Szabad Nógrád, 1950. augusztus (6. évfolyam, 31-34. szám)
1950-08-05 / 31. szám
SZABAD NÖGRÁD 1950 augusztus 5. Mii i«‘l«‘i»í. hogy a »*egéiiypar»s*éság a •üiiskásoK/lalv legfőbb támasza? Áruba imozókat és rémhírterjesztőket yettek őrizetbe Salgótarjánban I erűn és Sztálin arra taníta- *“ n,ak bennünket, hagy a falu szocialista átalakításáért folyó harcot nem- vihetjük másként, csak úgy, ha az osztályharcbam a lenini hármas jelszót valósítjuk meg: ,■ Támaszkodj a szsgényparasztra, egyezz meg a középpa raszt tat. egy pillanatra se szüntesd meg a harcot a koalák eäfen.“ ' v Még ma is előfordul, hogy vitatják: melyik elsőrendű, a legfonto- eaíbb a három közül? E hibás kérdés-felvetésnek az a forrása, hogy nem látják világosan, hogy ez a lenini jelszót .egységes és oszthatat- lan‘‘ feladatot jelent. Nem léhát a három feladatot egymástól etvá- laszJtamá. egyiket a másik után végrehajtani, nem lehet ..részekre ■ tépni és e ,,részekét elszakítani egymástól’“ Akadnak azonban olyan elvtársiak, akik ezt még nem értik, s a ládák elleni harcok és á középparaszt ; gnverését úgy takarják megváló- GÍtáni, hogy közbén nem támaszkodnak a szegényparasetra, elhanyagolják a vele való törődést, külön szervezését. Ezt a jobboldali, apport,einte ta hibát követték el azok az elvtársak, akik a DÉFOSZ megszer- vezésénél elhanyagolták a földmun- kástagozas kiépítését és ez a jobb- • oldali elhajlás mutatkozik meg olyan elvtársaknál is, a'kik kijeienitik, hogy az ő területük középpa,raiazt vi- diék és ezért ott .módosított“ formában keM a lenini jelszót alkalmazni. Az ilyenfajta elhajlások, vagy ferde nézetek igen komoly károkat okoznak építő munkánkban és ezért világosan kell látnunk: miért a sze gény parasztság a munkáso sztály legfőbb támasza, leghűbb, legmegbízhatóbb szövetségese a harc minden szakaszában, és miért kütó- nösen fontos ez a szerepe a szocializmus építésének idején? A szegényparasztság — a falusi M proletárok, félproletérok és kisparasztok — a faluéi lakosságnak az a része, amely gazdaságilag, társadalmilag és kulifcuráliáan leginkább érdekelt a kapitalizmus megdöntésében és a szocializmus felépítésében. Ök — a „falu dőld ózó' és kizsákmányolt tömegei“ — a kapita- lszmusban hallatlanul megsanyarga- totit. szétforgácsolt és elnyomott csoportok- Nálunk íe. ök szenvedtek legtöbbet, falun az ellenforradalmi Forthy-rendszer idején. Ennek a fa- isi szegénységnek „a bärornmilädö : íaigyar ko!dus“-nak, akit kizsákmányoltak a múltban a városi tőkések, a fötóíestirak és kulákok. csak a • : íunkásosztály élcsapata, a Kommunista Párt mutatott utat a felemelkedéshez- Ök voltak mindig a teg- f ogékonyabbak a munkásosztály harca, a Párt célkitűzései iránit; ez . z a réteg „amely nemcsak a felszabadulás után, de azelőtt is vállvetve harcolt velünk.’' (Rákosi) A feliszabadulás után a Kommu- ' ista Párt azonnal jelentős szegény - i «araszt rétegekre támaszkodhatott. I dun a szegényparasgtok afókítot- t - meg a pártszervezeteket, ők vit- t - a Párt, a munkásosztály vezeté- s vet és támogatásával a harcot a földosztás során a földigénylő bizottságokban, majd szervezeteik — a FEKOSZ és UFOSZ — segítségévül ők harcoltak á föld megvédéséért az újjáéledő reakció ellen- A Pírt kezdeményezésére ők alakították meg a fölöm ű vessző vetkezete - két ok fogtak hozzá a termelőszövetkezeti • csoportok megalakításához, A felszabadulás után akadtak ,,türelmetlen' elemek — és elszórtan még ma is akadnak — akik kétségbevonva a szegényparasztságnak, de különösen a kisnarasztnak ezt a ezerepét, azt mondták a 45-ös választás után, vagy azt állítják még ma is, hogy „„az újgazdák reakciósok“, hogy „nem lehet velük bírni.“ Ez helytelen, opportunista nézet- Rákosi elvtárs mulatott rá tavaly - - a márciusi KV ülésén mondott beszédében — arra, hogy „támaszunk és szövetségesünk a falun ekkor (1945) a földmunkássáa és, a szegény pan isztok, úidazdák voltak- Az a körülmény persze, hogy valaki földmunkás, vagy újgazda volt, ma- * Púba véve mén nem tett,e őt a Kommunista Párt támogatójává. Ezt mi az 1945-ös választásokon, anvkor e rétegeknek csak kisebbik j •'«; szili-azott ránk, tapasztalhattuk. A többséget csak politikai felvilágosítással, szívós aprómunkával és példáé tlássa!, vele mint mindennapi érdekeik szcilcadüttcui védelmével tudtuk megnyerni D : c. elvtársnak ezek a szavai rávilágítanak arra, ,ho- - “van va,i é'-yrr szilárdabb szövetségesünkké á szogénvparasztság, Hogyan lett ez a paraszti réteg — a Párt által kitűz tt szocialista eé'ók- ért folyta rt iir. cijan — n munkás- oazaiy szilárd tím-’sza a falun- Tény az, ho»- szegényparaszt- i®' a • ' la, de különösen az utolsó két évben jelentősen megváltozott. A kulákok alkalmazásában álló mezőgazdasági munkások ma már nem jogtalan páriák, hiszen a kollektív szerződés, a társadalom- biztosítás helyzetükön hatalmasat javított, amellett, hogy ez a réteg a iculákkorlátozás során egyre csökken- A mezőgazdasági munkások jelentős része nem kizsákmányolt ■többé, hiszen a mezőgazdaság szocialista szektorához tartozó állami gazdaságokban és gépálknwásoikon a nép államénak — tehát saját magának — dolgozik- Ugyanígy megszabadultak a kizsákmányolástól azok a „félproíétárok“, akik cukorgyárakban, esetleg bányákban, vagy más, állami üzemekben idényszerűen .munkát vállalnak. Mindezek mellett pedig egyre növekszik a terme lő - szövetkezetbe tömörült — a szocializmus út jára lépett — szegénypia- raszstok, száma is. A fordulat, népi demokráciánk ,pro le tárd iktat ú rává fejlődése és a (szocializmus építésének megkezdése •falun a felemelkedés szinte be láthatatlan távlatát nyitotta meg szegény- iparasztságunk előtt. amely fő támasza Pártiunknak falun, mind a kulak elleni harcban, mind a közép- j,parasztsággal való tartós szövetség .megteremtésében. Mégis előfordulnak olyan nézetek, hogy a földosztás, a bizonyos mértékű „közép- parasztosodási folyamat”, az iparba való felszívódás következtében a sze- igényparasztság már olyan kisszámú 'réteggé olvadt le, hogy nem játszik döntő szerepet, hogy „el lehet hanyagolni”. C z a nézet alapvetően helytelen és *- rendkívül káros, opportunista né. zet. A szegényparasztság — jóllehet, számra nézve az elmúlt öt évben valóban jelentősen csökkent — még ma ds a parasztság legnagyobb rétege. ■De —• ezen túl — jelentőségét még külön meg is sokszorozza a proletárdiktatúrában általa betöltött szerep. A Párt, a munkásosztály, most a szocializmus építésének legbonyolultabb feladatát: — a falu, a mezőgazdaság szocialista átszervezését — tűzte napirendre és éppen ezért egvre fontos- sabbá válik az élesedő falusi osztályharcban a legkövetkezetesebben harcoló paraszti réteg, a munkás-paraszt szövetségen belül a „szilárd táma$&” -- a azeKcnvparasztság — szerepe. Hogyan támaszkodjunk ma S"szegényparasztságra és hogyan valósítjuk meg a — Lenin és Sztálin útmutatása nyomán — Rákosi elvtárs által «elénk tűzött feladatot: „gondoskodni .kell róla, hogy a szegénvparasztság, a (földműnk ásság lépten-nyomon, napról napra érezze, hogy az ipari mankásság őt tartja legmegbízhatóbb harcostársának falun és ennek megfelelően bánik vele1’. Felszabadulásunk ötödik évében büszke örömmel tekinthetünk vissza azokra az eredményekre, amelyeket gazdasági és politikai téren elértünk. Gazdasági téren a reakció minden támadását sikerre! vertük vissza és elmondhatjuk, hogy a reakció ezen a téren döntő vereséget szenvedett. Azonban ebbe a reakció nem nyugodott bele. A .gazdasági téren elszenvedett sorozatos vereségek után- módot keresett az újabb támadások megindítására. A támadásnak a súlypontját a reakció gazdasági térről kultúrtérre tette át. Kihasználta azt, hogy gazdasági vonalon eredményes harcunk mellett nem fordítottunk kellő súlyt a kulturális téren folyó harcra. Ezen a téren rést hagytunk, amin keresztül igyekszik a reakció behatolni és egyre szélesebbre tágítani. Hiba volt az, hogy a kulturmunkát lebecsültük, nem láttuk azt, hogy a kultúrmunka szervesen összefügg a termeléssel. A kultúrmunka lebecsülése az is, hogy az üzemi bizottságaink nem adnak kellő irányítást az üzemi kultúrcsoportölfnak, nem gyakorolnak kellő ellenőrzést a kutíúr- csoportok munkája felett. A kultúr- csoportok politikai nevelésére sem az üzemibizottságok sem maguk a kul túrcsoportok nem fektettek súlyt, arra való hivatkozással, hogy a próbák teljesen lekötik az idejüket. Az ideológia hiánya a kultúrcsopor- toknál megmutatkozik abban, hogy még mindig nem ismerték fel a szocialista irodalom jelentőségét és az ellenőrzés hiánya folytán szórványosan bár, de még mindig találkozunk olyan irányú törekvésekkel, hogy az egész könnyű fajsúlyú színdarabokat szívesebb sjáfsss^,^mii^ai^)^1y, nevelöíiatású darabokat. Pédig meg kellmondanunk, JiQgJk a. dolgozóink kúlt’úrigénye a félszabaduíásróta nagy változáson ment keresztül. Amit az első időkben idegenkedve fogadtak, ma már dolgozóink megszerettek. A szegényparasztság önálló szervezése vonalán — kijavítva a DEFOSZ alakulása során elkövetett súlyos opportunista hibát — egvre nagyobb erővei folyik a DÉFOSZ munkástagozatának szervezése, különösen az állami gazdaságokban és a gépállomásokon. A szegénvparasztságnak nyújtott segítség vonalán — Pártunk irányításával — a kormány különös figyelmet tanúsít a szegénvparasztság iránt, ami gazdasági téren megnyilvánult minden — a faluval kapcsolatos —■ akcióban (vetőmagakció, termelési szerződések, gépállomási munka, tagosítás, legelőkérdés rendezése, tanyaközpontok kialakítása stb.). Poltikai és kulturális téren pedig nemcsak a Szovjetunióba menő parasztküldöttségek tagjainak többsége kerül ki közülük, hanem egvre nagyobb számban kerülnek ■ be mezőgazdasági felsőbb iskoláikba, egyetemekre stb. Á legnagyobb segítség azonban ^ mindenképpen az, hogy a munkásosztály áldozatkész segítsége. Pártunk helves vezetése és — elsősorban — a Szovjetunió tapasztalatai és támogatása megteremtették számukra — az egész dolgozó parasztság számára —- a szocialista, nagyüzemi gazdálkodás útjára való ráíérés lehetőségét. Az önálló szervezés és a fokozott támogatás nvomán a szegénvparasztság egyre inkább betölti azt a szerepet, amelyről Sztálin elvtárs beszél, amikor feltette a kérdést, hogv „mit j jelent a szovjet demokrácia a proletariátus vezetésével? Ez azt jelenti, hogv a proletariátusnak ügyvivői keli, hogy legyenek a faluban. S kik legyenek azok az ügyvivők? A szegénvparasztság képviselői”. A gépállomások, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, tszcs-k üzemi1 pártszervezeteiben, a mezőgazdasági igazgatásban és más fontos falusi állami és társadalmi vezető pozíciókban a proletariátus ma mar biztosan tá- maszkodhatik a szegényparasztságra, mint „ügyvivőjére”, ha nem feledkezünk meg egy percre sem a lenini hármas jelszó egységéről. |_J a azonban elvtársaink megleled1 1 keznek erről, ha a szegényparasztságra nem támaszkodnak, sőt visz- szanyomják, tétlenségre kárhoztatják, akkor ezzel szabad téret engednek a kuláknpk arra,, hogy, a ,kö^é8R/)F$S&t°t befolyása alá vonja és óit tartsa. „A helyes vonaltól való ezen elhajlások eredménye az — mondja Szfáilin eiv- társ —, hogv megfeledkeznek arról a marxista tétéiről, hogv a középparaszt ingadozó osztály, hogy a középparaszttal való megegyezést csak úgv lehet tartóssá tenni, ha határozott harcot folytatunk a kulákság ellen és fokozzuk a szegénvparasztság közötti munkát.” (Lenin és a középparaszttal való szövetség kérdése.) Egy-egy szovjet film előadásánál megtelik a mozi épülete. A szakszervezetek kultúrmunkáia csak egy szűk kis csoportra szorítko- «Őttp’»' atokra^ákfk tágjai voltak a ikultúrcsőportok’nak. A széles tömegek, főleg a pártonkívüli tömegek nevelését nem tudták biztosítani. A szakszervezeti kultúrmunka megjavításának érdekében — azért, hogy a szakszervezetek kuitúrvonaion is betöltsék azt a feladatot, amelyet Pártunk a szakszervezetek elé tűzött, hogy a szakszervezetek ténylegesen a szoéfa+izmüs éíőiskolái legyenek. Á Szakszervezetek Országos Tanácsa, Pártunk ■ űflhútStáSa^áfá^ján, új alapokra helyezi a kuitúrnevélést, az új kultúrotthonok megszervezésével, amelyek a Szovjetunió fejlett kultúrotthon- mozgalom tapasztalatainak felhasználásával lesz megszervezve. Az új kultúrotthonok megteremtése összefogja az eddigi különálló kultúr- csoportok munkáját, biztosítani fogja a dolgozók széleskörű tanulási és szórakozási lehetőségeit, jól felszerelt könyvtárak, ezenkívül a kultúrotthonon belül különböző körök (éknunkás, újító, irodalmi, művészeti, sport) fognak működni, amelyek biztosítják a dolgozók és hozzátartozóik tanulását és szórakozását. A kultúrotthonok a tömegnevelés biztosítására állandósítani fogják a természettudományos és ismeretterjesztő előadásokat, tanulmányi csoportkirándulásokat. Kultúrotthonok szervezeti alapot képeznek a dolgozók általános műveltségi színvonala emelése terén. A szocializmus építése megkívánja a magasabb kultúrájú embert és az új kultúrotthonok felállításával. Pártunk iránymutatása alapján lehetővé fog válni a régi társadalmi rendszerből örökölt szokások és előítéletek felszámolása, a klerikális reakció és a jobboldali szociáldemokraták ellen folyó harc eredményeinek biztosítása. rétságj, János SZOT m. instruktor. A dolgozó nép ellenségei látva sikereinket, minden igyekezetük a zavarkeltés felé irányult. Nem tudnak belenyugodni abba, hogy a dolgozó nép lépésről lépésre szorítja /ki a múlt igazságtalan maradványait és helyébe az igazság megdönthetetlen bástyáit építik fel. A napokban ismét két rémhírterjesztőt lepleztünk le és vontunk ki a „forgalomból“, akik, mint az imperialisták ügynökei, zavartkeltő feladattal megbízott emberei dolgoztak Salgótarjánban. Parditka Lajos volt textilkereskedőnek egy bérháza van a Fő-utcán 300.000 forint értékben. Sokáig kellett nyúzni a dolgozó népet, amíg ilyen nagy bérházra tett szert. Persze abba nem tudott belenyugodni, hogy ma már a harácsolásnak vége, ezért várta vissza a múltat. Azt a háborús rémhírt terjesztette, hogy a koreai helyzet bizonyítéka .annak, hogy rövidesen itt is háború lesz, éppen ezért élelmet kell felvásárolni mindenkinek, hogy a háború kitörése ne érje váratlanul az embereket. Parditka erre példát is mutatott: lakásán 140 kilogramm lisztet, 40 kilogramm cukrot, 140 kilogramm zsírt, 20.000 forint értékű textilárut, valamint 16 öltöny kész ruhát találtak. Az áru felhalmozásával azt akarta elérni, hogy a dolgozó nép, aki becsülettel építi a boldogabb jövőjét, hiányt érezzen. Parditka Lajos a múltban is, a jeIgen veszedelmes ellenséget leplezett le az Államvédelmi Hatóság is, Kurtis János bámai kutak személyében, aki az imperialisták koreai provokációja után több mázsa lisztet vásárolt fel a Népboltból és ezzei vásárlási pánikot, háborús hangulatot idézett elő. Amikor látta azt, hogy a rémhíre kudarcba fulladt, taktikát váU íoztatotí. 150 kilogramm lisztet etetett meg a disznójával. Amikor a dolgozó parasztság minden erejét megfeszítve harcot folytat a minisztertanács határozatának sikerrevitelé- árt, minden szem gabonáért, akkor a dolgozó nép dühödt ellensége, az ilyen Kurtis Jánosok a dolgozó nép kenyerét etetik a disznókkal. A lakásán folytatott vizsgálat folyamán még két mázsa lisztet és három mázsa tavalyi rozsot találtak. Kurtis János bárnai kutak gaztettére Július 28-án érkezett városunkba a Csehszlovák Szovjetbarátok Társaságának „Janosik táncegyüttese". A csehszlovák vendégeket az MDP részéről Megyeházi Lajos elvtárs, valamint Chmely Ödön elvtárs, a Magyar- Szovjet Társaság megyei titkára fogadták. Megyeházi elvtárs beszédében kihangsúlyozta: „Legyen ez a vendég- szereplés a cseh és magyar dolgozók még szorosabb összefogása és láncszeme, amely szétszakílhatatlanul védi a szocializmust építő országokat a nyugati imperialisták és csatlósaik minden támadása ellen. A vendégek nevében Bagó József tolmácsolta a csehszlovák dolgozók üdvözletét: „Azelőtt arra neveitek bennünket, hogy gyűlöljük egymást- és most, amikor egymásra találnak a népek milliói, láthatjuk, mit jelent a szomszéd országok egymásiránti barátsága. A Szovjetunió segítségével elértük azt, hogy szabad hazában élhetünk és szabadon közeledhetünk egymás télé. Nincsenek már soviniszta irányzatok a két ország népének nevelésében, mert úgy a magyaAzok a nagyszabású régészeti ásatások, amelyek több mint másfél hónapja folytak Nagybátonyban és ame- lyekről lapunkban már többízben megemlékeztünk — befejezést nyert. Á körülbelül 2800 éves temetőnek 866 sírját tárták fel. Ezzel a számmal ez a legnagyobb, eddig ismert őskori temető Magyarország területén. A leletek jelentőségét még fokozza az a tény, hogy az óriási leletanyag szakszerűen van feltárva, így tudományos felhasználása és kiértékelése igen alkalmas. Ez előreláthatólag még a tél folyamán meg is fog történni. /lenben is, az. egyházi vezetőség tagja volt. Állandóan kapcsolatöt tart Tátrai Ferenc helybeli rendházfőnökkel, akivel jól megértik egymást. Tátrai Ferenc mint főútmutató adta a szempontokat Parditka Lajosnak.. Estenként borozgatás közben beszélték át, hogyan vigyék a „vonalat“. Parditka ezelőtt öt állandó alkalmazottal dolgozott. A másik spekuláns ifj. Holub József, volt tientes és mészáros, aki népi demokráciánk jóvoltából Nemzeti Vállalatnál kapott alkalmazást. Ezzel a bizalommal visszaélve, feketén vágott és kivonta a húst a forgalomból, hogy zavart idézzen elő az ellátásban. Természetesen az engedélynélküli kimérésnél magához hasonló embereknek adta a húst. Többek között Pintér Józsefné kifőzdetulajdonos kapott nagyobb mennyiségű húst. Ifj. Holub József, mivel az üzletét államosították, az üzlet állami vezetőjét állandóan fenyegette: „Vigyázzon az üzlet berendezésére, mert a háború befejezése után úgy is az amerikaiak győznek és akkor visszakapom az üzletemet.“ „Föl kell készülni a háborúra“ — mondotta, és lakásán egy mázsa liszt, 60 kilogramm zsír és még más, nagyobb mennyiségű élelmiszercikk volt felhalmozva. Mindkét áruhaímozót és spekulálást az Államvédelmi Hatóság őrizetbe vette és feleim fognak a nép állama ellen elkövetett gaztetteikért. fény derült és ezzel meglátták a bárnai dolgozók is, hogy ki az ellenségük, kik várják az amerikai csapatokat, kik törnek a dolgozó nép kenyerére, kik akarják újra cselédsörsrá juttatni őket. Kurtis János kulákot letartóztatták és a dolgozó nép bírósága fog ítélkezni felette. Ugyancsak megindult az eljárás Záhonyi József és Mányoki János, Nóg- rádmarcal, sölypusztai kulákok étiéin akik a kötelező dohánytermésük'növényápolását és a tarlóhántési munkák elvégzését szabotálták, A balassagyarmati büntetőbifóság ugyancsak meghozta az ítéletet Spa- gina Gyula, volt zabari földművék- szövekezet boltkezelője felett, aki 25 ezer forinttal károsította meg népgazdaságunkat A bíróság egyévj fegyházra és ötévi politikai jogvesztésre ítélte Spagina Gyulát , , rok nagy vezére, Rákosi elvtárs, mint Csehszlovákia vezetője, Gotlwald elvtáis, a nagy Sztálin tanítványa. S a két ország vezetőinek az a célja, hogy országaikat a szocializmus íelé vigyék. Az üdvözlő beszédek elhangzása után a csehszlovák vendégeket az MSZT székhazában uzsonnával vendégelték meg. Itt adták át a csehszlovák dolgozók ajándékait, majd ugyancsak ott vették át a vendégek a salgótarjáni dolgozók által készített ajándéktárgyakat. A Janosik-tánccsoport Salgótarjánban, Pásztón, Balassagyarmaton, Dej- táron, Jobbágyiban és Galyatetőn mutatta be népművészeti előadásukat a dolgozóknak. Az előadások valameny- nyi helyen óriási sikert arattak és az előadásokat a dolgozók nagyszámú érdeklődése kísérte. Ebből is látszik, hogy a dolgozók tudják értékelni a .népből fakadó művészetet, mert a tánccsoport minden egyes tagja a •munkapadok mellűi jött el, hogy művészetével gyönyörködtesse a magyar dolgozókat. A nagyi)átonyi ásatás az ötéves terv •tudományos szektorának keretén beiül lett végrehajtva, a Múzeumok és Műemlékek Országos Közponjának anyagi támogatásával és közvetlen irányításával. A leleteket teljes egészükben Balassagyarmatra, a Nógrádmegyéi Múzeumba szállították, hol egyrészük november 7-én, az „Uj szerzemények kiállításának“ keretén belül már bemutatásra kerül. A szakszervezeti kultúrmunkáról KÁRTEVŐ KU leplestek í& Nagy ■sikerrel szerepelt a csehszlovák kultúr együttes megyénkben A nagybátonyi ásatások leleteit novembe 7-én mutatják be a megyei múzeumban
