Szabad Nógrád, 1950. november (6. évfolyam, 47-52. szám)
1950-11-25 / 50. szám
★ Lapzártakor jelentik: Elsőnek fejezte be ezévi tervét Margittáró bányaüzem A salgótarjáni szénmedence Margittáró bányaüzeme november 14-én teljesítette az ötéves terv első évének termelési előirányzatát. A bánya dolgozói táviratban üdvözölték Rákosi elvtársat, amelyben vállalták, hogy az év végéág 10.400 tonna szenet termelnek terven felül. * VI. évfolyam, 50. szám. Ara 50 fillér 1950 november 25 Az MDP Nogradmegyei Bizottságának határozata a munkás-paraszt levelezőmozgalom kiszélesítéséről Rákosi elvtárs február 10-i beszéde óta a (dolgozók életében megyénk területén döntő változás következett be. Ez abban nyilvánult meg, hogy nagy mértékben kiszélesedett a kritika és önkritika. Az üzemekben és a falvakban a dolgozók bátran használják a kritika éles fegyverét. Megváltozott a dolgozók magatartása a véleménynyilvánításnál is. A Párt és az állam egyes kezdeményezéseire a dolgozók véleményüket nyilvánítják. A végrehajtások során egészséges kezdeményezések születnek. A dolgozók jelentős részben felismerték, hogy a kritika és a véleménynyilvánítás egyik döntő eszköze a sajtó. Eri mutatja az is, hogy amíg ez év január hónapban a sajtóhoz beérkezett levelek száma: elenyészően csekély volt, szeptember hónapban, már 120-ra emelkedett. A következő hónapokban ez az emelkedő irányzat még tovább fokozódott és a békekölcsönjegyzés, valamint a tanácsválasztások ideje alatt az eddigiekhez viszonyítva magas fokot ért el. A beérkezett levelek száma 201 volt. Ugyancsak emelkedett a bíráló levelek száma is Ezek azonban még nem érik el azt a mennyiséget és minőséget, amit a véleményt nyilvánító levelek. Ez a mozgalom azt a feladatot tűzi a járási, városi pártbizottságok, üzemi és falusi pártszervezetek és a szerkesztőség elé, hogy lelkiismeretesen foglalkozzon minden levelezővel, támogassa és biztosítson a további levélíráshoz minden lehetőséget. A dolgozók, hogy levélben keresik fel a pártsajtót, azt mulatja, hogy megindult az a folyamat, amikor mind szélesebb alapokra helyeződik a kritika és az önkritika. Megindult az alulról jövő kezdeményezés, amellyel kiszélesül >a demokrácia a Párton belül és a dolgozók széles tömegei között. A levelezés ilyen formájának a szocializmus építésében felbecsülhetetlen értéke van. Az így feltárt iiibákat kijavítják, a helyes javaslatokat átveszik és hasznosítják, a leleplezett ellenséget eltávolítják. Ezért fontos, hogy a dolgozók ilyen mozgalmának kiépítése ne ■ csak a pártsajtónak feladata legyen, hanem valamennyi járási, városi pártbizottságnak, üzemi és falusi alapszervezeteknek is. Ezért ezek a szervek állítsanak be a munkáért felelősöket. A levelezőhálózat kiszélesítése és szilárd alapokra helyezése, valamint a dolgozó tömegekkel való szoros kapcsolat elmélyítésének érdekében a Megyei Pártbizottság az alábbi határozatot hozta: 1 A pártsajtóval való levele- • zés, a levelek sajtó útján való közlése az országban lévő legszélesebb demokráciát jelenti. Ennek kiszélesítése és támogatása Rákosi elvtárs február 10-i beszédének megvalósítását jelenti. Ezért a szerkesztőség a beérkezett levéleket gondosan tanulmányozza át. közölje le a lapban, vagy a pártmunka más területén használja fel. A levélírókkal rendszeresen foglalkozzon. A levelek esetleges hiányosságaira hívja fel az író figyelmét^ segítse a következő levelének megírásában. A beérkezett leveleket minden esetben válaszolja, meg. Az alapszervezetek olvasó-értekezleteken tárgyalják meg a leközölt leveleket, azonkívül újabb levélírásra szervezzék a dolgozók legszélesebb rétegei!. a Sok esetben előfordult, «• hogy a levél íróját — habár annak teljesen igaza van — jogtalanul bántalmazzák, támadják. Ennek kiküszöbölése érdekében az alapszervezetek feladata a levél írójának megvédemezése. Ugyanakkor feladata, hogy támadókat leleplezze, mint a Párt és a tömegek közötti kapcsolat rombolóit. 3 A munkás-paraszt leve- • lezők legyenek függetlenek intézményektől és személyektől. A szerkesztőség, a járási, városi bizottságok, valamint az üzemi és talusi alapszervezetek adjanak meg minden lehetőséget arra, hogy a dolgozók véleményüket kinyilváníthassák. Rendezzenek csoportos felolvasásokat, a dolgozóknak hívják fel a figyelmét újabb levelek írására, valamint mutassák meg, hogy leveleik alapján hogyan javult meg a munka, hogyan távolították el az ellenséget. s 4 A népnevelők állandó fel- • adata, hogy a megyei pártsajtót fokozottan terjesszék a dolgozók legszélesebb rétegei között. Kisgyüléseken és egyéni agitációk során ojyassanak fel a megyei pártsajtóból. Kössék össze a soron lévő feladatok megoldásának agitáció- jával. Egy-egy cikket külön is tárgyaljanak meg, a dolgozókat mozgósítsák arra, hogy minél többen írják meg, hogy' mi a véleményük a cikkben felvetettekről. 5 A járási, városi pártbizott- • ságok, üzemi és falusi alapszervezetek fordítsanak különös gondot arra. hogy a sajtó levelezőit a dolgozók legszélesebb rétegei ismerjék meg, mint a közvélemény parancsnokait. , Egy-egy levelező munkájának eredményeit ismertessék. Népszerűsítsék p. jó levélírókat, mulassák meg munkájuk jelentőségét nemzetközi és belpolitikai viszonylatban. A sajtóban leközölt leveleket népszerűsítsék, tegyék ki az üzemi-községi faliújságokra. Pártnapokon a központi feladatokkal összekapcsolva mutassák be munkájuk jelentőségét. 6 A megyebizottság nagyra- • becsüli a levelezők munkáját, akik már eddig is nagy segítséget nyújtottak a párt- bizottságnak feladatai megoldásához. Elismerés és köszönet illeti levelezőinket és további, még jobb munkájukban töltse el az a tudat őket, hogy leveleikkel erősítik a Párt és a tömegek közötti kapcsolatot. A hibák és hiányosságok feltárásával hozzájárulnak a Párt és az ország építéséhez, békénk megvédéséhez. A járási és városi pártbizottságok, üzemi és falusi alapszervezetek, valamint népnevelők előtt legyen ott állandóan Sztálin elvtárs tanítása, aki a munkás-paraszt levelezőkről azt mondja: „A munkás- és falusi levelezőket nem lehet úgy tekinteni, mint csak jövőbeni újságírókat vagy csak gyári, társadalmi munkát végző dolgozókat, e szó szűk értelmében nem, ök mindenekelőtt szovjet társadalmunk fogyatékosságainak leleplező!, e hiányosságok kiküszöbölésének harcosai, a proletárközvé- iemény parancsnokai, akik e hatalmas tényező kimeríthetetlen erőit a szocialista építés nehéz ügyében a Párt és a szovjet hatalom segítségére igyekeznek küldeni.” MDP Nógrádmegyei Bizottsága. A béketábor győz, mert a béke erői legyőzik a háborút Hiába volt. a» imperialisták mesterkedése — a béke hívei mégis megtartották második Világkongresszusukat. De nem, mégsem volt eredménytelen provokációjuk; cselekedetükkel felnyitották azoknak a dolgozóknak is a szemét, akiket ezidáig megtévesztett a „nyugati demokrácia“. A hitleri fasisztáik ósefekedetü'klkel példátlan gaztetteket hajtottak végre, az amerikai imperialisták és angol csatlósaik még Hittel ék cselekedeteit i® felülmúlják. A.Izékét akaró egyszerű emberek íw. egész világon elítélték az új világháborút kirobbantani készülő -amerikai és angol imperialista kormányok kalaiKlorpolí Inkáját. A béke híveinek másodok Wlúg - kongresszusa november 16-tól 22-ig Varsóban, a Lengyel Székházban ülé- Seaett. A tamácsikozáson a világ csaknem valamennyi áltatna . képviseltette magát. 1'eOérek és főkefék, sárga- és rézfoőrüek egyaránt. Valamennyien egy. cetért küzdöttek; a béke védelméért. Ezért emelte fel szavát John Miller skót bányász, ezért jött el Genovából Andrea Gaggero katolikus pap, ezért utazott a MongOl Népköztársaságból Nadas Udval, és ezért' jött az óceánon túlról Willard Uphaus. az USA küldötte. Ezért szóit a világ valamennyi dolgozó,ja nevében Hja Ehren- Inwg. aki t viliág dolgozóinak javaslatét terjesztette a Béke hívei II. Világkongresszus« elé, „A Béke Hívei II Világkongresz- szum figyelembevéve: 1. hogy az egyes országokban egy új háború érdekében folytafgtt, propaganda W legnagyobb fenyegetést jelenti a népek békés együttműködésével szemben. 2, hogy ennélfogva az új háború propagandája a legsúlyosabb bűntett az emberiség ellen — felhívással fordul minden ország parlamentjéhez, hozzon külön törvényt a béke védelmére. amely főbenjáró bűntettnek minősíti a: új háború propagandáját, bármilyen formában. írásban, sajtóban, rádióban vagy filmen történjék is az. A kongresszus egyhangú felhívással fordul minden ország parlamentjéhez, biztosítsa a béke megszilárdításának érdekében, hogy az ifjú nemzedék nevelése és más népekkel ixilá együttműködése és a más fajok és nemzetek iránti tisztelet szellemében történjék A Világkongresszus szava, a dolgozók millióinak szava. Nemcsak Varsóban mozdultak meg a dolgozók milliói a béke védelmére. Az egész világ dolgozói hallatták és hallatni fogják szavukat. Varsó szava egyaránt hallatszik a havas északon, a forró sivatagban, a napsugaras Grúziában, a francia bányákban és ez a szó serkenti tovább a harcra a föld- fögSalló olasz parasztokat, vagy az ausztráliai dokkmunkást: Béke., Nincs a világnak egyetlenegy országa sem, ahol a dolgozók ne mondanák el, hogy mennyire kívánják és szeretik a békét és hogy fognak harcolni a békéért. Ahogy megyénkben minden községbe, minden tanyába, minden városba eljutott Varsó hangja. úgy jutott el a világ minden vészébe. Miit mond Fagyéjcv Varsóban: Javasoljuk a kongresszus névé ben a nagyhatalmaknak, hajtsák végre IÖ51—52 folyamán valamennyi fegyveres erő egyenletes és progresszív csökkentését a mostani állapot egyharmadával— fölével, beleértve a szárazföldi, légi és Haditengerészeti erőket. Létesítsenek a Biztonsági Tanács mellett nemzetközi ellenőrző szervet, amely felügyeleti joggal ellenőrzi mind a fegyverzet csökkentésének megvalósítását, mind pedig az atom-, baktérium- és vegyifegyver eltiltásának végrehajtását. Erről beszélt Daiiüilja József acélgyári munkás Ho|noklerenyén, aki a budapesti békekongresszuson képviselte megyénk dolgozóit, amikor azt mondta: „Nem célunk a háborús eszközök gyártása. Olyan gépeket akarunk, melyek nem rombolnak, hanem alkotnak, amelyek megkönnyítik és szebbé teszik a bányászok és a mezőgazdasági munkások életét. Dolgozni és békében akarunk élni! Ezért az életért készek vagyunk harcolni és minden áldozatot meghozni.“ A lengyel ifjúmunkás Helena KrzywdaitaUka ét munkásnő fogadalmat tett: Esküszünk, hogy a béke-küzdelem bátor katonái leszünk és küzdünk a békéért mindaddig, amíg a háború veszedelme fenyegeti az emberiséget." Ez a lengyel ifjúmunkás nem beszélte meg a ositári dolgozókkal, hogy mit fog mondani a il. Világkongresszuson és mégis a szavuk ugyanaz volt. .‘100 kérgeskezü parasztember és asszony hozott határozatot, hogy munkájával erősíti a békét, de ha kell, életét áldozza érte. Ilíja Ehrenburg mondta Varsóban: Az emberek riadtan kérdezik: Valóban új háború jön? Lehet-e gondolkodni, alkotni, előrevinni az emberi kultúrát, amikor a háború lfdéree üli meg a lelkeket?4' így vállaszol erre megyénkben Domin Károly kazári lelkész, aki nagyorosz» községben, a békegyűlésen ezt mondja: ..Csak akkor tudunk alkotni, boldog jövőt teremteni, ha országunk fölött napsugaras jövő van, nem pedig a sötét romboló halál és nem a vészt jelző madarak szállnak a békésen dolgozó népek fölött.“ Megint Pagyejev szavalt idézzük: ..Az új világháború már az ajtón zörget- .. intézkedéseket kell hozni, hogy megelőzhessük a háborút.44 A világkongresszusnak ez a* akarata, mely Fagyejev ajkán cseng, ott van az egész világ dolgozói akaratában. Gieifreund Antal salgótarjáni kiskereskedő így fejti ki: ..„Az új világháború az ajtókon zörget, de faz egyszerű emberek százmillióinak elszánt békeakarata, közöttük én magam is, meg fogjuk tudni akadályozni a háborút, ha egységesen szültünk szembe az imperialista töredékek ellen, A második világháború borifllmtét soha el nem felejtem. Családom és sok százezer család pusztulásáért azok az imperialisták felelősek, akik most ismét családok pusztulását akarják előidézni. Szavam csak annyi, hogy a világbéke második kongresszusa új erőt adott. Ezzel az 'éfővel kell hogy harcoljon minden kereskedőtársam, aki nem akarja, hogy újra családok pusztulása, emberek millióinak halála következzen be.“ Varsó az imperialisták rombolásának áldozata, de Varsó egyben a békéért folyó harc szimbóluma is. A béke szavát meghallják mindenütt az egész világon és az egyszerű emberek egyre egységesebben indulnak harcba a háborús kalandorokkal szemben. A béketábor győz, mert a béke erői legyőzik a háborút! Tovább kell fokozni az őszi mél vázán tási munkát «V Nógrád megyében az elmúlt hét folyamin erősebb lendülettel indult meg az őszi'mélyszántás. A lemaradt járások és községek javítottak eredményeiken. ami megyei viszonylatban a multheíi 49.2 százalékról 67.6 százalékra emelte az őszi mélyszántás állását. Termelőcsopörtjaink a gépállomások segítségével az előirányzatukat 66.3 százalékban teljeSxtétték, az állami gazdaságok 49.6 százalékban. 25 község kivételével megyénk többi községei messze elmaradtak az őszi mélyszántási munkában, ami még fokozottabb felvilágosító munkára kell, hogy serkentse pártszervezeteinket és a helyi tanácsokat. Tovább kell fokozni a járások közötti versenyt is. Különösen több gondot és odaadó munkát kell, hogy kifejtsen a rétsági járás, amely csak 39.3 százalékban teljesítette, az őszi mélyszántást tapasztalható. A fogatolt szántásnál az átlagos mélység 17 cm, a gépi erővel végzett szántásnál 21 cm. Az őszi mélyszántás határidő előtti befejezése érdekében megyénk gépállomásainak dolgozói közül 176 traktoros, köztük háron nő lépett egyéni versenybe. Megindult a brigádok között is a verseny: Kistere- nyén 15 traktoros, négy brigád: Pásztón 24 traktoros, négy brigád; Szécsényben 14 traktoros, négy brigád; Erdőkürtön 24 férfi- és egy, női traktoros és négy brigád; Mohorán 14 traktoros, öt brigád, Tolmácson 27 férfi- és két női traktoros, négy brigád; Ersekvadkerten 14 traktoros, két brigád; Bérceién 28 traktoros, négy birgád; Karáncskesziben tíz traktoros, két brigád. A traktorosok és a brigádok versenyben való munkája meg fogja javítani az őszi idényterv átlagos teljesítményét, amely ezidáig csak 48.8 százalékig lett teljesítve gépállomásainkon. Különösképpen szükséges, hogy megjavítsák a gépállomás dolgozói a hett tervüket is, mert mindössze 31.5 százalék az átlagos , teljesítése gépállomásainknak. Pártszervezeteink népnevelői, a tanácstagok. valamint a szocialista szektorok dolgozói a mélyszántás elvégzése érdekében végezzenek alapos fölvilágosító munkát megyénk parasztsága között és .számolják föl mindI azon károkat éfe helytelen nézeteket, melyek abból erednek, „hogy túl- nedve6 a talaj, nem lehet szántani'.'. Javult a termelési szerződések állása A járások közötti versenyben továbbra is a salgótarjáni járás vezet 84.6 százalékkal. A balassagyarmati tárás 77.9. .a pásztói 79.5, a szécsényi 59 9, a rétsági 39.3 százalékig tett eleget a mélyszántásnak. Ezek a számadatok mindenki előtt világosan megmutatja, hogy megyénkben elég komoly a lemaradás, melyen haladéktalanul változtatniuk kell pártszervezeteinknek és a helyi tanácsoknak. A lemaradás mellett azonban a mélyszántás minőségében javulás J f.Vj'í • " ‘‘ASM A termelőcsoportok szerződéskötésének állása, november 18-i kiértékelés szerint 71.4 százalék. Az elért eredményt lerontja a 13.6 százalékos teljesítés, amely a szántóföldi zöldségnél mutatkozik. Ugyanis a GYÜMÉRT termelési felelőse nem látogatta le a csoportokat és ezért termelőszövetkezeti csoportjaiknál a' szerződéskötést nem bírták megcsinálni. A dolgozó parasztságnál a szerződéskötésben némi javulás állott be. Az előző heti eredményekhez viszonyítva 8.5 százalékos emelkedés van. Emelkedik a szerződéses termelés a multheti eredményekhez viszonyítva a cukorrépánál, olajlennél, rostlennél, dohánynál, lencsénél, napraforgónál. Azonban nem szabad azt hinni, hogy elhanyagoljuk a föl- világosító munkákat. A szerződéskötések meggyorsítása érdekében, a mezőgazdasági osztály, a Növényter- meltetö Vállalat és a SZÖVOSZ kövessenek el mindent, hogy a szerződéskötéssel iáró lemaradásokat még e hónap végére behozzák.
