Szabad Nógrád, 1951. július (7. évfolyam, 28-31. szám)
1951-07-21 / 30. szám
1951 július 21. SZABAD NOGRAE 9 A tszcs-k fejlődését eredményezi kormányunk liatározata a jövedelemelosztás módosításáról — Ismerjük meg jobban a tszcs-W problémáit, hiányosságait — r 'A termelőszövetkezetek és a III-as típusú termelöesoportok jövedelemelosztásának új rendszerérő] szóló mi- nisziértanúesi határozat előírja, hogy zez előlegképpen eséplés után kiadható fejadagban csak azokat a tagokat és eltartottjaikat lehet részesíteni, akik legalább 50 munkaegységet teljesítettek és az aratási munkákban részt- vettek. Ezek családtagjai közül sem lehet azoknak a fejadagot kiadni, akik nem a, szövetkezetben, hanem snásütt dolgoztak. Ennek a határozatnak az a cél.ja, hogy a tennelőesoporí ne kótyavetyélje él a termését; hanem csak azoknak juttasson előleget, akik erre becsületes, jó munkájukkal érdemesek. Nem érdemesek rá azok a tagok sem, akik ugyan megszerezték az 50 munkaegységet, de éppen az aratási munkáló idején hagyták cserben szövetkezeteiket. Az a tag. akit a kulák el tudott csábítani a szövetkezettől, nem érdemli meg. hogy a szövetkezet biztosítsa számára a többi tag nehéz munkája árán betakarított fejadagot \i I,1 A vasarnap megtartott járási tszcs elnökök értekezletén — ahol inegtár- gya'ásra került a Minisztertanács ezen határozata, — e határozati ponttal kapcsolatban felszínre kerültek azok a hibák, amelyek eddig gátolták a termelőcsoportok növényápolási, aratási, cséplésj munkájának eredményességét. Ifjabb Molnár Pál, a salgótarjáni járás cered-tótújfalusi Búzakalász tszcs elnöke mondotta, hogy oz az új rendelet határt húz a munkában jól dolgozó tagok és a lustálkodik között. A Búzakalász csoportban számos olyan tag van, akik családtagjaikkal együtt nem igen vesznek részt a közös munkában. Ezek a tagok arra számítanak, hogy minek annyit dolgozni, hisz a fejadag úgyis biztosítva van. Ugyanezt hozta fej Bata János, a nagy keresztúri csoport elnöke is Szorcsik János, a sóshartyáni tszcs elnöke arról számolt be, hogy olvasták a Szabad Nép-ben megjelent határozatot, amely után azok a tagok, akik elvonták ma- gukat a munkától, már a követ- kező nap megjelentek a munkahelyen és nagy teljesítményt értek el. Ezekről a hibákról számoltak be a pásztói Szabadság és az eesegi Béke termelöesoportok elnökei is. Ez a határozat lendítette előre a pásztói Sza. badság békearatási munkáját, mert az eddig félnapokat do’gozó tagok is a teljes munkanap kihasználására vették az irányt. A termelöesoportok becsületesen dolgozó tagjai örömmel vették azt a. határozatot, hogy az a tag, akit a ku'ák el bír csalogatni a szövetkezettől. nem érdemli meg a fejadag biztosítását. Ez fennállt HorpáCs termelőszövetkezeti községben is, ahol Dobsonvi István, ahelyett, hogy a tszcs tagok békearatási munkáját segítette volna elő, elment a kutakhoz dolgozni Vagy nézzük a -tereskei Zalka Máié tszcs-t, amelynek tagsága nem elegendő a 400 hold földhöz. Pallovics Gyuláné mégis Tóth József kulákhoz ment mákot kapálni, nem a csoport növényápolási. aratási munkáját segítette elő. Ezek a tagok nem érdemlik meg azt, hogy a csoport biztosítsa számukra a fejadagot. A termelöesoportok vezetőinek, becsületes tagjainak az legyen a feladatuk, hogy ismerjék meg a Miniszter- tanács ezen határozatának minden pontját és fe]világosMó munkával érjék el azt, hogy a ^félnapokat dolgozók, vagy a közös munkától vQnakodó csoporttagokat; családtagokat, ifjakat, nőket vonják be a munkába, hogy sikeresen be tudják fejezni az aratást, eséplést, a nyári növényápolási munkákat, amelyen keresztül a bevont csoporttagok meg tudják szerezni a hiányzó munkaegységeket az évvégi zárszámadásig, október 1-ig. Ahhoz, hogy az igazságos jövedelem- elosztás érvényt nyerjen, a járási me. zőgazdasági osztályoknak fokozottabb segítségadást kell nyújtani a csoportok felé. A megyei értekezlet is azt, tükrözte, hogy a mezőgazdasági osztályok dolgozói nem ismerik a termelőcsoportokban meglévő hibákat, hiányosságokat. ami áltaj nem is tudnak konkrét segítséget nyújtani a hibák kijavításához. Erre mutatott rá Barna Sándor megyei OSZH vezető, amjkor bírálta « balassagyarmati járás mezőgazdasági osztályát, éppen a balassagyarmati Előre tszcs esetében, amely 9Ó.000 forint előleget vett fel. Itt nincs tisztázva az a kérdés, hogy minden tag annyi előleget vett-e fel; mint amennyit ténylegesen ledolgoztak. Tehát a járási mezőgazdasági osztályoknak fokozottabb gondot kell fordítani a könyvelésre és az elölegkiutalások- ra, nehogy egy-egy csoporttag annyi pénzelőleget vegyen fel, hogy az elszámoláskor adósa, maradjon a csoportnak. Tehát arra kel) lörekcdni, hogy az új jövedelemelosztási törvényt, amelyet a Szovjetunió kolhozainak példája nyomán hoztak léire — be kell tartani, hogy a tagok között a tiszta jövedelmet a végzett munkának megfelelően — a földjáradék kifizetésén felül — igazságosan, a végzett munka, alapján osszák szét. Több éves tapasztalat alapján az idén is veteh másodnövényt — Dolgozó paraszt levele A nyári zivatarok nagy kán okoz- iák takarmánykészteéemben. "0 mázsa jóminőségű rétiszénám ment kárba. Nemcsak én jártam így, hanem többi gazdatársaim is. Elhatároztam, hog a kárt másodnövényvc essél pótolom, Kiszámítottam, ha egy 111. kölest vetek közvetlen aratás után, akkor késő őszig zöld takarmányt tudd:, biztosítani 3 szarvasmarhámnak. Így a megmaradt szálastakarmány a téli hónapokra marad. A föld müvesszövc (kőzettől $ kiló köles vetőmagot kaptam. I)e még szerzek hozzá, hadd legyen több, mert a Minisztertanács nagyon a telkünkre kötötte, hogy állatállományunk fejlesztéséhez több és jobb minőségű takarmányt kell. termelni. Est « jó tanácsot én meg is fogadom, mert hisz nekem nem mindegy, hogyan hasznosítom a földterületemémennyi és milyen minőségű takarmányt biztosítok állatállományom számára. Az idei csapadékos időjárás rendkívül kedvező a másodnövények termelésére, azonban csak is akkor tudunk jó eredményt elérni, ltd ara, ás után azonnal, hozzáfogunk a tarló lebuktatásához, a jó vetőágy készítéséhez és a haladéktalan vetéshez. Ezért akarom még én is ezen a héten elvégezni a tarlóbuk'atúst és a vetést. Azért akarok több másodnövényt vetni, mert én már több év óta meggyőződtem énnel: előnyéről. Nagyon sok gazda'ársam azt tartja, hogy a másodnövény kizsarolja a földet. Ez nem igaz. Az én több éves tapasztalatom azt bizonyítja, hogy nem. Két év« búza után muhart vetettem. Térdemig ért a vetés. Jó és sok zöld takarmányom lett. Kaszálás után istállóirá- gy&‘, majd műtrágyát is szórtam rá-. Újra bevetettem búzával cs mondhatom, nagyon kielégítő termést kap Ver. Most az időjárás elég jól szolga1, Így, hogy minden reményem megvan rá, hegy a másodve'és sikerülni fog és nagy előnyt fog nyújtani. Kovács István 8 és fél holdas középparaszt Ersekvadkert. A palotást Amikor a szocialista városok küldöttsége Kákosi e.vtársnál járt, Rákosi elvlárs felhívta a figye'miiket a kukorica pótbeperzásának fontosságára. Megyénkben a palotási Palóc tsz I megfogadta Rákosi elvíárs tanítását. Az elmúlt hét pénteken 26 holdon végeznék el a pótbeporzást. Ez két Hogy akarják biztosítani a begyűjtés sikerét Érsekvadkerteu, ha az aratás után a eséplést is felelőtlenül kezelik ? f Ersekvadkerten is nagyobb a termés, f,melynek betakarítása (aratás, eséplés, •begyűjtés) nagyobb és sserveze.tebb nmünkül, és ugyanilyen felelősséget is i.íván meg a helyi pártszervezettől és h. helyi tanácstól, de valamennyi tö- nmeyszervezet öl is. Felelősség! Ez az, aanit sem a helyi párt szervezem él, de n tanácsnál sem lehet megtalálni, A felelősség helyett Záhiorszki Fái íanács- vtnök részéről állandó siránkozás, megalkuvás található \A község igen lemaradt as aratással. Különösen a „Tartós Béke“ termelő- csoport, amelynek a gabonája dűlt állapotban van. Ennek ellenére meg sem szervezték meg jól a munkát. Ehhez ütem adott sem a helyi pártszervezet, lsem. a tanács módszertani segítséget. Fagy ha adott is, úgy, mint Záhorszki Fái tanácséinál, aki maga ment el cra'ni 8—3 napig, ugyanakkor nem tudott segítséget adni azoknak « dolgozó parasztoknál:, akik késlekedtek az aratás megkezdésével. A hiba még súlyosbodik ott, hogy a mezőgazdasági állandó bizottságot sem tudja úgy irányítani, ahogy azt kellene. Nem tudatosítotok a dolgozó parasztokkal a bé. kearatás jelentőségét, azt, hogy ősz. '»Befogásban az erő. hogy az a dolgozó paraszt, aki learatta saját gabonáját, az menjen segíteni a másik gazdalár- semak, hogy minél előbb, a legkevesebb szemvess eség nélkül befejezzék az ara. tóst. Amikor Záhorszki Pál tanácselnök, nek a megye,i, járási súlyponti felelős elvtársak javaslatba hozták, hogy a lemaradás behozatala érdekében szer. vessenek, ifi arató brigádokat, aszal a 'jelszóval vfasította el; hogy -„bele se kezdjetek a mondókátokba, ne udvaroljatok nekem annyit! Nem lehet az aratás ütemét meggyorsítani. Dolgozik t#! mindenki.“ Ilyen makacs és opportunista áüásfoglalás után nem. , lehet csodálkozni azon, hogy a helyi tanács nem adott semmi segítséget a cséplőGviíifsíik az anyarozsot! Dolgozó parasztok! Az anyarozsból igen fontos gyógyszer készül. Az anyarozs gyűjtése jó jövedelmet biztosít, mert kilo. grammonként 70 forintot fizetnek a Földművesszövelkezetek. munkás értekezlet össezMvásához, eredményességéhez. Itt is nagyfokú hanyagság, nemtqrödömség uralkodik, mind a pártszervezetnél, (amelynek nem is volt tudomása a csáp, lűmmikás értekezlet megtartásáról) mind a tanácsnál, . mert a szombatra tervezett értekezlete> sem vasárnap, de még hétfőn sem lehetett összehívni. Bogy is lehetett volna, amikor a tanács az egyéni agitáció helyett a legbürokratikusabb módszerhez, a doboláshoz folyamodott. Itt élesen felvetődik a fe. lelösség kérdése. Hogy akarja a helyi pár'szervezet, a tanács és a DEFOSs győzelemre vinni a „géptől a magtárba“ jelszót (?!) amikor az aratási versenyben nem használja ki a, hangos híradót, nem oktatja ki a cséplő, munkásokat a begyűjtés fontosságáról. Arról, hogy az a dolgozó porosz“, aki augusztus SO.ig beadja gabonáját, minden mázsa után 4 forint gyorsbeadási .jutalmat kap De hogy is tudnák est a cséplőmunk-á- sok; a dolgozó parasztok, ha maga a függetlenített púé“titkár sem tudja. Az érsekvadkerti kommunistáknak, tanácstagoknak tudatában kell lenni annak, hogy a terménybegyüjtés nem szükség-intézkedés, amelyet a kormányzat állami készletek teremtése végett foganatost. A terménybegyüjtés a klbon- 'akozó szocialista tervgazdálkodás egyik része, egyik legjelentősebb népgazdasági intézkedésünk, amely hivatva van egyrészt szilárd élelmiszer, és nyers, anyagbázist biztosítani fejlődő népgazdaságunknak, másrészt a javak munka, szerinti elosztáséinak szociálisa elvét megv^ósítani. Végül kialakítani n város és a falu, a munkásság és a parasztság között a kölcsönös gazdasági kapcsolatot cs egyiit'működés új formáját, ami általában a szocializmus építése; de különösen a mezőgazdaság szocialista átalakítása szempontjából szivéé felmérhetetlen jelentőségű. Ez parancsolótag megköveteli, hogy a függetlenített párttitkár, a tanácselnök, ne állandóan bent az irodában, allék közé merülve legyen található, hanem kint a csatatéren, ahol harc folyik minden szem gabonáért Ellenőrizzék, irányítsák ezt a harcot, hogy Ersekvadkert dolgozó parasztsága <t gyors begyűjtéssel hozzájáruljon a Heves megyével folytatott begyűjtési verseng megnyeréséhez, a megyei pártbizottság vándorzászlajának az elnyeréséhez. (lantos) „Palóc“ tsz-ben 26 holdon végezték el a kukorica pótbeporzását dolgozónak 8 órai munkidejét vette igénybe Egy kötelet egyszerűen ki- feszítettek a kukorcia feleit és végig« húzták rajta, miközben az egyik szárról a másikra vitte a port. Ezzel az egyszerű művelettel jelentős termés- többletet érnek el. Húszról ötven párra emelkedett a versenyzők száma Erdwkiirtön A versenyszellem tovább fokozódott i községben és a múlt heti 20-ról 50 párra emelkedett a versenyzők száma. A1’ r e.senymozgalom kiszélesítését elősegítene, hogy a tojásbeadásban élenjáró és megjutalmazod 50 dolgozó paraszt neveit a községben több helyen kifüggesztették, mint példamutatókat. A tanács dolgozóiból, valamint a DISz tagjaiból brigád alakult, amely már * termelőesoportnak és Rászoska János* nőnek segített az aratásban. Erdőkürt községben a társadalmi bizottság nyújt segítséget a tanácsnak az aratás-cséplés begyűjtési munka elvégzésében. A hordás 12-én megkezdődött, a közös szérűbe, ahol villany- meghajtásos cséplőgép működik. A társadalmi bizottság felismerte, hogy legnagyobb munkája a begyűjtés végről) a ’ ;ás*. A jó munka érdekében a községet három kerületre osztották és minden géphez 2 népnevelőt állítottak be. Előre gondoskodtak, hogy a gabona átvételéhez elegendő munkaerő legyen. Fokozzuk a felvilágosító munkát másodvetési tervünk teljesítéséért A legjobban teljesítő járások, községek jutalomban részesülnek A másodvetés tervteljesítéeénél a salgótarjáni járás területén tanácsaink elfelejtették, hogy a terv teljesítése, illetve túlteljesítése a'r- ő munkájukon múlik.. A járás területén a xnásodve- tés mindössze 7.7 százaléka az előírt tervnek. De hasonló a lemaradás a többi járásoknál is. Tanácsaink nem tudatosították a dolgozókkal kellőképpen a másodvetések jelentőségét és elfeledkeztek arról, hogv a kulákság megérti ennek a fontosságát, tudja, milyen jelentékeny mértékben gátat vet spekulációjuknak. Igyekszik lebeszélni róla a dolgozó parasztságot. Azt mondják, hogy a másodvetéssel kizsarolják .földjüket- Ezt mindazért teszi, hogy veszélyeztesse a dolgozók ál'atállományának fejlesztését és kellő mennyiségű takarmány biztosítását. Számtalan tanács maga is azt a helytelen nézetet vallja, hogy parasztságunk maradi és nem teszi magáévá az' írj termelési módokat,, hogy félnek a dolgozó parasztok a másodvetéstől és csak többletmunkának tekintik. Arról azonban tanácsaink elfeledkeznek, hogy az őszi árpa termesztése is, még ha r.em is kel ő mennyiségben nyert alkalmazást e gazdasági évben, eleinte idegen volt dolgozó parasztságunk számára, már lehet olyan hangokat hallani, De hogy egyre többen határozzák el magukat az őszi árpa termesztésére, mert meggyőződtek arról, hogy sokka] több terméshozamot ad, mint a tavaszi árpa. Kisterenye dolgozó parasztsága is elutasítóan viselkedett az őszi árpa vetéssel és mindössze csak 30 holdat veteit be az elmúlt ősz folyamán. Ebben az évben megsokszorozza az őszi árpa vetésterületét. Ez vonatkozik a másod vetésre js. Most még idegenkednek tőle, mert a községben még ez- idáig nem foglalkoztak másodvetéssel. A tanács feladata éppen abban áll, hogy lepton-nyomon terjessze és ismertesse a dolgozókkal, hogy milyen hasznot jelent a másodvetés magának a dolgozó parasztsának, de az országnak is. Ahhoz azonban,) hogy; Kisteienye dolgozó parasztsága magáévá tegye a másodvelést, szükséges, hogy a kommunisták és tanácstagok járjanak elől ebben a munkában is jó példával. Errevonatkozóan vannak már jó kezdeményezések a községben. A legutóbbi gazdagyüléson Kazinci József 7 holdas paraszt 600 négyszögöl területre igényelt kölesmagot, 500 négyszögölre pedig tariórépát. Szomszéd P. László BEFOSz titkár 400 négyszögölre igényelt magot. Ereket a jó kezdeményezéseket a falu dolgozói magukévá teszik; ha a népnevelők elmondják a dolgozó parasztoknak: a községben a kétéves állattenyésztési tervnek csak akkor .tudnak eleget tenni, ha a másodvetéssel, silőtakarmányo- zós?al elősegítik azt. Mondják cl a dolgozó parasztságnak, így minél több lábbelit, ruhát és nyersanyagot tudunk biztosítani dolgozó népünk részére. Ne hallgassanak dolgozóink a kulákok és egyéb ellenséges elemek o]y érveléseire, hogy- av. idei bőséges takarmánytermés is biztosítja állataink jövő évi takarmányszükségletét. Kövessék megyénk dolgozói Tóth Gusztáv 6 holdas kallói dolgozó parasztot, aki már az aratást- cséplést befejezte és a tarlóhántást jS elvégezte és 800 négyszögölre vetett másodnövényt. Balassagyarmat dolgozó parasztjai eddig 12 holdon vetettek kölest és a hét végére a többi másodnövényeket is elvetjk. A másodvetési terv végrehajtása tanácsainktól és földműves- szövetkezeteinktől megköveteli, hogy megkönnyítsék a magok beszerzését- A másodvetési terv- végrehajtásában a legjobb dolgozókat, járásokat, községeket a belügyminisztériummal egyetértésben a földmívelésügyj minisztérium jutalomban részesíti. A jutalmazás mértéke a következő: Elfő díjat kapja országos viszonylatban a másodvetését legjobban teljesítő járási, városi tanács. A jutalom össze 3500 forint. A második díj 2500 forint, a harmadik 1.300 forint. E jutalmakat a városa, járási tanács a, másodyetésterv \ égrehajtásában legjobb munkát vég* zete 3 dolgozója között kell kiosztani, A községek közül jutalomban részesülnek a 10.000 holdon felüli szántóterülettel rendelkező két községi tanács, amelyek országos viszonylatban másodvetési tervüket legjobban te jesltették. A jutalom összege 1500 forint. Jutalmat kap az 5—10.000 katasztrá- 1 is hold szántóterülettel rendelkező községek közű azon három községi tanács, amelyek országos viszonylat* ban másodvetési tervüket legjobban túlteljesítették. E jutalom összeg© 1000—1000 ílorint. Harmadszor jutalmat kap az 5000 katasztrális holdon aluli száiitóföldterülettel rendelkező öt köz« ség tanácsa, mely országos viszonylat, ban a tervet legjobban túlteljesíti. A jutalom 800—S00 forint. A jutalmat a, községi tanács a másodvetési terv. végrehajtásában legjobb munkát végzett két dolgozója között kell kiosztani. t | . I i i A jó munka és a terv teljesítése érdekében a járást és helyi tanácsoknak a területükön lévő termelőszövetkezetekben biztosítani kell. hogy a járási tanácsok, illet leg a gépállomások agronómusai azonnal kijelöljék a másodvetésre kerülő területeket és legkésőbb július 23-ig biztosilani kell a termelőszövetkezetekben (csoportokban! a másodvetési terv te'jesl'ését. Az egyéni termelők tervének biztosítása érdekében azok az egyéni do'goző parasztok, akik a központi készletből kaptak vetőmagot a má-sodvetéshez, július 23-ig vessék el a kiadott velő* magmennyiséget és ezt a községi tanácsok ellenőrizzék. A tanácsok segítsék elő, hogy azok a dolgozó parasztok, akik a központi készletből vetőmagot nem kaptak, egymást kölcsönösen kisegítve, szántóterületüknek megfelelően 4—6—800 négyszögöl másodvetést vessenek. A kulákoknál semmiféle kifogás el nem fogadható s kötelezni kell éket arra, hogy a moghatározott másodvetési tervüket, azaz szántóterületük 25 százalékát legkésőbb július 23-ig teljesítsék.
