Szabad Nógrád, 1950. szeptember (6. évfolyam, 35-39. szám)

1950-09-09 / 36. szám

1950 szeptember? 9. SZABAD NOGRAD 5 Javítsuk meg a® építőipaiban a műsizaki vezetést A szocializmus -építése a termelés Is a termelékenység állandó emelke­désének kérdése — határozza meg Lenin elvtár6. Hogy Lenin elvtársnak ezt a megállapítását végre tudjuk hajtani, legszükségesebb, hogy az üzemi pártszervezetek irányítói és el­lenőrzői legyenek a munkának. Éljen az üzemi pártszervezetek akaratában a dolgozók tömegének akarata. A szakszervezet legyen szervezője a munkaversenynék, ä vállalatvezetés pedig valósítsa meg az egyszemélyi felelős vezetést. Munkája tervszerű, irányító legyen, működjék szorosan együtt az üzemi pártszervezettel és szakszervezettel. Ezek után a megállapodások után, ha végignézzük építőiparunk munkáját, megállapíthatjuk, hogy mindazok a feltételek, amelyek a munkaverseny kiszélesítéséhez, a termelés, a termelé­kenység növeléséhez szükségesek, nincsenek meg. Hogy ez mennyire így van, teljesen kibontakozott az el­múlt héten megtartott műszaki veze­tői értekezleten,' amelyen résztvettek az alapszervezetek vezetői, valamint a szakszervezeti titkárok is. Az értekezlet célja az volt, hogy az építés vezetői, munkájuk eredmé­nyét és hiányosságait mondják el, hogy az így szerzett tapasztalataikat felhasználva, mégjavíthassák felada­tuk végrehajtását. Az értekezlet azonban nem érte el kitűzött céllát. A vállalatvezetők ahelyett, hogy eredményeiket és eredményeik mód­szereit ismertették volna, döntő súllyal inkább a hiányosságokról be­széltek. Olyan hiányosságokat tártak fel, amit az üzemen beiül sajátmaguk- nak kellene kiküszöbölni. így az ér­tekezlet egy általános mosakodássá vált, úgy nézett ki, miszerint a meg­lévő hiányosságok miatt nem tud az építőipar jobb munkát kifejteni. Az értekezlet azonban feltárta ma­gában a műszaki vezetésben lévő alapvető hiányosságokat. Valahogy úgy néz ki, hogy a műszakiak nem veszik észre, nem látják meg, hogy mellettük hatalmas munkástömeg áll a terv megvalósítására, a maga al­kotóerejével, rejtett tartalékával. Verebélyi elvtárs elmondta, hogy hiába a vezérkar, ha nincs hadsereg. Hogy ez a hibás nézet milyen befo­lyással van az építőiparra, az legjob­ban a szakmában lévő munkaverseny­ben és eredményeiben mutatkozik meg. Az építőipar a többtermelésben, az egyéni versenyben nagyon el van maradva. Az építőiparban ezt a hely­telen nézetet, könyörtelenül szét kell zúzni, mert az ilyen nézet az ellen­ség malmára haitja a vizet. Nem sza­bad elfelejteni, hogy a dolgozókban hatalmas erő van, ami jó munkameg­szervezéssel, helyes idő- és anyagbe­osztással, mind felszínre hozható. A pártszervezet vezetőségére hárul az a feladat, hogy a műszakiakat eggyé kovácsolja a dolgozókkal. Csak így változik meg döntően az építőiparban a munkamenet, a munkához való vi­szony. Megvizsgáltuk a balassagyarmati Magasépítési NV-nél is a műszaki dolgozók helyzetét. Sok a szervezet­lenség. Hiányos a műszaki vezetés. Egyes munkahelyeken hosszú időre fennáll az anyaghiány. Előfordult már, hogy minden két órában le kel­lett állni a dolgozóknak, mert nem volt anyag. Egy másik alkalommal a homokot már a kész épületnél rak­ták le, amit fel kellett rakni és jónéhány tíz métert szállítani, köz­vetlenül az építkezéshez. Olyan is megtörtént, hogy egy kőműves mellé hat segédmunkást állítottak be; azok idejük nagyrészét ellógták, és ennek következménye, hogy a keresetük is igen alacsony maradt. A meglévő eredmények legszebb bizonyítékai annak, hooy ezen nem­csak lehet, de szükséges is változ­tatni. Hogy csak egypárat említsünk: az új normák bevezetése után Frecska • den dolgozóját: János festőbrigádja már az első napon 140 százalékot ért el, a Bacsa-brigád 137, Mágnás Béia ácsbrigádja 133, Moinár Piroska női brigádja 117 szá zalékra teljesítette normáját. Miért? Mert volt anyag, meg volt szervezve a munka, folyamatosan le­hetett dolgozni. És, hogy a dolgozók széles tömegei milyen nagy és le­győzhetetlen hadseregnek bizonyul­nak, arra álljon példának, hogy a Magasépítő Vállalat dolgozói kéréssel fordultak a vezetőséghez, küldjék munkaheiyről-munkahelyre a vállalat sztahanovistáit, azok adják át mun­kamódszereiket, hogy így még jobb eredményeket érhessenek el. Lehet fokozni az eredményeket, ha megváltoztatják a szervezési munkát. Ha az építésvezető és a mérnök min­dig tudják, hogy mit akarnak vé­gezni, ha egymás mellett és nem egy­más ellen oldják meg a feladatokat. De nem fog megjavulni a helyzet, ha úgy, mint a Magasépítőnél is, nincs a műszakiaknak konkrét célkitűzésük a hibák kijavításáfa. Elsőrendű fel­adatként álljon előttük egy komplex­brigád létrehozása; Vonják bele a párt- és szakszervezet képviselőit és a legjobb dolgozókat. A pártszervezet munkája sem mondható kielégítőnek a műszaki dol­gozók felé. Tanrendet ugyan készí­tettek 16 példányban, de még a mai napig sem indult bé a műszakiak po­litikai, marxista képzése. Sztálin elv­társra kell hivatkozni, amikor leszö­gezzük, hogy csak félértékű, bármi­lyen szakmai tudás, ha nincs mellette kielégítő marxi-lenini képzettség. Az építőiparra az ötéves tervben komoly feladatok várnak. A műszaki dolgozók úgy javítsák meg munkáju­kat, hogy méltók legyenek e feladat végrehajtására, tartsák szemelőtt, hogy népi demokráciánk munkája arányában értékeli és ismeri el min­Gyengül a felvilágosító munka, visszaesik a termelés a kisterenyei bányákban A salgótarjáni szénmedence kistere­nyei körzetéből általánosságban ta­pasztalható a ! rossz politikai fcövitó- gosító munka! A kisterenyei körzet bányaüzemeidéi a felvilágosító munka nem kielégítő/! sőt helyenként egyál­talán nincs. A-zzal, hogy ezt a fontos kérdést elhanyagolják, térét biztosí­tanak az etertségnek, hogy az zavar­talanul végezhesse a bomlasztó mun­káját. Az eOierasAg különösem a Fő-völ­gyi üzemnél tud garázdálkodni', mivel a Fövötgyi üzem népnevelői háttérbe szorulnak. Különösképpen most, hogy a bá­nyaüzemeknél js bevezették az ú j nor­mákat, miniden alkatommal fontos kenne, hogy a népnevelők világosítsák fel a dolgozókat egyes kérdésekről, mert ha a mi nép­nevelőink nem világosítsák fel, akkor az ellenkező beállítottságúak majd „megmagyarázzák“ a dolgozóknak, hogy mit jelent a szocializmus építése. Mátravöigyi ..Nándor, a Fővöígyi üzem bánya-mestere a felülvizsgálat al­kalmával kikerült a Pártból. Müst mint pártonkíviili úgy intézi a dolgot, hogy a párttagok a legrosszabb mun­ka hely re kerülje,pék, ahol keveset le­het termelni, de a vele egyházon- pen- didőket jó műink afheJl-yre osztja be. Ezzel a viselkedésével elégedetlensé­get prólta] szítani a dolgozók között. Ha a párttagok egy-egy problémának a megoldása érdekében Mátravölgyi Nándor bá-nyamesterhez fordulnak, ahelyett hogy megmagyarázná a föl­tett kérdést, nem ad nekik megfelelő útbaigazítást, hanem azt mondja: „jól van ez nektek, ’’áriátok ti ezt“. Nyil­vánvaló, hogy mint bánya mester az ő kezében van a bányaüzem irányításá­nak nagy része. Azokat az embereiket, akiket megnyert salját felfogásának, azokkal együtt tud dolgozni De hogy eredményesebb legyen a munkája, hogy az ellenséges hangokat eljuttas­sa az üzem legkülönbözőbb munka­helyeire, kiemeli és maga mellé állít ja embereit. Zadrnvecz Lászlót aknásznak tette, mert egy volll a véleménye vele. Meg­történt, hogy- a-z üzem kommunistái felszólaltak a rendellenességek ellen és az1 illetékesek kél közölték. Zadravecz aknász a dolgozók között hintette a konkolyt. Azt sugdosta, hogy „áruló van a soraitokban; vigyázzatok“, tlgy állította be, a dolgot, mintha a jó­indulat beszállt volna, belőle, de a célja a munkásság egységének megbontása voli. Ezzel a propagandával bizonyos fo­kig siikesrült megbontani a rendet, mert nem voltak eHéggé éberek a népneve­lők. A Fővöígyi bányaüzemnél meglazult a munkafegyelem, sok az igazolatlan hiányzó, ami a ter­melékenység rovására megy. Augusztus hónapban 384 műszaki hiányzó volt, ami a létszámhoz mérten igen sok. De hasonló rossz munkafegyelem van a többi üzemekben is. aunelyekben szin­tén nem folyik népnév-élőmunka. Gyak­ran megtörténik, hogy előbb szállnak ki munkahelyükről a dolgozók, ami c-s-ak azér! történhetik meg. mert a- politikai felvilágosító munka hiányzik, vagyis a dolgozók nem tudják, hogy ország­szerte a munkaidő jobb kihasználá­sáért folyik a harc. Augusztus- 30-án az éj jel-esi harmadban Kiss György, T.aczkó József, Molnár Bálint, Pintér Imre hasa, Hajdú János ifjú, Szűcs Joachim és Bárnál István Ifz perccel előbb szálltak ki munkahelyükről. Per­sze ez nemcsak most történt meg, ha­nem gyakori alkalommal előfordul, hogy kérőbb szállniák be, vagy előbb szállnak ki munkahelyükről. Ha ez a jelenség has-o-nló lenne csak a salgó­tarjáni szén-medencében i®. akkor na­ponta több vagon -zénnel; kevesebb kerülne ki a bányából, ami nemzet- gazdasági szempontból nem megen­gedhető. A fegyelmezetleniségniek ez a for­mája megtalálható a- tordaisi bánya­üzemnél is. Itt is előfordult, hogy hét perccel előbb jöttek ki a bányából. Itt azonban Varspál László és Vitanek László élmunkások felszólaltak és elmondták, hogy helyteíienitik ezt az álláspontot. Vaswpál1 László elvtárs elmondta, hogy amikor a dolgozók­nak ennyi üdülési szabadságot, fize­tett ünnepnapot és naipi fél óra ebéd­szünetet biztosíiannk és fizetnek, ak­kor nekünk másképpen kelj viszo­nyulni a munkafegyelemhez. Tnrdas- iizem dolgozóinak a viselkedése is arra vezethető vissza, hogy nincs meg a politikai fvVvágosiíló munka. Ha a khlerenyei körzetnél mindenki ilyen álláspontra helyezkedik, minit Vasspál László efvfárs, vn-<rv Vilinek László elvtárs, akkor feltétlenül kMésftőbh lesz a munkafegvplcm. növekszik a termelés, megfelelő ütemben erősödik nemzetgazdaságunk, de magasabb lesz a kere-sele is a kisterenyei bányaüze­mek dolgozóinak. Vasspál László elv- társ multbavi átlagkeresete jóval 50 forinton felül van. Természetesen a term élése is kielégítő. Megmutatkozik a hiba az üzemek vezetőinél is, amikor egy-egy fontos kérdéseU-niézést, ami az üzemvezetők kötelessége tenne, „kiadják bérbe“ az aknászoknak, de legnagyobb hiba az, hogy ezek végrehajtását nem ellenőr­zik. Az üzemek vezetői ritkán- járnak 5c a bányákba és; nincs módjukban átfogó képet alkotni az üzemiek hiá­nyosságairól. Nem - segítik elő -kellő­képpen a munkafveirsemy kiszélesítését. >4 hosszúlejáratú versenyszerződést a dolgozók 50 százaléka megkötötte, de nem elég csak hosszúlejáratú ver- senys'zerződé-stt kötni, hanem azt telje­síteni is kell. Ismertetni kell az üze­mek dolgozóival, hogy hol- állnak a lervle-ijesílésükkel. Ha van elmaradás, úgy elő kel® segíteni műszaki részről a lerv teljesítésének sikeréi. A pártszervezet arra vegye az irányt, hogy megjavítsa a kisterenyei bányaüzemek politikai életét, hogy aktív népnevelőik álljanak a dolgozók mellett, akik felvilágosítás-sal segítik az üzemek dolgozóit és akik megmu­tatják a óéit, amel-y felé haladunk! — OROSZ — A jó tenielbontás a munka verseny félté tele A salgótarjáni Vasöntöde- és Tűz­helygyárban már január hónapban megkezdtük a tervfelbontást, hogy a dolgozók egyénileg is ismerjék az ötéves terv első évének reájuk eső fel­adatát. Üzemrészenként egy-egy terv- táblát állítottunk fel, melyen az üzem­részek terveinek teljesítésiét szemlél­tettük. Ezenfelül a dolgozók részére egy-egy zseb- kartont készítettünk, hogy abból a terv mindenkort állását láthas­sák. Ez természetesen arra szolgál, hogy a munka-verseny kampányszerűségét megszüntessük. Ahol nem került le napirendről a tervfelbontás kérdése, ahol az üzem­részek, pártszervezet és műszaki ve­zetői és népnevelői jól hajtják végre a terv-felbontás gyakorlati részét, ott megvan az eredménye is. De ott, ahol a műszaki vezetés nem úgy vi­szony-ük a terv-felbontáshoz.. mint ahogy keik ne, olt lemaradások van­nak és valósággal elszakadtak a dol­gozók a tervtől A tisztítómű hely pártszervezete a tervfelbontás napjától kezdve rendszeresen kéthetenként rttp- gyűlésen tájékoztatja az üzem dolgozóit a terv állásáról és egyénenként felolvassák, hogy ki, hol tart tervének teljesítésében. Itt a műszaki vezetés is megfejteiden bele-, kapcsolódik a tervfelboirtás munkála­taiba, de az üzem népnevelői is taná­csokkal látják el azokat a dolgozókat, akik a ve rs-en yíend-ii let ükből vesztené­nek. Az üzemrész egységesen zárkó­zik fel a terv teljesítése érdekében. Figyelemmel kísérik a terv állását a zsebkarton-nal A tisztítómű-helyben, mondhatnánk irráide-n dolgozó előre van tervével. Király Bábuit már no­vember végénél tart a terv teljesíté­sével,- ugyanígy Molnár F'ereuc a no­vember havi- tervén dolgozik, F'öldi István, Bab jóik Zoltán, Kovács Ernő elv társak i-s beléptek a november havi tervük teljesítésébe. Molnár István csiszoló, sztabáno- vista naponta nézi- és értékeli ki terv- teljesítését. Molnár elvlárs már 1 ttö 1 március havi tervét -teljesíti. De nem igv áll ez a zománcozó üzemnél, ahol jó­formán senki sem Ismeri a terv állását - ,. ha befejeződik a munka, akkor ro- htwMiaik ki a mü-hcúybM. Az itt dol­gozó népnevelők maguk sem, ismer­ték még fel a tervfelbontás jdlen-tősé- gétf bár a pártszervezet felhívta figyel­müket a tervfeilbantás alapján vég­zendő munkára. De nem dicsekedhetünk a műszaki vezetés munkájával sem, mert már régen felhagytak a terv állásúnak is­mertetésével. így a" dolgozók nem tudnak mihez igazodni1 és ezáltal .el­szakadnak a tervtől. De megmutatkozik a gyár műszaki vezetésének hibája ott is, hogy nem ellenőrzik az üzemrészeket a tervfelbontás helyes végrehuj- . tusánál. Vaunak ugyan tervfeiieUősök, de ezek egymásra hárítják az elkövetett hi­bákért a felelősseget. Vaunak üzemrészek, mint például az öntöde, ahol egyes- dolgozók nem .ismerik a zse-bkariem jelzéseit• és így tájékozatlanok a terv teljesítésében. Mészáros Jáitto-s géipfor-mázó öt hó­napja dolgozik az üzemmél és ezt mondja: — ..Nekem nincs zsebkar- tnnnm. nem is tudom hogy néz ki* l’gyw-nígy van a homo-kmalíomba-n idős Farka« Sándor, aki szintén azt mondja: „én nem tudom, hogy hot állok n tervemmel. Nincs zsebkarto­nom és senki sem ismerteti velünk a terv állását.“ így persze -nincs mihez igazodni a dolgozóknak és csak dolgoznak, dé nem tudnak tájékozódni a tervükről. A tervfelbontás helyes megoldása a munkaverseny kiszélesítésének feltétele, mert, aki nem ismeri a tervét, az nem tudja mi a célja, amit el kell- hogy érjen. A tervielbont ás terület éu ta­pasztalható hiányosságokat ki- kell küszöbölni, mert ahogy az eddigi ese­mények is igazolják, a lerv menu isme­rete valóságos fékje a munkaverseny- nek. A műszaki vezetésnek biztosítani kelt a műszaki szervezési feltételeket, hogy a kitűzött céljainkat miméi előbb elérjük. Csirke József a salgótarjáni Vasöntöde- és Tűz­helygyár pártvrzetűségének tagja A tervkwlesön nyereménye: iijj gépen dolgozhatom Az Acélgyárban is, mint az ország többi üzemeiben, megtörtént a tervköl- csön kötvények kiosztása. Üzemünk dol­gozói az elmúlt héten kapták meg a tervkölcsön kötvényeket* köztük én is. Boldog örömmel vettem magamhoz a hétszáz forint értékű kötvénylapokat Nem csak azért, mert megsokszoro­zódva kaphatom vissza ezt az összeget, hanem azért is, mert ezzel is előre vit­tem dolgozó népünk, a munkásosztály felemelkedésének ügyét. Egy téglát tettem ezzel én is az épülő", szocialista társadalom alapjaira. E hónap 14. és 17-e között történik meg a nyereménykötvények kisorsó- iása. Természetesen nem fog minden kötvény nyerni, de lényegében mégis mindnyájan nyerünk. Ki egy új rádiót, ki új könyveket vásárolt azóta. Gyara­podunk mindnyájan, gazdagodik, szépül gyönyörű hazánk. Az elmúlt három­negyedév alatt számtalan új géppel növeltük gépparkunkat. Üj eszterga- padok, marógépek, dróthuzó és hen- gerlőgépek, mind miértünk vannak azért,*Viogy könnyebb legyen a munka, magasabb a termelés és magasabb az életszínvonal. Ez a hatalmas fejlődés, mind a mi kötvényeink nyereményei, A vásártéren, az üveggyárnál és most az acélgyárban épülő modem munkáslakásek bizonyítékai annak, hogy az ötéves tervkölcsönnel saját életszínvonalunk felemelkedését segítet­tük elő. De nem csak ezek, hanem azok az új nagyteljesítmény ti gépek, amelyek megkönnyítik és meggyorsít­ják a munkát, mind a mi kötvényeink eredményeként jöttek létre. Boldog vagyok, hogy én is egy ilyen modem nagyteljesítményű gépen dolgozhatom és úgy érzem, hogy ennek a hatalmas nagy fejlődésnek láttán, boldog öröm tölt el nem csak engem, hanem vala­mennyi becsületes dolgozó társamat. Szívesen jegyeztünk tervköicsöní. mert minden egyes forint égy-egy ököicsa- pás, az új háborúra uszító angol-amen kai imperialista banditákra. Gytircsik Gyula hideghengerész» RÁKOSI-LEJTŐS DECEMBER 1-RE BEFEJEZI EZÉVI TERVÉT A megye üzemeiben erőteljes harc folyik az új normák túlteljesítéséért. Hétről hétre1 emelkednek a teljesít­mények, új eredmények születnek. A s-a lg ó-tarjám Acélárugyár augusztus havi tervét a júliusi­hoz viszonyítva 50 vagonnal múlta felül. Augusztus hónapra esett a-z új nor­mák bevezetése és a Koreai Hét. Ez az eredmény megmutatja azt a hatal­mas erőt, amelyet az új normák be­vezetése hozott felszínre. Amíg a Ko­reai Héten a dolgozók 8ö százaléka tetl felajánlást, ezek közül 867-en kö­töttek ho-sszúlejágatú versenyszerzö- dós-t, addig ezideig már 2.530-an kötöttek hosszúié járatú versenyszerződést, amelyben tervük időelőtti befeje­zését vállalják. Ritgó. Anitái- ifjúmunkás, aki a Koreai Réten gyorsvágás-i módszert vezetett he és így 250 százalékot ért el próbapálcák eszlergályozásámU, ad­dig szeptember 1-én eredménye 283 százalék. Eredményét elsősorban an­nak köszönheti, hogy állandóan ja­vul az anyagellátás. Szóiké Kálimán, akinek áüad’la mun-k am ód szerét, szep­tember 5-én elhatározta, hogy miniden eddigi eredményét megdönti- és ezen a napon 3412 százaidkot ért el-. Mos-t ket­ten elhatározták, hogy kikfsérteteznek egy olyan munka módszert, amikor egymás keze alá dolgoznak, az e-gyi-k nagyol, a másik készre, csi­nálja a pró-bapáülcát, hogy még -na­gyobb eredményt érjenek el. Nemcsak a próbapálcák, liánéin a többi javí­táshoz való anyagok esztergályozásá- nál i-s 35—40 százalékkal felülmúlják többi társaikat. Délutánomként, munkaidő után tapasztalataikat, munkamódszereiket átadják a mű­hely dolgozóinak is- A főműhelyi ifjúmunkások nyerték meg a gyár tisztasági versenyét és jutalmul az igazgatói- alapból 300 fo- rinto-t kaplak. Elhatározták, hogy ezt az összeget — tekintettel arra, hogy többfellé keW-eue elosztani —, az új normák túlteljesít é-sé-ért folytatott harc szolgálatába állítják. Meglévő könyvtárukat új szak könyvekkel egé­szítik kit, hogy továbbfejleszthessék szakmai tudásukat. A salgótarjáni kerülethez tartozó Rákosi-lejtősakna bányászai vala­mennyien hosszúlejáratú verseny- szerződést kötöttek és verseny­felhívással fordultak a kerület többi bányaüzeméhez. Felhívásukban leszögezik: ,,ötéves ter­vünk időelőtti végrehajtása nemcsak azt jelenti, hogy gyorsabban haladunk a gazdasági felemelkedés útján, de azt is, hogy bebizonyítjuk az ellen­ségnek, hagy a szocializmus felépíté­sében semmiféle erő nem akadályoz­hat meg bennünket. .4 szocialista jobb jövőbe vetett hitünket tettekkel kíván­juk bebizonyítani, ezért vállaljuk az ötéves terv első tervevének 19 ŐO de­cember 1-re való teljesítését. Ezen el­határozásunkhoz való csatlakozásra felkérjük a Salgótarjáni Szénbányák összes bányaüzemeinek dolgozóit A szorospalaki bányaüzem augusz­tus havi előirányzatát 8.8 vagonnál haladta túl. amit nagyban elősegített a Koreai Hét. A dolgozók most a Ko­reai Hét tapasztala laktak felhasználá­sával akarják szeptember havi efö- i-rányzafukat túlteljesíteni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents