Szabad Nógrád, 1950. október (6. évfolyam, 40-46. szám)

1950-10-18 / 44. szám

I Követjük Rákosi eSvtársat, egységesen szavazunk a Népfrontra Rákosi elvtárs cikket írt a vasár­napi Szabad Népben a tanácsválasz­tásról. A cikk minden sora úgy ha tett, mint az eleven valóság, minden betűje az életet tükrözi vissza. A tanácsválasztás népünknek hatalmas megmozdulása. A választási harcban Rákosi elvtárs cikke iránytmutató felvilágosítás, konkrét példa arra, hogyan volt elnyomva dolgozó né­pünk a múltban, mi a jelentősége a megalakuló tanácsoknak és milyen lelkesedéssel készül dolgozó népünk október 22-re. Gergely Imréné, az MNDSZ megyei titkára Rákosi elvtárs beszédéből legjobban a következő részt olvasta el: „A jelöltek majdnam 30 száza­léka, kereken 60.000, nő. Ez a szám magábanvéve bizonyítéka annak, hogy a népi demokráciában a nők egyenjogúsításának követelése most sem marad papíron, nem marad írott malaszt. A dolgozó nőknek tízezrei először nyomulnak De ilyen inponáló számmal közigazga­tásunkba. ök a legjobb biztosíté­kai annak, hogy a tanácsok való­ban szívükön viselik választóik ügyes-bajos dolgait és igyekeznek azokat gyorsan és a nép érdeké­ben megoldani. Ez a 60.000 női ta­nácstag már magábanvéve mutatja az idők változását, mutatja az új szellemet, amely ezután közigazga­tásunkat átlengi.” Gergely Imrémé az olvasottakról a következőket írja hozzánk: „Rákosi elvtárs október 15-i cikké­ből láthatjuk a nők megbecsülését, láthatjuk, hogy a Szovjetunió pél­dája nyomán a Párt és Rákosi elv­társ vezetésével eleven valósággá vált, alkotmány unitnak az a pontja, amely kimondja, hogy népköztársa­ságunkban a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek. Ezt tükrözi vissza a tanácstagok jelölése, amikor megyénk területén 1472 munkás, paraszt és haladó ér­telmiségi, kisiparos és kiskereskedő, női küldött vesz részt a tanácsok megalakulásával az államhatalom gyakorlásában. A tanácsba jelöltek jó munlcá- juklcal érdemelték ki a dolgozók bi­zalmát. Mint például Csanálosi Já- nosné Salgótarján, acélgyári munkás- nő, aki 120 százalékos termelésével 600 forintos békekölcsönjegyzésével is bebizonyította, hogy a békét erő­síti. ami minden dolgozó közös ügye, ötéves tervünk megvalósításának legfőbb feltétele. Vagy Bogdán Bé- láné horpácsi MNDSZ ügyvezető, aki jó felvilágosító munkával és o családján kívül 100 forintos béke­kölcsönjegyzéssel erősíti a, béke- frontjának ránk eső szakaszát. Éppen azért, mert a tanácsban a dolgozó férfiak és nők legjobbjai1 jelölte a Népfrontbizottság, Nógrád megye minden dolgozó nője október 22-én egyemberként adja le szavaza­tát a Népfrontra, hogy ezzel is meg­mutassuk az amerikai háborús uszi­táknak, hogy mi, Nógrád megye astz- szonyai és leányai sziklaszilárdan védjük a békét szavazatunkkal, ter­melőmunkánk fokozásával, jó felvi­lágosító munkával, kultúrmunlcánk fejlesztésével, hogy ezzel hatalmas csapást mérjünk békénk ellenségeire, az amerikaiak és csatlósaik külső és belső ügynökeire. Gergely Imréné ,,A felszabadulás előtt az a kö­rülmény, hoqy egy község önálló volt, nem sokat használt az ottani dolgozó parasztságnak, mert a nép- ellenes közigazgatás gondoskodott róla, hogy a dolgozó ember életét megkeserítse. Ezért fogadta re­megő kézzel a dolgozó paraszt a községházára való behívást, ezért lépett be rettegve és elfoqódva a jegyzői hivatalba és ezért hall­gatta alázatosan, meggörnyedt háttal a jegyző foqhegyről odave­tett fenyegető, megvető szavait. Es mert az ügyek legtöbbjét a köz­ségben nem lehetett elintézni, a hatóságokkal való érintkezés leg­többször végetnemérő lótást-futást jelentett a járási székhelyre, a me­gyeszékhelyre; Ponciustól Pilátusig, a dolgozó néppel ellenséges köz­igazgatási bürokrácia útvesztői­ben." Szalontai Imre kiváló hengerészt Rákosi elvtárs cikkének ez a része ragadta meg a legjobban. A cikk ol vasasa közben gondolatában felele­venedett benne az 1930-as év, ami­kor a család véres verejtékkel kere­sett pengőiből házat építettek — minden melléképület nélkül. Hét évbe került, amíg a Szalontai családnak annyi pénze összegyűlt, hogy felépíthette a hiányzó mellék­helyiségeket. • — Amikor előteremtettük az épít­kezéshez szükséges pénzt, legalább annyi ideig kellett szaladgálni — sikertelenül — a városházára az en­gedélyért, mint amennyi időbe tel­lett a pénz előteremtése. Amikor végkép meguntuk a sok staféta fu­tást (felváltva futottunk) az engedé­lyért, elhatároztam, hogy felépítem én — engedély nélkül, mert közben ldtanultam a kőműves mesterséget Fel is építettem a mellékhelyisége­ket, de ez aztán tudomására jutott az elöljáróságnak és azt. mivel nem okleveles mesterember építette — le­bontatta. Közben bevonultam kato­nának és így nemcsak a vályog, ha­nem a tető is elpusztult. Hiába volt a sok júrkálás Ponciustól Pilátusig — a bürokrácia győzött. — De most úgy szavazunk, hogy a bürokráciának még nyoma se ma­radjon, ahogy tőlünk Rákosi elvtárs elvárja •.. MEGINDULT A NEMES VERSENY! • • Ünnepnap lesz a szavazás napja, mindenki kiveszi részét a választási harcból A tanácsválasztás nagy ünnepe lesz egész dolgozó népünknek és ennek szellemében készülnek megyénk dolgo­zói is október 22-re. Megyénk dolgozói között ebben a hatalmas munkában is kibontakozik a versenyszellem. Nem azért, hogy a feladat kampány jelleget kapjon, hanem azért, hogy a versenyen keresztül minél több lelkesedést, találé­konyságot vigyenek a választás nap­jába és még jobban biztosítsák a győ­zelmet. A pásztói MNDSZ a község dolgozó asszonyai nevében az alábbi versenyfelhívást intézte a megye dol­gozó asszonyaihoz: Községünk asszonyai ugyanúgy, mint az orszáig dolgozó asszonyai na­gyon sokat kaptak Pártunktól, népi demokráciánktól. Éppen ez serkent mindannyiunkat a fokozottabb harcra, a béketábor erősítésére, a szocializmus építésére. Mi MNDSZ-asszonyok kivettük ré­szünket a békekölcsön jegyzés munká­jából, amelynek befejezése után nem álltunk meg, hanem minden erőt moz­gósítottunk a tanácsválasztások sikere érdekében. Ezért az MNDSZ pásztói csoportja Nógrád megye összes MNDSZ cso­portjait kihívja versenyre, melynek szompontjai a következők: 1. Vállajuk. hegy a tanácsválasz­tás győzelmének biztosítása érdeké­ben községünkben minden családot meglátogatunk és felviláqosltó mun­kán keresztül seqítjük elő. hogy ok­tóber 22 én déli 11 óráig a község asszonyai egyemberként szavazza­nak le a Népfrontra, békénk, szocia­lizmusunk építésére. 2. Vállaljuk, hogy a szavazás nap­ját ünnepélyessé tesszük ennek ér­dekében 22-én reggel csoportosan meqyünk szavazni asszonyainkkal, amelyet kultúrműsorral kezdünk meg. 3. Vállajuk, hogy a pásztói járás területén lévő qyenge MNDSZ-cso- portokat megerősítjük, ennek érde­kében 15 tagú falujárú brigádot szervezünk, melynek munkáját egybekötjük a kultúrmunka kiszéle­sítésével. 4. Választási munkánk győzelmét ki kell felezni községünk díszítésé­vel is, ezért vállaljuk október 22.re községünk kidekorálását. Reméljük, hogy a versenyfelhívást minden MNDSZ-csoport magáévá teszi s csatlakozik e felhíváshoz. Érsekvadke’rt község október 15-én nagygyűlést tartott, ahol a község dol­gozói a balassagyarmati járás vala­mennyi községét versenyre hívták ki a váíasztások sikeres befejezéséért. I A salgótarjáni járásban is megmoz­dultak a dolgozók, hogy október 22-re, a tanácsvállasztások1 napjára, minél eredményesebb munkát tudjanak ki­fejteni országunk felemelkedése, a vi­lágbéke megvédése érdekében. Zabar község dolgozó népe október 11 -én tartott falunap, alkalmával egy­séges lelkesedéssel azt a határozatot hozta, hogy versenyre hívja ki a járás összes községét az október 22-én tar­tandó választás lebonyolítására. Cered község dolgozói a zabariak versenykihívását már elfogadták és úgy döntöttek, hogy a szavazást 12 óra helyett már 11 órára befejezik, hogy mindenki leszavaz és ezenkívül minden szavazóheiyiségnél kultúrmű­sort adnak. A balassagyarmati járás pártbizott­sága felhívással fordul a megye terü­letén lévő összes jáirási bizottságokhoz, hogy a békéért vívott harc erősítése érdekében versenyben végezzék az őszi mezőgazdasági munkák sikeres befejezését. A versenyben Földes község versenypontjait tartják szemeiőtt. A járás dolgozói látva a békeharc döntő fontosságait, a tanács­választás sikeres befejezésével is hozzá kívánnak járulni a Szovjetunió vezette béketábor harcához és drága hazánk védelméhez. A tanácsok feladatai A tanácsok elölt hatalmas feladatok állnak: A tanács vezeti a községben az egész gazdasági kulturális és társa* dalmi tevékenységet. Végrehajtja a törvényeket és a felsőbb szervek rendeletéit. Biztosítja az államigazgatási munkában az áliarnfegyelem betartását. Elősegíti az állami rend és közvagyon védelmét, oltalmazza a dolgozók jogait, felméri és ki­elégíti a helyi szükségleteket. Tárgyalja és elfogadja a helyi gazdasági ter­vet és költségvetést, ellenőrzi a terv és költségvetés végrehajtását. Különös gondot fordít a mezőgazdaság fejlesztésére, a népgazdasági tervnek a mező­gazdaság területén történő megvalósítására, támogatja a termelőszövetkezeti csoportok munkáját. Irányítja és ellenőrzi a helyi jellegű gazdasági vállala­tokat, valamint az alá ja rendelt iskolák, óvodák, napközi otthonok és egyéb kulturális és szociális intézmények munkáját. A helyi tanácsok elősegítik az ötéves terv megvalósítását. Mozgósítják azokat a helyi erőforrásokai, amelyeket túlnyomórészben éppen az állami szervezet helyi hiányosságai miatt — eddig nem tudtunk az ország építésé* nek szolgálatába állítani. A falusi tanácsoknak különösen a inezögazdasági termelés területén lesznek komoly feladatai. Biztosítani fogják Pártunk es a kormány politiká­jának megvalósítását, a termelés emelését, a dolgozó parasztság gyarapodá­sát, jólétének emelkedését. A helyi tanácsok gondoskodnak a mezőgazdasági munkákhoz szükséges gépi és igaerőről, a vetőmagellátásról, a növényvédő szerek beszerzéséről, az állattenyésztésről. Az állattenyésztéshez szükséges takarmányokról és arról, hogy jó tenyészképességü állami apaállatok díjtala­nul álljanak rendelkezésre stb. Nincs olyan dolgozó család városainkban és falvainkba.n, amely a ta­nácsválasztások után rövidesen saját sorsán keresztül ne erezné, hogy a tanácsok velük és értük dolgoznak, az ő életüket, a munkájukat viszik előbbre. 120 dolgozót foglalkoztató javítóműhely létesül Balassagyarmaton A balassagyarmati városi tanács most azon dolgozik, hogy a megyében lévő gépállomások javítóműhelyét a város­ban helyezzék el- A javítóműhelyt előreláthatólag még ebben az évben üzembe helyezik és megindulása után P20 dolgozó foglalkoztatását biztosítja. A javítóműhelyt a volt oiajgyár tele­pén helyezik el és a megyei gépállo­mások fejlődésével a javítóműhely is szélesedik és egyne több balassa­gyarmati dolgozó kenyerét fogja biz­tosítani. A balassagyarmati járási tanács versenyben ái1 az őszi munkák elvég­zése terén is. Vallatták, hogy a ta­nácsválasztásokra végeznek az őszi munkákkal. A mélyszántásban már igen előrehaladt a járás. A miniszter- tanács határozata értelmében 15-ig kel­lett volna elkezdeni a mélyszántást és 14-ig már 15 százalékban felszántot­tak a tavasziak alá. Most, hogy meg­indult a termelési szerződések kötése, a járási tanács október 22-re, a ta­nácsválasztás napjára vállalta, hogy 10 hold tavaszi búzára, 900 sörárpára, 20 ipari burgonyára, 820 cukorrépára, 76 olajlenre, 120 rostlenre, 386 do­hányra, 21 fajbabra, 60 lencsére, 114 bükkönyre, 615 napraforgóra, 60 vö­rösherére, 22 koriander-magra és 252 hold zöldségre kötnek termelési szer­ződést a termelőcsoportnál és az egyé­nileg gazdálkodóknál. A szerződések megkötését a köz­ségekben a szövetkezet termelési fe­lelősével és a Népfront Bizottsággal karöltve végzik és ellenőrzik. Javul a salgótarjáni kenyérgyár munkája A salgótarjáni élelmezési üzemek — sütő, hús, cukrász stb. — a Megyei Tanács megalakulása előtt egy NV-hez tartoztak. Közös pénztár, közös köny vetés volt. Bonyolult, áttekinthetetlen volt az NV vezetése. A Megyei Ta­nács ipari osztály megalakulása után szervezést hajtott végre az NV-nél Az egy, nagyobb NV-ből több kisebb keletkezett. így alakult meg a salgótarjáni kenyérgyár is, amely a szétválasztás előtt deficites volt. A szétválasztással a kenyérgyár vezetése egyszerűbb, áttekinthető, vi ágos lett, az ellenőrzés is könnyebbé vált A szervezés után szembetűnőbb lett az üzem szűk keresztmetszete: a laza munkafegyelem, az anyagtakarékosság hiánya. A gyár dolgozói üzemi érte­kezleten beszélték meg a hibákat és azok kiküszöbölést módját. Munkaversenyt szerveztek, eredmé­nyesebben dolgoztak, a munkások. A rendbontókat: a részegeskedőket, azokat, akik lopták a nép vagyonát elküldték és ma már az ózdi kenyér­gyárral folytatott münkaversenyben is megállják a helyüket. Az üzemben a munka meggyorsítá­sát gépek beállításával fokozzák. Ma már dolgozik a dagasztógép, a kenyér garmon, autóval történik a szállítás üzembe állították a felvonó- és zsák- poroló gépeket. Eredményesen dolgozik a kenyér­gyár, mert a jó munka alapját meg­teremtette a Megyei Tanács. Szétválasztják a Víz és Csatorna, valamint a Köztisztasági IVV-ket A Megyei Tanács Ipari Osztálya javaslatot tett a közlekedés és posta­ügyi minisztérium felé, hogy a salgó­tarjáni víz- és csatorna, valamint a köztisztasági vállalatokat a munka megjavítása érdekében válassza szét. A közlekedési és posta-ügyi miniszté­rium a javaslatot elfogadta és így rö­videsen megtörténik az említett vál­lalatok szétválasztása. 12 helyen kibővítik a közvilágítást Még ebben az évben jelentősen ja­vul a községek közvilágítása. A Me­gyei Tanács közvilágítás-bővítésre közel 50.000 forintot juttatott. A köz­világítás-bővítésre Kishartyán, Sóshar- tyán, Érsekvadkert, Dejtár, Balassa­gyarmat, Kazár, Patak, Buják, Pásztó, Salgótarján, Szurdokpüspöki és Kiste- renye községek, illetve városokban végzik el. A közvilágítás bővítésével megszűrnek a sötét utcák, biztonsá­gosabb fesz a közlekedés. A NÉP JELÖLTJEI MOLNÁR ISTVÁN szta- hánovista csiszoló, aki új normáját állandóan 170— 180 százalékra teljesíti, ki­érdemelte, hogy a dolgo­zók a salgótarjáni városi tanácsba jelölték. KÁBA ANDRÁS érsek­vadkerti középparaszt már befejezte az őszi munkát. Munkájával érdemelte ki, hogy a községi és a >á- rási tanácsba tag, a me­gyei tanácsba póttag­jelölt. NAGY ATTILA, nó grádszakáli középparaszt fia, szorgalmas munká­jáért, a jegyzésbegyüjtés- ben elért sikereiért lett jelölve a község dolgozói által a helyi tanács tagjai közé. PERCE MÁRTA 21 éves parasztleányt a pásztói DlSZ-szervezet titkárát azért küldik a ta­nácsba, hogy lelkesedésé­vel, lendületével előbbre vigye ennek munkáját. BÁLINT ANDRÁS 8 holdas dolgozó parasztot, pártonkívülit a község dolgozói érdekében vég­zett áldozatos munkájáért jelölték n bánki dolgozók a községi tanácsba. BENCZE JÓZSEF ba­lassagyarmati élrendőrt, a városi DlSZ-szervezet tit­kárát Balassagyarmat dol­gozói a városi tanácsba jelölték. Bencze József 2000 forint Békekölcsönt jegyzett. SULYOK T. JÁNOS nagybátonyi bányász, 26 éve dolgozik a bányánál. A dolgozók az üzemi bi­zottságba küldték, hogy képviselje érdekeiket, most pedig a tanácsba jelölték.

Next

/
Thumbnails
Contents