Szabad Nógrád, 1950. szeptember (6. évfolyam, 35-39. szám)

1950-09-09 / 36. szám

T939 szeptember 9. SZABAD NŐGRAD A „BARETT“-KOMfOZ TAPASZTALATAIT HASZNÁLJA FEL ITTHON SZALAI JÓZSEF, A HEREN CSEN YIEK KÜLDÖTTJE ÍHERENCSÉNY KÖZSÉG f do'2°z? Pa_ i— ..... rasztsaga Szalai József dolgozó parasztot vá­lasztotta meg a Szovjetunió mező­gazdaságát tanulmányozó 200 tagú parasztdelegációba. Szalai József, mint afféle parasztember öröm­mel fogadta a nagy kitüntetést. Hogyne örült volna neki, amikor most végre meggyőződhetik arról, hogy igaz-e mindaz, amit könyvből olva­sott: a hatalmas' korszerű gépesítés, a tervszerű munka, a koih-oztagok boldog és vidám élete. De ahogy ő mondja, még több rágalmat és dajka- mesét hallott á Szovjetunióról, a kol­hozról, hogy „csajka-rendszer van, meg még sok más rágalmakat, amit a község kulákjai terjesztettek. „Majd én megnézem, hogy mi a valóság" — mondotta búcsúzáékor a község pa­rasztjainak, akik sok-sok kérdést fel­jegyeztettek Szalai Józseffel. — Tanulmányutunk ideje alatt vá­rosokban és faivakban, kolhozokban, gyárakban a békés alkotó munka bámulatra méltó eredményeivel talál­koztunk. Láttuk azt a nagyfokú bé­kés, alkotó munkát és azt a hatalmas erőt, amely a szovjet nép hazaszere­tetében rejlik. Ezt .leginkább akkor értettem meg, amikor a Moszkva környékén lévő ,.Barett"-kolhoz el­nöke, Azsirkov Ivanov kérésünkre elbeszélte a kolhoz alakulását és a további fejlődését a mai napig. — A „Barett"-kolhoz 1931-ben ala­kult meg 18 családdal. 18 család szakadt ki örökre a kulákok karmai közül. Amíg meg nem alakult a kol­hoz addig a kulákok. kezében volt a község vezetése. Volt olyan kulák is, aki 40 vagy 50 darab lónak volt a tulajdonosa. A kulákok a legvég­sőkig kiuzsoxázták a szegényparasz­tokat, akiknek még kenyerük sem volt. 1 A KOLHOZ TAGJAI | ^ a kulákokkai,, akik igyekeztek aka­dályokat gördíteni a kolhoz fejlődése elé. A fiatal kolhoz tagjainak nem volt olyan könnyű dolgozni egyik napról a másikra, mert a ta­gok nem értettek a közös munká­hoz, a munka megszervezéséhez, nem volt megfelelő gazdasági felszerelé­sük sem. Hónapok múltával Rivolov kisközség parasztságának 80 száza­léka, majd 1933-ban a község vala­mennyi parasztja belépett a kolhozba saját elhatározásukból. Fordulatos időpont akkor követke­zett be a kolhoz életében, amikor megjelentek a gépek: a traktor, kulti- vátor, kapálógép, a kombájn és más gazdasági teraelőeszkői. 1938-ban a gépek jó munkája, a szakszerű föld­művelés eredményeként emelkedett a termelés, jobb lett a kolhoztagok élete. Majd megszervezték a munkát. Brigádokat alakítottak, A munkát terv­szerűen osztották fel. Ma a kolhoz­ban hét brigád van. Egy-egy brigád­ban 70 ember dolgozik, öt brigád növénytermesztéssel, egy kertészet­tel és egy pedig állattenyésztéssel foglalkozik. A munka megszervezése a brigádvezető bevonásával történik. A kolhoz vezetőségét és ellenőrző bizottságát a tagság mindig két évre választja meg. Ha valamelyik veze­tőségi tag nem jó munkát végez, a tagság leválthatja. Ha a vezetőség két év alatt ió munkát végez, akkor továbbra is őket választja meg a tag­ság. Például a „Baretf-kolhozban már 18 év óta Azsirkov elvtárs az elnök. A kolhoz most egy hétszáz személy befogadóképességű klubhelyiséget, gyermekotthont, bölcsődét, óvodát, iskolát és új modern munkáslakásokat épít. Ezeket az építkezéseket az öt­éves terv ideje alatt valósítják meg. A kolhozgazdaság jelen pillanatban 270 darab lóval, 411 szarvasmarhá­val, 370 darab sertéssel, 495 darab birkával és 2000 darab baromfiállo­mánnyal rendelkezik. A kolhoz ter­méshozama 20—28 mázsa volt az utóbbi években hektáronként. Bur­gonyatermésünk 27 tonna. Káposztá­ból 500, uborkából 4—500 mázsa hektáronként. A jövedelemelosztás munkaegységek szerint történik. Pél­dául Drazsévá elvtárs egymaga 945 munkaegységet ért el a sertésneve­lésnél. 15 malac felnevelése volt az előirányzat és ő 30-at nevelt fel. 20 darab malacot kapott prémiumként, amelynek árán egy házat építtetett magának. A kolhoz öreg vagy mun­kaképtelen tagjait a jövedelem el­osztásnál félre tett két százalékból tartják el. A kolhoz tagjai igen gaz­dagok. Minden tagnak van egy saját tehene, egy anyadisznaja szaporula­tával, 20 család méhe, a baromfi pe­dig korlátlan mennyiségben. I SZALAI JÓZSEF | elytar® s Szov jet- '------------------------- unió kolhozainak gazdag tapasztalataival, a szov­jet emberek alkotásának har­cos szellemétől átitatva érkezett meg Herencsény községbe. Tekintete a keskeny parcellákra esett, amelyet halványan világított meg a hold „Nagy munka vár itt rám” — mor­mogta fog^i közül. Nyújtott léptek­kel igyekezett a község felé. A párt­helyiség előtt megtorpant. Belülről élénk szófoszlányok hangzottak ki. Benyitott. Az asztal mellett Varga Imre 6 holdas, Szota József 12 hol das parasztok, Veres János DISZ-tit- kár, Racskó Andrásné elvtársak ül tek. A termelőcsoport kérdését vitat­ták. A következő pillanatban erős kézszorítással, forró öleléssel üdvö­zölték Szalai elvtársat. — Engem beírtatok-e már az elő­készítő bizottságba 7 — kérdi Szalai. — Nem. Még nem. — Hangzik a válasz. Szalai eivtárs az asztalhoz lép és azonnal kitöltött egy belépési nyilatkozatot. Másnap elkezdődött a tagszerve zés. A Párt és a többi tömegszerve zet aktívái derekasan kivették a ré szűkét a felvilágosító munkából. Két- három nap leforgása alatt már 10-en voltak. Szalai elvtárs kisebb-nagyobb gyűléseken adta át a Szovjelunióban látottakat és tapasztaltakat. Két hét leforgása alatt már 21 dolgozó pa­raszt lépett be az előkészítő bizott­ságba. Augusztus 27-én, az előkészítő bi­zottság átalakult „Zója"-termelőc6o- porttá, amelynek Szalai elvtárs lett az elnöke. A Szovjetunió példája nyomán, a Párt segítségével 21 herén- csényi dolgozó parasztcsalád indult el a kollektív gazdálkodás útján a boldog jövő felé, hogy ők is olyan nagy eredményekkel erősítsék a bé­ketábort, mint a „Barett '-kolhoz pa­rasztján (—Lantos—) MI végezték § tusán Gábort, a gyilkos szelni a tér esi kai iákot Úg Aarero indulmah a trmfoiwoh Hűvös őszí i idő van. A nap itt - ott kibújik a tarka felhőkből, de sugarai nem árasztanak meleget. Az előbb tomboló szélvihar is csillapodik, majd teljesen eláll. iA csendes, tiszta leve­gőben már messziről traktorok ütemes bugása hallatszik. Az érsekvadkerti gépállomáson új, erőteljesebb munka kezdőd,k, amelyre a traktoristák már a cséplés befejezése óta készülnek. Elindulunk az őszi mezőgazdasági ni (inkák elvégzésére A gépállomás udvarán 10 ú; trak­tor áll fellobogózva, feldíszítve. Az egyik fényesre olajozott traktoron ha­talmas felírás van: „Mi traktoristák jó munkával építjük a szocializmust.“ — Igen felelősségteljes feladat áll a traktoristák előtt, melynek sikeres megoldása valóban a szocia, izmus építését jelenti. A szorgos traktoristák még elvég­zik az utolsó simításokat, elrendezik a szerszámokat, majd egymásután in­dítják be a traktoraikat. Szinte zöl­déin erdőt varázsoltak a hatalmas traktorokból, amelyekből alig látsza­nak ki a vidám traktoristák. Már mindenki készen áll és beszél­getnek az előttük álló feladatokról, felvetik a problémáikat. Látszik raj­tuk, hogy átérzik az őszi munkálatok elvégzésének fontosságát, s tudják azt, hogy’ ez nagyrészben rajtuk múlik. — Én még nagyobb lelkesedéssel, munkakedvvel indulok a munkám mi­nél előbb elvégzésére, — mondja mo­solygó arccal Krizsán István, az első brigád vezetője. — A cséplési munka.a- toknál első lettem 127 százalékos tel­jesítménnyel. S most úgy igyekszem dolgozni, hogy most is az elsők közölt lehessek, mert tudom azt, bogy a helyesen elvégzett őszi mélyszántás jövő évi termésünk biztosítéka.^ Kiss Simon elgondolkozva dől a pi­ros szalagokkal- feldíszített traktorára, és szinte maga elé képzeli a jövőévi ai'plos biizáí, a boldog, bő aratást. Az indulás előtt fgv nyilatkozik. „Már a gépjavítások ideje alatt úgy dolgoztam, hogy üzem­zavar nélkül végezhessem az elkövet­kezendő munkámat. Célom, hogy mi­nél jobb minőségű munkát tudjak vé­gezni és teljes erőmmel azon fogok dolgozni, hogy az őszi tervemet túl­teljesítsem. Bennem, él az a biztató tudat, hogy a közeljövőben tagjelölt lehetek. Ez fokozott feladatokat ró rám, s ennek megfelelően fogom vé­gezni munkámat". Közben szürkés, füstfelhő lepi el az érsekvadkerti gépállomás szűk udva­rát. A traktorok kimennek az utcára, hogy onnan mindenki elindulhasson a munkaterv szerint meghatározott helyre. A környező házak ablakai csaknem egyszerre nyílnak a nagy dübörgés hallatára és a kis falusi gyermekek ujjongva ugrálnak fel a szinte újnak látszó gépekre. De mi történt. Szinte szokatlan, hogy elhalkult a gépek búgása, majd valamennyi megállt. A traktoristák se­rényen ugrálnak le a gépekről, majd csoportba verődve veszik át a köz­ségi elöljáróság ajándékát, a kis szeg­fűcsokrokat. Krizsány elvtárs és a többi traktorista társai boldogan sza­golják a piros és fehér csokrot, majd büszkén tűzik a traktor elején elhelye­zett Rákosi elvtárs képe fölé. — Ez a kedvesség igen meglepett, s jóleső érzés, hogy indulásunkat ilyen nagy érdeklődéssel kísérik, — mondogatják egymásközt. Mos Baranyai Bertalan elvtársat a gépállomás politikai vezetőjét illeti a szó. „Vezesse a traktordia elvtársa­kat az a lendület, amelyet az eddigi munkájuknál tanúsítottak. Tekintsük úgy az őszi mezőgazdasági munkála­tok elvégzését, mint egy komoly harci feladatot, amellyel erősítsük a Szov­jetunió vezette béketábort, segítjük a koreai nép szabadságának teljes ki­vívását. Vegyük fel a harcot a ter­mészettel, álljanak előttünk példaké­pül a szovjet traktoristák mindent le­győző akaraterejükkel. En a pártszer­vezet nevében sok sikert kívánok“ — — fejezi be beszédét Baranyai elvtárs. — „Éljen Sztálin! Éljen Rákosi! Éljen a Párt!“ — hangzik a jelszó a traktoristák ajkán. Az Internaeionálé hangjai után ismét hangos lett Ersek- vadkert utcája. —Jenófi— Lesújt a nép álkma a kutakra A balassagyarmati megyei bíróság Jusztin János „báró", rimócj kupec- kulákot, aki egy cséplőgépgarnitúra tulajdonosa, ötévi börtönre, ötévi po­litikai jogvesztésre, Rimóc községből való hathónapi kitiltásra, valamint a cséplögépgarnitúra elkobzására ítélte. Jusztin nem bírta nézni, hogy a rimóci dolgozó parasztok is a fel- emelkedés, a közös gazdálkodás út­jára léptek. Eszeveszettül agitált a termelőcsoport ellen. Azt mondta: „Oda csak a rongyosok, munkakerü­lők, dologtalanok mennek. Pofázhat­nak azok akármit, mert csak a kisem­bereket akarják tönkretenni." Per­sze, azt elfelejtette hozzátenni, hogy a népi demokráciában már két házat szerzett és a dolgozó parasztság ve­rejtékén vásárolta meg a cséplőgép­garnitúrát is. Agitációja hatására két dolgozó paraszt, aki már be akart lépni a csoportba, visszatántorodott. Miután a kulákot leleplezték, határozták el mrgukat, hogy belépnek a csoportba. Amikor a falujárók a község dolgozó parasztságával megbeszélték, hogy helytelen, ha a kulákra hallgatnak, látta meg a dolgozó parasztság, hogy aki .belép a csoportba, megszűnt a kuláknak cselédje és kiszolgálója lenni. Tóth kapcsos György, mátrasze- lei 48 holdas kulák túlérésben kezdte meg a búza aratását, nem végzett nö­vényápolást és ezért 40 százalékos acat verte fel a búzavetést, nem per­metezte meg 70 darab szilvafáiát, aminek következtében a fák levélze- tét a szilvamolypille 60 százalékban lerágta és ráadásul a2 aratási szerző­dést sem az előírt időben kötötte meg. Ezért Tóth kapcsos Györgyöt háromhónapi fogházra és 4000 forint pénzbüntetésre ítélték. Nem különb nála Tóth kapcsos János, szintén mátraszelei 48 holdas kulák, aki túl- érésben kezdte meg a búza aratását és nem kötötte meg időben az ara­tási szerződést, amiért kéthónapi fog­házra és 3000 forint pénzbüntetésre Ítélték. Tóth kapcsos József 48 holdas mátraszelei kulák túlérésben kezdte meg a búza aratását és kilenc holdon 86 kilogramm szempergés következett be, amiért a bíróság kéthónapi fog­házzal és 3000 forint pénzbüntetés­sel sújtotta. Tóth István karancskeszi 24 holdas kulákot három hónapra és 3000 forintra ítélték, mert sem a búza, sem a szö- szösbükköny aratását nem kezdte meg időben és igy megkárosította a dolgozó népet Az elmúlt héten szerdáról csütör­tökre viradó éjjel Susán Gábor állati kegyetlenséggel megölte Oláh Aáár- ton.t, a sz-almateresi íöldmüvesszövet- kezet ügyvezetőjét. Susán Gábor 132 holdas kulák fia, akinek apját Susán Jánost augusz us 2-án a balassagyarmati megyei bíró­ság 7 hónapi börtönre Ítélte, mart zsi­zsik?. s gabonát szolgáltatott be. Susán Gábor befurakodott a szalmaíercsi DISZ- és Pártszervezetbe, látszólag aktívan kivette részét a munkából —■ jó embernek akart feltűnni. Amikor azonban apját letartóztat iák. nem bírta elrejteni igazi énjét. Állandóan iz­gatott a demokrácia ellen, emiatt már eljárás i* volt ellene folyamaiban Az utóbbi időben is állandóan gyalázta azokat a dolgozó parasz­tokat, akik termelőszövetkezetbe akartak belépni és többízben megfenyegette O'áh Már­tont, hogy elteszi láb alól, ha to­vábbra is a termelőszövetkezeti cso­port megalakításán dolgozik. Augusz­tus 30-án, éjjel Susán Gábor meg­leste a hazafelé tartó Oláh Mártont, feltartóztatta, durván bántalmazta, gyalázta a termelőcsoportot, majd nekirontott és késsel agyonszúrta A gyilkos kulákot a budapesti bün­tetőtörvényszék rögtönitélő tanácsa a szeptember elsején megtartott tárgya­láson halálra ítél te. A halálos ítéletet végrehajtották. Oláh Márton elvtársat, az új éle­tért folytatott harc bátor katonáját a Párt, a község és az egész megye dolgozó neonok részvéte mellett kí­sérték utolsó útjára. A gyilkosság fl- j gyelmeztető volt mindannyiunk szá­mára, hogy az ellenség nem alszik. Ha meg is húzza magát, ez csak lát­szat, és minden alkalmat felhasznál, hogy törjön a dolgozó né.p életére, megakadályozza azt a nagyszerű fej­lődési folyamatot, amely boldogabb é.eteí. a kulákkizsákmácyolás vég e- ges felszámolását biztosítja. Burgonyára szeptember 20-ig lehet szállítási szerződést kötni A gabona- és a kukoricaszálMtási szerződések kötéséhez hasonlóan a földművesszövetkezetek burponvaszá i- lításTa rs kötnek szerződést a paraszt­sággal. A belkereskedelmi mmásztérram mázsánként (iiitbabánál 3.— fo­rint, Ellánál 2.40 forint, Kriigernél 1.80 forint prémiumot kapnak a mázsánként! áron felül. Ezenkívül a szerződésben vállalt szeptember 20-ig íörlénő leszállítása közli, hogy mindazok a termelők, akik j cselén minden egy mázsa burgonya szeptember 20-*g burgonya szállítási szerződést kötnek és a Gü>lihaba-bur- gonyát szeptember 20-ig, az Ell-a- és a Krüger-burgonyát pedig november 20-ig 3 f ö id m ű vessző ve t keze t ekn ek le­szállítják, után 10 kilogramm korpát kaphat a termelő a hatóságilag megállapított áron. A szerződés megkötéséhez a le­kötött burgonya mennyiség értékének 10 százalékát készpénzben előlegként azonnal megkapja a szerződéstkölő. Javítsuk meg az ellenőrzés munkáját földművesszövetkezeteinkben Ha megvizsgáljuk szövetkezeti mozgalmunk eddigi fejlődését, megái lapíthatjuk, hogy a mennyiségi fejlő dést nem követte a minőségi fejlődés. Ez azért történhetett meg, mert laza munkát végzett a Központ ellenőrzési osztálya. Nem alkalmazták megfele­lően az operatív ellenőrzés módsze­reit, nem szélesítettük ki a népi ellen őrzést, hogy a tömegek alulról jövő ellenőrzése az ellenőri apparátus mun­káját megkönnyítette volna. Szövet­kezeti mozgalom csak úgy válhat a széles tömegek szilárd bázisává és csak akkor töltheti be feladatát, ha az ellenőrzésen keresztül a korrupciók, sikkasztások idejében felszínre kerül­nek. Mozgalmi vonjon sok szövetke­zetünknél azért ninos eredmény, mert a nagyarányú visszaélések elriasztják a becsületes dolgozókat szövetkeze­teinktől. Az osztályharc falun egyre inkább kiéleződik és az ellenség minden esz­közt megragad, hogy ártson a dolgozó nép államának. Szövetkezeti mozgal­munkban annak ellenére, hogy a fúziós közgyűlések alkalmával széleskörű tisztogatást végeztünk — továbbra is dolgozik az ellenség és károsítja dolgozó parasztságunk szövetkeze­teit. Hogy az ellenséget nem sikerült még teljes egészében felszámolnunk, bizonyítja az is, hogy szövetkeze­teinknél igen gyakori a sikkasztást és más egyéb visszaélést elkövető boltkezelők száma. Megyénkben az utolsó három hónap alatt felszínre hozott visszaélések meghaladják a 200 ezer forintot. Ha szövetkezeteink vezetősége s nem utolsó sorban maga a szövetkezeti tagság éberebb lett volna és a népi ellenőrzésen keresztül erőteljes harcot vett volna fel az el­lenséggel szemben s nem utolsó sor­ban az ellenőri apparátusunk is kellő­képpen átérezte volna hivatását, ide­jében megtudtuk volna akadályozni az ellenség káros tevékenységét. Nagybátony községben például mindenki tudta, hogy Gubola József ügyvezető az e'múlt rendszerből visszamaradt „Hangya" ügyvezető, aki csendőrbesúgó is volt, hogyan ba- sáskodik és soha nem számolt be a szövetkezet működéséről sem a veze­tőségnek sem a tagságnak. Az is is­meretes, hogy a boltkezelő Vágner Tibor a „Hangya” szakembere, állan­dóan züllik, mulatozik. A vezetőség ahelyett, hogy felfigyelt volna ezekre 'a tényekre és ellenőrizte volna mun­kájukat, személyeskedésekben, apró veszekedésekben élte ki magát. Az ál­talános felülvizsgálat során a boltke- zelöröl és a segédről kiderült, hogy 25 ezer forintot sikasztottak el. Az ügyvezetőről kiderült, hogy a boltke­zelő 1950. évi januári leltárában mu­tatkozó hiányt elkendőzte, mert együtt fekete üzleteket folytattak. Havi 80— 100 liter pálinkát adtak el a szövet­kezet könyveit megkerülve, amelyek­nek hasznát egymás között osztották fel. Mindezeken a sikkasztásokon kívül árut rejtegettek, paprikát és egyéb cikkeket egymás között vagy a „jó embereik” között elosztották, de előfordult még az, hogy a tejszállító gazdák részére érkezett korpát „téve­déséből" saját kamrájába szállította. Rablómunkájukért Gubola Józsefet és Vágner Tibort a rendőrség letartóz­tatta. Ugyancsak letartóztatta a rendőrség Nagy Ferencet, a maconkai földmű­vesszövetkezet boltkezelőjét, mert 7600 forinttal károsította meg a föld- müvesszövetkezetet. Ez azért történhe­tett meg, mert a szövetkezet vezető­sége nem volt elég éber, nem folyta­tott ellenőrzést egy alkalommal sem. Az ilyen példákat tömegével lehetne még felsorolni, ahol a vezetőség és a tagság nemtörődömsége folytán az el­lenség súlyos károkat okozott szö­vetkezeti mozgalmunkban. A hibák között azonban meg kell említeni, hogv számtalan földműves­szövetkezetünk vezetősége, tagsága élt az ellenőrzés jogával és figye­lemmel kisérte a boltkezelök munká­ját. Például Nemti község földműves- szövetkezet tagságától több bejelentés érkezett a kocsmakezelö ellen, aki durván bánt vendégeivel és hanya­golta a munkáját. Az elszámoltatást végző ellenőr elvtárs 800 forint hiányt állapított meg. A vezetőség és a tag­ság egészséges munkájának köszön­hető, hogy kellő időben bele tudunk nyúlni a kérdésbe és megakadályoz­tuk a hiba elhatalmasodását. A zabari földművesszövetkezet új vezetősége is arra lett figyelmes, hogy a boltban egyre kevesebb az áru és a boltkezelő egyre kevesebb napi bevételt fizet be. Az új vezetőség a SZÖVOSZ megyei központtól soronkivüli kivizsgálást kért. Az elszámolásnál kiderült, hogy Spagina Gyula boltkezelő a szövetke­zetét 25 ezer 849 forinttal károsította meg. A rendőrség azonnal letartóz­tatta és a bíróság már el is ítélte. A mátraverebélyi földművesszövetkezet terményfelvásárlójának köszönhető az, hogy éberségével megakadályozta Vi- cián Márton 40 holdas kulák aljas merényletét, amelyet zsizsikes gabo­nával akart végrehajtani. Ma, amikor országunkban minden hatalom a dolgozó népé és amikor le­hetősége van, sőt kötelessége a töme­geknek az alúlróliövö ellenőrzés meg­szilárdítása, tervszerűvé tétele, a hi­bák felszínre hozása és operativ ki­javítása, szövetkezeteink vezetőségé­nek és tagságának az a feladata, hogy ezeket a szempontokat magáévá te­gye, éljen alkotmányadta jogával és idejében leplezze le az ellenséget, A szövetkezetek vezetőségei és tagsá­gai a jövőben az állandó é6 fokozott ellenőrzésre vegyék az irányt, a legna­gyobb mértékben támogassák az el­lenőri apparátus munkáját a népi el­lenőrzésen keresztül, mert egymás munkáját támogatva sokkal ered­ményesebb harcot tudunk folytatni szövetkezeti mozgalmunk kártevői ellen. GOMBOS MIKLÓS SZÖVOSZ Megyei Központ ellenőrzési osztályvezető

Next

/
Thumbnails
Contents