Szabad Nógrád, 1951. május (7. évfolyam, 19-22. szám)

1951-05-05 / 19. szám

0 4 TOABAD NOOBAD 1951 május s Kultúrforradalrnunk feladatai a felemelt ötéves tervben Pártnak II. Kon gresszusa hosszú idei. ro megszabta a feladatokat kulturális téren Is. Tudjuk, hogy a kulturális fej. lödés a szacalizmus építésének egyik legfőbb sajátossága, a tudás, a müveit ség a szocializmus építésének egyik l'.g főbb hajtóereje, a kommunizmus egyik hatalmas fegyvere. Révai elvtárs moil, dolt a Pártunk IT. Kongresszusán: „1 szocializmus gyfiselmes felépítése lehe­tetlen a kultúrforradalom feladatainak megoldása nélkül.“ Mit jelent a kultúrforradalomt Azt, hogy a dolgozók általános műveltségét ömöljük, hogy a szakmunkások tíz. és százezreit neveljük ki, amelyek képesek lesznek a vzoeializmus építése terén iánk váló fel­adatok megoldására. Azt jelenti, hogy meg kel] gyorsítani a dolgozók új szo­cialista erkölcsének kifejlesztését. Allan dó és szívós harcot kell folytatnunk a kispolgári öazcs, a nemtőrödöniség, u közérdek iránti közömbösség ellen. A szocialista munkafegyelem erősíté­séért óa a termelékenység emeléséért fo­lyó sikerea harc ugyancsak lehetetlen szélesarányú, hosszantartó, szívós kulttu ralis, politikai nevelő munka nélkül. Súlyosan hibázik az,, aki lebecsüli ebben a harcban a kultúrmunka jelentőségét. Az iskolai oktatás kulturális frontuuk egyik legfontosabb szakasza, amelynek döntő jelentősége van a felnövekvő ueie. zedék szocialista nevelése és egész jö­vőnk szempontjából. Harcolni kell n munkások é« dolgozó parasztik gyerme­keinek az iskolákból való esetleges kinin, radása és lemorzsolódása ellen és ennek érdekébe» b* kell vonni e munkába a tömegszervezeteker is. Az iskolai oktatás és az iskolán kívüli népművelés területeit netn választják ei határsorompók. Az iskolai oktatás jelen- tőségének aláhúzása mellett semmikép­pen sem engedhető meg az i.dtolánkívUli népművelő munka lebecsülést, másodratt. gúrá nyilvánítása. A tömegek tudásszomja rendkívül niegnövekedett és állandóan növekszik. A feluöttek kulturális nevelését, a kullü* rális tömegmozgalom fejlesztését tiltó- sorban tömegszervezetek útján a »zuik­' szervezetek, DiSz, MNDSz, DE FOS* és az MSzT útján kell végein. Kultúrforradalnumk etorcHirisft jelen­ti a megnövekedett könyvtál hálózat me. gyénkben. Az üzemi könyvtárak fczáiua az 50.es év folyamán 10-ra ■"u-'t'.-edciT, Könyvtárállományunk ys.lig 'S.olS-ra nőtt. A népkönyvtárak vonalán Atsz k a leghatalmasabb emelkedés, bb'pköuyv. táraink 1949 májusában kezdték meg munkájukat egy könyvtárral. Az 50-os évben i)- - í r. míg ez év március ’ "J. 107-ro emelekedett. Egyv5 nő az olva­sók száma is. Az 50-es .évben az olvasók száma meghaladta a 8.300-ut. A filmművészet terén is hatalmas lé­péseket tettünk előre, A most kiadott mi. nisztériumi közlemény beszámol arról,, hogy a most kezdődő dönyben tokkal több szinkronizált film korul a nézőkö­zönség elé és lényegesei emelkedni fog az új magyar filmek színia is. Megyénk moziiiélúzata. is hatalmasat fejlődött. Ma már “5 azoknak a helységeknek a szá. ma, amelyek mozival rotidilkcziitk, A színjátszó csoportok művészet* is nagy jelentőségű, ami elsősorban ab. ban mutatkozik meg, hogy fürgén, na­pok alatt tudnak reagálni n.» újonnan felvetődő feladatokra és az ála'ános or­szágos feladatokat helyileg is konkret». zálják. Ez azonban nem joteiui azt, hogy üzemi, vagy falusi színjátszó csoport­jaink egész estét betöltő nagy színmű- veket játszanak. Nem helyes az, hogy amikor nálunk az új normák bevezetésé, ért folyik a harc, amikor a hosszúlejára­tú munkaversenyeket ---"» hivatva segíteni kulturális munka, akacr olyan három- felvonásos színmüvekkel jöjjünk elő, mint például a szoros pataki n in játszók, akik arról tartottak előadást, hogyan harcol két fiú egy lányért, ugyanakkor ciha. uyagolták az üzemben folyó kultúra gi- tációs munkát. A táncművészet torén a népitincmoz. gitlow fejlődését kell különösen kiemel­ni, Egyre több csoport használja fel sa­ját községének hagyományos népi tán­cait, Igen biztató jcletnúj a fejlődésié nézve az, hogy a fiatalok mellett ott iátju kaz idősebb nem időket rí, akik átadják szaktudásukat a fiataloknak, mint például a kistereivel tánccsoport, mii. A tánckultúra fejlődését és terjedt- »ét mutatja az, hogy megyét« területén lö ránccsoport működik. A természettudományos felvilágosító munkában vannak komoly eredmények, de korántsem olyan mértékben, mint ahogy azt egész népművelési munkánk megköveteli. Ez az a icrüü-t, „hói el­inni adásunk különösen •íve/.nf.tö és en nek az elmaradásaik megszüntetésére kell eröuket elsősorban összpontosítani. Az elért eredmények mellett varinak komoly hiányosságok kulturális nevelő- munkánk területén, amo’yekivk kijavítá­sa döntő feladatunk. i.ö íitúotthonaiuk, különösen a bányász kultúroiíhonok nem töltik be hivatásuk ir, mint például a salgótarjáni bíny.Wz kultúr ithon. amely hónapokig volt n; n ászú csoport nélkül. He ugyanezt cl lehet mondani n nagvbátonyi kultúrotthonról is, ahol nem folyik rendszeres politikai felvilágosító munka, amely a kultú'-a területén is el­engedhetetlenül szükséges. A háborús veszély egyre növekszik, ezért a békéért folyó harc a kulturális fronton is, egész LultúrnevelésUuk kön- ponti feladatává vált. Kulturális mun­kánknak as - ötéves terv végrehajtását kell szolgálnia. Támoganl leli knltúr- munkánknak a munkaverseny, t “jztaliá- oov.mozgaloni kiszélesítését, a tszcs-k szervezését. Végül egy igen fontos ten­nivaló áll kultúrmozgalmnnk elölt; o tanulás. Nagyon kevés helyen tárgyalják n::tg és vonatkoztatják saját területükre Fér. tunk vezetőségének a kultúrmunka terü­letére vonatkozó határozatait, Révai elv­társ kongresszusi beszédet és a Szabad Nép egy-egy fontosabb cikkét. Felada­tunk az elkövetkezendő idők során az üzem és falusi tömeg propaganda műn. kák szaporítása, könyvtárhálózatunk fej. lesztése. Döntő feladatnak kell lennie a meglévő kultúrotthonainkban az egészsé­ges munka megindításának, hogy ku'Júr. otthonaink végre betölthessék azt *, fel. adatot, amelyre hivatva vannak. Harcoljunk az új munkások ezreiért Javítsuk meg megyénk egészségügyi ellátását A* elmúlt napokban Fetrovszkij professzor elvtárs látogatást leli a salgótarjáni kórházban, utána megbeszé­lésre hívta össze a kórház egészség- ügyi dolgozóit, valamint a lobbi egész, ségürgyel és közegészségüggyel fog­lalkozó dolgozókat- A Vidéki Beteg, ellátó Csoport orvosai szintén jeleu voltak ezen az értekezleten és az ott. elhangzottakból a rendelőintézeti vo. nalon történő és megszívlelendő intéz­kedésekre vonatkozóan igen sokat lanultak és igyekezni fognak az ott nyert tapasztalatokat további munká­jukban hasznosítani. Bár Fetrovszkij elvtárs majdnem kifejezetten kórházi vonatkozásban telte nie« az észrevette, leit, kritikája nyomán mégis arra kész­tetett bennünket, hogy rendelőintézeti vonalról is felfedjük hiányosságain, kát, fetrovszkij elvtáni kritikája nyo­mán megállapítható, hogy a fejlődés messze túlhaladta a rendelőintézetün­ket. Már maga az. épület sem alkal­mas szocialista betegellátásra. A jáiö- beteg rendeléseken várószoba egyálta­lán nem ál] a dolgozók rendelkezésére- Szűk folyosón egymás hegyén-hátán tolonganak a dolgozók, uiiics meg- telelő ülőhely, egymásra lehelik a íertözéscs bacillusokat, ezzei is^ vésze, iyeztetik egymás egészségét. Sokszor ucm lehet ]álni a füsttől, az emberi JripároUástúJ és a lehelettől, Bővít és kényelmetlen körülmények között kénytelenek várakozni a betegek, sok­szor órákig is. Ugyanakkor az ezzc| elkerülhetetlen lárma az orvos mun­káját is zavarja. Ez érthető azért is, mert a rendelő nem erre a célra épült, hanem hivatalnak és így átala­kítva sem felel meg a követelmények­nek. Hiányoljuk azt, hogy egy ilyen fon. fos ipari centrumnak, mint a salgó- tarjánj medence, egyáltalán nincsen szemészszakorvosa- Kénytelenek va­gyunk úgy megoldani a szemészsznk- orvos kérdését, hogy Balassagyarmat­ról hetenként egyszer jön ide át az ottani szakorvos. Hiányosság még az is a tökéletes betegellátást»--, hogy az ideggyógyászati eseteket sem tudjuk helyileg kivizsgálni és kénytelenek vagyunk jelentős költséggel az ideg­betegeket Balassagyarmatra vRgy Bu­dapestre utalni. A rendelőintézet hiányosságai mialt a rendelőintézet és a körzeti kezelő- orvosi hálózat túl van terhelve. Van. nak orvosok, akik sokszor két-három körzetet is kénytelenek ellátni, ami napi 30—14 órai munkát igényel, Különösen járványok fellépte esetén (például «. volt influenzás időben) emberfeletti munkát végeznek. Némileg segített ezeu az állapoton a szocialista munkafclajánlásképpen Budapestről »Salgótarjánba jött orvos brigád munkája- Ennek lwtására a körzeti és rendelőintézeti orvosi kar máris javított munkája minőségén, bár még ezen a téren is vannak hiá­nyosságok- Miből erednek ezek ? kiá nyossúgok! Feltétlen arra kelj vissza­vezetnünk, hogy sokan passzív maga­tartást mutatnak a politikai, és szak- mai továbbképzés iránt. Nem jelenuek meg az osztályértckezleteken, vagy ha ott vannak, elhúzódnak és végig ülik anélkül, hogy igyekeznének akté van belekapcsolódni az oszjtályérte kéziét munkájába, A szakmai é;> poli­tikai előadások meg nem hallgatása, nak tudható be aztán az js, hogy egyes bányatelepen dolgozó körzeti kezelőorvosok hozzájárulnak akarva ncm-akarva. a táppénzcsaláshoz, az igazolatlan mulasztásokhoz azzal, hogy két-három hónapra visszamenve igazolják azokat. Az ilyen orvosok szakmai és politikai tájékozódás hiá­nyában sokszor nem képesek a soron lévő feladatokat teljes egészében vég­rehajtani. A felemelt ötéves tervünk hatalmas és megtisztelő feladatot rót a bányászokra- Közvetlenül tőjük függ az ötéves tervünkbe beütemezett új gyárak energiával való ellátása. A kétlakiak közül többen minden lehető esz közt megragadnak, hogy a tavaszi munkaidényben egy-egy idült megbete­gedésüket elővéve (rheurna, izü|eti bánta]mak) kivonják magukat a ter­melésből, otthonmaradjanak,, amivel veszélyeztetik az öléves terv sikeres végrehajtását. Helyes kritikát gyakorolt a Szabad Nép, amikor megkritizálta bányászain­kat. hogy nem teljesítették az e]ső negyedéves terv '» előirányzatot, Mi egészségügyi dolgozók ne adjuuk fegy­vert az ellenség kezébe. Leplezzük le akár szénporos ruhában jelentkezik, akár fehér köpenyben- Ehhez lehető, séget ad nekünk Pártunk, mert ke­zünkbe adta a fegyvert­Itt kell beszéjni az ellenőrzés hiá. nyosságairó] is. Elsősorban az ellen­őrző orvosok száma kevés, munkájuk túlterhelt és minden túlterhelés * mi­nőségi munka rovására megy. Vannak területek, ahol egy héten többszöri ellenőrzés lenne szükséges, de azt nagyban akadályozza az autó, benzin hiánya. Megfelelő ellenőrzés nélkül pedig elízwporoijűak az álbetegek, ami természetesen a termelés rovására megy. Az ellenőrző orvosoknak is arra ke’l törekedniük, hogy még ez adott viszonyok között is fokozzák munkájuk minőségét. A dóig >zók kevésbé öntudatos része az ellenség befolyására viselkedésével, meg nem értésévé], gyakran támadó fellépésével nehezíti a felülvizsgálatnak kiijöubcn sem népszerű munkáját­A felsorolt hibák után tehát van mit javítani egészségügyünk vonalán. Magának a rendelőintézetnek ágiik vol. tát csak új rendelőintézet oldja meg, addig js szükséges lenne, hogy vagy az SZTK vagy a VBCS költözzön át inás épületbe. Egészségügyi kormány, zatunk gondoskodjon arról, hogy a salgótarjáni medencében levő rendelő­intézet mielőbb szem. és ideggyógyász szakorvosokat kapjon. Gondoskodni kel] arról js, hogy « felajánlásokat teljesítő és most hazautazott brigád ovosok helyébe idejében érkezzen meg a váltás­Az Orvos- és Egészségügyi Szak­szervezet gyakorolja irányító szerepét mind a rendelőintézeti, mind a körzeti orvosi karra, hogy a szakmai és poli­tikai oktatásokon nagyobb aktivitás, sál vegyenek részt. Ugyancsak sürgő­sen gondoskodni kcjl egészségügyi kormányzatunknak arról is a, Megyei Tanácson keresztül, hogy az engedé­lyezett, de eddig meg be nem töltött negyedik ellenőrző orvosi állást is olyan orvos láss« el, akit szakmai jó] képzettsége és politikai fejkésziiitsege erre alkalmassá tesz,. Az illetékesek­nek oda kel] hatni, hogy az ellenőrzési munka technikai kieresztülvitoléuek útjabó] minden akadályt elhárítson. Álljon megfelelő mennyiségű gépkocsi, benzin, gumi, olaj, alkatrész a rendel­kezésre, hogy ezek miatt ne szenved­jen kárt az a munka, amelynek leg­jobb elvégzésén igen sok múlik., Mindezek figyelembe vételével kér. jük, hogy Pártunk, amely mindennek mozgató ereje, adjon támogatást egészségügyi munkánkhoz a hiányos­ságok mielőbbi leküzdésére­KIVOVICS IMRE orvos eii. szakszervezet m. titkár Soha még Magyarországon óriási iramban és méretekben nem volt tapasztalható, mint jelen napjainkban és úg.v, ahogy azt a felemelt ötéves tervünk előirányozza. Azonban biztosí­tottnak mondhatjuk-e ütéves tervünket, ha nem áll rendelkezésünkre termelé­sünk alapvető tényezője, a munkaerő. Gerö elvtárs kongresszusi beszédében többek között azt mondotta: „módosí­tott^ felfele javított népgazdasági ter­vünket eok tekintetvén új feltételek között kell megvalósítanunk. Egyik leg, fontosabb új fdadeit, amellyel vieg kell birkóznunk, „ népgazdaságunk fejlődé­séhez elengedhetetlenül szükséges mun kaeró kérdése/1 Gerö elvtárs arra is utalt, hogy a további években csak szervezett, céltudatos monkacrögazdál- kodással tudjuk biztosítani építkezése, ink, bányáink, üzemeink részére a meg­felelő munkaerőt, A munkaerők szervezett toborzásénak beindítása óta végeztünk eredményes munkát is. A fiatal tanácsok beljizo- nyitották, hogy képesek az ipar szalmá­ra a falu felesleges munkaerejét fel­színre hozni és maguk a vállalatvezetők is komoly segítséget nyújtottak. Emel­lett még komoly hiányosságok tapasz, talliatók a toborzásnál és általában a munkaerőgazdálkodásnál. Mindenek­előtt az a hiányosság, hogy kampány, szerűnek tekintik » munkaerőtoborzást. Ötéves tervünk szerint őOO—(150 ezer új munkaerőt kell népgazdaságunkba beállítani, rz pedig csak a munkaerő tervszerű toborzásával, az új szakmun­kások kiképzésével tudjuk elérni és úgy, ha ezt mindennapi feladatnak tartjuk. Egyes helyi tanácsoknál f, TS!,a,a­helytelen álláspont uralkodik, hogy a toborzás és általában a nninkaerőgaz- dúlkodás csak másodrendű feladat. Ezt mutatja, hogy egyes községi tanácsok nem szervezték meg a toborzö kisgyü- léseket, nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a szükséges munkaerőt biztosítani tudjuk. A vállalat toborzói néni jelennek meg a gyűléseken bár szerződésre jelentkező volt az egye? községekben. Vagy olyan személyt bíz­tak meg a. toborzással, aki nem ért rá, mellckfeladatnak tekintette ezt B. meg­bízatását és így nem foglalkozott azzal. A miniszertanács határozata értelmében a toborzás a vállalatok feladata és eh­hez adnak segítséget a párt. és tömeg- szervezetek- Minden alkalmat meg kell ragadni ,a toborzó szerveknek,, a járási és községi tanácsoknak, hogy a Fárt iránymutatása alapján a mezőgazda­ságból felszbadult dolgozók, a nők és a fiatalok között végzett felvilágosító munka eredményeképpen új munka, erők »zázait ős ezreit adhassuk az ipar­nak. De nemcsak az a feladat, hogy a to­borzott. munkaerőket leszerződtessük és munkába állítsuk; hanem az is felada­tunk. illetve a, vállalatok feladata, hogy a toborzott munkaerők részér» bizto­sítsák a megfelelő szállást, élelmezést, hogy az új munkaerők részére szabad idejükben megfelelő kulturális és sport­lehetőségek álljanak rendelkezésre. Na úgy, mint' a balassagyarmati Magas, építő Vállalatnál. Itt a salgótarjáni textilraktárhoz toborzott munkaerők részére nem biztosítottak lepedőt; nem takarítják megfelelően a szállásokat, a dolgozók részére biztosított ebédlőből cementc,aktárat csináltak és most min­denki ott fogyasztja cl ebédjét, ahol éppen tudja. Okulnunk kell .** hiá!?0^0­------ ----- . kon es a jövőben kü­lönösen a vállalatvezetőknek többet kell foglalkozniuk a munkaerők tol>or- káeával, elszállásolásával, étkeztetésé­vel. Rajta kell lenni, hogy az új munkaerők megszeressék szakmájukat; biztosítva legyen részükre az átképzés, tanulás, politikai és szakmai színvona­luk fejlesztése. Ügyelni kell arra, hogy a szaktuunkáslétszám gyorsabban emel­kedjék, mint, az. összmunkáslétszám. A Kongresszus határozatainak megvalósí­tására egész sor feladatot hajtunk végre. Az elkövetkezendő hónapban az, építőipar és a mezőgazdaság számára fogunk ismét toborozni, ahol fokozot­tabban számítunk s tanácsok és n vál. Ir.latok segítségére. Az. ipari és mező- gazdasági munkaerők toborzásán kívül hozzálátunk ötéves tervünk szakmunkás, utánpótlásának biztosításához. 3üöl-betx 57 r/>»r lesz azoknak az ipari tanulók­nak a száma; akik üzemeinkben, tan­műhelyeinkben elsajátítják szakmáju­kat. Az új tanulók közül igen nagy számban az építő- és bányaipari'» lesz.nek beiskolázva. A vájárszakmára * beiskolázás már május 3-én megkezdő­dött. Az, építőipari szakmára mi'-den fiú és leány jelentkezhet. akik 1 -- életévüket bcltötötték,, vájár szakmára, pedig azok a fiúk, akik a 15. évük»* töltötték be. Jelenleg a* építőiparba* folyik a beiskolázás 4a eblzen komoly segítséget kell kapni a DISz szerveze­tektől. A DTSz felvilágosító munkájá­val komolyan elősegítheti a munkaerő- toborzást Az ipari tanulók számára, heti -4 gyakorlati óra ós 20 óra elmé­leti oktatás biztosítja fejlődésüket Kormányzatunk még ebben az ^ évben minden ipari tanuló részér» biztosítja az egyenruhát, ezenkívül munkaruhát és -i kollektív szerződésben előirt fize­tést' kapnak. A lakóhelyüktől tóval dől. gozó tanulók részére jól felszerelt ta­nulóotthonok állnak rendelkezésre. l ( Ili sítjük. Fontos tehát, hogy a tanácsok; a tömegszervezetek és a vállalatok a to­borzás és az új munkaerőkkel való gaz­dálkodás tekintetében j5 munkát TégVz- zenek hogy biztosítsuk a felemelt öt­éves tervünk teljesítéséhez szüksége* dolgozókat* Koch Géza férfi munkásul,at keres a Salgótarjáni Vasöntöde cs Tűzhelygyár. Jelentkezni felvételre tehet a Tűzhelygyár Munka­ügyi előadójánál reggel a órától í) óráig (Salgótarján. Rákóczi-u. Hl—113). Május elsejétől a Proi'afzndMnvsg. Terjesztő címe megváltozik. Ui címe: Rropagamlaanyag-Terjesztö. Rndapest. VI., Révay-u. 15. Telefon; 315—700. Társadalmi Szemle. Fártépltés. Anyag. Adatszolgáltatás. Népnevelő, Kudapesli Népnevelő kiadóhivatal*. Űtmufefdif nyújt o fnlnd#nn-»a? | írt m unkából^ N ' a rongyot, tollat, vasat, üveget és gumiliulladékot. Fernst ad érte a hulladékbegyüjtő napokon a Nóirádmegyei Melléktermék és Huüadékhegyüjtö Vállalat BALASSAGYARMAT, Rákóczi fejedelem-u. 4.

Next

/
Thumbnails
Contents