Szabad Nógrád, 1950. október (6. évfolyam, 40-46. szám)
1950-10-18 / 44. szám
2 SZABAD NOGRAD 1950 október 18. Pártmunka tapasztalatai ★ Az érsekvadkerti fiatalok a pártszervezet támogatásával elfoglalják helyüket a vezetésben Rákosi elvtárs a vasárnapi Szabad Népben írta: „A magyar népi demokrácia szélesre tárta mindenütt az iljak előtt az érvényesülés, a jövő kapuit. Természetes, hogy a tanácsokba is tízezrével jelöli őket. Hadd sajátítsák el idejekorán a falu, a járási, a megye igazgatásának tudományát, szokjanak hozzá már ifjúkorukban dolgozó népünk ügyeinek intézéséhez és segítsenek kiformálni azt a jobb jövőt, amelynek gyümölcsét elsősorban ők fogják élvezni " Rákosi elvtárs szava a magyar ifjúsághoz szól, az ország, a megye minden fiataljának szól. Rákosi elvtárs iránytmutató szavára felfigyeltek az érsekvadkerti paraszt- fiatalok is. Táviratot küldtek Rákosi elvtársnak, amely így hangzik: „Mi, érsekvadkerti dolgozó parasztiíjak, a békekölcsönjegyzés hatalmas eredményein felbuzdulva vállaljuk, hogy a tanácsválasztás előtt három nappal befejezzük az őszi mezőgazdasági munkálatokat és versenyre hívjuk Nógrad megye összes községét. Tesz- szük ezt Pártunk és Rákosi elvtárs iránt érzett forró szeretetünk jeléül, így kívánunk harcolni a békéért, az imperialista agresszorok ellen." Érsekvadkert nagy község, sok parasztfiatal dolgozik benne. A párt- szervezet egyik igen fontos feladata ezeknek a fiataloknak nevelése, munkábaállítása. A pártszervezet tisztában is van ezzel a feladatával. A pártvezetőségben ifjúsági felelős működik, aki résztvesz a DlSZ-szer- vezet ülésein, ellenőrzi munkájukat, tanáccsal látja el a fiatalokat. A békekölcsönjegyzés idején azzal bízta meg a pártszervezet Pistyur János és Szabó Ignác lelkes fiatalokat, hogy mint jegyzésgyüjtők vegyék ki a békéért folytatott harcból a részüket. A község mellett lévő két pusztán az ifjak 750 forintot gyűjtöttek. így gondoskodik a pártszervezet állandó megbízatásról Ifj. Sági József és Saár János, a kul- túrmunka és a sport terén végeznek kiemelkedő munkát. Eczli Mária, a szövetkezet boltjának alkalmazottja, egymaga öt mázsára kötött burgonyaszállítási szerződést. A községben még egész sor lelkes ifjú dolgozik. Munkájuknak eredménye, hogy a Népfront Bizottság a helyi tanács választására a 81 rendes tag közé az if jakból 11-et jelölt, a póttagok között pedig 4 ifjúmunkás van. Figyelemmel kiséri a pártszervezet az ifjúság munkáját azért is, hogy a pártszervezetet új, friss, lendületes káderekkel erősítse. A békekölcsönjegyzés, az őszi munkák sikeréért folytatott harc folyamán a pártszervezet már öt olyan ifjút vett számításba, akik munkájukkal és hűségük kel mindjobban közelednek ahhoz a megtiszteltetéshez, hogy a Párt tagjai legyenek Szék között van elsősorban Pistyur Jáno6, az ifjúsági szervezet titkára, aki az elmúlt héten a kárpátukrajnai kolhozfiatalok budapesti fogadásán is résztvett. A pártszervezet tudja, hogy a választási harc folyamán újabb bizonyítékot kell adni a fiataloknak odaadó munkájukról. Éppen ezért a párt- szervezet konkrét feladatot bízott a DISZ-re a választási harcban. A meg bízatás egyik része abból áll, hogy az ifjak felvilágosító munkát végezzenek, ezen túl pedig lendületes jókedvükkel, szines, hangulatos ünneppé tegyék a választás napját. Az ifjúsági szervezet örömmel tárgyalta meg a Párt megbízatását. A falu házait úgy osztották be, hogy minden 15 Hazat két-két parasztfiatal látogat meg. Ezek a népnevelő-párok versenyre hívták egymást azért, hogy minden választót legalább háromszor felkeressenek. Elhatározták azt is, hogy tevékenyen kiveszik részüket a falu feldíszítéséből, hogy zászlókkal, énekszó mellett, csoportosan vonulnak szavazni az urnákhoz. Színdarabot is tanulnak, hogy ezzel is még színesebbé, tartalmasabbá tegyék a szavazás napját. Agitáció-s munkájuk középpontjába a szavazásra való mozgósítást állították. Ismertetik a Népfront által javasolt tanácstagjelölteket, elmond ják. hogy a Népfrontra szavazni egyet jelent a békére való szavazással, hogy a szavazás nemcsak joga, hanem kötelessége is minden hazájáx 6zerető dolgozónak. Munkájuknak egyik hiányossága, hogy a békekölcsönjegyzési és a tanácsválasztási harcot nem kötötték össze konkrétan az ifjúsági szervezet fejlesztésével. Amint a pártszervezet titkára mondja, a DISZ-szervezetnek körülbelül 50 aktív tagja van. de minden előfeltétele megvan annak, hogy ezt a számot 100-ra növeljék. A DISZ-szervezet vegyen példát arról, hogy a Párt hogyan erősíti meg a legjobb ifjak felvételével sorait. A DISZ is ugyanúgy szervezze be azokat a parasztfiatalokat, akik eddig távoltartották magukat és edzzék meg a választási harcban az ifjúsági szervezet új kádereit. Ki kell küszöbölni a szervezeti életből azt a hiányosságot is. miszerint, ha a DISZ-szervezet titkára nincs otthon, akkor megáll a mozgalmi élet. A Párt és Rákosi elvtárs az érsek- vadkerti parasztfiatalok áldozatos munkáját figyelemmel kíséri. Az ifjak a tanácsválasztás során kapott feladat jó végrehajtásával méltón töltsék be azt . a funkciót, amely számukra a Pártban és a helyi tanácsban biztosítva van. Népnevelőink harca a békéért, a tanácsválasztásért Farkas Károly tízholdas középparaszt a tanácsokat így népszerűsíti a középparasztok előtt: — Gondoljatok csak arra az időre, amikor az átkozott Jurcsek beszolgáltatás idején üszőt kellett beszolgáltatni. Minekünk, középparasztoknak egy-egy üszőt kellett beszolgáltatni, a kulákok pedig ketten-hárman adtak be egy üszőt. Ok mint képviselőtestületi tagok intézték a beszolgáltatást és minket sújtottak. — Most ugyan nem kell üszőt beszolgáltatni, de a tanács biztosíték lesz arra, hogy ilyen döntések nem lesznek. A tanácstagok a népből valók, velünk együtt élnek és dolgoznak. * Kaba András érsekvadkerti középparasztot, tanácstagje'öltet Nagy István dolgozó paraszt azzal állította meg, hogy minek ® községi tanácsba 81 tag és 40 póttag. Kaba András így magyarázta meg: — Most majd itt a községben sok olyan dolgot elintézünk, amivel máskor Gyarmatra kellett menni. így lesz biztosítva, hogy a falu vezetésében minél többen, sót az egész falu kivegye részét. Megtörtént a faluban, hogy valakinek 5—6 libáját ellopták, a jeijelentés után be kelleti menni Gyarmatra, idó- és pénzveszteséget jelentett és aztán a perköltség is hamar megnőtt. Most ezeket a dolgokat, de ezeknél -sokkal jelentőségletjesebbeket is maga a tanács- fogja elintézni. + Kurdi Ferenc, a salgótarjáni Acélárugyár hengerésze, mint népnevelő felvilágosító munkát végez az üzem területén. A tanácsválasztás előkészítése 'üHrálmából Rózsa Jánost, a hengermű körollósát, mint pártonkívüli népnevelőt beosztották a tanácsválasztás előkészítésére. Rózsa János, mint pártonkívüli nem rendelkezik kellő tapasztalattal és Kurdi Ferenc hengerész népnevelőhöz fordult magyarázatért a következő szavakkal: „Mondja, Kurdi elvtárs, miért van az, hogy engem, aki pártonkívüli vagyok, a tanácsválasztással kap- csolatosajx_népnevelő feladattal bíztak meg?“\Kurdi elvtárs elmondta Rózsa Jánosnak, hogy a tanácsválasztás nemcsak a párttagok ügye. A megalakuló tanácsokba nemcsak párttagok lesznek beválasztva, hanem túlnyomó többségben pártoijkívüliek. A tanácsvá’asz- tas minden dolgozó ügyé. Az építésünk további szakaszán a tanácsok foglalják el a közigazgatás funkcióit és azokban a házakban, amelyek a tanácsok működéséből és irányításából épülnek fel, nemcsak párttagok, hanem pártonkívü- liek is laknak. Ezért fontos, hogy maga Rózsa János, mint pártcnkívüli vegye ki a részét a felvilágosító munkából. Azok a balassagyarmati népnevelők, akik a békekölcsönjegyzéskormint jegyzésgyüjtők működtek és meglátogatták a város dolgozóit, most ismét felkeresik azokat, akik Békekölcsönt jegyeztek, megköszönve, hogy anyagilag is hozzájárultak a béke erősítéséhez, de ezzel nem elégednek meg, hanem mindjárt rátérnek a tanácsválaszlásra és megmagyarázzák, hogy á " szavaías is a békeharc egyik csatája lesz és aki szereti a békét, annak szavazatával is meg kell erősítenie azt. A Népfront jelöltjei a ntetjyei ianúcs vúlassiáscíra A Magyar Függetlenségi Népfront 1950. évi október 22. napjára kitűzött helyi tanácsválasztáson a nógrádmeqyei tanács tagjául a következőket jelöli: GYÁRFÁS JÁNOS párttitkár Salgótarján. LŰRINCZ JÁNOS gazdálkodó fm. Dejtár. GERST JÁNOS megyei tanácselnök Balassagyarmat. GERGELY IMRÉN É háztartásbeli Ho- mokterenye. DIÓSSI ISTVÁN gy. munkás, acélgyár, Salaótarján. KRIZSANYIK JÁNOSNÉ tszcs-taq Pásztó. Dr. CSENDES OSZKÁR orvos, Salgó. tarján. KEMENCEI PÁL gazdálkodó fm. Dré- gelypalánk. TARJÁNI LÁSZLÓNÉ háztartásbeli Karancskeszi. AN DÓ ISTVÁN munkás Saigótarján- Baqlyas. CSÁNK ISTVÁN munkás Salqóbánya. BAGYINSZKI MÁRIA tszcs-taq Érsek- vadkerí. TOLDI JÁNOS bányamunkás Ságújfalu. Dr. BALOGH MIHÁLY orvos Balassagyarmat. KRAJER VILMOS gazdálkodó fm. Kazár. SAJTOS LAJOS kisiparos Salqótarján. VADÁSZI ELEMÉRNÉ qazdálkodó fm. Balassaqvarmat. SZILÁGYI LAJOS rendőrfőhadnagy Balassagyarmat. AN Dó GYULA mintaasztalos Salgó-: tarján. BALGA JÓZSEFNÉ gazdálkodó fm. Érsekvadkert. Dr. JÁNOSHEGYI FERENC megyei tanácstitkár Balassagyarmat. PAt.KOVICS BÉLA qazdálkodó fm. Salqótarján. MAKAI JÁNOS tszcs tag Diósjenő. DVORAK JÓZSEF bányamunkás Salgótarján. KRASZNAI IRÉN ÁMG dolgozó Kisterenye. KUDEI.A JÓZSEF lakatos Salgótarján. KAZARS GYULA közalkalmazott Salqótarlán. SIMON SÁNDOR mezőgazdász, Balassagyarmat. GRITZ RÓBERTNÉ gyári munkás Salgótarján. JUHÁSZ ISTVÁN gazdálkodó fm. Csecse. NÁDASDI ANDRÁS bányamunkás Salgótarján. BING GÉZA fodrász, ÁVH főhadnagy Salgótarján. KLINGER MARGIT tszcs tag Diósienő. KOVÁCS MIKLÓS mérnök, Salgótarján. KOTROCZÓ I, JÓZSEFNÉ gazdálkodó fm. Nádúif?lu. KOCH GÉZA géplakatos Salgótarján. TORJÁK VILMOS kisiparos-asztalos Salgótarján. ROBOTKA JÓZSFEN É tszcs tag Hé. halom. MÁTÉ GÁBOR lakatos Salgótarján. KOVÁCS JÁNOS IMRE fia gazdálkodó fm. Nógrádszakál. B. ISTVÁN bányamunkái tszcs-tag Var- Salgótarján. FÖLDI Zagyva. PETROVICS JÓZSEFNÉ sány. HORVÁTH ANDRÁS ács Baglyas. FÁBIÁN SÁNDOR álványozó Pásztó. BUGYI GÁBORNÉ gazdálkodó fm. Dejtár. KERNER LAJOS gyári munkás Salgótarján. BAJTAI JENŐ közalkalmazott Balassagyarmat. SÜMEGI JÁNOS gazdálkodó fm. Szécsény. CSERNÁK VIKTORNÉ gyári munkás, acélgyár, Salaótarján. OLÁH LÁSZLÓ bányamunkás Rónabánya -.telep. LOVAS ISTVÁN qazdálkodó fm. Balassagyarmat. CSÁNÁLOS! JÁNOSNÉ qyári munkás, acélgyár, Salgótarján. FEKETE IMRE gazdálkodó fm. Egyházasqerqe. TAKÁCS VILMOS bányamunkás Salgótarján. VERECZKI MIHÁLYNÉ tszcs-tag Ér- sekvadkerí. BÁRTFAI JÁNOS járásbiró Balassagyarmat. LÁSZLÓ SÁNDOR bányamunkás Balassagyarmat. NAGY FERENC gyári munkás Ludány. halászi. TÓTH K. JÓZSEFNÉ háztartásbeli Mátraszöllős. FÖLDI JÓZSEF gazdálkodó fm. Mátranovák. PFÖRTNER JÓZSEFNÉ gyári munkás, gépavár, Sa'qótarián. NAGY LÁSZLÓNÉ tszcs-tag Érsek- vadkert, Lőrinc-puszta. SZABÓ MIKLÓS gyári munkás, acélgyár. Salgótarján. VARGA IMRE gazdálkodó fm. Érsek vadkert. BÁSTI SÁNDOR gyári munkás acél gyár. Salqótarján. LONGAUER ELLA munkás Nagybátcnv. SEBESTYÉN JÁNOS ÁMG dolgozó Tolmács. CSERÖDI JÁNOS ÁMG dolqozó Érsek vadkért. SZOLNOKI MARGIT qazdálkodó fm Garáb. LÁSZLÓ FERENCNÉ állami gazdaság dolgozó Szécsénv. „ TÖRÖK FERENC őrnagy Salgótarján SZABÓ JÓZSEF qyári munkás, acél gyár, Salgótarján. KOVÁCS ISTVÁN NÉ tszciytag Palotás SKODA MIHÁLY állami gazdasági dől qozó Szécsény. VÁGVÖLGYI ANNA qyári munkás üveqqyár, Salqótarján. GÁZSI JÁNOS tszcs-taq Diósjenő. CSIRKE MIHÁLY qyári munkás, acél gvár. Salgótarján. KOJNOK GYULÁNÉ szociális titkár Balassaqvarmat. JUSZTIN BERTALAN munkás Rimóc. BERKI MIHÁLYNÉ tszcs-tag Palotás, Páltelek-puszta. MÁRKUS LÁSZLÓ munkás Salgótarján. A küldöttnek tudnia kell\ hogy ó a nép szolgája A tanácsok megválas-ztásával megint épért tesz népi demokráciánk a szocializmus felé vezető úton. Helyesen járt el tehát a népi köztársaságunk kormánya akkor, amikor Pártunk javaslatára megreformálja a magyar Ferenc Mihály né él a Jogával | 1940 | Fekete ruhába öltözött, vékony asszony után két ki- sirtszemű nyolcévkörüti fiúcska szalad. Az asszony, aki melléhez szorítva egy harmadikat tart, hátrafordul és idegesen kiáltja: „Mért nem jöttök már gyorsabban?... Nos, csak menjünk haza.“ De ahogy közelednek kitűzött céljuk felé, az asszony lépte egyre lassúbb lesz. Megállnak egy komor épület előtt és mint aki még soha nem látta, hangosan otoassa: Községháza. Főjegyző H orvát hí Árpád — ez áll az ajtón. -4z asszony tipeg-topog, bemenjen, ne menjen, töpreng. Benyit. A két gyerek utána. — Segélyt jöttem kérni, főjegyző úr. Az uram vasútnál dolgozott, nem volt kabátja és megfázott. Meghalt szegény. Három árvám van. — Menhelybe a kölykökkel. takarodjon. menjen szolgálni! Végeztem! — hadarja ellentmondást nem tűrő hangon H.orváthi Árpád Hugyog község főjegyzője. Mint akit leforráztak, úgy jött ki az asszony. A melléhez szorított gyerek elkezdi a sírást, az anya nem szól semmit, de valami mintha fojtogatná. Köp egy nagyot, keze ökölbeszorul, de vele szemben csendőrök jönnek. Mindez tíz évvel ezelőtt, a földes- urak, gyárosok, főpapok „régi jő világa“ idején. Hugyag községében özv. Ferenc Mihálynéval történt meg. De nemcsak vele ... Ezek a gondolatok futottak végig Ferenc Mihályné emlékezetén, mikor a Népfront választási felhívását elolvasta. I urn I éves már, de fiatalabbnak I K'* 1 * látszik, mint tíz évvel ezelőtt. A lába gyorsabban jár, n háta kiegyenesedett. Nem kiált idegesen gyermekeire, nem kell segélyért mennie, van biztos megélhetése. A nehezen meghizlalt libát nem kell már az „uraknak“ eladni. Maguk eszik meg, ■ ez évben már a hatodikat. Az ólban disznó hízik. Sándor, a legidősebb fiú. katonatiszti iskola hallgatója, már Pista is dolgozik, ő is keres. .4 derűs jelen, a gyönyörű jövő és a tanács jár az eszében. — Az átkozott múltban nemhogy a szegény dolgozó asszonyokat, de még az embereket is távoltartották az irányító, vezető munkától. Ennek a rendnek már örökké~ vége. Pártunk a férfiakkal egyenlő jogot biztosít a nőknek — mondja Ferenc Mihályné, majd így folytatja: — Én uygan nem vagyok a tanács jelöltjei között, de tudom, hogy a tanácsba beválasztott asszonyokon keresztül, mindnyájunkat megbecsül a demokrácia. Örömmel fogok szavazni Járja Ignácnéra, özv. Boros Istvánnéra és a többiekre, mert tudom, hogy azért fognak dolgozni, hogy falunk még tovább fejlődjön, úgy, mint demokráciánk öt éve alatt, amikor bevezettük a villanyt, járdát építettünk és a: iskolát rendbeszedtük. A tanácsok megalakulása után még biztosabban rálépünk a béke, az építés — a szocializmus útjára. Lelkesen magyaráz, arca kipirul és beOKTÓBER 22. | szél. Béke és az építés vágya fűti és hevíti a dolgos parasztasszony szívét, ki az elmúlt öt év alatt tanult meg élni emberien és felszabadultan dolgozni. — Végtelenül örülök, hogy megszűnik a még mindig a földbirtokosok és gyárosok Magyarországára emlékeztető jegyzőségi rendszer és helyébe a nép igazi képviselői, a tanácsok kerülnek, akik harcolnak is a dolgozókért. A tanácsok megalakulásával újra nagyot ütünk ellenségeink fejére és még erősebbek leszünk. Erősebb lesz a béketábor is. Befejeztem az őszi munkát is a tanácsválasztás tiszteletére. — Nagyon megünnepeljük a tanácsválasztás napját. Kidíszíítettem a házat, úgyhogy olyan legyen, mint május elsején oolt. A női egyenjogúságért, családom békéjéért, a béke megszilárdításáért, életünk további szépüléséért szavazok október 22-én a Népfront jelöltjeire. Népfrontra szavazok, mert nem akarom, hogy visszatérjen a földesurak, a Horváthi-fSle főjegyzők és a csendőrök világa. T Dolgozó parasztasszonyok levele a tanácsyálasztásról Nekem nagyon nagy ünnep a ta- náesválasztás, mert tudom, hogy választásommal elősegítem a béke megvédésének nagy ügyét. Tudom, hogy a tanács tagjai mind egyszerű miin- kásemlrerek, olyanok mint én. Mi, morgospusztai dolgozók nagyon sok mindent elértünk a felszabadulástól eltelt öt év alatt. Szépen fejlődtünk, gyarapodtunk, és bízunk abban, hogy a ianáesvátasztások után még több és nagyobb eredményeket fogunk elérni, mert egyszerű munkások, parasztok és néphez hű értelmiségiek fogják az egész ország ügyét képviselni. Czekó Józsefné, Morgos-puszta A lanácsválasatásriak mi falusi asz- szonyok nagyon örülünk, mivel már most az asszonyok is helyet kapnak a falu irányításában. Ezzel a mi ügyeinket te jobban fogják képviselni, mint eddig. Ha mentünk te panaszra, csak elutasítottak, ügyünket nem intézték el. Most már mi asszonyok is. egyenrangúak lettünk férfitársainkkal, mi is résztveszünk saját sorsunk irányításában. Ezért jónak látjuk és örülünk a tanácsvál'asztásnak. özv. Oravetz Istvánné, Buják. Ötvenötéves asszony' vagyok, az MNDSZ elnöke. Szeretettel dolgozom a Párt útmutatása alapjain és örömmel várom a ta nácsvál a sz Iá sok napját. A demokrácia megadta az asszonyoknak a jogot és mi gyakoroljuk is azt. Dolgozunk úgy, hogy a Párt és Rákosi elvtárs meg legyen elégedve munkánkkal. A tanácsválasztás napján egy-) emberként szavazunk le a Népfront jelöltjeire, mert ezzel saját sorsunkat visszük élőre, mert ezzel védjük békés jövőnket, gyermekeink boldog életét. Varga Jánosné, Palotás. közigazgatás eddig elavult, régi formáját és bevezeti a 'tanácsrendszert. Nem keM hangsúlyoznunk azt külön, hogy az átkos régi közigazgatási rendszer miért is nem felel meg a szocializmust építő körülményeknek. Hiszen azt minden dolgozó tudja, érzi és érti, hogy mi a különbség a múlt és a jelen között. Vájjon szükséges-e ahhoz kommentár, hogy a múlt közigazgatási apparátus, kit szolgált, ps kinek az érdekében szolgált? Mindenki előtt világos, hogy egy tőjegyző, főszolgabíró, főispán „úr“ miért nem tudott igazságot szolgáltatni a dolgozó munkásnak, parasztnak, akármilyen konkrétumokkal is állt a törvény elé, hogy a maga igazát megvédje. Mert hiszen a törvény paragrafusai úgy voltak megszerkesztve, hogy azok csak ítéletet adtak a dolgozóknak, nem igazságot. A mostani tanácsrendszer bevezetése tehát újabb győzelmi tényezője demokráciánknak, mert hiszen olyan téren történik most változás, ahol eddig nyugodtan meghúzódtak a reakció és a külföldi imperialisták ügynökei. Ezzel a lépéssel újra erősítjük a békefront magyar szakaszát Tudatában volt kormányzatunk annak, hogy amikor bevezeti a tanács- rendszert, követve a Szovjetuniót, közigazgatásunk átállításával nagy hadállásából veri ki a reakció hadseregét, hadoszlopát és felszámolja a bürokratizmust a közigazgatási apparátusban is. Mert hiszen most — ahogyan Alkotmányunk is kimondja — maga a nép te’jes egészében kezébe veszi a hatalmat," így tehát a tanáos- lendszer a legdemokratikusabb rendszer. A nép maga választ, saját fiaiból választja a legérdemesebbeket és állítja erre a posztra. így kétség nem fér hozzá, hogy a választottak meg is áll ják a helyüket. Idézem ehhez Sztálin elvtárs szavait, amikor nyilatkozik a küldöttek szerepéről: „A küldöttnek tudnia kell, hogy 3 a nép szolgája, a nép küldötte a Legfelső Tanácsba s hogy azt az irányvonalat kell követnie, amely szerint adott utasítást a nép. Ha letér az útról, a választóknak joguk van új választások kitűzését követelni és az útról letért küldöttnek a szűrét kitenni.'" Ezzel a lépéssel népi demokráciánk le fog számolni a megmaradt tőkés feudális bürokratikus rendszer maradványaival és az ötéves tervvel nyu- godtabban és biztosabban építheti a nép országát, a szocialista Magyar- országot. Szeíszki-Sztalinovszki Mihály
