Szabad Nógrád, 1950. augusztus (6. évfolyam, 31-34. szám)
1950-08-05 / 31. szám
1850 a j gusztus 5. SZABAD NOGRAD Hugjag elfogadta a versenykihívást, harcba indul a terménybegyüjtés túlteljesítéséért A PAKT SEGÍTSÉGE A SZAKSZERVEZETEKNEK A LANGYOS NYÁRI SZELLŐ hang foszlányokat terjeszt Hugyag határában. A községházán tévő hangszóró éles hangja ez, amely már jó néhány hete szórakoztatja a dolgozókat. Ezen keresztül ismertetik a legújabb versenyeredményeket, és igen nagy örömet okoz, ha valakit jó munkájáért az egész falu előtt megdicsérik. Hugyag község dolgozói már régóta versenyeznek a járás dolgozóival. A verseny lendülete, Ösztönző hatása meglátszik a falát dolgozóm, hiszen már négy gép közül három teljesen befejezte a csépi esi. Dél van. Az utolsó traktor bugása elhalkul, majd teljesen megáll. A hatalmas kazlak közül piros-fehéi~zöld és vörös zászlót lenget a szél. A cséplőgépen itt-ótt napraforgó díszeleg, tetején pedig két fiatal lány nevetgél1.----Befejeztük a csépiést — mondják s boldogan nézik a körülöttük tornyosuló zsákokat. — Három heti munkánk eredménye •— büszkélkedhetnek az öregek a cséplőgép árnyékában. Megelégedett arcok pihennek. — Hugyag község nem maradhat el a versenyben, hiszen a Párt irányítja munkánkat — mondja Győri János népneveit), aki éppen most tért vissza a faluból. Szívós, kitartó munkánk eredménye ez — s rámutat a közelében lévő kocsisorra. A termény-begyűjtő raktár előtt nagy • sürgés-forgás. Mindenki siet a beMi, itt Érsekvadkerten a szentlörinc- pusztai termelőcsoport példája nyomán most alakítottuk meg a magunk „Tartós Békéért'1 termelőszövetkezeti csoportunkat Már eddig 18 dolgozó parasztosaiért jelentkezett a megalakuló termelőesoportba. de most Is állandóan érdeklődnek a belépés Iránt a belépett tagoknál. Egyszerű parasztember vagyok, de mégis szeretném elmondani, leírni, hogy mi volt az oka annak, hogy beléptem a termelő dő portba Én magam 11 éves korom óta gazdasági cseléd voltam és megismertem a múlt rendszerben a cselédember keserves sorsát, keserű kenyerét, tüdőben engem is felszabadított a Szovjetunió dicsőséges Vörös Hadserege és a földosztáskor hat kataszteri hold földet kaptam. A felszabadulás után mint volt gazdasági cselédnek, sem állatállományom, sem gazdasági felszerelésem, sem pedig vetőmagom nem volt. Vetőmagot a demokratikus kormányzat juttatott részemre és bizony magain és családom szintén a két kezünkkel túrtuk fel a juttatót! földet, hogy kenyeret tudjunk termelni a munkásság és a magunk számára. De a felszabadulás nemcsak földel és szabadságot adott részemre. Gyermekeim, akik esclédember gyermekei, tamil'ak és tanulhatnak a felszabadult dolgozók országában. Idősebb fiam mezőgnzdasági akadémián tamil és mezőgazdász lesz, a másik fiam honvédtiszt, hadnaív. lányom a a községházán dolgozik. Kisebbik fiam most ment Csillebércre, az úttörő táborba, még a legkisebb fiam az általános iskolában tamil. Pedig a ninlt- ban a pusztán nem volt iskola, a falu pedig messze volt, de sokszor cipő nélkül nem is mehettek iskolába. A felszabadulás után házhelyet is kaptam és azon egv egészséges lakóházat építettem, míg a felszabadulás előtti vereitékes munkámból csak közös konyhás, sötét urasági odúra tellett, héttagú családommal együtt. Sokat kínlódtunk a juttatott füldön és sokszor a kenyerünket sem tudtuk megtermelni rajta. A Szabad Népben sokat olvastam, a Pariban sokat hallottam a szövetkezeti mozgalomról, Rákosi elvtársnak, a mi nagy tanító- mesterünknek az ú’mutatása alapján. A mólt év őszén Szentlőrinc-pnsztan megalakult a „Dimitrov“ termelőcso- port és a valóságban is láthattam magam és paraszttársaim is a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit az egyéni gazdálkodással szemben. Láttam, hogy ez az út, ami a szocializmus felépítéséhez vezet a falun. Láttam, hogy ez az egyetlen helyes út, ami főbb életet és boldogabb biztos t minden becsületes pa -íesalád részére. Mi a kis pareellsí'rkon éji nappallá téve sem tudunk olyan minőségű és olyan mennyiségű gabonát vagy más növényt termelni, mint a szövetkezeti adással, mert megértette, hogy csak így tudja biztosítani boldogabb jövőjét. Hatom szekér elmegy, öt kocsi ismét megáll a magtár előtt. S ez így megy egész nap. A "FALUBAN BORDA MIHÁLY kis- paraszt teljesítette elsőnek a termény- beadást. — Büszke is vagyok erre —, hiszen ezzel erősítem a munkás-paraszt szövetséget. így akarom meghálálni kormányunknak és Pártunknak gondoskodását, hogy határidő előtt túlteljesítem a terménybeadást: négy mázsára kötöttem szerződést és hét mázsát adtam be. Nem akarok dicsekedni, de a tarlóhántást is már 95 százalékban elvégeztem — mondja mosolyogva. — A verseny lázában ég az egész falu dolgozó parasztsága. Újabb versenytárs akadt, siessünk a hátralévő munkák elvégzésében, nem maradhatunk le! — így beszél Meló elvi'árs, párttitkár, így vélekednek az öntudatos dolgozók. Vasárnap délután a dolgozók tömegesen mentek a népgyűlésre. Érezték, hogy valami nagyjelentőségű dologról van szó. Tudták, hogy ő értük történik minden megmozdulás. A gyűlésen Meló eivtárs szavai után Borda István bíró ismerteti a gyűlés tárgyát. Rámutat arra. hogy építeni, dolgozni csak békében lehet. Mi dolgozó parasztok többtermeléssel harcolunk ». béketábor mellett. Majd ismerteti Mindszent és Szegvár községek versenykihívását. A lelkes dolgozók megesoport a gépek segítségével, a Szovjetunió tapasztalatai nyomón. Én magam is szerettem volna megnézni a Szovjetuniót, a világ legfejlettebb mezőgazdaságát és szerettem volna beszámolni az ott látottakról gazdatársaimnak, de art hiszem, hogy ebben az évben nem is, de jövőre is saját szememmel győződhetek meg arról. amit rddig csak képekben és újságban láthattam. Mindent összetéve, ezek voltak azok az okok, amik engem és családom arra késztettek dolgozó paraszttársaimmal együtt, hogy termelőszövetkezeti csoportot alakítsunk és elinduljunk azon az úton, ami magasabb társadalmi forma, a műveltebb, boldogabb és szebb magyar jövőnk, a szocializmus felé vezet. értették a verseny célját és Ígéretet tettek amellett, hogy már augusztus 15-re befejezik a terménybegyűjtést, 20-ig pedig túlteljesítik. Hozzászólásokkal, tapsviharral válaszoltak a javaslatra. Majd táviratban jelentik szeretett vezérünknek, Rákosi elvtársnak, hogy terményfelesleg beadásával mutatják meg hűségüket Pártunk iránt, és helytállásukat a Szovjetunió vezette béke- tábor mellett. ÍGÉRETEK, JAVASLATOK hangzottak el azon a népgyűlésen. Hugyag dolgozó parasztsága elfogadta a versenykihívást. — Ezentúl még fokozottabban kell dolgozni a verseny sikere érdekében. Nem szabad megelégedni az eddigi jó eredménnyel! A verseny lendületében fokozottabb éberséggel kell leleplezni az ellenségei, hiszen most újabb támadásra készül. Nem tudja tétlenül nézni az állam gazdagodását, dolgozó népünk életszínvonalának emelkedését. Nem szabad, hogy valami kárt tegyenek eredményeink elérésében. A Párt, a népnevelők segítségévéi jó felvilágosító munkával biztosítsa a verseny győzelmes befejezését. Ennek érdekében fel kell használni fokozottabban a falu hangszóróját, és állandóan szemmel kell kísérni a verseny állapotát, a terménybeadás eddigi eredményeit — mondja Meló István pórttitkár elvtárs. Az ünnepi gyűlés befejeztével mosolygó arcok indulnak haza. új harcra, a jövőévi kenyérért, a békéért-. . (Jenő fi) A Szabad Nógrádban, Szabad Földben, Szabad Népben és a községben kiragasztott plakátokon is sokszor olvastam az aratási, cséplési, begyűjtési munkaversenyről és a Korea ellen megindított imperialista orvtámadásról is. Elhatároztam én is, hogy résztveszek ebben a versenyben és teljesítményemmel is hozzájárulok a békeharchoz. Az aratásban az elsők között végeztem, cséplésnél is az elsők között voltam és most beadási kötelezettségemet 800 százalékban teljesítettem, mert tudom, hogy ez a teljesítmény is csapás a , kulákokra, a klerikális reakcióra és a külföldi imperialistákra. A nagy Szovjetunió hozta meg nekem is a szabadságot. Uram éppen a -elszabadulás évében halt meg és tudom, hogy ha a múlt rendszerben halt volna meg nagyon nehéz lett volna az életem, családom a legnagyobb nélkülözésnek lett volna kitéve. De a demokrácia felkarolt engem is, mint a többi nincstelent és meg tudok élni. Két hold földet kaptam a földosztáskor, egy hold földem volt és most már három holdon termelek. Az idei termés jónak Ígérkezett és Ha munkánkat ki akarjuk értékelni a Politikai Bizottság határozata alapján, akkor először is figyelembe kell venni Rákosi elvtárs február 10-i beszédét, amely megszabja feladatainkat és munkánkat. Az ötéves nemzet- gazdasági terv maradéktalan végrehajtása, a termelés emelése, a szocialista munkaverseny kiszélesítése azok a feladatok, amelyek a szocializmus építését szolgálják és a dolgozók életszínvonalának emelését biztosítják. Pártunk február 10-i határozatának maradéktalan végrehajtása érdekében a SZOT elnöksége megszabta a szakszervezetek feladatait. Pártunk és a SZOT elnökségének határozata óta megyénkben mutatkoztak eredmények szakszervezeti munkában, eredményeket értünk el a munkaverseny szervezése terén. A sztálini műszak, az április 4-i felajánlások, hatalmas lendületet adtak a versenymozgalomnak. Az acélgyárban a sztálini műszakkor a versenyzők száma 962 volt, azóta ez a szám 1738-ra emelkedettAz elért eredmények azonban messze elmaradtak a növekvő feladatokhoz képest. Pártunk Politikai Bizottságának határozata megmutatta azokat a hiányosságokat, amelyek a szakszervezeti munkában még mindig fennállanak. Ez a határozat hosszú időre megszabja azokat a feladatokat, amelyeket a szakszervezeteknek el kell végezniök a szocializmus építésének érdekében. Megyénk területén is ki kell küszöbölni a szakszervezeti munkában azokat a hiányosságokat, melyeket a Politikai Bizottság határozata felszínre hozott. négy mázsára kötöttem szállítási szerződést. A cséplés bebizonyította, hogy Jól dolgoztunk ás 62 kiió beszolgáltatás helyett 492 kiló gabonát adtam be, így a kötelezettségemet 800 százalékra teljesítettem. Nagyon örültem, mikor nevemet a községháza előtt a becsület- táblán láttam fefrva és a vasárnapi közérdekű hírek között felolvasta a jegyző elvtárs az én nevemet az elsőnek. Sajnos, az amerikai imperialisták és csatlósaik, megint veszélyeztetik a békét és megtámadták a békében élő koreai népet és gyarmati sorba akarják őket hajtani. De tudom, hogy szándékuk nem sikerülhet, mert a béketábor erősebb és a béketábort a nagy Sztálin elvtárs vezeti. Én szegény asszony vaqyck, de 20 forintot adok arra a kórházra, amit Koreába küldenek a magyar dolqozók, mert tudom, hogy mi a háború, éppen eleget szenvedtem én is, meg a családom is a háború alatt. Minden békeszerető dolgozónak kötelessége, hogy tehetségéhez képest segítse ezt a mozgalmat. özv. Vitéz Györgyné, Érsekvadkert Elsősorban a SZOT megyebizottságon belül fennálló hiányosságokat kell felszámolni. így például Pártunk február 10-i határozatát meg sem tárgyaltuk, Pártunk határozatával kapcsolatos feladatokat nem konkretizáltuk le megyénk területére. Egyes akciók elvégzése közben nem hajtottuk végre a munkatervben kitűzött feladatokat. Pártunk határozatának végrehajtásáért nem folytattunk következetes harcot, nem vizsgáltuk meg a szak- szervezeti középszervek munkájában azt, hogyan visyik a harcot a jobboldali szociáldemokraták és a klerikális reakció ellen. Nem volt kielégítő kapcsolatunk a DÉFOSZ megyei szervével sem. Nem adtunk kellő elvi irányítást ahhoz, hogy munkájukat eredményesen tudják végezni. így aztán a DÉFOSZ sem tárgyalta meg Pártunk és kormányunk határozatait, lebecsülte annak jelentőségét és el- siklott a kérdés felett A szakszervezeti középszervek munkájának a hiányosságai a Politikai Bizottság bírálatának tükrében szintén élesen megmutatkoznak. Pártunk Köz- ^ ponti Vezetőségének, valamint a SZOT elnöksége határozatának végrehajtását liberálisan kezelték, a felmerülő nehézségek elöl meghátráltak, sokszor kibújtak a népszerűtlennek látszó feladatok végrehajtása alól- Ez megmutatkozik a jelenleg folyó norma- és bérrendezésnél is. Az agitáció súlypontját a népszerűbbnek látszó alap- béremelésre irányították, ugyanakkor keveset foglalkoztak a szocializmus építése szempontjából döntő jelentőségű normarendezéssel. A szakszervezetekben megbújó jobboldali szociáldemokraták és a klérus elleni harcban nem tanúsítottak kellő éberséget. A bér- és normarendezésnél liberálisan kezelték az ellenség részéről elhangzott uszító hangokat. A tarjám üveggyár üzemi bizottsága a norma- és bérrendezés ellen folyó ellenséges agitációt lebecsülte, mondván, hogy ez nem veszélyes. A darabbér bevezetésénél is voltak ellenséges hangok és mégis símán ment a végrehajtás. A gépgyár öntödéjében is agitált az ellenség, az üzemi bizottság és a vállalatvezetőség pedig arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem lehet ez ellen szigorúan eljárni, mert ez a munkamenet és a termelés rovására menne. A tervfegyelem betartása terén is hiányosságok mutatkoztak.- Az üzemi bizottságok elkövették azt a hibát, hogy a tervfegyelem betartását a vállalatvezető feladatának tekintették, teljesen elfelejtették és elhanyagolták az ellenőrzés gyakorlását. A bányász-szakszervezeteknél megnyugodtak abban, hogy a bizalmihálózat rossz, egyáltalán nem fordítanak gondot a bizalmiak aktívázáiására, azt tartva, hogy áz lehetetlen, mert mesz- sze laknak az üzemtől. Ez persze meglátszik a munkán is, amit ki kell küszöbölni, hogy a bányász-szakszervezetek be tudják tölteni a Párt által reájuk bízott feladatokat. A Politikai Bizottság határozata e hibák kijavítása érdekében határozottan megszabja feladatainkat, amivel segítséget nyújt munkánk tervszerűbbé és eredményesebbé tételében. így elsőrendű feladatunk saját munkánkban és magatartásunkban az opportunista és szociáldemokrata befolyás felszámolása és a Párttal való szoros kapcsolat elmélyítése, a Párt vezető szerepének elismerése, illetve harc minden olyan megnyilvánulás ellen, amely ezt tagadja és a Párttal akar szembeszállni. Harcolnunk kell következetesen az ötéves terv végrehajtásáért, a termelékenység emeléséért, az önköltség csökkentéséért, a szocialista bérezés, a helyes norma kialakításáért, a szocialista munkgyerseny és a Sztahánov-mozga- lom fellendítéséért és további kiszélesítéséért. Meg kei! javítanunk eszmei, politikai és kulturális nevelő munkánkat. Meg kell erősítenünk kapcsolatunkat a dolgozókkal, kiküszöbölve a bürokratizmust, érvényre juttatva a szakszervezeti demokráciát, a kritika és önkritika gyakorlását. A hét folyamán üzemeinkben termelési értekezletek zajlanak le, ahol a Politikai Bizottság határozata érteimében szervezeteink: „Tárgyalják meg a szakszervezeti funkcionáriusokkal és magával a Szervezett munkásággal, a dolgozó tömegekkel, a Politikai Bizottság jelen határozatát, 'árják tel bátran és nyíltan a hibákat és mozgósítsanak azok kijavítására". Pártunk méltán várja el tőlünk, hogy magunkévá tegyük a bírálatot és kijavítsuk hiányosságainkat. Nekünk a munkásosztály legyőzhetetlen ügye iránti forradalmi lelkesedéssel, a szervizett dolgozók segítségével, elsősorban a kom» imisták támogatásával be kell váltanunk Pártunk által elénk tűzött követelményeket, hazánk szocialista fejlődésének meggyorsítása, végső fokon pedig a béketábor ere jé” -^vetése érdekében. SZOT nóqrádmegyei bizottsága. UlllillllllüllllllltlIllllílllllllllllillllllllllljlllllllllililltlIlilllllllilllllltltlIllIflIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUIIIIIIIIIjllllllHllllllltlIülllHllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilltlU II sí szó no ten új Az est homálya lomha méltósággal ereszkedett le a völgybe elterülő Nagyoroszi községre. A pirostetős parasztházakban kigyulladtak a lámpafények. A sötét utcára Tóth Miklósáé lépett ki. Továbbhaladva be-beszól hol az egyik, hol a másik házhoz. Szava után rövid „megyek" válasz hangzik el. Már egy egész kis csoport igyekszik az utcán. Hozzájuk szaporán csatlakoznak férfiak, nők, ifik. Útközben egy szót sem váltanak egymással. Mindegyikük egy cél felöl gondolkodik. Mindegyiküket egy cél vezeti, ami döntő változást jog létrehozni életükbe. Kilenc órakor a pompásan feldíszített párthelyiségben vagy 150 dolgozó paraszt ajkáról csendült jel a Népköztársasági Induló minden ellenségei és maradiságot elsöprő harcias dallama „Elnyomás, szolga sors, ez volt a rend ezer évig... munkára, harcra hív ma minket, életünknek új értelmet ád..." Nagyoroszi község öntudatra ébredt parasztjainknak is új élete kezdődik e történelmi nevezetességű estétől. Harcra keltek hogy örökre szakítsanak az ezer éven át vállukra nehezedő egyéni gazdálkodási módszerrel. Termelőesoportot alakítanak Most tartják az előkészítő bizottsági ülést. Hogy e boldog estéhez elérkezhettek, bizony kemény és elszánt harcot kellett jolytatniok a maradiság és a község kulákjai- val, a rémhírterjesztésben élenjáró 50 holdas Kristóf Ferenccel, a 48 holdas Szajbet Mártonnal és a többi ki- zsákmányaiéval, akikhez csatlakozott a község papja is. Az elmúlt évben nem sikerült megalakítani a csoportot Most azonban a pártszervezet győzelemre vezette a dolgozó parasztságot. Más lett a helyzet Nagyorosziban. A tereskei, lőrinepusztai, dejtári és a többi környező termelőcsoportok hatalmas terméseredményei az élő és kézzelfogható valóságra ébresztették a nagyorosziakat, akik láttáik a tervszerű munkát és látták azt, hogy á csoport dolgozói jobban boldogulnak, jobban ruházkodnak, állatállományuk is szépen gyarapodik, van idő pihenésre, tanulásra és szórakozásra is. A nagyorosziaknak kibővült a látókörük. Ök már olyan tisztán látják a társasgazdálkodás előnyét, mint amikor a homályos szobában kigyullad a fény és minden, ami a homályban ijesztő, nyugtalanító árny volt, egyszerre láthatóvá, tapinthatóvá és megnyugtatóvá válik. A felemelkedés és boldogulás útjára lépett 25 dolgozó paraszt esalád és a háromszor annyi érdeklődő dolgozó párásét hallgatja az előadó elvtársak beszédét. Ismertették a szőbarázdák felé vetkezet szervezeti életét, a tervszerű munkát, a munka, egységszámolást, amely az igazságos jövedelemelosztás alapja, amely megszünteti az egyes csoporttagok egyen- lösdi eszméjét. Beszéltek még a szövetkezeti demokráciáról, a pártszervezetről, amely a csoport irányítója, szervezője és ellenőrzője is és még sok más problémáról, amely szükséges egy újonnan alakuló csoportnak. Az előadások elhangzása után Tóth Miklósáé, Karoszi Miklósáé, Varga Miklós, Gál Istvánná, a 17 ’éves Kucsa István, Varga István és a többiek a kérdések halmazával ostromolták meg az előadókat. — Hogy számolják el annak a tagnak a munkaegységet, akinek nincsen földje és úgy lépett be a csoportba? Be kell-e vinni minden földet, mennyi maradhat egyéni tulajdonban, mi történik azokkal az öregekkel, akik munkaképtelenné válnak? — Mindent akarnak tudni, mert ez megkönnyíti az új úton való haladást. Az ütés befejezése után még sokáig ott maradtak a teremben és töviről hegyire megbeszélték a problémákat. Vagy tizen az asztal előtt sorakoztak fel. Egymásnak adogatták át a tollat és írták alá a belépési nyilatkozatot. Ezek. akik most így aláírják, a gyűlés lefolyása alatt határozták el magukat, hogy minden földjükkel és csalásijukkal belépnek a csoportba. — Szinte egy mázsás kő esett le szívemről, de siettem is aláírni, nehogy még meggondolják magúkéit, hogy nem lehet egyelőre több dolgozó parasztnak belépni a csoportba — mondja Mák Mihály, miközben átadja a tollat Zábrádi Sándor kétholdas dolgozó parasztnak, aki büszkén kanyaritja nevét a sokatígérő nyilatkozatra. — Na, ezen is túlestem végre — morzsolgatja kezét örömében. Nagy Gyula sem akar kimaradni, szinte kikapja az előtte tévő kezéből a tollat és máris serceg a toll a papiroson — Egy és félholdat adok be — mondja és elneveti magát örömében, mert Micsik Imrére gondol, aki most a világ legfejlettebb mezőgazdaságát, a Szovjetunió szocialista mezőgazdaságát tanulmányozza— Majd ha hazajön. Elmondja nekünk az ott tapasztaltakat, azután jobban megy minden... Hej, milyen örömteljes ma az élet, szinte 19 évesnek érzem magam! Nem hiába!... 0}, fiatalító életnek indulnak. (lantos) MIÉRT LÉPTEM A KÖZÖS GAZDÁLKODÁS ÚTJÁRA ? Teljesítettem beszolgáltatásomat, hogy segítsem a koreai nép harcát
