Szabad Nógrád, 1950. október (6. évfolyam, 40-46. szám)

1950-10-18 / 44. szám

Rákosi elvtárs vezetésével előre a Népfront győzelméért! VI. évfolyam, 44. szám. Ára 50 fillér 1950 október 18 A magyar dolgoz.» népnek wxavaxá.^al kell meg.miiAatnia9 hogy egységbe ei. egyetértésben kés* a békét védelmezni Lelkes választási nagygyűlések megyénkben /f menye dolgozót vasárnap egyemberként vonultuk fel tüntetésre u Párt és a Népfront mellett. Dol­gozó parasztok, munkások, bányászok, értelmiségiek .és egyszóval mindenki a Népfront választási gyűléseire vo­nult. Megyénk dolgozói jól emlékeznek a Mocsáriakra, u C.horinokra és mindazokra, akik az n bőrükön élősködtek és élték gondtalan világukat. Azért volt■ nagy nap ez a 'vasárnap, mert már most kiálltak megyénk dolgozói amellett, hogy október 22-én leadott szavazatukkal, a Népfront iel ölt jelnek egységes megválasztásával ezeknek az úri bitangoknak még ma­radványait is végképp elsöprik. Ahogy erősödött o dolgozó nép hutáiméi, ágy lett egyre inkább a közigazgatás a dolgoz« nép tulajdona. Amikor Pártunk vezetésénél ez él) nyarán a megucí, órást és városi tanácsok mega!akid!ok. máris komoly és hatal­mas lépést leltünk előre. Cj alak. hidak, óvodák, a vil­lany. vízellátás meyjavulása. a közellátás fejlődése jelez­ték, hogy országunkban és megyénkben történelmi vál­tozások mennek végbe. Most, amikor a nagy Szovjetunió tanácsainak példája nyomán mi is tanácsokat választunk, a megyétől egészen le a községig, akkor elmond hatjuk, hogy minden halaimat a dolgozó nép kezébe adunk. /J z a Indul emelte a vasárnapi választási nayygyü- lések színvonalát olyan lelkesre, hogy még job­ban birtokunkba vesszük sarját tulajdonunkat. .4 válasz­tási gyűlésen a kommunisták vezetésedet ott voltak a •jrártonkivüliek és más pártbeliek, a vallásos meggyőződé­snek és minden becsületes dolgozó, aki felismerte, hogy a tanácsválasztás a békéért, saját jólétéért folytatott kü'- delem egyik igen fontos Imrei szakasza. A vörös és nem- zetiszínü zászlók, a feliratok, a mosolygós arcok hirdet­ték az. ünnepet es Rákosi elvtárs magasra emelt arcképe, hogy a tanácsválasztást Pártunk és szeretett vezérünk., Rákosi elvtárs útmutatása alapján nyerjük meg. .. Salgótarján dolgozói szombaton a Petőfi-iérrc vonul­tak, hogy meghallgassák Kádár elvtársat. Pártunk fő­titkárhelyettesét. Kádár elvtárs a tanácsválaszt ásókról beszél Minden munkásnak, minden dol­gozó parasztnak, minden értelmiségi dolgozónak, minden szabadfoglalko­zásának, kisiparosnak — vagyis min­den munkájából élő, becsületes em­bernek érdeke, hogy saját szavaza­tával, személyes közreműködésével résztvegyen október 22-én a tanácsok megalakításában. Maguknak a dol­gozóknak kell biztositaniok a taná­csok megválasztásával, a tanácsok minden erővel való támogatásával, a tanácsok harcos védelmezésévef. a dolgozók alattomos ellenségeinek minden rágjál ipával és támadásával szemben, hogy ezentúl necsak kormányunkban és központi kormányzati szerveinkben, hanem a legkisebb falu helyi ha talmi szerveiben is biztosítva le­gyen a dolgozók érdekeinek meg­védése. a I reakciós sakálok, a kapitalista ki­zsákmányolok, spekulánsok, a meg­vert, de még meg nem semmisült egész reakciós bandával, a gróf Al­ma ssy, vitéz Mikolay, gróf Zichy Jánosok közigazgatását visszakivánó, a szolgabírák és csendőrök világát visszasíró kísértetek cstirhéjével szemben. — Az, ötéves terv és a tanácsvá- laszlasok. egyazon dolognak: új tár-, sadalmunknak, a szocialista Magyar- ország kivívásának és felépítésének két különböző, de egymással össze­függő kérdése. Mint Rákosi elviére mondotta: nincs az országnak olyan eldugott kis helysége, nincs egyetlen dolgozója, aki az ötéves terv áldásos hatását ne erezné, ne tapasztalná saját életének megja- vulásán keresztül. így az ötéves terv megvalósítása tette és teszi lehetővé Salgótarjánban új vasöntö, a vízvá­lasztó új szénosztályozó felépítését. Ez tette lehetővé a megyében két téglagyár üzembehelyezését, eddig 9 gépállomás 145 traktorral való meg­indulását, a megye minden községé­nek a telefonhálózatba való bekap­csolását, 35 nógrádmegyei községnek villanyvilágítással való ellátását és száz és száz a megye dolgozóinak életét jobbatevő létesítmény megvaló­sítását. Kádár elvtárs ezután a salgótarjáni medence bányászainak és a szénter­meléssel kapcsolatban Nógrád megye többi dolgozóinak feladatairól be­széli. —• A szénbányák közül — mon­dotta — a salgótarjáni bányavállalat dolgozói szeptember hónapban közel 104 százalékra túlteljesítették az elő­irányzatot. Bányász testvéreinknek arra kell törekedniük, hogy az 1950-es tervüket előbb befejezzék és túltelje­sítsék. A szén egész iparunk kulcs­kérdése. Gerö , elvtárs egyik előadá­sában kifejtette: gyorsan fejlődő ipa­runk megköveteli, hogy 1954-ben a jelenlegi széntermelés­nek mintegy kétszeresét kell az ország bányáiból kitermelni. En­nek a szénmennyiségnek biztosítása igen komoly feladat elé állítja bányászainkat, de másokat is. A több szenet 1 jobb technikával, jobb munkaszervezéssel, jobb munka- módszerekkel és a bányászok szá­mának emelésével tudjuk csak biz­tosítani. El kell érnünk, hogy a bá­nya segédmunkásainak törekvő, jó dolgozóból a legtöbben és a lehető legrövidebb idő alatt vájárokká ké­pezzék magukat. El kell érnünk, hogy a bányászat, fontosságának megfelelően, a legbecsültebb foglalkozás legyen. A7. augusztusi alapbéremelés és normarendezés segítségével. Pártunk és kormányunk szándékának megfe­lelően a föld alatt, a szén kitermelé­sével foglalkozó bányászok keresete, az ipari munkások között a hetedik helyről az első helyre került fel. Pártunk Központi Vezetősége fog­lakozik azzal a kérdéssel, hogy a bányászok helyzetének különböző módon történő minden további ja­vításával vomm. életpálya legyen a bányászhivatás. A bányakörzetekben elő ifjúságunk pedig, amely pályaválasztás előtt áll, széntermelésünk óriási nemzet- gazdasági jelentőségét felismerve, népköztársaságunk iránti hazafias lelkesedéstől áthatva lépjen so­rainkba és erősítse, gyarapítsa egész dolgozó népünk által figyelemmel és szeretettel körülvett bányamunkások seregét Kádár evtárs, ezután a ránkváró feladatokról beszélve hagsúlyozta: — A mi. összes' jövőbeni terveink éltető eleme és szükséglete a béke. ha mi nyugodtan dolhozhatunk, ak­kor nem túlhosszú idő alatt meg­tudjuk- mutatni a világnak, hogy a, mi népünk, amelyet a Szovjetunió szabadított fel évszázados rabságából, mire képes,.,. Jv^Mtudjuk mutatni' az egész világnak, b'őgy a kapitalisták és földesurak által tönkretett, kiszi­polyozott, kirabolt és elpusztított or­szágból egy szabad nép hogyan te­rem: virágzó országot, ahol boldog emberek élnek. Hogy ma békében élhetünk és a háborús imperialista körök nem bo­ríthatták lángba a világot, azt min­denekelőtt és elsősorban a Szovjet­unió és Sztálin békeakaratának és békepolitiká iának köszönhetjük. ■ ; ,A Szovjetunióhoz bennünket fűző testvéri kötelékeknek erősítésével és a Magyar Népköztársaság ál­laminak, mint a béke szilárd bás­tyájának . igazi megerősítésével . kell nekünk hozzájárulnunk az em­beriség legfőbb és legszentebb ügyének, a békének megvédéséhez. A háborús gyújtogatok közveszélyes­ségéi bűn volna elhallgatni, de ép­pen akkora, sót még nagyobb bűnt kö­vet el az, aki hitelt ad az ellenség ama aljas hazugságának, hogy a vi­lágháború elkerülhetetlen. A háború nem elkerülhetetlen, de arra szükség van, hogy a Trumanok fokozódó provokációjára az emberek százmil­liói a hatalmas, legyőzhetetlen béke- tábor erői és közöttük mi, magyar dolgozók, még harcosabban, még el­szántaidban álljunk ki a béke meg­védésének ügye mellett. Ezen az úton, a . béketábor erőinek növelésé­vel, a Trumanok. Achesonok, Mhc- Arthurok, Titok tervei kudarcra van­nak ítélve és gyalázatos bukásukat és az embeiség megvetését nem ke­rülhetik el. Mostani tanácsválasztásaink külö­nös nemzetközi fontosságát az adja meg, hogy ezen a választáson a ma­gyar dolgozó népnek impozáns sza­vazással kell megmutatnia, hogy egy­ségben, egyetértésben, Pártunk útmu­tatásait követve, kormányunk mö­gött áll, megingathatatlanul a Szovjet­unió vezette béketáborba tartozik és kész a békét minden módon védel­mezni.’ ! A tanácsválasztás a magyar népi demokrácia újabb, elsöprő győzelme legyen a belső., bujkáló reakciós erők fe­let, és méltó válasz legyen a nem­zetközi imperialista háborús gyújto­gatok elvetemült bandájának. Min­denki szavazzon —, de ez nem elég. Mindenki lépjen lel és cselekedjen annak érdekében, hogy a választás a Népfront jegyében, a munkások, parasztok, ér­telmiségiek, kispolgárok, nők, ifjak, vallásos meggyőzödésüek, minden dolgozónak pártállásra való tekin­tet nélküli egységes állásfoglalása legyen a tanácsok és népünk igaz ügye mellett. Kádár elvárs nagy lelkesedéssel fogadott beszéde után, Salgótar ján dol­gozói hosszan ünnepelték a Pártot, Rákosi elvtársat. A választási nagy­gyűlés az Internacionálé eléneklésé- vel fejeződött be. Balassagyarmaton a Népfront mellett tüntettek a felvonulók Balassagyarmat dolgozó, népy liosz- szú. fegyelmezett sorökbárt, zászlók és1 békét követelő, a függetlenségi Nép­front melletti erős, megbonthatatlan állásfoglalásukat kifejező feliratok; százaival vonultak fel 'az őszi színekbe öltözött Népligetbe;, hogv meghallgas­sák Gyárfás János'elvtárs választási beszédét. A íöbbi mint 4000-res dolgozó tömeg' lelkesedése miatt sokszor félbe kellett szakítani Gyárfás elvtársnak a beszédét. Gyárfás elvtárs ismertette a tanács­választások jelentőségét, éles ha­tárvonalat húzva a múlt bürokratikus közigazgatási rendszer és a megvá­lasztandó tanácsok között. — A régi képviselőtestületekben, megyeházakon a gazdagok képviselői ülték. Ezek azonban nem a dolgozó nép, hanem a saját érdeküket képvi­selték. Balassagyarmat dolgozó népe -- mondotta Gyárfás feivtárs beszédében — jól ismerte ezeket a népnvúzókat. Hiszen szemtanúja volt a régi urak tivornyázásának, saját bőrén érezte azok padkázásait, amit elkövettek a dolgozó néppel. A Horthy-reqdszer alatt-itt,-a-megyeházán dolgoztak jó­szándékú kishivatalnokok is. Mi volt ezeknek a sorsuk? Harminc-negyven pengő f'zetést kapták havonta, de ugyanakkor a hágai nemzetközi útügyi kongresszusra Boros József alispánt és az államépítészeti hivatal vezetőjét küldték ki. Az ilyen utakra ezek az imák csupán az útiköltségre több mint 3200 pengőt vettek fel. Az ilyen ősz- szegeket minden elszámolás nélkül kapták. Hágáiban az értekezlet meg volt ugyan, de a méitóságos alispán úr, mivelhogy csak magyarul tudott be- szé'ni, egy szót sem értett belőle. Ami­kor haza jött. a beszámolója annyiból á'iott, hogv jó volt. a kávé, nagysze­rűen éreztük magunkat. Ez azt mu­tatja, hogv ezek az urak az ilyen ki­küldetést. tivornvázásra használták fel, de a dolgozó nép érdekében sohasem tettek semmit. A műit rendszerben ilyenek intézték a város és a megye ügyét, akiknek semmi közük nem volt a dolgozó néphez. A múlt törvény­hatósági bizottságának 292 tagja volt. A bizotiság fele 1000 holdon felüliek­ből tevődött össze. A bizottságban ta­lálhattuk a népnyúzó Rónai József két­ezer holdas földbirtokost és a többi népnyúzó bestiát, akiknek soraiból nem hiányzott Majláth báró sem. Hisz a megyeháza falain számtalan olyan írás található, hogy ezt és ezt a dolgozó parasztot kirúgtuk az irodából, mert büdös volt. A gyűlést hallgató sokezer dolgozó arcán lehetett látni, hogy megvetéssel tekint vissza ezekre az évekre, amely számukra egyet jelentett a legnagyobb fokú nyomorral és szenvedéssel. De arcukról le lehetett olvasni azt is, hogy bizakodóan tekintenek a tanács meg­választása felé, amely fokozatosan el­tűntetik a múlt még meglévő' marad­ványait, a bürokratikus közigazgatási rendszert. Ezen a népgyűlésen harcos kiáltásukkal határozták el, hogy sza­vazatukat a Függetlenségi Népfrontra adja, amely a békét védi és az ötéves tervünk további- célkitűzéseinek meg­valósítását fogja meggyorsítani. A nagybátonyigyűlésen felszólaltak 0 román és francia szakszervezeti küldöttek Nagy nap volt Nagybáionyban is a választási nagygyűlés alkalmával. A község apraja-nagvja, bányászok és földmunkások, mind ott voltak a vá­lasztási nagygyűlésen. A Petőfi kul­túrotthon, ahol a választási nagygyű­lést tartották, erre az,alkalomra szűk­nek bizonyult. Különösen feltűnő vált az, hogy a nők nagy létszámmal vet­tek részt a gyűlésen. Nem fértek el a kuúúröBhonban, így az előcsarnokban, sőt az utcán is tömegével álltak a hallgatók, mert mindenki akarná hallani a ta­nácsválasztás jelentőségét. A választási nagygyűlésen Havran elvtárs, a Magyar Bányász Szakszerve­zet főtitkára beszélt, de jelent volt és íe:szó!aít a francia bányász szakszer­vezet elnöke, Tűre! tdvtárs, a román bányász szakszervezet elnöke. Bíró Márton elvtárs, akiket a község ifjú­sága'. virágcsokorral. köszöntött -föl é» üdvözölték Nagybátöúy dolgozói ne­vében. Havran 'elvtárs yafgfr'tétfc a három­éves terv. valamint- ötéves tervünk .'ed­digi efddményeif. Elmondotta, hctj&y a felszabadulás napjától számítva, milyen hatalmas fejlődés indult Nagybátonv ­ban. Modern emeletes bán vászla kasok épülnek rövidesen városi jelle­get fog ölteni Nagybátonv község. Ehncndotta, hogv a nagybátonyi bányaüzemek már ezideig milyen sok mindent kaptak. Többek között korszerű szovjet bányagépeket, réselő- és fúrógépeket. Ezeket az eredményeket tovább fogjuk, fokozni. A bányaüzemek dolgozói tcbbtermeléssel válaszolnak az ameri­kai imperializmus provokációira. Most pedig a tanácsok megválasztásával egv újabb fejlődést fogunk biztosítani és haladunk kitűzött céljaink felé. Turel elvtárs, a francia bányász­szakszervezet elnöke elmondotta, hogy a francia bányászok harcolnak azért, liogy ők ís'mielőbb ott tartsanak, ahol! a nagybátonyi dolgozók. Elmondotta, hogy ( a francia bányászok egv gramm szenet sem fognak adni, amiből a nyugati imperialisták fegyvert ko­vácsolhatnak. A magyar dolgozók . tanácsválasztási sikerei erősítik a francia bányászok béke- és szabadságmozgalmát. Ezután a román szakszervezet el­nöke, Bíró Márton elvtárs tolmácsolta a romád bányamunkások, üdvözletét. Elmondotta, hogv ők is ezen az , úton haladnak és a román bányamunkások a magyar dolgozókkal együtt a terme­lés emelésével haladnak a fejlődés út­ján. A román bánvamunkások is kive­szik részüket a béke megvédésé­ből. Bíró Márton elvtárs elmondta, hogy úgy érzi magát itt, a nagy- bátonyi dolgozók között, mintha odahaza lenne. A nagybátonyi dolgozók lelkesedve, vi­haros tapssal ■ üdvözölték a Szovjet­uniót, a Pártot, Sztálin és Rákosi elv- társakat, akiknek irányításával ilyen szép eredményeket értek el. A nagygyűlés után a DISZ-ifiak és a vájártanulók kultúrműsorral szóra­koztatták Nagybátonv dolgozóit, a nagybátonyi fúvószenekar közreműkö­désével. ■' „ ‘ "tkd &• //;■ ySgtií

Next

/
Thumbnails
Contents