, árpából 1112 szá­zalékot teljesített. Prauda Pál 8 holdas tari középpa­raszt a cséplőgéptől 213 százalékra teljesítette kenyérgabona és 309 százalékra takarmány­gabona beadását. 554 kg kenyérgabona he­lyett 1118 kg-ot vitt be. Bodonyi István er- dőtarcsai 8 holdas 508 kg helyett 1970 kg ot, árpából 261 kg-mal szemben 579 kg ot, Ju­hász Ferenc ecsegi 3 holdas 728 százalékot, özv. Zeke Istvánné pász­tói 2 holdas 520. Ozvald Jenő vanyarci 4 holdas 324 százalékot teljesí­tettek. Sándor István tari 3 holdas 3370 szá­zalékot, Kalavai Ist­vánné erdőkiivti dolgozó paraszt 230 kg helyett 478 kg-ot, árpáiból 161 százalékot, Kajzinger Mihály paiotási 7 hol­das kenyérgabonából 206. takarmánygaboná­ból 240 kg helyett 710 kg-ra teljesített. Nyemecz János erdőkürti 7 holdas dol­gozó paraszt 263 kg ke­nyérgabona helyett 5 mázsa hüzát, 6 mázsa rozsot, 83 kg árpa he­lyett 7 mázsát teljesí­tett. A BALASSAGYAR­MATI j arasban Mra. vik János 6 holdas bér. celi - dolgozó paraszt 280 kg helyett 1100 kg-ot adott be. Vámos János- r.é pataki 6 holdas 568 kg helyett 1270 kff-ot, Benedek István 4 hol­das becskei 66 kg he­lyett 711 kg-ot. (1080 százalék), Gesner Jó­zsef motorai 2 holdas 40 kg helyett 510 kg ot (1290 százalék), özv. Varga Istvánné moho- rai 2 holdas 73 kg he­lyett 614 kg-ot, Bagyin- szki János csesztvei 7 holdas 572 százalékot, Trehánszki Pál balassa­gyarmati 4 holdas 745 százalékot, Anda And­rás dejtári 4 holdas 289 százalékot. Bíró Pál mo­torai 8 holdas 350 szár zalékot, Novák István csesztvei 4 holdas 473 százalékot, Csongrádi Gyula galgagutai 8 hol­das 300 százalékot tel­jesítettek eredeti be­adási kötelezettségükön felül. A RÉTSÁGI .TÁRAS­BAN Magyar Sándor nagyoroszi párttitkár 10 tagú családja mellett 5 hold földjéről 445 szá­zalékot teljesített ke­nyérgabonából. Tranyán László kisecseti párttit­kár 500 százalékot, Szanyiszlő Gusztáv kis- ecseti 10 holdas 210 százalékot, Varga Ist­vánné kisecset! 4 holdas 570 százalékot, Metti Pál 5 holdas kisecset! 350 százalékot, Szila József nógrádsápi 5 holdas 496 százalékot, ,ifj. Teplánszki István 6 lioldas kisecseti ke­nyérgabonából 72 kg helyett 352, Torok Fri­gyes kisecseti 5 holdas kenyérgabonából 69 kg helyett 769 kg-ot telje­sített. ,,, , Több segítséget a járási bizottságok részéről a bányász pártszervezeteknek az oktatási munkában A fogyasztási szövetkezet megismerteti a parasztságot a szövetkezeti élettel Ä SzÖVOSz küldöttség beszámolója Salgótarjánban Szénbányászatunk termelésének növe- Vse nemcsak azon múlik, hogy meny­nyire szélesítjük ki a munkaversenyt, '»(ennyire javítjuk meg a műszaki ve- »otAA, vagy gépesítjük bányaüzemein­ket. hanem jó részt azon is. mennyire tudjuk bányászaink marxista-leninista képzettséget nőve’ni. Ebben az ♦vadban a párttagság 50—55 százalé­kát kell bevonni a szervezett oktatás- ka. A' Politikai Bizottság határozata az oktatási munkáról felhívta a figy®-1- luünket, hogy pártszervezeteink időben kezdjék el a propagandisták, az elő­adók kiválogatását. A PB határozata megállapítja: „A párloktatás szinvo. ti.a!a alapvetően a prnpagandi.ua Icádé, tick összetételéről, azok elméleti, politikai is mó1 szertani felkészültségéiül függ." Kisterenyén, ahol a bányászok lúl- fcyomó többsége kétlaki, ahol laza a munkafegyelem és igen sokan rendsze- Vesen nem teljesítik tervüket, kiilönönö- sen felvetődik az elméleti képzettség növelésének szükségessége. A múlt esz- t-tüdőben a párttagságnak mintegy 40 százalékét vonták be az oktatásba, de a hiányos ellenőrzés, vagy előadó hiányá­ban ezek a szemináriumok lemorzsolódtak és a pártszervezetnél ma sincs arról ki­mutatás. hogy az elmúlt oktatási évad­ban hányán vég-eztek szemináriumot, kik hagyták abban a tanulást. Az el­múlt oktatási évad hiányosságaiból k -- veset tanultak a bányász pártszerve­zetek. Most kellene végrehajtani az el. következendő oktatási ávad legfonto­sabb feladatát, a propagandisták okta­tását, képzését, 8—9 hetes esti előadó képző iskolákon.' Ez az iskola a kis- 1 erenyei bányáknál még nem indult lie. ami az oktatás, a tanulás nagyfokú lebecsülését; elhanyagolását mutatja Bár papíron meg vannak a propagan­disták, kijelölték a propagandista is­— A litkei földművesszövetkezet nem fordít gondot a széna befedésére és ezért az egyik kazal befüllés előtt ált. Helyes lenne, ha a litkei íöldműves- Bzövetkeizetbej) nagyobb gondot fordí­tanának a dolgozó nép vagyonára. kólák előadóit is. mégis csak 4— 5-en jönnek el a szemináriumra. Ez azt mu­tatja; hogy nem foglalkoztak kellőké­pen a propagandisták' kiválogatásával. A salgótarjáni járási pártbizottság .és az ottani alapszervezetek is akkor kez­denek kapkodni, amikor az esti isko. Iáknak' már működnie kellene. Azt hit­ték, hogy a kiválasztással túl vannak a munka nehezén. Kém beszélgettek, nem foglalkoztak közben a propagandista­jelöltekkel. A járási bizottság már tudta; hogy a kisterenyei bányák' párt. szervezeteinek fokozottabb segítségre van szükségük, még sem gyakorolt elég ellenőrzést, nem vigyázott arra,- ne csak papíron, hanem a valóságban is meglegyenek a propagandisták. Mud- riczki Antal és Hegedűs László például nem is tudták, hogy propagandisták­nak1 jelölte őket a pártszervezet He nemcsak a propagandisták kije­lölése történt bürokratikusán; hanem a propagandista iskolák előadóinak ki­jelölése is. Ha a járási bizottság ala­posan megvizsgálja, kiderül, hogy a 6 előadóból három, vagy nem megfelelő, vagy nem vállalja ezt a feladatot. A járási bizottságnak nem lett volna sza­bad megengedni, iiogy Király elvtárs pú rí. titkár kifüggesztett papíron hirdet­mény formájában értesítse a propa­gandistákat és az előadókat az esti is­kola kezdetéről. Nem, lett volna szabod megengedni, hogy ezt a nagy munkát Király elvtárs szinte egyedül akarja elvégezni. Eddig már két hét anyagá­nak tanulmányozását mulasztották el, de még mindig van mód arra, hogy behozzák ezt a lemaradást. Az a leg­fontosabb, hogy a járási pártbizottság még nagyobb segítséget nyújtson az 'alapszervezeteknek. Látogassanak meg minden propagandista-jelöltet, beszélgessenek az esti előadóképző is­kola minden egyes előadójával. A pro­pagandista-jelölteknek túlnyomó töb’o- sége pártiskolát végzett elvtárs, akik megértik, hogy dolgozóink elméleti kén. zeítségénefc növelése nélkül munkánk sántítani fog. visszaesik a termelés, iiogy dolgozóink nem látják Pártunk és kormányunk politikájának összefüggd, sót. hogy az ellenség az elmaradottakra, a butákra veszi az irányt. Segíteni kell a pártszervezeteket abban, hogy a veze­tőség minden egyes tagja és a párt- bizalmiak bevonásával biztosítsák a propagandistákkal való személyes be­szélgetést. munkájuknak állandó ellen­őrzését. Ugyanakkor erélyesen fel kell lépni az olyanokkal szemben, mint Laczkó János, aki elvállalta, hogy pro­pagandista lesz. megígérte, hogy részt vesz az esti előadóképző iskolákon; en­nek ellenére még sem ment el oda. Az elmaradás behozása nem tűr ha­lasztást Kisterenyén. A gyenge politi­kai munka, a szervezett oktatás hiá­nya megmutatkozik a termelésben és a politikai életben is. Fövö’gy, Pócsháza és Csigakut aknák kommunistái nem mutatnak példát sem a. tanulásban; tem abban, hogy rendszeresen eljárjanak a taggyűlésre, meghallgassák a vezetőség beszámolóját. Fővö’győu az e havi tag­gyűlést az elmúlt héten másodszori összehívásra sem lehetett megtartani. Ezeknek az üzemeknek kommunistái nem érzik a felelősséget azért, ami üzemükben történik. Ezen a taggyűlé­sen meg kellett volna vitatni hogy miért nem indult be az oktatás és fe­lelősségre vonni a vezetőséget. A kis- terenyei bányák kommunistái figyelmen kívül hagyták; hogy lemaradtak or­szágunk általános fejlődése mögött, ugyanakkor egyre jobban elfelejtik a múltat,, a sztrájkokat; a csendörszu. ronyt; azt. hogy a múltban 3—4 hóna­pot dolgoztak egy évben. A propagandista iskolák beinditásá. val együtt meg kell kezdeni a párttagsággal való egyéni foglalkozást hogy bevonhassák annak többmint fe­lét az oktatásba. A párttagság részvé­telével döntsék el, ki milyen oktatási formában tud, vagy akar résztvenni. A kommunisták neveléséért, fejlődéséért elsősorban az alapezervezetek felelősek de itt. érezni kell a járási bizottságnak is a felelősséget a kisterenyei bányák oktatási munkájának elhanyagolásáért és nem árt; ha a Politikai Bizottság határozatát ismételten áttanulmányozzák, énnek szellemében javítsák meg az ok­tatási munkát az egész salgótarjáni járás területén, i Nagy érdeklődéssel kisért előadásban ismertették tapasztalataikat a Szivjetunió- ban járt SzÖVOSz küldöttség tagjai jú­lius 28-án a Pártoktatás Házában. Varga elvtárs beszámolójában elmondta, hogy a szovjet kereskedelem háromféleképpen juttatja el az árut a fogyasztókhoz. Az állami, a szövetkezeti kereskedelem mel. lett a kolhozpiac is bonyolít le helyi üz­leteket és ezt az állami árszabás szinte egyáltalán nem korlátozza, mert olyan árubőség van, hogy legtöbbször a kolhozpia- con 10—15 százalékkal olcsóbb az áru az állami árnál. A Szovjetunióban a nagyvárosok és az ipari centrumok kivételével mindenütt a szövetkezetek bonyolítják le a kereske­delmet. A szövetkezetek feladata, hogy kielégítsék a kolhozparasztok növekvő igényeit. Mindig rendelkezésre állnak, mert vannak inspekció.! boltok, amelyek akkor nyitnak, amikor a többiek zár­nak. Részletesen ismertette Varga elv. tá ~ a szövetkezetek szervezeti felépíté­Termelőszövetkezeti Csoportjaink gaz­dasági megerősödésének' egyik döntő alapja a közös istálló, valamint a si­lók létesítése. Az erre a célra megnyi. tott hitelelöiránvzatnak mindössze 2 százaléka lett felhasználva; ami súlyos lemaradást mutat. Ezen a téren fokoz­ni kel! a spekulálásra és a feketézőire szánt épitőanyagkészletek felkutatását. Példamutatóan járt el a pataki Zsdá. nov termelocsoport, amely leleplezte a spekuláns kulákot Az építkezésben vannak komoly eredmények is. Az el­múlt félévben 370 darab szarvasmarha befogadására alkalma* 12 istállót javí. íottak ki. Elkészült 74 koca, 150 süldő 300 juh és 1500 baromfi befogadására alkalmas szálláshely. Egyes csoportok jelentős megtakarítást értek el Pél­dául a borceli Vörös Csillag 40 férő­helyes istálló építését <eljes mértékben saját erejéből végeztek el. A megta­karítások hozzávetőleg 120 ezer form, tot tesznek ki. Jelentős gépi segítséget is kaptak csoportjaink. Az elmúlt fél­évben egyéb felszerelésekre 1300 forin- tot fordítottak. A. hitelek tervszerű felhasználása er­etekében szükséges, hog'y minden tszes­sét, az áruforgalom lebonyolítási módját. Berta Istvánné a többi között elmond­ta, hogy a Szovjetunió falvaiban minden 16 éven felüli dolgozó tagja a fogyasz­tási szövetkezetnek. Hogy milyen nagy az érdeklődés a szovjet élet, n szovjet tapasztalatok iránt, azt bizonyítja az a sok.sok kérdés, ami a gyűlés résztvevői részéről elhangzott. Vi­lágos ma már mindenki számára, hogy a szovjet tapasztalatok segítenek a nehéz­ségek leküzdésében. Több hozzászóló el­mondta, bogy a beszámolóból világosan látják, milyen nagy fejlődés előtt áll a szövetkezeti mozgalom és milyen fontos, hogy a szovjet tapasztalatokat fölhasznál­va megjavítsuk a fogyasztási szövetkeze, tek munkáját. Le- '- elvtárs kiemelte en­nek fontosságát, mert ez a szövetkezeti forma, amely al­só fokon megismerteti és megszeret­teti a dolgozókkal a szövetkezeti élet előnyeit. nél építési felelőst nevezzenek ki, épí­tési brigádokat szervezzenek. A jobb takarmány-kezelés érdekében gondos­kodni kei1- o. siló építések meggyorsítá­sáról, valamint az állattenyésztéssel kapcsolatos szakmai kérdések jobb el­sajátításáról. Hat hónap feketecséplésért Fekete cséplésért a pásztói járási bíróság Kovács Ferencné, született Tőzsér Rozália mátraszó!ösj 29 hol- das kulákot mert 12—14 kéve árpát engedély nélkül feketén csépelt 6 hó­napi börtönre 1009 forint pénzbünte­tésre, a közügyektől való 2 évi eltil­tásra ítélte. Foíyik a pöibeporzás Rákosi elvtárs tanácsát a kukorica be­porzásáról megfogadták megyénk dolgozó parasztjai is. A Cered-Tótir'Musi tszcs egész kukorica termésének beporzását vállalta, ugyancsak elvég-e munkákat a karancskeszi és a homokterenvei tszcs-k is. Bocsárlapujtőn a népnevelők vállalták, Iiogy a községet végigjárva tudatosítják a pótbeporzás jelentőségét. Fokozzuk a tszcs-k istálló- és silóépítését

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents