Szabad Nógrád, 1951. június (7. évfolyam, 22-27. szám)

1951-06-16 / 24. szám

SZABAD NOGKAD 1951 Június Jő. Ki a nép ellenségével a pálfalvai szövetkezettől A földművesszövetkezet a dolgozó pa­rasztság főbb tömegeit átfogó harcos tö- megszervezet. A falusi dolgozóknak a szo­cializmus építésében való bevonását *Rár- tunknak a falusi tömegekkel való kap- csolatát a tagság öntevékenységén és ér­dekeltségen felépülő, jólszervezett gaz­dasági munkán keresztül valósítja meg. A földművesszövetkezet hatalmas fegy­ver a dolgozó parasztság kezében az osz­tályellenség ellen vívott harcban. Az ősz. tályellenség, az álláshajhászó karrierista - elemek is fölismerték a dolgozó paraszt­ság erős bástyájának jelentőségét. Ezért taktikát változtatva arra vették az irányt, hogy beférkőzzenek a földművesszüvetkezetekbe. Az a céljuk, hogy bomlasztó munkával megbontsák a szövetkezeti tagság egységét, megsemmi­sítsék a szövetkezeti demokráciát, a szö­vetkezet harcos tömegszervezeti jellegét, nem utolsó sorban, hogy megsemmisítsék a Párt és a dolgozó parasztság között létrejött kapcsolatot. A íöldművesszö- vetkezeti tagok ébcrtelensége folytán az ellenség ezirányú tevékenysége sikerült is számos község földművesszövetkezeté­nél: így a zagyvapálfalvai földművesszö­vetkezeinél is. Szabó Miklós, mint a szövetkezet ügy. vezetője végzi bomlasztó munkáját. Az­előtt tanító volt, 1915-től kezdve, először a Kisgazda- majd a Szociáldemokrata és a Kommunista Pártban akart magának valami „jó állást ’ kieszközölni, mivel hogy a tanítói pályát „megunta”, majd okirathamisításért eltávolították. A zagy­vapálfalvai szövetkezeti tagság ébertelcn- sége folytán bekerült a szövetkezetbe és a termelés frontján végezte kártevéseit. Később, szövetkezeti pénztárosnak bérma. keresztapját, Priska Jánost, volt bírót lelte meg. Ugyancsak megnyerte m,"igának < hibán János kocsmakezelőt is, aki ez-_ idáig 1800 forinttal károsította meg a szövetkezetét és továbbra is űzi a „csalási politikáját”. Szabó Miklós ügyvezető központi szö­vetkezeti boltfelelősnek nevezte ki Gái 1 hadart, aki a limitrendszerben tovább- szolgáló „hivatásos törzsőrmester" volt. Ez az ellenséges klikk sorozatos támadást indított/ a pálfalvai ipari és falusi dolgozók ellen. „Elhanyagolták” a szövetkezet áruval való ellálását, felszámolták a kotyháza- - bányatelepi bányászok és n környező tft. nyák dolgozóinak kérelmére létrehozott boltot. Úgy azoknak a dolgozóknak, a két kilométerre lévő központi szövetke­zetbe kell bejárniok vásárolni. Ez nem más, mint a szövetkezel meggyülölteté. sere irányuló Szabó-féle politika. A községnek — mivel még a szövetkezet „nem vette át” a péküzemet — nincs biztosítva a kenyér ellátása. Ennek az át­vételét is Szabó akadályozza. Szabó ak­namunkája folytán két.három hónap óta nem volt taggyűlés. Így a szövetkezeti tagság között nem folyik politikai ne­velés, szervezeti élet és ezáltal nem tölti be tömegszervezeti jellegét. Ez a példa azt tükrözi, bogy a pálfalvai szövetke­zni tagság elszakadt a Párttól a vezető­ség lí! tagjával együtt. Angyal korcsma, kezelő amióta üzletvezető lett nem volt taggyűlésen. A szövetkezet vezetőségébe beépült ellenség aknamunkájának tud­ható be az 1. tipusu termelőszövetkezet felbomlása is. A szövetkezet tagságának igen kevés része fizette be a felemelt üz­letrészeket. De igen lassú ütemben folyilí a tojásbegyiijtési munka is. Ez mind an­nak tudható be, hogy az ellenség alapos munkát végzett. E példák meggyőznek minket arról, hogy nincs szocializmus, szövetkezeti mor­álom, Pártunk falusi politikájának kö­vetkezetes végrehajtása nélkül. A pálfal­vai szövetkezet vezetésében nem bizto­sították a szegénypr-rasztság túlsúlyát. Nem vonták be a vezetésbe a középpa­rasztokat sem. Azért ez nem elősegítőic, hanem akadályozója a lalu szocialista fejlődésének. A pálfalvai szövetkezeti lagság, ha nem leplezi le a szövetkezeti aparátusban meghúzódó ellenséges eleme­ket. akkor megsértik Pártunk parasztpo­litikáját és tudatosan elősegítik az im­perializmus belső ügynökeinek kártevő munkáját, de elzárják a fejlődés, a fel­emelkedés útját maguk előtt. Feladat az. hogy ki kell építeni a sző. vetkezeti aktívák széles hálózatát. Bizto­sítani kell a szövetkezeti tagok széles tö­megeinek " bevonását a szövetkezet min­dennapi munkájába. Növelni kell a sző. vetkezeti tagság alulróljövő társadalmi ellenőrzését, bevonva abba elsősorban a felügyelő bizottságot, de ezen túlmenően a tagság legszélesebb körét is. 1 ellát a földinűvesszövetkezct szilárd politikai és gazdasági vezetése megköveteli, hogy kíméletlenül eltávoh'tsuk az ellenséges, háborús törekvéseket szolgáló elemeket a szövetkezeti alkalmazottak soraiból. \ szövetkezeti oktatási rendszert tovább fej­lesztve gondoskodni kell a Pártunkhoz, népi demokráciánkhoz hű ügyünk győ­zelmében biztos káderek beállításáról, akik politikai és szakmai felkészültségük­kel képesek a pálfalvai szövetkezet előtt álló akadályok fölött győzedelmeskedni. Eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell bevonni a nőket akik éberségükkel, harci szellemükkel és nem utolsó sorban hozzáértésükkel is be- bizonyították alkalmasságukat a szövet- kezetek vezetésére. Szívós, nevelő, felvi­lágosító munkákkal el kell érni, hogy a szövetkezeti alkalmazottak. kivétel nél­kül a szocializmus építésének öntudatos dolgozóivá váljanak. Vessünk másöfliiö vény eket Ki melleit akar felszólalni Kovács Zoltán niátranováki esperes ? Az elmúlt bélen — mint már arról beszámoltunk — «. núgrádmegyci ka­tolikus papok is megalakították béke­bizottságukat, hogy határozottan, ak­tívan kivegyék részüket a b^ko meg­védéséért folyó világméretű küzdelem­ből. A mcgajakult papi békebizottság határozata kimondja: »Mi azt akarjuk, hogy tevékeny­ségünk elősegítse és támogassa az ötéves terv, a béke tervének meg­valósulását... Minden igyekeze­tünkkel azon leszünk, hogy előse­gítsük a tennclőcsoporiok erősödé­sét és kiszélesedését, ami a dol­gozó parasztságunk részére 1öbb és jobb terméseredményeket, s egyre boldogabb életet biztosit « A papi értekezleten több hozzászóló megemlítette, hogy bizonyára vannak olyan paptárs'aik, akik fogcsikorgatva mentek ej erre a gyűlésre. Alkalma­sint ez vonatkozik Kovács Zoltán niátranováki esperesre is, akj a béke- értekezlet előtt kijelentette, hogy egy se becsületes ember, aki a békebizott­ságban van. De prédikációjában uszít a gyermekek továbbtanulása ellen. Ki­jelentette, hogy ne küldjék a szülök a gyermeket továbbtanulni, mert an­nak csak rossz következménye van Bizonyítékul felhozta, hogy egy szü­lőnek ítclefouáltak, menjen gyerme­kéért, mert beteg, beleörült a tanu­lásba. Mindamellett, hogy az ilyen ki­jelentés minden alapot nélkülöz, a plébános úr 1944-ben nem prédikált azért, hogy ne vigyék országunk it- júságát, színc-javát a fasiszta, érde­kekért ezrével a frontra. De miért is volna kedvére való, hogy a dolgozó nép egyszerű gyermeke tanuljon, fcl- világosodott legyen? Ö mindent meg­tesz a békéért, ami módjában áll, de azt ne kívánják tőle, hogy az ötéves terv- és a tszcs alakítás mellett agi­táljon. Azt tartja, hogy ez már poli­tizálás vojna. Kovács plébános úr tehát nem tartja helyénvalónak, hogy az ötéves terv a niátranováki dolgo­zóknak új kultúrházat, jobb életet, a bányászoknak a nehéz munkát meg­könnyítő új gépeket jelent. Kovács plébános urat semmi, szál nem fűzi a dolgozókhoz. Nem szív-ügye, az ötéves terv, n. béke terve — maga a béke sem. Az ö feje a kulákokért fáj, de nem szól a béke mellett, a háború ellen. A megyei békcértekez- ]ct ótp állandóan azzal foglalkozik, hogy nem lehclnc-o felszólalni az i. emberi jogok védelmének értei- r-éhen« a kulákokért, mert szerinte - vek is mind »becsületes emberek«. '.'Íj? értelmezte bizonyára Horváth lő -búidnak, az Országos Papi Béke­Kit/cí/io A-, népnyűzóli, fasiszták a pap közvetlen barátai bizottság titkárának a megyej bóke- értckcz[etcii mondott beszédét. Még­pedig azt, hogy miért nem eme]te fel a papság erélyes tiltakozó szavát a, fasiszták álta| gázkamrában megöl' milliók érdekében. De kjk azok a »becsületes embe­rek«, akiket védelmébe akar venni? Talán Szoó Elemér? Szoó Elemér a felszabadulás óta is Pétcrvásáron fő­szolgabírói beosztásban volt, ellensé­ges magatartásáért cjbocsájtották. Az öccse különböző- címeken zsarolta a do]gov.ó parasztságot és a felvett pén­zen külföldre szökött- Ott van közöt­tük Földi Kálmán volt nyilas, akinek a lánya Szálasi titkárnője volt és íja Titót dicsőíti. Baráti köréből nem hiányzik Tóth Ferenc vojt kereskedő sem, oki Kerepesi Józseffel együtt még 1947—48-ban takarmányvásárlás címén sokezer forintot felszedett a dolgozó parasztságtól, de sem takar­mányt nem kaptak, sem a pénzt nem látták viszont. A plébános úr rosszul számított, «mikor arra gondolt, hogy az ilyen népnyúzó, horthysta, fasiszta cjeniek mellett fel lehet szólalni. Ezek reakciós egyének, akiket megvet, utál: a dolgozó nép. Kovács Zoltán azzal, hogy az iskolá­tól ijesztgeti a dolgozók gyermekeit, hogy nem támogatja a béke tervét, hogy a nép ellenségeinek megmentését vette tervbe, figyetmenkívüj hagyta a Katolikus Papok Országos Békeértc- kezjcíének határozatát, amely kimond ja: »nem akarjuk, hogy a katolikus egyházat a reakció a maga cél­jaira felhasználja-« Az olyan népellenes papok, míht Iío rács Zoltán, a reakciónak szolgáltat­ják ki az egyházat, rombolják az ál­lam és az egyház között létrejött, egyezményt. Az ilyen pnpot a háborús uszítok ka | együtt értékelik és kezelik a mátrano.vákl katolikus hívük­A szocialista tervgazdálkodás a kor­szerű vetésforgó alkalmazásával elejét vpszi a talajzsaroló rablógazdálkodás­nak'. Evenkint meghatározza a kettös- lennesztísben termelendő növények ve­tésterületéi. A kettöstevmosztésre azokat a földterületeket kell kijelölni, ahol az előveteménv betakarítása után a követ, kezd f»növény elvetéséig a leghosszabb idő áll rendelkezésre. Számítani kell arra is. hogy az utónüv.cny alá legyen elég idő a tatojelökcszitésre, ha szük­séges a trágya nlászántására is. A másoduövényck eredményessége elsősorban a talaj tartalék nedvességétől függ. éppen azért azon kell lennünk, hogy a lekerülő főuövcnyt leggyorsab­ban betakarítsuk, azonnal szántsuk' vagy tárcsázzuk. A talajt kímélő és nem gyomos növények után nem okvet­len szükséges a szántás, elég’ ha trak­torral vontatott tárcsával, kultivátonal megfelelő mélységig megműveljük, ezt fogasoljuk, hogy a talajt morzsalékossá tegyük. Amint a talajt előkészítettük a vetésre, azonnal vessünk. Csak az idejében végzett munkával vehetjük ele­jét a talaj kiszáradáséinak. De fontos az is hogy elegendő, könnyen felvehető tápanyagok álljanak rendelkezésre a másodnövenyekutk. Lehetőleg trágyá­zott növény vagy talajgazdagító pillan­gós növény, illetve ennek keveréke előzze meg 'a másodvetásü nem pillangós növényeket. A lekerülő fönövény ah’ adott ’istállótrágya, műtrágya a másod- vetésű növénynek is hasznára válik. In. dokolt e«etben a nem pillangós másod- vetésű növényt nitrogénműtrágyával is lássuk el. A kettős termesztésbe vont növé­nyeket termeszthetjük maguyerés, ta­karmánynyerés és zö|dtrágyázás cél­jából- Ezek szerint lehet kiválasztani a kívánt növcnyfé|eségckct. A. masod- vclésre alkalmas növények termesz­tése a következők. A kölesmagot júniusban és július első felében vethetjük e] másodler- mékként. Gabonasortávolságra, két- három centiméter melyre. Kataszteri holdanként 12—18 kilogram szüksé­ges. Takarmánynak augusztusban vet­hetjük. Sűrűbben vetjük, hogy véko­nyabb szaru takarmányt kapjon, Az egyenletes kelés elérése végett vetés előtt és után hengerészük. Vigyáz­nunk ke]l arra, hogy el ne gyomusoŰ- jck és ajánlatos, ha a vetést kc.I}ö Mit temtüÉ a Vasas Központi Ksítiiregyiillestíl? Június 2-án cs 3-án vendégszereplés- re érkezett városunkba a Vasas Köz­ponti Kultúregyüttes *00 tagú művész csoportjel' Mii sorukon nagyon szép táncos jeleneteik fs 'kórusok voltak. Mű­sorul; érdekessége, hogy faluhelyről, nép jellegzetes szokásaiból voltak ösz- szegy'újtve, ami nekünk, acélgyári kuItúrmunkasoknak külön élményt je- leiitctt, mert a mi táncosaink is jelen leg ezen fáradozna!;, hogy községeket járva a népi szokások motívumait ősz- szcgyüjtve tanuljanak és felhasználjál; a dolgozó társaink pihenöidöbeni szóra kostatására. Így például az utóbbi időben a Kistérénye környékéről be­szerzett cs Kovácsnc, Juhász Irén ta­nításává' betanult „Vidroczki nótája' című szöveges táncmotivum, amellyel tánccsoportunk a megyei kxdtúrverseny döntőjét is megnyerte-. A Vasas Központi Együttes szerep- lését, kultúraktivánl;■ hatalmas érdek lödés előzte meg, ami a műsor akin be is bizonyosodott, hogy nem volt hiá­ba való, A műsor elején az együttes hatalmas vegyes kórusa késsiette tapsra a mintegy S—0 ezer nézőt. Énekeseink megtanulhattál; belőle, hogy ilyen nagy számú énekcsoport milyen rendezett és fegyelmezett lehet, ha meg van as aka rat egyenként, és kollektíván az öntu­dat is. Énekeseink megtanulhattál;, hogy leltet eredményesen dolgozni sót A ket Németország arca — filmen Uj német filmet mutat he június 16— 21-ig a November 7 filmszínház, A Benthin család címmel. Két család sorsán keresztül mutatja he a háború utáni ket­tészakított Németország sorsát. Az amerikai imperialisták a második vi­lágháború után mindent elkövetnek, hogy Németország egészségtelen kettészakított­ságát fokozzák. Utasításukra a német nagytőkések megkezdték Kelet-Németor- szóg kiárusítását, minden fontos áru ki. csempészését. A film két család életét mutatja be égvmással párhuzamban: a Benthin csa­ládét, akik a dolgozók háború utáni ne­héz helyzetét kihasználva akarnak minél nagyobb hasznot huzni és a Naumann családét, rajtuk keresztül a német mun­kásságét. Naumanné szegény özvegyasszony. Gyermekei hajlamosak a könnyű és nem egyenes pénzkeresési lehetőségek kihasz­nálására. Hallgatnak a Béniidnek tet­szetős csábítására, s az ő áldozataikká válnak. így Klausz az egyik Naumann fiú belekeveredik Benthinék sötét em- borcsempészési üzelmeibe. Egy alkalom­mal, amikor segítségére volt Theo Béni­idének egyik „szállítmánya" Nyugatra csempészésének, visszatértében’ elfogják. A demokratikus keletnémet kormányzat azonban tekintettel van a fiú fiatal ko­rára és munkát ad neki, ezzel lehetőséget nyújt neki arra, hogy hibáját jóváte- gye. A többi öntudatos fiatal nevelőmun­kájának hatására megváltozik és részes- sévé válik az építő munkának. A mindvégig lebilincselően izgalmas film leleplezi az amerikai imperialisták nyugatnémetországi háborús politikáját és bemutatja Kelct-Nénietország új arcát, építő munkáját. „A Benthin család” méltán sorakozik fel a Raz-zia, a Min­dennapi kenyerünk, című nagy sikert aratott német filmek sorába. az együttműködést odáig fejleszteni, hogy ilyen hatalmas együttessel olyan nívós.- rendezett és fegyelmezett mii- sorszámokat előadni, mintahogy a központi kuhűregyüttesUil látták, Nem kevesebb dicséretet érdemel n zene, az ének és a táncegyüttesük, akiknek jel­legzetes népi táncszámaik mellett a helyi viszonylatban nagyon érdekesnek és szépnek mondható ,,Nógrádi lakodal­mas“ énekes, táncos jelenete aratott hatalmas sikert. Táncosaink ebből igen sokat tanulhatlak, megtanulhatták, hogy a népies hagyomány, p népi tánc- motívumok betanulása■ igen komoly és fárasztó munkába kerül. Táncosaink ezt el is ismertek és azóta már irányt réttel; arra, hogy fokozottabban, több próbával, több gyakorlással sajátítsák el a népi motívumokat. Törekednünk kell arra. hogy kiküszöböljük a még fennálló hibákat, amelyek ezidáig tánc- csoportunknál meg volt. Ehhez minden mód és lehetőség meg van adva lánc- csoportjainknak-. Az utóbbi napokban is a központi művészegyüttes vezetője és szervezője járt itt és egy estén keresztül igen értékes tapasztalatokat adott lánccsoport javuknak, olyan tapasztala. tolat, amelyeket eredményesen alkat, mazni is tudunk lánccsoportunknál. Mi, acélgyári kv.lt úrrmtnkások kö­szönjük a Várinak és a szakszervezet vezetőinek, hogy lehetővé tették szá­munkra és a salgótarjáni dolgozók szá­mára, hogy azt a hatalmas nívós mű­sort végig nézhettük. Ígérjük, hogy az itt szerzett tapasztalatokat fel fog­juk használni cs ezen tapasztalatokat kibővítve tovább adjuk a következő kultúraktiváinknak'. Ezzel akarunk hoz- ájárulni a szocialista-realista színját­szás mielőbbi megvalósításúhoz. Kovács Oyula, Ü. B, kultúr feleld». Az előadásban kívánnivalót ha­gyott maga után, hogy dolgozóink nem minden esetben vannak tisztában egy-egy műsorszám eredetével, jelen­tőségével, mondanivalójával- He|yes lett volna, ha az egyes műsorszámok előtt rövid magyarázatot adtak volna, amely nemcsak a salgótarjáni dolgo­zók ku| (árszínvonalának emeléséhez, hanem a mii sikeréhez, érthetőséggel is hozzájárulhatott volna. Salgótarján dolgozóinak kultúr- szomját bizonyltja, hogy igen nagy tömegben vettek részt az előadáson, csak fokozódna, ha minél több ilyen kultúnnegmozdujásban [ehetne részük. megerősödései idején megfogasojjuk. Takarmánynak a bugahányás elején, magkötés előtt használjuk. A muhart apróra megmunkált földbe, gabonasor távolságra, 2—3 centiméter mélyen vetjük. KaU.-ztcri huldankiuti vetőmagszükséglet 3-5—-0 kilogram. Mivel kellő meleget igényel, legalkalmasabb vetésre a júniusi cs júliusi hónap. Árulását akkor kell kezdeni, amikor a teljes virágzáson már tú[ van. A lovak részére jo ta­karmányt ad. A pohánka (tatárka, hajdina) veti. ,-i ideje május közepétől július végéig terjed- Talajban nem nagyon váluga: tós. Trágyázást közben nem kíván, söl túlcrős talajban gyengén köt ma­got. Tcnycszidcje 70—80 nap. Apróra olmunkált földbe 16—24 centiméter sortávolságra vessük. Vetés mélységű 3—4 centiméter. Amint az első fejlő­dési magjainak túlnyomó része meg? boriiul, lucg lehet kezdeni az ai’atá. süt. Darálva állatokkal is etethető, azonban bőven takarmányozva bőr- gyulladást is okozhat* A szudáni fű a szárazságot kivá- [óan bírja. Hűiden, szárazon minden ájlat szívesen eszi, takarmúnyértéke jó, sarjadzó képessege kitűnő, másod- terményként két kaszálást is ad. So­vány, laza> száraz talajra nem való. Gabona sortávolságra egy kataszteri holdhoz 40—45 kilogramm vetőmag szükséges. Lassan fejlődő növény, a vetésitől számítva Ö—8 hét eltejco után Kaszálható. Taijóját ajánlatos megfogasolni, hogy ezáltal js elősegít­sük smjadzását. Június végén, vagy. július cjején vetve,’ szeptember végé­re a sarjuja is kaszálható. Tarjörépa: a mélyrétcgíi, könnyebb, homokos, agyag és vályog talajokat kedveli. Repce után a közös kártevők miatt ne vessük. Vetési ideje május­tól június végéig terjed, 50—40 centi sortávolságra, 1—2 centiméter melyen vetve. Holdanként! vetőmagszükséglet 2 kilogram. Ápolása kapálással törté­nik, 4—5 levélben, 45—40 centiméter távolságra egyeljük. Vetésidcje után 3—4 hónap mulva szedhelö. Kukorica: Áprilisban, vagy május­ban lekerülő takarmánynövények* őszi vetésű takarmánynövények után koránérő kukoricát vehetünk mag- termejés céljára, amelyek rendesen augusztus végére és szeptember ele­jébe. beérnek. A legmegfelelőbb faj­ták: a ciiiquaniino, pignoietto, ajcsuti,0 fehérmagú Mauthner-féle 12 hetes s a sárga magú 43 hetes. Csatornádénak a sok fattyuh-ajtásnevílő, dús levele­ző fajták alkalmasak- Ilyenek: a florentini, topusnyaki fehér gyöngy, arany özön és a mindszentpusztai. A nagytestű és erősen faítyaaodót jó földön 20—25 centiméter távolságra vetjük. A csajaniádét éppen úgy, mint. a magkukoricát, jó trágyaeröben Jévo talajban vessük el, Napraforgócsalamádé: Lcgigénytele- nebb csalamádófélénk. Talajban nem. válogatós, szárazságbíró. Silóz-.’a ta­karmánynak is a]kalmas. Cs,Ilmádé­nak legalkalmasabb az egytányérú, dúslevelű növényfajta, Koraj tarlóba vetve, szépen fejlődik- GO—80 centi­méter sortávolságra vetjük, 3— 5 cen­timéter mélyen, holdanként 8—10 ki­logramm mag elegendő. Vetés után hengerezzük és 15—20 centiméter tá­volságra kell kiegyelni, ollózás céljá­ra akkor vágjuk, amikor a java vi­rágzásán már túljutott cs niagvai már kezdenek megtolni. Zöldtrágyázásra szánt napraforgócsalamádé vetésen;'! holdanként 10—12 kilogram magot vessünk el, 40 centi sortávolságra. így egyelni nem kell Alászántús ejőit hengerezzük ]e és holdanként 80—100 kilogram pétisót is szórjunk ki, hogy a kedvező korhadást elősegítsük, A kettős termesztéssel, főleg takar­mányt termelünk és ezen keresztül biztosítjuk állatállományunk takar­mány-ellátását- Előnye az, hogy ta­vasszal a zöldtakarmány etetését ko­rábban kezdhetjük meg, összej pedig a zöldetetés idejét meghosszabbítjuk, s végül téiiro több értékes takar­mányt raktározhatunk e], A helvcsen végrehajtott kettős termesztésen ke­resztül sokkal nagyobb a lehetőség a haszon állatállomány növelésére, több tej, zsír, hús jut az ellátásra, az is­tálló t rá<gy a t ermelés fokozására, cgyj szóval a jövedelmező gazdálkodásra* NÍPNIVHOK fS PAttTilZAlMfA^ LíMAM nélkülözhetetlen az agitdeiö* jyttMfefllLs

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents