Szabad Nógrád, 1950. augusztus (6. évfolyam, 31-34. szám)

1950-08-05 / 31. szám

W58 a reusztus 5. SZABAD NOGRAD 3 Újítással, szakai ai továbbképzéssel, az ellenség leleplezésével biztosítják az új normák túlteljesítését a tarjániüveggyárban 'A salgótarjáni üveggyár I-es faze* kaskemencéjének dolgozói kedden már az új normák szerint végezték munkájukat. Reggel kíváncsi arcok tekintettek széf a műhelyben. Az új norma iránti kíváncsiság töltötte el a dolgozókat. A reggeli idő alatt össze­gyűltek a bizalmiak,megvitatták helyes lesz-e a megállapított új norma, meg­felel-e nagy közös érdekeiknek. Nem csalódtak a Pártban és a kormányban, mert látták,‘hogy munkájuk megbe­csülése jut kifejezésre a normarende­zés után. Mi is volt a helyzet az egyes fa- zÁt£ kemencénél ezelőtt? Amíg a gyátiamá« területén a termelés 200 százalékon felülre szökött, addig itt jóval kevesebbet tudtak elérni és a nagy szakmunkát igénylő kehelygyártás nem volt arányban pél­dául a IV-es kemence keresetével, ahol sokkal kevesebb szaktudásra van szükség. Amint Schrenk Ferenc mondja, sokan úgy nyilatkoztak: „Mi­nek menjek én a fazekasra, amikor a IV-es kemencén jobban keresek". A normarendezés után megszűnt ez az áldatlan állapot. Biztosítva van szá­munkra a jobb szaktudást megillető kereset, ez pedig újabb és újabb dol­gozókat ösztönöz arra, hogy elsajá­títsák a kehelygyártás mesterségét. A dolgozók a fazekaskemencénél nem is maradnak hálátlanok a Pártnak és a kormánynak ezért az intézkedésért. Az új normák első napján lázasab­ban folyt a munka és valahogy az or­szág építése, az ötéves terv megvaló­sítása iránti felelősségérzet jobban el­mélyült az üzem dolgozóiban. Ezt mu­tatja az is, hogy nemcsak most kez­denek rajta gondolkozni, hogy az új normákat milyen módon teljesítik túl. Gerő elvtárs beszéde és a miniszter­éi rcs határozata megmozgatta az üzem dolgozóit. — Az új normák új lehetőségeket hoznak magukkal a termelés terén — mondja Somogyi József, a fazekas­kemence egyik kiváló dolgozója. —- Csak most lát ják igazán a dolgozók, mennyire szükség van a szakmai to­vábbképzésre. Éppen ezért határoztuk el, hogy vasárnaponként délelőtt oktatást rendezünk, ahol a legjobb szakmunkások elméleti és gyakorlati oktatásban részesítik a segédmunkásokat. — Huszonnégyen jelentkeztek idáig, azonkívül minden hónapban tapaszta­latcserét rendezünk, amely szintén a termelés emelkedését eredményezi. Gibelta József elvtárs is hozzá akar járulni ahhoz a nagyszerű feladathoz, hogy megdöntsék ezeket az új nor­mákat is. A kehelyfúvók, a kehely- szárat kézzel formázzák, ami sok időt vesz igénybe, azonkívül a selejt is elég magas. Olyan gépet szerkesztett, amely alkalmas a kehelyszár-nyúj- tásra. Szabadsága alatt többször bejön az üzembe, kísérletezik, tökéletesíti újítását, hogy minél előbb használni lehessen. — Mindig csak a régi módszerrel nem lehet dolgozni. Üjat kell alkotni, mert különben visszafelé fogunk ha­ladni. — Mi is segítünk neki az újítás gyors megszerkesztésében, mert ez végeredményben mindannyiunk javát szolgálja. — teszi hozzá valamennyi dolgozó nevében Salló Béla. Az újítás igen jó eredményekkel biztatja a fazekaskentence dolgozóit. Gibella elvíárs az elmúlt héten kikí­sérletezés közben termelését az új géppel 110 százalékról 120 százalékra emelte. Most azon fáradozik, hogy minél előbb valamennyi dolgozónak oda tudja adni újítását. Lelkesedés, a Párt és a kormány iránti bizalom hatja át a íazekas- kemence dolgozóit. Újítással, munkamódszerátadással a legjobb szakmunkások munkamód­szerének kiértékelésével és elterjesz­tésével dolgoznak azon, hogy bebizo­nyítsák: az új normák lépést jelen­tenek a szocializmus felé, feltárják a rejtett tartalékokat és további, jobb munkára ösztönzik a dolgozókat. De nem így tesz a fazekaskemencé­nél az ellenség. Amíg a dolgozók lel­kesedéssel vették ki részüket a mun­kaversenyből, addig ö elégedetlenke­dett és ellenséges hangulatot akart szítani. A dolgozók a pártszervezet segítségével leleplezték az ellenséget és Győri János OTI-csaló személyében el is távolították. Győriről már a múlt héten megírtuk, hogy milyen hű ki­szolgálója volt a múlt rendszernek, most pedig állandóan „betegeskedett" és élősködött a dolgozó nép nyakán. Győri hangját még ma is hallani az üzemben, másoktól, az ö baráti klikkjétől. A fazekaskemenoe dolgozói azonban el vannak szánva rá, hogy a normarendezés végrehajtása és győ­zelme érdekében továbbra is könyör­telenül leleplezik az ellenséget, ugyanúgy, mint ahogy eddig tették. Az új normákat túlteljesítő győzel­mes nap után termelési értekezletet tartottak az üzem dolgozói. Az a tu­dat töltötte el őket, hogy az új nor­mák túlteljesítéséhez békére, szabad­ságra van szükség. Első gondolatuk a győzelmes koreai nép felé szállt, amely harcol a mi békénkért is. Egy­hangú lelkesedéssel fogadták el, hogy a koreai béke-héten még többet és jobbat termelnek, amit összekötnek az új norma túlteljesítésével. (balogh) A% új n&rmák túlteljesítésével hisrcwlnuk u békéért* H&reúévt megyénk legjobb d&lyeséi Nap, mint nap újabb levelek ér­keznek szerkesztőségünkbe, melyek- % üti dolgozóink, a termelési front har­cosai bejelentik „az 'új normákat túl lógjuk teljesíteni". Dolgozóink Így akarnak hozzájá­rulni ötéves tervünk sikeres befejezé­séhez, a szocializmus mielőbbi meg­valósításához. Megyénk dolgozói ki­váló munkájukkal erősítik a béke­frontot és ezen keresztül segítik a szabadságért hősiesen harcoló koreai népet. „Mi, a salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár öntödéjének ifjúmunká­sai is figyelemmel kísérjük a hős ko­reai nép harcát. Amikor Pártunk és kormányunk a régi normák megdön­tésére hív harcba, elhatároztuk, hogy a hős koreai szabadságharcosokhoz hasonlóan kivesszük részünket a béke megvédéséből. Ezidáig naponta ötven­hatvan sackréjtryt formáztunk meg. Elhatároztuk, hogy ezt felülmúljuk. Varga Gyula naponta 80, Szántai Gyula pedig naponta 70 szekrény el­készítését vállalta. A munkát egy­mással párosversenyben végezzük és ugyanígy harcolunk a sete it csökken­téséért is. A hétfői napon Varga 95, Szántai szintén 95 szekrényt készített el. Az új normák bevezetése után ezt a teljesítményünket tovább emeljük, hogy tervünket minél előbb sikeresen befejezhessük. Varga Gyula, Szántai Gyula, ifjúmunkások. A zagyvarónai sziliciumgyár sztahá- novistája ezt Írja levelében: „A nor­mák rendezését szükségesnek tartot­tam és a minisztertanács errevonat- kozó határozatát magamévá tettem- Rájöttem arra, hogy az eddigi nor­mák gátolták munkámat és akadá­lyoztak fejlődésemben. Tisztában va­gyok vele, hogy Pártunk, amely mát ezidáig is bebizonyította, hogy helye­sen vezet a boldogabb jövő felé a szocializmus megvalósításáért, a normarendezéssel is a mi érdekünk­ben cselekszik. Én a magam részéről vállalom az új norma 10 százalékos túlteljesítését, ugyanakkor a minőség megjavítását is. Ezzel a vállalásom­mal szeretném hálámat kiíejezni Pártomnak és Rákosi elvtársnak. De ezen keresztül fejezem ki szolidaritá­somat a hősiesen harcoló koreai nép­hadseregnek és a Szovjetunió által vezetett béketábornak. VASS LEO, sztahánovista." A salgótarjáni üveggyárban a kommunisták egymásután tettek felajánlást így írnak: „A hős, szabadságáért harcoló koreai népet szeretném segí­teni a győzelem kivívásában, mi­kor teljesítményemet az új normám bevezetése után 2 százalékkal fogom emelni. Tudom azt, hogy ezzel a se­gítséggel testvéri együttműködést vállalok azokkal a harcosokkal, akik ki akarják söpörni a hazájukra orvul támadó rabló imperialista hordát. Tamóczi Gáspár.” Bíró Zsuzsanna, aki szintén az üveggyárban dolgozik, azt írja levelé­ben. „A szabadságért küzdő hős koT reai népet jó munkámmal, többterme­léssel, selejtesökkentésse! akarom se­gíteni harcaiban. Ezáltal is újabb csa­pást mérünk az amerikai imperialis­tákra. Ennek érdekében fogom új normámat 3 százalékkal túlteljesíteni, hogy ezzel is előrevigyem a dolgozó nép zászlaját, mely alatt küzdenek szabadságukért és a békéért a hős koreai harcosok." Ifj. Alice György, üveggyári ifjú­munkás az alábiakat írja. „Az ellen­ség tudatában van annak, hogy a normarendezéssel újabb győzelmeket érünk el. Ezért iázitanak a normaren­dezés ellen magyarországi ügynökeik, a jobboldali szociáldemokraták. Éji úgy kívánom megmutatni hálámat Pártomnak, amiért minket, dolgozó­kat vezet, hogy új normámat 5 száza­lékkal túlteljesítem. Ez egy újabb csapás lesz az amerikai imperialista háborús uszítóknuk. Ugyanakkor pe­dig normám túlteljesítésével köze­lebbviszem a hős koreaiakat, de a vi­lág valamennyi szabadságszerelő né­pét a dolgozók győzelmének sikeré­hez és meggyorsítom hazámban a szocializmus építését." Péter Istvánná dróthúzó, az acél­gyár dolgozó asszonya is méltó akar lenni a béketáborhoz. Így ír: — A minisztertanács nemrégiben megjelent határozata, amely a régi laza normák helyett az újak, a korsze­rűek bevezetését hozta magával, ugyanúgy érint engem is, mint dol­gozótársaim legnagyobb részét. Tisz­tában vagyok azzal, hogy a minisz­tertanács ezzel a határozatával is a mi érdekeinket védi és szolgálja. He­lyeslem az új normák bevezetését, annái is inkább, mert a termelés és technika terén az utóbbi időben olyan fejlődés állott be, hogy a régi normák elavultak, korszerűtlenek lettek és a fejlődés, a haladás akadályozóivá vál­tak. Ez a normarendezés újabb len­dületet ad nekem és dolgozótár­saimnak is a további termelésben- Minden erőmmel és tudásommal azon vagyok, hogy a beállított új, kor­szerű gépeket száz százalékig kihasz­náljam, termelésemet a lehető leg­magasabbra emeljem. Tudom azt, mi­kor reggel a gép mellé állok, hogy termelésemmel segítem a szocializ­mus megvalósítását, ugyanakkor Ko­reában a koreai nép vívja dicsőséges felszabadító harcát az amerikai betola­kodó imperialistákkal szemben. Mi amikor többet termelünk, mikor beve­zetjük az új normákat, mikor elindít­juk a kórházvonatot, testvéri segítő kezünket nyújtottuk és nyújtjuk an­nak a népnek, amelyik a mi békén­kért is harcol és lépésről-lépásre veri ki hazájából az imperialisták és béren­ceik csapatait. Közeledik az a pillanat, mikor egész Koreát beragyogja a sza­badság fénye és Dé!-Korea népe is lerázza a rabság bilincsét. Az ország legjobb dolgozóinak pél­dáján, megyénkben új kimagasló, a régi normákat megdöntő termelési eredmények fognak születni a Koreá­ért indított bóke-héten. MEGJELENT a Pártépítés Kiskönyvtára új füzete 18. szám. A szemináriumi munka tapasztalatai „A szemináriumi mun tapasztala­tai” oimfi füzet, igen ér ; pártoüta- tóink számára , A nyár: szüneten a pártoktaté elvűt,jak ezt a füzetet át­tanulmányozva. leszűrve munkájuk ta­pasztalatait, sok olyan eivi és mód­szerbeli anyagot kapnak melyek fel- használásával az őszi oktatási évadban munkájukat az eddiginél sokkal job­ban tudják majd végezni. Fokozott éberséggel és újult erővel hozzuk helyre, amit az ellenség lerombolt Gépállomásunk dolgozóiban is élénk visszhangot váltott ki az áruló jobb­oldali szociáldemokraták újabb ügynö­keinek leleplezése. Mindannyian sok­szor gondolkoztunk azon, hogy a gép­állomás eredményei sem kielégítőek. Amikor a Szabad Nép július 29-i szá­mában elolvastuk a gépállomásoknak szók) bírálatot az éberséggel kapcso­latban, egyszerre világos lett, miért volt annyi érthetetlen problémánk és nehézségünk a tervteljesítés és a poli­tikai munka terén is. A salgótarjáni Megyei Központ ve­zetője, Pongrácz Lajos, amint kiderült, az ellenség ügynöke volt, aki — mint a jobba:dali szociáldemokraták általá­ban — nem elégedett meg saját rom­boló munkájával:, hanem sorra beépí­tette ügynöKeit a nógrádmegyei gép­állomásokra is, így hozzánk, a pásztó* gépállomásra is. Amikor gépállomásunkon az admi­nisztratív vonalon az erőgépek számá­nak növekedésével egyidejűleg mun­kaerőre volt szükség, ez az áruló nem engedte, hogy a gépállomáson az állo­más megindulása óta jó munkát végző munkáskádert, Simon József írnokot nevezzük ki felelős könyvelőnek és a gépállomáson a termelésben élenjáró fejlett fiatalok közül javasoljunk mel­léje kisegítő adminisztrátort, hanem nyakunkra küldte a Horthy-hadsereg- ben főhadnagyi rangot viselő Derdák Fábiánt. Gépállomásunkon ezzel meg­kezdődött a kártevés időszaka. Pong­rácz beépített ügynöke közvetlenül akarta elvégezni azt a romboló munkái a gépállomáson, amit főnöke nagy vo­nalakban az összes nógrádmegyei állo­másokon végzett. Az a mód, ahogyan kezdte munká­ját, szintén az ellenség jólismert mód­szere volt. Igyekezett magát jó szín­ben feltüntetni és úgy tett, mint, aki véletlenül lett a Horthy-érában tiszt. Csak később érezte meg gépállomá­sunk az ellenség romboló munkájának nyomát. Ez az „úriember“ látta a gépállomá­son a tavaszi kampány idején lendü­letesen beinduló munkaversenyt, látta a versenyben dolgozó traktoristákat, akik figyelembe se vették a munkaidő leteltét. Tüntetőén naponta hangoz­tatta, hogy a kollektív szerint nyolc óra a munkaidő és feltűnően ünnepi öltözékben kivonult a gépállomásról, nap. mint nap délután 4 órakor. Nem érdekelte a sürgős- jelenté» sem.- Letelt á munkaidő — mondotta és eltűnt az állomásról. Közben megbízója felülről való ke­zeléssel rombolta és szabotálta mun­kánk sikerét. A Megyei Központ Poli­tikai Osztályának helyettes vezetőjét — aki próbálta ellensúlyozni romboló munkáját —, úgy állította be gépállo­másunk vezetősége előtt, mint aki so­kat fecseg, de nincs semmi értelme. Hiába kértük szóval, írásban, telefo­non eltörött ekefejéink kicserélését, el­rendelte, hogy tavasszal mélyszántó ekefejjel szántsunk. Ezzel az volt a célja, hogy a dolgozó parasztságot, amely joggal idegenkedett a mély­szántó ekefejjel való szántástól tavasz, szaf, még jobban elidegenítse a gép­állomástól. Pártszervezetünknek min­den erejét latba* kellett vetni, hogy szánthassunk. Amikor gépállomásunkon egyszerre két vontató üzemképtelen lett, azok kezébe küldte a kivizsgálásra szóló központi utasítást; akiknek felelőtlen utasítása következtében a két vontató kiesett. Erre kisegítésre ol an „kijavítoft“- vontatót küldött az állomásra, amely­nek kereke jobbra egyáltalán nem for­dult. Es ezeket a dolgozó nép legna­gyobb erőfeszítése, a csépié® idején tette. Amikor a gépállomás párttitkára követelte, hogy beépített ügynökét tá­volítsa el, hímezett-hámozott és dacára, hogy ő nevezte ki, nem volt hajlandó írásbeli utasítást adni, hanem azt mondta, bocsássa el az illetőt a gép­állomás vezetősége, Basáskodása annyira kihatott a gép­állomásra. hogy amikor a gépállomás vezetője és üzemi titkára iskolára el­távozott az állomásról, a traktorosok tömegesen hagyták ott a gépállomást. Hogy ez az áruló ilyen mérvű rom­bolást végezhetett a szocializmus épí­tésében döntő szerepet betöltő gépáll ), másokon, élesen rávilágít a gépállomá­sokon s így nálunk is a fennálló éber­ség hiányára. Nem figyelt fel idejében a gépállomás pártszervezete, de eső­sorban annak titkára az ellenség akna­munkájára. Belenyugodtunk abba, hogy ezek mind kis hibák. De most, hogy az AMG testéből ezt a fekélyt Pártunk ébersége folytán kivágtuk, újabb len­dületes munkával kell helyrehoznunk az ellenség rombolásának nyomait. A gépállomás dolgozói tisztán látják fel­adataikat, Erejüket megsokszorozva, megkönnyebbülten törnek előre A ko­reai nép harcával kötik össze munká­jukat, és amikor normájukat 100 szá­zalékon felül igyekeznek teljesíteni, ugyanakkor a Koreába induló tábori kórházra a, gyűjtés első napján 250 forintot adtak össze. Az üzemi pártszervezet értekezletén megvitattuk a gépállomás problémáit, kiértékeltük munkáját és meghatároz­tuk a következő feladatokat Ennek kö­szönhető, hogy a traktorvezetők ver­sengve igyekeznek befejezni a csáp- lést, hogy nemcsak egv-két gépp I, kanéin, a gépállomás minden traktorá­val indulhasson jövőévi kenyerünk és ötéves tervünk biztosítására, a tarló- hárítás és szántás mielőbbi elvégzé­sére. Köszönjük Pártunknak és Rákosi elvtársnak bölcs előrelátását, amellyel idejében letejüezi a dolgozó nép ellen­ségeit. 8z árulókat. Fogadjuk, hogy ezt a tanítást követjük és könyörtelen.j kiszórjuk sorainkból az imperialisták aljas ügynökeit, a jobboldali szociálde­mokratákat, népünk ellenségeit. Kovács Lajos a pásztói gépállomás üzemi párttitkára rfis r £ óh ss n 4 ti s i verseny ■» a Párt bevonása nélkül A tarlóhántási határidő már lejárt, de a salgótarjáni járástól kezdve a me­gye bármely járásának területén még mindig hatalmas területek vannak lét szántattaruit. Megyénk parasztjainak egy része még nem érti meg, hogy a föld így még, jobban kiszárad, nehe­zebb lesz a későbbi munka, kevesebb lesz a jövőévi kenyér. Számtalan köz­ségünk parasztsága még mindig ra­gaszkodik a régi és helytelen gazdál­kodási módszerhez: még most is szarvasmarha és liba legel üknek hasz­nálják fel a tarlót, mint például Bag- Ivasalján és a többi karancsvölgvi köz­ségben. E tévés és helytelen gazdálko­dásra legjobban rávilágít a legutóbbi 27 százalékos megyei átlageredmény, amely országos viszonylatban egyenlő az utolsó hellyel. A balassagyarmati járás verseny- bizottsága látta a súlyos lemaradást, kidolgozott egy hétre szóló tarlóban - tási versenytervet, amelyre kihívta a megye valamennyi járását. Ha tüzete­sebben megvizsgáljuk a versenyhit megszervezését, bizony találunk benne bőven hibákat és hiányosságokat, amelyeknek ki nem javítása veszélyez­teti a versenyhét eredményes véghez­vitelét, a jövőévi nagyobb termésün­ket. Az egész szervezés véghezvitele úgy néz ki, mintha a győzelmeink szerve­zője, a pártszervezet ki lenne felejtve a versenyből. A versenybizottság a legnagyobb súlyt nem a pártszerveze­tek és azok népnevelőire fordította, hanem a községi elöljáróságokra, a jegyzőkre, bírókra, dülőfetelősökre és mezőőrökre, akiknek a versenytervet egy sablonos körözvénv kibocsátása ólján intézték el. A versenylervet nem beszélték át tüzetesen töviről hegyire a helyi párt- és tömegszer vezetekkeí azok kipróbált arcos népnevelőivel. Nem vizsgálták ,-.«eg, nem mélyedtek el egy-egy íonitjj kérdés, a helyi vi­szonyok, az ad,((). tehetőségek és a községek eddigi dajmunkálatainak fi­gyelembevételébe így természetesen nem folyik úgy a verseny teljesítése, miirt ahogy kelKsi*. Példa erre Ersekvad'kerl község, ahol a község elöljárósága próbálkozott a község dolgozó parasztsága körében felvilágosítómunkát folytatni a tartó- hántás fontosságiról, a helyi pártszer­vezet és a népnevelők munkába va'<> bekapcsolódása nélkül. Persze az !!\ en agitáció nem sok eredménnyel járt. mert a község több mint négyezer ho! <tas kalászos területének ezidáig csak 22 százaléka van tarinhántva. Hasonló a helyzet Patak. Csitár, Szende közsé­gek határában. A járási pártbizottság is megvizsgál­hatná a verseny menetét és a kezében kell, hogy tartsa az irányítást és az ellenőrzést. A járási pártbizottságnak oda kell hatnia, hogy az egészséges népnevelőmunka mielőbb meginduljon, a pártszervezet kezébe vegye a tömeg­szervezetek irányítását és az ", r-i támadását minél előbb Verjék vissza és minden egyes dolgozó parasztot meggyőzzenek arról, hogy a tarlóhán­tás végrehajtása sa ját egyéni érd, kük i'S. • Amikor a frtusi pártszervezeteink, Pártunk dolgozó paraszt tagjai a tarló- hántás elvégzését biztosítják. övöévi jó termésünk érdekében teszik meg az első és jelentős lépést ezzel ötéves tervünk végrehajtását segít k elő és tovább erősítik népi demokráciánkat és a szocializmust, a béke táborát. L.—U

Next

/
Thumbnails
Contents