Szabad Nógrád, 1951. május (7. évfolyam, 19-22. szám)

1951-05-26 / 22. szám

IMI májú* 26. SE AB AD WO»KAD 3 Um Pártmunka tapasztalatai Ne hanyagolják el a kongresszusi anyag tanulmányozását a baglyasaljai kommunisták ’A széle* párttagság oktatási munká­jának előterében napjainkban Pártunk II. Kongresszusa anyagának feldolgo­zása, tanulmányozása áll. A Kongresz- szus anyagának alapos feldolgozása egyedüli biztosíték arra, hogy párt- szervezeteink, Rákosi elvtárs útmuta­tását felhasználva, ki tudják javítani munkájuk eddigi fogyatékosságait, üzért vgn döntő fontosságú jelentő­sége a politikai iskoják szervezésének és sikeres lebonyolításának. A politikai iskolák feladata, hogy a Pártkongresszus anyagát fel­dolgozva bevonja az oktatási munká­ba azokat a párttagokat is, akik ez- idáig nem vettek részt a pártoktatás munkájában. Nézzük meg, hogy végzi ezt a mun­kát a baglyasaljai pártszervezet 11-Os körzetének tagsága ős vezetősé­ge. A pártszervezetnek 260 tagja, il­letve tagjejöltje van. A tagság na­gyobbik része üzemben nem dolgozd nő, illetve nyugdíjas A „lehetőség“ tehát megvan a politikai iskola, meg­szervezéséhez, de ha arra gondolunk, hogy a pártvezetőség jól megszervezte a pojitikai iskolát — akkor tévedünk. A pártvezetöség tagjai, elsősorban Csikány Zoltán titkár elvtárs lebecsü­lik 'az oktatás jelen tőségét. Ezt mu- kájuk igazolja. Május 15-re tűzték kj az első előadás megtartásál, aho] a hallgatók közül csak 4-en jelentek meg, míg az előadóra hiába vártak. Az oktatás lebecsülésére hozzájá­rult a városi pártbizottság is, amely nem gyakorolt elég ellenőrzést a pártszervezet munkája felett. An­nak ellenére hogy a pártszervezet oktatási fe]elöse megfelelő elő­adó kiküldését kérte a városi pártbizottságtól, az nem gondoskodott az előadó biztosításáról. A pártvezetőség nem foglalkozik súlyának megfelelően a Kongresszus anyagának feldolgozásával. A vezető­ség tagjai nem mutatnak péjdát az oktatásban való részvételükkel. Csi­kány ejvtárs és Rátkai Istvánná elv­társnő Is mindig találtak valami más elfoglaltságot,, ha az oktatásról, a tanulásról van szó. Bajkó Györgyné 11 Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a termelésben résztvevő nők szarnálak emeléséről Aj egyre novekvó miuikaerőszükség- k?t fedezése, a nők életkörülményeinek megjavítása, technikai óe kulturális felemelkedésünk előmozdítása érdekében a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa nagyjelentőségű határozatot ho­lott a termelésien résztvevő nők szá­mának emeléséről. A határozat intézke­dik a feltételeknek biztosításáról, ame­lyek lehetővé teszik *, nők lényegesen nagyobb számban való elhelyezkedését olyan szakmákban, ame’ vekben. eddig fcevé-g volt a női munkavállaló. Ennek előmozdítása, érdekében a MI- Jiisztertanács elhatározta bogy a nép­gazdaság és az államigazgatás minden területén a felmerülő új munkaerő­szükséglet jelentős részét, átalában 50 százalékát női munkaerőkkel kell fedez­ni. Az arány magasabb a közlekedés, valamint a kereskedelem és a szolgá1- tató vállalatok területén, ahol az ad­minisztratív és előadói munkakörl>en új felvételkor mintegy 80 százalékbaji kell »őket alkalmazni. Erőteljesen fokozni kell a nők bevo­nását a szakmunkásképzésbe. A szak­munkásképző tanfolyamokon általában 30—50 százalékos, a mezőgazdasági gép- és traktorvezetői tanfolyamokon 50 százalékos arányban kell a. nők rész­vételét lehetővé tenni. Az értelmiségi pályákon ugyancsak javítani kell a nők arányát. Ezért gondoskodni kell arról, bogy a középiskolát végző lányok közül főiskolákon továbbtanuló lányok ará­nya olyan legyen, mint a fiúké. A technikumok első osztályaiban har jninc-hamaincöt százalékra, a műegyete­men és agráregyetemen 20 százalékra, a. közigazgatási egyetemen és főiskolán pedig 30 százalékra kell emelni az első­éves leányba! Igátok arányát. A Minisztertanács intézkedett arról í*?. hogy a dolgozó nők szakmai fejlő­dését minden vonalon elősegítsék. az üzemekben, vállalatoknál különös gond­dal támogassák az új munkakörbe ke­rült nőket munkájuk megfelelő elvégzé­sében. szakmunkájuk elsajátításában. 'Az arra érdemes szaktudásukat fokozó nőket megfelelő arányban elő kell lép­tetni. A Minisztertanács elr^ndelte^ bogy a családos asszonyokat általában a lakó­helyükhöz közel fekvő munkahelyre kell beosztani, a házaspárok áthelyezésénél pedig ügyelni kell arra, hogy a férj és feleség hosszabb időre ne szakadja­lak el egymástól. • Abból a célból, hogy a nők fokozot­tabb munkavállalását lehetővé tegye, a Miniszter tanács elrendelte, hogy: — a felemelt ötéves tervnek meg­felelően jelentősen emelni kell a böl­csődei férőhelyek számát és minden olyan üzemben, ahol 250-nél több nő dolgozik, kis-bölcsödéket kell létesíteni; — azokon a területeken, ahol a bői Csödék és óvodák férőhely számában hi­ány van, a bölcsődékben és óvodákban csak olyan gyermekeket lehet elhelye-/- »j, akiknek mindkét szülője dolgozik; —a bölcsődékben, óvodákban, iskola- napközi otthonokban az élelmezést meg kell javítani és az ellátásért egységes térítési rendszert kell bevezetni; — az említett intézmények nyitvtt- tartását úgy kell szabályozni, hogy a szülők gyermekeiket minden, műszak tartamára elhelyezhessék. Elrendelte végül a Minisztertanács, hogy a munkában ál’ó nők háztartási munkájának megkönnyítésére külön ter­vet kell kidolgozni, amely foglalkozik a közétkeztetés kiszélesítésével, a moso­dák muukájájiak megjavításával, a háztartási kisgépek és eszközök foko­zott gyártásával és forgalombahozafalá­val, s más hasonló intézkedésekkel. Foglalkozik a?, üzletek nyitva tartási ide­jének olyan szabályozásával i«. amely lehetővé teszi, hogy a do1 gozó nők munkájuk után elvégezhessék bevásár­lásaikat. elvtársnő feladata — aki a szabadság­harcos foglalkozásokon példamutatóan kivette részét —, hogy éppen olyan lelkesedéssel kapcsolódjon az oktalás munkájába, mint ahogy azt a szabad­ságharcos foglalkozásokon tette és te­szi. A vezetőség másik részét az üzem folytatójagos munkája gátolja az ok­tatásban való részvételre. Így tehát gazda nélkül van a bag­lyasaljai pártszervezet ,11-es körzeti» nek oktatási munkája. Miután az eddigi vezetőség nem töl­tötte be funkcióját, a 11-es körzet alapszervezete ú,| vezetőséget fog vá­lasztani. A megválasztandó új vezető­ség tanuljon elődje hibájából. Tegye kapcsolatát olyan szorossá a pártszer­vezet tagjaival, de « pártonkíviili dol­gozókkal is, hogy az°k támogatásává) ieladatuknak maradéktalanul eleget tudjon lenni. Ehhez pedig az kell, hogy a vezetőség tagjai ismerjék a Pártkongresszus határozatait. Tanuljanak, szüntelenül emeljék elméleti színvonalukat. Erre neveljék a pártszervezet tagjait is. Az oktatási munka szervezésében tá­maszkodjon az új vezetőség Adorján Győző Simonyi Sándorné, Kiss Gy. Jánosné és Bodor "Géza elvtársakra, akjk eddig munkájuk során is kommu­nista kötelességnek érfezték az okta. tásban való részvételüket, A városi pártbizottság i* adjon több segítséget munkájukhoz, mert csak így tudnak eredményes munkát végezni, így tudják a pártszervezet széles rétegét bevonni az oktatás mun­kájába, amirő] Rákosi elvtárs azt ta­nítja, hogy mostani fejlődésünk sza­kaszán legfőbb feladatunk. 150 személyes diákotthon épül Salgótarjánban- Salgótarján városa 1951 évben az új házak, középületek építkezése mellett 150 személyt befogadó diákotthonnal szépül. Az alapozási munká’atok már nagy lendülettel folynak a bányaigaz- gatósággal szemben levő kertben. Ez a kert a múltban bányai tisztviselők, igazgatók és felügyelők kertje volt. Csak néhány kiváltságos élvezte a kertben levő gyümölcsfák termését. Ez. zel szemben ma. 150 dolgozó gyermeke fog elhelyezést nyerni és hasznos tag. jává válni társadalmunknak. A diák­otthon a tanév megkezdésére kétmillióöttzázezer forintos költséggel felépül Modem berendezésekkel lesz ellátva. Az épület kétemeletes lesz, egv fölöp- esőházzal. Az emeleten pedig középfo­lyosókkal. A főhomlokzaton helyezke­dik el a szélfogóval ellátott, főbejárat. Az előcsarnok kétoldalún társalgó és étterem, könyvtár és dinkmozgalmi szoba helyezkedik el, majd a középfo­lyosóról nyílik az igazgatói és gondno­ki szoba, amely kétszobás lakás. A la­káshoz közvetlen az udvarról nyílik á bejárat. A szórakozó szobák mellett nagy gondot fordítanak a diákok egészségére is. A diákotthonban beteg­szobák is lesznek. A betegszobákat kü­lönválasztják egymástól A fertőző be- tegségek elterjedésének megakadályozása érdekében pedig külön kijárattal át- ják e! azokat. Az épületben nyer elhe. lyezést az orvos és az ápoló szobája. Az alagsorban helyezkedik ei az elő. készítő konyha anvagfeivonóval és ösz- szekötő lépcsövei. A bejárat. a pincébe az udvarról történik. A konyha céljai­ra különféle raktárak, á személyzet részére mosdók, tusolok lesznek beépít­ve. Az I.—IT. emeleten nyernek ebié. lyezést a hatágyas hálószobák, a fo­lyosókon pedig baópítatt szekrények, mosdók, zuhanyozók Minden emeletnek külön felügyelője ;s lesz. Közös tanulószobák szolgálják az ifjúság eredményesebb tanulását. Gon­doskodik a diákotthon a tanszerek meg­őrzéséről is, ezért külön szekrényeket építenek be a falba. Másodszor inául'ant gyűjteni a koreai gyermekekért karon üli csecsemőjükért T7 alahányszor kezembe veszem az ' újságot és olvasom a koreai nép hősies harcát az amerikai imperialis­tákkal szemben, szívem elszorul. Fel- idéződik bennem a háború alatt átélt sok szenvedés. Kislányommal együtt több mint négy hetet töltöttem a föld­alatti ódéiban és vártam az onnan való kijutást. A mi szenvedésünk a koreai nép szenvedéséhez képest csak elenyé­sző ízelítője volt a háború borzalmai­nak. A nap majdnem minden órájában eszembe jutnak az ottani édesanyák fájdalmai, akik elesett fiaikért, leá­Támogassák pártszervezeteink az MNDSz-t a koreai gyűjtés munkájában Megyénk dolgozói megértették azt, hogy minden fillérrel, amellyel a szen­vedő koreai gyermekeket segítik, a mi békénket és gyermekeink békés jövőjét biztosítják. Ezt bizonyítják azok a megnyilvánulások, amelyek a gyűjtéssel kapcsolatban megyénk dolgozói körében elhangzanak. Konya Gyula jánnsaknai lakos, 3 gyermekes ésff]áÜnP«, aki már hosszabb idő óta fekvő beteg, maga és felesége részére is vett béjyeget és így nyilatkozott: „gyermekeimért teszem" Számos he­lyén. így a Salgótarjáni Acélgyárban és a mátranováki bányatelepen két­szer, sőt háromszor is kértek már pótlólag béjyeget. Ahol a nőnevelők jópéldával járnak elöl, mint például Ballon Józsefné, aki 50 forintot jegyzett, ott az ered­mény 1 nap alatt 1315 forint Jett Példamutatása magával ragadta a dol­gozókat is, Kovács bede Istvánná mátranováki bánvate|epi asszonytárs 5 jeánvgyermek anyja, 15 forintért vett bélyeget és ezeket mondta-„Nem sok, amit adtam, de szívből adtam“, dánosak na bányatelepen a gyűjtési munkákká] egyidejűleg 7 új tagot szerveztek be az MNDSz csoportba. A maconkai nőnevelők a gyűjtés mellett két íparj tanulót szervez­tek be az építőipar részére. Tajti Józsefné mátranováki dolgozó asszony 50 . forintot jegyzett. Példa­mutatásának az eredménye két nap alatt 2550 forint. A gyűjtés beindu­lásakor Verbencki Perenc és Nyerges Lászjó szabadságon lévő honvédek is kérték, hogy résztvehessenek a gyűj­tésben. Jó agitációs munkát végzett a zagyvapálfa]vaj bányatelepi csoport is. Ennek eredményeként mindenki lelkesen vásárol bélyeget.. Fodor Já­nosné például nem vo]t otthon, ami­kor ná]a jártak a nőneve]ők, később maga kereste fel az ügyvezetőt, hogy bélyeget vásárolhasson. A ZagyvapáJfa]vai Gépgyárban ed­dig nem vo|t üzemi MNDSz szerve­zet. Most megértették az asszony­társak, hogy szervezetlenül nem tud­nak jó munkát végezni. Ezért megalakították az üzemi, MNDSz csoportot 60 tagga| és a gyűlés után kérték hogy küldje­nek nekik ís minél előbb koreai bélyegeket. ök is tudják azt, amit Kovács Lász. [óné tojmácsi dolgozó asszony így fe­jezte ki: „Amikor a koreai gyermekekért dolgozom, családomnak is bizto­sítom a békét, mert ha mindnyá­jan Ö33zetartunk. csak akkor tudjuk legyőzni az egész világ békéjét fenyege'ő a]jas imperia­listákat“. Ersekvadkerten a pártszervezet és a tömegszervezetek segítik az MNDSz-t a gyűjtési munkában. így az ottanj dolgozó nők meg tudják ol­dani, hogy ne csak egy feladatot vé­gezzenek egyszerre. Segít a. pártszer­vezet abban, hogy , Korea nyomorgó árva gyermekei­nek megsegítése, a fémgyűjtés sikere az MNDSz megerősítése, az olvasókör kibővítése közös fel­adat (egyen az MNDSz munká­jában Az eredmények mellett komoly hiányosság, bogy a békebizottságokon kívül sem a pártszervezet, sem pe­dig a többi tömegszervezetek nem se. gítenek az MNDSz-nek a gyűjtésben A pártszervezetek és tömegszerveze­tek számolják fel az ezen a. téren mutatkozó hanyagságokat és ne csak egyedül az asszonytársakra bízzák e nemes feladat vjtejét kanem legyenek segítségükre munkájukban. Azokon a helyeken, ahol ezidáig az asszonytársak is csupán kampány­feladatnak tekintették e munkát, ve­gyenek példát azokről a községek MNDSz asszonyairól, akik összekö­tötték a gyűjtés kérdését a soronlevö feladatok megoldásává]. nyóikért és aggódnak. Örömmel olvastam, hogy vezetőségünk elhatározta: mi, magyar anyák is hoz­zájárulhatunk a koreai gyermekek tes­tén ejtett sebek begyógyításához. Kőnk vár az a magasztos feladat, hogy eny­hítsünk a koreai árvák sorsán. Akad-e ebben ne országban édesanya, akinek ne dobogtatná meg szívét e felhívás. Segíteni a koreai gyermekeket. Ma nem lehet ennél szebb és magasztosabb cél. Éppen ezért én is örömmel je­gyeztem 50 forintot és indultam gyűj­tési munkára. Most már másodszor in­dulok gyűjtésre. Nekünk, édesanyáknak tudni kell, hogy ezt a nyugalmas, bé­kés építő életet pénzért megvenni nem lehet. Édesanyák/ Gondoljatok a pincében eltöltött rettenetes napokra, gondolja­tok az éhező, kóborló gyermekekre, gondoljatok mostani életünkre és nem. utolsó sorban Koreára és cselekedetei­tekben ez vezessen. Mellettünk az igaz­ság, a győzelem a miénk lesz. Éljen (t dicső, bátor koreai nép, éljen szabad- súgunk, közös védelmezőnk, a világbé­ke őre, Sztálin elvtárs! Géci Imréné MNDSz ügyvezető Magyargéc Ifi-munkacsapat van születőben Patakon, amihez több segítséget adjon a pártszervezet Mésiárog László Rákosi elv társ kongresszusi beszéde új életre keltette a pa­taki DISz ifjakat. Különösen a „Zsdánov“ termelöcsoport- ban dolgozó fiatalokat. Uj erőt, új szocialista mim kai en dü letet öntött beléjük. Most kezdemé­nyezőbbek, előrelátóbbak, mint azelőtt. Ezzel nem azt akarjuk kifejezni, hogy azelőtt „lazsá­lással“ töltötték el a munka­napokat, Ha azt tartanánk, hazudnánk! A pataki fiatalok jó munlcM végeztek. Igaz, hogy a pártszervezet ,,mostoha gyermekként“ kezelte őket. Mészáros Laci tagjelölt felvételi kérelmét is majdnem egy évig halogatták. Kein nevelték, nem adtak elegendő segítséget a DISz ifjak munkájához, A helybeli pedagó­gusok sem. segítették elő az ifjúság kezdeményezését. A DISz ifjak mégis becsülettel állták meg helyüket a mun­ka. frontján. Büszkéi lednek is szép ered. menyükkel. Ön­tudatos. derék, bátor ifjakat neveltek néphadseregünknek. Elősegítették a tszcs f ej’esztését, majd a begyűjtés si­kerét. Elsők lettek a járási kultwrversenyben is. Ezek az eredmények szépek, de korántsem kielégítők, így véekédik Mészáros Laci és Goda István is. akit Lact szervezett be a csoportba május 1-én. Most, hogy a Várt szép, de nehéz feladatot bízott a DISz-re, a tszcs DISz ifjak munkájuk megjavításán gondolkoznak. Már eddig is DISz taghoz méltóan, kivették részüket a sertésfiaztató kijavításának munkájából. A tehénistálló kijavításánál is ■i észtvettek. Kiástak egy silógödröt. Teljesítették május 1-i felajánlásukat is, még éjjel is dolgoztak, hogy ké. szén legyenek. Volt olyan nap is, amikor Mészáros Laci, de a többi ifjak is 4,4.0 munkaegységet értek .el. Igaz. hogy Imre Kázmér DISz tag csak nézni szerette a mun­kát, de résztvenni abban becsületesent odaadóan nem. A többi DISz tag nem nézte ezt tétlenül. Imre Kázmcrt elküldték az öregek közé dolgozni. De Diósi Imrét is, aki ugyancsak hanyagolta a munkát. A fiatalok eddigi munkája visszatükrözi a Várt által rájukbízott feladat megoldásának felelősségérzetét is. A tszcs DlSr tagjai most azt tervezik, hogy magáin, kit jók az üzemi. DISz szervezetet és a DISz munkacsapa­tot. amelyet a növénytermesztési .brigádon belül akarnak létrehozni. God,a István azt mondja, hogy olyan murüca. (sapatot alakítanak* amely versenyre hívja a többi mun- kakaósatokat is. Erről az elhatározásról sok szó esett juór. a csoporttagok között. Az öregebb tagok és így Belóvai János üzemi párttitkár is, nem szereti hallgatni az'-if­júság kezdeményezéséről szóló beszedeket, Belovai János párttitkár, de a többi Öregebb tszcs tagok is úgy látszik nem szeretnék, ha a fiatalok túlszárnyalnák eddigi ered­ményeiket, Féltékenyek eredményeikre. A párttitkár úgy ckarja ezt meggátolni, hogy „egyenlőtlen lenne a ver­senyt“. A fiatalok többet tudnak teljesíteni, mi, öregek lem áradnánk, meg azok a fiatalok felelőtlenek, nem for­dítanak gondot a minőségre sent*1. Belwai János pórititkámalc nincs igaza. Tudják ezt a fia­talok is. Nem tudja értékelni az ifjúság nagy munkaver$eny- lendiiletét. Nem látja azokat az eredményeket, amelyeket, a fiatalok már elértek. Nem lát­ja a fiatalok allot ók épess cg ét, amely a csoport munkaszerveze­tének megszilárdítását, a cso­port további fejlődését céloz, zn. Vedig ha a párttitkár meg­nézte volna a búr gony elültető , Mészáros Lacit és Buderisvki Ferenc DISz tagok munkaversenyét, okkor meggyőzödbe, f’tt volna ay ók hogy az ifjak munkaversenye hajtó mo. fórja a csoport munkaversenyénelc. A DISz fiatalok nagy­szerű munkaképességét mutatja a tszcs irodában kifüg­gesztett mankóé étékelési tábla, ahol Mák Istvánnak JttJ, Okos Imrének SS.54, Mészáros Lacinak S1.74, míg Du. denszki Ferencnek, aki máin., 1-én lépett a csoportba 11 r.,v aha egysége* vem az áprilisi hónapban. Kz minél a szor­galmas munkát, a Fáit által, az ifjúság elé tűzött fel. aratnak a megvalósításit mutatja. Mészáros Laci azt mondja, hogy a „DISz munkacsapat hat tagbői fog állni, Közte nem less egy nő sem". Goda István DISz tag is úgy ,gondolkozik, hogy „minek is ők közénk, akkor nem menne a mankó“. Mindkettőjük véleménye helytelen. A fiuknak néni szabad lebecsülniök. a női munkaerőt, hisz számtalan }n do azt bizonyítja, hogy a nők egyes műn- ke,ágaiban jobban megállják a helyüket, mint a férfiak. A DISz.es lányokat is be kell vonni a munkacsapatba. Meg kell tanítani őket .a lelkes, példamutató munkára lay együttesen jobban fognak haladni és szilárdabbá ka ”ácsolják az üzemi DISz szervezetet, amely hajtó motorja lesz az egészséges munkaszervezet kialakításának, a mun- lóverseny-mozgalomnak is, íkmtos)

Next

/
Thumbnails
Contents