Szabad Nógrád, 1951. május (7. évfolyam, 19-22. szám)
1951-05-19 / 21. szám
SZABAD NOGBAD 1951 mijus 19. '‘^0-Sd fJS ; Á párosverseny hiányosságai és feladatai a Balassagyarmati Magasépítészefnél ötéves tervünk felemelt beruhúzá- ,sj az eddiginél nagyobb feladatokat hárff az építkezések dolgozóira is. Tízért a Pártkongresszus befejezése után n Balassagyarmati Magasépítési Iái Halat dolgozói harcot indítottak a tér. jpeles fokozásáért. Egész évi versenyre hívták ki ■ a Salgótarjáni Bányavidék! Epíté- : szét dolgozóit. A versenyben célul tűzték ki, hogy év végére 15 százalékkal teljesítik túl előirányzatukat Elhatározták, hogy' az év végéig 100 "dolgozónak adják át a Makszimenkó- féle TnunkantódszCvk. Vállalásukban szerepel a szakoktatás, a minőségi munka megjavítása, valamint az úji- tómozgnlom továbbá kiszélesítése. "••V crscny vállalásuknak hiányossá azonban, hogy az anyagtakarékosság -terén nem szabták meg konkrétan tennivalójukat, bár az anyagtakarékosság megjavíthatná önköltségüket s n rejtett tartalékok föjszínre kerülve, hozzájárulnának munkájuk sikeréhez. A Balassagyarmati Magasépítészet egyes munkahelyei a legszűkebb keresztmetszetét a roasz műnk a? zerre, zás képezi. Ebből ered az is. hogy a nágybátonyi munkahely dolgozóinak mintegy 75 .százaléka normán alul teljesít. Egyes munkaterületek túl v annak -zsúfolva munkaerőkkel, ami gátolja mozgási lehetőségüket és íg gok a munkaidő kérdés, itt Song Béla, Oláh Zoltán, Baranyi Andor, Ráez Gyula és íuég sok do'gozó április hónapban átlagosan csupán 50 százalékot tudott elérni. A Salgótarjáni Textilraktár építkezésének 33 dolgozója szintén 100 százalékon alul tol- ’ jésített. A textilraktár építésénél a kőművesek, ácsok, vasbetonszerelők, • előirányzatukat rendszerint teljesítik, azonban a kisegítő munkások lógna-, gyobb része jóval 100 százalékon alul termel. Se a műszaki vezetők; sem a szik- szén ezet bizalmijai nem foglalkoznak kellő képpen a munkaverseny kérdésével. Ez a körülmény nagyinál’ tőkben veszélyezteti egész évi ver scny vállalásuk teljesítését. ! A'annak jó kezdeményezők is a vállalat egyes munkahelyein. így a ka- rancskeszi gépállomás építkezésénél Takács Mihá'yné versenyre hívta k Virág Imréné brigádját. Célul tűzték ki. hogy évi tervüket november 30-ra befejezik. A vállalathoz érkezett új toborzott munkaerők is megértik a termelés fokozásának szükségességét. A toborzott munkaerőknek mintegy 30 százaléka kötött eddi hosszúlejáratú versenyszerződést, Rácz Ernő toborzott segédmunkás brigádja a salgótarjáni négyes számú munkahelyen Szép Bertalan brigádját hi via ki egész évi versenyre. Ezen a munkahelyen az építkezés vezetői nagyban e'ősegítib, a munkaverseny kiszélesítését. így Kémes László építésvezető, Kis István szakszervezeti bizalmi és Bozányi Mihály népnevelő keményen kezükbe tartják a munka verseny irányítását. Rendszeresen kiértékelik az eredményeket és a ver- senytáblán állandóan ismertetik a verseny eredményeit. A dolgozókkal egyénileg is foglalkoznak s cg.v-egy rüpgyüiés alkalmával magyarázatot adnak a lemaradóknak munkájuk megjavításához. Ez a mun. kahelv áprilisban 10!) százalékra teljesítette előirányzatát. Helyesen foglalkoznak még a versennyel a göröc- pusztai építkezésnél. Ez a munkahely 104 százalékra teljesítette április havi tervét. Alaposan lemarad a balassagyarmati gépjavító munkahely, mely csupán 68 százalékra teljesítette előirányzatát. április hónapban. Ugyancsak a salgótarjáni textilraktár építkezése, 82 százalékkal zárta le prilis havi termelését. A Balassagyarmati Magasépítészet legtöbb munkahelyén megszokottá vált, hogy a szombati és a hétfői napokon a dolgozók egyrésze igazolatlanul távol marad munkájából. Ez a je lenség arra figyelmezteti az építkezés vezetőit, a bizalmiakat és népnevelő ket, hogy az eddiginél nagyobb gon dntt kel! fordítaniuk a munkafegve lem megszi'árdltására. A munkahe helyek vezetői tartsanak úlliindó kap csoiatot a dolgozókkal, ismerjék me az építkezésnél előforduló termelést gátló körülményeket, hogy azokat felismerés után a legrövidebb időn belül kitudják javítani. Fórdítsana nagyobb gondot a munka helye, megszervezésére és segítsék eíü munkaverseny további - kiszélesítése A Magasépítészetnél nemcsak brjgá dók, hanem munkahelyek js vaunak melyek nem állnak versenyben. így szécsényi építkezés is versenyen ki vül van. A verseny megszervezésénél ügyeljenek arra a műszaki vezetők hogy a versenypontok necsak formálisak legyenek, '.egyék figyelembe az építkezés szil keresztmetszetét és ]egelsösorban on nek felszámolására vegyék az irányt Szervezzék meg a ínunkahe’yekr-n az egyéni és brigádversenyeket. Rend szeresen értékeljék ki a verseny eredményeit és azt tudatosítsák minden dolgozóval. A meglévő verseny-táblák* ra és faliújságokra rendszeresen és naponta tüntessék fel a termeié eredményeket. Ahol visszaesés mutatkozik. ott személyesen adják meg segítséget a hibák biztos felszámolása érdekében. Ezek figyelembevételével sikevr tudják vinni egész évre tett válla’á- sukat, és eleget tesznek a békevédc- lembcu rájuk háruló feladatoknak. — riinkösd hétfőjén az MSzT váró vezetősége nagyszabású majális! endezcU Salgóbányán- A majálist — amin köze! 5 ezer dojgozó vett részt — a salgótarjáni üzemek kultúros-j- partjainak műsora tarkította. Termelési értekezlet a szécsényi állami gazdaságban, amelyre a vezetőség nem készült íel Aa állami gazdaságokban megtartandó termelési értekezleteknek az a célja hogy a dolgozók közösen megtárgyalják, megismerjék a kétnapos országos tanácskozás tapasztalatait és határozatát, hogy ennek alakján változtassák eredményekké azokat a Libákat, amelyek gátolták az állami gazdaságok előrehaladását. A szécsényi állami gazdaságban is ilyen termelési értekezletet tartottak. Ez azonban nem hozta meg a megkívánt eredményeket. Molnár központi állattenyésztési szakelőadó aki részt vett a kétnapos tanácskozáson — előadásában „nagyon szépen“ elbeszélte, hogy milyen lelkes volt a kétnapos tanácskozás és hogy kik foglaltak helyet a díszelnökségben, milyen ellátásban részesültek, do előadásában nem dolgozta fel a döntő tényeket, amelynek alapján a dolgozók hozzá tudtak volna szólni, hogy melyek is azok a hibák, amelyek gátoiják a gazdaság munkáját Mivel az előadás rossz volt. a dolgozók nem is tudtak mélyrehatóan foglalkozni azzal, hogyan javítsák ki a hibákat. Pedig hiba van bőven. Király István fogafos arra hívta fel a gazdaságvezetőség figyelmét, hogy vezessék bo az egyéni munkalapot, hogy minden dolgozó bejegyezhesse, mikor milyen termelési munkát végzett. Ezzel megszüntetik azt a hibát, hogy egv-cgy dolgozónak hiányzott több munkanapja. Faragó Gusztáv agronómus ’sem : kellő alapossággal szólt hozzá az előadáshoz. Elmondotta, hogy az. állattenyésztési dolgozók jó! do'goznak a fejési átlag is 12 liter. Borjúelhullás nem történt, ami mind a jó munkát bizonyítja. Faragó agronómus hozzászólásában az volt a hiba, hogy nem dicsérte meg a munkában kivált dolgozókat; nem nevezte meg sávszerűit, hogy kik azok a dolgozók, akik előre segítik a gazdaság fejlődését. (Ta’án üzégyenli nevüket kimondani?) Juhász József igazgató felszólalása sem volt. különb Faragó agropómusénál. O sem „szereti“ a jó dolgozók neveit emlegetni. Az üzemi pártszervezet titkára .ahelyett, hogy rámutatott volna folszó'a’ásában a gazdaságban meglévő hibákra, vagy bírálatával fcgííette volna elő a gazdaság dolgozóinak,- vezetőségének további eredményes munkáját’, .légből kapót i“ zavaros beszédet mondott,, amely elárulta, hogy nem ismeri a gazdaság problémáit, hogy nem készült fel a termelési értekezletre. A párftitkár js _ jpint az agronómus és a gazda- ságvezütö — kihangsúlyozta; hogy ..vannak példamutató kommunista dolgozók“, azonban ezeknek a dolgozóknak neveit, munkateljesítményét meg sem említette. Pedig vannak ilvenek. Ott van Meló A'erona. Adám Margit, Takács Borbála, Takács Erzsébet, Zsidei Erzsébet, akik cukor-1 nem tartanak rendszeres értekezletc- répakapálnsnál 110 százalékos telje-| ket. ahol megbeszélnék az elmúlt nap ......................... - ' " " eredményeit és hiányosságait, hogy •• s ífményeket értek el. \Tagy ott van Lehóczki Mária, A'arga Erzsébet, akik 120 "százalékos eredményeket értek cl. Számos hozzászóló beszédéből, mint például Skoda Mihályéból is a női munkaerő, az ifjúság munkaképességének a lenézése érződött k;. Azt hangoztatták, hogy komolytalanok és nem akarnak egyéni versenybe lépni. Ez valóban így van. Ezért felelősség terheli az üzemi pártszervezetet, a gazdaságvezetösé- get. mert nem folytat szívós; felvilágosító munkát a dolgozók körében. Kém magyarázta meg a dolgozóknak azt. hogy a verseny a termelés, a gazdaság fejlődésének döntő előmozdítója, hogy az egyéni verseny menynyire fokozza a do’gozók anyagi jövedelmét cs megszilárdító.ja a munkafegyelemnek. Komoly hiba az, hogy a politikai felvilágosító munka hiányában a brigádok, munkacsapatok következő munkanap, hogyan javítsák ki a termelést gátló hibát. Ezért nincs a dolgozók körében kifejlődve az egyéni felelőség. A gazdaságvezetőség rossz munkáját tükrözi az is, hogy a dolgozók nem ismerik a nóg- rádmarcali állami gazdaság do’gozól- nnk termelési eredményeit, amellyel párosversenyben állnak. Ez is egyik gátlója a munkaverseny tömegmozgalommá való fejlesztésének. A termelési értekezleten ezeket a fontos problémákat kellett, volna átbeszélni a dolgozókkal. Az Állami Gazdaságok Megyei Központja a következő alkalommal nagyobb ellenőrzést gyakoroljon a termelési értekezleteken, hogy azok meghozzák a gazdaságot elörelcndítö eredményeket; nem úgy. mint a szécsényi gazdaságban. L. L. Levél Raclics Andrásnak, Szorospatakra K edves Bodies András! Bákosi és Gerö elviArs a Pórt kon greszvson elmondották, hogy milyen ha. talmas fejlődési lehetőséget tár elérik az ötéves terv. Ennek megvalósításából Te magad is Kiveszed a részed. Jó termelésedért, kimagasló eredményedért rádiót kaptál jutalmul. Népi demokráciánk elismerte példamutató munkádat. De nemcsak est kaptad. Kosszá lenne elsorolni. Szabadon élsz, tanulhatsz, jo. god van beleszólni az üzem életébe, Jobban élsz, többet köllhetsz ruhára, szórakozásra. De Te, Badics András nemcsak a kötelességeket olvastad a felemelt ötéves tervről szóló beszámolóból, hanem a jogokat is. De hogyan lessel jogosult mindazokra, amit ötéves tervünk: nyújt, ha kötelességednek csak részben 'eszel eleget. Fizetés alkalmával leülsz kártyázni és inni. Egy-két napot mulasztasz a bányából, Ilyenkor több mint 10 csille esik ki az .üzem termeléséből, több mint 10 csille szén hiányzik csak azon a két napon abból a gyárból, ahol a te bányászruháda', csizmádat készítik, ahonnét az éter hullámain feléd sugározzák a rádióban a zenét, a híreket, a tudományt. De nemcsak ez! Kereseted is megrövidül. Fájjon hogy látod biztosítva gyermekeid jövőjét, tanulását, új, szocialista emberré való fejlődésüket., ha az állam által nyújtott módot te nem használod ki? Emellett az egész üzem termelési menetét akadályozod, visszaveted a munkát, Neked, Badics András látnod kell, hogy ilyenkor milyen örömmel dörzsölik kezeiket a humánok, a véreskezű macarthurok, örülve a termelés kiesésének, biztos azt mondják magukban: ,,milyen jól segít ez az ember minké'.". De Te. Badics András nem hozzájuk alcarsz tartozni, te a béketábor harcosa. vagy. A bókéért pedig minden percben, minden órában harcolni kell és az egész világ munkásosztálya és a l\ dolgozó társaid is azt ulcrják, hogy ne hiányozzál, hogy ne kártyázz és ne igyál munkád rovására. Te boldogan, akarsz élni családoddal, gyermekeiddel, de ha nem állsz híven a. béke frontján, ak- kor utat nyitsz a háborús vszílóknak, akik elpusztítják családodat, gyermekeidet, ugyanúgy, mint Koreában. És még egyet! Ne felejtsd el, a mi államunk díjtalanul adja azoknak a bányászoknak a ruhát, fejvédő sapkát és bakancsot, akik becsületesen ledolgozzák az egész évet. Bizonyára a. te családod is másra tudná fordítani azt azösszeget, amit hiányzásod miatt erre ki kell fizetned. A mi Pártunk. a mi szeretett Bákosi elv társunk számú a bányászokra, számit rád is. Bodies András. Mi azt kívánjuk, hogy légy még odaadóbb harcosa a békének, hogy álld meg becsülettel a helyedet a munkában. Elvtársi üdvözlettel Balogh Gyula A MUNKABÉRALAP TÉVÉS TERAOJNK TÖRVÉNY és annak teljesítése kötelessé: A terv azonban nemcsak a termelési mennyiséget ívja elő hanem azt is, hogy milyen termelékenységet kell elérni és a termelés folyamán milyen béralapot szabad felhasználni. Ma már mindenki természetesnek tartja, hogy a szociális must építő országokban a dolgozók életszínvonalának évről-évre emelkednie kell. De amilyen természetes az, hogy az életszínvonal emelkedik; olyan tér mészetesnek kell lennie ennek előfeltétele, a termelékenység emelkedésének is, innak, hogy 100 forint termelési tv tőkre eső munkabér fokozatosan csökkenjen. Ez vonja maga után az előállítási költségek csökkenését. Pártunk ég kormányunk a termelékenység emelkedését azzal biztosítja, hogy évről-évre nagyobb összegű beruházásokat hajt végre a. termelő üzemekben, korszerűsíti; gépesíti az üzemeket, bányákat. Ezzel a munkafeltételek megjavúlnak és lehetővé válik. hogy ugyanolyan erőkifej lés mellett a technikai eszközök fejlesztésével többet és jobbat lehessen termelni. Egészen természetes, hogy amikor kormányzatunk a nép vagyonát beruházza az üzemekben és ezzel a termelő munkát megkönnyíti az ebből származó többlet- érték; nagyobb termelés nem nagyobb munkakifejtés eredménye volt, hauem az üzem modernizálásának eredménye.’ y a termelékenység növelésével előállott értéktöbblet is a nép államát Illeti meg, hogy a szocialista felhalmozás útján újabb üzemet tudjon modernizálni munkába állítani Ezzel végercd„A ciklusos fejtéssel négy év alatt teljesítem tervem11 Jlf egy ink bányaüzemeinél mind nagyobb teret hó- dit a szovjet emberek kiváló termelési formája, a ciklikus munkamódszer. Amíg bányászaink nem ismerték a ciklikus fejtés előnyét, tartózkodók tőle és görcsösen ragaszkodtak a. régi, elavult egyéni csapattermeléshez. Ma azonban már tapasztalható, hogy mind gyorsabb ütemben honosodik meg szénmedencénkben a szovjet emberek e nagyszerű munkatapasztalata, amellyel sok győzelmet arattak már a termelésfrontján. A Nagybátonyi Szénbányák Jiribesukna üzemében Perec József már megismerte gyakorlatban is a ciklikus munkamódszer előnyét, örömmel beszél róla. Jtrrec József termelése ezek előtt állandóan hullámzott, Folt amikor Kari á'lagtermtlése csupán 75 százalékot ért. cl, előfordult, amikor átlagosan 110 százalékot termelt. A régi egyéni termelés nem biztosította arról, hog y előirányzott terve rendszeresen teljesíteni tudja. Nem azért, mintha Bérse József rossz munkás lenne, hanem azért, mert a régi termelési. módszerrel a legnagyobb igyekezete mellett sem volt képes terve teljesítésével a megkívánt ütemben haladni. Ez év április 16-án fordulat álott be Berec József életében. Áttért■ a ciklikus fejtési módszerre. Már az első két hét után Ili százalékos átlagtermelést. ért el, bár tapasztalatai még hiányosak voltuk az új munkamódszerrel kapcsolatosan'. Nap-nap után bővültek tapasztalatai és mind tisztább leit előtte a ciklikus módszer előnye. Május első hetében termelése átlagosan már 121 százalékra fokozódott. Természetesen termelése emelkedésével egyidejűleg keresete is megnövekedeU, Január-február hónapban egyéni termeléssel 29 forintos átlagkeresett volt. Márciusban Sö forint, áprilisban pedig, amikor a szovjet emberek tapasztalatát munkájában felhasználta, átlagkeresete 40 forint fölé emelkedett. 4 hónap első napjaiban v, bányaüzemeknél rendszerint visszaesik a, termelés. Bérce József termelése azonban ezeken a napokon, is felfelé ível. Örömmel dolgozom ezzel a munkamódszerrel — mondja Berec József. Egy látom, sikerül behozni az t:l- maradottakat. Ezzel a módszerrel eleget tudok tenni az ötéves tervben rámháruló félada'oknak. Számításaim o.'ap- ján, hacsak a mostani átlagtermelésemet veszem alapul, ötéves tervelőirányzatom négy cv alatt tudom teljesíteni. Sohasem értem volna- ti ezt az eredményt, ha egyéni tér. meléssel dolgozom. Most nem ingadozik a termelésem és állandóan biz'osíiolhiak látom előirányzatom teljesítését. Munkánk három részre tagozódik: Első szakasza a szénfejtés és rakodásból áll. A fejtést, rendszerint, én szoktam végezni légkalapáccsal. A rakodást pedig Padár Péter munkatársam, de ha a fejtéssel előre haladtam, én is megfogom a lapát nyelet és együtt rakodunk a csillébe. — A munka második szakasza az egyengetcs. A kiaknázott munkahelyet előkészítjük az ácsoláshoz, a ' síneket meghosszabbítjuk és a légcsövek szerelését végezzük. Ezt is én szoktam csinálni' Péter ilyenkor a száUi'ás munkálatait végzi. A munkánk harmadik szakasza az ácsolás. A munkának ezt a három főrészét egy műszak alatt kétszer ismételjük meg. TJerec és Pádár elvtársak az új munkamódszerrel *■' nem fejtenek ki nagyobb erőt., mint egyéni termeléssel, mégis nagyobbak az eredményeik. Amellett, hogy Pártunk cs kormányzatunk határozatának eleget tesznek a széntermelés fokozásában, családjuk gazdasági élete is megvál’ozik. Mindezt a Szovjetuniónak, a szovjet dolgozóknak köszönhetjük, akik átadtál: tapasztalataikat a magyar bányászoknak, hogy életüket szebbé tehessél:. Berec és Pádár elv'ársak véleménye szerint termetesük további fokozásához szükségük lenne egy nagyobb kitérőre, ahol a termelésükhöz megfelelő mennyiségű üres menyben az összes dolgozók munkafeltételeit javítja meg. emeli az életszínvonalat. így tehát közvetve jut hozzá a dolgozó a termelékenység növekedő, sével együtt járó értéktöbblethez, A gépesítés azonban közvetlenül is érezteti hatását a dolgozók szempontjából, mert aki géppel dolgozik, annak a keresete is magasabb a kézierővel dolgozókéhoz viszonyítva. Y IZ3GALJUK MEG KÖZELEBB. ” ROL, hogy milyen összefüggés áll fenn a termelékenység és a felhasznált béralap között és miért szükséges, hogy a termelékenység nagyobb mértékben emelkedjék; mint a béralap és végül miért fontos a béralap szigorú betartása. Ha egy üzemnél a munkahely gépesítése előtt 100 forint termelési értékre 50 forint, munkabéralap esett, a munkahely gépesítése után nem volna igazságos, ha egy munkadarabra, vagy darabegységre ugyanazt a bért fizetnék ki; mint eddig. Mindenki előtt világos, ez így történne ez béresaJás lenne, mert a többtermelés a beállított gép munkája révén jött létre. Tehát a 100 forint termelési értékre eső bérnek is természetszerűleg csökkennie kell, A mizserfai pálhegyi Icjtnsaknábau egy kervágat van, amelyek közül az egyikben egy köbméter szén kézierővel való jelvesztéséhez 140 perc szükséges; ebből 0 percet tesz ki a réselés. A másik vágatban géppel 90 perc alatt végzik cl ugyanezt a munkát, tehát 50 percet megtakarítanak, ami hozzájárul népgazdaságunk fejlesztéséhez is, de a ré- selögéppel dolgozó munkáxesapat keresete is nagyobb. AHszont nem állna a munkával arányban, ha a géppel dolgozó csapat 90 pere alatt ugyanannyit keresne, mint a másik munkacsapat 140 perc alatt. Ezért a géppel dolgozó csapatnál magasabb a, norma, mert a szo- ializmus elve, hogy mindenki végzett munkája arányúban részesül a javakból. VI INDEN EGYES VALLALAT ITJ. tervében ]e van rögzítve a terv- évre beütemezett modernizálás, beruházás, valamint az is, hogy ez mennyire fogja befolyásolni a 10Ö Ft termelési értékre eső béralapot. A felhasznált béralapnak semmi körülmények közt nem szabad meghaladnia a tervben előirányzott béralapot, ha a termelékenység az előírt fokot éri cl. Abban az esetben, ha a termelékenység nz előírt fokot túlhaladja. természetes, hogy a béralap is emelkedhctik, viszont, ha a termelékenység nem éri el az előirányzott szintet; a béralap is csak ennek megfelelő lehet. Ha a béralap felhasználása és a termelékenység közötti ősz- szofüggés egymástól eltér és ez az or. szág több vállalatánál bekövetkezik, felboríthatja az országos beruházási tervet, ami a tervgazdálkodás felborulását vonná maga után. A vállalatvezetés állandó feladata kell, hogy legyen a l'ő folyamán többször ellenőrizni a munkabéralap felhasználását. Ez az ellenőrzés rámutathat arra, hogy kellően felhasználják-e az üzem rejlett, tartalékait, nem történt-e normafellazítás, vagy bércsalás, A béralapellenőrzés nem lehet kampány. csillét tudnának biztosítani. Ezzel termelésük naponta | szerű tevékenység, hanem mint Get 8 két csillével megnövekedne. A m/űszalci veze'öség segítse elö Berec és Pádár elvtársak munkáját, mert ezzel havonta 50 csille szén. többtermelést tudnak biztosítani fejlődő iparunk számára, v elrtárs a. pártkongresszuson mondotta, rá kell irányítani dolgozóink figyelmét és közösen 1 'iont’ indítani n béralap beta’: * mert. ár. Csillag József 4
