Szabad Nógrád, 1951. május (7. évfolyam, 19-22. szám)
1951-05-19 / 21. szám
Tanulmányozzuk a PB határozatát az agitációs munkáról VII. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM. Ara 50 fillér 1951. MÁJUS 19 Berec József a ciklusos módszerrel négy év alatt teljesíti ötéves tervét Jól és időben végezzük el a növényápolást A z áprilisi és májusi esők nyo- mán gazdagon, erőteljesen ke! és.fej'ődik minden növény. Felszabadulásunk óta nem láttunk ilyen kedvező tavaszt. Az elbizakodottság azonban ne férkőzzék hozzánk. Bármily jó munkát is végeznénk a tavaszi talaj előkészítésnél és a vetés idő- előtti befejezésénél a termés kialakításában most döntően fontos a növényápolás munkája. Miért? Mert az esős időjárás következtében a kultúrnövények mellett a gyomok is erőteljesen fejlődnek. A gyomnövények elszívják a talaj víz- és tápanyagszükségletét, elfoglalják a termesztendő növényektől a helyet, beárnyékolják a növényt, melegágyai a különböző növényi beteg- . bégeknek, megbuvóhelyei a növényi kártevőknek és termésük elhuliatásá- val tovább szaporodnak. A kalászosoknál a gyomirtást ara- tolással végezzük. Az egyéni dolgozó parasztság tavaszi kalászos vetéseiben különösen sok az átszeli zsázsa, de. emellett a vadrepce és az acat és még számos különböző gyomnövény. De meglehet találni mindezeket a gyomnövényeket a hényeli, sziráká állatni gazdaságok búzatábláiban is. Ha ezek a gyomok a kalászos növények között maradnának, akkor 30—40 százalékkal kevesebb termést takarítanánk be. A kapásnövényeknél a kapálás útján végzett talajpórhanyitás a növényápolás egyik legdöntőbb feladata. A kapálással a talajt' morzsalékos szerkezetűvé tesszük, vagyis feltörjük a sorozatos esőzések után létrejött tömő- dött, becseropesedctt talajréteget. Ezzel megnyitjuk a csapadék egyenletes behatolásának útját, szellőztetjük a talajt és szigetelő, porhanyó, záróréteget létesítünk, amely megakadályozza a talajnedvesség nagyobb- mértékfi elpárolgását. Mindenesetben, amikor a gyomosodás, vagy talajese- repésedé*, tömöítség je'ei mutatkoznak, kapáljunk. Csak a többszöri kapálással biztosíthatjuk, a növények egészségi fejlődését és így érhetünk el nagyobb termést az elmúlt évinél. A növényápolás! munkáknál alkalmaznunk kell azokat az agrotechnikai módszereket, amelyeket a növénytermelés fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat előír. Alkalmazzuk a Szovjetunió • tapasztalatai alapján azokat, a módszereket', minta kukorica pótbeporzás. Dolgozó parasztságunk, hogy idejében és helyesen eitudja végezni a fontos növényápolási munkákat, használja fel minél nagyobb mértékben a gépállomások, íöldmívesszövetkezetek kisgépeit’, mint például az eke- és tolókapákat. tT* ehát állami gazdaságaink, ter-*■ melőszövetkezeteink egyénileg dolgozó parasztságunk láthatja, hogy a nagyobb terméshozam érdekében, milyen nagy akadályokat kell még leküzdésünk. Ezért legsürgősebb s legdöntőbb feladat a növényápolás munkájának jó megszervezése, időben váló elvégzése! Ez a záloga a nagyobb terméshozam elérésének! A növényápolási munkák már megindultak megyénkben. Elén járnak a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, amelyek versenybe végzik a növényápolási munkát. Például a salgótarjáni járásban 1500 kk. kalászos területen végezték el a gyomirtást. Mindemellett nagy lemaradás tapasztalható. Ez azérfc történt meg, mert maguk a járási mezőgazdasági osztályok sem tudatosították a növény- . ápolási munkák fontosságát s kellő ütemben való végzését. Gondolták —, mini többek között a pásztói járás mezőgazdasági osztályának agrono- musa —, hogy ráér még a növényápolás, a vetés befejezése után • is. Nem használták ld a növényápoláshoz alkalmas, napos időket, annak ellenére, hogy a cukorrépa, borsó és más ka- pásnövények kikeltek s nem tudtak fejlődni a gyomnövényektől. E tévés nézetű mezőgazdászoknak meg kell érteni azt, hogy a nővé termelésben jó eredményeket csak akkor várhatunk, ha minden munkát a maga idejében, jó minőségben végzünk el! A jó termés elsősorban a falusi pártszervezeteknek az egyénileg dolgozó parasztok között végzett jó politikai felvjlágosító munkáján múlik és azon, hogy tudja megszervezni és mozgósítani a falusi dolgozók széles tömegeit, a növényápolási munkák helyes vitelére, hogy az ni okozzon mu n ka tori ód ást. Az állami1 gazdaságok pártszervezeteinek komoly munkát keil végezniük. Tovább kell fejleszteni a vetési munkáknál kialakult lelkes versenymozgalmat. At kell ültetni azt a növényápolási munkákba. Döntő feladat a rendelkezésre álló munkaerő jó megszervezése, a hiányzó munkaerő pótlása, különösen a hényeli, szécsényi, szitádé, pásztói gazdaságokban, ahol még nincs biztosítva a munkaeröszükség’et. Helyesen kell át- csopprto.-ítaniok az állati és gépi erőket. Termelőszövetkezeteink pártszor- veinek nem kisebb a feladata. Meg kell vizsgálniok újra a növénytermelési brigádokat, képeselc-e rövidebb idő alatt befejezni a növényápolási munkákat. Még nagyobb tömegmozgalommá kell tenniük az egyéni versenyt, amelyet egy tag számára kimért munkaterület tesz lehetővé. Azok a termelöesoportok, amelyeknél nincs biztosítva a bevetett területhez szükséges munkaerő, ott a pártszervezet folytasson felvilágosító munkát a csoport-tagok csa'ádtagjai között, bátran vonja be a munkába a családtagokat, ifjakat, nőket. Ez hozzájárul a növényápolási munka időelőtti teljesítéséhez, de a csoporttagok meggazdagodásához is. A helyi tanácsoknak is fel kell mérniük az elvégzendő munkát. A munka megszervezéséhez kérjen segítséget a helyi pártszervezetektől. Az állandó mezőgazdasági bizottságokra támaszkodva erősítse meg a düllőfelelős csoportokat, élenjáró dolgozó parasztokkal, középparnszt okkal, tanácstagokkal. Olyanokkal, akiknek van tekintélyük és becsületük, akik maguk is rendszeresen időben végzik el a munkát, vagyis élenjárnak a munka elvégzésében. Csak az ilyen példamutató düllőfelelős hívhatja fel figyelmét a lemaradott gazdáknak. A helyi párt- és t'ömeg- szervezeteknek tudni kell azt, hogy a magyar ember szeret versenyezni. Kétszeresen szeret, akkor, ha tudja, hogy ebbö! haszna is származik. Tehát a párt’- és tömegszervezeti népnevelőknek az a feladatuk, hogy a vetésnél létrejött, a dolgozó parasztság körében egyre nagyobb méreteket öTö versenymozgalmat tovább fejlesszék a növényápolási munkákban is, tudatosítva azt, hogy a terv versenyszerű végrehajtása elősegíti ötéves tervünk megvalósítását. A verseny ugyanakkor nagyobb terméshozamot és így magasabb jövedelmet is eredményez. P árt- és tömegszervezeteinknek mindezek mellett fokozott, éberséget kell tanusítauiok a kólákkal szemben. A kulák mind újabb és újabb fondorlatokkal próbál támadni. Eossz indulata „szakszerű Tanácsokkal“ akarja a dolgozó parasztokat félrevezetni, mert az a célja, hogy ne sikerüljön a termése. Kevés kenyér, jövedelem jusson a dolgozóknak és hogy ne erősödhessék a dolgozók állama. Azért adja azokat a ,,szaktanácsokat!“, hogy sűrűre kell vetni a kukoricát, ritkára a cukorrépát, hogy a permetezőszer leperzseli a növények leveleit, hogy a dolgozó parasztokat gazdaságilag meg rendítse és politikai befolyása alá vegye. Ezért harci feladat’ a növényápolás jó megszervezése, ellenőrzése párt- . és tömegszervezeteink számára. — L, L, —• vezetőség beszámolója, a tagság bíráiata a tszcs-k erősödéséi eredményezte a termelési értekezleteken Megyénk termelőcsoportjaiban 13-án és 14-én termelési értekezleteket tartottak. Megvitatásra kerültek az eddigi eredmények, hiányosságok és'meg- határozták a további feladatokat is. Számos helyen, ahol a járási pártbizottságok és tanácsok nem fordítottak gondot a csoportgyülések megszervezésére oft nem is jöttek létre azok a határozatok, amelyek a további eredményes munkát szabták volna meg a csoportokban. fi cseriiáisurányi Szabadság li-es típusú csoportnál nagy ünnep volt az elmúlt, vasárnap. A csoporttagok ünnepi ruhát öltöttek magukra és a párthelyiségben gyülekeztek. Ott tarmunkát is ugyanúgy teljesítsük. Tehát ezeltufán nem úgy kell dolgoznunk, mint eddig. Szervezkednünk tották meg az értekezletet. Már min- | kell. Brigádot, kel! alakítani, denki ott volt, csak még a csoportelnök hiányzott. Déslca Andrásné ért'e ment. Nem sokkal később megérkezett az elnök és megkezdték a gyűlést. — Eddig csak 26 holdon végeztünk közös munkát, hogy az eredményekről is beszámo’jak — kezdte Kozik Ferenc elnök, közben felt’eszi szemüvegét és olvasni kezdi az előtte lévő kimutatást: — Elég abból annyi, hogy a gépállomás segítségével időelött elvetettük a tavasziakat. Igv elvetésre került 10 kát, hold árpa herével, 8 kaf. hold burgonya, öt kukorica, — igaz, hogy nem négyzetesen vetettük, ami komoly hiba, azután van még 3 kát. hold szerződéses bab és 3 kh. takarmány. De nem elégedhetünk meg azzal, hogy időelött elvégezzük a tavaszi munkát, most arra kell törekednünk, hogy a növényápolási nem ártana, ha kihívnánk s községbelieket versenyre. — Biztosan olvasták a Szabad Népet, hogy Titó pribékjei milyen aljas provokációt követtek el a katymári Lenin termelőcsoport tagjai ellen. Rájuk lőttek, amikor kukoricát ültettek. A Lanin tszcs tagjai a jobb és szervezettebb munkával csaptak vissza Titó pribékjeinek. A mi községünkben is vannak ilyen Titó-pribékek, akik nem puskagolyóval, hanem aljas rágalmakkal lövöldöznek felénk, gondolván azt, hogy ezzel majd elidegenítik a csoporthoz közeledő kis- és középparasztokat. Épp ezért a mi csoportunknak is a szervezettebb, jobb munkával kell visszavágnia Titó szövetségeseinek. Épp ezért merem tenni azt a javaslatot, hogy iiívjük ki a hersRcsényi csoportokat versenyre még hozzá, hogv ki termel több kukoricát. kát. holdanként. Hajdú János erre közbckiáltnft: — Hát a burgonyatermelésnél nem versenyzőnk! Hívjuk ki arra is! A csoporttagok szemei csillogtak az örömtől. Ok is úgy gondolták, mint’ Hajdú János. Ezután következett a legboldogabb perc a csoporttagok részére. A járási mezőgazdasági osztály kiküldötte közölte a csoport tagsággal hogy elfogadta a Földmívelésügyi Minisztérium a csoport kérelmét. A mai naptól kezdve a csoport, nem a Il-es mintaalapszabáiyzat szerint fog működni, hanem a fejlettebb III-as típusú szerint. A csoportfagok szerettek volna örömükben ogetverö hurrá kiáltással üdvözölni a. boldog hírt. A járási kiküldött mindjárt hozzákezdett a III-as típusú minfaalapszabáiyzat ismertetéséhez, amit a tagság egyhangúlag elfogadott. Holes István párttitkár emelkedett szólásra. A munkaverseny kifejlesztéséről bi zélt: „Fel kell építeni saját erőnkből a tehénistállót, a sertésólat. de kezelésbe kell venni a Simonyi-féle gyümölcsöse is, amelyet megkapott a csoport“ — mondotta. Hajdú János csoporttag is felszólalt. — Ha egyszer elhatározzuk, hogy holnaptól dolgozunk és mennyi ember szükséges ahhoz a munkához, akkor minden tag t'artsa kötelességének, hogy ott megjelenjen. Legyünk ezentúl még fegyelmezettebbek, nehogy szétmaradoz- zunk a munkából. Szervezzük be a munkába családtagjainkat is. így többre megyünk. Veres János infézőbizottsági tag arról beszélt, hog a legmesszebbmenőkig ki kell használni a gépi erőt. Igénybe kell venni a gépállomás gépeit, a lókapákat. A ho?zászó'ások után új vezetöségválasztásra került a sor. A csoportelnöknek nem kellett nógatná a tagságot, hogy mondjon bírálatot a vezetőség eddigi munkája felett. Ezalkalommal is Hajdú János szólalt (el elsőnek — Munkátokkal meg volnánk elégedve, ogy-két hibát eltekintve. Eddig az volt a baj, hogy nem tartottak rendszeres vezetőségi értekezletet. A feladatokat nem beszélték át közösen. Az elnök akart mindent elintézni egymaga, ígv persze hogy nem boldogult. Ha ezt kijavítjátok, akkor ered. ményesebb munkát tudunk . végezni. A bírálattal egyetértett a tagság,; de be’átta hibája a vezetőség is. Amikor a tagság elfogadta az új vezetőséget, meg is ígérték, hogy. az elhangzott, bírálat után megjavítják munkájukat. Nagy Pál tanltóigazgaíó Is hozzászólt. Örömmel Ígérte meg, hogy a tantestület tagjai, de '6 saját maga is esténként megtanítják a tagságot a munkaegységszámolásra. A csoportgyűlés után a tagság együtt a vezetőséggel arról beszélgetett', hogy mégszilárdítják a kapcso’atot még jobban az egyénileg dolgozó parasztsággal. Elmennek majd beszélgetni a csoport életéről ,és munkájáról Baesa Mihályhoz, Bacsa Istvánhoz, Barát Istvánhoz, meghívják a csoportgyülésre Veres Istvánt, Kaj- esinger Istvánt, akik már eddig is közeledtek a csoport felé. ök középparasztok, akiket’ az egyéni do’gozé parasztsággal együtt szívesen látnak maguk között a csoport tagjai. A nagykeresztúri Petőfi termelő- csoportnál is nagy ünnepet ültek. A zászlókkal és színes virágokká! kidíszített iskolahelyiségbcn vagy hetvenen szorongtak. A csoport tagjai vendégül hívták Kakuk István, Osztafin József és Fiikor István középparasztokat. Felejthetetlen értekezlet ez a csoporttagság életében, de a csoporton kívülállók részére is. Az elnökhelyettes ezen az értekezleten számolt be a csoport eddigi munkájáról, hibájáról. Példamutató eredményeket, ért el * csoport tagsága. Becsülettel teljesítették a május I-re tett felajánlásukat. Az üzemi DISz-szervezet tagságát dicséretben részesítették, mert derekasan megállták helyüket a munka- versenyben. A kertészetben dolgozó női munkacsapat DISz-tagjai napról- napra 180 százalékban teljesítették munkavállalásukat. Ennek legjobban Szőlős! Lenke DISz- titkár örült. A tagság örömteljes tapsba kezdett, amikor a járási tanács küldötte bejelentette, hogy mától kezdve a csoport önállóan fog működni Azután az áj vezetőséget választották meg, majd az új tagok ünnepélyes felvételekor zúgott fel a hatalmas tapsvihar. Klagyivik István feleségével, lányával, Szeles JáDös. a fiával; Egyed Sándor feleségével, és DancSók Mihály meg ifjabb Lászlók Istvánt avatták be a csoporttagok közé. Klagyivik István a boldogságtól megha- tottan mondotta: „Rég vártam már erre a percre. Nem is tudom kifejezni szavakkal, mennyire örülök annak, hogy a nagy közösségnek feleségemmel, lányommal együtt a tagja lehetek. Ezt a Boldogságot, Arzel ... köszönöm Rákosi' elvtársnak és a Pártnak.“ — Hangja minduntalan remeg, elesuklik és már az utolsó szavakat alig tudja kimondani. — „Azon leszek, hogy a földemet is jobban műveljem meg, hogy minél több időt tölthessek a csoport munkájában.“ Az erdőkürti Szabadság termelő- csoportnál is tart az értekezlet. —- Az eredmények szépek, amit elértünk de nem elégedhetünk meg vele. Még nagyon sok hibát kel! eredményekké változtatni, hogy rámondhassuk: jól dolgoztunk. üzemtervünket Is időelött teljesítettük. A 20 darab tehenünknek is megmaradt a borja, állatállományunknak párját kell keresni a környéken. Brigádok és munkacsapataink is vannak. Versenyeznek egymással és szép eredményeket érnek el. Ez azonban nem elég! Nincs egyéni verseny, családtagjaink nincsenek bsyonva 3 közös munkába Pedig most elkelő lesz, itt van a nyakunkon a növényápolási munka, megesz bennünket, a gaz, ha nem biztosítunk kellő munkaerőt a növényápolásra. Elkövetünk egy súlyos hibát, Mi mindig azt tartottuk, hogy mi vagyunk az első emberek a községben, nekünk találták ki a termelőszövetkezetet. Buzgóságunkban már any- nyira mentünk, hogy a kapu bejáratra azt a feliratú táblát tettük: „Idegeneknek tilos a bemenet!“ így hát persze felénk se néztek az egyéni dolgozó parasztok. Nem mertek hozzánk jönni szaktanácsért, még az is elidegenedett’ tőlünk, aki be akart vo’ua közénk állni. Ezt a hibát, ki kell javítani. Már levettük a táblát. De ez nem elég. El kell beszélgetni az egyéni dolgozó parasztokkal és ne szégyenük elmondani nekik hibáinkat. A gépállomást is meg kell bírálnom. A gépállomás mezőgazdásza nem ad támogatást. Nem jé munktá végeztek a traktoristák sem. Nincs náluk egyéni felelősség. Azért történt meg az, hogy 32 soros vetőgép csak egy fél napig dolgozott. Valami eltörölt benne. Utána bejött az esőzés és így kést’ünk a vetéssel. Meg kell mondani, hogy a vető- gép még most is kint van a határban. Ott megy tönkre az esőzésben és a napsütésben. Számos tszcs tag hozzászólt, amelyek után a tszcs legpéldamntatóbb dolgozóit, közöttük Táborszki Pál állattenyésztési gondozót könyvjutalomban részesítették. Az erdőfarcsai Szabadság tszcs is önálló termelőszövetkezetté alakult át. fi cscportgyölásek azonban nem mindenütt sikerültek ilyen jól Például a hercnesényi Zója tszcs- nél 80 tagból csak 20-an jelentek meg az értekezleten. A kecskédpusz- tai Dózsa tszes-nél 92 tagból csak 30-an. A ma jlátgárdonyi tszcs értekezlete sem váltotta be a csoponérte- kezüethez fűzött reményeket. Miért nem je’ent meg a tagság az értekezleten? Erre azt a feleletet lehet adni, hogy a járási' pártbizottságok, járási tanácsok, de még a helyi pártszervezetek és tanácsok sem fordítottak gon. dot a csoportértekezletek előkészítésére, Példa erre a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, amelynek dolgozói „ünnepet tartottak" hazautaztak nagy kényelmesen, nem törődve a cso- portérfekezletek sikerével, vagy sikertelenségével. A balassagyarmati járásban is hasonló volt a helyzet, ünnepeltek a pártfunkcionáriusok, jóformán még azt sem tudták határozottan megmondani, hogy melyik termelőcsoportnál hány órára van előirányozva a csoportértekezlet:. Ezek a párt- és állami funkcionáriusok úgy látszik, nem tanulmányozták Pártunk II. Kongresszusának a termelőcsoportok, megszilárdításáról szóló határozatát^
