Szabad Nógrád, 1950. május (6. évfolyam, 17-21. szám)

1950-05-20 / 20. szám

1950 május 20. SZABAD NÖGRAD 3 Két bányaüzem - kétfajta üzemvezetés Mákosi-lejtósön fizikai és szellemi dolya&ók együtt dalyasnak a terv yyaseltnéért Rákosi lejtősakna termelési grafi­konja állandóan felfelé ível. A terme­lés állandó emelkedése, a jó üzemszer­vezés, a munkafolyamatosi-ág biztosí­tásának eredménye. A Párt és szak- szervezet, az üzem műszaki vezetői készséggel segítik a dolgozókat és a termelés emelésével kapcsolatos min­den megmozdulást. A munkaverseny kiszélesítése és egyre fokozódó üteme, valamint a munkafegyelem és egyéni felelősség tudatosítása érdekében po­litikai és szakmai előadásokat tarta­nak. A havonta rendszeresen megtar­tott termelési értekezleteken a dolgo­zók és a vezetőség közösen átbeszélik a termelés problémáit. A dolgozók nyíltan feltárják a munkájuk közben előforduló hiányosságokat. így módjá­ban áll az illetéke« vezetőségnek a dolgozók által feltárt termelést gátló akadályokat elhárítani. A pártszerve­zet funkcionáriusai maguk is példát mutatnak a termelésben. A dolgozók minden nap személyesen járnak el a szénosztályzóhoz, hogy meggyőződje­nek a szén minőségéről. Igv igyekez­nek a szén palatartalmát minél ala csonyabbra csökkenteni. De nézzük meg, mit tettek a termelés fokozásá­nak érdekében Rákosi lejtősakna ve­zetői. Elsősorban jó levegőt biztosítottak, a légjáratok helyes vezetésével, mely közvetlenül a szénfalnál van. Megfe lelő gépi berendezésekkel és víz- gyüjtőmedencékkel biztosítják a víz- mentesítést, amivel elősegítik a ter­melés előfeltételeit. A dolgozók saját érdekükben sártalanítják az osztókat és biztosítják a szállítás gördülékeny- ségét. Vizes munkahelyeken gumiruha védi a dolgozók egészségét, ami a ter­melés zavartalanságát biztosítja. A ja­Tiribes-akna pártvezetősége, szak- szervezeti vezetősége és az üzem ve­zetője között nincs meg a kellő össz­hang. De nincs meg Tiribes-akna dol­gozói és az üzem vezetője között sem. Ezek a tények igazolják, hogy Tiri- bes-akna pártvezetősége nem áll hi­vatása magaslatán. A dolgozók min­den igyekezete a termelés fokozásáról tanúskodik. Naponta érnek el szép eredményeket. A dolgozók tudatában vannak munkájuk jelentőségének. Ez kiérzett a beszélgetések során is. Tel­vítási munkálatoknál általában két ember dolgo'zik és mindig oda telepí­tik a megfelelő javítási személyzetet, ahol a szállítási viszonyok megkíván­ják. Egyéni fejtést vezettek be, kevesebb létszámmal, jobb megértéssel, észsze­rűbb munkabeosztással, nagyobb telje­sítményt tudnak elérni. A fejtés irá­nyát észszerűen, a váladéklapokra he­gyes szög alatt végzik, így jobban en­ged a szén, kevesebb lőszer kell és mégis nagyobb a teljesítmény. Ezzel az eljárással lőszermegtakarítást ér­tek el. A fejtések általában nem hosz- szúak, a támfákat ki tudják szedni, ezáltal famegtakarítást érnek el. A vasutakat, a szállítást ellenőrzik és állandóan biztosítanak üres csilléket. Az üzemszervezés és termelési adottságok mellett. /« « nt unliaf&fffjtslctn is a Rákosi-lejtőakna dolgozóinál. A ter­melésben elért eredmények bizonyítják munkájuk eredményességét. Pinté*■ István április 30-án termelésében augusztus 11-nél tartott. Czakó Já­nos elvtárs április 30-án terme­lésében augusztus 8-nál tartott. Han- dó Lajos' elvtárs egy héten keresztül 265 százalékos termelését tartotta. Hajas János április havi átlaga 191 százalék, Danyl István április havi átlaga 183 százalék és ígv sorozat­nánk a Rákosi-lejtőakna dolgozóinak teljesítését. Ezeket az eredménye­ket a jó párt-, szakszervezet- és mű­szaki vezetés jellemzi Rákosi lejtős­jesítményüket még magasabb száza­lékra tudnák fokozni, ha nehéz mun­kájukat az üzemvezető támogatná és figyelembe venné a dolgozók javasla­tait. Az ötéves terv negyedévi beszá­molójánál is megtörtént, ho'gy az elv­társak hozzászólásait nem engedte kidomborodni az üzem vezetője. Le­intette és azt mondta: „Csak nagy vonalakban szóljanak hozzá”. A szo­cialista termelés és a hibák kijavítása érdekében alkalmazni kell a dolgozók meglátásának helyességét. Helytelen az Is, hogy úgy társadalmilag, mint szakmai vonatkozásban teljes elszige­teltség tapasztalható Tiribes-akna dol­gozói és az üzem vezetője között.. Hauthcshy Kálmán Mo<>wí vtmuÉÖ ritkán jár a bányába és így nem ismerheti a munkahelye­ken dolgozó elvtársak problémáját, bár a felmerülő problémák megoldá­sa az ő kezében van. Nem érintke­zik napirenden a dolgozókkal. Már több, _ mint egv hete nem volt lenn a bányában. A helyes itt is az volna, ha bányalátogatása nem vendégség­szerű lenne, hanem műszaki irányí­tásának segítségét az üzem összes dol­gozói éreznék. Figyelme jobban kiter­jedne az üres csillék biztosítására, melynek hiánva legjobban Dióssi Pál felszólalásából volt érthető. Az üzem vezetőjével folytatott beszélgetés al­kalmával az irodában Urbán Sándor vájár közbeszólt, akinek szavai ellen­tétben állnak a tárgyilagosság igaz­ságaival amikor azt mondja: meg vagyok győződve róla hogy az üzem vezetője segíti a dolgozókat. Ez a dolgozó szépíteni akarja a valóságot? Erre semmi szükség... Sőt ellentét­ben áll elvi tisztaságunkkal. Nézzük csak meg Tiribes-akna február havi teljesítését amikor 96 vagonnal keve­sebbet termel a havi előirányzatnál és így 15 százalékkkal az előirányzat alatt maradt havi teljesítményük. Nem-e a műszaki irányítás fogya­tékosságára mutat ez a teljesítmény? A szocialista termelést jellemző mun­katervek kidolgozását „postamunká­nak" nevezik. De minden közösségi vonatkozású, Párt, vagy szakszervezet intézkedéseivel összefüggő munkát dühöngve vesz tudomásul. És mondja: „már megint ez a plusz­munka". Helyes volna, ha a Párt és szak- szervezet vezetői gyakrabban beláto­gatnának az üzemvezető irodájába és jobban a kezükbe vennék a dolgo­zóktól kapott megbízatásuk fegyverét. Összhangba hoznák az irányítást, biz­tosítanák a dolgozók javaslatainak he­lyét az irányításban. A dolgozók munkakészsége és munkalendülete még biztatóbbá Válna, csupán az üzemvezetésnek hiányosságait kell felszámolni. A szocialista munkaver- seny további szakaszaiban ezek figye­lembevételével még nagvobb eredmé­nyeket fognak elérni Tiribes-akna dol­gozói. O. B. akna"' Siri bes -a k n á n a rassz üzemvezetés ytktaljja a termelés emelkedését Fejenként 69 forinttal károsították meg a fővölgyi dolgozókat az üzem táppénzcsaló} Kovács István elv-társ a Szakszerve- lelek Országos Tanácsának összvezeiő- ségi ülésén a bér csalókról és a norma- csalókról beszélt. Beszédében megálla­pította: a normacsalások, a bércsalá- sok, a munkafegyelem megsértése terü­letén üzemeinkben tűrhetetlen a lég­kör. A legtöbb helyen „polgárjogot“ nyert a csalás. Sokszor nem is igen titkolják a munkások, hanem úgy lép­nek fel, olyan hangokat ütnek meg, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne . -.. A normacsalásokat, bércsalásokat csak azo-k a munkások követik el, akik rosszul viszonyulnak a termeléshez, a Szocializmus építéséhez és tevékenysé­gükkel az ellenség munkáját segítik elő. Az öntudatos munkások nem kö­vetnek el bércsalást, normalazítást, azok nem akarnak jogtalan keresethez jutni. A bér- és normacsalások a munkafegyelem rovására mennek. így van ez Kistérenyén is. 90 vagon kiesés a hiányzások miatt A fővölgyi üzemnél az utolsó két hónapban romlott a munkafegyelem F.gyre több lett azoknak a dolgozók­nak a száma, akik igazolatlanul hiá­nyoztak. Április hónapban a fővölgyi üzemnél 1372 hiányzó műszak volt. Ez még számszerűleg is sok, de még job­ban felmérhetjük a hiányzás nagysá­gát, ha megtudjuk, hogy az 1372 hiányzó műszak 90 vagonos kiesést eredményezett Azok a dolgozók, akik hanyagságból otthonmaradtak, 90 vagon szénnel rövidítették meg iparunkat. Ennyi szénnel jutott kevesebb az ipar­nak, a háztartásnak. Ennyivel lesz ke­vesebb ruha, cipő s egyéb közszükség­leti cikk. Az 1372 műszak „ered menye“ az, hogy az üzem áprilisi ter­vét 96.6 százalékig teljesítette és ha az üzem minden dolgozója becsülete­sen végzi munkáját, akkor előirányza­tukat még túl is szárnya Ihattak volna. A sok hiányzás oda vezetett, hogy az üzem dolgozói a közösséget 32.262 fo­rinttal károsították meg. az üzem dol­gozóinak pedig fejenként 69 forinttal jutott kevesebb április hóban. Ennek a nagy kiesésnek, a terv hiá­nyos teljesítésének, a közösség megká­rosításának a sok hiányzás az oko­zója. Hamisított táppénzutalvány Az üzemi bizottság titkárának aszta­lán táppénzutalvány fekszik. Az utal­ványt Pásztor Gábor csillés nevére állították ki, aki Ma- gyargécben lakik és „betegsége nem üzemi eredetű“. Április 12-től 22-ig volt beteg a táppénzutalvány szerint, de ez az idő nem volt elegendő. Négy nappal hosszabbította meg „betegsé­gét“ Pásztor Gábor és javította ki az orvosi igazolványt. Magyargécen is jó idők járnak a tavaszi munkák elvég­zésére és Pásztor Gábor sem akar el­maradni a tavaszi munkákban, ezért hiányzik a<z üzemtől és dolgozik saját földjén. Hasonlóan cselekedett Vámos Pál s z éc sény f el falui dolgozó i«, aki öt nappal hosszabbította meg távollétét. A távolllétmeghosszabbítás Pásztor Gábor módszeréhez hasonlít. Az orvos felületessége elősegíti az OTI-csalást A Fővölgynél dolgozó Muos János öt napig nem jelentkezett munka­helyén. A főaknász leadta belegköny- vét intézésre. Öt nap után jelentkezett Mucs János. Elvitte a betegkönyvét, majd felkereste dr. Vámos ludány- halászi kezelőorvost, akinek előadta betegségének okát. Dr- Vámos kezelő­orvos úgylátszik, „igen súlyosnak“ ta­lálta Mucs János helyzetét és ezért az üzem állal kiállított betegkönyv kelte- zési idejét öt nappal előbbre javította ki. Tehát: a kezelőorvos segítette elő Mucs Jánosnak ötnapi távolléti igazo­lását, a közösségnek a megkárosítását. Rendszeres beteglátogatással a hiányzások ellen Az elmúlt hét csütörtökjén terme­lési értekezletet tartott a fővölgyi üzem, ahol szóvátették a munka- fegyelem hiányosságait, közöttük az OTI-csalást is. A dolgozók elítélték az OTI-csalókat és a munkafegyelem megszilárdításának érdekében önként vállalták, hogy beteglátogatást végez­nek Szokács Béla. Log Béla, Kaszás János, Lipták Gusztáv. Kaszás Imre, Fodor József mind azon vannak, hogy ezeket a szintéit „betegeket“ otthon más munka végzése során leplezzék le. Fodor József fel is szólalt a termelési értekezleten és kijelentette: haladékta­lanul le kell építeni az ilyen embere­ket, akik rontják üzemünk munka- fegyelmét, aki igazolatlanul hiányzik mert az a termelés rovására megy. Legjobban elítélem azt az orvost, aki az ilyen embereknek segít a távolma­radásban. A fővölgyi üzem dolgozói szervezeti beteglátogatással kiküszöbölik a mun­kafegyelem terén fennálló hiányossá­gokat és elérik azt, hogy az üzem 90 vagonos kiesését pótolják, előirányza­tukat pedig túlteljesítik. Bottyán István elvtárs tart előadást az új moziszemináriumon Május I9-én, pénteken mozielőadással egybekötött szeminárium indul- Az első előadást Bottyán István, a Magyar Dolgozók Pártja Nógrád Me­gyei Bizottságának titkára tartja. Előadás címe: Nemzetközi kérdések. Az előadáson belépőjeggyel lehet résztvenni. Több külföldi vendég érkezik Salgótarjánba Az SZVSZ ülésének befejezése után a külföldi küldöttek országunk külön­böző helyeire látogatnak el. így Salgó­tarjánba érkeznek május 25-én. Ebből az alkalomból a Petöfi-téren hatalmas béketüntetés lesz, ahová Sa.gótarján dolgozói szervezetien'vonulnak fel és termelési eredményeik mellett tünteté­sükkel, harcos kiállásukkal is erősítik a béke növekvő táborát. \ Egymásután kerülnek fel a vállalások az egyesítő-kongresszusi emléklapra Soha ilyen lelkes munkaverseny nem bontakozott ki az ifjúság körében. Ifjúmunkások, fiúk és lányok százai vállalják, hogy még jobb munkával já­rulnak hozzá az ifjúsági egység meg­teremtéséhez. Az Acélgyárban csak­nem ' 500 ifjúmunkás munkahelyének lett dísze a Rákosi elvtárs képével éke­sített szép kivitelű kongresszusi emlék­lap. A vállalások közül különösen ki­emelkedik a vasöntöde iíjú sztaháno- vistájának, Szabó Béla VI. munkafel­ajánlása. Az április hónapban átlagosan el­ért 228 százalékot június 18-ra 300 százalékra emeli, A munkájához szükséges formaszek­rényeket és a többi szükséges szerszá­mot is előkészíti igy minden reggel, a sokszor égyóra hosszáig tartó előké­szület nélkül, nyomban a munka kez­detekor termelőmunkához fog. Az ugyancsak az öntődében dolgozó Pa­takfalvi István is tíz százalékkal emeli termelését. A szegverőben Pare György két gépró'l háromgépes, Kuloványi Ottó négy gépről hatgépes terme­lésre tér át. Nyerges Gyula és Tóth László együttesen húsz szá­zalékkal 140 százalékról 160 szá­zalékra emelik termelésüket. De nemcsak a termelés emelésével, hanem a minőség megjavításával is az ifjúsági egység megteremtéséért har­colnak az acélgyári ifjúmunkások. Az acélöntődében dolgozó Stadler Ernőnek az elmúlt hetekben egy és fél százalékra emelkedett a selejtje. Június 18-ra selejtmentes munkát fog végezni. Toronyi László a szegverő­ben, vállalása szerint kiküszöböli a gépállást. Az ifjúsági egység megteremtése nem csupán az ifjúság vágyának tel­jesülése, — az egész ország ügye. Hogy ez mennyire így van, igazolja a felajánlást tevő idősebb dolgozók né­pes tábora. Az Acélgyárban eddig közel száz idős elvtárs tett felajánlást, — hogy átadják gazdag tapasztala­tukat az ifjú dolgozóknak. A salgótarjáni üveggyár szitesei a selejtjük csökkentésével készülnek a nagy nap megünneplésére. Menczel Nándor behordó a rhostani 145 százalékos eredményét 148 százalékra fokozza, de ugyanakkor selejtmentes munkát fog végezni. Ipi Lajos selejtjét három százalékról egy százalékra csökkenti. Urbán László ugyancsak selejtje csökkenté­sével járul az ifjúsági egység megte­remtésének sikeréhez. A fizikai dolgo­zók példamutatása nyomán a szellemi dolgozók is tesznek felajánlást. így például Marx József háromtagú tervfel­bontó műszaki ifi-brigádja vállalta, hogy azt a munkát, amit eddig ha­tan végeztek eh most hárman el­végzik, — túlóra nélkül. Ezzel a módszerrel az április hónapban 1170 forintot takarítottak meg nemzet- gazdaságunknak. Nincs javítani vafé, nincs Silánp^ság a termelési értekezlet szerint Rónabányán Május 14-én tartották meg a rónabá­nyai dolgozók termelési értekezletüket. Közel 200-an gyűltek össze, hogy meg­hallgassák Simon József ÜB titkár elv­társnak a SZOT határozatának ismer­tető beszédét. Cserháti Antal elvtárs, a Bányász Szakszervezet körzeti propa­gandistája, az új háborúra uszító impe­rialisták gyalázatos terveiről beszélt. Csaszlava Jenő elvtárs, a Salgó—Róna­koncentráció vezetője a koncentráció június elsejei megindulásáról számolt be. A beszámolók elhangzása után az ér­tekezlet résztvevői elmondották — már ahogy elmondhatták a teljes szervezet­lenség folytán — véleményüket. Az első felszólaló Koós Alfréd segéd­vájár, arról panaszkodott, nem tudja, hogy neki miért nem jár szülési segély. Szabó István vájár elvtárs a verseny nyilvánosságának rossz megszervezésé­ről beszél. Elmondja, hogy bármilyen ki­magasló eredményt értek el, a vezető­ség nem továbbította a sajtó és rádió felé. Feltétlen szükséges, hogy a ve­zetőség javítson mulasztásán. A javítóműhely dolgozói részéről Bá- tel István és Somogyi Sándor kovácsok szólaltak fel. Elmondották, hogy bár­mennyit dolgoznak csak 100 százalék­kal számolják el őket. Darabbérezést kérnek. A közel 200 dolgsozó közül csupán né­gyen mondták el véleményüket. Mit igazol ez? Azt, hogy a szakszervezet és a pártszervezet nem végzett jó munkát. És azt jelenti, hogy nem is értették meg a termelési értekezletek jelentőségét. A szakszervezeteknek és nem utolsó sor­ban a helyi pártszervezetnek olyan mun­kát kell végezni, mint amilyen nagysze­rűen dolgoznak lenn a bányában az elvtársak és a többi dolgozók. Szüntessük meg a nyári menetrend hiányosságait Az új nyári menetrend a leghatáso­sabban tükrözi vissza fejlődésünk, hala­dásunk nagyarányú méretét. Meg kell azonban állapítani, hogy a Somoskő- ú jfalu—Salgótar ján—Hatvan—Budapest viszonylatban szerkesztett menetrend­nek kiküszöbölhető hiányosságai van­nak. Salgótarján rohamosan fejlődő me­gyei székhellyé lépett elő, amely meg­követeli a fővárossal való jobb és gyor­sabb kapcsolatot. Salgótarjánból és az az iparmedencéből naponta igen sokan járnak Budapestre, akiknek hivatalos ügyük van, vagy értekezletre mennek, amely a reggeli órákban kezdődik. Igen jól eljutottak a dolgozók a fővárokba, amíg a gyors-motorvonat megvolt. A nyári menetrendben ezt megszüntették illetve indulási idejét olyan későre tet­ték, amiáltal a gyorsvonat jóformán már feleslegessé vált. Hogy a menetrend- szerkesztőség mennyire nincs tisztában a dolgozók véleményével és mennyire elszakadt a tömegektől, bizonyítja még az is, hogy egyetien-egy olyan vonat sincs a kora reggeli órában, amely gyor­san és időre beérne Budapestre. Csak személyvonatot indítottak, ami 5—5 és fél órán keresztül megy Budapestig. Akik tehát reggelre Pestre akarnak érni, azok egész éjjel „bumlizhatnak”. Itt kell még megmondani azt is, hogy a motoroson egyáltalán nem volt utas­hiány, ami indokolttá tette volna, hogy mint önálló vonatot megszüntessék. Igen későn ér Salgótar lánba a 332/b. számú vonat. Azt úgy kellene indítani, hogy már 8 óra előtt Tarjánba érjen. Meg kell mondanunk, hogy még min­dig igen sokat állnak a vonatok Salgó­tarján külsőn. Különösen a 320/b. és a 311. számú vonatok, amelyek dolgozó­kat szállítanak. Szükség volna arra is, hogy az új bővített menetrendnek meg­felelően a posta továbbítását is gyor­sabbá szervezzék.

Next

/
Thumbnails
Contents