Szabad Nógrád, 1951. május (7. évfolyam, 19-22. szám)

1951-05-05 / 19. szám

1051 nia-jua SZABAD NOGRAD A Scliuman terv — a háborús gyújtogatok terve A s az ember, akinél; nevét **■ amerikai imperialisták cégé­iül használják a nyugateurópai országok kohászatának és szénbá­nyászatának egyesítésével kapcso­latos tervükben, Jelette gyűlöletes és sok tekintetben tipikus képvise­lője. Nyugateurópa mai marshalli- znlt kormány] érj iáinál;. Jlobcrt Schuman Luxemburgban született. I)e felnőtt- kö.'dban rájött, hogy ennek az országnál; kicsiny mére. tel nem adriai,: lehetőséget a kibon. tokozásra. Pedig Schumunp mérhe­tetlen becsvágya fűtötte■ Kern sokat töprengett, felcserélte hazáját egy német tiszti egyenruhára. Úgy gon­dolta, hogy a hatalmas császári bi­rodalom megfelelő terel nyújt jövő­beli tevékenysége számára • A renegát Schuman csalódott. A császári birodalmat szétzúzták- Scliuman, mikor süllyedni érezte maga alatt a hajót — sietve mene. leült róla, hogy mhit megveszte­gethető kozmopolita, ,,képességei­nek"' megfelelő alkalmazást talál­jon. Ebberi aztán megmutatkozott Scliuman teljes ragyogásában■ Té­továzás nélkül átsodródott á győ­zök táborába és németből átved. leit — franciává. 1919-ben Herr Schumanból mons. Scliuman lett. f 9í0-bcn a német militaristák véres bosszút álltak. Francia- ország, melyet reakciós uralkodó körei elárultak, összeomlott■ De Schuman akkor sem jött zavarba. Eszébe jutott, hogy 6 tulajdonkép. pen német, sőt harcolt is a császá­ri Németország dicsőségéért, A so­ron következő színváltozás tehát az volt, hogy belépett Detain kor­mányába, a kopitulánsok és áru­lók kormányába. A hitlerista Németország veresé­ge> után Robert Schuman elölt új. bői felvetődött a kérdés: melyik lóra tegyen, melyik gazdát szol­gálja1 És Schuman választott. Ibii­ben az amerikai imperializmus la­kájaként lépett be a francia kor­mányba. Schuman új pártfogója a Wall Street lett■ Ez a francia ál­lampolgárságú, német nemzetisé, gií és luxemburgi eredetű amerikai ügynök a Wall Street parancsára 1930 májusában előterjesztette hír. hedt tervét Nyugateurópa kohásza­tának és szénbányászatának egyesí­téséről­A Schuman-t erőnek elsősorban «z a célja., hogy Nyugatnémetor­szág, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg kohászáét és szénbányászatát egy új háborít előkészítésének meggyor­sítása érdekében az amerikai műi. taristáknál alárendelje. Ebben az amerikai militaristák fő kiszolyá- lóK a ruhrvidéki mágnások. hne_ néhány számadat, amely jellemzi az erőviszonyokat a javasolt szcrC- bányászati-koliászali egyesülésben: 1930-ben Nyugatnémetország 110-8 niiMió tonna szenet termelt * Ugyanabban az évben. Nyit. gatnémet or szagban 12.1 millió ton. na acélt öntöttek, Franciaország­ban pedig csak körülbelül 9 mil­lió tonnát. A Schurnan-tervben résztvevő többi ország jóval keve­sebb szenet és acélt termelt. gy világos, hogy a Buhrvidék *J mágnásai gazdasági fölényük, re támaszkodva könnyen biztosit, hatják maguknak a túlsúlyt, a nyugatevrópai szénbányászati és kohászati kßrteUben. De a Ruhr vi­dék mágnásainak háta mögött ha­talmasabb imperialista erők állnak: As Egyesült Államok szén- és acélkirályai. A rajna- és ruhrvidéki szén. és kohászati vállalatoknak tu­lajdonképpen máris ők a gazdái, következésképpen a riyugateurópai szén- és acélkartellnak is ők lesz­nek a tényleges gazdái. Ehhoz még hozzá kell tenni, hogy a Schu­rn an-t érv feltételei szerint ameri­kai bankárok vállalják magukra a szén. és acélkarteU finanszírozását. F.z még inkább megerősíti uralmu­kat a kartell felett. A Schumfln-terv c nyugateurópai 'dolgozókra új terheket ró: a mun­kanélküliség növekedik, az életszín. vonal süllyed, a nyomor fokozódik, A Schuman terv elsősorban Fran­ciaország, Belgium, llottaridia, Olaszország, Luxemburg szénbd. wyászatánok és kohászatának le­romlásához vezet, mivel ezekben az országokban a szénbányászán és kohászati vállalatok nincsenek ab­ban a helyzetben, hogy versenyezni tudnának a Buhrvidék -hatalmasabb vállalataival. Még az amerikai saj­tó is kénytelen bevallani — bár magasztalja a Schum áriJ érvét —, hogy a terv megvalósítása es elén a 390 ezer francia szénbányász közül 60—70 ez er, „ „nem jövedelmező“ bányák bezárása következtében munka riélkül marad. Belasse, a belga szénbányatársaságok szövet­ségének elnöke nemrég beismerte, hogy a Schuma-n.terv elfogadása után a déli szérimedence bányái­nak többségét be kell zárni és 73 ezer jpunkást szélnek leli ereszte­ni­A népek ellenállása a SchuinarC- terv kezdeményezőinek impe. rialista szándékaival, szemben nup- ról.nnpra növekszik és erősödik. A német és francia munkások a nemzetközi szolidaritás és összefo­gás Példáját ailják: harci szövetsé­gei kötöttek, hogy együtt harcolja­nak a SchumanJerv ellen. A Né­met Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa külön nyiiatko. zabban mutatott rá, hogy a. német nép sohasem adja hozzájárulását I a Schuman-terv rabló és agresszív céljaihoz. Ugyanígy nyilatkoznak népes gyűléseken és tüntetéseken Franciaország, Belgium és a; ame­rikai—bonni karleUba bevont más országok dolgozói. A Schuman- terv eben felemelik szavukat Nyu. gateurápa munkásainak és tisztei, .időinek, parasztjainak és értelmi, sági dolgozóinak milliói, mindazok, akik országaik békés, demokrati­kus és független fejlődését kíván­I jók. Hírek a békealáírás-gyiijté»ről Országszerte befejeződött a. békealá­írás. Megyénk dolgozói aláírásukat niun. kájukkal erősítették meg. Bebizonyítot­ták. hogy erős oszlopai a béketábornak. A/ üzemekben és falvakban kimagasló eredmények születtek a vállalások nyo. mán. • A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyárban a Béke Tiéden a dolgozók soha nem látott eredményeket értek el, A tisztítóműhelyben Bakos László 210 százalékos vállalását 282, László Jenő 200 százalékos vállalását 274 százalékra teljesítette. As öntödében Gergely Dé­nes ISO sszatékos vállalását 204, Vota Imre sztahánovista 100 százalékos válla­lását 202, Szántai Dezső 125 százalékos vállalását 150 százalékra teljesítette. A nikkelezöben Galcsik Jánosné 149. a csiszolóban Svurmiit Mihály 175, a kály- hamühelyben Csonka József 168, a mag. pádon Molnár Ilona 159, Tóth Istvánná 1S6, Egner Józsefné 165 százalékos tér. melési eredményt értek el, * Karancskeszá dolgozó parasztji is ma­gukévá tették. a Béke Világtaiiács felhí­vását és aláírásukkal, ■vállalásukkal is belüzony/íották azt. Kracstuarik István dolgozó paraszt így írta alá a békeívet: „Április 4M azzal ünnepeltem, hogy befejeztem a tavaszi árpa elvetését. Az ívet örömmel írom alá.. Mint termelési felelős ki akarom venni részemet ebből a munkából is. A múltban nem tanul­hattam., most munkával, tanulással és ha kell fegyverrel is kiveszem részem a béke megvédéséből". Zsidai Gyuláné, a békebizottság elnö­ke ezeket írta: „Er., mint beleszerető anya, családommal együtt örömmel írom alá az ívet. Boldogság fog el, hogy nemcsak aláírásunkkal, hanem társadal­mi munkánk további fokozásával is nagy csapást mérünk a háborús gynj. fogatokra, mert minden munkánkkal, úgy az aláírásunkkal is a demokráciát és n béketóborf szolgáljuk Szép fe'ajánlást tett még a karaneR- keszii tantestület, akik megígérték, hogy fáradságot neon ismerve dolgoznak és még jobban elmélyítik a gyermekekben a szocialista érzelmet, hogy szeressék; a békét és gyűlöljék az ellenséget. Ezek a felajánlások és azok teljesítése azt bizonyítja, hogy megyénk, dolgozói a béke hívei és azért a Tégsökig harcol­nak. • A kisteleki b á ny a ü zeninél Ka ránézi László b. ifj. sztahánovista vájár fel­hívással fordult az üzem összes dolgozói- hoz: „Felhívással fordulok Kistelek bá­nyaüzem összes dolgozóihoz, űzetni hű. romszögéhez, hogy április 26-án tegyék lehetővé, hogy harmadommal béke mű­szakot tartsak. Teszem ezt elsősorban azért, hogy minden lapát szénnel a bé­ke szent ügyét szolgáljam és előrcvi. gyem ötéves tervünk teljesítését. Igére, tét teszek, hogy ezen a napon 40 csillés normámat 60 csillére teljesítem, vagyis előirányzatom 50 százalékkal túlteljesí­tem Ehhez a kezdeményezéshez örömmel csatlakoztak Kistelek bányászai. Ka- zinczi b. László élen . jár a munkában a békemüszak alatt és vállalását 209.1 százalékra teljesítette. A győzelmes szocializmus országának sajtója A szovjet riép minden év május 5. én ünnepli a bolsevik sajtó lapját. A bolsevik sajtó születésének perce, óta, minden történelmi időszakban n murikásosztAhj, az összes dolgo. zók harcos szócsöve volt­Idén a szovjet sajtó ünnepe olyan körülmények között zajlik le, mely­re rányomja bélyegét n világ dol­gozóinak az amerikai és angol im. perialisták újabb háborúi gyújto­gatása ellcrii harc, olyan időben, melyet, a szovjet népnek a kommu­nizmus felépítéséért vívott sikeres harca, a népi. demokratikus orszá~ gok dolgozóinak a szocialista épí­tés megszilárdítása és további fej­lesztése érdekében kifejtett munka, ja jellemez. A bolsevik sajtó hagyományos ünnepét azon a napon tartják, ami­kor „ Pravda első száma megjelent. A bolsevik lap megjelenése 1912- ben óriási jelentőségű volt az orosz munkásmozgalomban. Lenin 1912 júUusábari ,,A péter. vári munkások között" cimü dk. kében azt 'mondotta, hogy a péter- rári munkások: nagy történelmi jelentőségű dolgot vittek véghez azzal, hogy megalapították napi. lapjukat. ,,A Pravda megteremtése — mutatott rá Lenin — kitűnő bi­zonyítéka az orosz munkások ön.tu- datosságának, energiájának és ősz. szeforrottságának". A Pravda megjelenése kezdetét jelentette annak a folyamatnak, mely a munkásosztály széles töme­geit a Bolsevik Párt oldalára állí­totta^.,Az 19l2.es Pravda — mond­ja I. V- Sztálin — a bolscvizmus 1917-es győzelmének alapkőletétele". A bolsevik sajtó, élen a Pravdá­val, a szocialista építés minden sza­kaszán a Bolsevik Parinak, a szov­jet nép nagy szervezőjének hűséges segítőtársa volt és az ma is. Kö­vetkezetesen hurcolt az ország ipa. romlásáért, a mezőgazdaság kol­lektivizálásáért, a sztálini ötéves tervek teljesítéséért. Ma a sajtó minden szovjet embert a kommu­nizmus nagy építkezéseinek meg­valósítására mozgósít. A szovjet sajtó híven visszatükrözi a Szov­jetunió dolgozóinak azt a vágyát, hogy békés alkotó munkával dol­gozzanak hazájuk további felvirá. goztatásári és a szovjet nép élet- szinvonalának további emelésén. A szovjet, sajtó nagy, nemes fel­adatot teljesít. „A lap — mint Le­nin irta — nemcsak kollektiv pro- pdgandista és kollektív agitátor, hanem kollektív szervező is" A bolsevik Sajtó tehát a szovjet em­bereket hazájuk iránti, Lenin.S-tá­tin pártja iránti határt alap; szere­iét jegyében neveli, terjeszti a tu­dományos kommunizmus nagy esz­méit cs széles körben riépszerüsift a kommunista társadalom sokmii- liá építőjének tapasztalatait. A szovjet sajtó a dolgozók érdekeit fejezi ki A Szovjetunióban gz összes meg­jelenő újságok példányszáma fe­lülmúlja a 33 és félmilliót- A *zoy. jct sajtó szabadságát biztosítja, hogy a politikai hatalom és az ál­lam. anyagi javai a riép kezében vannak. Éppen ezért „ szovjet sajtó újli- Pvsú sajtó és ilyen a népi demo­krácia országainak sajtója is- A népek akaratát fejezi ki s teljes erővel folytatja n békeharcot, le­leplezi az amerikai imperialisták brstialitásá.t, akik arról ' álmodoz­nak, hogy embermilUók vére árán teremtsék meg. világuralmukat és más országok népeit „ lapitáliz. mvs rabszolgáivá, tegyél;. A Szovjet sajtó annak az eszkö­ze, hogy a dolgozók millióit bevon­ta az akliv politikai életbe, az ál­lam igazgatásába. ,1 szovjet embe­rek szeretik: sajtójukat. De a szOv. jct újságok, folyóiratok és kön y. vek népszerűségnek örvendenek külföldön is az emberek millióinak körében. A népi demokráciák or­szágaiban a szovjet szerzők mű- veirieh ezreit adják ki. A bolsevik: sajtó azért érdemelte l-i a szabadságszeretö népek forró szeretedét, mert következetesen és álhatatosan harcol a. békéért, hűen beszámol a Szovjetunió vágy kom­munista átalakításáról, átadja a Szovjetunió békés gazdűsáni és kulturális tavasztalatait, leleplezi az amerikai háborús gyújtogató1; és lakájaik: ármánykodását s esz­meileg félfegyverzi valamennyi, or. szag munkásosztályát és dolgozó tömegeit a bekéért, a szabadságért, a szocializmusért vívott harcban. CselmlovóHn feltznfaoclulásínok halódik évfordulója 1945 május 7-én szabadult Cseh. szlovákja a fasiszta elnyomás alól. Berlin eleste után a német impe­rialisták elhatározták, hogy Prágát fogiák ellenállásuk utolsó bástyá­jává kiépíteni. j-.zzel a tervvel pusz­tulásra ítélték Csehszlovákia fővá­rosát. Máiws ">-én fegyvert fogtak Prága dolgozói az utcai harcokba kezdtek. Május 7-én elérték Prá­gát azok a szovjet csapatok. ame- lyek Berlin elfoglalása után Sztá­lin elvtárs egyenes parancsára, pi­henés nélkül tették meg » 350 kilo­méteres utat. Juhász Józsefné május 1-re teljesítette tojásbegyűjtési tervét Az új begyűjtési rendelet jó vég­rehajtása előmozdítója a falu to­vábbi fejlődésének, a dolgozó pa­rasztság boldogulásának. Ezt meg. értette Erdőkürt dolgozó paraszt­sága is. mert az új begyűjtési ren­delet teljesítése érdekében a na; gyobb terméshozamot az időbeni vetéssel segítik elő - A versenymoz. calom nemcsak a vetési munkála­toknál tartott, hanem azt tovább fejlesztették a tojás begyűjtésénél is. amelynek eredményeképpen a má­jus 1-re tett felajánlásukat tc'jcsí. tették. Pásztor Mihály hulyáki tanács, elnök. népnevelő értekezleten vállalta, hogy május 23-ig tel. je.siti lojásbegyüjlési tervét, 30 darab többlettel. Kéri János 2 holdas dolgozó paraszt vállal­ta. hogy 60 darab tojás helyeit ~0.et ad be. A tojásbeadás teljesítésében már jó eredményt ért el Érsekvadkoi't és Rétság parasztsága. Több mint tízezer tojást adtak be a földmű, vesszövetkezetbe. Példamutató eredményt ért el * Jobbágyi község, amely már több mint 1300 darabot teljesí­tett. Ugyancsak Szarvasgedén több mint 1000 darabot adtak be a dol­gozó parasztok. Jobbágyi község­ben özv. Pálmai Pálné a békeív aláírásakor azt a felajánlást tette, hogy terményheadási kötelezettsé­gét határidőre 100 százalékig tel­jesíti. Csecse községben özv. Toi- mácsi Mibáiyné tanácselnök asz- szony népnevelő értekezleten kő. vette Helyei István párttitkár vál­lalását. amelyben az állt. hogy « cséplőgéptől egyenesen « magtár. ha viszik a gabonát. Példájukat- követte még juhász Józsefné, ak1 május 1. tiszteletére teljesítette to- jásb«gyüjtési tervét. Pártszervezeteink, tanácsaink * népnevelő értekezleteken, gazdagyü., léseken még jobban ismertessek az új begyűjtési rendeletet, hogy azt a dolgozó parasztok megismer­jék és kitudják számítani. Idejében végezzük el a növényápolási munkákat­A növénytermelés fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat meghatá­rozza azokat a növényápolási munká­kat, amelyeknek a helyes, időbeni el. végzése biztosítja a nagyobb t’ermcs- éredményeket. A helyesen végrehaj. tott növényápolás akkor éri el a cél. ját, ha az a növénynél az ápolásra legkedvezőbb időszakban történik. A cukorrépa kelése után a leg­első és legsürgősebb tennivaló a sarabolás. A sarabolással gyomta- lanltunk, konzerváljuk a nedves, séget, szigetelő, porhanyó réteget készítünk a talaj felszínén és biz. tosltjuk a talaj szellőzöttségét. Kogmentes talajon a sarabolást ka. pálógéppel is elvégezhetjük. . Ilyen esetben vigyázzunk arra, hogy a kapa. kések a soroktól kellő távolságra le­gyenek, nehogy a fiatal növényzetben kárt tegyenek. Bőgős, cserepes táblát azonban kéz­zel kell sarabolni, vigyázva arra, hogy a fiatal répanövényeket földdel ne takarjuk be. A sarabolást úgy végez, zük, hogy a sor- és növényközök egyenletesen simák legyenek. Vigyáz-, zunk arra is, hogy a gyenge-répaleve. leket földdel ne szórjuk be és a már megkapált főmet újból ne tapossuk le. Egymásután haladva mindig a szomszéd sort kapáljuk, mert így az előttünk járók lábnyomait is bekapál­juk. Természetesen nedves, sáros tala­jon nem szabad kapálni. Amikor a cukorrépa 3—i levélben van, azonnal meg kelj kezdeni az egvejést- Az egye- Iést rövidnyelü, kis kapával kell elvé. gezni. Egyelésnéi mindig a icgfejlet. 1cbb répát kel' meghagyni és ügyelni kell arra, hogy kettősrépák ne marad, janak, mert fejlődésükben egyniá.-t. akadályozzák. Nem szabad késni az egylés munká­jával, mert a későn egyelt répa sok­kal gyengébben fejlődik és jóval ke­vesebbet terem. A Szovjetunióban le­folytatott, kísérletek azt mutatják; hogy az egyelésnéi pl. egyheti késé» 15—20 mázsa terméskiesést okoz. Az egyelés alkalmával pófvetéssel pótoljuk a rovarok által esetleg oko. zolt hiányokat vagy foltokat. Az ápolási munkák közó tartozik az őszi és tavaszi kalászosok acato- l'ási, gyomirtási munkája. A gyomok sokkal jobban fejlődnek, mint a kul­túrnövény és Így elszívják azok elől a tápláló anyagokat. Késedelem nél­kül hozzá kell fognunk a kalászosok között lévő gyomok kiirtásához, kii. lönben — a tapasztalatok azt bizo­nyítják. •— 30—40 százalékos lesz a terméskiesés. Felhívás üzemi előfizetőinkhez! Üzemi előfizetőink régi kívánságá­nak teszünk e|cget, amikor lapunkat 1951 május l.től nem az üzembe, ha­nem az előfizeiők lakására kü|djük a postai kézbesítők útján. Kérjük ked­ves előfizetőinket, hogy a |ap kézbesí­tésével kapcsolatos minden kérdésben forduljanak közve‘lenü| a helyi postai szervhez Az előfizetési dijat kérjük közvet­lenül a postai kézbesítőnek kifizetni- Küdóhivata|. Napi huszonkét órát dolgoznak a malorosszijszki traktorok Iván Uunvejev brigádvexetö elmondja munkamódszerét Kubáuban nemrégiben tartották meg a gép- és traktorállomások vezetőinek területi tanácskozását. A tanácskozáson igen nagy érdek­lődést keltett Iván Buuyejevnek, a Szocialista Munka Hősének, \a ma. lorosszijszki gép- és traktorállomás brigádvezetőjének felszólalása. Bu- nyejev a technika minél jobb ki­használásáért indított munkaver­seny kezdeményezője a következő­ket mondotta: — Saját tapasztalatunk alapján meggyőződtünk arról, hogy a Irak. torállomás teljesítőképességének jobb kihasználásával, a mezőgazda­sági munkák pontos megszervezé­sével, a traktorosok és kolhozpa­rasztok alkotó együttműködésével ugyanazzal a gépállománnyal lé­nyegeden nagyobb terűidet lehet megművelni­— Múlt év tavaszán átvettük szocialista megőrzésre valamennyi traktort és vontatott munkagépet. Ez megnövelte o gépekért való fe. lelősségérzetet, lehetővé tette a ja. vitások közötti üzemidő meghosz- szabbitását és a gépek munkatér- mdékenységének ugrásszerű nőve. kedését. A; idén Dolmatov elvtárs­sal, a szántóföldi brigád vezetőié, vei felkutattuk a gépek termeté, keriységének megnövelését, vala­mennyi növényfajta termjserediné- nyének felemelését elősegítő továb­bi tartalékokat. Ebből a célból a traktorvezetők elsajátították miden növény termelésének agrotechniká­ját. — így például a gyakorlat azt ■mutatta, hogy a kubáni talajéi, s Sony ok közötí a szántási, réteg mélyítése jelentősen növeli a tér. mést. Ezért a szántás mélységéi 30 centiméterre növeltük. A trak­torosok munkájától nagymértékben függ a szántóföldi munkák, minő­sége. Ezért előadásokat, tartunk ne­kik és megmagyarázzuk munkájuk jelentőségét. — A búgád mielőtt munkához kezd, a traktorvezetők kimennek a munkahelyre, megvizsgálják a föl­deket, kijelölik az odaállás legrö. videhb útját, a munkaszámolók fel­mérik a földeket, kitűzik a karó­kat, hogy a vejcs egyenes vOnnIon történjen. Ezután megszervezzük a talaj figyelését, hogy megelőzzük a talajnedvesség párolgását, ne­hogy elmulasszuk a vr/és legked. vezőbb idejét. — Tartalékainkat elsősorban min­denféle fölösleges gépállás csők. kentésében látjuk. 'Tervünk szerint a traktornak napi 22 órát kell dol­gozni. Hogyan lehet így megszer­vezni a gép gondozását? Rálép, tünk a technika gépesített gondo­zásának. útjára, Megfelelő vzem- anyagizálli.tó kocsijaink vannak:, teljes szűrőkészleltei az üzemanyag számára, speciális készülékeket szerkesztettünk a gépek kenésére is. — Elhatároztuk, hogy minden egyes 13 lóerős traktor 1100 hektár területet művel meg s hogy a bri. gdd gondozása alatt levő terüle­ten helA ár önkin t legalább 23 má­zsás őszibúzatermést érünk el. A brigád felajánlotta azt is, hogy min. den ti. napon megtakarított üzem­anyaggal dolgozik és megtakarítják a gépek karbantartására előirány­zott összeg 20 százalékát is. Iván Bunyejevnek igen sok kö­vetője akadt j, többi kubáni gép- és traktorállomáson. Kubán kolhoz­parasztjai pedig a gépkezelőkkel evvijtiniüködve felajánlották, hogy az idei évben hekfáronkint 'egkeve. sebb 20 métermázsa őszi búza, 25 mazsa kukorica, 8 mázsa gyapot, 50 mázsa rizs, 100 mázsa burgo­nya, 300 mázsa cukorrépatermést érnek el és hasonló dús aratásuk lesz a t öbbi növényfajtákból í*.

Next

/
Thumbnails
Contents