Szabad Nógrád, 1950. december (6. évfolyam, 53-57. szám)
1950-12-30 / 57. szám
2 SZABAD NOGRAD 1950 december 30. Pártmunka tapasztalatai Jf S&úmolga f&l us vilvnsvfg befolyását a kisterenyei vasutas pártszervezet Az ötéves terv megvalósítása, rohamosan fejlődő népgazdaságunk fokozottabb követelményeket állít a vasút dolgozói elé is. Országunk minden területén a fejlődés gyorsítása, a dolgozó nép hatalmának megerősítése elsősorban megköveteli a Párt alapszervezeteinek, így a kis- terenyei vasúti alapszervezetnek a megerősödését, a dolgozókhoz való viszonyának elmélyítését is. A kisterenyei vasút dolgozói értek el eredményeket. Ennek bizonyítéka, hogy ország»« viszony la than a ninnkavrrsrnyhen második helyezést értek d. Vannak az állomáson öntudatos, jó munkások, akik felmérték munkájuk jelentőségét, akik csatlakozva hős bányászainkhoz, ipari munkásainkhoz, biztosítják a szállítás zavartalan menetét. A politikai nevelés terén azonban lemaradt a kisterenyei állomás. Az. eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy az állomásvezetöség és a párt- vezetőség között nincs meg az a kapcsolat, ami a jobb munka kifejlődését, egy egészséges pártélet kialakulását eredményezné. Hiányzik a közös munka, ami akadályozza a szervezet megerősödését, a dolgozókkal való viszony elmélyülését Az állomás vezetője, mint párttag, nem kapcsolódik bele a pártszervezet munkájába. Baráti köre régi jobboldali szocdemekböl áll. Ezek közé tartozik Újvári Ferenc, jobboldali szociáldemokrata is, aki a 'kisterenyei szocdem párt titkára volt. Csepelen hatalmas tömeg előtt beszélt a két munkáspárt egyesülése ellen. Peyer és Bán embere volt. Az egyesülés előtt szembeállította egymással a becsületes szociáldemokrata és kommunista munkásokat. 1947-ben Churchiilt éltette és tapsot provokált ki a tömegből. Vagy Győré Károly, SZIM-szer- vező, aki mindig azon spekulált. hogy a kommunista ifjúságot megakadályozza munkájában. Akinek még most is hizeleg az, ha „tiszt úrnak" szólítják. Ide tartozik Hegedűs irodavezető, Nagv Ferenc hü kiszolgálója, aki 1945-ben a földosztáskor azt a kijelentést tette: „helytelen, hogy a nagybirtokosoktól elvették a földet és a szegény parasztoknak adták. A „bárót" dicsőítette ő Í6, mint Nagy Ferenc. Ilyen elemekkel veszi körül magát az állomásvezető. És nem véletlen ezek után, hogy nem látogatja a pártnapokat, népnevelő-értekezleteket, nem vesz részt az agitációs munkában. Nem véletlen, hogy ezek az elemek, sorozatosan igyekeznek lejáratni a pártfunkcionáriusokat, szembeállítani egymással az állomás dolgozóit és a pártvezetőséget. Nem véletlen az sem, hogy a békebizottság elnöke olyan ember, aki azt a kijelentést teszi: „alszik az ellenség és nem i,s ébresztjük fel". Hogy a népnevelő-értekezleten 30 népnevelőből csak 10 jelenik meg és az állomáson nem folyik politikai oktatás. Nem folyik emellett az agitációs, felvilágosító munka sem. Az, hogy az üzemi bizottság nem dolgozik karöltve a pártvezetöséggel, mind az ellenség munkáját segíti elő. Az ellenség tudatos munkája az is, hogy az állomásvezető és a párttitkár között igen feszült a viszony. Egymás megkerülésével dolgoznak. Azt, hogy ki érdemli meg a vándorzászlót, csak a vasút vezetősége döntötte el. Nem tartották fontosnak, hogy átbeszéljék a pártvezetőséggel. Ennek aztán meg is lett az eredménye. A zászlót Rákos Ferenc kapta meg, aki az őszi csúcsforgalom előtt legtöbb kárt okozta az állomásnak. Kocsikat tört össze, siklatott ki. A klerikális reakció befolyása alatt áll. Ezek a dolgok rossz hatást váltanak ki a többi dolgozóból s oda vezetnek, hogy lejáratják a Párt tekintélyét. Nagy feladat vár a kisterenyei párt- és állomásvezetőségre. Meg kell teremteni az egymásközti jó viszonyt. Ez természetesen csak úgy lehetséges, ha az állomásfőnök kivonja magát az ellenség hálójából, ha fokozottabban bekapcsolódik a pártéletbe. Könyörtelen harcol kell folytatnia az állomáson dolgozó ellenség ellen. Le kell leplezni őket, mint a munkás- osztály, a haladás, a szocializmus és ötéves tervünk építésének ellenségeit. A pártvezetéséé lássa el konkrét feladatokkal a békebizottságot. Fel kell számolni azt a helytelen nézetet a békebizottságnál: miszerint „az ellenség alszik és nem. is ébresztjük fel". Rá kell mutatni arra, hogy a békebizottságok feladata elsősorban könyörtelen harcot folytatni az ellenség ellen. A pártvezetőség az állomásvezetőséggel karöltve végezze munkáját. Járjanak elől jó példával. Fokozzák a felvilágosító munkát. Tartsa feladatának a pártvezetőség és az állomásvezetőség a vonatagi- táció megszervezését. Vonják bele a munkába az osztályhű, becsületes, munkájukkal kitűnt vasúti dolgozókat. Fokozzuk a politikai nevelést, szervezzenek politikai köröket, szemináriumokat, tanítsák meg a dolgozókat az önkritika és a kritika alkalmazására. Mélyítsék el a dolgozókban a Párt iránt való szeretetek mutassanak rá élő, konkrét agitációval a Párt iránymutatásával és vezetésével elért eredményekre. Szervezzenek munkaversenyt, brigádmozgalmat a termelés emelése érdekében. Dolgozzon a párt- és az állomás- vezetőség úgy, hogy munkájukkal példát mutassanak, hogv necsak a termelés terén érjenek el jó eredményeket, hanem a politikai nevelés megjavításával és fokozásával kiérdemeljék az első helyet, a dolgozó nép és Rákosi elvtárs megbecsülését. — Varga — A galgagutai fiatalok feladatairól A sajt«» olvasása sei*íleli eredményeink elérésében Galgaguta községben e hónap I2-én választotta meg az ifjúság új vezetőségét. A község ifjúsága nagy érdeklődéssel tekintett az új vezetőség- választások elé. Munkájuk eddigi hiányossága azt mutatta, hogy nem megfelelő a vezetés. Nem kapcsolódtak be a felvilágosító munkába, nem segítették a pártszervezetet megfelelően, úgy, ahogy azt ők maguk is szerették volna. A'bból állt eddigi működésük, hogy kultúrelőradásokat szerveztek, amivel értek el ugyan eredményeket, megtakarított pénzük is volt 210 forint összegben, de érezte az ifjúság, hogy ez nem minden. Annak az ifjúságnak, amelyik példaképének a Komszomolt választotta — úgy gondolták a galgagutai fiatalok —, nem elég csupán az eddig elért eredményekkel megelégedni. Ezért is várták annyira december 12-t_ amikor megválaszthatják az új vezetőséget, hogy elinduljanak azon az úton, amire őket Rákosi elvtárs, az ifjúság nagy barátja tanítja. Kivenni részüket a szocializmus építéséből, mozgósítani a falu dolgozóit lelkesedésükkel és odaadásukkal a begyűjtésre, a mélyszántás elvégzésére, minél több fiatalt adni az üzemekbe, bányákba, a traktorállomásokra és megmutatni az új szocialista kultúrát, tanulni, hogy önfeláldozó, odaadó fiaivá váljanak a magyar hazának. A régiek hat új vezetőségi tagot választottak meg, négy parasztfiatalt és két lányt. Ezek között van Simkó János is, aki ifjúgárd'ista-felelős lett. Feladatait látja. Most azt tervezi, hogy tíz ifjúgárdistát fog kinevelni és ezek segítségévei megindítja a faluban a szervezést és az ifjúság mozgósítását. „Népnevelőmunkát fogok végezni“ — mondja. „Eddig gyenge volt ia felvilágosító munka. Nem segítettünk a Pártnak. Most i» itt állunk és nem veszünk részt a begyűjtés munkájában.“ Ahogy Simkó János ezeket elmondja, az látszik rajta, hogy a mostani vezetőségválasztás sem hozta meg az eredményt, amit annyira vártak. Erre mutat rá Tóth László is. aki ugyan nem vezetőségi tag, de tagja a DISZ-nek. — Nem eredményes a munkánk. Még mindig van a községünkben olyan jelenség, hogy a középparaszt-fiatalok húzódoznak a szegénypar-asztoktól és a DISZ-en belül is külön csoportokat alkotnak. . Simkó Jánosnak is és Tóth Lászlónak is helyes a meglátása. Mert ha megnézik a fiatalok az új vezetőség összetételét, könnyen felfedezhető, hogy nincs a vezetőség soraiban egyetlen középparasztifjú sem. Maga ez a tény döntően nehezítj azt, hogy a közép- parasztfiatalokat soraikba vonják, vagy megváltoztassák azt a helytelen nézetet, hogy ezek különválasszák magukat a szegény- és kisparasztíiatalok- tól. Ha a galgagutai fiatalok vált ban a Párt motorjává akarnak válni, idejében fel kell számolniok a vezetőség- választás során bekövetkezett hiányosságokat. A vezetőség soraiba bátran be kell vinni a dolgozó középparaszt fiatalokat is. Változtatnia kell munkamódszerén Radóczki Károly DlSZ-titkárnak is. Az új vezetőség választásánál ígéretet tett a galgagutai fiataloknak, hogy meg fogja javítani a munkáját. Ezért választották meg. újra titkárnak. Radóczki elvtárs azelőtt nem irányította a DISZ-szervezet munkáját. Elhanyagolta a fiatalokat. A kultúrelőadáso- kon szerzett pénzen fölöslegesen .utazgatott. Nem kérte ki a helyi alap- szervezetnek a véleményét egyes kezdeményezéseknél. Ha elutazott valahova a DISZ pénzén, soha nem számolt be a végzett dolgairól. Az ifjúság soraiban a bizalom megrendült iránta. Radóczki elvtárs mosit ismét beleesik abba a hibába, amit ezelőtt elkövetett. Vasárnap ismét elment anélkül, hogy az ifjúsággal átbeszélte volna: mi legyen távollétében a feladatuk. Nem mozgósította a fiatalokat, hogy segítsenek a Párt népnevelőinek aznapi agitációs munkájukban. Nem gondolt arra, hogy 117 fiatal várja, hogy tevékenyen kivehessék részüket a munkából. Ilyen és ehhez hasonló feladatokkal nem is bízott meg senkit. Radóczki elvtársnak ezen a munka- módszerén változtatni kell. Meg kell látnia, hogy a fiatalok tudják a feladatukat és feladatuk elvégzéséhez irányítást kívánnak, ezért választották meg őt titkárnak. * A galgagutai fiatalok értek már el eredményeket munkájukban, még töbnyiltan feltárják -a hiányosságot, rámutatnak a vezetés hibáira, munkájukhoz segítséget kérnek a pártsizervezet- tő! és tanulmányozni fogják a hős Komszomol harcait.. '~J/ edves Szabad Nógrúd Szerkesz- tőség! Őszintén megvallom, nem is tudom, hogyan és miképpen fogjak e sorok írásához. Én, miht egyszerű dolgozó parasztember, aki sosem voltam forgatója a tolinak és a ceruzának, bátorságot vettem ahhoz, hogy sorokban megírjam mindazt a változást, amely Sámsonháza községünkben gyökeres fordulatot hozott az életünkbe. Mielőtt azonban részletesen ismertetném mindazt, ami előidézte a fordulatot, úgy érzem, néhány szóban el kell mondjam: megyénk dolgozói közül sokan azt sem tudják, hogy hol van Sámsonháza. Keveset hallottak rólunk a megyében. Jegvzősé- günk nem volt, ha ügyes -bajos dolgainkat el akartuk intézni, három és íélkilométeres utat kellett megtenni, hogy ügyünket elintézzük. Elmond■ hatom, hogy mi, sámsonházi dolqo■ zók a fölszabadulás óta állandóan követtük Pártunk irányvonalát és ma gunkévá tettük népköztársaságunk kormányának rendeletéit. Sokszor ügy éreztük magunkat, mintha teljesen kivetettek lettünk volna népi köztársaságunk államából, de ez csak addig tartott, amíg a helyi pártszervezet erőt és élniakarást nem öntött belénk. A tölszabadulás óta, mint annyiszor, ebben az évben is egy újabb hatalmas lépéssel vitte előre Rákosi elvtárs népi demokráciánk fejlődését és a tanács megalakítása községünkben is döntő lordulatot hozott. Még csak az előkészületek folytak a tanács megalakulására, de már tud• tűk azt, hogy ezt hogyan is kell meghálálni. Én, aki a Pártnak már régóta tagja vagyok, a többi párt- vezetőségi taggal karöltve nekifogtunk a termelőcsoporl megalakításához. A kezdeti sikereken — amelyek során még a tanácsválasztás előtt 16 dolgozó parasztcsaládot sikerült megnyerni — és eredményeinken iölbuz- dúlva, a szervezést tovább folytatjuk. Október 20-án megalakult a Béke termelőcsoporl. Dolgozó parasztjaink megbecsülésüket fejezték ki irán lünk és mintegy tíz tszcs-tagol választottak be a tanácsba. Meg kell, hogy mondjam: ez a szervezés nem volt oly könnyű, hisz a falu kulákjai ellenséges hangulatot terjesztettek velünk szemben. De mi, akik a palotási csoportnál voltunk látogatóban és láttuk a csoportnak az eredményeit, a Párt vezetésével visszavertünk mindenféle támadást. Itt meg kell említenem, hogy már tavaszkor is érdeklődtünk és szerettük volna megalakítani a termelőcsoportot, de az akkori járási titkár kérésünket figyelembe sem vette. Tapasztalataink a könyv- és propagandaanyag-terjesztés területén A Szabad Nógrád hasábjain megjelent a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának története című könyv új, 5-ik kiadásának ismertetője, amely egyben felhívja a dolgozók figyelmét a Párttörténet tanulmányozására. Természetesen nem elégedtünk meg azzal, hogy csupán a sajtón keresztül tudatosítsuk a dolgozókkal a Párttörténet jelentőségét, hanem az üzemeken belül, de a területen is beindítottuk a terjesztését. ^Aogindult a fel- világosító munka a tfjíittörténet és az egyéb könyv és a pártkiadványok terjesztése érdekében. Ennek a felvilágosító munkának a Salgótarjáni Tűzhelygyárban meg is volt az eredménye és jelenleg is eredményesen folyik a könyv, és propa- gandaanyag-terjesztés. Próza Tibor elvtár». Szikra-megbízott a párlveze. tőség segítségével megszervezte a Párttörténet ismertetését a dolgozók között. Megszervezte a Télapó Könyvvásárt. amely komoly eredménnyel zárult és bebizonyították a tűzhely- gyári dolgozók, hogy szeretik a könyvet, mert sok könyvet vásároltak. A Tűzhelygyárnál eljutott és eljutnak a könyvek azok kezébe, akiknek íródtak, — a dolgozóknak. Nézzük meg; hogy Próza Tibor elv- társ, Szikra-megbízott hogyan tudott jó munkát végezni. A Párt támogatá savai megszervezte az egyéni agitá- ciót, a tanulást az olvasómozgalom kiszélesítése érdekében. A hangos híradón és plakátokon keresztül tudatosították a tanulás és olvasás jelentőségét, amelyet megértettek a dolgozók és a közelgő béke-könyvvásárt is komoly érdeklődés előzi meg a dolgozók körében. De jó a felvilágosító munka a Párt lapjainak, a Szabad Népnek, a Pártépítésnek, a Szabad Nógrádnak és a brosúráknak terjesztése érdekében is; komoly fejlődést látunk a Tűzhelygyárnál. De pont az ellenkezőjét tapasztaltuk a Salgótarjáni Üveggyárban. A Bolsevik Párt története című kiadvábet fognak elérni, hia taggyűlésükön nyunkat megindították ugyan, de 14 darab elterjesztése után le is állították azzal, hogy többre nincs szükség ennél az üzemnél. A legutóbbi elméleti pártnap anyagút, amely egy 20 filléres kis brosúra volt, sem terjesztették el a dolgozók létszámához viszonyítva még 30 szá Zalákban sem. Ez azt bizonyltja, hogy lebecsülték a Párt kiadványainak a dolgozók között való ismertetését. Ezt még aláhúzza az a körülmény is, hogy amikor munkatársunk érdeklődött az anyagterjesztés mikéntjéről, a párt- iroda adminisztrátora azt mondta, hogy a dolgozók nem. a tartalmát nézik, hanem azt, hogy papírértékben megéri-e a 20 fillért a brosúra. Teliét a dolgozókat is lebecsülték ezzel, mert a Salgótarjáni Üveggyárban ennél sokkal öntudatosabb dolgozók vannak. Ezeknek a hibáknak a kiküszöbölésére komoly változtatásokat kell eszközölni a felvilágosító munka terén. Legelsősorban az egyéni agitációt, úgy mint a Tűzhelygyárban, de a hungoshiradót és faliújságokat is fel kell használni, mert meggyőződésünk, hogy az üveggyár dolgozói nem úgy viszonylatiak a Párt kiadványaihoz, mint a pártiroda adminisztrátora mondotta. Nagy István M. ágit. prop. anyagszervező. Csoportunk 77 kát. hóid töldön kezdte meq működését, ebből 53 hold szántó és rét, 24 hold erdő, leelő. Az 1951-es évben 50 férőhelyes hizlalda fölállítását és egy tehéntörzs létrehozását tűztük ki célul. Én és csoporttagjaim bizalommal vagyunk a jövő iránt. Minden erővel arra törekszünk, hogy erősítsük csoportunkat. Munkánkban hatalmas segítséget nyújtott már ezidáig is a Szabad Nógrád, hiszen belőle tájékozódhattunk az egyes tszcs-kben elért eredményekről. Ez a sajtótermék községünkben a tanácsválasztások előtt csak elenyésző százalékban járt. De miután a pártszervezet és a helyi tanács vezetősége fölismerve a sajtó fontosságát, széleskörű fölvilágosító munkába kezdett és mi, a tszcs dolgozói, hogy politikailag is föl tudjuk világosítani dolgozó parasztságunkat a tszcs fejlődéséről, valamennyien megrendeltük a Szabad Nógrádot. Népnevelőkkel, tanácstagokkal karöltve, munkánk nyomán ezidáig már 92 dolgozóval növeltük az olvasótábort. Politikai fölvilágosító munkánk során én egymagám 10 új tagot tudtam szerezni termelőcsoportunknak. A sajtó, amely hozzásegített bennünket eredményeinkhez, jó munkánk elismeréséül Sztálin elvtárs születésnapján átadta községünknek a Szabad Nógrád vándorzászlaját: Eredményeinket azonban csakis a pártszervezet és helyi tanács segítségével .tudtuk elérni. A begyűjtés során, amikor olvastuk a megyei lapban, hogyan áll megyénk a termény- begyűjtésben, becsületes dolgozó népünk fölismerte a beszolgáltatás döntő fontosságát és kenyérgabonából 153 százalékot, burgonyából 117 százalékot, kukoricából 118 százalékot és takarmányból 113 százalékot szolgáltatott be. De eleget tettünk az állam iránti kötelezettségünknek az adó befizetésével is. Községünk a búzaföldadóját 113 százalékban, a pénzadóját pedig 118 százalékban teljesítette. A pártszervezet látva ezeket az eredményeket, elhatározta, hogy még nagyobb támogatásban részesíti a tszcs tagjait tölvilágosító munkájukban és népnevelőivel szorosabb kapcsolatot teremt, ami annyit jelent: megteremti az állandó agitációs munkát. Napról napra növekszik párt szervezetünk betr’lvása dolgozó parasztságunk körében. S ezzel együtt növekszik a tszcs népszerűsége is. A szövetkezet legutóbbi vezetőségválasztá gyűlésén Molnár László VB-titkár bejelentette, hogy belép a termelöcso- portba és őt követte Gugyela Gyula, a helyi tanács elnöke. Guba Józsefne óvónő, Simon János tanító és Fazekas Jánosné, szövetkezeti boltkezelö is A Párt és a tanács segítségével községünkben hatalmas fejlődésnek indult a DISZ kultúrgárdája, amely állandóan szebbnél szebb műsorszámokkal szórakoztat bennünket. Hiúságunk, MNDSZ-tagjaink fölismerve a helyes utat, fölvilágosító munkájukkal állandóan segítik a Pártot és a helyi tanácsot. A falu dolgozó parasztjai nap, mint nap érdeklődnek a termelőcsoport munkája után és mi ezt kihasználva, a pártszervezet irányításával mindent megteszünk, hogv községünk parasztjaival megértessük a termelőszövetkezeti csoportok működésének jelentőségét. Munkánk annyiból Is könnyebb lesz, mert községünk dolgozó népe bátran támaszkodik Pártunkra és a jövőre vonatkozólag is minden reményünk megvan arra, hogy már tavasz- szal halvan-hetven taggal fogunk működni. Jó politikai felvilágosító munkával oda fogunk hatni, hogy ledöntsük végre a válaszfalat, amely bennünket, kisparasztokat elválaszt a kö- zépparasztoktól. Egy a célunk: a középparasztokkal együtt biztosítani a békét és a szocializmus építéséi községünkben. HURA1 MÁRTON, sámsonházi tanácstag, a Béke-tszcs elnöke. üres csille — nem kell senkinek A széntermelés egyik feltétele, hogy az üzem részére megfelelően legyen biztosítva az üres csille. Pártunk és kormányunk ebben az irányban megtette a kellő tépéseket, aminek folytán a zagyvapálfalvi bánvagépgyár megkezdte a salgótarjáni szénmedence bányaüzemei részére a csillék gyártását. A bányagépgyár naponta sorozatosan állítja elő a csilléket, de az új csillék a bányagépgyár udvarán heteken keresztül állnak gazdátlanul. A bányagépgyár felelős vezetői naponta szólítotok fel a vontatás vezetőit a csillék ’ továbbítására, azonban a csillék egyrésZe a mai napig is elkészülve áll a bányagépgyár udvarán. Megtörtént, hogy a vontatás mozdonyai üresen tették meg az utat a bányaüzemekhez s a csilléket tudatosan vagy felületességből nem szállították rendeltetési helyükre. A vontatás felelős vezetőinek feltétlenül kell tanulmányozniok Pártunk és kormányunk határozatát, amely a bányaüzemek fejlesztésének és a szén- termelés fokozásának fontosságáról szóL