Szabad Nógrád, 1950. szeptember (6. évfolyam, 35-39. szám)
1950-09-09 / 36. szám
4 SZABAD NOGRAD 1950 szeptember 9. Pártmunka tapasztalatai * Emeljük a politikai agitáció színvonalát A BOLSEVIK PARTRA, mint a szovjet társadalom vezető erejére, most a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet biztosításának történelmi feladata vár. A SZK(b)P Központi Bizottsága még 1946 márciusában minden párt- szervezetnek azt javasolta, hogy ismertessék a dolgozókkal az ötéves tervet, a szovjet népet, a szovjet embereket harcra mozgósító tömegmunkát. A SZK(b)P Központi Bizottsága hangsúlyozta, hogv ez a munka nem rövid időre terjedő kampány, hanem a legközelebbi időszak legfontosabb feladata. A pártszervezetek kötelessége megmagyarázni a dolgozóknak, mind az ötéves terv általános feladatait, mind a népgazdaság egyes ágai és az egyes kerületek konkrét feladatait. Az agitátoroknak érteni kell hozzá, hogy a munkásoknak és parasztoknak kimutassák az ötéves terv általá'nos feladatainak közvetlen kapcsolatát a kolhoz, szovhoz, gép- és traktoráiiomás, vállalat konkrét feladataival. Nélkülözhetetlen: a szovjet emberek tudatába kel! vésni annak megértését, hogv az általános állami terv egvet jélent minden vállalat, minden kolhoz, minden szovhoz folyó havi, negyedévi, évi tervével. A SZK(b)P Központi Bizottságának a sztálingrádi pártszervezetekkel kapcsolatban hozott határozata feltárta a pártszervezetek agitációs munkájának fő hiányosságait. Ebben a határozatban a Központi Bizottság megállapította, hogy a sztálingrádi területi párt- bizottság lebecsülte a lakosság körében folytatott politikai agitáció jelentőségét. AZ ÖTÉVES TERV propagálását és ismertetését rosszul kapcsolják össze a területek, városok, körzetek, vállalatok, kolhozok, szovhozok, gép- és traktorállomások konkrét feladataival. A novoszibirszki terület falusi körzeteiben például a kolhoztagoknak az ötéves tervről néha-néha előadásokban és beszédekben rendszerint csupán számadatokat soroltak fel. Nem tárták fel azok lehetőségét és tartalmát, nem mutattak rá minden kolhoznak, minden kolhoztagnak a terv teljesítésénél betöltött szerepére. A ^sztálin- grádi, szarátovi, rjazáni és más területek sok körzetében az ötéves terv és teljesítési menetének ismertetésére irányuló munka ténylegesen megszűnt. Mindez azzal magyarázható, hogv a pártszervezetek nem irányítják kellően a dolgozók körében kifejtett politikai tömegmunkát. Sok pártfunkcionárius lebecsüli az agitációs tömegmunkát és a politikai agitációt kampányszerűen kezeli. Tagadhatatlan, hogy egyik-másik fontos kampány ideién a pártszervezetek politikai munkája különös jelentőségre emelkedik. Azonban az agitációs tömegmunkát nem szabad kampánytól kampánvto. egvik nevezetes dátumtól a másikig stb. folytatni. TÖBB PARTSZERVEZET lecsökkenti politikai agitációs szerepét, csupán termelési és műszaki előadások tartására szorítkoznak. Felületesen ismertetik a Párt és a szovjet_ állam legfontosabb kérdéseit. A város és falu dolgozóit nem ismertetik meg rendszeresen a népgazdaság helyreállítása és fejlesztése ötéves tervének feladataival, teljesítési menetével és az SZKÍbjP Központi Bizottsága februári plénumának határozataival. A munkásokat és kolhoztagokat ritkán tájékoztatják az ország napi politikai eseményeiről és a Szovjetunió nemzetközi helyzetének kérdéseiről. A lakosság jelentékeny részét a felvilágosító tömegmunka általában nem éri el. Az SZKfbjP Központi Bizottságának határozata megállapítja, hogy a sztálingrádi terület legtöbb pártszervezetében a dolgozók között végzett agitációs munkáit politikailag gyengén felkészült emberekre bizták, ugyanakkor, mikor sok párt- és szovjet funkcionárius, elsősorban a területi, kerületi és városi pártbizottságok titkárai nagyon ritkán tartanak politikai előadásokat a dolgozóknak. Ez a helvzet — mondja az SZKtblP Központi Bizottságának határozata — nem a Bolsevik Párt hagyományai szerint való és ellentmond a szocialista épités lényeges érdekeinek. A sztálingrádi területen az agitátorokkal való minden foglalkozást a Párt alapszervezeteire hárította Az ‘ SZKfbiP Központi _ Bizottsága azt javasolta a sztálingrádi területi, körzeti és városi pártbizottságoknak, hogv számoljaik fel az agitációs tömeg- munkát és az agitátorkáderek nevelését illető, a határozatban megjelölt komoly hiányosságokat. A dolgozók között végzett politikai agitációt irá nyítsák Sztálingrád városa és területe iparának, mezőgazdaságának, kulturális intézményeinek és lakásépítésének növekvő ütenjben való helyreállításáért folytatott harcra, ho°,v az ötéves terv határidő előtti teljesítéséért folytatott szocialista munkaversenyt minden módon terjesszék ki, hogy abban minden vállalat és kerület, minden munkás- és kolhoztag vegyen részt. A pártszervezeteknek állandóan ismertetni kell a munkásokkal, kolhoztagokkal, az értelmiséggel a Párt és kormány határozatait, a szovjet állam külpolitikájának és nemzetközi helyzetének kérdéseit, növelni kell a város és a falu dolgozóinak szocialista öntudatát, az összes dolgozókat a szovjet hazafiság és nemzeti büszkeség szellemében kell nevelni, mert ezek a legfontosabb feltételei annak, hogy a szovjet társada- om haladása a kommunizmus felé meggyorsuljon. p A PARTSZERVEZETEK és az agitátorok milliós seregének legfontosabb feladatai közé tartozik a szocialista munkaversenv kiszélesítése, a háború utáni ötéves tervnek négy év alatt való teljesítéséért az iparban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban, az állattenyésztés és a szocialista földművelés kultúrájának további fejlődéséért, kolhozföldek terméshozamámak emeléséért. A Központi Bizottság a sztálingrádi pártszervezetről szóló határozatában meghatározta az agitátorokkal folytatott munka helyét, és szerepét nem- csupán az alapszervezetekre, hanem a kerületi, városi területi pártbizottságokra vonatkozóan is. Ezek közül több a legutóbbi időkig nem tartotta kötelességének, hogv foglalkozzék az agitátorokkal, elősegítse eszmei, politikai fejlődésüket, az agitációs munka módszeres kivitelét. Az SZK(b)P Központi Bizottsága kötelezte a területi párt- bizottságokat, hogy az agitáció és az agitációs munka tapasztalatainak általánosítása és differenciáit irányítása céljából rendszeresen hívjanak össze értekezleteket az ipar egyes ágai, a kolhozok, szovhozok, gép- és traktorállomások, szovjet intézmények és kereskedelmi szervezetek legjobb agitátorai, valamint a lakossággal a lakóhelyük szerint foglalkozó agitátorok számára. A SZKfbjP Központi Bizottsága kötelezte a területi ’ pártbizottsái- gokat arra, hogy a területi és kerületi sajtó, az agitátorok kiskönyve, a területi kiadók és a területi rádióleadások útján legyenek az agitátorok segítségére. A kerületi és városi párt- bizottságok felelősségének növelése céliából az agitátorokkal való foglalkozást illetően és azért, hogy az agitátoroknak kvalifikáltabb támogatást nyújtsanak, az SZKfbjP Központi Bizottsága arra kötelezte a körzeti és városi pártbizottságokat, hogv rendszeresen hívjanak össze városi és körzeti agitátor-értekezleteket, azokon vezető funkcionáriusok tartsanak előadást a Párt és a kormány határozatairól, a Szovjetunió belső és nemzetközi helyzetéről, a terület, város, körzet dolgozói előtt álló feladatokról, politikai agitáció szervezésének tapasztalatairól. Ajánlották, hogv a körzeti, vábosi. kerületi pártbizottságok és nagyüzemek pártbizottságai mellett az agitátorok részére állandóan működő szemináriumokat létesítsenek. A földművelő helységekben a körzeti pártbizottságoknak. a kolhozok, a szovhozok, gép- és traktorállomások agitátorai számára — falusi szovjetek szerint, vagy a traktor- és gép- állomá'sok zónái szerint egy csoportban egyesítve az agitátorokat — legalább kétszer havonta tájékoztató előadásokat és konzultációkat kell tartani. A KÖRZET! ÉS VÁROSI pártbizottságok kötelesek a Párt alapszervezeteinek titkárait rendszeresen értekezletekre és szemináriumokra összehívni, ezeken az értekezleteken és szemináriumokon a legjobb agitátor- kollektivák munkájának tapasztalatait ki kell cserélni, meg kell vitatni az agitációs módszereinek kérdéseit, a dolgozók körében tartandó soronlévő előadások és beszédek tárgyát. A pártszervezetek kötelezettsége lényegesen megjavítani az agitációs tömegmunjeát. rendszeres segítséget nyújtani az agitátorok seregének azon nagv és megtisztelő munkájukhoz, melvet országunk széleskörű dolgozó tömegének kommunista nevelése, szocialista öntudatának nevelése terén fejtenek ki, emlékezve Zsdánov elvtárs arravonatkozó útmutatására, hogy a szocialista öntudat t gyorsít ja a szovjet társadalom haladását, növeli hatalmának erőforrását. A lakosság minden rétege körében kifejlett politikai tömegmunkának a pártbizottságok által való rendszeres irányítása biztosítja a bolsevik agitáció eszmei színvonalának növelését a valóban konkrét, céltudatos, harcos és támadó szellemű agitációs munkát. (Kalasnyikov elvtárs cikke nyomán, a Pártépítés Kiskönyvtárából.) Számoljuk fel megyénk területén a káros „politikai kuSák” nézetet Megyénk területén állami, majd parasztsággal, ugyanakkor egy pilla* pártfunkcionáriusainknál az utóbb: natra sem szabad megszüntetni a har- időben elterjedt olyan nézet, hogy van cot a kulákság ellen. Ez a ^ helytelen ..politikai1“ és „gazdasági“ kulák. A elmélet a gyakorlatban alkalmazva, „politikai kulák“ fogalma alatt a gya- gyengítette megyénk területén a műn. korlatban kuláknak minősítették több kás-paraszt szövetséget, és fékezte esfetben a közép- és kisparasztokat is, sőt kisiparosokat, cipész, bádogos stb. Olyanokat, akik bizonyos kérdésekben, mint például tszcs, vagy földművesszövetkezet, nem értenek egyet, vagyis akiket még a szövetkezet helyességéről nem sikerült meggyőzni, nem sikerült az ellenség befolyása aló! kiszakítani. Ezt a helytelen elméletet és ennek a gyakorlati alkalmazását gyökerében fel kel! számolnunk, mert ezeket a kis- és középparasztokat, akiket a kijelentésük alapján, „politikai kulákoknak“1 minősítünk, ezzel a meghatározással a kulákok karjai közé kergetünk. Ez a helytelen „politikai kulák“-el- mélet az ellenség malmára hajtja a vizet. Semmi köze sincs a marxizmus- leninizmushoz. Ennek a gyakorlatban való alkalmazásával súlyosan megsértették Pártunk parasztpolitikáját. Azt, hogy szilárdabban támaszkodni kel! a szegényparasztságra, meg kel! erősíteni a tartós szövetséget a középFELADATOK TANEYNYITAS UTÁN Szeptember 4-én megyeszerte az összes általános és középiskolákban megnyitottuk az új tanévet. A Párt, tömegszervezetek és az újonnan alakult helyi tanácsok már a tanév megnyitása előtt komoly erőfeszítéseket tettek, hogy iskoláinkban a lehető legjobb körülmények között folyhassék a neveiő-oktató munka. Az MDP Központi Vezetőségének VKM munkájával kapcsolatos március 29-i határozata megállapította, hogy „Köznevelésünk fejlődése lényegesen elmaradt a magyar népi demokrácia általános fejlődése mögött". Pártunk kritikája után egyre több intézkedés tette lehetővé a jobb és eredményesebb iskolai munka elvégzését. A múlt tanévben szinte elszabotált nevelő-oktatói munkákat intézményessé tettük. Megyénk területéről mintegy 300 nevelő vett részt a nyár folyamán rendezett különböző szakosító, illetve továbbképző tanfolyamokon. A múlt évben csupán ötvenegy- néhány nevelőnk ment el ilyenirányú tanfolyamokra. A szaktanító és egyéb tanfolyamok tananyaga, módszere és a jól megválasztott előadók, valamint a nevelők tudásszomja biztosították a tanfolyamok sikereit. Megyénkből a tanyai és kisiskolái nevelőket kéthetes természettudományos és világnézeti tanfolyamon láttuk el azokkal a szükséges ismeretekkel, amelyek birtokában marxi-lenini ideológiai alapon, biztosabban adják át majd a materialista ismereteket a rájuk bízottaknak, mint ahogy ezt eddig tették. Ezen nagvarányú oktatói munkánk után számíthatunk nevelőinknek megjavult munkájára § következő iskolaévben. Mik azok a feladatok, melyeket mindenegyes nevelőnek el kell végeznie a tanévnyitás után szeptember hónapban? Mindenekelőtt biztosítani kell az iskolai élet zavartalanságát, a tárgyi feltételek megteremtésével. Itt először is azokat az iskolákat kell megemlíteni, amelyeknek berendezését az iskola igazgatója, vezetője, a szülői munka- közösség. a Párt és tömegszervezetek segítségéve! a nyár folyamán már rendes, üzemképes állapotba hozta. Meg kell nézni az iskola felszerelését ís, hogy aLkalmasak-e a tanítási, neA tanévnyitás alkalmából úttörők üdvözölték a járási bizottságot Megyénk valamennyi részén másodikén és harmadikén megtörtént az 1950/51 -es tanév ünnepélyes megnyitása. A szécsényi járás területén a megnyitók alkalmából a szokottnál több szülő jelent meg, ami azt bizonyítja, hoqv átérzik a továbbtanulásnak a jelentőségét és azt kötelességüknek is tartják. Az úttörő pajtások ígéretet tettek amellett. hogv jobb tanulásukkal védik a békét, éoítik a szocializmust. A szécsényi úttörők ezután négytagú küldöttséggel felkeresték a járási bizottságot. ahol Raikovics Éva úttörő pajtás üdvözölte Pártunkat az évnyitó alkalmából. Ezután Bódi eívtársnő, a szécsényi járási pártbizottság titkárhelyettese ígéretet tett a pajtásoknak, hogy ezentúl még nagyobb mértékben segítik munkájukat, elősegítik zavartalan tanulásukat ,,segítségünket pedig jól tanulástokkal háláljátok meg. hogy méltó követői legyetek a hős lenini Komszo- molnak”. SZÉCSÉNYFELFALU NYERTE A PÁRT VÁNDORZÁSZLÓJÁT A szécsényi járási pártbizottság a napokban értékelte ki az augusztus 20-i ünnepségeket. Ezt az tette szükségessé, mert a pártbizottság az alkotmány ünnepe előtt vándorzászlót 'bocsátott ki a legjobb ünnepélyt rendező pártszervezetnek illetve községnek. Igv kiváló munkát mutatott fel Szécsényfel- falu község pártszervezete, melynek eredményeképpen elnyerték a pártbizottság vándorzászlófát. Az átadáskor Bódi Jánosné beszélt Szécsényfelfalu dolgozóihoz: „Ez a vörös zászló legyen fegyver a kezünkben az ellenség leleplezésében. Ez a zászló lelkesítsen minden becsületes dolgozót a munkában.” Ifj. Bódi Pál és Hcrnoki Lajos elvtársak a község dolgozói nevében Ígéretet tét tek amellett, hogy ezt a vörös zászlót ma- gasra emelve, őrködnek a nép államán és könyörtelenül leplezik le az ellenséget. A dekorációs versenyben Hollókő, Bencurfalva és Egyházasgerge értek el kiváló eredményt. velési feltételekhez (bútorzat, kályhák, térképek és egyéb szemléltető eszközök, természettudományi felszerelések, stb.). At kell vizsgálni a könyvtárakat és azokból a kiselejtezendő műveket el kell távolítani. A jó iskolák nevelőtestületei ezen munkálatokat már a nyár folyamán elvégezték. Dicséretet érdemel a szécsényi általános iskola nevelőtestülete ezirá- nyú nyári munkája. Fizikai és kémiai szemléltető eszközöket készítettek az úttörő-pajtások bevonásával. Az új tankönyvek eljutottak iskoláinkhoz. Az iskolák vezetői és nevelőtestületei hassanak oda, hogy mindenegyes tanuló kezében már az első héten tankönyv legyen! Biztosítani kell a füzetellátást is. Állapítsák meg az első napokon azt is, hogy iskoláink tanulóinak beiskolázása milyen. A beiratkozottak közül kik nem járnak iskolába és miért? Nézzék meg a középiskolás diákok helyzetét is. Nincs-e közöttük lemorzsolódás. Ha van, annak okát fel kell kutatni; a lemorzsolódást pedig meg kell szüntetni. Egyéni agitációval, családlátogatással, a Párt, a szülői munkaközösség, a tömegszervezetek támogatásával a lemorzsolódást már az első hét végén meg kell szüntetni. Valamennyi iskolánk minden tantermében már az első héten kifüggesztett órarendnek kell '.enni. A Köznevelés augusztusi számában megjelent óraterv csak a teljesen osztott általános iskolákra vonatkozik. A tanyai és kis falusi iskolák részére is készít a VKM. óratervet; megjelenésig a régi óratervet kell alkalmazni. A nevelők a már hozzájuk eljuttatott tankönyvek, óratervek gondos áttanulmányozása után, már a nyári szünet utolsó hetében elkészítették a tananyag beosztását. Óráikra vázlatokkal készüljenek elő, azokat pontosan kezdjék és végezzék. Sohasem i tévesszék szem elől: az óra a nevelőké, a tízperc a tanulóké. Csak előkészített házifeladatokat adjunk fel és azok elvégzését ellenőrizzük. Ezen a területen igen nagy segítséget nyújthatnak a szülők is, akiket szülői értekezleteken személyes megbeszélésekkel segítségre hív a jó nevelőtestület. A nyári foglalkozások tapasztalatai alapján igen jó eredményeket értek el azok a nevelők, akik helyes kapcsolatot építettek ki a szülőkkel (pl. Karancs- alja, — Gusztávakna). Tanácsos a tanulókkal otthoni foglalkoztatási terveket is kidolgoztatni. Ezt otthon a tanulási falra függesztessük ki. A helyes időbeosztáson alapuló tervkészítésből 3 gyermekek természetének megfelelő játék és szórakozás sem maradhat ki. Tanulják meg, gyakorolják és tartsák meg. Az iskolák nevelőtestületeinek tisztában kell lenni, hogy az ellenség tovább is megkísérli, sőt fokozza támadását. A klerikális reakció, a kulákok és a jobboldali szociáldemokraták esetleges meghúzódásait, támadásait fel kell fedni és felszámolni. Nagy és gondos éberséget kíván ezen a területen az iskolai bizalmiak helyes munkája. A nevelők önképzésüket nyári tanfolyamokon szerzett alapismeretekre építve folytasssák. Tanulmányozzák a szovjet pedagógiai iroda'om nagymestereinek műveit! Sohasem feledkezzenek meg a szovjet pedagógia megteremtőjének, Makarenkónnk jeles mondásáról, hogy ,,az új iskola és annak nevelője az új ember kovácsa közösségben a közösségnek, a. közösség állal neveljen Jakab Imre tanker, okt. felügyelő. falun a szocializmus építését. Megyénk területén ezt a hibás felfogást úgy Párt, mint állami vonalon gyökerében fel kell számolni. Ennek terjesztőit és gyakorlatban való alkalmazóit le kell leplezni, mint a Párt és népi demokráciánk ellenségét, Pártunk parasztpolitikájának megsértőit. Minekünk a kulák meghatározásánál elsősorban a gazdasági helyzetéből kell kiindulni. Abból, hogy kizsákmányoló-e, vagy sem. Gyakori hiba a kulákság meghatározásánál az is, amikor kulákoknak azokat számítják, akiknek a földjük a kormány .rendeleté által megszabott határ: a 25 kát. hold, illetve a 350 aranykorona fölé esik. Azokat pedig, akiknek ennél kevesebb a földjük — jóllehet kizsákmányoló — nem tekintik kuláknak. Például Mátramindszenten dolgozó parasztnak minősíttették azt a kulá- kot, aki a földjét felajánlotta. így tehát nem a kijelentésük alapján kell megítélni a ku'ákókat. Természetes, hogy fel kell figyelni a kijelentésekre, mert ezek mögött mindig ott van az ellenség befolyása. A kulák a falúi burzsoáziája, aki vagyonát kizsákmányolásból, harácso- lásbó! szerezte. Akár úgy, hogy a földjét idegen munkaerővel művelteti» akár úgy, hogy uzsoráskodik pénzzel, vetőmaggal, igaerővel, akár úgy, hogjj kupeckedik, feketézik. Lenin elvtárs írja a kulákokrói: „A kulákok a legvadálialibb, legdurvább, legkegyetlenebb kizsákmányolók, akik más országokban a történelem során nem egyszer állították már vissza a földesurak, cárok, a papok, a kapitalisták hatalmát. A háború alatt ezek a vérszopók megszedték magukat a nép nyomorán, ezreket, és százezreket harácsoltak össze a gabona és más termékek árának emelése útján. Ezek a pókok a háborúban tönkrement parasztok és éhező munkások vérén híztak kövérre.“ A kulákság, mint a falu burzsoáziája, a szocializmus építésének legvadabb ellensége, aki a legaijasabb eszközökkel, gyilkossággal, gyújtogatással és szabotál ássál harcol a szocialista fejlődés ellen. Ez a „politikai kulák“-elmé!et és ennek a gyakorlatban való alkalmazása elaltatta az éberséget a párt- és a tömegszervezetek egyes funkcionáriusainál, mert a hétpróbás kuiákokat több esetben nem tekintik kulákoknak. így történhetett meg, hogy Szalmatercs községben a 132 holdas kulák gyilkos fia, DÉFOSZ, DISZ és MSZT tagsági könyvvel a zsebében, állandóan izgathatott a tszcs ellen, míg gonosztette oda fajult, hogy gyilkolt. Ennek az elméletnek az oka részben az is, hogy megyénkben már több esetben ütött’ ki tűzeset, valamint egyes helyeken sikerült beépülnie a kutaknak a tszcs- be. Példa erre a nagykeresztúri tszcs, ahol Fazekas, volt intéző rombolta a. fejlődést. Úgy a „politikai kulák‘‘-elmé!et, mint a „jó kulák“-elmé!et nagy károkat okoz Pártunk parasztpolitikájának. Megnehezíti a dolgozó parasztság leválasztását a kuiákságtói. A kulákság malmára hajtja a vizet. Növeli a kulákság befolyását a ddlgozó parasztság között. Rákosi elvtárs 1949 március 5-én a Központi Vezetőség előtt tartott beszédében így tanította párttagjainkat a kulákság, mint osztály megismerésére: „Gyakran hallom vidéki elvtársaimtól, hogy nem tudják ki a kulák, mert az a meghatározás, amely a 350 aranykorona kataszteri tiszta jövedelemnél, vagy a 25 hold földnél húzza meg az alsó határt, lefelé is, felfelé is kivételeket mutat. Amikor azonban nem elméletben, hanem gyakorlatban vetjük fel a kérdést, kiderül, hogy mindenki pontosan tudja, ki a kulák a falujában. Nemcsak azt tudja, hogy bérese van. hogy kupec- kodik, spekulál, uzsorás, kizsákmányoló. Pontosan tudja azt is, hogy ki az, aki a lányát nem engedi középparaszt fiához férjhez menni, vagy fiának nem engedi meg, hogy középparaszt lányát vegye feleségül.. /* Rákosi elvtárs beszéde óta a pártiskolák, szemináriumok és újságok segítségével kisebb térre szorultak a kulákkérdés körüli helytelen nézetek, de a mi megyénkben eluralkodott a „politikai kulák“ helytelen nézete és pártfunkcionáriusainknak legfontosabb feladata, hogy a kulákkérdésnél szembe- szálljanak ezzel a helytelen „politikai kulák”-nézettel és a jobboldali „jó ku- !ák‘‘-elmé!ettel. Pártszervezeteink legyenek éberek és leplezzék le ezt a helytelen nézetet. Világosítsák fel dolgozó parasztjainkat a lenini hármas jelszó jelentőségéről és annak alapján erősítsék tovább a termelőszövetkezeti csoportjainkat. vigyék sikerre az őszi mező- gazdasági munkákat, falun a szocializmus építését.
