Szabad Nógrád, 1951. június (7. évfolyam, 22-27. szám)

1951-06-16 / 24. szám

1 ( 1951 június 16. SZABAD NOGRAD HARCBAN A FELEMELT TERVÉRT Brigádok párosversenye az építkezéseknél A .150 személyes diákszálló épitke- íésónét Galcsik Margit 10 főből álló jsöj segédmunkás brigádja versenyre hívta ki a III. Világifásági Találkozó tiszteletére a megyeházán dolgozó Eztehó .Jú]ia 14 tagú női segédmun­1 ás brigádját. Ycrsenyvájlalásivkban kötelezték magukat, hogy a Találkozó kezdetére lö-l százalékos minőség munkát végeznek. Minden héten tár­sadalmi munkában egy órát szánnak arra, hogy a munkahelyen szétszórt anyagokat rendbehozzák, il­letve összehordják. Hiányossága a versenyfelhívásnak, hegy csak általánosságban és nem konkréten szögezi )e ozévi tervük ha­láridő előtti teljesítéséről szóló válla­lást. Heives lett volna, ha »az anyag- !-.karékossági tervet legmesszebbme­nőkig betartjuk«, versenypontban is ..onkrétan meghatározzák, hogy mii akarnak elérni! Több támogatást a hősiesen harcoló pálfalvai üveggyári dolgozóknak! A zagyvapailalvai üveggyár dolgozói műszaki vezetői nagyszerű munkái tegeztek, amikor az elmúlt időkben a ke­mence 20 hónapos üzemmenetét biztosi- lottók, ugyanakkor 65 nap alatt elvégez­ték a kemence lehűlést, felfutási és lel- újítási munkálatait. A tüzelőanyag gyártás fejlődésevet már sikerült elérni a IS hónapos üzemi sza­kaszt, Hogy ezt a IS hónapot 20 hó­napra [ehessen meghosszabbítani, a mű­szaki vezetők a dolgozókkal körülivé me­netközben tisztították meg a regenerativ kamrákat és melegen javították meg a füstgázt lehozó nyúlásokat, valamint uz olvasztókemence égő nyílásait, hz idáig a kemence felújítási munkák 3—4“ hóna­pot vettek igénybe, most már a kemence kioltása előtt 10 hónuppal előbb hoz­záfogtak a munkálatokhoz. A budapesti Egyesült Izzótól tűzálló hőcsiszológépet kaplak, amivel előre elkészítettek a tűz­álló kövek nagyi észét. A kemence lehű­tését két újítással 18 nap helyett 12 nap alatt valósították meg. A kemence fclfii- tésénél a körülmények alapos tanulmá­nyozása lehetővé tette, hogy a szokásos 28 napi felfütési időt 1 nappal megrövidít­sék. A gyár dolgozói uz elért eredmények vtán nem állnak meg. Az egyik leg­utóbbi ,műszaki értekezleten elhatároz­ták, hogy rí munkaversenyben elért ered­ményeket naponként kiértékelik és kifüg­gesztik. Az üzemben kiállítást rendeztek, ahol szemléltetően mutatták be a dolga­sóiénak, hogy az anyaggal való takaré­koskodással milyen hasznot hajthat a gyár népgazdaságunknak. A gyártási eljárások tanulmányozásával alaposabb megismeré­sével és új munkamóilszcrek bevezetésé­vel a termelés úiabb lő százalékos eme­lését érték eó- ugyanakkor tovább csök­kentették a selejtez is. Helyes lenne, ha az illetékes minisz­térium is nagyobb támogatást nyújtana az üveggyárnak. A gvár most nagybálo- nyi szenet kap, amelynek kéntartalma lerontja az üveg minőségéi. Biztosítani kell a gyár számára a jobb minőségű kis. trrenyci szenet! Hiba, hogy az illetékes minisztérium nem küldte le időben az új lenhönyvcket, de nem sok gondot fordít az üzem párosversenyének támoga­tására sem. Mi lesz Gáti-bánya ? A június 3—9-ig terjedő békém«- szakon a Kisterenyei Szénbánya,ná'. 155.5 százalékos eredményével Djlatc '-At az 6|ső és ezzel a vállalat béke- víndovzászlóját elnyerte. A legjobb csapat a mátranovákj Déli hányában veit. Tóth Mihály nováki vájár és csa­pata 288 százalékos átlagot ért ej. őrá ti bányán Varga István és Kazinei Ferenc csapatai tűntek még ki Maga az üzem 85 százalékos lejjesttményé ve] a békemtiszakon lemaradt és a|a- I o: an meg kéjt vizsgálniok ennek . kát, ha megakarják őTizni régi h!mevüket . jo Évi 80.000 forintos megtakarítás a rúdvasüzemben a műszaki dolgozók újítása nyomán A Salgótarjáni Acélárugyárban No­teszát Kerone, Berta, József és Váral­jai László műszaki dolgozók felfigyel­tek arra, hogy a jelenlegi 3 méter bosszú rúd vasak húzásánál a meglévő gépek nincsenek kellőképpen kihasz­nálva és a termelő idő mellett sok improduktív munkaidő jelentkezik. A gyárvezetőség felé javasolták, hogy az Ozdró| érkező 3 méteres rúdvasak helyett a jö­vőben 5 és fé| méter hosszú szá­lakat rendeljenek A gyárvezetőség elfogadta cz.t a ir" vaslatot- A hosszúság emelésével elér­ték, hogy a szájak hegyeinél jelent­kező hujiadék, amely eddig 100—120 milliméter volt, felérő csökkent és évente 3—3 és féj vagon anyagot ta­karíthatnak meg. A hosszabb rád ki­húzása kevesebb befogást és kevesebb időveszteséget jelent, Ugyanakkor a szálnak kétszeres hosszban va]ó fel­dolgozásával az eszterga- és a henge- ícs marógépeken a müvetetek 50 szá­zalékát takarítják meg. De valameny- t,yi próbavétel és anyagellenőrzés ideje a kétszeres hosszúság és súly alkalmazásával felére csökken. Az újítás bevezetésével évenle mintegy 80000 forintos megtaka­rítást érnek el az üzemben, ugyanakkor az üzem termelésében máris emelkedés mutatkozik. Az újí- •ás bevezetése előtt 101—102 százalék volt ez üzemátlag, ami azóta 110— 112 százajékra emelkedett. A dolgozói; is örömmel fogadták ezt az újítás' „zz üzem termeléséi olyan élenjáró dolgozók lendítik még előre, mint Varga Antafné, aki mindössze 3 hó­napja dolgozik fi hegyező marógépen é? 140—160 százalékot ért ej. Május havi állaga I-50 százalék volt. Ezt az eredményt úgy érte el, hogy nem várta meg, amíg a vasrúd a gépen ke. •.észtül szalad, hanem menetközben előre odakészíti n következő rudat. Munkamódszerét mos! adja át Nagy Sándornénak. Varga Anta|nétő| pétdát vehetnek azek a dolgozók, akik ugyanilyen körülmények között 108—110 szá­zalékot érnek el. Maga a pártszervezet pedig helyesen tenné, ha fokozná & felvilágosító munkát és zz ilyen éjen járó dolgozó rőket ae illetnék elvan szavakkal, hogy »azért hajtasz, mert sztahano­vista akarsz lenni«. Több becsületet és megtisztelést kelj biztosítani a dol­gozó nők számára — még a rúdvas éremben is. Újítások a Kisterenyei Szénbányáknál A Kisterenyei Szénbányáknál május hónapban újabb 10 újítást fogadtak el. A legjelentősebb KV-Ai István kis- * „'.'envoi bánya üzem etüjének újí­tása, amellyel közel 425.000 forintot takarítanak meg évente- A Vállalat május hónapban Mrzseríán ölletnapo! tartott, ahol 7 újítást fogadtak el. amiért 205 forintot fizettek ki. A jó, bő termés erősíti tszcs-inket |4 ákos: elvtár? kongresszusi re- ferátumában behatóan foglalko­zott a mezőgazdaság szocialista útépí­tésével Ez az ötéves terv egyik legfon. tosabb kérdése, amelynek jd*megoldá- sátói függ szocialista építésünk továb­bi menete. Szocialista fejlődésünk paranesolóan megköveteli, hogy minél előbb szüntessük meg azt, hogy egyik lábunk az iparban — már szocialista talajon —, míg a másik a falu sok százezer egyénileg müveit paraszti gaz. daságon legyen. Ezért R termelőszövet­kezeti mozgalmat úgy kell fejleszteni, hogy a, már meglévőiét politikailag és gazdaságilag megszilárdítsuk. Mi tehát a feladat? Legfontosabb az. hogy a termelőszövetkezetekben, (csoportokban) a tavaszi mezőgazdasági munkákat a magasabb terméshozam elérése érdeké­ben példamutatóan végezzék el. Allan, dóim szervezni a brigádokat, munka­csapatokat és számukra állandó terüle­tet kell kijelölni. Ugyancsak nagy gon. dot kell fordítani a nőt és az ifjak munkába való bevonására. Számos ter­melőcsoportunk munkaerőhiánnyá] küzd. Ezt csak úgy lehet orvosolni, ha a csoporttagok családtagjaikat, a fiata­lokat, nőket,” feleségeket beszervezik a csoport állandó tagjává. Nagy figyel­met kell fordítani a munkaegységszá- molág helyes alkalmazására és harcolni kell az ogyenlösdi minden megnyilvánu­lása, valamint a munkaegyséj iása ellen. Az I. és a II. típusú termolőcsopor- toknaikt a tanácsok adjanak meg min­den segítséget ahhoz, hogy a munkát, közösen megszervezzék, hogy közös át- lattenyésztést létesíthessenek. A járási pazar. Biztosítsák a csépléshez szükséges munkaerőt Kormányzatunk kellő V rendeletét m aratás-csépié erők biztosítása érdekében, alapján az állami gazdasú; "v:i hozott inuuka- II rendelet ;ok, g’épá lomások és egyéni gazdák, valamint az egyéni cséplőgép tulajdonosok 1951 jú­nius 1-ig kötelesek szerződésileg bizto. sitani a szükséges munkaerőt. A beér­kezett jelentések alapján megállapíthat juk, hogy az, előírt időre nem tudtuk biztosítani szerződésileg a szükséges munkaerőt. Elmaradás vau az AMG- ncl, az AGI-nál, az egyéni termelőknél, Valamint az egyéni cséplőgép tulajdo­nosoknál is. Az elmaradás oka. rész­ben az, hogy a dolgozó parasztságunk nagy része az iparban elhelyezkedett, részben pedig az, hogy állami gazdaságaink cs gépállomá­saink vezetői nem értették meg az ügy fontosságát cs azt hitték, hogy felvilágosító munka nélkül is any- nyian fognak jelentkezni, hogy ab­ból ök válogathatnak. Az egyéni cséplő tulajdonosok ia úgy látják, hogy ez nem az ő ügyük. Es GYŐZTES CSATÁRA KÉSZÜLNEK NAGYOROSZIBAN A PERÖFEKTES délelőtti napsütésben a községi tanács épülete előd egy csoportban 8—10 ember beszélget, Egyhetes napsütéses időjárás elegendő volna ahhoz, hogy a növényápolási munkákban mutatkozó lemaradásunkat be. hozzak s as eddiginél.-is erősebb ütemben érésnek indulhat, nárnk a gabonák. Két-háron hét melegidő és utána bőséges termést takarítanánk be. A jelenlevők arcán a boldog meg­elégedés jelei nyilvánulnak meg. Betakarítani több hónap féltő gonddal végzett munka eredményét. Erről beszél Ki­rály Kondor 18 holdas, S3 év körüli nagyoroszi közép­paraszt is. — A bőséges tamás, mely szorgos munkánk és a ked­vező időjárás nyomán kínálkozik, csal: akkor válik eredmé­nyessé, ha már most felkészülünk az aratásra. Elvégre más. félévi munkánkról van sző. Es ha az aratást könnyen vész­esük, drága termésünket sok kár érheti. Fel kell tehát ké­szülnünk a nagy feladat végrehajtására. — Kekünk se mindegy, hogy mennyi gabonánk pereg 'szét és vész kárba. Kern szabad megvárnunk, amíg a búza teljesen beérik, viaszércs kezdeten meg kell hogy kezdjük az aratást, — vette át a szót Szlajbert János 14 holdas középpmraszt. — Kekem már sok tapasztalatom van ebben w munkában. Életem 73. évét taposom-. Saját káromon ta­nultam. — Idejében ki kell javítani és használhatóvá tenni a. kaszát és mindenfajta aratáshoz .szükséges szerszámokat. Es nem utolsósorban biztosítani kell az aratus és oséplcshez szükséges munkaerőket — szólal meg a gesztenye fának támaszkodó Fothragyi Mihály 33 holdas is. Az araiás, fI, behordás és csépUsi munkáról szóló minisztertanács hatá­rozata is előírja a szükséges munkaerők leszerződtetősét, — teszi még hozzá. Fothragyi Mihály az 1-e* számú termelőcsoport tagja, már biztosította a munkaerőket, de hasonlóképpen tette Vas József ag I cs típusú tszcs elnöke is, — Jó volna, ha be tudnánk állítani a fűkaszáló gépe. l.et is ere aratási munkákra. De sajnos, a 38 darab fű­kaszáló gépből csal; 4 használható — mondotta Király Kondor. — Ko. de addig is.míg ilyen gépi felszerelések­kel a községünk nem rendelkezik, minden erővel azon kell legyünk, hogy a kenyérért vívott csatát megnyerjük és ezzel mi is előbb elősegítsük mezőgazdaságunk korszerű gépekkel való felszerelését. Hisz évről évre sokkal több új gépet kap a, falu az aratási és cséplési munkák megkönnyebbítésére. — Kapbanútott arca, ragyog miközben ezeket mondja Tas József. — A nagy munkál; idején gemdot kell ám arra is for­dítani. hogy ne hogy úgy járjunk, mint a múlt évben, Kern volt megfelelő me 'liségü -sál:, így a kicsépelt gdbo. nát ponyvára öntöztük. Dühös voltam, mert akadályozta a csépiéit — veti közbe a szót Szlajbert János, közben a mellette álló Urban János DEFOSz elnökre néz, ő a Ill-as szánul tszcs elnöke is. JAKOS BÁCSI mondását mindannyian helyeslik. Es kibővítik azzal, hogy a termés minden károsodástól, a kuli- kok esetleges kártevésétől csak akkor lesz biztosítva, ha a szérűket őriztetjük és a legmesszebbmenőkig éberek le­szünk mindenféle kértokozó kísérlettel szemben. •— Kern kell itt a'tól tartani, hogy a hu lakok szabo­tálni fogják az aratást és valami kárt tennének a cséplő- gépekben, nem olyan rossz emberek ezek, mint amilyennek tartják őket — veti közbe Stirnen Miklós 15 holdas közép- paraszt. Ahogy ezeket mondta, tekintetével Snajder KAn­dor kulákot figyelte, aki valahonnan a csoporthoz szegő­dött, szinte észrevétlenül. — Ka azért nem lehetünk elbizalcodottak, mert ná­lunk is előfordulhat, ami Diós jenön, ahol a múlt évben le­égették a község gabonáját — és miközben ezeket a szava­kat mondja a DEFOSz-elnök, a- kulik sunyi módra elkot- ródott a beszélgető csoporttól. — Mennyi cséplőgép van biztositea — teszik fel vala­mennyien a kérdést a tanács titkára felé. , — Kegy darab. Az ellenőrzést Kovács Alajos, Barta Károly, Ma recski Péter traktor és tüzes cséplőgéppel ren­delkező kulákokndl rövidesen megtesszük — szólalt meg megnyugtatóan a tanácstitkár. A MIKISZTEFTAK.lCS határozata azt is kimondja, hogy június 30-ig meg kell szervezni a szerük őriztetése mellett, a tűzrendészetet is, de ki kell jelölni a közös szénit is. Ez már biztosítva van, A község dolgozó parasztsága a- learatott gabonát és az egyéb növényeket az aratás be­fejezése után, közös szérűn fogja kiesé vettetni, A tanács már biztosította és kijelölte ezeket a, helyeket. — De biztosítva van az elcsépelt gabona tárolása is — mondja lialoncai János terménybegyüjtö. — Számítot­tunk mi arra, hogy ez se okozzon gondot a cséplési mun­kál: idején. Június 30-ra lifenőtlenétjiik a szerződéses magvak 1 örményreddárát, de ugyanígy lepucoljuk a falakat, átmeszeljiik, a padlón lévő hézagokat kijavítjuk, a felső padló*1 kipermeteszük, a padlás padlózatát pedig beporoz­zuk és lia szükség lesz rá, még az iskola 4 tantermet is igénybe vesszük . . . A KIS CSOPORT tagjai, miután kezetfogva egymás, sál, szélednek ki a faluba ki erre, ki arra. azzcl az elhatá­rozással, hogy a jó termésből egyetlen szem gabonát sem hagynak veszendőbe menni cs minden mázsa betakarított gabonáról a békét, családjuk boldog jövőjét védik, — Szabó — mindenhol azt javasolják, hogy kaláká­ban végezzék a csépiéit, ami meghosz- szabbítaná a cséplési munkálatokat és sokkal nagyobb százalék szemkipergés veszteség érné a dolgozók államát. Az ellenséges megnyilvánulás ellen, min­denhol fel kell venni a harcot, és fel- világosító munkával győzzük meg a dolgozó parasztokat annak előnyéről, hogy mennyivel jobb és biztosabb, ha a csépléshez szükséges munkaerőt szerző­désileg biztosítjuk. Azok eilen a magános eséplögéptulajdonosok ellen, akik nem biztosítják á kellő munkaerő­ket a földművelésügyi miniszter rendé, lete alapján meg kell indítani az eljá­rást. A munkaerő biztosítása érdekében a megyei tanács végrehajtó bizottsága határozatot hozott, hogy június 17-én minden községre ki­terjedő általános toborzást kell tar. tani. Ezen a napon mennek ki a községek­be a gépállomások, állatai gazdaságok és egyéb vállalatok toborzói, hogy hiányzó munkaerőszükségleteikot szerző, désileg biztosítsák, A községi tanácsok támogassák a vállalati toborzottat mun­kájukban, mérjék fel községük területén akik számításba jöhetnek és munkát vállalhatnak. A dolgozó parasztságot felhívjuk, hogy zárkózzon fel az ipari dolgozók mellé és szerződésének aláírá. sával bizonyítsa be, hogy hű a dolgozók államához. Előre a fojósbegyüjlésérl! A begyűjtési rendelet kimondja, hogy a tojásbeadási kötelezettségnek 70 szá­zalékban június 1-ig eleget kell tenni, annál is inkább, mert. ez az időszak leg­alkalmasabb a tojásbeadás teljesítésére. Ezt bizonyítja Gonda Sándor Pataki kis- paraszt példája is, aki 200 százalékban tett eleget kötelezettségének, vagy Bugyi Gáborné dejtári középparasztasszony. aki május 18-ig 100 százalékban teljesítette kötelezettségét, A tojásbegyüjtés eddigi eredményei azonban azt mutatják, hogy maguk a községi tanácsok sem fordítanak kellő gondot a begyűjtésre, hisz a me­gyei második negyedévi előirányzatnak mindössze, 23 százaléka van teljesítve. A súlyos lemaradásokat látra, u salgótar­jáni járási tanács végrehajtó bizottsága felhívást intéz a járás dolgozó paraszt­jaihoz: ..Az elmúlt érben a begyűjtés terén or­szágos viszonylatban járásunk legelső helyre került. Ezzel megmutatta, Iwgy hu a dolgozók 'államához és méltóan kép­viseli a munkás-paraszt szövetség megerő­södését. Az 1951—52-es begyűjtéssel kap­csolatban bevezetett tojásbeadás vona­lán a legutolsó helyre került megyei vi­szonylatban, mindössze csak 10 százalék­ban teljesítette június 31-ig előirányzott tervét. A begyűjtési terv, törvény, mely szerves része az ötéves tervünknek, ami annyit jelent, hogy dolgozó parasztsá­gunknak maradéktalanul végre kell haj­tania, sőt túl kell teljesítenie a tervet. Járásunk dolgozói vegyenek példát Orosty József 4 holdas maconkai. Nagy István 2 holdas kisterenyei és Verebély József 3 holdas mátraverebélyi dolgozó parasz­toktól, akik június 1-ig tervüket 100 szá­zalékban teljesítették. tanácsok a termelőszövetkezet ajk, gép­állomások. állami gazdaságok és a me­zőgazdasági osztályok agronómusatt osszák be a termelőszövetkezetekhez (IJI. típushoz) és tegyék feladatukká, hogy a tízes vezetőségi tagok, a brigá­dok és munkacsapatok vezetői részére haronkéut előadásokat tartsanak a so' rönk öveik-' zö munkák agrotechnikájáról és egyben ellenőrizzék is le a* elvég­zett munkát. kell érni hogv a termelőszü. E:, vetkezetek alkalmazzák a Szov­jetunió szocialista mezőgazdaságának legfontosabb tapasztalatait úgy, mint ahogy alkalmazza ezt a palotási Palóc termelőszövetkezet is. A szövetkezet ve­tésterülete legszebb a megyében. Az agrotechnika helyes, alkalmazásával tud­ták elérni. Ezért tud példát mutatni megyénk valamennyi termelőeswportjai részére. A nagy keresztúri termelőszövet­kezet ig példásan dolgozik. A nagykő- reszturiakttt- az egyik alkalommal a szomszédos csoportbeliek látogatták meg. A látogató csoporttagok felvetet­ték egymás közölt, hogy miért nem ilyen szépek az, ő vetésterületeik 's, mint a nagy-keresztúriaké, Erre azt fe­lelte az egyik tszcs tag, hogy „o mi tszcs titkárunknak még nincs 1 hónapot iskolája és nem tudja úgy összefogni cs csoportot mint a nagykcrcsztvri titkár, oki az iskoláii tanult elméletet, össze tutija kötni n gyakorlati munkával;* Ebből a példából is világosan lehet látni, hogy mit jelent a marxista- leninista elmélet elsajátítása, ha ezt a gyakorlattal helyesén össze tudjuk köt. ui. Itt kell kitérni a Politikai Bizott­ság 1950 februári határozatára, amely a tszcs pártszervezetek megszervezésére és megerősítésére irányul. Az újonnan létesült csoportokba, de még számos régebbi csoportban sincs üzemi pán- szervezet és a meglévő pártszervezetek többsége sem tölti be megfelelően fel­adatát. A csoportok megszilárdításának legfontosabb előfeltétele, hogy a járási pártbizottságok megalakítsák a még hiányzó üzemi pártszervezeteket, a meglévő pártszervezeteket megerősítsék, működésüket megjavítsák, A termelőszövetkezeti csoport 4"*- pártszervezetének legfontosabb feladata, biztosítani a termelés állandó fokozását, ellenőrizzék a működési sza­bályzat pontos betartását és fejtsen ti széleskörű politikai felvilágosító mun­kát a dolgozók szocialista öntudatának emelésére. Biztosítani ko'l, hogy min­den munkacsapatban legyenek agitáto­rok! és ahol lehetséges, szervezzenek brigádonként agitációs csoportokat, amelyek felvilágosító munkájának arra, kel] irányulnia, hogy a tszcs dolgozóit az üzemterv teljesítésére, a közös va­gyon gyarapítására és megbecsülésére, a munkafegyelem megszilárdítására ne­velje. Az agitációs csoportoknak a tszcs gazdasági és politikai eredményé. io támaszkodva, rendszeres politikai felvilágosító munkát kell folytatniuk a még egyénileg gazdálkodó parasztok, el­sősorban a párttagjaink között. A tszes-k megszilárdításához tar« 4*- tozik a közös állattenyésztés további fejlesztése. Ez fontos fejadag figyelembevévc azt, hogy országunk növekvő szükségleteinek ellátása, ál­lati termékekben csak a szocialista, ezen belül a közös szövetkezeti állat­tenyésztés gyors 1 kifejlesztésével biz* tosiilvitó. Ezért a megyei, járási és a helyi tanácsok gondoskodjanak a közös állatájlomány fejlesztéséről, hogy a termelőszövetkezeteknél 1951 végéro minden 5 kát. hold szántóra jusson egy számos állat- Ezért szor­galmazni keil a szövetkezeti istállók, és silók építőét. A járási tanácsok en­gedélyével lehetővé kell tenni tszcs-k részére a. téglaégetők, mészégetők lé­tesítését, az elhagyott romépületek anyagának fejhasználását. A módosított ötéves terv 50-ről 54 százalékra emelte a mezőgazdaságban a termelés előirányzatát. A termőjén emelése magától nem megy. Ezért kell megfelelően irányítani, ellenőrizni és felhasználnunk u Szovjetunió • segítsé­gét, a. fejlett agrotechnikát, a meg­lévő gépierők kapacitásának teljes? mértékű kihasználását. Szívós politi­kai fejvilágooító munkát ke]| végezni 3 dolguzó parasztság között és magá­ba n a termelőszövetkezetekben is, Eredményeinket <i kulákok elleni kö­vetkeze les harcon keresztül tudjuk el­érni Pártunk vezetéséve]. (Különösen nagy súlyt ke|l fektetni atra, hogy az aratási munkák megkezdésének idő­pontjára a termelőesoportokbau az egyéni gazdálkodóknál befejezést nyerjen a növényápötási munka. Ugyancsak meg legyen szervezve az aratási- és cséplési munka is. A z őszi fejlesztéshez már most fej 1 kelj készülniük járási pártba zottságainknak, pártszervezeteinknek és tömegszervezeteinknek, ott pedig ahol gyengék, menetközben erősítsük, hogy az előttünk álló feladatokat ma­radéktalanul megtudjuk valósítani me­gyénk területén.

Next

/
Thumbnails
Contents