Szabad Nógrád, 1950. december (6. évfolyam, 53-57. szám)

1950-12-30 / 57. szám

1950 december 30. SZABAD NOGRAD s Amié. Cserltat*zcníi\án visz a Párt V. Kongresszusa elé | HÁRMAN ÜLTEK \ a tanácsház egyik szobájúbun. Mikla Menyhért, Habar István és Bende Ist­ván. Népnevelők mind a hárman. Azt összegezték, hogy községük, Cserhát- szentiván vájjon eleget tett-e már ed­dig mindannak a feladatnak, amit meg­követel a községtől a béke védelme, a haza iránti kötelesség és az elnyo­matásban sínylődő népek felszabadítá­sáért folyó hare? Mind a hárman — ha nem is mondták egymásnak — /ég­őéiül arra gondoltak, vájjon a községük odaállhal-e a Pártkongresszus elé el­mondani, hogy becsülettel eleget tettek a kötelességüknek? Habar István lakik legrégebben a faluban, ö azelőtt cseléd volt. Nem­csak ő volt egyedül ilyen sorsban. Cserhátszentiván a régi világban föld­birtokosok faluja volt. Ahol csak a szem végiglátott a határba, mindenütt ezeknek a birtoka húzódott el. Habar István fel is sorolta: „Balla-birtok 2200 hold, Losonczi-nővérek 600 hold, lüeiit- örökösök 300 hold.) Mi maradt a zsellérnek. Csak annyi, hogy szűkösen tengette életét. 1945 hozta meg a fordulatot. Felsza­badult a község. .4 földbirtokosok megszökdöstek. Jött a Párt s a föld azé lett, aki megművelt Nemcsak a föld, hanem minden jog. Ha baj volt a földosztással, jött a kommunisták pártja és segített. Hogy több termés legyen, a kommunisták pártja hívta fel a parasztokat munkára. Ha gép kellett a föld megműveléséhez, a kom­munisták pártja adott. Ha az ellenség ki akarta játszani a dolgozó parasztot, a kommunisták pártja leplezte le. | 4 KÖZSÉGET I fz a gondoskodás . I. igen megváltoztatta, l'j emberek új élete van kialakulóban. Gyarapodik mindenki — így szól Mikla Menyhért. — Azóta negyven új házat építettek a községben ... — Azelőtt csak ötöt — emlékezik Habar István. Bende István a község fejlődésének kimutatásaira gondol, ami igen szép eredményeket mutat. A marhaállomány 20 százalékra növeke­dett. A sertésállománnyal gyengébben áll a község mint azelőtt. Az elmúlt években dögvész pusztított. De ezt a csapást rövidesen kiheverjük, sertésál­lományunkat növelni fogjuk, mert se­gít a Párt. Nem volt könnyű ilyen eredményeket elérni, minden egyes lépését, ami előre vitte a községet, keményen keilett har­colni. Az eredményt csak akkor lát­ják igazán, ha összegezik. Ilyenkor az* tán igazán. Ismeretlen lett a községet azelőtt annyira nyomorgató munkanélküliség. Senki sincs munka nélkül. Az emberek is vidámabbak. Csak meg kell nézni Bobál Vincét. Cseléd volt. Most vett két tehenet, amelyeket prima állatoknak is­mernek az egész községben. Érthető, hiszen nem fogják már igába, a trakto­rok dolgoznak helyettük. Az idén is 80 százalékban azzal szántották a község határát. Nincs is baj az őszi mélyszán­tással, Minőségi munkával elvégezték. dolgozott, hallgatott | AKI BECSÉ LETTEL j a Pártra, olt meg is van az eredmény. Ilyen becsületes dolgozó sok van a községben. Kelemen János már két lovat vásárolt, van egy tehene is. Nem­rég jó kistafírozva férjhez adta a lá­nyát. Ezen túl még ahhoz is volt anyagi ereje, hogy a ve jenek, Fazekas Gyulának, segítsen az építkezésnél. Uj házat építettek a fiataloknak. Nemcsak ők építettek, ott van Juhász János is, vagy a régi középparasztok közül Ka­pun József, Paulik István, vagy~Tóth Vince. Vonnak olyanok közöttük, akik­nek régi házuk volt, de újat építettek helyette. Emellett sok családban kerék­párt is vettek. Adott a község már két katonatisztet is; Koplányi Ist­ván főhadnagy, lstvaniczki Antal al­hadnagy. Cselédek voltak mind a ket­ten. Igen, ezek mind eredmények — mondja Bende István. — Megdolgo­zott érte mindenki. — Megdolgozott érte — ismétli a szót Mikla Menyhért. — Azelőtt is dolgoztunk és mégsem jutott ennyi. — Igen, dolgoztunk s mégsem jutott — ezt már Héber István mondotta. — Akkor ez az ország nem a mi or­szágunk volt, akkor mi itt szolgák vol­tunk. Azoknak volt, akik nem dolgoz­lak... Baltáiknak Volt-e az azelőtt, hogy a född müve sszövet kezet kasszája 800 ezer forintot mutatottt — Mind­járt válaszol is rá. — Én itt éltem, de erre még nem volt példa. Hiszen ezek az eredmények nem maguktól vannak, ezek megteremtésének lehetőségét mind annak köszönhetjük, hogy szabadon élünk és o Párt vezet bennünket. Ha Balláék intéznék a sorsunkat, nemigen lennének ilyen eredmények. Oda állhat-e Cserhátszentiván a Párt- kongressszus elé ezekkel az eredmé­nyekkel, hogy megfogadták o Párt ta­nácsát? Igen, ezek az eredmények szé­pek. Megfogadták a Párt tanácsát. De mint ahogy az egész országban, úgy Cserhátszentivánban sem állt meg a fejlődés. Az eredményeket még tovább kell növelni. Uj harcok, új jeladótok állnak a község dolgozói előtt. Ezek­ben a feladatokban kidomborodik « béke védelme. Csak békében lehet még új 40 házat építeni, csak a békében le­het az állatállományt fejleszteni, disz­nót hizlalni, új kerékpárokat venni és vidám emberekei látni. Az eredmények nem maguktól jöttek, keményen meg kellett dolgozni érte. S ebben a mun­kában mindig ott állt a dolgozó pa­rasztok mögött a Párt, segítette őket. A KÖTELESSÉGEK is nagyobbak, többet kíván a község, többet kell a község dolgozói­nak adni. Villany kell. Autóbuszjárat kell. Meg kell szüntetni a sötétséget és a hosszú gyaloglást a vasútállomásra. Ezért mondja a Párt, hogy mindenki tegyen eleget a begyűjtési kötelezett­ségének. Meg kell védeni a békét, erőssé kell tenni a néphadsereget. Több búzára, több burgonyára, több kuko­ricára van szükség. Ezért mondja a Párt, hogy fel kell számolni az elavult gazdálkodást. Meg keli gyorsítani a parasztság jobb életének kialakítását, ezért mondja a Párt, hogy termelöcso- portot kell szervezni. Habar István, Mikla Menyhért és Bende István népnevelők felmérték az eredményeket. De felmérték a feladato­kat is. Most együtt a község dolgozó parasztságával, új harcra indulnak, hogy az elért eredmények mellett még újabb eredményekről számoljanak be a Párt Kongressszusának az egész ma­gyar dolgozó nép nagy ünnepén. Felad tt itt in k a kontjresssus uíún Az MSZT I. Országos Kongresz- szusa végétért. Amit küldötteink és mindannyian ott láttunk és tapasztal­tunk. új erőt ad az MSZT soron kö­vetkező feladatainak megoldásához­Nézzük meg. melyek ezek a felada­tok? Az MSZT megyei vezetőségének gyökeres újjászervezései Uj munkás­ra parasztkáderek bevonása megyei apparátusunkba. Üzemi szervezeteink sürgős meg­erősítése. A tagszervezés, a propaganda és a kádeinmunka segítségével falusi szer­vezeteink munkájának megerősítése Mielőtt a falu dolgozóit bevonnánk a tömeg-szervezés munkájába, olyan becsületes dolgozó pártonkívüli pa­rasztokat állítunk propagandamun­kánk középpontjába, akik a pártna pokon és tömegszerviezeti gyűléseken már a tagszervezés beindulása előtt ismertették a Magyar-Szovjet Társa­ság célkitűzéseit és népszerűsítik Társaságunk programját. Ugyanezek­kel a dolgozó parasztokkal, azokban a községekben, ahol a mozi működik, a szovjet filmek bemutatása előtt, kiselőadások formájában népszerűsít­jük a Szovjetuniót és ismertetjük Társaságunk munkáját. Bizonyos, ha a dolgozók itt is. ott is halinak az MSZT-ről. fokozott érdeklődés­sel fogadják majd az őket felkereső tagszervezőket. A tagszervezés folyamata’alatt a községekben kultúrműsorral egybe­kötött összejöveteleket tartunk. Azo­kon felkérjük a Békék ongresszuson. vagy a Szovjetunióban járt paraszt- küldöttség egy-egy tagját az „Ismerd meg a Szovjetuniót“ előadásának megtartására. Az MSZT szervezet megalakulá­sára csak azután kerül a sor. Az ala­kuló gyűlésen a titkári beszámoló foglalkozzon az MSZT céljával és feladataival, azzal, hogyan népsze­rűsítsük a Szovjetuniót. Ismertesse a szovjet irodalom, művészet és a szov' jet film jelentőségéi. Nem utolsó sor­ban népszerűsítse az orosz nyelv ta­nulásának fontosságát. Az előadások sikerét támasztjuk alá 5—6 tagú kultúrbrigád megalakításával, ezek. nek műsora különösen vonzani fogja a község dolgozóit. Majdnem minden községünkben akadnak ipari dolgozók- Ezek szá­mára ismertetni fogtuk a Sztahánov- mozgalom új eredményeit, a szovjet ipar új vívmányait. Az ipán dolgo­zókat felkérjük hogy ők a község dolgozó parasztságával ismertessék meg ezekét az eredményeiket. Szemléltető propagandának meg­javítására. a földművesszövetkezete­ken keresztül minden községben MSZT-sarkokat állítunk fel. Ezek az MSZT-sairkok decemberi kongresszu­sunk határozatait népszerűsítik. Azt akarjuk, ne legyen olyan középület a községben, ahol szemléltető formá­ban ne beszélnénk az MSZT pro- grammjáról. Segítségül hívjuk az állami gazdaságok és a gépállomásaik dolgozóit is- Kisterenyén. Vanyarcon például nagyon jól beváltak ezek a módszerek. Ebben a két községben már nem fordul elő, hogy belépett tag ne ismerné az MSZT célkitűzé. seit. A körzeti könyvtár segítségével, a vándorkönyvtárak anyagával, a kü­lönböző szovjet szépirodalmi müvek terjesztésével segítjük elő szerveze tünk tagjainak szellemi fejlődését. Ezen az alapon alakulnak meg az olvasókörökön belül az Uj Világ ol­vasókörei is. MSZT délutánokon olvasókörök­ben. orosz nyelvtanfolyamokon, is­meretterjesztő estéken előadóink összekapcsolják beszámolóikat a béke kérdésével. Minden alkalmat fel­használunk arra. hogy tudatosítjuk Társaságunk tagjaival: a Szovjet­unió és a béke kérdése elválasztha­tatlan egymástól­E feladatok megoldását tartjuk döntőnek Társaságunk további erő­sítése érdekében. Chmely Ödön, MSZT nógrádmegyei titkár Földművesszövetkezeteink készüljenek a II. Országos Küldöttgyűlésre MEGYÉNK TERÜLETEN az összes földművesszövetkezeteknél befejező- dött a vezjetőségv á!as.ztó közgyűlés. A közgyűlések döntő fontossága abban rejlett, hogy mozgósítani tudta dol­gozó parasztságunkat, a vezetőségek bevonásával és olyanokat választott meg, akik munkájuk során bebizonyí­tották, hogy hűek a néphez és bár­milyen nehézségek közepette is, képe­sek lesznek a rájuk háruló gazdasági és mozgalmi feladatok végrehajtására Az új vezetőségekbe mintegy 1928 főt választottak be, amely szociális össze­tétel szerint kielégítőnek mondható 24 százalékban nő, 13 százalékban ifi, 12 százalékban középparaszt, 12 szá­zalékban tszcs-tag van a vezetőségben képviselve. A vezetőség választó gyűlések hiá­nyossága az volt, hogy nem biztosí­tották kellőképpen a középpara&ztok bevonását. Ez a hiányosság főleg abból eredt, hogy sem a pártszerveze­tek, sem a körzeti felelősök nem ismer­ték fel a középparasztság bevonásának jelentőségét, a szövetkezetek új veze­tőségébe való beválasztását. A FDLDMOVESSZÖVETKEZETEK a kisgyűléseken. a közgyűléseken megválasztatták a járási és megyei választmányi tagokat. A közgyűlések befejezése után a földmű vessző veíke* zetek e hó 20-án, megyei választmányi ülésen tárgyalták át a szövetkezetek 3Miéri nincs n* nnktifetj tjelent ti laÁiAur-ntíi December 1-én hivatalos ügyben utaztam ki Pogony községbe. A me­netrendben az autóbusz indulása 15 óra 30 percre van jelezve. Elmúlik 16 óra, 17 óra és még mindig Salgó­tarjánban vagyunk. Érdeklődésemre megtudtam, hogy azt a kalauznöt, aki ezen a járaton teljesít szolgálatot, áttették egy másik járatra, s mig ez onnan vissza nem érkezik, addig az autóbusz nem indulhat útnak. Végre azután megérkezik a kalauznö é6 megindul az autóbusz. Gondoltam, hogy útközben behozzuk a késést. Nem így történt. Az autóbusz népszerű vezetője, „Feri bácsi", ugyanis minden falu­ban, hol kocsma van, 10—15 perces „tankolást" végzett Pogony község bejáratánál, hol most egy garázs építését kezdték meg, ismét leállt, s csak 15 perces gyönyörködés és az utasok kórusban történő felszólalá­sára volt hajlandó tovább indulni, hogy a hátralévő két kilométert meg­tegye. így azután 16 óra 45 perc he­lyet 19 óra 30 perckor végre meg­érkeztünk utunk végcéljához. Ez a késés nekem és, a Megyei Tanácsnak . egy félnapos késedelmet okozott és nem tudtam időre elvé­gezni a munkámat. Az utasok több­sége panaszkodott arról, hogy ez nap mint nap megismétlődik é6 ál­landó ezen a vonalon az egy-két órás késés. Tekintve azt, hogy az utasok 99 százaléka dolgozó bányász és paraszt, igazán ideje volna már, ha a salgótarjáni MÁVAUT-főnökség úgy osztaná be alkalmazottait, hogy ezek a késések ne ismétlődjenek meg és ellenőrizné a személyzetet, hogy munkáját, hogy végzi el. Bérezési Imre, a Megyei Tanács dolgozója Balassagyarmat eddig elért eredményeit és hiányos-' ságait. Halász Sándor a SZÖVOSZ megyei titkára, ismertette a választás ered­ményeit és rámutatott a szövetkezetek­nek ez évi eredményes munkájára és hiányosságaikra. A titkári beszámoló illán mintegy 21 hozzászólás volt. amelyben ugyancsak beszámoltak _ a küldöttek a közgyűléseken tett válla­lásukról és eredményeikről A legjobb hozzászóló Tajti Imréné mátramind- szenti dolgozó asszony, beszámolt az új vezetőség eddig elvégzett munká­járól és ismertette, hogy a részletek betizetését, az 50 és a 20 forintos üzletrészletek felemelését a vezetőség 100 százalékban teljesítette. A választ­mányi ülés tagjai, az ülés bezárása uán Rákosi elvtárshoz írt táviratukban vállalták, hogy a termelési szerződés kötés, s a takarmánygabona begyüj test a vezetőség példamutatásával meggyorsítják és eredményessé teszik Ez a vállalás azonban csak akkor lesz eredményes, ha földművesszövet kezeteink alkalmazottjai és tagjai az ipari munkásokhoz méltóan tervük maradéktalan teljesítésével erősítik a béketábort, ha megjavítják kapcsola­taikat a pártszervezetekkel és a tö­megszervezetekkel Földművesszövetkezetemk vezetői állandóan ismertessék a dolgozókkal, az üzletrészjegy felemelésének fontos­ságát. és magyarázzák meg a dolgo­zóknak, hogy az általuk befizetett 50, vagy 20 forint, amelyet havi részlet­ben is fizethetnék biztosítják a sző vetkezet forgótőkéjét és megterem­tik a szorosabb kapcsolatot a tagsáe és a vezetőség között. Magyarázzák meg a földművesszövetkezeteink ve zetői, hogy a részletjegyek felemelé­sével bevonjuk a tagságot a szövetke­zet gazdasági ellenőrzésébe. Ezen keresztül kiküszöbölhetjük a sikkasz­tások lehetőségét. A népi ellenőrzés fontossága abban áll, hogy a szövet­kezet tagsága, és a vezetőség keltő éberséggel ellenőrizheti boltkezelőinket. AZ ÚJONNAN MEGVÁLASZTOTT felügyelőbizottságok fokozottabb ellen­őrzést gyakoroljanak és munkájukat úgy szervezzék meg, hogy legalább kéthavonként egyszer meglepetésszerű leltárt csináljanak. Földmű vessző vefkiezetemk eredmé­nyeik fokozásával a vezetőségválasztó gyűléseken, valamint a megyei választ­mányi ülésen felvetődött javaslatok hasznosításával, a hibpk kiküszöbölé­sével, az áruellátásbari, a felvásárlás­ban és a termelésben ezidei tervük teljesítésével készüljenek a II. Orszá­gos Küldöttgyűlésre, amelyet 7—8-án tartanak meg Budapesten. INDUL A MÁSODIK TERVÉV! A paffalvi üveggyár feladata a terv túlteljesítéséért Ötéves terv: a béke r— vaSamennyiünk terve. De, hogy ez a terv valóság le­gyen, sokmillió munkáskézre van szük­ség. De nemcsak arra: sokezer va^on szénre, vasra, tengernyi téglára, sok- mjifió négyzetméter üvegre. Az üveget teljes egészében az ország egyetlen táfóaüveggyárában. a zagyvapálíaivi üveggyárban gyártjuk. Ezért jelentős esemény, lio^v az üveggyár dolgozói december 24-én, reggel 8 órakor befe­jezték ezévi tervüket és terven felül ez év végéig 90 ezer négyzetméter üvegeit — mint ahogy vállalták — ter­melnek. De növeli ennek az esemény­nek a jelentőségét az a tény is, hogy az üveggyár exportra is termel és így évi soktízezer külföldi valutával erősíti nemzet gazdaság unkát. Komoly eredmény ez — a gyár egész kollektívájának összefogására szükség volt, ltogy az eredmény megszülessen. Kivették részüket a nagy munkából a gyár fizikai és szellemi dolgozói egy­aránt. Számos nehézséggel kellett megküzdeniük. Asz ellenség etős>zör a gyár szívében, a gépüzemben gátolta, tartotta vissza . a termelési. Leleplezték a gyár volt tulajdonosának, Fehér „méltóságos" bi­zalmi emberének alávaló üzelmeit és el­távolították az üzemből. Ezután a jobb­oldali szociáldemokrácia csúszó-mászó férgei „lendültek” támadásba: leleple­ződték ezek is. De köziben, már úgy látszott, hogy a teivet nem tudják tel­jesíteni. De nem! A pártszervezet fel­hívására a gyár öntudatos dolgozói vá­laszolták az ellenség aknamunkájára: még magasabbra szökött a szockílista munkaverseny lángja, a gépüzemben brigádokat szerveztek, a vágóműhely- ben az üvegvágó Sómoskői Sándor, Jászfalvi Walter és még számos más üvegvágó nap-nap után értek el kima­gasló eredményeket. A ládagyár, ge­nerátor. a keverőüzem és a gvár va­lamennyi dolgozója a munkája legjavát adta. Megindult a takarékossági moz­galom is, aminek során különösen a generátor és a ládagyár dolgozói értek el kimagasló eredményeket. A gene­rátor dolgozói ezidáig (szeptember 1-től számítva), több mint ezer tonna szenet, a lád-acvár dolgozói több mint 75 köbméter faanyagot takarítottak meg. így harcoltak a tervért, a terv megvalósításáért. Es meg lett az elvtársi«« összefogás­nak az eredménye. Az ellenség üzel- meineik ellenére a gyár dolgozói de­cember 24-én büszkén jelentették Rákosi eivtársnak: befejeztük tervünket. De ha közelebbről megnézzük a Z'agyvapá'falvi üveggyár terv teljesíté­sének történetét, azt látjuk, hogy ha a pártszervezet, a gyár vezetőség, és a szakszervezet kezdeményezőbb lett volna, ha bátrabban bevonta volna a dolgozók nagyrészét a vezetésbe, a feladatok kidolgazá'sának munkájába, ha nagyobb támogatást adott volna a pvár műszaki vezetőinek a tervfelbon­tás kidolgozásához (elenyészően kevés az egy főre felbontott terv), ba na­gyobb figyelmet szentelt volna a mun- kamódiszerátadásnak (67 dolgozó 100 százalékig sem teljesíti normáját), a tapasztalatcsere- és újító-mozgalomnak, ha több gondot fordított volna a kom­munista dolgozók eszmei nevelése mel­lett a pártonkívüliek oktatására és ak­tivizálására —• még nagyobb is lehetett volna az eredmény. A zagyvapátfaivi üveggyár, tehát be­fejezte ezévi tervét. A jövő esztendei jó munkának — mely még az 1950-es évinél is nagyobb feladatot ró az üzem vezetőire, a fizikai és szellem« dolgo­zókra — elengedhetetlen feltétele, hogy az üzem vezetői kiértékeljék az ötéves tervünk első éve rájuk eső részének munkálatait és a tapasztalatok felhasz­nálásával a dolgozók széles tömegeinek bevonásával kidolgozzák ötéves ter­vünk második évi üzemi részlettervét. A minap tartották meg az üveggyár dolgozóinak legjobbjai részvételével az _ 1951. év tervismertető értekezletét. Az értekezleten a rossz szervezés die­nere (a dolgozók közvetlen munka után • éhesek és fáradtak voltak, hogy a kis helyiségben többen a fötdön ültok és. hogy két óráig tartott), a több értékes hozzászólás — mint példáid Cserhátig István üvegcsomagoló felszólalása^ amelyben a jobb minőségű ládák gyár­tásáról beszélt és Somosköi dvtárs fel- szófelálsa, afki a munkaverseoymoz"a- 5om nagyobb támogatását kéri a veze tőségtől — azt igazolja, hogy a dől gozók magukénak érzik a tervet és készek is annak végrehajtására. Az üveggyá: 1951-es évi terve az előzőhöz viszonyítva szigorú terv. Ezt a szigorítást megköveteli a feszüli nemzetközi helyzet, az hogy az impe­rialista háborús uszítok- fokozott fenye­getőzésére a békefront magyar szaka­szának védelmét csak lendületesebb munkával, a szocialista verseny kiter­jesztésével, az újítások bevezetésével és lakozott takarékossággal a setejt csökkentésével tudjuk biztosítani A gyár jövóévi tervének kidolgozáséiért döntően a pártszervezetet, a gyár ve­zetőségét és a szaikszervezetet terheli a felelősség. Elengedhetetlen tehát, hogy a gyár vezető szervei alapos, szé­les felvilágosító munkára alapozott, elő­készítő munka után újra összehívják a gyár legjobb dolgozóit, élmunkáso­kat, a műszaki dolgozókat, az üzemré­szek mestereit, az üzemi tömegszerve­zetek vezelőit, hogy együttes erővel, a dolgozók véleményével, kritikájával ki­egészítve a jövőévi tervüket — ha sonlóan az ezévihez — necsak telje­sítsék, hanem tűi is szárnyalják.

Next

/
Thumbnails
Contents