Szabad Nógrád, 1950. május (6. évfolyam, 17-21. szám)

1950-05-20 / 20. szám

SZABAD NOGRAD 1950 május 20. Hiányzik a pártszervezet munkája, az egyéni felelősség a balassagyarmati Magasépítési NY-nál A1 AKNAÜZEMI SZERVEZETEK MUNKÁJÁRÓL Három kép van a balassagyarmati Magasépítési Nemzeti Vállalat bejára­tánál. Az egyik az 1945-ös helyzetet, a másik az újjáépítés szakaszát, a harmadik kép pedig a jövőt mutatja be. Uj, modern munkáslakást lehet látná a harmadik képen, olyat, mint most építenek a dolgozók részére. A balassagyarmati Magasépítési NV töb­bek között munkáslakásokat is épít és egyre szélesedik a Nemzeti Válla­Nincs egyéni felelősség, hiányzik az éberség A Magasépítési NV-nél két fő­mérnök van. A műszaki vezetés az ő kezükbe fut össze, ök végzik köz­vetve, vagy közvetlenül az anyag- rendelést, a költségvetést, az ára­zást, a vállalat pénzügyi ügyeit. .4 sok feladatnak helyes elvégzése az egyéni felelősség kellő érvényesíté­sével történhet meg. Ezen a téren, a Magasépítési NV műszaki vezeté­sében hiányosság mutatkozik. Ba­lázs főmérnök, a személyzeti osztály- vezetőnek mondotta, hogy egyik leg­nagyobb baj, hogy nincs elhatárolva kinek mi a feladata. Ez fenn is áll és ebből kisebb-nagyobb hibák ke­letkeznék és sok esetben ez még a vállalat rentábilitására is káros. A ínunkafelvételt nem mindig a Magas- építési NV két főmérnöke végzi. Megbíznak kevesebb gyakorlattal rendelkező egyént is, de a helyes munkafelvételről nem győződnek meg. A műszaki vezetést a tervszé- rűtlenség jellemzi. A Magasépítési NV a munkát csak máról-holnapra tudja folytatni és szó-szoros érte­lemben csak „Iyukbelömési1“ rendszer van, az egész munkára kapkodás jel­lemző. Jó példa erre a hényelpusztai építkezésnél előfordult eset. A hé­nyelpusztai építkezésnél nagyobb munkalehetőség nyílott a Magasépí­tési NV számára. Az építkezéshez a munkaerőket időben elküldték, de a szükséges állványok és szerszámok odakerüléséről utólag gondoskodtak. Az ellenőrzés mondhatnánk teljesen hiányzik. A műszaki vezetők nem győződnek meg az anyag minősé­Berlin egész területén a legrövidebb időn belül szabad választásokat kell tartani lat munkaterülete, egyre nagyabb fel­adatot kell megoldani a vezetőségnek, a munkásoknak, ötéves tervünk ha­talmas építőipari célkitűzéseit jó szer­vezéssel, tervszerű építkezéssel vé­gezhetjük el. Vizsgáljuk meg, hogy a balassagyarmati Magasépítési NV-nél milyen a vezetés, a szakok­tatás, az egyéni felelősség kérdése, valamint azt, hogy milyen a párt- szervezet munkája. géről, a tárolás helyességéről, a munka megszervezéséről. Jóval töb­bet kell az építkezési területén töl­teni az építészmérnököknek és szoro­sabb kapcsolatot, több segítséget nyújtani, a dolgozóknak. Fokozottabb termelés egjik alapja a fizikai és a szellemi dolgozók összmunkája ami a balassagyarmati Magasépítési N.V keretén belül hiányzik. Igen fontos hiányosság a központon belül lévő éberség hiánya is. A kapun minden igazoltatás nélkül bejutunk, bent percekig beszélgethetünk a fele­lős vezetővel és dsak akkor igazoltat már, amikor jelentős dolgokról tudo­mást szereztünk. Szükséges, hogy fo­kozottabb éberség legyen a Magas­építési NV-n belül — még a párton- kívüliekre is vonatkozik, — mert fontos építési munkát végeznek és esetleges tervrajzok eltűnése nagy károkat von magaután. Több, aktivitást a pártszervezetnek A műszaki vezetés hibáiért a Ma­gasépítési NV pártszervezete is fele­lős. Mindenekelőtt, meg kell állapí­tani azt a hibát, hogy a sok embert foglalkoztató Nemzeti Vállalatnak nincs függetlenített párttitkára. A Magasépítési Nemzeti Vállalaton belül hiányzik a pártélet. Az ott dol­gozók közül csak az öntudatosabb _Amig az aljas halálkufárok új alkut kötnek, addig a Szovjetunió tovább folytatja következetes békepolitikáját Németország kérdésében. A londoni tanácskozásokra villámcsapásként ha­tott Sztálin elvtárs és Grotewohl elv­társ táviratváltása, a szovjet hatósá­gok felhívása a berlini szabad válasz­tások megtartása ügyében és végül a német jóvátétel csökkentésének híre. A berlini választásokra vonatkozó szovjet javaslatot külön is érdemes aláhúzni. Németország fővárosa köz­ismerten az imperialista háború straté­giájának egyik lényeges pontját képezi, a berlini nyugati övezetek „sündisznó- álJást“ jelentenének a Szovjetunió és a népi demokráciák elleni támadásban. Berlin dolgozói elkeseredetten szemlé­lik, h gy a háborús plolitika játék­szerévé akarják őket tenni és gyűlöle­tüket az imperialisták ellen fokozza, hogy egyedül Nyugat-Berlinben 300-000 munkanélküli lézeng. A szovjet javas­lat most újra kiutat mutat a berlini zsákutcából- „Berlin egész területén a legrövidebb időn beiül szabad válasz­tásokat kell tartani abból a célból, hogy demokratikus alapon ismét hely­reállítsák a város egységét-" A Szov­jetunió feltételei rendkívül észszerűek és méltányosak. Többek közt javasolja az összes megszálló csapatok kivonu­lását, Berlin övezetekre való felosztá­sának megszüntetését a választások idejére, de a nyugati övezetek pa­rancsnokainak átnyújtott jegyzék va­lamennyi pontja olyan, amelyet csak azok nem fogadhatlak el, akik nyíltan ellenségei a német népnek és Európa békéjének. A Szovjetunió minden valószínűség szerint azzal is be fogja bizonyítani a német népnek nyújtott messzemenő támogatását, hogy a Demokratikus Német Köztársaság kormányának ké­résére csökkenteni fogja a jóvátétel összegét. Amikor az imperialisták csontig kiszipolyozzák Nyugat-Német országot, válságba és nyomorba sodor­ják az ottélő német dolgozókat, ugyan­akkor a 485 milliárd dollár értékű kár fejében megállapított rendkívül méltá­nyos 10 milliárd dollárt is várhatóan csökkenteni fogja a szovjet kormány. Ez is igazolni fogja Sztálin elvtársnak azokat a sorait, amelyet Grotewohl elvtárs Németország felszabadítását megköszönő levelére válaszul írt: „Biztos vagyok abban, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Otto Grotewohl úrnak, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének! Berlin Tisztelt Miniszterelnök Ur! A szov­jet kormány megvizsgálta a Német Demokratikus Köztársaság kérését a Németország által fizetendő jóváté- teli összeg csökkentéséről. A szovjet kormány ezzel kapcso­latban figyelembe vette, hogy a Né­met Demokratikus Köztársaság lelki- ismeretesen és rendszeresen teljesíti jóvátételi kötelezettségeit, amelyek összegét tízmiiliárd dollárban állapí­tották meg, és hogy 1950 végéig a kötelezettségek jelentékeny része 3658 millió dollár összegben kiegyen­lítést nyer. Attól az óhajtó! vezérelve, hogy megkönnyítse a német nép erkölcsi erőfeszítéseit Németország népgazda­ságának újjáépítése és fejlesztése te­rén, figyelembevéve a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság A Szakszervezeti Világszövetség az elmúlt hét szerdáján nyitotta meg a nemzetközi szakmai szövetségek buda­pesti tanácskozásait. Ennek a tanács­kozásnak célja, amint azt Di Vittóriö megnyitóbeszédében kifejtette: „aszak­mai szövetségek feladata, hogy meg­szervezzék az imperialista országok dolgozóinak harcát a kenyérért, gaz­dasági és szociális jogaikért és ezt a mindennapos karcot összekapcsolják az SZVSZ céljával: a nemzetközi reakció, az imperialista kizsákmányolás ellen, a békéért vívott küzdelemmel." A világ dolgozói, köztük a' magyar dolgozók is nagy érdeklődéssel figye­lik az SZVSZ tanácskozásait. 53 or­szág 65 millió szervezett dolgozója párttagok járnak el rendszeresen a Városi Bizottságba. A jelenlegi párt­titkár gyenge és eltemetkezik a mun­kájában. Nem foglalkozik az oktatás és egyéb pártmunka kérdéseivel. Az építkezésnél több sztahanovista dol­gozik. Litovszki János, Szedő Mi­hály, Magos János, id. Jelen István most kapják meg a sztahanovista oklevelet, mivel hónapokon keresztül állandóan 200 százalékon felül telje­sítettek. Az említett kőművesek sztahánovista módszerrel dolgoznak, de a pártszervezet nem tesz annak ér­dekében semmit, hogy a munkamód­szerüket a Magasépítési NV többi dolgozói is megismerjék. Ezenfelül szükséges lenne még az említett sztahánovisták továbbképzése is, mert azok többre is képesek megfe­lelő képzés után. Hiányzik a párt­szervezet munkájából a felajánlások szervezése, a versenynyilvánosság biztosítása. Legnagyobb hiányosság, mint már említettük is, az oktatási munka elhanyagolása. A Magasépí­tési NV dolgozói csak szakszervezeti oktatásban részesülnek, a pártoktatás teljesen hiányzik. Veszélyesebb ez a helyzet annál is inkább, mert a párt­szervezet titkára megalkuvó politikát folytát ezen a téren. A népnevelő munka teljesen ismeretlen. Ellenséges hangulat a dolgozók között, ugyan nincs, de a, politikával való nemfog- lalkozás veszélyesebb, mint bármi. Meggyőződtünk róla, hogy a Magas- építési NV dolgozói helyesük Pár­tunk politikáját és a dolgozókkal csak foglalkozni kellené, A megalakult új pártvehetőségnek fokozottabb mértékben kell hozzá­fogni a párfcmunkák elvégzéséhez, a felajánlások szervezéséhez, a ver­seny-nyilvánosság biztosításához, a munkamódszerek átadásához, az ön­költségcsökkentéséért, a munkafegye­lem megszilárdításáért való munká­hoz. Az építőiparnak fokozottabb súlyt kelt helyezni a minisztertanács határoratásak végrehajtására, mert ez a Magasépíési Nemzeti VóMalat mun­kájának megjavítását és az ötéves terv sikeres megvalósítását jelenti. Szovjetunió között a baráti kapcsola­tok továbbra is sikeresen fejlődnek népeink javára és valamennyi béke- szerető ország békéje és együttműkö­dése érdekében“ között létrejött baráti kapcsolatokat, a szovjet kormány a Lengyel Köz­társaság kormányával egyetértésben határozatot fogadott el, mely szerint a jóvátételi összegek hátralékos ré­szét 50 százalékkal, azaz 3171 millió dollárral csökkenti. Annak a nyilatkozatnak megfele­lően, amelyet a szovjet kormány a külü gyminiszterek tanácskozásának 1947 márciusában Moszkvában tar­tott értekezletén tett és amelyben a jóvátétel megfizetésének határidejét húsz évben állapította meg, a szovjet kormány azt is elhatározta, hogy a hátralékos német jóvátételi összeg (3171 millió dollár) folyó termelés­ből történő megfizetésének határide­jét 15 évvel, 1951 -tő! kezdődőleg 1965-ig bezárólag meghosszabbítja. Mély tisztelettel: f. V. SZTÁLIN a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke 1950 május 16. nevében folynak a megbeszélések a béketábor javára és az imperialisták további gyengítésére. Ezt a gyengesé­get mutatja az is, hogy E. Guidi, a vegyi ipari dolgozók szövetségének el­nöke nem kapott vízumot az olasz ha­tóságoktól. Borélszlav Gebert, az SZVSZ titkára beszédében megszabta azokat a szempontokat, amelyet a nemzetközi szakmai szövetségeknek munkájukban folytatni kell: „közvetlen feladat ebben az irányban a békealá­írások gyűjtésének fokozása, a béke­védelmi bizottságok megszervezése, a munkahelyeken és a lakóhelyeken és a békebizottságok tevékenységének egy hatalmas háborúellenes küzdelemmé való fejlesztése Múlt év augusztusában a Szervező- bizottság határozatot adott ki az ak­naüzemi szervezetek megalakításáról. A Szervező Bizottság határozata meg­állapította „a bányászok közötti po­litikai nevelő és felvilágosító munka elmaradt a fokozódó követelmények mögött. Az előttünk álló feladatok, az az ötéves terv megindítása megköve­teli, hogy a bányászok közötti politikai munka elmaradottságát felszámoljuk. A Szervező Bizottság szükségesnek tartja a bányákban üzemi szervezetek létrehozását“. A Szervező Bizottság határozata után megkezdődtek a feladatok végre­hajtása és a szénmedencében megin­dult a munka. A szervező munkának az eredménye, hogy 4949 végére bá­nyaüzemeinkben megalakultak a párt- szervezetek. Az újonnan alakult akna­üzemi szervezetek nyomban munkához láttak és munkájuk nyomán megin­dult a politikái nevelő munka, káde­rek iskolázása. A pártszervezetek konkrétabban foglalkoztak a termelés kérdésével, irányították a szocialista munkaverseny a „szakma legjobb dol­gozója“ címéért folyó munkát. Az első eredmények, amelyek Sztálin elv- társ 70. születésnapjára történt fel­ajánlásokban nyilatkoztak még, párt- szervezeteink munkájának eredmé­nyességét mulatta. A párt szervize teli létrehozásával fokozottabban nőtt bá­nyász dolgozóink között Pártunk be­folyása, tekintélye és az aknaüzemi szervezetek munkájának eredménye­képpen emelkedett a bányászok poli­tikai képzettsége. A Szervező Bizottság határozatának végrehajtásánál az eredmények mellett komoly hiányosságok mutatkoztak. Az egyik és legkomolyabb hiányosság volt, hogy a hozott határozatok vég­rehajtását nem ellenőrizte még a Me- gyébieottiság sem, s így történhetett meg az, hogy a salgótarjáni Városi Bizottság területén három aknánál a pártszervezet nem alakult meg és ezt a Megyebizottsóg csak akkor vette észre, amikor 1949 decemberében az aknaüzemi szervezetek munkáját ki­értékelte. Másik komoly hiányosság volt az, hogy aknaüzemi szervezeteinknél el­terjedt az a hibás nézet, hogy jó párt- munkát csak az tud végezni, aki a termeltf munka alól mentesítve van. Ebből a téves nézetből kiindulva harmadtitkároknak és pártvezetőségi tagoknak igyekeztek olyan elvtársakat beállítani, akik felmentett funkcióban vannak. De megtörtént az is, hogy a vezetőségbe választottakat igyekeztek felügyeleti és egyéb beosztásba he­lyezni így fordult elő, hogy amikor a Megyebizottság kiértékelte a nagy- bátonyi pártbizottság munkáját, meg­állapította, hogy a szorospataki bá­nyaüzemnek hartnadtitkárai felügyelet) személyzetből tevődnek össze. A Szervező Bizottság határozatának végrehajtásánál mutatkozó eredmé­nyek mellett fennálló hiányosságok még világosabbá váltak előttünk Rákosi elvtárs február 10-i beszéde utón, amikor a Központi Vezetőség ütésén feltárta a pártszervezetek hiá­nyosságait. Amikor Rákosi divtára a Viharsarokról beszélt, megállapítottuk, hogy a hibák nálunk is fennállnak. Amikor megvizsgáltuk munkánkat, megállapítottuk, hogy a hiányosságok túlnyomó része abból állott, hogy nem hajtottuk végre a Szervező Bizottság határozatát és nem folytattunk eleven élő ellenőrzést munkánkban. Ezen túl­menően az aknaüzemi pártszervezetek nem kaptak kellő politikai irányítási, sem a Mrgyebizollság, sem a terű leli pártbizottság részéről, aminek az lett az eredménye, hogy az aknaüzemi szervezetek munkája az apró munkák­ban merült ki, a bányászok pedig kö­zömbösek tettek. Az ellenség ezt a hiányosságot azonnal kihasználta, ami­nek az lett az eredménye, hogy lazult a' munkafegyelem, ami a termelés ro­vására is ment. Hiányosság volt az is, hogy a népnevelő és a pártházalmi hálózatot csak részben, sok helyen formálisan építették ki. Nem egy he­lyen megtörtént, hogy a népnevelő egy s zemély be n párt bizalmi is volt. A vezetőségválasztó taggyűlések világosan visszatükrözik a bányász pártszervezetek hiányosságát- A politi­kai színvonal, amelynek meg kelleti volna nyillvámilinsa a taggyűléseken, a szocializmus építésében élenjáró bá­nyászainkhoz mérten nem volt bizto­sítva és ez bizonyos mértékig rá­nyomta bélyegét a vezetőség-újravá- l'asztó taggyűlésekre i®. A politikai munka hiányosságai miatt nem egy helyen el kellett halasztani a taggyű­lést, mert nem jelien! meg a tagság kétharmad része A taggyűlés tapasz­talatai döntően megszabták számunkra a feladatot. A formális pártélet helyett eleven szervezeti étet, politikai munka megteremtése a bányász pártszerveze­tekben. Bányászaink fokozottabb ak­tivizálása a termelési feladatok végre­hajtására. a szocializmus építésére. Ha megvizsgáljuk egves pártbizottságaink és pártszervezeteink munkáját az új­raválasztástól eltelt idő alalt, megálla­píthatjuk, hogy már vannak komoly és lényeges változások. A kisterenyei pártbizottság rendszeres heti értekez­letet tart, ahol az ailapszervezeti tit­kár beszámol a végzett munkájáról, s ugyanakkor megkapják a szemponto­kat a további munka elvégzéséhez- Ugyancsak hetenként pártbizoltságd ülést tartanak" és a pártbizottsági ta­gok műszakot cserélnek, ha emiatt a pártbizottság ülésén való részvételben akadályozva vannak. A hozott határo­zatokért felelőseket választanak és végrehajtásukat ellenőrzik. Hozzálát­tak a pártbizalmi és népnevelőhálózat kiépítéséhez. Ide olyan elvlársakat vontak be, akik a termelésben is élenjárnék, példát mutatnak a dolgo­zóknak. A népnevelőket hetenként instruálják és hetenként oktatásban részesítik. A vidéki munkások szállá­sain népnevelőket állítanak be és gon­doskodnak az oktatási munka meg­javító sáról. A nagybáíonyi pártbizottság mun­kájában is mutatkoznak eredmények, amelyet bizonyít a termelés emelke­dése az üzemekben. A pártbizottság jó munkájának tudható be részben a termelés állandó emelkedése, bár ez az emelkedés távolról sem kielégítő. Meg kell javítani a műszaki értelmi­séghez való viszonyúnkat iS1, mert nem egy helyen ezen a téren is hiá­nyosságaink vannak. Ennek oka egy­részt az, hogy egyesek nem értik meg azt, amit Kovács István elvtárs mon­dott: ,,Szükséges az, hogy munkásaink és elsősorban a kommunisták meg­értsék és megbecsüljék azokat a mű­szaki értelmiségieket, akik fenntartás nélkül, becsületesen és odaadásstil szolgálják a szocializmus ügyét és legjobb tudásuk és tehetségük szerint támogatják a termelés fejlesztését.“ Vannak üzemek és üzemvezetők, akik megértették a termelés fokozásá­nak jelentőségét, a Párttal és a szak- szervezettel való együttműködés fon­tosságát, miaut például Nemes és Kut- nyér főmérnök eHvtársak a nagybáto- nyi üzemnél, vagy például a kiste­renyei üzemnél Laudai és Bánki üzemvezető elvtársak. De vaunak üzemvezetők olyanok is, akik az össz­hang helyett a nemtörődömséget vá­lasztják. Elmondhatjuk ezt Tiribes- akna üzemvezetőjére, Hauthcshy üzem­vezetőről, aki nem veszi figyelembe a Párt, a szakszervezet és a munkások javaslatait. Felelősség terheli a mű­szaki hiányosságokért a körzeti fő­nökök egy részét, akik elmulasztják a bányajárást, az élő ellenőrzést, a sok adminisztrációs munkára való hivatko­zással. Bauer körzetfőnök havonta 2—3 esetben megy csak le a bányába és ezenfelül a munkások és a Párt javaslatait számos esetben figyelmen- kívül hagyja, , Rákosi elvtárs beszéde után felfed­tük aknaüzemi szervezeteink hiányos­ságait és most a meglévő hibák és hiányosságok kiküszöbölésére egy percre sem megalkuvó fáradságot nem ismerő, önfeláldozó harcra van szükség pártszervezeteink, pártbizott­ságaink, elv-társaink részéről. Bányász pártszervezet pánik munkájának meg­javítását szükségessé teszi, hogy a hiányzó pár táppá rá tus! legsürgősebben feltöltsük, aktivizáljuk, nyújtsunk konkrét segítséget munkájuk megja­vításához. A kiffitereoyei és nagybáto- nyi körzetben, ahol több aknai szerve­zet tartozik azonos termelési egység­hez, a pártbizottságok munkáját rend­szeressé, tervszerűbbé kell tenni. Párt- vezetőségeink vegyék ölő a taggyűlésen hozott határozatokat és biztosítsák azoknak maradéktalan végrehajtását. A pártmumka egyik főfeladata tegyen az oktatás kérdése, a népnevelő munka megerősítése, az új káderek biztosítása, a pártapparátusba. A vi­déki munkások közölt az oktatási munka nehéz, a közlekedésre való te- kitiettel a területeken kell megoldani, a kolonizál! munkásoknál, vagy a vi­dékiek közös szállásán, ott a lakó­telepeken szervezzenek pártoktatást, a vidékieket egy-két, esetleg három köz­ségbe összevonva egyik vagy másik a',a pszervezetnél vonják be az okta­tásba. Egyes terülteteken, különösen az északi rész.en a bérezéssel kapcsotat- ban problémák merültek fel. Előtérbe lépett a bérdemagógia, ami állandóan felszínen tartja, sőt átviszi azokra a területekre te, ahol annak semmi alapja nincs. Népnevelőink az alapta­lanul terjesztett bérdemagógia ellen vegyék fel a harcot, mert ezeket jobb­oldali! szociáldemokraták és az egyházi reakció befolyása alatt álló egyének terjesztik. Pártszervezeteink életének megjaví­tásához szükséges, hogy- a tagság el­lenőrizze a határozatok végrehajtását, számoltassa be a vezetőséget a végzett munkáról, váljék a tagság aktív ré­szesévé nemcsak a határozatok végre­hajtásának, hanem magának a határo­zatok meghozatalának is. Bírálják meg a vezetőség munkáját, mondjanak fe­lette pártszerü kritikái, bátran nyitvi- nitsák véleményüket, mert ez bizto­sítja üzemeinkben a jó pártmunkát, Pártunk további megerősödését Sztálin elvtárs válasza a német kormánynak A békéért folyó harc ü| feladatait tárgyalja az SZVSZ végrehajtó bizottságának budapesti ülése

Next

/
Thumbnails
Contents