Szabad Nógrád, 1950. november (6. évfolyam, 47-52. szám)
1950-11-25 / 50. szám
2 SZABAD NÖGRAD 4950 november 25. Pártmunka tapasztalatai Bátrabban támaszkodjanak pártszervezeteink a népnevelőkre Pártunk Központi Vezetőségének ülésén Rákosi elvtárs megszabta iloigozó népünk előtt áiló feladatokat. Ezeknek a feladatoknak a végrehajtása egyre fokozottabban követeli meg, hogy pártszervezeteink a népnevelők legszélesebb rétegét mozgósítsák, tegyék aktívvá, hogy képesek legyenek a dolgozókat bevonná a szocializmus építésébe, a béke harcos megvédésébe El keli! mélyíteni a népnevelőik között azt a tudatot, hogy feladatuk megoldása elsősorban példamutatással és áldozatvállalással jár. Ha pártszervezeteink, járási és városi pártbizottságaink ezt tartják. szem előtt, népnevelőink, munkája nyomán még jobbam kidomborodik megyénk területén Párt vezető szerepe, fokozottabban elmélyül a Szovjetunió iránti szeretet és a népnevelők betöltik az összSekötőkapocs ezerepét a Pár:' és a pártonkívüli dolgozók között. Megyénk területén az elmúlt hét fo lyamán megtartott népnevelőértekezletek tapasztalatai azt mutatják, hogy népnevelőink nagy többségben gondosan tanulmányozták Rákosi elvtárs beszédét és ebből erőt merítve, az értekezleteken elmondták mindazokat a hiányosságokat, amik eddig megmutatkoztak munkájuk területén. Szirákon az állami gazdaságban és a helyi szervezetnél egyesek úgy nyilatkoztak: nagy hiba, hogy nálunk a tanácsválasztás óta népnevelő értekezlet nem volt és ez rányomta bélyegét az agitáoiós munkára. Ennek együk következménye az is, hogy nem tudták népszerűvé tenni a Szabad Föld Téli Estéket, lemaradás van a terménybe- gyüjtésnél, mert mindeddig még csak 70 százalék körül tudtak eleget tenni hazafias kötelességüknek. Ugyancsak súlyos a lemaradás a mélyszántásnál is, amit 440 hóid területből még csak 180 holdon végezték el. Hasonló lemaradás van a termelési »szerződések kötésénél *is. A salgótarjáni járás Ho- mokterenye községében elmondták a népnevelők: hiába fejtenek ki agitációt a pártépítés területén a tag- és tagje- löltíelvételért. mert ha van is jelentkező' a Pártba való belépésre, nem tudnak kérésének eleget tenni, mert a járási pártbizottság háromszori kérés ellenére sem küldte el a pártszervezet részére a tagjelöltfelvételi Lapokat. A népnevelő értekezleteken amellett, hogy a hiányosságokat feltárták igen helyes és hasznos javaslatokat tettek a népnevelők. Etes községben a népnevelők látták, hogy az oktatásban a párttagság igen kis része vesz részt. Felosztották egymás között a területet, hogy személyesen jobban tudjanak foglalkozni azokkal a párttagokkal, akik pártoktatásban nem részesültek. Vállalták, hogy a párttagságnak 40 százalékát bevonják a pártoktatásba. A somoskőujfalui vasúti szervezetnél tartott népnevelő értekezleten Kemény János sztaháno- vista népnevelő vállalta, hogy a sztahanovista munkamódszerrel megismerteti a vasút dolgozóit, felvilágosító munkát fog közöttük kifejteni, mert mint mondja: ..Úgy gondolom, hogy ezzel a munkával erős csapást mérek a háborús gyújtogató amerikai impe rialistákra". A salgótarjáni acélgyár ban Flóró Lajos népnevelő kihangsú lvozta, hogy a népnevelőknek a tagje Ionfelvétellel kapcsolatban alapos fel- világosító munkát kell kifejteni. Meg kell nézni, hogy a békekölcsönjegyzésnél és a tanács választásnál az egyes pártonkívüli dolgozók, milyen munkát fejtettek ki, a termc'éshez hogyan viszony anak és ezeket kell a népnevelőknek javasolni Pártunk soraiba. Vagy Hajdú János népnevelő, aki a rakodómunkások nevében szólail tel, azt mondotta: „Mi tudjuk, a mi gyárunk milyen nagy összegeket fizd k, a kocsijekbérert. Tudjuk a.zt, hogy ezzel nem lehet az önköltséget csökkenteni. Éppen ezért vállaljuk, hogy munkánk tervszerűbb megszervezésével, a munkaidő gazdaságosabb kihasználásával, a fekbert 20 százalékkal csökkentjük. Fölvilágosító munkát fogunk végezni a dolgozók között, hogy megjavuljon a ki- és berakodás."' A Nemti községben megtartott népnevelőértekezleten a bányász elvtársak döntően a bányában lévő munka . megjavításával foglalkoztak. kezzenek bányamunkára, hogy munkájukat szakosítani fogják. Vállalták a népnevelők, hogy felvilágosító munkával növelik a bányászok számát, különösen női dolgozókkal. A népnevelő- értekezleten 8 nő volt jelen, akik a szakosítás kérdését helyeslőén fogadták és vállalták, hogy agitálnak a mellett. Mizserfa bányatelepen a népnevelők kiértékelték a november 7-i műszakot és felvetették a műszak hiányos- sárgáit. Megmutatkozott, hogy a kiszolgáló . személyzet nem tudott kellő mennyiségben üres csillét biztosítani. Foglalkoztak a népnevelők azzal, hogy december 21-én Sztálin elvtárs 71. születésnapját úgy fogják ünnepelni, hogy kiküszöbölve a november 7-i műszak hiányosságait, még nagyobb termelési eredményt érnek el. Nemcsak az üzemek területén mutatkozott meg népnevelőink harcos lendülete. A feOuktosn it jobbnál jobb javaslatokat hozlak a népnevelők a munka megjavítása érdekében. Kibontakozott a személyes példamutatás a községekben. Ersekvadkert községben Farkas elv- társnő kijelentette: „Nekünk erősíteni keil a béketábort. Nekünk falust dolgozóknak kötelességünk, hogy ellássuk az üzemi dolgozókat. En burgonya- beadási kötelezettségemnek már eleget tettem és most még' 40 kg burgonyát adok be, mert tudom, hogy ezzel hozzájárulok az üzemi dolgozók jobb ellátásához, és ezzel ás erősítem a béketábort." Igen lelkes volt a népne- ve'őértekezlet Nógrádkövesden is. Ebben a községben a népnevelők jó munkájának tudható be, hogy a gyarmati járás területén a termelési szerződéskötésben első helyen áilnak. Bér község népnevelői látták, hogy az őszi mélyszántásban és a terménybeadásban lemaradtak. Az értekezleten a népnevelők megbeszélték, megtárgyalták a hiányosságokat, ami abból adódott, hogy nem végeztek személyenkénti felvilágosító munkát. Az értekezleten .vállalták a népnevelők, hogy felkeresnek minden dolgozó* az őszi mélyszántás és a terménvbeadás minél előbbi teljesítése érdekében. Vállalták, hogy községük november 21-re az ősrí mélyszántást és a terménybeadást elvégzi. Ahol jól meg volt szervezve a nép- nevetöértekezlet. ott igen sok eredményes, értékes tapasztalatot hozott fel. Ez arra kötelezi a járási, városi párlhi- zottságokat, hogy még nagyobb gonddal foglalkozzanak a népnevelők munkájával. Gondosan tanulmányozzák az értékes javaslatokat, az alulról jövő kezdeményezéseket, segítsék elő azoknak megvalósítását. Nem szabad előfordulni annak, ami a pásztói járás pártbizottságánál történt. Itt nem helyeztek a népnevelőértekezletekre annyi gondot sem, hogy ezt megszervezzék, elősegítsék megtartását. A járás területén több alapszervezeti titkár nem is tudott arról, hogy náluk népnevelő értekezletet kell tartani. Ilyen község volt többek között Va- nvarc. Találunk ilyen hiányosságot, ha nem is olyan mértékben mint a pásztói járásban, a többi járások területén is. Meg kell érteni járási, városi párt- bizottságainknak, alapszervezetek titkárainak, hogy. a népnevelők fokozottabb bevonása a munkába, nagyban megkönnyíti és elősegíti munkájukat- A jövőben,' éppen a most megtartott nép- nevelőértekezietek tapasztalataiból kiindulva a pártbizottságok támaszkodjanak bátran az üzemi és falusi népnevelőkre. bízzák meg őket munkával, szervezzék meg, hogy tapasztalataikat ki tudják cserélni. Adjanak részükre konkrét agitációs szempontokat, mutassák meg, hogyan keli azt helyi viszonylatban alkalmazni. Ha járási, városi pártbizottságaink, valamint alapszervezeteink titkárai ezt a munkát gondosan elvégzik, népnevelőink valóban betöltik hivatásukat és ténylegesen összekötik a dolgozó népet a Párttal. KOVÁCS JÓZSEF megyei ágit. prop. oszt. pol. munkatársa, A hibáik /»i/Víríiúsúrtwt á*rós ííjü k Pú ríes n k «t A kazári pártszervezet hozzászólása a tagfelvételi munkához Helyesléssel fogadták a népnevelők,, hogy a jövőben fokozottabban agitál-1 nak amellett, hogy minél többen jelent-1 Rákosi elvtárs már február 10-én felhívta figyelmünket a pártépítésre, október 27-i beszédében többek között pedio azt mondta: ..... nekünk lehál előtérbe kell újra állítani a tag- lelvételt, Pártunk növelésének kérdését". ■ Ezt a kérdést kampányszerűen kezeltük és az aktuális kérdések mellett háttérbe szorítottuk. Csak néhány példát hozunk fel, annak érdekében, hogy hibáinkat a jövőben ennek alapján kiküszöböljük. A taggyűléseket , nem szerveztük úgv meg, hogy azok határozatképesek legyenek. Ennek fő oka az volt, hogy a napi kérdések mellett nem dolgoztunk úgy, hogy tagságunkat össze tudtuk volna hozni, így Pártunknak ezt az igen döntő kérdését nem tudtuk végrehajtani. Ennek eredménye az lett, hogy Pártunkba nem kerültek fiatal erők, pártszervezetünk nem tett eleget a tag- és tagjelöltfelvétel kérdésének. A tömegszervezetekkel. köztük például a DISZ-szervezettel nem tartottunk elég €zoros kapcsolatot. Népnevelő munkánk a szervezet felé igen gyenge volt. Szervezetünk népnevelő- gárdája egykét tagtól eltekintve nem úgv dolgozott, ahogy kellett volna. Ennek eredménye, hogy tagságunk nem tulajdonit kellő fontosságot az agitációnak, a fel- világosító munkának. Itt meg kell említeni, hogy bár szervezetünk követett el hibákat a tag- és tagjelöltfelvéte! kérdésénél, de rá kell mutatni arra is, hogy a hibát nemcsak mi követtük el. Nem kezelte ezt a kérdést kellő gonddal a járási és megyei bizottság sem. Például 1950 február 6 án benyújtottunk 11 tagjelöltfelvételi kérelmet. Mind a fiatalok sorából kerültek ki, akiket szervezetünk tagjelölteknek javasolt jó munkájuk és osztályhűségük miatt. A járási bizottságtól ezek felvételével kapcsolatban vártuk az intézkedést, de mivel hosszú időn keresztül erre választ nem kaptunk, j személyesen jártunk el az ügy minél Abbi elintézésének érdekében. A járási bizottságon hosszú keresés után sem találtuk meg azt az ívet, amelyen a 11 íölvétel szerepelt. Ez nem az egyedüli eset volt. Előfordult olyan Í6, hogy a megyebizottság alapszervezetünk tudta nélkül vett fel szervezetünkbe tagot. • Ezek az esetek nagyban hátráltatják alapszervezetünknek azt a törekvését, hogy szervezetünk új káderekkel, tagokkal bővüljön. Rákosi elvtáre beszéde, majd Toldi eivtárs cikke is világosan megmutatta a hibákat, a tennivalókat és alapszervezetünknek az a feladata, hogy ezeket ne csak meglássa, hanem ki is javítsa. . JEDUCSKA JÖZSEF üzemi párttifkár BOZSIK PÉTER oktatási felelős A PÁSZTÓI J A HAS PÁRTOKTATÁS1 MTA KAJA 11 ártunk Politikai Bizottságának 1949 október 21 -i határozata feladatul tűzte ki pártszervezeteink elé Pártunk elméleti színvonalának eme lését. E határozat végrehajtása érdekében szerveztük meg a múlt évben az alap- és haladófokú szemináriumokat, ame lyek komoly segítséget jelentettek pártszervezeteink életében és elősegítették, hogy feladatainkat könnyebben tudtuk megoldani. Nem mond ható azonban az, hogy Pártunk Politikai Bizottságának határozatát mara déktalanul végrehajtottuk volna. A múlt oktatási évad bezárásakor kiértékeltük oktatási munkánkat és ezeknek a szerzett tapasztalatoknak nyomán fogtunk hozzá az ezévi okta tás megszervezéséhez. így szerveztünk meg járásunk területén 45 alapfokú és 4 középfokú politikai iskolát é6 két propagandista szemináriumot. Járásunk területén párttagságunknak mintegy 47 százaléka részesül állandó, rendszeres elméleti képzésben. Igen nagy súlyt helyezett a iárási bizottság arra, hogy valamennyi helyre megfelelő képzettségű előadót tudjunk biztosítani mert csak úgy lehetséges az alap- és kő zépfokú politikai iskolák megfelelő színvonalát biztosítani, ha maguk az előadók is képzettek. Az alapfokú politikai iskolák előadóit a négyhetes bentlakásos elő adőképzőn, majd a tíznapos előadóképzőn és a járás területén megtartott esti előadóképzön képeztük ki és igy megvan a biztosíték arra, hogy a szemináriumok színvonala a megfelelő eredményt fogja elérni. A multévi tapasztalatok azt mutatják, hogy a legnagyobb hiányosság a munkánkban ott volt, hogy az ellenőrzést nem biztosítottuk. Felhasználva ezeket a tapasztalatokat, a jelerftegi oktatási évadban rendszeressé tettük az ellenőrzést és az ellenőrzésre a legképzettebb elvtáreakat osztottuk be, akiknek az ellenőrzése alá négyöt alapfokú politikai iskola jut. beindult iskolák a járásunk területén eddig azt mutatják, hogy azokon a helyeken, ahol a szervezési munka mellett az oktatás, szükségességéről meggyőztük párttagjainkat, ott az iskolákon teljes számban meg is jelennek. Igen szép példáját mutatja ennek Hasznos község, ahol az alapfokú politikai iskolán jelentkezett hallgatók százszázalékig megjelentek. És igen jó volt Tar község, ahol az alapfokú politikai iskola hallgatói aktívan hoz-, zászóltak az anyaghoz és jó helyi példákat hoztak fel a szemináriumi anyaggal kapcsolatban. Az oktatási munkák eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy ezek mellett az eredmények mellett komoly hibákat követtünk el, amelyeket sajnos későn vettünk észre. Ilyen volt pl. az, hogy az alapfokú politikai iskolák anyagait a szervezetek részére későn rendeltük meg és ezért az oktatás beindulása mintegy két héttel későbbi időpontra tolódott el. Ennek az elhanyagolásáért elsősorban a járási bizottság a felelős, de felelősség terheli az egyes alapszervezeti titkárainkat is. A palota,si tszcs párt- szervezetének titkára, Mézner Mihály elvtáre, már csak akkor szólt a járási bizottságnak, hogy részükre az alapfokú politikai iskola anyaga nem érJó munkával hálálom meg, hogy az éksapar tagjelöltje lehetek f/)'ntián keresztül és újságban Ft olvastam szeretett Rákosi is elvtárs október 27-én elhangzott beszédét. Engem is felbátorított arra, hogy kérjem tag jelöltjeivé tetemet az MDP- bc. A beszéd meghallgatása után úgy éreztem, hogy én sem maradhatok ki a Párt soraiból. 19i8 november 1-én hazakerültem családomhoz. En még a Szovjetunióban elhatároztam, hogy ha visszamegyek. továbbra is úgy fogok dolgozni. mintha a szovjet dolgozók között lennék. Elhatározásomat itthon valóra is váltottam. Nekifogtam földem megművelésének a kint szerzett tapasztalatok alapján. .4 termésem a szakszerű munka következtében iával több lett. mint legtöbb gazdáé. Mindenben magamévá tettem a Magyar Dolgozók Pártjának irányvonalát, mert tudatá- b<in voltom annak .hogy a Párt a dolgozók ügyét, a mi ügyünket képviseli. Állandóan előljártam a munkámmal és jó példát mutattam dolgozó társaim előtt. .4 beszolgáltatási kötelezettségemet 23 mázsára teljesítettem, melyért díszoklevelet kaptam. ,4z MDP-hez való viszonyom oly jó volt, hogy népnevelő munkát fejthettem ki a békealáírás. békekölcsönjegyzés. a tanács- választások idején és a most folyó őszi mélyszántás és a begyűjtés terén is. Munkám megbecsülést nyert. Községünk dolgozói engem is beválasztottak a helyi tanácsba és büszkeség tölt cl, hogy a helyi tanács elnök- helyettese lehettem. De nemcsak elnökhelyettes. hanem a járási tanács végrehajtóbizottságában is benne vagyok. Most még jobban érzem, hogy mindazt, amit nékem és családomnak, valamint az egész magyar pépnek a Párt nyújtott, csak a Párt segítségével és erősítésével tudjuk megvédeni. En ígérem, hogy továbbra is jó munkával fogom meghálálni azt a kitüntetést, hogy tagjelöltje lehetek a munkásosztály élcsapatéinak, annak a Pártnak, amely következetesen viszi előre újabb és újabb győzelmek felé a magyar munkásosztály harcát, amelynek oly lángeszű és kipróbált, harcokban megedződött vezetője van, mint Rákosi elvtárs. FARKAS KÁROLY dejtári tizholdas középparaszt. kezett meg, amikor már az előadást kellett volna megtartani. J7 lőfordult a beindulásnál, Szúr* dokpüspökin, hogy maguk a hallgatók megjelentek az iskolán, de az ottani pártszervezet titkára, Erdélyi Lajos elvtárs. nem ment el a politikai iskolára és még csak arról 6em gondoskodott, hogy az iskola hallgatóinak megfelelő helyiség álljon rendelkezésre. Az előadók kiválogatásánál amellett, hogy komoly gondot fordítottunk arra, hogy megfelelő képzettséggel rendelkezzenek, abba a hibába estünk, hogy az előadókat az üzemből és Pásztó községből biztosítottuk nagyobb részben és így előfordult, hogy Bér községbe például Pásztoréi járt kerékpárral ki az előadó, ami körülbelül 30 km. A kiválogatásnál tehát nem vettük figyelembe a helyi előadókat, amin azonban menetközben változtattunk és ahol még ez fennáll, változtatni fogunk. Előfordult az is Pásztón, hogv Kelemen elvtárs, a pásztói pártszervezet titkára együtt tartotta meg az alap- és középfokú politikai iskolát, így az történt, hogy az alapfokú politikai iskola hallgatóinak magas volt az előadás anyaga és nem tudtak a szemináriumon kellőképpen hozzászólni. Hiba még különösen az alapfokú politikai iskoláknál az, hogy csak igen kevés helyén jegyzeteltek a hallgatók az előadás alatt. Hogy ezek a hibák megtörténhettek, annak az oka elsősorban az, hogy a járási bizottság az ellenőrzés munkáját arra az időre állította be, amikor már a politikai iskolák megkezdődtek és így történt meg. hogy a hibáknak nem tudtuk elejét venni. A feladatunk az lett volna, hogy nemcsak az iskolák beindulását, hanem azoknak az előkészítését is leellenőrizzük és igy tudtunk volna komoly segítséget adni az alapszervezeteknek a politikai iskolák megszervezésében. Járásunk területén ebben a munkában is érezhető volt az. amit Rákosi elvtáre a központi vezetőségi ülésen mondott, hogy a munkánkat szervezéssel akartuk megoldani és elhanyagoltuk a meggyőző felvilágosító munkát. így történt Szirák községben, ahol a politikai iskola meg lett ugyan szervezve, a helyiség is biztosítva volt, az előadó is pontosan megérkezett az előadáft megtartására, de maguk a hallgatók, akik jelentkeztek ugvan a politikai iskolára, az iskola megkezdésekor mégsem mentek el az előadásra. És ennek az az oka, hogy az ottani elvtársak, a pártvezetőség nem magyarázták meg kellőképpen párttagjaiknak az oktatás fontosságát. indenekelött biztosítani kell az előadók továbbképzését is, amit a propagandista szemináriumok szolgálnak. Az előadóknak rendszeresen előadói értekezletet kell tartani, ahol átadják egymásnak a jó tapasztalatokat. kiértékelik a munkájukat és javaslatot tesznek arra, hogyan lehet az oktatási munkát még sikeresebbé tenni. Ezen az előadói értekezleten, valamint a propagandista szemináriumon szükséges, hogy az ellenőrök is jelen legyenek, kik így megismerkednek az anyaggal és megismerik azokat a problémákat, amelyek az oktatási munkában egyes községekben. vagy a járás területén fennállnak. Az ellenőrzést úgy kell megszervezni, hogy az mindenkor elősegítse az iskolavezetők munkáját és ne csak a hibák felfedése legyen az ellenőrzés, hanem konkrét segítség is legyen az iskolavezetőknek. A járási bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogv az előadók és az ellenőrök rendszeresen ugyanazon helyekre járjanak. így megismerik magukat, a hallgatókat, az iskolavezetőket és még több segítséget tudnak adni, különösen azokra a helyekre, ahol gyengébben folyik az oktatási munka. A lemorzsolódás megakadályozása érdekében azokat az elvtáreakat. akik elmaradoznak a politikai iskoláról, maguk a párttitkárok vagy a pártvezetöség tagjai keressék fel és magyarázzák meg nekik, hogy megfelelő elméleti felkészültség nélkül semilven területen jó munkát végezni nem tudnak, hogy a termelésben és egyéb munkákban élen tudjanak járni, ahhoz elsősorban saját magukat kell képezni. Szükséges azonban az. hogy a megjelenésben, valamint a szemináriumon való aktiv részvételben maguk a párttitkárok, a pártvezetöség tagjai járjanak elől ió példával. Ezeknek a feladatoknak a megoldása vár a iárási pártbizottságra, minden egyes alapszervezetre; amelyeknek a végrehajtása meg fogja javítani eddigi oktatási munkánkat. FÁBIÁN SÁNDOR, a pásztói járási pártbizottság y titkára. Hl