Szabad Nógrád, 1951. május (7. évfolyam, 19-22. szám)

1951-05-26 / 22. szám

5 SSABAD NOGRAD 1951 május 26. Növeljük a termelékenységet, erősítsük tszcs-inket a mezőgazdasági munkaversennyel A szocialista munkaversenynek a mezőgazdaság területén is igen nagy jelentősége van a munka ferme'ékeny- ségének fokozása, a magasabb tér rrjényeredmények elérése és nem utolsó sorban a mezőgazdaság szocialista szektorainak megerősítése tekinteté­ben. A szocialista munkaverseny lel- kcsil'i a dolgozókat a magasabb ter­melési eredmények elérésére, fejleszti a do gozók öntudatát és ösztönzőleg hat a normák túlte’jesítésére. A munka magasabb termelékenysége, a na­gyobb t’erméscredmények pedig a dol­gozók jobb áruellátását, az életszín­vonal emelkedését segítik elő. Megyénkben a pásztói járás terüle­tén a mezőgazdaság szocialista mun­kaversenyében komo'y eredmények tapaszi’a'hatók. Az erdökürti gépállo­máson a . tavaszi munkák idején a traktorosok 40 százaléka egyéni ver­senyben volt, Jegyzőkönyvbe lefekte­tett feltételek tejesítését vállalták. Ezen a gépállomáson Hegedűs Sándor és Hegedűs Lőrinc traktorosok tavaszi tervüket 160 százalékban teljesítették. komoly iizemanyag- megtakaritás mellett. A pártszervezetek jó felvilágosító munkáját bizonyítja, hogy a pártta­gok nagy többsége élenjár a verseny ben. A gépállomások üzemi bizottsá­gai kezükben tartották a verseny szervezését és nyilvántartását, min­den héten kiértékelték a traktoros- brigádok és cgy-egy traktoros telje­sítményét', amit röpgyülésen ismertet­tek a dolgozókkal. Az állami gazdaságok munkaverse­nyében 'is szép eredmények vannak. A henyéli állami gazdaság a pásztói állami gazdaság dolgozóit hívták ki versenyre. A gazdaságokon belül bri­gádokra és munkacsapatokra osztot­ták fel a do'gozókat cs ezek közöt't is verseny alakult ki. A palotási termelöcsoport a pál­telki és az erdőtarcsai tennelő- c so portokkal versenyez. Eredmény a fsz.es versenyeiben, hogy a brigádokat megalakították, kije'öl- ték szántukra a terü'eteket is, azon­ban a munkacsapatok megszervezése még nem jó, nincs részükre átadva a t'crület. A járás területén Erdökürt község érte cl a legjobb eredményt. Ebben a községben a pártszervezet és a helyi tanács igen nagy gondot for­dítanak a verseny szervezésére, az eredmények kiértékelésére és tudato­sítására. A községben versenybizottság dolgoziki ámelv a község élenjáró dolgozó pa rajzijaiból és a tanács mezőgazda sági állandó bizottságának tagjaiból tevődnek össze. A versenyeredménye kot nemcsak a tanácsülésen és hangos híradóban tudatosítják, hanem a népnevelőkön keresztül is. A köz ségben nemcsak a tavaszi szántás ' vetésre korlátozták a versenyt, ha nem a növényápolási munkákat , versenyben végzik. Nemcsak Erdő kürt, hanem a járás igen sok közsé gében az a helytelen, megalkuvó ál laspont terjedt el, hogy a versenytáb Iákra csak az élenjáró dolgozók ne .. veit írják ki. Az elmaradókat azért nem pollengérezik ki, mert azok meg ’sértődnek. Itt elfelejtik, hogy éppen ez a tény és emellett a jó felvi'ngo sító munka arra fogja ösztönözni az elmaradókat, hogy ők is feizárkózza nak az élenjárók mögé, sőt túlszár nyalják azokat. A pásztói járás területén és egész megyénk területén komoly feladatok vannak a mezőgazdasági munkaver­seny fejlesztése terén. A versenyek egyik legnagyobb hiányossága, hogy a községek között lévő párosversenyt nem értékelik ki, nem tudatosítják a dolgozó parasztokkal. A .gépállomásoknál, állami gazdasá­goknál, termelőcsoportoknál is ha­sonló hibák vannak. Például a palo­tási termelöcsoport nem ismeri az 'erdőtarcsai termelöcsoport eredmé­nyét. Ugyanez a helyzet a hényeli és pásztói állami gazdaságok párosver- senyében is. A munkaverseny nem volt teljes azért sem, mert elhanyagolták az egyéni versenyt mind a szocialista 'szektorokban, mind az egyénileg dolgozó parasztok között. A szocialista szektorok dolgozói azért nem tudnak egyéni versenyt foiy ta*ni, mert nem egyéni normát, telje­sítenek, hanem a brigád, a munka­csapat teljesítménye után kapják bé­rüket. Ugyanannyi munkaegységet ír­nak be az élenjáróknak is, mint a lemaradóknak. Ezen túl a járás terü­letén nincs a versenynek gazdája, a versenyt mindenki értékeli, a tanács, a DEFOSz, a járási pártbizottság, illetve az ezekből alakult versenybi­zottság, de nem határozzák meg kon­krétan cgy-egy szervezet feladatát a versenyben. Gátolja még a mezőgazdaság mun­kaversenyének gyorsütemü fejlődését és a do’gozók közötti versenyt, hogy nincs felbontva a terv. Ez.abból adó­dik, hogy a községi tanácsok nem fordítottak, megfelelő gondot erre és különösen nem a ternielöesoportokra. A héhalmi csoportokban egyik napról a másikra élnek, nincs felosztva a terület, sem brigádokra, sem munka­csapatokra. Sok helyen káros egven- lősdi uralkodik. Az elvtársi segítséget helytelenül értelmezik. Ahelyett, hogy versenyben végeznék munkájukat és a magasabb termelési eredményt el­értek példája lelkesítené a lemaradó­kat, illetve az élenjárók munkamódsze­rét elterjesztenék, az. élenjárók úgy segítenek a kevésbé jól dolgozóknak, hogy helyettük végzik el a munkát A helytelen bérezést az ellenség is kihasználja. Pásztrin Kovács Hona kapálásnál az előirányzott 400 négy­szögöl helyett 778 négyszögölt telje­sített. Eredményét összevonták a töb­biekével és így előfordul az, hogy aki kevesebbet teljesít, többet keres, mint aki normáját túlteljesíti. Tudatosítani kell, hogy a gépállo­másokon és az állami gazdaságokon a szocialista munkaverseny szervezése az ‘üzemi bizottságok, kiértékelése. vala­mint nyilvántartása a gépállomások vezetőségének a feladata. A termelő- csoportokban a munka verseny gazdája a tszcs vezetősége, a községekben pedig a DEFOSz és a helyi tanács. A járás területén a DEFOSz szer­vezze a versenyt, a járási tanács pe­dig értékelje ki, tartsa nyilván az o'ért eredményeket. A pártszervezeteknek kell irányl- taniok a versenyt és felvilágosító munkával elérni, bogy a dolgo­zóknak mind nagyobb többsége lépjen versenybe. Törődni kell azzal, hogy valamennyi helyen a párt- és a tömegszervezetek képviselőiből az élenjáró dolgozó parasztokból, va­lamint a helyi tanácsok mező- gazdasági állandó bizottságának tagjaiból versenybizottságok ala­kulnak. A verseny állását hetenként, aho' pe­dig lehet, mint a termelöcsoporfok- ban és egyénileg do'gozó parasztok­nál, de az állami gazdaságokban is naponként írják ki a verseny-táblára Szerepeljenek a \ ersenytáblákon ne- csak az é'enjárók nevei és eredmé­nyei, hanem a lemaradóké is. Biztosítani kell. hogy a szocia­lista szektorok dolgozóinak te’je- slímcnyét egyénenként számolják el és a százalékért járó bért — bármilyen magas is az — fizes­sék ki. A járási pártbizottság és a járási tanács az eddiginél többet fogla'koz- zon a területén lévő fermclőcsopor- tokka!. A járás területén szocialista község van. Ez P.okor. Ebben a köz­ségben a munka verseny egyáltalán nincs kialakulva. Bár a tavaszi mun­kákat, jól elvégezték, de a közös föld­művelést mindössze tiz holdon foly­tatták. ígérgetés helyett több támoga­tást, segítséget adjanak ennek a községnek, amely már végeredményben példája annak, ahová az egész járás fej'ödni fog. Nagyobb gondot kell fordítani ebben a községben a pártépitésre is. Általában megyénk pártszervezetei Rádiót kapott Bokor termetöszovetkeieti község A járási tanács május 19-én rádió­val ajándékozta meg Bokor termelő­szövetkezeti községet. Ez a jutalom a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében elért kiváló eredményt bizonyítja. A rádiót Tamási elvtárs, a járási tanács elnökhelyettese adta át. Beszédében arra kérte a szövetkezeti község dol­gozóit, bogy még kíméletlenebb harcot folytassanak a kulák ollen, ame|y nem nézi tétjenüi a szövetkezeti község eredményeit. Még jobban alakítsák ki a szervezet munkáját, hogy a jobb eredmények eléréséről példát merítse» nck a környék községeinek egyéni­leg dolgozók parasztjai. A rádiót hallgassák minél többen, mert az nagymértékben elősegíti a szövetkezet további fejlődését, a szövetkezeti ta­gok szaktpai és • ku|túrá|is fejlődését.. A rádióátadás után a pásztói MSzT Uultúrgárjája „Vendel bácsi“ és „Ju- [ika kérdez“ című nevelőhatású szín­müvekkel szórakoztatta a szövetkezeti tagokat. 80 ember munkáját helyettesítő újítás A balassagyarmati járási mezőgaz­dasági osztály jelenti, hogy Bercsényi Miklós főagronómus és Mátyás And­rás a mohoi'ai gépállomás főgépósze üzmen kívül álló rúgós esztirpátort alakítottak, át kapá|ógéppé, A lúdtalpak helyébe íogatos ka- páiógáp kapatesteit, tették, amit megfelelő növénytávolságra állí­tottak be. Az Így megalkotott kapálógép egyszerre négy sort kapál. Vontatását 22-es Mávag traktor végzi. Óránkénti teljesít­ménye 2 kát. hold, kezeléséhez munkaerő nem kcl|. A traktoros a sor végén a rászorelt automata emelő rúgóját meghúzza és így valamennyi kapatost felemelkedik a levogőbe. Ha beájlt az új sorba, egy rántássá] az egész szerkezet mű­ködni kezd. Ez a gép naponta 80 ember mun­káját helyettesíti. Jelenleg a balassagyarmati Előre ter­melőcsoport 45 kát. holdas burgonya­tábláján dolgozik. A gép felhasználható lesz kukorica, napraforgó kapálásá­hoz is, Danyj Géza Gépjavítással a cséplés sikeréért a mezőgazdasági munkaverseny t használják fel a pártszervezet fejlesztésére, erősítésére. A hiányosságok közé Tar­tozik az is, hogy a munkaverseny ed digi szakaszában csak kis mért ékben vettek fel élenjáró dolgozó paraszto­kat tagnak, illetve tagjelöltnek,. Hiá­nyosság vau a hényeli állami gazda­ságban a komimuúsfa példamutatás te­rén is. A versenyben legjobb ered­ményt elérők pártonkívüliek. Maga a pártszervezet pedig egyált’alán nem törődik a munkaversennyel, több gon­dot kellene fordítani arra, hogy a Icgjobbakkal frissítse fel a pártszer­vezet sorait. A pártszervezetek foglal, kozzanak egész megyénk területén a versenyben élenjárókkal. A pártszer­vezetek a vezetőség tagjai között osszák fel a területükön dolgozó pár- t'onkívülicket. A velük valö alapos foglalkozá­son keresztül érjék el, hogy kö­zelebb kerüljenek Pártunkhoz, se­gítsenek nekik megtalálni az utat a Pártba való belépéshez. Pártszervezeteink a terület’ükön lévő munkaverseny állását havonta érté­keljék ki. Itt a tanácselnök, az állami gazdaság, a gépállomás és a tszcs vezofői számoljanak be a munkuver- ony eredményeiről, ismertessék az élenjárók módszereit a lemaradások okát. így tudják majd pártszervezeteink a mezőgazdasági munkaversenyt a szocialista szektorok megerősítésére, az egyénileg dolgozó parasztság széles tömegei mozgósítá­sára felhasználni. A párfszervezetek- nek, de elsősorban a járási bizottsá­goknak e. munkaverseny élenjáróival kell feltölteniük a népnevelő csopor­tokat. Biztosítani kell a- rendszeres népnevelő értekezleteket, különösen a termelőcsoportokban. Általában a fel- világosító munka megjavítása hozzá fog járulni a verseny kiszé'esítéséhez. Persze hiba volna azt hinni, hogy ezek a feladatok csak a pásztói já­rásra vonatkoznak. Nem. Ezek a fel­adatok egész megyénk területére fenn­állnak. A megyei tanácsnak nagyobb gondot kell fordítania a verseny ér­tékelésére és nyilvántartására. A ta­nácsnak szemelőít .kell tartania, hogy a versenyen keresztül a munkák gyor­sabb és minőségileg jobb elvégzését biztosítjuk, hogy magasabb eredményt érünk el. A megyei tanács és a járási tanácsok havonta tűzzék napirendre a mezőgazdasági munkaverseny meg­tárgyalását' és foglalkozzanak úgy ez­zel a kérdéssel, mint a jövendő szo­cialista falu megvalósításának egyik fontos eszközével. — A Nógrádmegyei Rendőrkap), tányság vezetője felhívja a népi de­mokráciához hü 20 és 25 év közötti férfiakat,: lehetőleg. katonfrviépjioketí valamint’ 18, és ÜD .éy közötti, nőket, hogy a, .rendőrséghez való . felvételre jelentkezhetnek, Felvilágosítást a leg­közelebbi rendőri szervnél, rendőrőrs­nél, járási vagy városi kapitányságon kaphatnak. Gépállomásaink a tavaséi (nlajmun- kák befejezése után megkezdték a cséplő- és erőgépek kijavítását, hogy biztosíthassák az aratás és cséplés, va- amint a tarlőhántás és az őszi szán. fásukhoz az erő- és munkagépek teljes üzembiztonságát. A mohorai gépállomás már szép eredményt ért e] ezen a téren. Erőképeinek 90 százalékát kijaví­totta. A traktoristák Mátyás András főgé- pész vezetésével két-raeghajtásu csép­lőgépen dolgoznak. Egy erőgép mind­két szíjtartájáról meghajtanak cgy­egy cséplőgépet Ezzel jelentős meny- nyiségü erőgépet,', munkaerőt üzem­anyagot lehet megtakarítani. A szó- csényi gépállomás le van maradva ezen a téren. Példát vehetnének az erdőkürti gépállomás dolgozóitól ,ahol a. cséplő­gépeket május 1-i felajánlásként ki­javították. Az erőgépek kijavítására lemaradt gépállomások sürgősen javítsák meg munkájukat Nézzék meg mégegyszer, hogy a gépek rendben vannak-e, mit kell javítani rajtuk. Jó színál csak idábeni kaszálással nyerhetünk Egyre szaporodó állatállományunk további fejlődésének elengedhetetlen követelménye, hogy dolgozó paraszt Ságunk már most kellő gondot fordít son állatállománya téli takarmány e'látására. A széna minősége és táp' lálóértéke attól függ, hogy elvégez' zük-e idejében a kaszálást, kellő gon dot forditunk-e a szárításra és eltar­tására. A réteket, legelőket akkor kaszál­juk, amikor a füveknek legalább fele virágzásban van. Nagyon Mátraszüllcsün is barcsijának a kulák ellen, győzzék le a békiiíékeny álláspontokat A szocializmus erőinek gyarapodása a termelőszövetkezeti mov.galoni' fejlő­dése szükségszerűen együtt jár a falu­si osztá]vhare élesedésével, a kulákság egyre elkeseredettebb ellenállásával Van hejy, ahol a buják nyíltan rágal­mazza szövetkezeteinket, hazugsággal igyekszik visszatartani a szövetkezet felé közeledő dolgozó parasztságot, másutt viszont „csendes“ a kulák, sőt „szorgalmával", vagy »szakértelmével« még pozícióhoz is jut n községben. A mátraszödősi tanácsnál is érvényesül az a nézel, hogy a »szakértelemmel« rendelkező kulák helyébe nem lehet mást állítani és különben is az már földjének. egy részét leadta. így nem olyan nagy kulák, mint eddig vo|t. Ezért foglalkozhat Mátraszö[lös község tejbegyüjtésével már hosszú évek óta Sulyok Kajmán, a község egyik legna­gyobb kulákja, aki felajánlotta föld­jének egy részét Ezzé] kapcsolatban még a pásztói tanácson is uralkodik, olyan nézet, hogy ezért már nem számít olyan kajáknak, mint ecldig1 Persze, ha a mátraszöl]6?i helyi ts* «ácsnál erősebb lenne a kulák iránti Verseny alakult ki a posta dolgozói között a hírlapterjesztés kiszélesítéséért Még lcét hónapja sincs annah, hogy Nógrácl megyében a posta volté kezébe sajtó terjesztését. A Szovjetunió sajtó- terjesztésének példája nyomán a posta dolgozói lelkesen láttak hozzá o rendkí­vül fontos feladaí teljesítéséhez s máris versenyben végzik munkájukat. A nemes versengés láza c* jutóit már az egész me­gyébe és szebbnél szebb vállalásokkal bizonyították be e poslás dolgozók, hogy rájuk bízott feladatot végrehajtják. A vállalásban c’őljár Sándor Mihály bugyagi kézbesítő, aki május 1 tisztele téré vállalta 2 Szabad Nép és 2 Szabad öld előfizető beszervezését. Vállalását máris túlteljesítette -100 százalékkal, A Szabad Nép árusítását vasárnaponként 11 hiányról 15 példányra emelte fel. Nós- rádsápon Szabados Józscfné, aki még sak két bete kézbesítő, a Szabad Nép árus-példányát háromszorosára emelte fel. Fzen túlmenőles elvállalta t Szovjet Kultúra és 2 Béke és Szabadság árusítá­sát. Kallón Benedek Frigyesné hiríapi'ele- lős maga is előfizetője a Szabad Népnek és Szabad Nógrádnak és eddig már szer­zett 1 Népszava cs 1 Magyar Nemzet clcT- fizetőt. Palotáson Aranyi Gyula hirlapfelelős, Micsutka János, Turányi József és Mé­rés/. Mihály kézbesítők megalakították a ,,Petőn'* hírlapterjesztő brigádot. Válta ­lak. hogy a Szabad Nógrádnak havonta 1—5 előfizetőt szereznek. Mátranovák bányatelepen t’/cno Mária kézbesítő* vállalta :i Szabad Nép és 2 Nők Lapja előfizető beszervezését és he­tenként l> Népsport árusítását Kazáron Szomszéd Ferenc. Nemtibcn Lebedy Jó­zsef hirlapfelelősök vállalták 1—1 Szovjet Kultúra hivatali árusítását. Salgótarjánban. Balassagyarmaton. Pásztói!. Kisterenycn, Zagyvapálfalván, és Mátramindszcnten megalakultak az árusbrigádok A kistoronyéi hírlap terjesztők Zagyva- pálfalvát, Somosköu.ifalu pedig Mátra- mindszentet hívta ki párosversenyre A kibontakozott verseny mellett meg kell emlékeznünk azokról a hírlapfelelc- sökrol. akik hirlapszámadásaikat példá­san készítik cl. mint Tóth Teréz tereden és Bán Ferencné Nczsán. gyűlölet, akkor már régen becsületes dolgozó parasztra, vagy éppen a föld müvesszövetkezetro bízták volna c tcjbegyiíjtést. Sulyok Kálmán nem tartotta soha szívügyének a tejbegyü j tési terv teljesitését. Nem véletlenül maradt ]o MátraszCIlős a tejbegyüj' tési tervének teljesítésében 68 száza' lókra az elmúlt hónapban. E n\e|lett a kulák eljár fuvarozni, a felesége foglalkozik a tcjbegyüjtéssel. Az előb­bi is jövedelmez és az utóbbi is hoz valami keveset a házhoz. De erősítette a kulák helyzetét az is. hogy tojás­beadási kötelezettségét sem teljesíti, tavaly 2000 forint bírságra ítélték be- szolgáltatási kötelezettségének elmu­lasztásáért, A begyűjtést a pártszervezet és a tanács nem tartja szilárdan kezében helyette opportunista álláspontra he­lyezkedve teret engedtek a kulák mes­terkedésének. Természetesen a kulák nem azon lesz, hogy a község jól telje­sítse begyűjtési tervét hanem fejlődé­sünk biztosítása szempontjából o)y fontos állami begyűjtés ellen dolgozik. De elfelejtették a mátraszőljősi tanács­nál, hogy a jó begyűjtési eredményért a községi tcjbegyüjtők külön elisme­résben is részesülnek. Hogyan vehetik fel jó] a harcot nemcsak Mátrasző]lősön, de az egész megyében ilyen opportunista hibák el­len? Mindenekelőtt a dolgozó parasz­tok tömegeinek bevonásává] követke. zctcscn harcolni kell a népi demokrá­cia esküdt ellensége, a kulák ellon Csakis a kulák legyőzésével szűnik meg az ingadozás a régi és az új ter­melési formák között Minthogy Mát- raszöllősön a kulákság befolyása erős. a pártszervezet és a tanács nem foly­tat ellene kemény harcot, a lermejő- csoport som alakul még meg a köz­ségben. Pedig csakis a termelőszövet­kezetek megerősítésével számolhatjuk fel az ellenség iránti békütékenységet. Ezentúl pedig szüntelen fokozni kell a fnlu kommunistáinak, politikai, gazda­sági és ku|túrvezetöinck ideológiai képzettségüket, hareedzettségüket po­litikai látókörüket és tájékozódó ké­pességüket. helytelen, hogy megyénkben még mindig nem fogtak neki az utak, árkok, wesgyék füvének lekaszá­lásához. Igen sok értékes takar­mány vész Így kárba. A szántóföldi takarmánynövények kö­zül a lucerna és a lóhere kaszálását akkor kell elvégezni, amikor a tábla fele virágzik, a másije fele még. csak bimbózásban van. A lucerna és ÍÖ- hereáarjut, továbbá a baltacímet, mu­hart, szarvaskerepet, zabos-bükkönyt és a nyúlszapukát teljes virágzás ide­jén kaszáljuk. A kaszálás lilán arra kell vigyázni, hogy a lekaszált növények ne fülled­jenek be. A frissen lokaszált növé­nyekben általában az eső nem tesz nagy kárt, azonban már a száradó szénában igen jelentős kárt okozhat. Kilúgozza a bennclévő tápanyagot, így a szénn, sokai veszít tápértékéből és vifamintartalmából. Nagyon he­lyes módszer az, ha a réti füvet és a fütakarmánvokat, ha jó, napos időnk van, nem rendben szárítjuk, hanem vékony rétegekben kiterítjük mind­járt a kaszálás után. Ha .ilyenko.r eső nem éri, akkor egyszeri megforgat'ás elegendő. A pillangós virágú növénye­ket (lucerna, lóhere, baltacim. sfb.) a kaszálás után rendekben hagyjuk, amíg annak felső része mégszikkad. Szikkadás után a rendeket villával óvatosan átforgatjuk. A forgatásnál óvatosan járjunk el és kerüljük a felesleges forga­tást, mivel az levélveszteséggel ” jár. Mind a kaszálás, mind pedig a be­gyűjtés kaszálógéppel és gyűjtő lógó- reblyévcl gyorsan elvégezhető. A pil­langós virágúnknál a lógereblyével való gyűjtés csak akkor "ajánlatos,'ha a széna enyhén nyirkos. Ellenkező esetben nagy levélpergéssel számolha­tunk. Ha a szétterített, vagy rendek­ben lévő 'széna eléggé kiszáradt, ak­kor ideiglenesen 50-—60 cin átmérőjű csomókba, ú. u. villahegyekbe, csir­kékbe rakjuk. Ezt az eljárást alkal­mazzuk akkor is. ha kevésbé száradt a szénánk és esőre vagy erős harmatra van kilátás. Természetesen, ha az idő megjavul, akkor azonnal ismét szét kell telíteni ezeket a csomókat. A kellő kiszáradás ut’án a szénát hord­juk petreneékbo, amelyek 2—2.5m át­mérőjű kisebb boglyák és inn»n a tö­kéletes kiszáradás után rakjuk ka­zalba. Dolgozó parasztságunk fentiek fi­gyelembevétele mellett, gondoskodjék rétek, takarmánytermő területek, árkok, utak, mesgyék lekaszálásáról. Ne engedje elöregedni azoknak a le­gelőrészeknek a fűtermését sem. ame­lyeket az állatok nem tudnak le'egei- ni. Kövessenek el mindent a szárítás és a szénakészltés helyes keresztülvi­tele érdekében, hogy ezzel Is előse­gítsék az állattenyésztés és takar­mánytermelés fejlesztéséről szóló mi­nisztertanácsi határozatban foglaltak maradéktalan teljesítését.

Next

/
Thumbnails
Contents