Szabad Nógrád, 1950. március (6. évfolyam, 9-12. szám)

1950-03-17 / 11. szám

Tömeges felajánlások április 4 megünneplésére * Jól haladnak a tavaszi munkálatok megyénkben VI. évfolyam 11. szám Ára 5Q fillér 1950 március 17 Április 4-e valósította meg 184# célkitűzéseit Százkét évvel ezelőtt Petőfi Sán­dor, a magyar szabadságharc forra­dalmi költője felhívással fordult a nemzethez. A magyar nép válaszolt felhívására és 1848 március 15-én Pesten kitört a forradalom. 1848 március I5-e a magyar nemzet törté­nelmének egyik legszebb fejezete. 1848-ban a magyar nép az európai haladás élén járt, harcolt az emberi­ség fejlődéséért. Pesten kitört a forradalom, mert a magyar nép megunta a kettős el­nyomást, megelégelte a két gazdá­nak való szolgálást. Elérkezettnek látta az időt a Habsburgoktól való leszámolására, a függetlenség kiví­vására, a külső ellenséggel való le­számolásra, a bilincsek széttörésére, a kizsákmányoló földesurak önké­nyének megszüntetésére, az elvisel­hetetlen jobbágy terhek eltörlésére. 1848-ban két íőkérdés volt, amit a forradalomnak meg kellett oldania: a nemzeti függetlenség kivívásának kérdése, az úrbériség megszüntetése. Ezek voltak az-elindítói a tavaszi éb­redéskor kitört forradalomnak. Ez a kél kérdés volt a legfontosabb és legsürgősebb és a kérdés megoldá­sára a nemzet legjobb fiai vállalkoz­tak és tették fel életüket. A nép leg­jobbjai a nemzettel együtt szabadul­ni akart a gyarmati elnyomástól, a Habsburg-dinasztia népelnyomásá­tól, szabadulni akartak a feudaliz­mus bilincseitől. Megunták a Bécs- ben dőzsölő főurak önkényeskedését. A két kérdés — a nemzeti független­ség kivívása, az úrbériség megszűn­tetése — halaszthatatlan nemzeti program lett és az egész nép csata- kiáltásává vált. A magyar nép fegy­vert fogott, hogy nemzeti független­ségét és az úrbériség megszűnteté­sét forradalom árán is kiharcolja. A magyar nép forradalmáról, nem­zeti forradalmáról, különféle érvek alapján igyekeztek bebizonyítani, hogy az nem a nép érzésének hű ki­fejezője volt, hanem egy kis résznek i— a magyar középnemességnek — volt az egyéni érdeke. Azt mondot­ták, hogy a forradalom vezetoasztá- lya a liberális középnemesség volt. Nem tudta a jobbágyfelszabadító rendelkezéseket meghozni, a paraszt­követeléseket kielégíteni. Azt mon­dották, hogy a 48-as forradalom nem volt elég szilárd a kü'.ső és belső ellenséggel szemben, hogy a forradalom táborában nem volt meg az egység a polgári átalakulás mér­téke és következetessége dolgában. Ezekben a vádakban találunk bizo­nyos igazságot, de ezek mit sem változtatnak azon a tényen, hogy az 1848-as márciusi forradalom a nép- nekésa nemzetnek a forradalmasa nemzeti függetlenségért, az új tár­sadalmi átalakulásért, a feudalizmus megsemmisítéséért harcolt. A magyar szabadságmozgalom tö;ténetében először 1848-ban forrott össze a harc a nemzeti függet’ensé- gért az ország belső társadalmi meg. újhodásáért folytatott küzde’emmel. 1848-ban e’ső ízben léptek fel de­mokratikus népi erők önálló ténye­zőként és gyakoroltak befolyást az esem‘nyék menetére. Először tör­tént meg a szabadságharcok száza­dos történetében, hogy . önálló pro; gramot hirdették cs radiká’is meg­oldást k“vete'í:!c. 1818-ban fel - lépett a népi baloldal, kibontotta zászhiát a nemzet' függetlenség és a belső új társadalmi átalakulás pro­gramjával. A magyar szabadság- harc előtt reformokkal akarták fej­leszteni a magyar átalakulást. Ezt húzta át az 1848-as népforradalom március 15-én és a polgári fejlődés széles országútjára terelte az orszá­got. A harcot á nemzet legjobbjai: Kossuth, Petőfi, Táncsics vezették, 1848 után a magyar nemzet 1919- ben állt újból az emberiség küzdel­méért folytatott harc élén. 1919-ben felébred a magyar szabadságharc szelleme s a magyar dolgozók, ha rövid időre is, megteremtették saját országukat, a Tanácsköztársaságot. De ez a forradalom is, mint az 1848-as, elbukott. A kiegyezéstől még sokkal sötétebb, sokkal brutá- lisabb elnyomás következett a ma­gyar dolgozó népre, a Horthy-fasiz- musának elnyomása. Ami nem sikerült 1848-ban és 1919-ben, az sikerült 1945 április 4-é.n. A magyar nép, a Vörös Hadse­reg győzelme révén független lett. Kezéről lehullottak a bilincsek . és a Vörös Hadsereg győzelme szét­zúzta a feudálista rendszert, meg­szüntette az úrbériséget. 1945 ápri­lis 4-én szabad lett az ország és azóta ez a nap nemzeti független­ségünk és önállóságunk kivívásának ünnepe lett. Az a harc, amely a ma­gyar szabadságért . négy évszáza­don át tartott, 1945 április 4-én fe­jeződött be. A befejezetlen forradal­makat április 4 fejezte be. Azok a küzdelmek, amelyeket az elnyomás­ban lévő munkásság és parasztság folytatott elnyomóik ellen, most vég­ződött győzelemmel. Nemzeti füg­getlenségünk kivívását a Szovjet­uniónak köszönhetjük és a Szovjet­uniónak köszönhetjük azt is, hogy önállóságunk után nemzeti függet: lenségünk és örtállóságunk ellen irá­nyuló imperialista támadásokat si­keresen visszavertük. Hazánk felszabadulásának ötödik évfordulójára a magyar munkásosz­tály különös lelkesedéssel készül. Az ország felszabadításán túl a ma­gyar munkásosztály felszabadítását is jelenti április 4. A felszabadulá­sunk ünnepe a magyar dolgozók legnagyobb ünnepe lett és legköze­lebb nőtt munkásosztályunk szívé­hez. Bizonyítják ezt azok a lelkes felajánlások is, amiket üzemek, bá­nyák, földek dolgozói hazánk fel­szabadulásának évfordulójára tettek. Hogy mennyire a magyar munkás- osztály felszabadulásának ünnepe április 4-e, kitűnik azokból a nyilat­kozatokból, amelyeket a felajánlók tesznek. Elmondják, hogy azért te­szik felajánlásukat, mert megszaba­dultak attól az elnyomástól, ami 1945 április 4-e előtt volt. „Megsza­badultunk az embertelen kizsákmá­nyolástól, amikor 10—12 órát, vagy még ennél is többet kellett dolgozni” — mondja a gépgyári öntödében dolgozó Romhányi Dezső elvtárs. — „A felszabadulás előtt cseléd vöt- voltam. Ki voltam szolgáltatva a földesúr kénye-kedvének. Fizetésem csak a létfenntartáshoz szükséges eledel volt.” Ezeket Kabács József elvtárs, acélgyári drótkötöző mun­kás mondja. De a felszabadult munkásosztály nemcsak érez, hanem cselekszik is. Tettekkel bizonyítja be szabadságiránti érzését. Az acé'gyári drótüzemben a műhely 95 százaléka tett felajánlást. Szorospatakon 43-a! emelkedett a brigádik száma és az egyéni felajánlások is bőven vannak. Mezőgazdaságunkban a teclaki, za­ÁPRILIS 4-ÉRE TETT FELAJÁNLÁSAIK végrehajtásával lesznek méltók megyénk ifjai a márciusi fiatalsághoz Rákosi elvtárs iránytmutató sza­vai nyomán a dolgozó fiatalok ipartelepeken és falvakban egyaránt, lelkesen megnövekedett munkalen­dülettel indultak harcba az ifjúság egységéért. Munkás és parasztfiata­lok régi vágya teljesük mi is létre­hozzuk a példaképünkhöz, a lenini Komszomolhoz hasonló ifjúsági szervezetünket. A szervezeti élet minősége hatalmasan növekedett. Egyre több az olyan ifjúmunkás, aki eddig közömbösen viseltetett a SZÍT iránt és ma tag akar lenni, mun­kát kér, hogy ezzel a munkájával is segítse az ifjúsági egység meg­teremtését­Ifjúmunkásaink fokozott aktivi­tása nemcsak a szervezeti élet nagyarányú javulásán, hanem a ter­melés frontján is megmutatkozik- Egyre több azoknak az ifjúmunká­soknak a száma, akik április 4-ét. a felszabadulás évfordulóját munkával ünnepli- A magyar ifjúság büszke az 1848-as magyar szabadséghö- sökre. Büszke Petőfire és büszke mindazokra, akik a magyar ifjúság szebb életéért szálltak síkra. Most fokozott munkához fognak, mert áp- rüis 4-e befejezte a márciusi ifjú­ság célkitűzéseit. A Gépgygárban csak 50 ifjúmun­kás egyéni versenyző volt. Április 4-e megünneplésére még 90 ifjú­munkás lépett egyéni versenybe- (j Emelkedett a SZÍT-tagok száma is- A 45 új SZIT-tag csak erősíti a gép­gyári SZÍT munkáját. A salgótarjáni MÁV SZÍT 34 tag­jából 22 ifjú van egyéni versenyben» amiből 12 lány. A szandai kőbánya 30 ifjúmunkása a 149 százalékos februári átlagtermeiésüket felszaba­dulásunk ünnepére 200 százalékra emelik. Az eddigi 172 százalékos eredményük is azt igazolja, hogy vállalásukat valóban végre is hajt­ják. A szandai ifjúmunkások a szer­vezeti munkából is kiveszik a ré­szüket. 22 ifi a marxisia-kör hal'ga- tója. A Szabad Ifjúságot pedig 20- an rendelték meg. A Bányavidéki Építési NV-nél az ifjúmunkások csaknem kivétel nél­kül tettek felajánlást. Szőllösi József 123 százalékról 150-re, Kovács Mihály és Miskei Sándor vasszerelők !75-ről 200 ra, Gaá] Sándor vízvezetékszerelő 180- ról 200-ra, Buna István 103-ról 113-ra, Sági Rózái, Kojnok Mihály és Mrázik Mária 80 százalékról 100 százalékra fogják emelni telje- sítménvüket. Sánta Mária és Bíró Istvánné a Szovjetunió megismerését vállalták- Mind a ketten nagy könyvbarátok; : ezért vállalták, hogy kéthetenként elolvasnak egy-egy szovjet köny­vet. Az ipari munkások példája nyo­mán a falusi fiatalok is egyre erő­teljesebben csatlakoznak a felaján­lási mozgalomhoz. A nagylóci gép­állomás EPOSZ-brigádja szocialista munkaversenyre hívta ki a salgó­tarjáni alközpont ifjúmunkás trak­torosait a tavaszi münkák időelőtti teljesítéséért. ' Az EPOSZ-brigád vállalta, hogy tervét 5 százalékkal túlteljesíti, az üzemanyagfogyasztást pedig 10 százainkkal csökkenti. De az EPOSZ-brigád nagy barátja a kultúrának is- Egymásután tart­ják előadásaikat, a környező fal­vak dolgozó parasztjainak- A gép­állomás minden ifjúmunkása elol­vassa a Szabad Ifjúságot. Az EPOSZ-brigád tagjai: Szercsik László I.. Takács Gyula, Szercsik László II. és Kenyeres Jenő- Azokban a falvakban, ahol nincs gépállomás és termelőcsoport, ott a falusi fiatalok érdeklődése a Micsu- rin-kertek felé irányul. A Micsurin- kertekben meginduló tavaszi mun­kálatokban a falu ifjúságának nagy­része résztvesz. A Micsurin-kér ék­ben ismerkednek meg a szovjet me­zőgazdasággal, a leghaladóbb mező- gazdasági tudománnyal. Rákosi elvtárs szavai az egységes ifjúmunkás-; szervezet megalakítása ról az ifjúsági szervezetekben nagy visszhangra talált. Ifjúmunkásaink mind nagyobb tömege vesz részt a SZÍT és az EPOSZ szervezetek munkájában. Egyre többen dolgoz­nak, mint az a legendás Komszomol kővetőihez illik. Ezt igazolja az áp­rilis 4-i felajánlásban résztvevő ifjiá* munkások hatalmas tömege is. Egy emberkén! szavazott a szov'et nép a Legfelső Tanács választásán mennyi választó leszauazott. Éjféli !2 órakor a bizottság tagjai levették az urnákról a pecséteket s megkezdődött a számlálás. A számlálásról a rádió is helyszíni közvetítést adott. „Sztá­linra'1, „Sztálinra!“, „Sztálinra!“ — hangzik sorban a szavazatszámlálók hangja. A sztálini körzet választól egy emberként Sztálin elvtársra adták szavazatukat! Sok millió ember ha­tártalan szeretetét fejezték ki azok a szavak amelyeket a szavazólapokra írtak. „Sztálinra szavazok, a nép bol­dogságára, a békére, a kommuniz­musra!" „Élj sokáig jó egészségben, Sztálin elvtárs, sok-sok évig, a dol­gozó emberek örömére1" „Büszke va­gyok képviselőmre, a nagy Sztálinra." A hétfőn estig beérkezett jelentések szerint Moszkva Molotov-vál ásztól kerületében vasárnap 2 óráig a vá­lasztók 100 százaléka leszavazott. A főváros leningrádi választókerületében 2 óráig a választók 99.9 százaléka, Kievben reggel 10 óráig a választók 92 százaléka járult az urnák elé. Leningrád valamennyi választókörze­tében délután 5 órara a választók 99.4 százaléka leszavazott. Az Azer­bajdzsán Szovjet Szocialista Köztár­saságban este 6 óráig a választók 99.6 százaléka szavazott. Sztálingrád valamennyi választási körzetében már vasárnap délben 12 órakor közelálltak a befejezéshez. Kazahsztán fővárosá­ban^ Atma-Atában a délutáni órákig a válaszlók 100 százaléka leszavazott. A szovjet emberek kifejezésre juttat­ták o választásokon, hogy kiemelkedő sikereiket a Bolsevik Pártnak és a nagy Sztálinnak kö­szönhetik. A szovjet nép minden népet felölelő hatalmas tábor központja. A hatalmas szovjet nép oly szilárdan tömörül a Kommunista Fárt köré, mint még soha és a szeretett Sztálin bölcs vezetésé­vel biztosan és bátran néz a . jövőbe, biztosan és szilárdan halad a kommu­nizmus felé — fejezi be cikkét a Pravda. > A szovjet választók határtalan lel­kesedéssel adták szavazatukat a kom­munisták és pártonkívüliek sztálini blokkjára. Ezt a nagyszerű erkölcsi, .politikai egységet tükrözik azok a nyilatkozatok is, amelyeket a választók a rádió, a TASZSZ és a Szovjet Tájé­koztató Iroda munkatársainak adtak. Vjacseszlav Volgin, a Szovjetunió- Tudományos Akadémiájának helyet­tes elnöke a többi között ezeket mondotta: „Örömmel és büszkeséggel teljesítem állampolgári kötelességemet. A szovjet tudósok a békére és hala­dásra szavaznak. Törekvéseik azono sak az egész világ dolgozóinak érde­keivel." „A szovjet hatalom engem, egy­szerű munkásnőt segített abban, hogy felneveljem és iskoláztassam gyer­mekeimet A szovjet hatalom bol­doggá tette öregségemet — mondotta Anna Mihajlovna Monahova, egy nvoicgyermekes anya. — Szívem leg- bens'óbb anyai háláját fejezem ki Lenin-Sztálin Pártjának a szeretett Ioszif Visszarionovics Sztálinnak és örömmel szavazok Bulganyin és Rosszijszkij elvtársakra". Alexej orosz pátriárka a választás alkalmából nyi- lotkozatot tett közzé, amelyben hang­súlyozza, hogy a pravoszláv egyház a dolgozó emberek boldogsága, a béke és a népek barátsága ügyét -tá­mogatja. Szilárd meggyőződése, hogy a kommunisták és a pártonkívüliek sztálini tömbjére adott szavazatok ezt az ügyet segítik. A szovjet falvak lakói ugyancsak örömteli lelkesedéssel egységesen vet­tek részt a választásokon. Szemjon Matusevics, a binszki választókerü­let egyik kolhozparasztja a szavazás után kijelentette: „Büszkén szavazok szomszédomra, Borisz Telpukra. A lengyel földesurak idején földhözra­gadt szegényparasztok voltunk, most az ország gazdái lettünk". Moszkva sztálini választókörzetében a szavazás délre befejeződött. Vala­bari gazdaság dolgozóin kívül a többi gazdaság dolgozói is megtettél' felajánlásukat. A balassagyarmati Rostások sajtóterjesztést vállaltak április 4 megünneplésére. Tovább sorolhatnánk a felajánlásokat, ami mind azt bizonyítja, hogy dolgozó népünk azon az úton akar haladni, amelyet április 4 nyitott meg szá­mára. A felajánlások- azt bizonyít­ják, hogy országunk munkásosztálya töretlen lendülettel építi az ötéves tervet, elszánt akarattal harcol a békéért folyó küzdelemben s hálá­val emlékezik meg a nagy Szovjet­unióról, amely lehetővé tette nem­zeti önállóságunkat és a népelnyomó rendszer megszűnését. Április 4 ünneplésekor egy .pilla­natra sem szabad éiegfeledkezníink, hogy létünket, szabadságunkat, füg­getlenségünket a Szovjetunónak kö­szönhetjük. A magyar népet nem is választhatja el soha semilyen ese­mény a nagy Szovjetuniótól, mert a két nép között testvéri szeretet és barátság jött létre. Április 4-ét a magyar nép munkával ünnepli és ünnepünk olyan lesz, amilyen meg nem volt Magyarországon. Ma termeléssel ünnepiünk. Ter­meléssel állunk őrt a békéért fotye harc ránkeső szakaszán. Amikor felszabadulásunk ötödik évfordulóját a béketábor hata’mas győzelmei jel­lemzik. nem szabad megállni egy pillanatra sem, hanem a Szov'et- unió vezetésével tovább kell vinnünk a harcot az emberi szabadságra törő 'moeriaüsták ellen. Április 4-e Pártunk győzelmének is az ünnepe. Felszabadulásunkkal a legnagyobb lehetőségek nyíltak meg előttünk. Megkaptuk a szabad­ságot, de a kapott szabadság meg­védését nekünk kellett megvívni. Hogy ezt a harcot győzelmesen tud­tuk megvívni, az Pártunknak és Rákosi elvtársnak az érdeme és a le­hetőségek valósággá váltak. Legyőz­tük e'lenségeinket és úrrá lettünk a nehézségeken. Április 4 ünnepe egybeesik Pártunk mege-ös'tésével és feladatunk, hogy a Bo’sevlk Párt példájára erősítsük dolgozó népünk­kel való kapcsolatainkat további si­kereink érdekében. Felszabadulásunk ünnepe rohamo­san közeledik. A felajánlások elhang­zottak és április 4 legmé’tóbb meg­ünneplése a jó szocialista munka. Ezzel ünnenehT’k hazán'- felsza­badulásának ötödik évfordulóját.

Next

/
Thumbnails
Contents