Szabad Nógrád, 1951. július (7. évfolyam, 28-31. szám)

1951-07-21 / 30. szám

2 SZABAD NOG-BAD 1951 július 21­valósítsák meg a Kongresszus határozatát, mezőgazdasági termelés élenjárói Állami gazdaságaink legyenek a f 'Állami gazdaságaink közül a nóg- ráűkövesdi állami gazdaság fejez, to lie elsőnek a kenyérgabona learatását. Eredménye különösen cmiítésreméltó, mert csak 5-cn foglak hozzá a búza és rozs aratásához, mégis a-z elsők kö aöli végezték el. A gazdaság vezetősé­ge áilandó munkaerőhiánnyal küzdött, de nem hátráltak meg a nehézségek előtt, A szécsceyi és a nógrádmarcali állami gazdaságokban is jól szervez­ték meg a munkát- A dolgozókkal való állandó foglalkozás, a munkaver­seny folyamatos ismerletése eredmé­nyeképpen c két gazdaság traktoristái között nemes verseny alakult ki. Ez a verseny hozzájárult az éjszakai munkák sikeréhez is. Nem mondható el azonban ez a többi állami gazdaságokról. A bor sosberényi, sa gótarjáni, pásztói és sziráki ga-zdaáágok súlyosan elmarad­tak az aratással. A borsosberényi ál­lami gazdaságban neiu használták ki a társadalmi munkaerők segítségét, ugy gondolták, hogy majd a vendégek elvégzik bevettük a munkát. Mag'ódj iögépész nem ismer felelősségérzetet munkájábau. Munkahelyén több eset­ben berúgott állapotban jelent meg. Ennek eredménye, hogy egy aratógép, amely csak kis javításra szorúlt, fél­napon keresztül nem lett kijavítva, mert a traktorosok nem találták meg a műhely kulcsát. Maglódi főgépész ebben az időben a fél megyét átmo- torozta. Nem megengedhető az sem, b°gy Mészáros elvtárs, az állami gaz­daság helyettes vezetője bort vigyen ki az aratók közé s a dolgozókat le- itassa. Ez semmiesetre -sem a munka- fegyelem megszilárdítását segíti elő. A dolgozók munkához való viszonya sem kiolcgítő- Ez abból ered. hogy az állami gazdaság vezetősége elhanyagolta a dolgozók politikai nevelését­Egyes dolgozók, akik 2—3 hold föld­del rendelkeznek, egyszerűen otthon m&rsdtak a legnagyobb munka ide­jén. Nemcsak Borsosberényben, de a salgótarjáni állami gazdaságban is lervszerütlcnül dolgoznak. Az üzem­egység vezetői külön-külön hoznak határozatokat, de munkájukat nem hangolják össze az' agronórausokkal s így a gazdaság vezetése szétfolyik. Az üzemegység vezetőjének külön hozott intézkedése következtében ké­sett i-z angol perje és a bibothero le­vágása s ezáltal a pergésj veszteség is nagy volt. A gazdaság vezetője a biborhere csőpiését közvetlen az eső ntfln indította be cs a nyirkosság kö­vetkeztében a mag a törekben ma­radt, igy újból kellett szárítani és csépelni. De hasonló fegyelmezetlenség ész­lelhető a főgépész munkájában is. Egy aratógép javítása, amely kellő előrelátással egy nap alatt megoldó­dott volna, több napi munkakiesést idézett elő- Az ilyen főgépészek ha­nyag munkájuk következménye, hogy gazdaságaink lemaradtak az aratással. De nemcsak a'z állami gazdaság vezetői, főgépészeinél fordul elő fegyelmezet­lenség, hanem maguknál az agronó- musoknál, a brigádVczctőknél is. Va- sanjes, a kistoronyéi állami gazdaság agronómusa mindenre helyi normát akar felvetetni. Olcsó népszerűségre törekszik. A normákat túlmagasnak tartja. Ezt tette a Cséplési normával is. A normafelvevő azonban nem tá­gított a megadott normától, amit a dolgozók átlagban .12—-13 mázsára is teljesítenek. Helyesebb volna, ha az agronómus inkább a munkafegyelem megerősítését szorgalmazná, mert a dolgozók mind a növényápolás, mind pedig az aratási munkák ideje alatt, mert „vasárnap van" nem vesznek tu­domást a munkáról. Nem megenged­hető az sem, hogy a kertészetben lévő brigádvezetők egyszerűen szemethunynak a munkafegyelem megbontói fölött. Eltűrik, hogy a dolgozók — miután teljesítették napi normájukat — a munkaidő letclfc előtt elhagyják munkahelyeiket. Errö] a gazdaságve- zeíőt nem tájékoztatták. Az ilyen brigádvezetők saját maguk idézik elő a munkafegyelem lazulását és nem utol­só sorban vétenek a nép törvénye ellen. A kjsterenyei tanács nagyobb Tömegszervezeteink nagy lelkese­déssel veszik ki részüket a bekeara- tásból. Az MSzT tagjai a legtöbb he­lyen aratóbrigádokka] síeltek a dol­gozó parasztság, a tszcs-k és állami gazdaságok segítségére. A mátravere- bélyi szervezettől 23 tagú brigád járt ki rendszeresen aratni, 16-ig már 230 csomót vágtak le, s rakták keresztbe. A falu dolgozó parasztsága, örömmel látja ezt a lelkesedést. Mindennap ze­neszóvá] mennék ki a határba és úgy jönnek be este. A tűzőrséget is ők adják ilt is és Ncmti községben is. A balassagyarmati szervezetből 45 tagú brigád dolgozott az állami gazdaságban és 120 százalékoi értek el. Ugyanígy Nógrádmarealon is. Amikor Patakra kimentek műsoros estet tar­tani,' g község tojásbegvüjlésben há­tul kulllogott. Az aktívák segítségé­vel 1200 lo.pist gyűjtöttek. A pásztói szervezet aktívái diapozitív vetítőgé­pükkel a Szovjetünk) fejlett mezőgaz­daságát mutatják be Pásztó dolgozói­nak, amit estéről-estére nagy számban néznek végig a dolgozók. gondot fordíthatna a gazdaság dolgo­zóinak ellátására. Tudniok kellene, hogy akik nem a gazdaságban étkez­nek. azoknak a tanács köteles bizto­sítani ellátásukat. Azért, hogy az állami gazdaságok­ban rossz a munkához való viszony, hogy tervük teljesítésében elmarad­nak, mindenekelőtt az állam, gazda­ságok pártszervezeteit de minden egyes kommunistáját felelősség terhel. Az állami gazdaságok párttitkárai lendszerescn vegyenek részt a gazda­ság vezetőségének ülésein, következe­tesen ellenőrizzék annak munkáját. A versenyben, a munka jobb és gyor­sabb elvégzésében a kommunisták mutassanak példáit, ragadják maguk­kal a kevésbé öntudatós dolgozókat. Ahhoz azonban, hogy állami gazdasá­gaink pártszervezetei megjavíthassák munkájukat, szükséges, hogy a megyei központban is érvényesüljön a munka iránti felelőség, hogy úgy szakmai, mind politikai téren növeljék képzett­ségüket. Tartsanak rendszeresen ter­melési értekezletekéi, pártnapokat — néni úgy mint eddig — ahol érvényesül a kritika és önkritika, ahol a tespedés és hibák el kenése he­lyett fellépnek a megalkuvó nézetek és a „bratyi“ szellem ellen. Indulja­nak harcba az állami gazdaságok kommunistái és dolgozói, hogy betölt­sék azt a feladatot, amelyet Itákosi eivtárs a II. Pártkongresszuson meg­határozott­— Szabó — MNDSz asszonyaink sem mariidnak el az MSzT tagsága mögött. A szé- esényi asszonyok például harmincán vállalták, hogy a mezőgazdasági mun­kák befejezéséig állandóan segítik az állami gazdaságot. A pásztói járás asszonyai 24 bri­gádot alakítottak. 350-en járnak rendszeresen aratni. Béna Mihályné, Rcviczki Jánosné, Tóth Andrásné 180 százalékot értek el, Kovács .Tánosné, Hasznosi Ferenc- né, Győrj Ilona és még többen mások is lelkes munkájukkal 160 százalékot teljesítettek. Kistoronyén mintegy 500 asszony kapcsolódott be az aratási riíühkába- Rákos Andrásné; Yass Józséfné és Bazsó E'rzs; is dúlt búzában 6 csómőt vágtak le sarlóval és keresztekbe is rakták. A tüzhelygyári területi szer­vezetiül 157 csomót kötöttek fel az asszonyok, a bányaiak 2400 négyszög­öl borsót szedtek le. Vízválasztóról 27-on menták ki egész napi munkára Bhglvgsalján 48 asszony volt kint az aratásnál a helyi Rákosi tszcs földjén. Tömegszervezeteink aktívái a békearatásért FELELŐSSÉG A cséplés és a begyűjtés sikere attól is függ, hogy milyen ponto­san készültek fel gépállomásaink erre a munkára. Ezen a téren sok a hiányosság gépállomásainkon. Eár elég idő állt a gépállomások rendel­kezésére a gépek kijavításához, mégis, már az aratásnál komoiy munkaidőkiesések voltak a látszóla­gos javítások miatt. Nemcsak az erőgépek, hanem a cséplőgépek kijavításánál és azok beindításánál Is hasonló hiányossá­gok tapasztalhatók, Az érsekvadker. ti gépállomás fogépészc ellenőrzés nélkül engedte kj az állomásról a cséplőgépet. Hanyag munkájának kö­vetkezménye. hogy a cséplőgépen a kis szél-élő ventillátor nem mozog, a szalmarázó csapágyak 5—10 centi- méterre kilengenek, a toklászolő fe­delén nincs csavar, a serlegszíj fel­ső tárcsájának tengelye 5 centimé­terre oldalt mozog, a szelelőmtíben a ventillátorlapátokból hiányoznak, általában a gép nem üzemképez. Így csép'ésre nem állítható be. A főgépész mindazt nem vette figye­lembe, csak Horpács községben vet­ték észre, hogy a gép rossz, amikor már 30 dolgozó paraszt szekerekkel megrakodva a próbaeséplés beindu­lására várt. Nem végezték el a cséplőgép előzetes bejáratását. Ezt a hiányosságot még súlyosbítja, hogy a gépállomás vezetője nem el­lenőrizte a főgépész munkáját, egy­szerűen mérleg nélkül küldték ki a cséplőgépeket. De hasonló tűrhetetlen felelőtlenség uralkodik a karancske- szí gépállomáson. Bakos Ferenc fő­gépész egyszerűen kijelenti,, hogy ő nem hajlandó kijavítani sem az ara- tógépet, sem a cséplőgépet átállíta­ni aprómagvak cséplésére. Vájjon Bakos főgépész megtűrné-e, hogy akadályozzák munkáját? Bizonyára azt sea fogadná szé nélkül, ha a munkájáért járó fizetésnek csak a felét kapná meg, annak arányában, ahogyan ő kezeli a dolgozó nép ér­dekeit A pásztói gépállomáson nem tudnak fegyelmet tartani, a gépállomás kommunistái kevés segítséget adnak a gépállomásvezotőnek ahhoz, hogy megszilárduljon a munkafegyelem. Pirók László, Huszár László, Pirók Elemér, Szlobodnvüt Kálmán a gép­állomás vezetőinek beleegyezése nél­kül mentek szabadságra. Amikor Jobbágyiba kellett volna küldeni a cséplőgépet, csaknem egynapos ki­esés következett be, mert nem volt hozzá ember. Nem fog megjavulni a fegyelem, ha a vezetőik elmennek szó nélkül olyan esetek mellett, mint amikor Valentin István és Blaskő Béla segédvezetők önkénye­sen elhagyták munkahelyeiket, meg­szöknek a felelősség, a nehézségek elöl. De mit kívánjunk a dolgozók­tól; ha maguk a vezetők is fegyel­mezetlenek. Kapuszta, az erdőktirtj gépállomás mezogaszdásza minden engedély nélkül elment szabadságra. Ilyenformán a gépállomások egyes vezetői és dolgozói felrúgják a fe­gyelmet. a törvényt, nem törődnek azzal, hogy felelőtlenségükkel mi­lyen kárt okoznak. Egyes gépállomásokon eddig ar­ról panaszkodnak, hogy azért nem tudják megvalósítani a napi két műszakot, mert nincs biztosítva ele­gendő munka. Jelenleg megyei vi. szonylatban a ta|ajművelé3i szerző dések 50 százaléka biztosítva van, de a mostani egyműszakos munka- beosztás mellett kénytelenek ezt el­végezni, amit bizonyít az eddig el­ért 3—4 százalékos eredmény. Ép­pen ideje lenne, hogy bátran szenv beszállva a nehézségekkel, jobban kihasználnák idejüket és gépeiket. De nem segíti a gépállomások munkáját az sem, hogy egyes tszcs-k, mint például a berceli, balassagyar­mati, érsekvadkertí és a héhalmi —• annak ellenére hogy a gépállomás felhívta figyelmüket, —- nem gereb­lyézték össze a tarlón a kalászokai és 3—4 napos kiesést okozlak a tar­lóban! ási munkából. A megyei központ vonja felelős­ségre a fegyelem megbontóit, vsjy azokat, akik hanyag munkájukkal kárt okoznak. De megjavítaná a munkafegyelmet, ha a munkaerőgaz. dálkodási osztály a gépállomásokról önkényesen ellávozó dolgozókká i szemben megfelelő eljárást alkalmaz­na. iSzarvasgedeieít! Tanuljatok a Grősz pertől! Leplezzétek le n befurakodott ellenséget edves kommunisták, dolgosó pa. r as fok! A rádión keresetűi bizonyára ti is tetei gyűlölettel, ökölbeszoruH héttel hallgattátok Grősz- és réreskeeű fásíts, ta cinkosainak vallomásait. Varomé, saikból ki'unt, milyen halálosan gyű­lölték a magyar népet — köztük tite­ket <s. Bosszút fogadtak a szovjet ka­tonák elleni; akiknek sem nevét, sem, nyelvét nem értették, de azt tudták, hogy ők tet'ék itt szabaddá a népet — így Szarvasgede dolgozó parasztságát Fz a per arra tanít, hogy erősebben kell megmarkolni a munka fegyveré') amelyet most úgy neveznek faun, hogy gygrs begyűjtés! Ezt kell neki,eV teljesítenetek géptől, egyenesen a mag. tárba-, mert es a legélesebb fegyver a Grösz.banda még meghúzódó elemei cllen.. A fírösz-per nagyon sah.sok­dolgozó parasztot nagyobb éberséget) intett. Jé; sajnos, nálatok hiányzik. T* nem tanultatok a perből, mert vrAg mindig a 73 holdas ifjú Kuruci Janói 9 begyűjtésből is vegyék ki részüket békebizottságainb Körlevelek helyett eleven segítséget számukra Döatő feladat hárul ma a béke- bizottságokra bőséges termésünk veszteségnélküli, de «leginkább sürgős begyűjtése területén. Megyénkben a bé­li «bizottságok egyresze sikerrel telje­síti ezt a feladatot. Pl. Vanyarcon szívós felvilágosító munkát végeztek a tojásbeadás terén, s itt csődöt is mond as ellenség hangja, hogy nem tojnak a tyúkok. A békebizottsági tagok példamutatóan remik ki részű kér, az aratási munkálatokból is. Jó felvilágosító munkájuk eredménye, hogy a falu értelmiségi dolgozói is lelkesen veszik kj részüket a jövőévi kenyerünkért vívott harcból, az ara­tás alatt a tüzörséget ők vállalták. A tények azonban azt bizonyítják, hogy ez nem. mindenütt van így. Nem üzért, mintha a békebizottsági tagok nem vennék ki részüket a békebare- ból, a hjba inkább a békebizottsági tagok megszervezésében van. Nem vonják be e.ég széles kör­ben a bizottságok munkájába a falu széles dolgozó réiegét, a leg­jobb pártouklvülieket. Hiba az is, hogy a helyi pártszervezetek és a megyei békeiroda nem látják el konkrét feladat-okkal a béke bi­zottságokat. Példa erre a rétsági békebizotrság Üjjászervezésp. Miután Rét-ágon a békebizottság nem működött, szüksé­gessé vált az újjászervezése. Ezt. azonban olyan gépiesen hajtották végre, ami után nem remélhető; hogy a békebizottság jobb munkát fog vé­gezni. Az új békebizotisúgok elnökei­nek és titkárainak a tanácselnök át­adott egy -listát azzal, hogy az a bé- kebizoitság tagjainak névsora. Ezeket Össze kell hívni, ha gyűlés lesz- De azt bem mondta cl nekik, hogy mj a konkrét feladatuk, mint a békebizott- lág vezetőinek, hogyan irányítsák a békebizottság munkáját, A helyzet biosl az, ahogy Bérei Lajosul, az 1-cs kzámú békebizottság elnöke jellemezte: »Eddig ís mindent megtett a bé­kéért, amit csajt tudott és ha nem szabják meg feladatát, ak­kor most, mint békebizottsági elnök sem 1ud többet termi." A 2. számú békebizottság titkára, Zsarnócai Józséfné azt mondja: Mint a Párt népnevelője, tizesbizalmija, mint az MNDSz ügyvezetője is min­den tudását 3 béke szolgálatéba ál­lította. De hogy kézzelfoghatóan mi a békebizottsági titkárnak a fel­adata, azt nem tudja. A 2. számú békebizottságban egyébként csak 2 pártonkívüli van. Ezenkívül itt is, és a többiekben is különböző funkcioná­riusok és aktívák vannak. Ez azt eredményezi, hogy a békebizottsági tagok munkája beolvad a többi tö­megszervezetébe. A feladat az, hogy a bekébizottsá- gok tartsanak szoros kapcsolatot a helyi pártszervezettel- Kérjenek tíi'iik és a megyei békeirodától segítséget, útmutatást a munkájukhoz. Vonjanak be minél több pártonkl- vüli becsülete dolgozót a békebi­zottságokba és a békeiroda lássa el őket konkrét feladatokkal és adjon útmutatást, hogy ezeket a feladatokat, hogyan hajtsák végre Pártszervezeteinknek rendszeresen ellenőrizni kell a békébizóttságok mun­káját, ellátni fontos feladatokkal, hogy azok nevelni tudják a pártonkí_ vüii dolgozókat, hogy azok tagjelöltek lehessenek, A békebizottsági tagok személyes jó példával járjanak elől a köte­lezettségvállalások teljesítésében, saját példájukkal serkentsék a dolgozó parasztokat a beadási kötelezettség géptől való tejesíté­sére. A békofaliujságokon népszerűsíteni kell a munkában, a kötelezettség tel­jesítésében példát mutató dolgozókat. A békebizottságok folytassanak kímé­letlen harcot a kulákok és a kleriká­lis reakció ügynökei ellem Mutassanak rá aknamunkájukra, világosítsák fe! a dolgozókat, hogy ezek a béke ellen­ségei, a múltat akarják visszahozni minden nyomorúságával együtt. A megyei békeiroda tartson szorosabb kapcsolatot a békebizottságokka]. Szervezetté kell tenni a bizottságok békeharcát* Nem engedhető meg, hogy a béke- bizotlságí tagok csak egyes kam­pánymunkáknál, körlevelek útján értesüljenek arról, hogy mi a fel­adatuk, hanem állandó kapcsolatot kell tartani velük. is —, ők vetettek véget az urak vi’áná- nak; — ók Szarvasgede községben Kuruci János 73 holdas Igilák csen- dórszuronnyal támogatott uralmának is. Vádbeszédében joggal mondhatta az ■ügyész; hogy hazánk dolgozó népe fel­háborodottan követeli ezeknek a vadál­latoknak a megsemmisítésé', m-ert sza. hódságunkra, békénkre cs hazánk meg­semmisítésére törekedtek. F rádbeszed egy nép gondolatait sűrítette össze, amelybe Tinektek, szarvasgede* dolgo­zó parasztoknak elhatározása is helye' foglalt, üst gyűlölettel mondtatok, ■mert lösz az összeesküvők tevékenysé- gr, a Fi jobb életeteknek összeomlását, gazdag gabonat'ermcsteknek elrablását célozta. A dolgozó nép ellensége A Grösz.banda tár. gyalusán Bong. rács Alajos, volt hor­thysta tiszt am vallot­ta, hogy a hatalom át. vételével veres terrort akartak alkalmazni a munkások és parasz‘ok elleni ,,1919 módszere, szerint fognak eljárni". F.zért szervezték h hír­hedt . Ostenburg.kiilö. nítményeseket, esen dórii, két és fasisfákat, Grfsz aljas bandájának ezzel o tervével ért egyet Mad-arász Jenő nagybátonyi plébános is. Ke m csa k saj n ál kozá sát fejezte ki Gröszék le. leplezése felett, de nyá­lán kijelenti, hogy az ö legnagyobb ellenién« a tanács, — tehát a dol­gozó nép, a dolgozók , állama. Közel SO hold ti-tokosa Madarász Je­nő, mégis S93 kilogram sertéske adási, sóit . idei tojásbeácási kötelezt V. srgí teljesítette Gyűlöli; hogy Kagybá­tov.y kuVúrházat, nap­közi otthont, az új bá­nyászlakások százait kap­ta a felszabadulás óta. Gröszék mindezeket et akarták venni a nép'ől és Madarász sajnálko­zását fejezi ki, hogy nem sikerült. Az á lam és az egyház közötti ■megegyezés ellenére a dolgozókat igyekszik a nép állama ellen izgat, ni. ügy beszel, hogy -„most a gazdák agyon vannak sújtva a beszól, gól'at ástál". A nagybátonyi, dolga, zó parasztok megvetés­sel fogadják az ilyen kijelentést és harcolnak is azért, hogy megvéd­jék vívmányaikat az árulóktól, a Gröszékkel egyetértő . papoktól. Vá­laszolnak! Ezt bizonyít­ja az is, hogy 13 dolgo­zó paraszt már eddig 100 százalékra teljesítet­te tojásbeadási tervét, hogy Nagy Balázs 1st. -várt szénából 300 'száza. lékot. teljesített Ss a ta­nácstagok egész sora ara­tási versenyben dolgozik, vállalták,- Hogy a gép­től egyenesen a begyiij. főhelyre viszik gaboná­jukat. Fz a nagybáto­nyi dolgozó parasztok válasza Madarász Jenő­nek! i Madarász a legna. gyobb úr volt a múltban a községben, legjobb bá­ró'ja Keczei főjegyző voü,, aki a dolgozók legjobbjait, a- legharco­sabb bányászokat. Mol­nár Lászlóit, Molnár Sándort; Kovéics veres Istvánt az aushwitzi ha. Wtáborbn vitette, akik onnan nem is tértek vissza, A dolgozók állama le. sújtott a- törvényeket semmibe vevő, a múltat visszaváró papi ruhába öltözött Indákra. Mada­rász Jenőt 7 hónapi bor. főnre ítélték. a község tűzoltóparancsnoka! Ken*, gondoltok arra, hogy az általatok ke. zébe adott fegyvert a Ti szivetek felé irányítja! Kiss ha, tűz ütne ki a sói- rűn, nemhogy eloltaná, hanem még '«-• kább szítaná; terjesztené a tüze*; hogy egy szálig leégjen gabonátok. Igen- ifjú Kuruci János kuJdkcsemete ári akarta-, hogy Folyóka János{ Jan,cső Imre; Bakos Mihály párttitkár, Folyó- ka Imre kisparaszti és a többi dolgozó paraszt gabonája, amelyet et Minisz­tertanács határozata eló't learattak, a tűz mar'alcka legyen. Fz nem is etc. dg; hiszen ifjú Kuruci János 73 hol­das levitéslett kuiákesemeta gyű! öli Szarvasgede dolgozó parasztságát; a nép államát; a békét. ’Azért nem- telje­sítette még -most sem 73 holdja után sem tojás, sem hús beszolgáltatás! kö­telese'tstg ét. azért hagyja kiperegni a beérett gabonáját, mert gyűlöli a kom. munistákat s azokat a dolgozó parasz- tolat, akik egykor az ö igájukat nyög­ték — és most ezek a régi szolgák sza. badon szépítik életüket. Ifj. Kuniéi János ezért törekedett elaltatni a község kom. mtmis tóinak; tanácstag javnak éhorsé. gét és befurakodni a. iűzol'óparancs- noki, funkcióba; hogy ismét za­vartalanul tudja majd halálos késdöfé. sét Tifelélek; szarvasgede* kommunis­ták és dolgozó parasztok szívébe irá­nyítani. Szarvesgéáei kommmis'ák; 'dolgozó parasztok! Az a feladatotok; hogy a 73 holdas kulákcsemetét iávolítsdtok el a lűzoltóparanosnoki funkcióból, A kó­lák elleni harcban fogjatok össze él kiizdjetek együttes erővel, éber egység, ben .a Kuruci János kulákcsemcték ncpeUencs kártevései ellen. Üdvözlettel; Lantos Ló—tz

Next

/
Thumbnails
Contents